A lustaság fél egészség...legalábbis, amikor katona voltam, ez volt a fő jelszó...meg aztán ilyenek, hogy "dolgozz keveset, nem érhet baleset...amit ma megtehetsz, halaszd holnapra"...
De ami a legjobban tetszett...(Kecskemét, vadászrepülő ezred), elmagyarázták, hogy a kerítés nem azért van a laktanya körül, hogy a kiskatona ki ne szökjön, hanem, hogy a logika be ne törjön...mert itt ami kerek azt viszik, ami szögletes azt gurítják...nem ésszerű, nem célszerű, de roppant katonás...:):):)...
Egy szabadkai 34 literes főzőm van. Még sosem főztem vele ilyen hidegben, mint ami a napokban. Volt pár alszeszem, amit csak most volt időm lefinomítani. Hát, mit mondjak, jót tett neki a hideg. A normál 25% alszesz 82-n kezdett el folyni, és elég jól tartotta is a az erősséget. Nekem ez új volt sima thumper nélküli főzésnél. Kóstolgattam, de nem is mertem lejjebb menni 65-nél. Itt már hirtelen csökkent a szeszfok . Normál, nyári esetben 55-50-ig szoktam engedni. Mondjuk nagyon óvatosan toltam neki a gázt, mivel az egyik csak 5 liter volt.
Szerintem ennek a főzőnek elég nagy a kupola méret aránya az üsthöz képest, olyan 12literre saccolom. Sőt, ha csak 5-10 liter a folyadék az üstben, még az a fölötti rész is deflegmátor, ami az üstházon kívül van.
A kérdés, hogy érdemes e erre a főzőre még valami plusz gömböt, tányért, vagy valami hűtő alkalmatosságot tenni? És mi a különbség, ha nagyon lassan, kis lángon folyatom a szeszt, vagy ha hűtöm a párát a kupola után. Mindegyik lassítja a folyást.
..."Akkor tényleg jó kezekbe kerülhetett az öcséd, hogyha már áttétes volt a rák és mégis túlélte"...
Ugyanaz a doki operálta, aki már 25-évvel ezelőtt egy "új" vesét "épített" be neki, mert a sajátok egymás után leálltak...azt hiszem tényleg nagyon "szerencsés", mert nem sok ember mondhatja el magáról, hogy ilyen jó vesét kapott, ami már 25-éve szuperál...igaz már hallottam 30-éves vese transzplantáltról is, de az nagyon ritka...
Egy érdekesség...kevesen tudják, hogy ilyenkor a nem működő, beteg veséket a helyükön hagyják és elől jobbra, vagy balra, ágyékba teszik az "újat"...sajnos néha az is csak pár évig szuperál és ilyenkor, (ha szerencsés), kaphat egy másikat...így aztán van, akinek 4-veséje is van...:)
Agyaltam, hogyan lehetne digitális maghőmérőt aplikálni a DES100 sisakba a mostani analóg helyett. A hőmérőzseb alját megfúrom, azon keresztül tolom be a gőztérbe a mérőcsúcsot. A zseb felső nyílt végét lezárom parafadugóval, amin keresztül a maghőmérő szálát átdugom.
Az én saját tapasztalatom a Destilatori 100-ason 2 esetleg 2,5 főzés a kínai gáz égővel, majd Fég 24 égő tálcával, huzat szabályzóval már közel 3 főzés, Rézműves kolléga feltette a keverő motort és közepre lapátot, igy 3 simán, plusz 1 tisztázás. Most gondoltam hőszigetelést csinálni.
Mindenkinek köszönöm, mert itt tanultam, itt tanulok!!
Van olyan DES-100 amivel egy palackkal 2 főzést lehet lenyomni (viszont felmelegíti a helységet, mint egy kályha), és van olyan amivel 4,5. Amivel 4,5 tudsz annak nagyobb a gázégője, állítható reduktorra, kéménybe van kötve huzatmegszakító nélkül stb..., de viszont fele annyit fogyaszt!
Szerintem nem érted, de nincs is értelme folytatni.
Nem megyek szembe a fizikával, mert lehetetlen "küldetés", amit leírtál én annak nem állítottam az ellenkezőjét, ha visszaolvasol szembesülsz a tévedéseddel. A lakás fűtése jó példa, a magamét én terveztem anno(padló+radiátor 2 termosztát, külön vezérlés + egy 26nm-es különálló öszkomf. épület), nagyon bevált A kivitelezést természetesen megoldották mások.
Akkor tényleg jó kezekbe kerülhetett az öcséd, hogyha már áttétes volt a rák és mégis túlélte. Akiről tegnap írtam, neki is már ráment a májára, igazából szegény abba halt bele, nem is annyira a tüdőrákba. Persze mindenkinek vannak ilyen történetei, mert mibe hal bele az ember. Vagy a rákba, vagy valami szív és vérkeringési dologba.
Na akkor otthon bevezetem a kötelező sbarackmag evést: Asszonyaik arca a préselt barackmag-olajnak köszönhetően még élemedett korban is ránctalan, bársonyos és életkoruknál 20-30-évvel fiatalabbnak néznek ki..."
Nekünk otthon rengeteg magunk van, mert nem dobjuk ki, mi is kiszárítjuk és hordjuk ki a mókusoknak. De ezután kevesebbet kapnak majd.
Megfigyeltétek már, hogy a mókusok az érett sbarackot a fán szétszedik, a két fél barack lent van a fa alatt, a magot meg elviszik? Szerencsére nem túl jelentős az így keletkezett kár. Gondolhattam volna, hogy annyira nem lehet halálos a sbarack mag, ha minden télen visszajárnak érte. :)
Az ilyen infók nagyon lelkesítőleg hatnak rám :) amúgy pont most ültettünk még 3 db sbarack fát. lekvárnak is viszonylag könnyen feldolgozható és nagyon finom, meg pálinkának is kiváló alapanyag :)
Elsőnek is megértettem amit írtál, csak a fizikával mész szembe.
Szerinted egyenlő a gázfogyasztás a két esetben:
1.)
- 16 kW égő
- állítható reduktorral
- DES 100 (gyenge keverővel, hőszigetelés nélkül, ...)
2.)
- 11 kW égő
- fix háztartási (25 mbar) reduktorral,
- hőszigetelt vizes főző
Főzési idő, és a főzési mennyiségek azonosak.
Tehát, hogy Te is megértsd: van két azonos alapterületű egyforma ház, egyik hőszigetelt, 3 rétegű üvegezéssel 16 kW-os kazánnal fűtve, a másik hőszigetelés nélküli, régi nyilaszárókkal 25 kW-os kazánnal.
Mind a kettőben 22 C-fok van, külső hőmérséklet, fűtési szezon mérete azonos.
Éves gázfogyasztás különböző lesz, egyik esetben kevesebb, míg másikban több.
A DES pálinkafőző készülékek konstrukciós adottságait javarészt ismerjük, van aki többé, van aki kevésbé(!), ezt a csontot már százszor körberágtuk, jelen esetben ez most nem volt téma (jöhet nem sokká a hígítóvíz)....Más:tényeket közöltem tapasztalataim alapján, nincs érdekem másokat szándékosan megtéveszteni, szeretném, ha megosztanád személyes tapasztalataidat a szóban forgó berendezéssel kapcsolatban, ami alapján megkérdőjelezed az állításomat! Tehát, hogy Te is megértsd:4,5 cefrézés, 1 palack.
Lehet, hogy ez most egy kicsit "OFF", de sokan lehetnek, akiknek még nem késő és hasznos lehet az infó...
..."Rézműves, nem olvastad, hogy az amigdalin jó lehet hasnyálmirigy daganet ellen?"...
Bevallom neked, ezzel a sárgabarackmaggal, a B17-vitaminnal (amigdalinnal) igazából akkor kezdtem részletesebben foglalkozni, amikor pár éve az öcsémnél vastagbél rákot diagnosztizátak, ami ráadásul máj-áttétes volt...(szerencsére jó kezekbe került, sikerült az áttéttel együtt eltávolítani és évek óta ő is tünetmentes)...
Állítólag a Bibliában olvasható, hogy "az vagy, amit megeszel"...Van egy természeti nép, a HUNZÁK, akik sok baracmagot esznek és úgy tűnik, hogy a benne lévő "amigdalin" vagy cián, nemigen kérdezi, hogy milyen fajta az a rák, amit neki el kell pusztítani...
"Hunza Pakisztán legészakibb csücskében helyezkedik el, ott, ahol Pakisztán Kínával találkozik. A hunzaiak nem ismerik a szívbetegséget, magas vérnyomást, daganatos megbetegedéseket. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek, és az átlag életkor 90-és 110-év között van. Alig 100-éve fedezték fel őket és egy világszerte nagyra becsült brit sebész és orvos, dr. Robert McCarrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában: A hunzáknál nincs ismert rákos eset.
Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak, de orvosaik nincsenek... A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteiről. A nálunk is termő gyümölcsöt ők az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják. Asszonyaik arca a préselt barackmag-olajnak köszönhetően még élemedett korban is ránctalan, bársonyos és életkoruknál 20-30-évvel fiatalabbnak néznek ki..."
De úgy gondolom, hogy ha már kialakult a betegség, akkor már nem biztos, hogy segítene...ezt nem tudom.
De itt kis hazánkban, ezt is csak halkan merik mondani a hozzáértők, mert félnek a gyógyszermaffiától... Hamar kuruzslónak kiáltanak ki mindenkit, aki az üzleti érdekeiket veszélyezteti...ne felejtsük, hogy néhai Béres Józsi bácsit is börtönbe zárták...olvastam egy itthoni óvatos ajánlást a barackmag "veszélytelen" fogyasztásáról, ami testsúly kilogrammonként adja meg...szerintük 10-kilogram testsúlyhoz 1-szem mag naponta. Baromság... Hozzájutni a szárított maghoz nehezebb...én 70-kiló vagyok és naponta ettem (amíg volt) 20-25-szemet, gondok nélkül...
Köszönöm az hozzászólásaidat! Sok mindenben igazad van. Majd igyekszem utánaolvasni az amigdalinnak.
A rokonunknak mellrákja volt, úgy tűnt, a műtét után rendbe jön, de aztán tüdőrákja is lett. Akkor is megműtötték, kemoterápiát kapott, utána még sportolt is. Aztán kb. öt év múlva újra előjött a rák. Abban az öt-hat évben szedett egy táplálék kiegészítőt, amiről azt hitte, majd használ. Persze ki tudja megmondani, használt-e, vagy sem. Ez van ezekkel a szerekkel.
Én a búzacsírakivonatot ajánlottam neki. Azzal kapcsolatban az USA-ban is folytatnak vizsgálatokat. Azt a molekulát keresik, amely a daganatellenes hatásért felelős. persze mi van akkor, ha a sok különböző molekula együtt fejti ki a hatását? Mint pl. az illóolajoknál. vagy a pálinkánál :)
Rézműves, nem olvastad, hogy az amigdalin jó lehet hasnyálmirigy daganet ellen? Egy hete tudtam meg, hogy az egyik nagybátyám feleségének hasnyálmirigy daganata van, még nem tudják jó- vagy rossz ind.
Én a béldaganatok kialakulása ellen utifűmaghéjat iszok hetente kb kétszer. Egy csapott evőkanál 2 deci vízbe. Várok 5-10 percet, a pohárba dagadjon meg a héj, utána iszom meg. Jól tisztítja a kéményt :) bocs, ez nem pálinkafőzés otthon, de fontos az egészség :)
Bizonyos irányba csak ilyennel találkoztam, kiadják a hivatalos bérfőzdék simán, gondolom amelyik. Amit kóstoltam zugfőzött árut, az is java részt EP-s volt. A poén, hogy itt valaki az EP-t bevizsgáltatta, abban is határérték alatt volt minden. Persze lehet, hogy pont kóser EP-volt. Nem akarom azt sugallni, hogy ez játék, mindenféle mellékterméket inni, ez nem jó ómen. Azon nem csodálkozom, ha valaki az up-t nem ismeri fel, az nem mindig egyértelmű, de sokan átszellemülten kóstolgatják a tömény hígító illatú valamiket.
Nem hiszem, hogy ne találkoztatok volna nagyon rossz pálinkával. Néha nagyon rossz pálinkának csúfolt valamit árulnak faluhelyen. Faterom Zala megye egyik falujában vett pálinkát szokott inni, majdnem ráment a mája alig pár év alatt. Persze a kérdés mennyit ivott. A vége fele megivott kb egy litert hetente, eleinte csak naponta egy-egy kupicával.
Szaglásra úgy tűnt, az Ep-t el se vették a párlatból, nagyon szúrós szaga volt. Szerintem még van belőle.
Régen sem irtották ki magukat háznál pálinka főzéssel, ebben a leszabályozott világban meg biztos nem lenne szabad a gazda, ha olyan egyszerű lenne a méreg keverés. :)
Hát most végleg elásom magam, de elárulom, hogy fogalmam sincs! :D Mikor legutóbb pesten jártam, bementem a fehérvári úti vásárcsarnokba, kerestem egy zöldségest, akinek finom érett szilvája volt, és mondtam, hogy akkor ebből kérek 30 kilót. 680 ft volt kilója. Az volt ráírva, hogy "mézédes magvaváló", és igaz is volt mindkettő.
amúgy így nézett ki, nem tudom képről eldönthető-e a fajtája...
Kitörő örömmel és lelkesedéssel jelentem, hogy első (sikeres) pálinkafőzésem, a szombaton finomított szilvám 48 fokosra fokolva saját értékrendem szerint egyenes kitűnő lett! :D Persze kivárom a 3 hónap pihentetést, de muszáj volt megkóstolnom, és hát mondjuk nem voltak nagy elvárásaim tekintve a minimál főzőmet és a nem létező tapasztalatomat, de tényleg iszonyú finom, gyümölcsös illata és íze van, és selymesen csúszik, egyáltalán nem érzem karcosnak sem, persze nekem is van még mit fejlődnöm, nyilván mindenkinek finom a sajátja. De mit számít!
