Megkövetlek, mert az akadémiai online változatát néztem meg kényelmességből - ezek szerint ott hibás/vagy javított (tehát minőségjelzős kapcsolatként tekinti). A Hsz alatt az akadémiait (ezt, il. a nyomtatottat) értettem. Hogy a szk-páholy kötőjeles (illetve a kapcsolat birtokos), nekem is sántít kicsit a lent felhozott analógiák miatt, ezért is tettem fel a kérdésemet. Ha jól értettem, és az általam felsoroltak nagy többsége egyértelműen minőségjelzős kapcsolat, akkor a különírt forma a helyes. Akkor a borospohár esetét ne vegyük figyelembe? Vagy ez utóbbi "csak" hagyomány...
Mit értesz HSz-en? Megnéztem három helyesírási szótárat (Helyesírási kéziszótár, Magyar helyesírási szótár, Osiris Helyesírás), mindegy szabadkőműves-páholyt írat. Ennek helyességéről egyébként nem vagyok meggyőződve, de az összhang megvan. Nem a jelentésváltozás itt a kérdés, hanem az, hogy minőség vagy birtokos jelzős-e a kapcsolat (milyen páholy? kiknek a páholya?). E szótárak birtokos jelzősnek tartják.
Lenne egy kérdésem a szabadkőműves és az utána következő szavak kapcsolatáról. Az OH-ban a szabadkőműves-páholy így, kötőjellel van, a HSz-ben külön. Miért? Mert ha azt nézem, hogy a szó funkciója hasonló a keresztény, jezsuita szavakkal, így a különírás lenne indokolt (HSz- logikája oké], mert jelző (még ha főnév is). Arra gondoltam, hogy a keresztény templom is "külön szó" és az ajándék könyv is . Ha azonban úgy okoskodom, hogy a boros pohár mást jelent, mint a borospohár és a sétálóutca is egyben van a "jelentéskülönbség" miatt- elbizonytalanodtam. Mi van akkor ezekkel? Melyik szabály az erősebb? Összetételi tagok, vagy inkább szintagmának tekinthetők a pl. szabadkőműves szimbólum, szabadkőműves gyűrű - nem a szimbólum és gyűrű a szabkőm-es, hanem ők használják--> birtokos szaga van"- szabadkőműves építmény, szabadkőműves kutató, XY szabadkőműves neve Z (mint beceneve), szabadkőműves rend - itt jön a jezsuita rend, keresztény templom analógiája.
Elvesztem a rendszerben kicsit, már ha van. Aki látja a kiutat, mutassa meg! Legyen szíves. Köszönöm.
Jogos. Ha kiszűröd a tök egyforma találatokat, akkor 21 darab lesz. Ez esetben az 'elszúrtam' pont lép életbe :) Szóval akkor az arány 1:21, (ill. 66:837 , ha mindkettőt kibontjuk)...
Ádám, biztos bennem van a hiba, de én nem érzem a különbséget. Miért nem mindegy, hogy az esélyek kiváló(a)k, vagy a matekosok? Persze lehet, hogy azért nem érzem, mert én egyiket sem mondanám úgy, hogy "kiválók", de szerintem mindkettőhöz hasonlót hallottam már úgy...
A google szerintem igen jó eszköz arra, hogy megnézd egy-egy szó vagy kifejezés valós használatát. Nem érdemes túl komolyan venni a statisztikáit persze, de ha nem szúrtam el valamit, akkor azért az 1:600 arány szignifikáns különbségnek nevezhető :)
A jó matekosoknak egyetemenkiválókaz esélyei - de a jó matekosok az egyetemen is kiválóak
Ebből nem következik, hogy "A jó matekosoknak egyetemen kiválóak az esélyei" szerinted nem okés, az viszon igen, hogy (szerintem) a "de a jó matekosok az egyetemen is kiválók" nem az.
A Google nem igazán alkalmas minősítések alátámasztására.
Bocs, hogy én is belepofa, szerintem is lényegében úgy megy a dolog, hogy melléknévi igenév után jöhet -ak/ek, főnév esetén meg nem. A példáidat viszont nem értem.
"A jó matekosoknak egyetemen kiválóak az esélyei" szerinted nem okés? Mert szerintem igen. Konkrétan a google talál egyetlen "kiválók az esélyei"-t 800 "kiválóak az esélyei"-vel szemben.
„van, akinek pl. azt súgja, hogy a »állnák, látnák stb.« a helyes alak az »álnék, látnék« helyett” Miért lennének az utóbbiak helyesebbek? Mindkettő teljesen rendben van, csak más nyelvváltozathoz tartozik.