Azért nagyon várom már, hogy valaki nálam hozzáértőbb is megkóstolja... :)
Pár évvel ezelőtt, egy fórumtársunk felhívására, jó páran elküldtünk különböző gyümölcsökből készült pálinka mintákat, mert neki volt lehetősége egy akreditált laborban megvizsgáltani ezeket...metilre, ciánra, rézre és még nem tudom mire történt a vizsgálat...úgy látszott az eredmények alapján, hogy Snapszi útmutatásai alapján, már olyan jó házi pálinkákat tudtunk főzni, hogy egyik vizsgált tétel sem érte el, semmilyen káros anyagból, az ún. egészségügyi határérték alsó szintjét sem...de már előtte az idők során az is kiderült, hogy nem tudsz olyan rosszul cefrézni és főzni, (amivel itt a tudatlanok riogatnak néha), hogy akár metil, vagy cián mérgezést kapjon valaki a pálinkától...ahoz olyan mennyiséget kellene meginni belőle, hogy régen megpusztulnánk, sima alkohol mérgezésben...
A gyakorlat azt igazolja, hogy ha a 100-as DES-t nem sikerül max. másfél óra alatt felfűtened cefrefőzésnél (általában), akkor a magában a fűtésben keresendő a hiba, többnyire a gázégőben, annak teljesítményében, erre utal a jócskán megnövekedett gázfogyasztás is.
Nekem ebből az jön le, hogy a főző konstrukciója kritikán aluli, hatásfoka csekély. Elsőnek én a főző hatásfokát próbálnám növelni, az itt leírtak alapján:
- üstház
- keverő
- hőszigetelés
és lehet, hogy jó lesz az égő teljesítménye is.
Miután van némi rálátásod a témában, gondolom azzal is tisztában vagy, hogy ha DES-nél az égő teljesítményét növeled (16 kW-ra) azzal a főző hatásfoka nem javul (viszont megnő a gázfogyasztás!), ergo nem tudsz hasonló mennyiséget kifőzni egy palackkal mint egy jobb hatásfokú főzővel 12 kW-os égővel (melynél kevesebb a gázfogyasztás!). Mindkét esetben a főzési idő azonos!
Tehát a többszöri mérésed hibás, vagy csupán csak elszámoltad a felöntések számát.
A gyakorlat azt igazolja, hogy ha a 100-as DES-t nem sikerül max. másfél óra alatt felfűtened cefrefőzésnél (általában), akkor a magában a fűtésben keresendő a hiba, többnyire a gázégőben, annak teljesítményében, erre utal a jócskán megnövekedett gázfogyasztás is. Én anno egy gáztöltettel a szintén DES 100- sal 4,5 cefrézést csináltam (többszöri mérés igazolta), a felfűtési idő, nem ideális körülmények között(télen, cefrehőmérséklet kb. 0 fok) 1ó.30-35p. Természetesen a készülék megvásárlása előtt alaposan körbejártam a témát, a forgalmazóval(Kószó) is átbeszéltük és miután érzékelte, hogy van némi rálátásom a dolgokra, ő maga említette, hogy nem ajánlja a "gyári" gázégőt. Vettem egy "maszek" 16KW-t ami megelégedésemre szolgált.......
Persze, az már egy következő rétege a történetnek, hogy érdekel-e valakit egy jó kis tuttifrutti-maoam ízű egri rozé, esetleg egy újzélandi ananász illatú Sauvignon Blanc. :)
Isten őrízz, hogy belekontárkodjak a szakmádba, szakterületedbe, de ugye te is ismered a mondást, hogy "nem kell tudnom tojást tojni ahhoz, hogy megállapítsam melyik a záp"...igaz ez nagyon le van egyszerűsítve, de sajnos én 9-éve szerencsésen átestem egy életmentő műtéten (rákos daganat sikeres eltávolítása), aminek kapcsán, egy kicsit jobban beleástam magam, a megelőzés és gyógyszer nélküli hatóanyagok lehetőségébe...(bár előbb tudtam volna róluk)...nos a B17-vitamin (amigdalin) is ezek közé tartozik és évtizedek óta megosztja az orvos és a gyógyszerész társadalmat. Pedig a működési mechanizmusa évszázadok óta ismert.
Erre egy nagyon durva, de igen szemléletes példa a sebészetben régóta használt légypondró (csontkukac)...
Ugyanis kevesen tudják, de már a Napóleoni háborúkban használták a sebekre ezeket a lárvákat, amiket a sebre téve, az összes fertőzött, sérült szövetet felfalták, de az ép szövetetekhez nem nyúltak...(mai napig használatos Amerikában is) és ehhez nagyon hasonlóan működik az Amigdalinban, speciális kötésben lévő cián is, amiről már régóta tudják, hogy érdekes módon, csak a beteg, rákos szöveteket támadja meg, az épeket békén hagyja...
De Te is említed, hogy vannak sarlatán, pénzéhes orvosok, gyógyszerészek és gyógyszergyárak...nos ő szerintük
nehogy már meggyógyuljál az egyszerű és olcsó, napi 10-20-szem megszárított barackmagtól...inkább lefikázzák, hogy klinikailag nem bizonyított és még az azt is elmeszelik, aki ezt meri állítani...
De Te is tudod, hogy nem ez az egyetlen ilyen történet...a 'BIG-FARMA" a világ ura...nagyobb üzlet az űrkutatásnál, a fegyvergyártásnál és kábítószernél is...
Ha csak az erjedés biztos lefutása a cél a naturális ízekkel akkor Danstil A tökéletes lehet. Nálam a Generosa bornál és pálinka cefrénél is azt hozta amit vártam, fajta illatokat és zamatokat (bár a pálinkán még alkohol dominál mind a 45° mind az 50°-osnál)
A kékszőlő törkölyöm lepárlása/finomítása viszont munkásra/érdekesre sikeredett ;-)
Szerintem várjál vele 2-3 hónapot, az minden esetre gyanús, ha ennyi aroma közül csak a marcipánosság marad meg benned. Én a birsnél a macipános ízt úgy tudom elképzelni, hogy csak sokadik kóstolásnál nyomokban felfedezhető.
Nagyon ajánlom a Ledő Mónika: Pálinkaaromák nyomában, bevezetés a pálinkakóstolásba könyvet. Igazi hiánypótló mű, ilyen tartalommal még könyv nem jelent meg.
A könyv szerint vannak olyan birs fajták amik párlatában lehet enyhe marcipánosság, de nem szabad dominálnia.
Ez a "magas észter termelés" nem biztos, hogy egy kívánatos dolog pálinkánál, mert lesz belőle marcipán, tuttifrutti, gesztenye mellékíz, ezek bornál lehetnek érdekesek, pálinkánál semleges élesztő az ajánlott inkább, primer gyümölcs aromából nem lesz több, mint amit a gyümölcs ad, csak erjedés ízből. Kipróbáltam egy szezonban az Oenoferm X-treme-et, nagyon tömény lett minden, van ami 3év pihentetés után még mindig olyan "érdekes", de nem fogy, a birs kifejezetten félre ment aromáját tekintve, súlyos nehéz lett az egész, talán a kökény, ami jól sikerült vele, szilvát azt úgy, ahogy van elajándékoztam valakinek, aki "örökbe fogadta".
0,5 kg a legkisebb kiszerelés ami még mindig sok, de ha összefogtok többen...
Érdemes lenne kipróbálni a Uvaferm CGC-62 (magas észtertermelő) amit ha minden igaz a borpatika.com grammra is ad. (ez nem reklám csak saját tapasztalat)
Még annyit ehhez, hogy a 2 dolgot az utópárlatos marcipán erjedésízt nem érdemes összemosni a magkarakterrel, mert az előbbi a szájérzet végén jön inkább, marad a szájban hosszan és elnyomja az eredeti aromát, mint általában az UP, a magkarakter végig jelen van, nincs hosszú szájérzete és nagyon sok kell belőle, hogy elnyomja a gyümölcsízt. Azt is érdemes még megemlíteni, hogy ez csak magasan vezetett főzés v. tornyos jön elő, ahol az up jelentkezik magas alkohol fokon, akkor érezni ki külön és lehet nagyot hibázni, ha benne marad, olyan koncentráltan jön, normál kisüstinél én nem találkoztam így konkrétan ezzel a jelenséggel.
"A lepárlás során a cefréhez a csonthéjas gyümölcs eredeti mag tartalmának egy része szárítva visszaadagolható a karakteres ízvilág eléréséhez."
vagy nem a lepárlás előtt kell pár napra betenni a kierjedt cefrébe? bocs, könyv nélkül nem tudom :)
Nagyzsl, szerintem küldj egy mintát zsákkrumplinak, ő biztosan tud valami hasznosat mondani. UP, vagy nem UP. biztosan olcsóbb, mint egy nevezés. bár a nevezés is biztosan hasznos lehet.
Jaj látom nem arra kérdeztél hanem a csonthéjasokra. Hát ez megint egy olyan dolog hogy előveszed a könyveket és elolvasod. Csak azt a választ adtam vissza, amit el tudnál olvasni bármelyik könyvből. Nyilván nagyon sokat segít ha nem a saját hibámból tanulok, hanem mások okosságait próbálom magamévá tenni. De ez még nem helyettesíti a személyes tapasztalatot. Ettől még lehetek bizonytalan, mert az érzékszervi vizsgálatot nem lehet megkerülni, és bármit is írok egy fórumban, abból nem derül ki hogy igazából milyen íze van. Azért tapasztalni kell, és nincs elég tapasztalatom ahhoz, hogy magabiztosan véleményt mondjak róla.
Az élesztő típusára gondoltál? Arra nem nehéz biztosat mondani, mert az egy egzakt dolog. Tudom, hogy mit tettem bele, naplót is vezetek róla. Ettől még szerintem lehetek bizonytalan, mert vannak részek amiket nem tudok jól megmérni, és nincs műszer amivel értékelni tudnám. :-)
Nevezni érdemes lehet akkor is, amikor tisztán a kritikára vagy kíváncsi, olcsóbb, mint egy labor vizsgálat, de az sem drága.
Amikor a kp-nak vége, jön egy kis semleges édes íz, majd a marcipán, ami átfordul keserűbe, ezt érdemes külön gyűjteni és csak annyit visszatenni, pl meggynél, ami nem nyomja el az egészet.
s. A magozás során általában nem kerülhető el, hogy bizonyos mennyiségű magtöret a cefrébe kerüljön, ez a mag adja a pálinkának a jellegzetes, enyhén marcipános-mandulás ízvonalat. 1
Nem tudok annyira mélyeket írni mint az előttem szólók. :-) Nekem jobb a biztonság, ezért szilvából, barackból, cseresznyéből és meggyből mindig kiszedem az összes magot még erjesztés előtt. Saját készítésű magozó géppel. Csak egy nagyon minimális mennyiség marad benne, ami véletlenül beleesik.
Van olyan is aki azt mondja, hogy a szilvához valamennyi (~10%) mag szükséges, mert az adja az úgynevezett "magzamatot". Lehet hogy ez tényleg így van, én eddig megvoltam nélküle.
Azért hoztam elő ezt az egész témát, mert a marcipán jellegzetes ízét a keserűmandula adja, ami a ciántól keserű. Ha valaki ezt túl nagy mennyiségben eszi meg, akkor belehalhat. Van a marcipán "olcsósított" változata a percipán, ami barackmagból készül. Ennek is marcipános íze van, de nem pont olyan mint az igazi marcipán. Az almafélék magjában is van ilyen anyag, és arra gondoltam hogy esetleg ettől is kialakulhatott ez az utóíz a pálinkámban.
Na most tényleg nem tudom mit gondoljak. Leginkább semmit, inkább várok egy megfelelő alkalomra, amikor egy szakértő bírálónak meg tudom mutatni. Bár nem biztos hogy megér egy nevezési díjat, mert annyira meg nem lett jó. :-D
A lepárlás során a cefréhez a csonthéjas gyümölcs eredeti mag tartalmának egy része szárítva visszaadagolható a karakteres ízvilág eléréséhez.
Szatmári Szilvapálinka eredetvédelmi leírása, nem érdemes ezt túl aggódni, a határérték közelébe sem tudsz menni még ígysem, hogy a mag egy része főzéskor benne van.
Attól azért nem hiszem, hogy meg kell kérdőjelezni egy táblázat valóságtartalmát, vagy pontosságát, hogy a tizedes vessző után még hány szám van, nem? Ezért vitatják többen? Amúgy is Te linkelted be, most akkor miért kérdőjelezed meg? Mert kiderült, hogy lehet, hogy a pálinkában mégis csak van pár mg hidrogén cianid? :))))) Gondolom ez a Windisch a neve alapján német gyökerekkel rendelkezett, a németek meg nem arról híresek, hogy pontatlanok :) ettől még persze lehet rossz az adat, de akkor ne linkeld már be.
Nem tudom, ez egy 1930-ban készült anyagból van, gyanúsan sok a tizedes jegy, ezért többen vitatják. Volt aki méretett, még az előpárlatban sem volt semmi a határérték közelében.
Itt 2.7millió literes erjesztő kapacitásra írja, hogy csak megroppantja a szemet úgy teszi hűtött tartályba, ha neki jó így, nekem is . :)
ne haragudj Rézműves, de ezzel kapcsolatban nem tudok veled egyetérteni. itt nagyon súlyos tévedések vannak. a wikipédia a Vitaminról az alábbit írja:
A vitamin olyan szerves vegyület, amely kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, viszont kellő mennyiségben az előállítására nem mindig képes, ezért tápanyag formájában kénytelen hozzájutni.
szóval ez a B17 anyag (amigdalin), vagy molekula egyáltalán nem szükséges a szervezet számára. én úgy tudom. Tehát az elnevezés is hibás. mint ahogy a tudomány szerint a pálinka sem nélkülözhetetlen a szervezetünknek (bocs, lehet pont rossz a hasonlat), hívhatnánk mi azt B007 vitaminnak például. :)
de nemcsak orvosok lehetnek sarlatánok, lehetnek biológusok, vegyészek stb. Isten mentsen az ilyen emberektől. Pécsen is "felfedeztek" egy rákellenes gyógyszert, amiről senki sem tudta bebizonyítani, hogy van hatása. Az egyik rokonom szedte, ő simán belehalt a rákba. Jó, azért nem volt az olyan "sima" menet. De még mindig gyártják. Na ez már a hit kérdése, csak pont nem annak kellene lennie.
köszönjük Endrepp és Snapszmester. Hát szerintem 30-40 mg kéksav, vagyis hidrogén cianid 100 gramm pálinkában az nem kevés. De tudom, itt most a birstől indultunk, nem a teljesen összezúzott szilvamag volt a kérdés. Az az érdekes, hogy még épp maggal is ilyen sok cián van benne. Akkor ezért írja azt a Panyik néni, hogy magozó gépet kell használni a csonthéjasok esetében.
Elhiszem, hogy almánál nem kell kiszedni a magot. nem akarok paráztatni senkit.
Egyik itteni kolléga kifőzte a meggy magját. Nem a cefrét maggal, hanem erjesztés végén magozott és a magot külön felöntötte vízzel és kifőzte, attól sem hóttunk meg. :) Nyilván a példa nem követendő.
"A keserű sárgabarackmagot nem gasztronómiai érteke, hanem inkább magas B17 vitamin tartalma és annak magas jótékony hatása miatt fogyasztják".
"Dr.Balaicza Erika (belgyógyász, alternatív holisztikus gyógyász és táplálkozási szakértő) arra kérdésre, hogy valóban mérgező-e a B17vitamin a cián tartalma miatt, a következőket válaszolta: A B17-vitamin molekulában két rész cukor, egy rész benzaldehid és egy rész cián van, melyek szorosan összekapcsolódnak. A cián erősen mérgező, azonban ebben a természetes állapotában vegyileg nem reagál, és semmiféle hatással nincs az élő szövetekre. Másik hasonló ciántartalmú vegyület a B12-vitamin, ciano-cobalamin. Ez sem mérgez, noha van benne cián, csak olyan kötésben, amitől nem mérgez, viszont a cobalamin hatását, felszívódását javítja".
Csonthéjasoknál kötelező kiszedni a magot. Almánál nem. Ennek utánanéztem. Tulajdonképpen ezen a fórumon is megkérdeztem cefrézés előtt. Bajos lett volna kiszedni belőle a.magokat, 280kg volt...
Jesszusom, te brutál para vagy. Ez amit írsz egy vicc. Nincs almánál és almatermésűeknél olyan mértékű cianid amit laboron kívül bármi kimutatna. Bőven határérték alatt van.
Az a cián, amit oldott állalotban te kiérzel, az utolsó lesz amit éreztél, és akkor sem fogod tudni mi az, csak szimplán kampec.
beledaráltad a birs magját is? nem lehet, hogy a cián ízét érzed mandulásnak, vagy keserűnek? állítólag annak is valami ilyen íze van, ugye ha az ember megeszik egy sárgabarack magot. Ja, akkor egyél meg egy sárgabarack magot és akkor megtudod, cián vagy nem cián, nem? mert ha cián van a pálinkádban, akkor azt nem kellene iszogatnod. most inkább nem írom le, hogyan hat a cián, mert valami gond úgyis lesz vele.
Nincs más, csak ha vannak tapasztaltabb kollégák a közeledben.
Az enyhe up miatt ne fájjon a fejed, ha nem tudjuk mit kell elkerülni, hogy kerüljük el:)?
Nekem kb húsz év után is van uppos tételem, beüthet véletlen, vagy akár kockázat miatt.
A birs ráadásul megmutat minden hibát, olyan tiszta élénk ízeket és illatokat tartalmaz.
Két éve nekem is egy idősebb, tapasztaltabb fórumos kolléga hívta fel a figyelmemet az aktuális birsem hibáira, nem volt egészséges a gyümölcs. Ezúton is köszönöm neki. Ez ösztönöz, hogy jobban figyeljek.
Én nem finomítanám újra, amíg 100% be nem bizonyosodik hogy up. Vagy ha nem túl tolakodó az érzet.
> Ha a lecsengésben érzed, akkor az sajnos az upra utal, vagy valamilyen gyümölcshibára, akár magházpenész vagy kukacok okozta belső elváltozás.
Ez a birs nem volt kukacos, sőt még csak meg se volt barnulva. Szép egészséges gyümölcsök voltak, a saját kezemmel vágtam szét őket. Volt néhány (20-ból egy) aminek volt a közepén egy kis barnaság, de azokat nem tettem bele.
Ha csak sima UP, akkor újralepárlással talán lehetne javítani? Kicsit azért félek tőle, hogy ezzel együtt veszíteni is fog az ízéből.
> Másik lényeges szempont, hogy amit te marcipános íznek írsz le, az valójában mi is lehet. Lehet hogy szimplán keserű, vagy esetleg illat társulhat hozzá, csak nehezen felfedezhető. Nehéz a telefon kérpernyője előtt pontosan meghatározni egy olyan dolgot, amit több érzékkel is vizsgálni kellene.
Igen, ez így van. Sajnos könnyen lehet, hogy ezt csak én érzem annak, és valójában valami más. A környezetemben nincs olyan szakértő, akinek meg tudnám mutatni. A versenyzésen kívül van valami más lehetőség erre?
60literes nagy konyhai dupla falú üst volt az alap, az lett kibelezve és újra építve, 4x2kW betét van benne, 6kW-ot használok, 1 tartalék, gőz üzemben működik, ahogy eredetileg kitalálták, pár liter vízzel.
Ez korrekt :)! Végülis akkor 100 literre vetítve kb 20kWh, ami kb 800 ft. Számolva például egy 6l kihozatallal egylépcsőssel kb 130ft/liter. Az évi főzési limit lefőzése ezek szerint csak kb 11e Ft lenne? Én egy nagyságrenddel többre tippeltem volna.
Így már erősen megfontolandó részemről az új üstnél az elektromos kialakítás, mert ez nem dobja meg annyira a villanyszámlát.
nem biztos, hogy jó, de ez van (márminthogy lakásban főzök). :) minden rosszban van valami jó :)
nem iparszerűen főzők, szóval szerintem legális, meg sem közelítem az engedélyezett évi szeszmennyiséget. 86 liter 50%-s az évi főzhető mennyiség, azt hiszem. na én ennek a töredékét főzőm. becs-szó :)
Hát pedig az enyém ki van már kicsit kopva, de már egy év után is látszott körkörös karc. Nekem mondjuk azon túl nem volt vele bajom. Tisztázáskor én nem járatom a motort, néztem a kódszáma alapján, a Conrad forgalmazza 30-40e Ft körüli áron azt, amit én kaptam hozzá.
A másik bajom pont az a DES100-al, hogy hiába leeresztő csapos, mégis kézzel kell döntögetni, hogy kifollyon. Ez nekem nem gond, de újabban a feleségem is szokta néha használni a gépet, mert megtetszett neki ez a hobbi és ő nem bírja döntögetni. Szóval már csak ezért sem szeretnék fenékkeverőset, mert a kifolyó felé lejtő feneket szeretnék neki.
Igen ez az amit már nem fogok megtenni, ha cserélve lesz - mármint a gázhoz optimalizálást. Mivel zárt a helyiség, ezért egy flexicsövön, majd fém csövön kivezetem a födémen át az égésterméket, de klasszikus épített kémény nincs.
"Ráadásul vékonyítja az üst alját ennyi idő alatt már ujjal is kitapintható mélységben. Mondjuk nálam folyamatos üzemben ment bármiféle ütemkapcsoló nélkül, de ők is úgy árulták hozzá, hogy folyamatos használatra. Ha így folytatnám, akkor pár év alatt átszakadna az üst alja. "
Most már tényleg kíváncsi vagyok az apparátodra. :-p
Nem ez az első DES, amit nyúzok, de még ennél se látható semmi a fenéken 5 év után se.
A motor is eredeti, nekem is folyamatosan megy, tisztázás közben is.
A motor és a vízszintes tengely közti "tengelykapcsoló" rögzítő csavarját kell cserélni egy-két évente, ennyi az egész.
Ja, és egy motor tápegységet (lényegében laptop táp) fogyasztottam el eddig ... ráléptem és megrepedt. :-(
Mondjuk én minden tavasszal szétszedem teljesen pucolás előtt, mivel a szabadban főzök.
Bementem inkább tanácsért egy gázkészülékes szakszervíz üzletébe. Mondták, hogy a kapott reduktor alulméretezett
Minden (nyilván nem az ipariakat) gázkészüléket 30mBar-ra méreteznek, a nagykonyhaiakat is, itt a legjobb a hatásfoka. Az állítható reduktor az csábító lehetőség, 60mBar-on, 200%-os gázfogyasztással kapsz kb 130-150% teljesítmény növekedést, ennél jobb megoldás egy nagyobb égő, ami adja a megfelelő teljesítményt 30mBar-on. A fatüzeléshez tervezett üstházat általában érdemes átalakítani gázhoz, ott is sok hő el tud menni. Kéménybe van kötve?
Tudod, hogy hogyan kezdődött? A Koszó gépet is gyártó cégtől rendeltem fullextrás DES100-ast két éve. Már akkor majdnem 400e Ft-ot fizettem érte. Ezért kaptam a szettben leeresztő csapos gépet, keverő motort, gázégőt reduktorral, illetve az akkor frissen kifejlesztett számító tányéros hűtőt.
Megérkezett, beüzemeltem és hát 7-8 órákig főzött. Rájuk kérdeztem, hogy ez normális-e, mert én kevesebbre számítottam. Irták, hogy nem normális, biztos nincs feltekerve a reduktor, szóljak, ha nem sikerül, aztán valamit kitalálnak. Bementem inkább tanácsért egy gázkészülékes szakszervíz üzletébe. Mondták, hogy a kapott reduktor alulméretezett ahhoz a fűtőteljesítményhez és adtak egy jóval nagyobbat. Na akkor hirtelen leesett 5 óra körülre a főzési idő. Ha jól tudom, akkor a legnagyobb állítható reduktort adták hozzá és teljesen ki van nyitva.
Ilyen szempontból a DES 100 nem jó konstrukció szerintem, mert a környezetet fűti. A 12m2-es főzőszobámban ha előtte 5 fok van, akkor főzés végére 27 fok. Ez tök jó, csak nem kályhának vettem. Van aki gázkazánból hekkel rá égőt, van aki közelebb rakja az üsthöz, de akkor meg esélyesebb, hogy kiböfög a tetején stb. Gondolkodtam, hogy beszigetelem - mint ahogy tették többen is sorstársak - de mivel új üst mellett döntöttem, ezért elengedtem a dolgot. Az új gép biztosan vizes duplafalú és szigetelt lesz. Illetve elengedem a fenékkeverőt is és helyette felső keverőt építek be, mivel két év után a Koszóék féle keverő motor megadta magát. Pedig nem vagyok egy zúgfőzde, hogy annyit menjen, egy év 6-7 hónapjában egyáltalán nem is ment a gép, jellemzően olyan híg a cefréim legtöbbje, hogy vizezni sem kell. Ráadásul vékonyítja az üst alját ennyi idő alatt már ujjal is kitapintható mélységben. Mondjuk nálam folyamatos üzemben ment bármiféle ütemkapcsoló nélkül, de ők is úgy árulták hozzá, hogy folyamatos használatra. Ha így folytatnám, akkor pár év alatt átszakadna az üst alja.
Nálam is így van, nem tudom mennyi pálinkát főzöl, de nekem a XXMWh solar túltermelésbe bőven belefér a pálinkafőzés pár XXkWh fogyasztása, de ha emiatt túllépem, még a mindig olcsóbban jön ki áramszámlában, mint palackkal gázüzemben.
Nekem kézenfekvő lenne az elektromos fűtés, mert 105 amperem van a háznál újszerű hálózaton és magam tudom kivitelezni az elektromos dolgokat. Az az egyetlen gondom, hogy már sok éve napelem rendszerem van oda-vissza mérős órával, ezért nincs havi diktálás, hanem éves elszámolás van. Ez azt jelenti, hogy ha egyik évben mondjuk többet főzök és megszalad a számla, akkor az időszak végén nyúlhatok a zsebembe százezres nagyságrendben - amit nem szeretnék. Persze félre lehet rakni havonta önként olvasgatva, de őszintén szólva én ehhez lusta vagyok :) .. Ha havi elszámolás lenne, akkor már rég elektromos fűtésben gondolkodnék.
A 25% elméleti maximum, írtam hogy reálisan ennél sokkal kevesebb. A 86 liter/év nagyságrendű főzésnél ez nem tétel. A 160 liter cefre palackonként tragikusan rossz hatásfok.
Nekem 4-5 cefrefőzés (100 liter/db) = 1 db PB palack.
Pedig a berendezésem kisipari, messze nem akkora darabszámba készül mint a DES100.
Viszont azon is érdemes elgondolkodni, hogy mennyi gáztüzeléses DES100 van, évente összesen mennyi üzemórát üzemelnek, feleslegesen min. 2x több gázt elégetve, környezetet jobban terhelve, szennyezve.
Előbb - utóbb pályázat lesz a DES energetikai korszerűsítésére, égéstermék csökkentésére. :)
Persze, ideális körülmények között igen - bár szerintem üzleti főzdénél 25% nem kevés, naponta akár tizezres nagyságrend is lehet a megtakarítás. Én abból indulok ki, hogy mondjuk 2 főzet=160l cefre a DES100-ban nekem kb 1 PB palackot visz el, a finomításkor ekkora mennyiség közel egy felet. Ez durván 8e Ft költség. Ha nem valami bőven adó szőlő stb, akkor kijön mondjuk 10l pálinka, azaz literenként 800Ft költség. Most nincs előttem a Koszó féle tornyos gép katalógusa, de annak a hátulján jóval kisebb energiaköltség volt írva. Persze az gázos verzióban szigetelt is a jobb hatásfok érdekében. Egy ismerős főzetett ki bérfőzdével pálinkát pár hete. 900Ft/liter áron főzték neki tornyos főzőn. Elgondolkodtam, hogy nekik mennyi lehet az önköltségük, de szerintem 4-500Ft-nál biztosan nem több, ha meg is akarnak élni.