„hacsak azt nem mondjátok, hogy az is helyes” Pedig hát nem mondhatok mást. Lehet valami nem helyes, amit az anyanyelvi beszélők tekintélyes hányada használ? (Csak azért, mert némely nyelvi diktátoroknak nem tetszik?)
„ám akkor feladom, és sosem nyitom ki többet a helyesírási szótárt. :)” Helyesírási szótárban ilyen kérdésre választ ne keress, nem is találsz. A helyesírás ugyanis arról szól, hogy a nyelvi produktumokat hogyan tesszük át írásba, nem arról, hogy hogy hozunk létre nyelvi produktumokat. Az például helyesírási kérdés, hogy állnék vagy álnék formában írjuk-e le az [álnék] hangzású szót, de az nem, hogy az [álnák] vagy az [álnék] szót akarom-e leírni.
Köszönöm a válaszokat mindenkinek. A szövegtár jó ötlet. A nyelvérzék szuper dolog, de van, akinek pl. azt súgja, hogy a „állnák, látnák stb.” a helyes alak az „álnék, látnék” helyett, vagyis nem mondanám, hogy minden magyar anyanyelvű zsigerből helyesen beszél… hacsak azt nem mondjátok, hogy az is helyes, csak más „nyelvi közegben” – ám akkor feladom, és sosem nyitom ki többet a helyesírási szótárt. :)
Ha a másik teljes magabiztossággal állítja azt, ami eltér a te anyanyelvi kompetenciádtól, akkor két eset lehetséges: 1. A kettőtök nyelvváltozata ezen a ponton eltér. Erre mondják, hogy na bumm, van ilyen. 2. A másik logikázik, azaz olyan szabályt próbál a saját és környezete nyelvhasználatára erőltetni, ami ugyan logikus lehetne, de egyszerűen nem létezik.
Nyilván nem teljesen fakultatív az allomorfok használata. Ilyenek nincsenek: *könyvk, *könyvak, *könyvok, *könyvök *hajóak, *hajóok, *hajóek, *hajóök *körk, *körak, *körok, *körek *pirosk, *pirosek, *pirosök (a pirosak és a pirosok között legalábbis tendenciaszerűen viszont szófaji megoszlás látszik lenni) Stb. Stb.
Ha arra vagy kíváncsi, milyen az egyenlők és az egyenlőek használatbeli megoszlása (tehát milyen szabályok vannak, ha egyáltalán vannak), akkor meg lehet nézni például a Magyar nemzeti szövegtárban a megoszlásukat, esetleg még úgy is tesztelgetve a mondatokat, hogy ahol egyenlők-et olvasol, egyenlőek-et mondasz, hogy megnézd, lehetséges-e úgyis, és fordítva.
Értem. Azért nem hagyatkozom a megérzésemre, mert amikor valaki teljes magabiztossággal azt állítja nekem, hogy (az egyenlők vs. egyenlőek kérdésben) a használat szabálya ez:
„Ha két szám egymással egyenlő, akkor ők egyenlőek. Ha valamely számok értéke ugyanannyi, pl. 0, akkor azok mind egyenlők 0-val.”
akkor nem tudok arra hivatkozni, hogy „én úgy érzem” nem jól tudja. Ezek szerint nincs igaza, vagyis bármely forma használható bármely esetben, vagyis a szabály, hogy nincs szabály. Ez szuper, de ezt tudni akartam. :)
No és bevallom, fura, hogy nincs szabály, csak annyit tudunk, hogy „az általános többesjel morfémáját a magyarban a -k- morf reprezentálja, melynek a következő előhangzós allomorfjai vannak: -ak-/-ok-/-ek-/-ök-”, de ezek használata teljesen fakultatív… érdekes.
Magyar anyanyelvű vagy. Miért nem bízol abban, hogy ilyen minőségedben tudod a magyar nyelv (számos változatának) szabályait? Mint ahogy a beszédpartnereid is tudják. Miért baj az, hogy számos esetben ugyanazt többféleképpen is lehet mondani? Ne szorongj, mindenki (nagyon extrém helyzeteket leszámítva) jól beszéli az anyanyelvét, ne dőlj be azoknak, akik az ellenkezőjével etetnek.
Tudom, hogy hasonló kérdést már tettem fel, de segítsetek, kérlek ebben a konkrét esetben: egyenlők – egyenlőek
Igaz az az állítás, hogy: ha két szám egymással egyenlő, akkor ők egyenlőek. Ha valamely számok értéke ugyanannyi, pl. 0, akkor azok mind egyenlők 0-val.
Hogy van ez, mi erre a szabály (hogy más esetekben is tudjam alkalmazni)? Megmondom őszintén, én eddig mindig csak az egyenlők formát használtam… szégyelljem magam?