Köszönöm, igen, nekem egy akkora bőven elég lesz. Aki a saját gyümölcsét dolgozza fel. Ezt a 20 litereset majd azért megtartom, ha kevesebb az alszesz, tisztázáshoz.
"sokkal gazdaságosabb vele a főzés és gyorsabb is"
Azért nem olyan sokkal. Átlagos cefrénél három cefre főzésre jut egy finomítás. Ezzel áll szemben három főzés az egylépcsőssel. Ez maximum 25% megtakarítás, de valójában a reflux miatt (azt újra el kell párologtatni) még ennyi sincs. Természetesen egy egész évben működő főzdénél ez jelentős tétel, de kicsiben nem az.
Persze, egyértelmű, amit mondasz, nekem inkább általános szubjektív tapasztalatom. Azonban az már többször fordult elő, hogy baráti körben egyazon alapanyagból dolgoztunk és mivel senki sem kezdő, ezért a cefrézési és főzési hiba esélye minimális. Inkább arról van szó, hogy ízvilág tekintetében én inkább kétlépcsős párti vagyok , de az eszem azt mondja, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni az egylépcsős technológiát több okból: Egyrészt vannak gyümölcsök, aminek kifejezetten jól áll, másrészt sokkal gazdaságosabb vele a főzés és gyorsabb is. Tulajdonképpen ez egy nagy hátrány a DES100-nak is. Szerintem gázzal igen pazarló, túl sok a hulladékhő, drága vele a főzés. Persze hobbi szinten belefér anyagilag, időben, de van egy turisztikai attrakciónak is beleillő több száz éves ingatlanom, amit nem igazán tudok hasznosítani és nem kizárt, hogy néhány év múlva egy inkább vendéglátásra, kóstoltatásra épülő kisebb főzdét csinálnék benne amolyan mellékvállalkozásként. OKJ-m már rég megvan, vendéglátós szakközgazdász vagyok, a másoddiplomás következő pálinkamester turnusra is már rég jelentkeztem, aztán majd kiderül. Azonban akárhogy osztok-szorzok, szinte nincs érvem a kisüsti mellett egy esetleges új főzdénél, az egylépcsős sokkal logikusabb lépés lenne szerintem. Azt viszont nem egy esetleges főzde nyitás után szeretném begyakorolni, hanem más sok-sok egylépcsős magánfőző arany éremmel a hátam mögött kezdenék inkább bele - ha egyáltalán úgy döntök pár év múlva, hogy érdemes, mert még ez sem biztos.
sajnos az én kis 20 literes főzőmbe nincs keverő. amikor vettem, azt olvastam, a duplafaluakhoz nem kell, mert nem ég le a cefre, így nyugodtan ezt megvásároltam. de ahogy olvastam a hozzászólásokat, látom, hogy ebbe is praktikus lenne (nem feltétlen a leégés miatt), de nem tudom, van-e valaki itt a dél-dunántúlon, olyan szakember, aki beszerelné az enyémbe a keverőt. én nem vagyok egy műszaki ember.
Nem írtam ide korábban. Autós topikokban régen nagyon aktív voltam az indexen, de az ottani élet nagyja a fb-ra költözött. Csak pár hónapja fedeztem fel, hogy az indexen is van pálinkás topik és működik is. Természetesen bent vagyok több fb-os pálinka csoportban, de meglehetősen inaktív tagként, mert túl nagy az isten állatkertje odaát - nincs kedvem megszólalni. Azért itt tettem fel ilyen kérdést, mert úgy látom (olvasgatva egy ideje már a topikot) , hogy itt vannak tényleg hozzáértők, lehet értelmesen szakmai dolgokról beszélgetni. Mivel itt nickek vannak így nem tudom ki kicsoda, de könnyen lehet, hogy többekkel ismerjük egymást a valóságban - Kaposváron is voltam, Gyulán is, sokakat ismerek.
Dupla falú főző van a képen, egy bika keverővel, már ennyi elég, hogy ne legyen intenzív habzás, ha ezekkel nem rendelkezel, akkor neked jóval több habzásgátlóra lesz szükséged.
Bőven elég, a nemzetközi tapasztalat az, hogy kb. 4-6 liter/órát tud, tehát elég gyorsan lefőzhető vele az éves engedélyezett mennyiség. Én viszont azt javaslom, hogy inkább a fémházas, üveg betekintős változatot válaszd, könnyebb szerelni, tisztítani, igaz cserébe kevésbé látszik, hogy mi történik odabent.
Több kolléga is végül üres kínai oszlopot vett, majd bele a StillDragon EU-ról a ProCap sapkákat és a gyári tálcákat hozzá. Illetve aliexpressen lehet kapni a ProCap sapkák másolatát, valamint az ukránoktól is, de a mostani árfolyamokon sajnos akárhonnan rendelsz, jóval drágább lesz, mint ahogy év elején sikerült több kollégának is.
A hűtővíz precíz szabályozását kell csak megoldani (többször írtam már róla, illetve videó is született a témában), és akkor kezes jószág egy ilyen oszlop.
Fűtés állítás is sokat segít a habzás ellen, én Foamsolból egy kávéskanálnyit szoktam rakni 100 literhez. Előtte 1 dl vízzel összekeverve, majd úgy a cefre tetejére öntve.
Az újdonságnak van húzó ereje önmagában is, a közösségnek meg irány, példa mutató szerepe, ez exponálja a terjedését az oszlopos technikának, hívhatjuk ezt tömören divatnak is, ennek minden téren kb hasonló a dinamikája.
Köszönöm Jolida és Zsakkrumpli! Kicsit idegenkedek az ilyen anyagok használatától, ami nem mondható a cefre természetes részének, de gondolom biztosan nem megy át az alszeszbe, különben nem árulnák. Amúgy vegyes vele a tapasztalatom, mert amikor szilva cefréhez adtam, akkor is felfúvódott a cefre, bunda lett a tetején.
Mondjuk jobb inkább egyszer főzni 19 liter cefrét, mint kétszer 9,5-t.
Szerintem érdemes elválasztani a gépészetet a technológia többi részétől (pl. cefrézés, EP/UP elválasztás, személyes preferenciák), mert a pálinka készítésnek csak egy szelete maga a berendezés. Én például idén csináltam elég rossz barack pálinkát, aminek az volt az oka, hogy túl sok mag tört össze turmixolás közben, aztán főztem nagyon középszerű almát hűtőházi utolsó körös alapanyagból, erről sem az oszlop tehet. Ellenben az idei évre sikerült annyira összeszokni a berendezéssel, hogy a versenyekről már stabilan sikerül arany minősítést is hozni. De ez sem csak az oszlopon múlik, tavaly még ugyanezen volt nem egy csúnya UP-s tételem.
Szóval az önmagában nem információ, hogy melyik géppel hány érmet kapnak, az is kérdés, hogy milyen alapanyagból, hogyan feldolgozva, milyen precízen főzve. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy nem is mindenkinek való az oszlopos párlat ízvilága, ez is egyéni preferencia kérdése. Úgy vettem észre, hogy egyre többen afféle trendet követve állnak át oszlopos főzőre (pl. másnak is ilyen van, jobban mutat, mások versenyeredményei stb) nem feltétlenül meggyőződésből, és szerintem ez rossz irány, annak ellenére, hogy én megrögzött oszlopos vagyok. Érzek a pálinkás szubkultúrában egyfajta feszültséget, amit az oszlopos technika térnyerése okoz, pedig megvan mindkettőnek a létjogosultsága.
Mindenesetre ha nem vagy meggyőződve a váltásról, akkor valóban jó ötlet lehet egy 2-az-1-ben kiépítés, de szerintem felesleges: az oszlop hűtővíz nélkül gyakorlatilag kisüstiként használható, ráadásul azok a kollégák, akiknek kisüsti rendszer átalakításában segítettem kínai oszlopos ügyben, legjobb tudomásom szerint egyikük sem főzött azóta kisüstit. Itt a fórumon ugyan vannak olyanok (pl. Jolida), aki mindkét rendszert (DES és kínai oszlopos) hajtja, de szerintem ez a ritkább eset.
Vannak gyümölcsök, amikhez tartozik marcipános karakter. Pl cigánymeggy, maggal főzött szilva, kajszi, de ezeknél a marcipán rögtön érződik, együtt a többi ízzel. A birsnél nincs konkrétan marcipán, mint ahogy az almánál sem, attól hogy egyben ledarálod.
Ha a lecsengésben érzed, akkor az sajnos az upra utal, vagy valamilyen gyümölcshibára, akár magházpenész vagy kukacok okozta belső elváltozás.
Másik lényeges szempont, hogy amit te marcipános íznek írsz le, az valójában mi is lehet. Lehet hogy szimplán keserű, vagy esetleg illat társulhat hozzá, csak nehezen felfedezhető.
Nehéz a telefon kérpernyője előtt pontosan meghatározni egy olyan dolgot, amit több érzékkel is vizsgálni kellene.
Minél tisztább és precízebb technológiát használsz, akár cefrézésnél, akár főzésnél, úgy felerősödnek a hibák is, jobban szembetűnnek majd.
Igen én is kóstolgattam már ilyennel kínai oszloppal készült párlatokat, többen is kaptak aranyat pl az említett kaposvárin, de én például a DES100-al arányaiban mérve többet. Ezzel arra célzok, hogy egyelőre nem vagyok maradéktalanul meggyőzve erről az egylépcsősről, ezért is akarok "menekülőágat" készíteni addig, amíg nem érem el azt vele, amivel elégedett leszek és ezért szeretnék egy kicsit tökéletesíteni rajta, ha nem tányéros lesz. Azért a DES100 ilyen téren magasra teszi a lécet szerintem. A minőséggel abszolut nincs gondom, a pálinkamester mérnökök között is van ugye, aki DES100-al folyamatosan nagyon szép eredményeket ér el és kitart mellette a mai napig.
Mindenesetre több érdekes, elgondolkodtató ötletet, tippet olvastam itt a topikban - köszönöm Neked is - egyelőre az ünnepekig még csak agyalgatok a koncepción, utána esek neki. Szerintem lesz fél év, mire el is készül..
A Koszó féle gépen én is erősen gondolkodtam két éve, voltam is akkor a bemutatótermükben tanulmányozni és leveleztem a megalkotójával is. Jó gép, de azon is akadt pár dolog, ami nem tetszett - ráadászul azóta igen elszállt az ára - ennyit már szerintem nem ér meg. A nála kicsit drágábban mért inárcsi (.rozsdamentes) gép nekem személy szerint sokkal szimpatikusabb, de ennyit nem szánok rá és magasságra nem is férne be a jelenlegi formában hozzám.
Az utópárlat, ilyen marcipános aroma jön több gyümölcsnél, meggynél, kökénynél. Mennyire pozitív, azt ítéld meg, nekem eleinte tetszett a meggy, ami így sikerült, de összességében nem az igazi, azóta főztem nélküle, így jobb.
> Az objektív értékelés szerintem műszerrel mérhető műszaki paraméterek sokasága.
Szigorú értelemben véve az az objektív, igen. Kevésbé szigorú értelemben véve lehetnek más olyan jellemzők, amik bár műszerrel nem mérhetők, mégis általánosan elfogadott, kollektív vélemény van arról, hogy mi számít jónak. Például, hogy melyik aromákat mivel érdemes párosítani. Mik azok amik harmonikusak és kiegészítik egymást, és mik azok amik külön külön jók, de együtt nem kellemesek. Ezt egy műszer nem tudja kimutatni.
Vagyis mint egy kórházi lelet a papírcsíkon. Mindenféle anyag, százalékosan szerepel, de megkóstolva, ízlelve nem. Pedig ha isszuk, akkor kóstoljuk is egyúttal :-)
> Itt a fórumon van, aki már többször használta, akár sajátként, akár a szakmérnöki képzés során, majd ők elmondják a tapasztalataikat a szitásról.
Most vettem egy Kószó féle főzőt. Azért most, mert jövőre várhatóan följebb megy az ára, kipróbálni még nem volt alkalmam. De ha valakinek van erről tapasztalata, akkor kérem írjon!
Megköszönném, ha küldenél linket arra a szakirodalomra, ami a folyadékszint állításról szól. Valamennyire van fogalmam a működés elvéről, de szeretnék minél többet megtudni.
> Ha neked ízlik, akkor jó. Az a célod, hogy olyan pálinkát igyál, ami neked ízlik. Vagy nem?
Hogy mi a célom és hogy mi a jó, az elég összetett.
Jó/rossz kérdése, szubjektíven: ami nekem ízlik az attól "jó", hogy a saját tapasztalataim alapján a minőségi skála felső részén helyezkedik el. De könnyen lehet, hogy ha megkóstolnám mások aranyérmes műveit, akkor megváltozna a skálám, és ezzel együtt az értékelésem is. Objektívebb szempont az, amikor sok más hozzáértő ember értékeli. Nyilván nem mindenki véleménye számít egyformán, és nem kell mindenkivel egyetérteni. Más szóval, ez nem egy egzakt dolog, és nem lehet 100%-osan objektíven értékelni. Ugyanakkor meg vagyok róla győződve, hogy a pálinka minősége nem pusztán szubjektív dolog, legalább részben objektíven értékelhető. Enélkül a versenyzésnek se lenne sok értelme.
A célom az, hogy fejlődjek és egyre jobb legyek. Szerencsés esetben objektív és szubjektív értelemben is. Ha nincs óriási ízlésficamom, akkor a kettő között elég erős összefüggés van. :-)
Üdv mindenkinek! Kb. 1.5 hónap pihentetés után most kóstoltam meg először a birs pálinkámat. Ez az első pálinkám, amin viszonylag intenzív marcipános ízt érzek. Az elején is birs íze van, később még inkább az. Hosszú a lecsengése, és a végén megjelenik a marcipán, ami elég erős. Talán ahhoz lehet köze, hogy a magházat nem vágtam ki a körtékből, és szecskázva lett az egész, tehát a magok is bele lettek vágva. Nem tudom eldönteni, hogy ez jó vagy nem jó. Nagyon szeretem a marcipánt, de pálinkában nekem egy kicsit fura. Ugyanakkor nem tolakodóan erős, a legvégén jön elő.
Érdekelne a tapasztaltabbak véleménye: a lecsengés végén megjelenő marcipános íz mennyire lehet pozitívum, és mennyire negatívum? Vagy talán ez attól is függ, hogy mennyire erős, meg hogy mennyire harmonizál a többi ízzel?
Nyilván tök hülyeség ezt így írásban megkérdezni, ezt igazából ízlelni kellene. De a következő egy hónapban nem hiszem, hogy bármilyen szakértővel meg tudnám kóstoltatni, és tutira nem bírom ki addig. :-)
A DES-nek elég nagy a kupolája .... mondjuk nem előnyös, ha nagyon összefröcsköli, de cefrefőzésnél annyira nem számít a deflegmáció csökkenése, mint mondjuk tisztázásnál.
A DES egylépcsős egy vicc ennyiért, akárki akármit mond. A kínai jól funkcionál, gyakorlatilag a legolcsóbb, de minőségi oszlopos rendszer építhető vele, aki eddig váltott rá (sokaknak segítettem a témában), többnyire nem bánta meg (az egyik kollégának pont most jött meg az első versenyeredménye, kb. harmadik főzése volt az oszloppal, előtte kisüstivel főzött - Kaposváron aranyat ért az oszlopos pálinkája, ami tényleg jól sikerült (ezzel a könnyű kezelhetőséget próbáltam illusztrálni).
Az állítható folyadék magasságnak megvan az irodalma, én azt gondolom, hogy van létjogosultsága, de hobbista szinten először a tökéletes állapotú állagú gyümölcsöt, a hibátlan cefrézést és a helyes elválasztást kell kitapasztalni, készség szinten elsajátítani, aztán érdemes a szintállítással játszani. Meg mondjuk sokan úgy tekergetik a Kószó-félén a karokat, hogy érdemi ismertük nincs a hatásáról, csak a bemutató/oktató alkalmon ezt mutatták, "akkor csináljuk mi is". Bár nincs személyes főzési tapasztalatom a Kószó-féle berendezéssel, de jó képességei lehetnek annak, aki már ki is nőtte... Ha csak nem a nehezebb kezelhetőség és az ebből fakadó csalódottság okozza ezt, nem tudom, a facebookos csoportban páran próbálják ezt is űrhajónak beállítani... Itt a fórumon van, aki már többször használta, akár sajátként, akár a szakmérnöki képzés során, majd ők elmondják a tapasztalataikat a szitásról.
az állító karok nem sokat érnek, nincs érdemi hatással a kifolyó párlat aromásságára
Az aromaprofilt nem a karok fogják állítani, azok legfeljebb a reflux egyensúlyt állítják, de az meg lehet kell ahhoz, ha magasabban-alacsonyabban akar valaki menni, az pedig összefügg a profillal. Ilyen alapon a kisüstinél a fűtés, a deflegmátor szelepe sem növeli az aromát, ha valaki csak úgy "megtekeri". :)
Hehe :) .. Szerintem biztos lenne más jelentkező is, de azért ez anyagárban így sem lesz piskóta szerintem, akkor mernék másnak ilyent csinálni, ha az enyém működik ténylegesen és jól - addig örülök, ha az enyémet összerakom, mert munka mellett ez is sok időbe fog telni és nem ebből élek, nem üzleti alapon csinálom.
Igen én is nézegettem a kínai 4"-os tornyokat, de pl a Koszó féle gépnél egyre több embertől hallom, hogy nincsenek már elájulva tőle, többen tovább léptek vagy tervezik - pl a ".rozsdamentes" gépre vagy épp a DES egylépcsősére. Olyant is hallottam, hogy a Koszó féle gépen az állító karok nem sokat érnek, nincs érdemi hatással a kifolyó párlat aromásságára az állítgatásuk.
Én őszintén szólva a 6"-os buboréksapkás toronnyal kacérkodok, (5"-ost nem találtam idáig a neten) csak nem tudom, hogy be merjem-e vállalni. A Procap sapkáknak utána nézek - köszi a tippet!
Az a helyzet, hogy a DES 100-asomból kifolyó párlat minőségével abszolut elégedett vagyok, más jellegű gondjaim vannak a konstrukcióval, ezért is szeretnék kétlépcsősként és egylépcsősként is használható gépet csinálni, mert egylépcsőssel csak akkor mennék versenyre, ha el fogja érni a kétlépcsős párlataim minőségét. Az az ág a főzőn amolyan kísérleti terület is lenne egyelőre.
Régen fent volt rajz, az Aromat egy köpenycső (oszlop), amiben egy spirál "rámpa" van, ~9m hosszban, ebben áramlik egymással szemben a felszálló gőz és a lefelé csurgó flegma, felette egy méretes csőköteges deflegmátor.
Nekem ez a sapka tetszik, mint innováció, ha alaposan megnézed, akkor ez minden lehetőséget kihasznál rektifikáció téren, ami lehetséges, a beszámolók alapján az a teljesítményén is látszik.
Hát megnézem azt, aki vakon kiérzi a különbséget egy azonos profillal főzött buboréksapkás és szitás párlat között! Szerintem a cefrézésen és persze a helyes elválasztáson sokkal több múlik. Van olyan szitás (de nem mindegyik olyan), ahol állítható a tálcákon a folyadék szintje, ez ad némi extra játékra lehetőséget (a kínai buboréksapkásnál fix a szint...még, de az idei holtszezonban még bármi megtörténhet), de ha ezzel nem variálunk, akkor nem gondolom, hogy könnyű lenne különbséget tenni.
A nagyobb átmérőnek hobbista szinten két nagy előnye van: egyrészt az átmérővel nő a főzés sebessége (liter/óra), másrészt stabilabb picit a rendszer, tehát kevésbé igényli a folyamatos gépészkedést. Hobbista szinten szerintem a 4" már elegendő, a Kószó-féle szitatányéros is kb. ekkora, a kínai buboréksapkásból is a 4"-os még megfizethető, egy ember elég a le/felszereléséhez és kellően termelékeny (2-4 liter/óra). 100 literes üstre én mindig 4"-os oszlopot szoktam ajánlani, ha kicsit nagyobb a költségvetés, akkor a gyári kis buboréksapkák helyett ProCap sapkákkal (a fórumon többször írtam már róluk, illetve videót is csináltam a témában).
Köszi a választ! Persze, nyilván ez önmagában kevés a jó pálinkához, de gondoltam hátha vannak érvek a beépítésnél egyik-másik mellett pro és kontra.
A DES100-as főzőmet szeretném leváltani - tanulva két vele eltöltött év tapasztalataiból. Magam csinálnám, mert a veterán autós hobbim miatt karosszéria lakatos végzettségem is van, nem áll tőlem távol a fémmunka, Egy jó barátom élelmiszeripari gépeket, komlett üzemi felszereléseket tervez és megtervezi nekem az üst részt az én igényeim figyelembe vételével, vízvágós ismerős is van. Különálló rektifikációs tornyot szeretnék, a Koszóék féle tányéros hűtőm maradna, mert azzal elégedett vagyok. Egyelőre úgy csinálnám, hogy szeleppel állíthatóan külön úton - a tornyot megkerülve- legyen használható két lépcsősként és egy lépcsősként.
Azt megkérdezhetem, hogy a Müller Aromat tornya milyen elven működik? Nézegettem már a honlapjukon a gépeket, katalógusokat, de műszaki leírásra, metszetre stb nem leltem - gondolom üzleti okokból sem tesznek ilyent közzé.
Á hagyjuk, aludtam rá, faszság, mert így majd ki kellene vezetnem a páracsövet a lejövőt meg vissza be, agyrém. Valahogy idén kibekkelem mert ezt nem tudnám hasznosítani jövőre. Törölhető, ha van klasszikus admin itt.
Jövőre meg inkább az tűnik életszerűbbnek, hogy csak a vizet szivattyúzom be kevés átfolyással l/h az épületben lévő hűtőbe az elfolyót meg ki a kültéri pufferbe.
Bocs, elnéztem, nyilván pálinkafőzőhöz. Ha ezt csak télen szeretnéd használni, akkor nem biztos, hogy kell spirál (biztos nem), 6-8fok alatti hűtővízhez, elég egy darab cső, mondjuk 28-as, de körülírhatnád, hogy ezt hogy szeretnéd használni, naponta 1x stb..
A lényegi különbséget nem a felhasznált technológia adja a pálinkafő berendezések között, hanem az, hogy milyen szinten került alkalmazásra, optimalizálásra, kiépítésre, hogy sikerült a konstrukció. A feladat az elválasztás, ezt elvileg mindenféle torony konstrukció tudja, mivel erre tervezték őket, de a főző nem csak a toronyból áll, az üst, a deflegmátor, a véghűtő és ezek egysége adja meg a végén, hogy mit tud, szóval ilyen alapon véleményt mondani, hogy melyiken készül majd "jobb" pálinka, annak nem sok értelme van. És akkor még ott van a Müller Aromat, ami egyikhez sem hasonlít, de mostanában többen mentek el errefelé. Anagyobb jobb, meg ugyanez a kategória, a legjobb mindig az optimális a műszaki életben, nem a nagyobb vagy a kisebb. :)
Nem tudom jövőre tolni a téli időszakra szánt kültéri hűtőt, meg kell csinálnom a héten.
A terv, hogy egy műanyag 200 literes hordóba kerülne a csőkígyó, alul tömszelencével jönne ki, felül meg nyitott egyszerűen.
15-ös a páracső legszűkebb része, ez a mostani 12-es hűtőre plusz egy idommal szűkül. Muszáj leszűkíteni ide a hűtőt vagy lehet akár ugyanaz az átmérő? Rémlik valami, hogy kell egy szűkítés a vízszint alatt.
A terv, hogy veszek lágyított rezet és megtöltöm homokkal majd megtekerem. Valahogy így szokták, nem?:)
Vagy van ahol megkapom így a rezet?
Matek hogy néz ki, hány tekerés, mekkora átmérőben, milyen lejtés, erre van valami ökölszabály vagy számolni kellene?
Sziasztok! Van érdemi különbség a buborék sapkás és a tányéros rektifikációs torony között párlatminőség terén? Mindkettő technológiával megáldott főző ismerőseim vannak, akik rendszeresen érmeket hoznak. Persze mindenki a sajátját dícséri, ezért inkább objektívebb, tudományosabb véleményre lennék kíváncsi :) ..
Illetve mostanság egyre többször olvasom fórumokon, hogy a nagyobb átmérőjű rektifikációs torony előnyösebb pálinkánál. Ennek mi az oka? 100 literes üst esetén milyen átmérőig érdemes elmenni?
A gyanta nem hígítja a pálinkát, csak a mosásához használt víz, ami a gyantaszemcsék között megmaradt...
Az valóban nem volt szerencsés, hogy a mosás után rögtön egy ilyen kis mennyiséget engedett át rajta...mert az a pálesz magába szedte a szemcsék közül a mosóvizet, de sajnos benne is maradt a szemcsék között a páleszből egy kevés...
Hello.Vettem egy kationcserélő gyantát,hogy kiprobálhassam,hogy vajon öregit e valamit a pálinkán ahogy beszélik.Aktiváltam 2 liter vizben,amiben 400 gramm sot tettem,24 orát áztattam benne.Átengedtem rajta fel liter frissen lejött szilvát,nem tudom mi lett vele,de megmértem és a fokolo 10 et mutatott az átengedés után.Létezik ez vagy valamit elrontottam?
Víztakarékosság az oka, de nem mérvadó. Felfogom a meleg vizet, és használom mosogatni, fürödni. Megnyithatnám úgy is, hogy hidegen jön le a hűtőből, de mivel a vízóra forog,....
Természetesen a kifolyó párlat hőfoka, az közel a befolyó hűtővízé.
Ne az elfolyó hőfoka legyen a mérvadó, hanem a kifolyó párlat hőfoka...ez 20-25°C között a legjobb, mert így nem nagyon "illatozik", tehát valószínűleg nem sok illat és alkohol vesztés lesz...persze vannak trükkök, amivel mindezt tovább lehet csökkenteni...
Én is tudok olyan DES-100-as tulajt, aki a kínai 5,5-KW-osat használja nyomáscsökkentő nélkül...hát lelke rajta, de egy 20-KW-osat lejjebb lehet venni szabályzóval, biztonságosan...
Sziasztok kollégák! Remélem valaki átveszi. Úgy tettem én is 2012-ben ha jól emlékszem a dátumra. VF1-től. Van egy nagyon jó találkozó nyáron meg télen ZD legelőször 2011-ben, voltam egy nagyon jó helyen....tulajt nagyra becsülöm mert Ő mondta meg a címet,hogy merre van, Ott ismertem meg a itteni "öregeket" akiktől nagyon sokat tanultam.
Igazából nem tudom milyen egy díjnyertes cseresznye, büdössel már találkoztam. Ez nem olyan mint a barack, vagy körte, hogy kiabál belőle a gyümölcs aromája. Megmutattam a családnak az üres üveg gyűjtőedényt: párom: olyan pálinka illata van, nem rossz, fiam: hm, olyan gyümölcsillatú, de nem tudom milyen:)
Majd karácsonykor kihígítom, tavasszal meg próbára tesszük.
Köszönöm a válaszokat! Megerősítettetek abban hogy nagyobb kell, mert én is a 10kW/100 literről tudok. Akkor nézem hol tudok 15kW körüli égőfejet venni.
Pontosan. Van nekem is spirálhűtő, cefréhez azt használom. Azon is folyamatosan engedem a hűtővizet, úgy beállítva a mennyiséget, hogy 60 fok körüli az elfolyó.
Persze, jó ha van akkora, de ennek ellenére a Lángőrtől beszerzett kínai 13kW-os (szerintem inkább 8-10) másfél óra alatt felfűtötte a tele tömött DES100-at kinti 4 fokban (csak egy kőzetgyapot paplan volt az üstház köré kanyarítva lásd. 180572).
A DES-t -ha billenős- szinte lehetetlen belülről szigetelni, viszont a kémény elzáró mindenképpen kell rá.
A tapasztalatok szerint, (akár ökölszabály is lehet) 10-literenként 1-KW fűtés teljesítményre van szükség. De ez csak akkor igaz, ha nincs veszteség (elektromos+jó szigetelés)...sajnos gázfűtésnél elég sok távozik az égéstermékkel, pláne ha nincsen szigetelve az üstház. Az 5,5-KW-os kínai, a 100-literhez elég karcsú, oda egy C-21-es szőnyeg égő (kb. 20-KW), vagy hasonló vált be legjobban...
A hő egy része távozik a kéményen, a palást fölött van kb 20cm rézfelület plusz a sisak ahol szintén jelentős a hűtés, főleg hidegebb időben. Az 5,5kWból sok elveszik.
Ha kevés a bevitt hőenergia, nem tud egy egyensúlyi állapot beállni, ami a normális főzés alapja adott rendszerre.
Nekem is des100 van. Szigetelt az üstház, kéménybe szelep, mégis sokkal nagyobb égőt használok.
Kérdezném a hozzáértők véleményét, hogy DES 100-hoz 5,5kW-os gázégőfej elég lehetne-e úgy hogy a tűztér palástját belülről lehőszigetelem hőálló kerámiaszálas paplannal?
Egyenáramú fejdeflegmátor hűtést akkor alkalmaznak, ha a páraelvétel a véghűtő felé a fejdeflegmátor után történik. Vagyis a teljes páramennyiség bejut a fejdeflegmátorba. Ekkor a hőkiegyenlítődés és a mefelelő hűtés szabályozás mellett kellő mennyiségű pára jut a véghűtőbe.
Ellenáramú hűtést meg akkor alkalmaznak a fejdeflegmátorban, ha a pára elvétel a deflegmátor előtt történik. Ilyenkor azért, hogy a fejdefi felső részében ne alakuljon ki pangó pára.
5 kispohár az EP-nek, ezt később előveszem. 6 l. 23fokos alszesz. Lejött az első liter: 70 fokos. Innen deciliterenként mérem, 50 körül már óvatosan, szaglászva. Ez cseresznye nem bízom benne :)
50 foknál elkezdtem külön gyűjteni a 250 ml-literes adagokat, és úgy kb. 42 foknál jött az első olyan pohár, aminél már éreztem, hogy másmilyen a szaga, fanyarabb.
Úgyhogy ezen a ponton leállítottam a középpárlat gyűjtését, a végeredmény: kb. 3,5 liter, 61 fokos, kristálytiszta és mennyei illatú középpárlat.
Persze nyilván majd kívülállókkal kell kóstoltatnom, mert amin ennyit dolgozom, az nekem biztos nagyon finom lesz. :)
Még át kell szűrnöm filterpapíron, mert láttam benne 2-3 apró darabkát, aztán pihentetem.
Elég ha minden nap kinyitom a befőttesüveget pár percre, hogy szellőzön? Vagy nyitva kell hagyni valami légáteresztő fedéllel?
Nem szeretném, ha elpárologna belőle az alkohol.
Jól tudom, csak pihentetés után kell majd felhigítani?
Az utópárlat nyomait mikor kezdjem el szerintetek vizsgálni? Több helyen azt írják 45-55 fok között, másutt meg 30-at említenek... Ti hogy csináljátok? :)
Nagyon köszönöm, erre tapasztalati úton rájöttem (már nem arra, hogy a kevés rézfelület miatt van, ezt nem tudtam, hanem arra, hogy kevés lesz az 5 pohár)
Az 5.-nél még mindig nem éreztem igazinak, ezért még 5 pohárral gyűjtöttem.
Most már értem, miért egy külön mesterség ez...kb. 50 x tesztelt végig a poharakat, mire némi bizonytalanság mellett, de el tudtam dönteni. :) A 8. pohár volt az első olyan, amit már a középpárlathoz adnék teljes biztonsággal, így az első 7 ment előpárlatba.
Most jön a középpárlat, az első 250ml 76 fokos volt, most tartok durván egy liternél, most 69 fokos.
Most kezdem felfűteni, felhigítottam 22 fokosra az alszeszt desztillált vízzel. Így 11,75 liter a teljes alszesz mennyiség. Ha jól olvastam, akkor 0,3-0,5% lesz a rézeleje, ami vizsgálat nélkül kuka, ha jól értem. Ez nálam 35,25 - 58,75 ml-t jelent.
Akkor mondjuk 0,45 dl kukázok, és utána nézem az 5 poharat, akkor jól járok el? Előpárlatra 0,5%-1,5% százalékot írnak, ami nálam 0,5 - 1,5 dl, ezt osztva 5 felé 0,1 - 0,3 dl menne poharanként, tehát mondjuk 5x0,25 dl-t néznék.
Köszi szépen, nem indukciós, hanem hagyományos a főzőlap, és sík az üst alja.
Hát igen, tudom, hogy csak a páracső réz, de ez van, kiváncsi vagyok, mit lehet kihozni belőle. Nem terveztem kihagyni az 5poharazást, sőt, így az első alkalom lévén, már alig várom.
Most végzek a második főzettel, és egyáltalán nem égett le hálistennek. Még van egy harmadik köröm, utána lesz kb. 3x3 liter finomítandó alszesz, még az éjjel lefőzöm, alig várom! :)
Azóta már 4 lejött pohárnál tartok, a fügémnél ilyenkor már kezdett elszíneződni az alszesz sárgásra, és a szaga is kezdett ázottkutya lenni. Most ilyen nincs, minden víztiszta, és finom illatú! :) Csináltam egy videót a setup-ról, mert miért ne :)
Az egylépcsősömön a csőköteges (egyenáramú) defi kilépő víz KP esetében 45...60 fokos, azaz alul nagyobb a deflegmáció a hidegebb víz miatt, mint felül.
Emiatt a visszacsorgó flegma kisebb felületen érintkezik a felfele szálló gőzzel (aminek egy része már a defi alján kondenzálódik), mert egyre feljebb, egyre kisebb a kondenzálódás.
Ha ellenáramban áramoltatnám a vizet, elvileg a flegma hosszabb úton érintkezne a gőzzel... kérdés, hogy ez, és a fél tucat cső felületén történő hő "elvétel" összehasonlítható-e.
Nem szép tőled, hogy ezeket összemosod, mert a hígító víz kérdés és a deflegmátor kötés is eldönthető szakmai alapon egzaktul, hogy mi a finom, azt meg mindenki döntse el maga szubjektív, esetleg keressen valakit, aki megmondja neki. :)
Nekem adta magát, hogy alul vezessem be a vizet, mert úgy tölti be a hűtőt. Fentről csak rálocsolja. :) Próbáltam a hűtő elmenő meleg vizével megtáplálni, de termosztáttal is nehezen kézben tartható a rendszer, ezen majd még fejlesztenem kell. Idén nem volt időm ezzel foglalkozni, biztonsági játékosként kétlépcsősen főztem.
Én is az ellenáram ellen vagyok, de a külföldi fórumokon ezt a témát legalább akkora hitvita övezi, mint a hazai örökzöld slágert, a "mivel hígítsam?"-ot, illetve a "lehet-e jó pálinkát főzni oszlopos főzőn?" című klasszikust.
By the use of warm water for the dephlegmator, control of the amount of vapor condensed was much more precise and reliable than would have been possible with cold water.
(Meleg vízzel használva a deflegmátort, a kondenzáció kontrollálása pontosabb és megbízhatóbb volt, mint ami hideg vízzel lehetséges lett volna.)
> 1. A fémes törés vagy ásványi vagy sótartalom nem múlik el idővel. Rezet a rendszerből, utóbbi kettőtt a hígításra használt vízből kapja, lényegében minimalizálható.
Szóval azt mondod, hogy ha a véghűtőm nem rezes (lecsapódáskor és utána nem érintkezik rézzel a párlat), és ha a hígítást szinte teljesen sótartalom nélküli vízzel végzem, akkor sosem lesz szükségem kationcserélő gyantára?
A hígítást olyan vízzel szoktam csinálni, ami fordított ozmózisos szűrőből származik, visszasózó patron kikerülésével. Teljesen sómentes.
Ha 1méterről pisil a 19 fokos, 80%-os párlat a nyitott edénybe gyenge nyári szellő mellett délbe', akkor is veszít, szóval lehet ezt fokozni, de kb egyetértünk abban, hogy ez is egy tényező és nem biztos, hogy nyerő, ha a szomszédban is érezni a fajtajelleget. :)
1. A fémes törés vagy ásványi vagy sótartalom nem múlik el idővel. Rezet a rendszerből, utóbbi kettőtt a hígításra használt vízből kapja, lényegében minimalizálható.
2. Átésztereződés inkább higítás után döntő, itt a hozzáadott víz teljes elegyedésének meg kell történi. Érlelés folyamán a pálinka karaktere az elkészítés jellegének irányában amúgy is változik.
3. Mivel nem steril a rendszer, és nincs tökéletes elválasztás, ezért 24h pihentetés egy párlatnak sem árthat.
Ez inkább hit kérdése, ki többet, ki kevesebbet szellőztet. Az érlelés során egyes fajtáknál fellépő oxidáció más kérdés.
Természetesen viszek hordós tételeket is, az irsai kísérlet első tételei elég izgalmasak lettek, ezekből külföldi versenyre is küldtem, Ongára is megy belőlük. Hihetetlen átváltozás az irsainak a hordó, csak még a helyes érlelési időt kell eltalálni, mert ennél a szőlőnél könnyen túl is lehet tolni.
Nem az ellen vagyok, hogy a lehető leghidegebb kifolyó párlatra törekedjünk, csak nem láttam összedőlni a világot akkor sem, ha 30hoz volt közelebb. Amúgy pontosan mennyi aromákat vesztünk 30 fokon? Mármint számszerűsítve a teljes mennyiséghez képest? Mi a hőmérséklet-veszteség függvénykapcsolat? Nem kötekedésből, tényleg érdekel, szeretem az egzakt dolgokat.
Természetesen már meg is van a verseny szortimentem Ongára, van közte 20 fok fölötti kifolyó hőmérsékletű párlat is. :)
Majd referálok ezek eredményéről is, mit tudnak 100-as skálán.
A 20 pontos pálinka komoly, ennyit még soha nem kaptam nagy versenyeken (anno Pkátán kaptam 20-t amire nagy versenyen 15-t), talán a 19 volt a legnagyobb, legutóbb 18 pontos birsem lett kategória győztes.
> miért hangsúlyozzák ki a deflegmátor táplálásához a megfelelő vizet a gyártók, szakirodalom stb, miért raknak oda Avta termoszelepet, miért hőkamerázzák a deflegmátorokat és miért konklúzió az, hogy ha az egyik oldal hideg, az nem jó
valaki nem használ téli gumit, soha nincs balesete, akkor ebből az következik, hogy teljesen felesleges?
Jövőre a (nagyobb) versenyeken áttérnek a 100 pontos pontozási rendszerre. Ott már a pontokban érzékelhető lehet, hogy 30 fokos vagy 20 fokos volt a kifolyó párlat hőmérséklete. 20 pontos rendszernél nem nagyon játszott szerepet, mivel csak egész pont volt adható.
Főzéskor csökkenteni kell az aroma komponensek veszteségét, ezért ajánlja a szakirodalom a 20 fok alatti kifolyó párlat hőmérsékletét, vagy ezért ajánlják a cefrehűtést, stb...
Ne érts félre, nem azt mondom, hogy már az elején engedjük el a követelményeket, hanem azt, hogy valószínűleg nem ez a legfontosabb paraméter a jó pálinka felé vezető úton. A szintén tegnap tárgyalt erjesztési hőfok például izgalmasabb kérdésnek tűnik.
De akár úgy is fogalmazhatok, hogy csak azért kár lenne elvetni egy főzőt/rendszert, mert nem minden körülmény között jön le róla 20 fok alatti párlat.
Csak annyiban tartom érvnek a versenyeredményeket, hogy ha ennyien, egymástól függetlenül nem hiányolják belőle az aromákat, akkor valószínűleg nem is hiányzik belőle számottevő mértékben.
Ha megfogalmazol műszaki paramétereken keresztül elvárásokat és azokat tudod tartani, akkor indokolt, ha nem akkor lehet lazítani, de csak azért rosszul méretezni egy hűtőt, hogy ne hűtsön úgy, ahogy tudna, ez indokolatlan. A másik vége ennek a történetnek, ha nem hűt le jól, akkor nem is melegszik fel a kilépő oldal, így a deflegmátor belépő vize ..., innentől kénytelen vagy ezt a paramétert is indokolatlannak bélyegezni. Az kolléga által bevezetett low-end..fogalmak mentén lehet minősíteni ezeket a dolgokat és feltenni a kérdést, hogy miért hangsúlyozzák ki a deflegmátor táplálásához a megfelelő vizet a gyártók, szakirodalom stb, miért raknak oda Avta termoszelepet, miért hőkamerázzák a deflegmátorokat és miért konklúzió az, hogy ha az egyik oldal hideg, az nem jó.
(Ez a hány pontszámot hozott..érvet érdemes lenne műszaki kérdések kapcsát elengedni, neveztem hibás alma pálinkát Perkátára, hogy megtudjam mi a baja, kaptam rá ezüstöt, oda többet nem nevezek, ha értékelést szeretnék, akkor Ongára küldök inkább.)
> Nem kell rezet hegeszteni feltétlenül, ha inox haszoncsövet szeretnél, akkor meg lehet építeni az egészet abból, esztergályos elkészíti a szükséges elemeket.
Nekem is van esztergám. Közben vettem egy komplett egylépcsős lepárlót, de elméleti szinten érdekel a dolog. Ha tanulok belőle valamit, akkor már megérte.
Két gondolat a kilépő párlat hőmérséklete kapcsán:
1. Ez a 18 fokos kilépő párlat elvárás szerintem indokolatlan. Ha a hűtőből egyből egy zárt üvegbe gyűjtjük a párlatot (pl. ballon, tölcsérrel a száján), akkor nem fog onnét annyi aroma kiszökni csak azért, mert mondjuk 25 vagy 30 fokos a párlat. Másrészt ha nyáron főzöl, akkor simán lehet a környezeti hőmérséklet is 30 fok fölött, hiába hűtöd a rendszerben a párlatot, az edényben úgyis órákig áll még 30 fokra (vagy fölé) melegedve.
2. Életem legjobb körtéjét tavaly nyáron, még nem a műhelyben, hanem az udvaron főztem ebédidőben, brutális melegben. Ennek megfelelően a kifolyó párlat is 30 fok fölött volt. Mégis max. pontszámos aranyat hozott két versenyről is. A kategóriagyőztes meggyet is nyáron főztem, tűző júliusi napsütésben, szintén 30 fok fölötti kilépő párlattal. A gyakorlat - számomra - tehát nem igazolja vissza azt, hogy ennek életre menő jelentősége lenne. Nem állítom, hogy hülyeség vagy ne kéne törekedni a minél alacsonyabb kilépő párlat hőmérsékletre, de azért nem ez lenne az elsődleges tervezési szempontom, ha új hűtőt szeretnék, hanem a finom szabályzozhatóság, gyors reakcióidő - igaz oszlopos rendszerből indulok ki (csőköteges véghűtő+deflegmátor párossal).
Nem kell rezet hegeszteni feltétlenül, ha inox haszoncsövet szeretnél, akkor meg lehet építeni az egészet abból, esztergályos elkészíti a szükséges elemeket. Persze itt kezdenek a költségek hatványozódni, nekem van esztegám ezért nem használtam a normál gépészeti fittingeket.
Alumínium nem stabil anyag, az oxid ami bevonja büdös, kezet megfogja, élelmiszerrel nem érintkezhet közvetlenül, alkalmatlan ilyesmire, eloxálni vagy szinterezni, festeni kell még normál használati tárgyak esetében is.
Nem vagyok szakértő. Kezdő vagyok. A véleményem nem sokat számít. A fizikához értek egy kicsit, de a kémiához tök hülye vagyok. :-)
Ezeket olvastam:
1. A kationcserélő gyanta lecseréli az ionokat, amiktől szúrós/csípős íze lehet a párlatnak. De ezek az ionok maguktól is eltávoznak egy idő után.
2. Lepárlás után pihentetni kell, hogy megtörténjen az átésztereződés. Ez magasabb alkoholfok mellett és szobahőmérsékleten gyorsabb.
3. Van aki "szellőztetni" is szokta a pálinkát a főzés után, de több helyen olvastam hogy a jó párlatnak többet árt, mint használ. A szellőztetés során gyorsan eltávoznak azok az illékony anyagok, amiből idővel kellemes aromás észterek tudnának képződni akkor, ha lenne hozzá egy kis türelem. Bár a szellőztetés elveszi a szúrós ízt, de más dolgokat is elvesz.
Azt nem tudom, hogy a gyanta van-e hatással másra az ionokon kívül. Nem tudom, hogy lehet-e káros hatása is (az előnyös hatásán kívül). De a pihentetést úgyse lehet kihagyni. Ezek alapján én inkább magasabb alkohol fokon pihentetem a friss párlatot legalább 3 hónapot, és csak akkor folyatom át gyantán, ha még ezek után is szúrós csípős íze van. De úgy gondolom hogy akkor az már inkább csak értékmentés kategória.
Én is szeretném ha olyanok is hozzászólnának, akik már nyertek pár érmet. Az bizonyíték arra, hogy ők jól csinálják. :-)
Rezes törés olyan elméleti dolog, kell hozzá valószínűleg az ecetes cefre is. A rozsdamenteshez AWI, ezüst keményforrasztás a kulcs szavak és mindent felül kell méretezni, mert a K033 pocsék hővezető.
Jó akkor csak annyit írj meg hogy réz vagy nem réz. A véghűtőben a réz rezes törést okozhat, ott kerülni kell. Ha van erre olyan megoldásod ami rozsdamentes acél, akkor azt megpróbálom visszakeresni.
> "Egy olyan véghűtő, amiből 15 C fokra lehűtött párlat lép ki"
> Ez a mi körülményeink közt többnyire irreális cél.
> Szerinted hányan vannak, akik 8 fokos hűtővizet tudnak prezentálni mondjuk minimum 2-300l mennyiségben?
Tárolósnál tényleg irreális, de átfolyósnál nem. Nekem a hűtő fúrt kútra lesz kötve, az 10-15 C hőmérsékletű. A csapvíz se sokkal rosszabb, max. 21 fokos szokott lenni nyáron.
> "Ha a hűtővized a lepárlás kezdetekor 30 C fokos, akkor a kilépő párlat (folyadék) hőmérséklete ennél csak nagyobb lehet."
> Figyelmen kívül hagytad, hogy a hőmérő hol van és hogy alatta van még több, mint 1m-nyi víz aminek jóval hidegebb az alja, ahol a csőkígyó kifolyó pontja van.
Akkor ez csak egy félreértés volt, mert Te meg nem írtad hogy az "induláskor 30 fok" az hol volt mérve. :-)
> "Most váltok egylépcsősre, ez az egész hamarosan a múlté lesz."
> Khmmm...
> Majd referálj, hogy a deflegmátor mennyi vizet fogyaszt. :-p
Az én esetemben az elfogyasztott vízmennyiség a legkevésbé számít, mivel fúrt kútból származik. Nem ivóvíz minőség (konkrétan fogyasztásra alkalmatlan), de arra nincs is szükség. Ellenben jó hideg, és a távozó hűtővíz a gyümölcsfák alá folyik. Nem megy kárba. :-)
"Egy olyan véghűtő, amiből 15 C fokra lehűtött párlat lép ki"
Ez a mi körülményeink közt többnyire irreális cél.
Szerinted hányan vannak, akik 8 fokos hűtővizet tudnak prezentálni mondjuk minimum 2-300l mennyiségben?
"Ha a hűtővized a lepárlás kezdetekor 30 C fokos, akkor a kilépő párlat (folyadék) hőmérséklete ennél csak nagyobb lehet."
Figyelmen kívül hagytad, hogy a hőmérő hol van és hogy alatta van még több, mint 1m-nyi víz aminek jóval hidegebb az alja, ahol a csőkígyó kifolyó pontja van.
"Most váltok egylépcsősre, ez az egész hamarosan a múlté lesz."
Khmmm...
Majd referálj, hogy a deflegmátor mennyi vizet fogyaszt. :-p
> A cél az, hogy a kifolyó víz hőfoka 50-60 fok alatt maradjon (a hőmérő a hűtőtartály felső szintje alatt kb. 10cm-re van) ez tartható akkor is, ha a kezdeti hőfok 25-30 C.
Szerintem meg az elsődleges cél az, hogy a párlatgőz teljesen kondenzálódjon. Ha már hőmérsékleti célt akarunk meghatározni, akkor nekem nem a hűtővíz kilépő hőmérséklete a szempont, hanem a lecsapódott párlat kilépő hőmérséklete. Egy olyan véghűtő, amiből 15 C fokra lehűtött párlat lép ki, lassítja a párlat további párolgását és az aromaveszteséget pl. az epruvettában és a gyűjtőedényben. Ha a hűtővized a lepárlás kezdetekor 30 C fokos, akkor a kilépő párlat (folyadék) hőmérséklete ennél csak nagyobb lehet. Egy 35 C hőmérsékletű, 70 alkohol fokos párlatból néhány komponens eltűnhet, mire a lezárt gyűjtőedénybe ér. A vízfogyasztás is szempont, de nem az az egyetlen.
> Nyáron egy cefrefőzés (kb. 2.5-3 óra megindulás után) elfogyaszt -saccra- 200l vizet (ha 50-60 fokos a teteje, lenyomatom alulról 25C-ig. Ez késő ősszel kb. 50l (átlagosan két "lenyomás").
Az biztos, hogy ha késő ősszel kint hagyod a nagy tartályt és "ingyen" 5 C fokra hűl, akkor az hatékonyság és vízfogyasztás szempontjából is mindent ver. :-D
Nekem a nagy csőkígyós azért se kellett volna, mert túl sok helyet foglal. De van akinek meg sok helye van, és ez nem szempont.
Most váltok egylépcsősre, ez az egész hamarosan a múlté lesz. :-D
Kb így van, de a hatásfokot a szekunder oldal áramlási tulajdonsága fogja meghatározni, ha kicsi a sebesség, akkor a Reynolds szám alacsony lesz, az áramlás lamináris, ha nincsenek benne terelőlemezek, mint pl egy csőköteges hőcserélőben, akkor a hatásfok alacsony marad. A hűtő hosszát a méretezésben a bevezetett hűtővíz hőmérséklete határozza meg, hőfoklépcső logaritmikus középértékkel kell számolni, a hűtőcső felületét pedig a kondenzálás+visszahűtés hőszükséglete (800W/m2C-al lehet a csövet figyelembe venni). Így a jó fogyasztási érték 100literes főzőre: 100liter/óra, 18C fokos hűtővíz hőmérséklettel, 1.3dl kilépő 19C fokos párlat hőmérséklettel 84liter/óra, 1m csőhossz, belső csNA28-ból, külső NA35, a hézagban rézdrót spirállal tud 5kW-ot hűteni, ez a high-tech :) az ára 2db rézcső és pár fitting, munkaidő kb 2óra. Hordóval hasonlítani felesleges, ha az valakinek megfelel (és ebbe semmi minősítés és lenézést, sértést stb nem áll szándékomban közölni..) és naponta 1-et főz, akkor annál víztakarékosabb megoldás nem létezik. Ha szigorúbb szakmai szempontok szerint nézzük, akkor a párlat célhőmérséklete <20C a feltétel, a tárolós hordó itt már elbukik, ha meg folyamatosan megy bele a víz, akkor egy hibrid megoldás lesz, kb erről kezdtünk beszélgetni .
Igazad van abban is, hogy ez onnantól élesedik, ha van vízhűtéses deflegmátor, akkor piszok jól jön a pontosan szabályozható és magasra 70-80fokra felvihető hűtővíz és sokaknak már van ilyen, tehát a kihívás adott. :)
"főzés előtt nem kell lecserélni 300 liter felforrósodott meleg vizet hidegre"
Miért kéne lecserélni?
A cél az, hogy a kifolyó víz hőfoka 50-60 fok alatt maradjon (a hőmérő a hűtőtartály felső szintje alatt kb. 10cm-re van) ez tartható akkor is, ha a kezdeti hőfok 25-30 C.
Nyáron egy cefrefőzés (kb. 2.5-3 óra megindulás után) elfogyaszt -saccra- 200l vizet (ha 50-60 fokos a teteje, lenyomatom alulról 25C-ig.
Ez késő ősszel kb. 50l (átlagosan két "lenyomás").
A kis alambik főzőmhöz van ilyen -"se ilyen, se olyan" hűtő, kb. 10l-es.
Csak tisztázásra használom, de kb. az EP után már átfolyós üzemmódban működik, mert az a vízmennyiség semmire se elég.
> 20-30liter? Egy jó átfolyós hűtő attól jó, hogy kicsi a víztere, nekem az 50-60literes főzőhöz 1-2dl víz van benne.
Ez így igaz. A DES 100 -hoz adott tányéros rozsdamentes átfolyós hűtő viszont sajnos 20 liter vizet tárol. Lehet hogy csak 15, nem mértem meg, de az tuti hogy nem 2 deci. Amikor feltöltöm csapról, akkor az 1-2 percig tart.
> És nem azért jó, mert kevés a víz, hanem azért mert nincs puffer, ami hőt tárol el és a kis víztérben létrejövő turbulens áramlás miatt jó lesz a hatásfoka.
Ez egy ellenáramú hűtő. A kondenzálni kívánt gőz fentről lefelé áramlik, a hűtővíz pedig lentről fölfelé. A hűtővíz hőmérséklete lentről fölfelé nő, a kondenzgőz hőmérséklete fentről lefelé csökken. A hatásfoka sok dologtól függ. Nem csak a víz turbulens áramlása javíthatja a hatásfokot, hanem a felület mérete, a hővezetési képesség és a gőz áramlása is. Konkrétan ez a hűtő amit ehhez a készülékhez adtak, erősen túl van méretezve, már mint ami a hűtési teljesítményt illeti. Szerintem főleg a fizikai mérete határozta meg a paramétereit, mivel a magassága fix. Fölállítva pont olyan magas kell hogy legyen, mint a főző. A hőtehetetlenség véghűtőnél tényleg nem igazán számít, itt nem szempont a könnyű szabályozhatóság. Deflegmátornál fontos lenne, de ez nem az.
> Egy 20-30literes átfolyós hűtő, az valószínűleg pocsék hatásfokkal, rengeteg vízzel tud csak megfelelőre hűteni, annyi az előnye, ha elfelejtik kinyitni a hűtővizet, akkor bírja ~10percet, mire átsüvít rajta a gőz.
Nem kell hozzá sok víz, és nem rossz a hatásfoka, mivel ellenáramú, A hideg víz alulról áramlik be. Pont ott, ahol a párlat távozik a rendszerből. A hideg hűtővíz nem keveredik a meleggel. Ahol a fölmelegedett hűtővíz kilép, az az a pont, ahol a párlatgőz belép. Pont mint egy rekuperátor, csak ez nem levegőre hanem folyadékra. Inkább csak az a baja, hogy túl van méretezve. Sokkal kisebb víztér is elég lenne hozzá. A tervezésénél valószínűleg nem az volt a szempont, hogy kicsi legyen a hőtehetetlensége, hanem az ára és a mérete. Valószínűleg olcsóbb volt így legyártani, mint kisebb víztérrel (amihez sokkal pontosabb illesztések kellettek volna).
Nincs tapasztalatom a csőkígyós 300 literes megoldással, de el tudom képzelni, hogy ahhoz képest nyáron vizet takaríthat meg (főzés előtt nem kell lecserélni 300 liter felforrósodott meleg vizet hidegre), télen meg talán hozzá képest vizet pazarol (mert télen az a 300 liter magától visszahűl, így nulla vízzel el lehet kezdeni a főzést). Az is lehet, hogy ebben tévedek.
Ha figyelmen kívül hagyjuk az anyagi szempontokat, akkor nyilván a legjobb megoldás egy olyan csökkentett vízterű hűtő, aminek nagy a felülete, jó a hatásfoka, kicsi a hőtehetetlensége, emellett könnyű és kis méretű. Kisüsti főzőhöz még nem láttam ilyet (legalábbis széria tartozékként biztos nem), és ez nem véletlen. Nem lenne értelme drága high-tech hűtőt gyártani egy olyan rendszerhez, aminek az összes többi része low-tech. :-)
Ebben,még én is megerősíthetlek,simán kibír 2-őt nálam is a 100 L Destillátoryn,aminek akkora és olyan a hűtője mint a DES-nek. Sőt...még 15 fokban is kibírta a 2-őt,max annyi volt mikor a hűtőn a hőfokmérőnél 19 fok körülire emelkedett a víz ,egy 10 L-es kanna hideg vizet ráöntöttem a gyűrűs kútból véve és ennyi simán jópár fokot visszahűtötte a vizet, ha több víz kellet volna,az is olcsó a gyűrűskút búvárral gazdaságos verzió :) ilyenkor lassan melegszik a víz akkora hűtőben.
20-30liter? Egy jó átfolyós hűtő attól jó, hogy kicsi a víztere, nekem az 50-60literes főzőhöz 1-2dl víz van benne. És nem azért jó, mert kevés a víz, hanem azért mert nincs puffer, ami hőt tárol el és a kis víztérben létrejövő turbulens áramlás miatt jó lesz a hatásfoka. Egy 20-30literes átfolyós hűtő, az valószínűleg pocsék hatásfokkal, rengeteg vízzel tud csak megfelelőre hűteni, annyi az előnye, ha elfelejtik kinyitni a hűtővizet, akkor bírja ~10percet, mire átsüvít rajta a gőz.
Nade idén szépen megküzdök ezért, most is szabadban főzök. Minden este, amikor fagyveszély van, a teljes kerti részt víztelenítem, a hűtőt is, szopok rendesen.
Jövőre télre kell egy másik hűtő, amit csak kirakok a szabadba, nem atfolyós.
A kalapra szivattyúzás nagyon jól hangzik. Sokkal egyszerűbb egy szivattyút beszerelni, mint egy bonyolult mechanikát, ami "lenyomkodja" a kalapot. Megint tanultam valamit. :-)
Én úgy tudom, hogy a klímát nem lehet csak úgy megvenni és beüzemelni. A split klímákat gáz nélkül árulják, és csak minősített klímaszerelő tölthet bele gázt. A gáz betöltéséről mindenféle papírokat töltenek ki, és erről jelentést küldenek egy hatóságnak. Nem tudom a részleteket, de azt tudom hogy ezt engedély nélkül nem lehet. Környezetvédelmi előírás. Nekem nincs ilyen képesítésem, és nem tudom hogyan kell klímát szerelni. Esetleg mobil klímával lehetne kísérletezni. Az tényleg olyan, hogy megveszed, bedugod, bekapcsolod és működik, de az meg nem olyan hatékony. Valószínűleg egy több Kw-os hűtőteljesítményű klíma "ágyúval verébre" kategória, és ahogy Te is írtad, külön falakat és szigetelést kellene hozzá építeni.
A hűtőt ilyen elrendezésben nem tudod szabályozni, csak ON/OFF üzemmódban, ami hatékonyság szempontjából nem túl jó.
Ha már "kocka", én csinálnék egy 2mx2mx2m-es hőszigetelt "kockát" (gipszkarton, vagy OBS dupla fal, közte 10cm kőzetgyapot, vagy hungarocell) és beraknék egy olcsó klímát.
Ha van cefréd, beállítod 18-20 fokra, oszt' jól van.
Idén nyáron a cefréim a konyhában vészelték át a meleget, a 22-re állított klíma alatt.
Biztosan utálni fogtok érte.. ..nekem van egy két köbméteres ipari konvekciós húshűtőm egy boltfelújításból.. Most, hogy mondjátok, jövőre benne fog hűlni a cseresznye, meggy, stb nyári cefre!! :-) Köszi az ötletet!
> Be lehet tenni a cefrét hordóstól hűtőszekrénybe.
Általában 100 liter alatt nem szoktam cefrézni, és nincs ilyen hűtőm, illetve nincs olyan 100-200 literes cefréző hordóm, ami beférne egy hűtőbe. De jobban belegondolva, ez egyáltalán nem rossz ötlet. Ha vennék erre a célra egy hűtőt, kibelezném és beletennék egy tartályt, akkor az szinte tökéletes megoldás lenne. Hőszigetelt, energiatakarékos, és jól szabályozott. Ráadásul munka se lenne vele nagyon sok. Sokkal egyszerűbb lenne egy "kocka" alakú tartályt legyártani egy adott hűtőbe, mint egy hűtőt gyártani egy hordóhoz. :-)
Palásthűtésen gondolkodtam. Fúrt kútból szivattyúznék vizet az erjesztőtartály palástjába, és PID szabályzóval állítanám be a kívánt maghőmérsékletet. Ezen felül szeretnék bele olyan keverőt is, amit úgy lehet üzemeltetni, hogy nem kell hozzá felnyitni a tartályt. Még nem tudom milyet, de valami olyan kellene, ami a bundát is lenyomja és összekeveri anélkül, hogy levegőt kapna a rendszer. Erre a célra egy acéltartályt egyszerűbb átalakítani, mint egy műanyag hordót. A műanyag hordóhoz nem tudok hegeszteni hűtő palástot. Köré építeni sokkal nehezebb, mert nem szabályos henger alakú. Ezen felül, a műanyag hordóból nem lehet alul leengedni a cefrét, így ha arra tervezek hűtőt, akkor minden erjesztés után teljesen szét kell szedni az egészet. Ezt el akarom elkerülni. A cefre belsejébe vezetett spirálcső is járható út lehet, de azt elég nehéz összekombinálni a keverővel, plusz úgy kell megtervezni, hogy könnyen szétszedhető legyen. Talán lehetne tervezni egy kombinált gépet, ami egyszerre tud hűteni és keverni, és belemeríthető a cefréző hordóba. (???)
Ez az egész azért kell, mert ahol a gyümölcsös és a főző van, ott nincs rendes pince. A nyár végéig meleg van, és valahogy biztosítanom kell a körülményeket, hogy ne menjen a minőség rovására. Az sajnos nem elég, ha berakom a garázsba, és belenyomok 3 lefagyasztott PET palackot. Azzal az egyik nagy gond, hogy nem egyenletesen hűt. A palackok mellett túl hideg lesz, a hordó szélén meg túl meleg. A cefre mennyiség nagy részében és idő nagy részében a hőmérséklet nagyon távol fog állni az ideálistól. Persze a semminél ez sokkal jobb, de nem egy "használható" megoldást keresek, hanem egy jót. Hajlandó vagyok több időt és pénzt áldozni rá.
Van egy pincém is, ami egész mély (~8m) és elég hűvös. Nyár végén is 15 fok alatt van. De azzal meg az a baj, hogy ott nincs áram, nincs vezetékes víz, és 15km-re van a főzőtől. A főzőt nem tudom odavinni (az áram és a víz hiánya miatt), ha pedig csak a cefrét viszem a pincébe erjeszteni, akkor meg le (és fel) kell hordani az adott esetben több száz liter cefrét, fejlámpával botladozva a lépcsőkön, és az erjedés alatt minden nap több 10 km-t kellene autóznom csak azért, hogy lenyomjam a bundát és megkevergessem. Mondjuk ott talán a hőmérséklettel akkor se lenne gond, ha nem szabályoznám. De ez nem tűnik jó ötletnek, ha pl. 10 nap alatt erjed, akkor emiatt 10*15*2=300km-t kellene autózni.
Most még csak ötletelek, nincs semmiféle határidő vagy konkrét megvalósítási terv. A most következő téli időszak főzés és termesztés szempontjából eseménytelen lesz, ezért most érdemes az ilyenekkel foglalkozni. Azért érdeklődtem, mert gondoltam hátha már csinált valaki ilyet, és akkor inkább nem találom föl a spanyol viaszt.
Be lehet tenni a cefrét hordóstól hűtőszekrénybe. Lehet hűtőspirált tenni a cefrébe és hideg vizet keringetni benne. A leggyakoribb a fagyasztott vizes PET palack cserélgetése a cefrében.
A cégnél vannak dupla falú keverő tartályaink melyekben élelmiszeripari csomagoló anyagok számára készítünk színezékeket.
Shell és Mobiltherm olajakat használunk, mindkettő 205 °C-ig műxik mindennapos használat mellett. Én "szagot" csak a műhelyben éreztem mikor javították a tartályokat, a termelésben soha...
Erjesztett már valaki cefrét, borhoz használt úszófedeles rozsdamentes acéltartályban? Illetve az is kérdés, hogy ki hogyan szokta hűteni a cefrét, ha ez szükséges. Milyen megoldások vannak?
Én szoktam. De ha már így kivált, akkor talán elég egy teapapír is. Mondjuk régebben jártam úgy, hogy többször is megismétlődött. Azóta inkább gyanta, lágyít is.
Az ügyes megoldás az amit persil javasolt borász vonalon. Zúzás-bogyozas után le kell szivni a levet, abból bor lesz, a maradék egy jó leves anyag, amiből pálinka. Igy a sutút és a csákányt sem kell összekoszolni.
A seprunek nem lehet semmi baja. Heteket is bír, ha tele az edény!
Ma megtörtént a főzés (nekem "sajnos" cseh sört kellett fogyasztanom gulással meg knédlivel 500 km-rel arrébb) de úgy informáltak, hogy kicsit olyan meggy pálinkás ízvilág egy kis magérzettel...
Fejtés után olyan 20 órával később történt a desztillálás, a hőmérséklet nem okozhatott gondot maximum a 100 km-es rázkódás.
Csákány talán nem (remélem), mert csak óvatos préselés volt de azért 1 órával többet számolok rá ;-)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Tölgy chipset én sem állnék neki gyártani, de ez szilva, olyat boltban még nem láttam, ráadásul van valami szép abban, ha egy fa nem csak életében, hanem azon túl is a pálinkaműhelyt szolgálja.
Nem szeretném a spanyol viaszt feltalálni, de olvasva a furészelés/pörkölés témát, közszolgálatilag jelentem borászati boltban többféle fajtájú és pörkölésű "fadarabokat" tudtok venni.
Azt viszont el tudom képzelni, hogy az első főzés során az olajtérben kicsapódott pára vagy átöblítéshez használt víz távozik a betöltőnyíláson, de maga a hőközlő olaj nem csinál ilyet, ezért is használjuk.
Nem hülye kérdés, de nem gőzölög, nincs szaga. Nálam gyakorlatilag 2 könyök van a betöltőnyílás előtt, és az olajszint értelemszerűen nem ér fel a duplikáció tetejéig, csak a hőmérőig, ezzel a felállással pedig nincs szaga. Egyszer kitekertem a hőmérőt, így az olajszintnél vált nyitottá a duplikáció, ráadásul dupla "kanyar" nélkül, na ekkor lehetett kis olajszagot érezni főzés közben, de amúgy "rendeltetésszerű felhasználás" esetén szagtalan.
Először is, a rönköt jó ha nagyjából felvágod, és a szabadban hagyod, (tölgyfa estében elvileg három évig, a szilvának valószínű, hogy jóval kevesebb is elég) jó ha időnként megveri az eső, hogy a csersav tisztuljon belőle. Ha késznek ítéled, felvágod hosszában, 2x2-es lécekre, ezeket elvágod 10 cm-es darabokra. Gázzsámolyra vaslapot teszel, és hevíted, mehetnek rá a lécek, körbe kell pörkölni mind a 4 hosszú oldalt. Akkor jó a láng, ha kb 5-10 percenként kell rajta fordítani, mikor már majdnem kigyullad. Érdemes néhányat próbaképpen ketté vágni, hogy lásd a metszetét. Az a jó, ha egy kis átmenettel sikerült megpörkölni, mert a legszélesebb ízspektrum így szabadul fel. Ha nincs meg az átmenet, akkor lassabban kell pörkölni.
Egy 5cm-es fapálca 1-2 liter 60 fokoshoz pálinkához elég, 2-3 hétig kell áztatni. Érdemes néhány naponta kóstolni, nehogy túlmenjen. Előfordulhat hogy csersavas íze lesz, de akkor sem kell pánikba esni. Napfényes helyen, egy hónap pihentetés általában elég neki, hogy lebomoljon a csersav.
Én tölgyfából készítettem, két órát tartottam 200 fokos kemencében (tényleg előjön belőle a vaníliás, kókuszos íz) és utána forrasztólámpával feketére égettem kívül.
Így érthető a felvetés, ez tényleg elég széles spektrum. Engem csak a pálinka foglalkoztat, ott is jó pár évtizedre megvan már fejben a kísérleti program és kitapasztalni való résztetület, főleg mivel a kertészeti részét is magam űzöm.
A technológiai alapok viszont közösek, így valóban van miről diskurálni.
Az égetett szeszeknek, csak egy nagyon kis szegmense a pálinka, és ha a technikai felszerelés, és a tudás adott, miért ne próbálnánk ki másféle italokat is? Igen, értem, hogy nem legális, de ez egy gyenge érv. Az otthon főzők többsége nem azért főz, mert legális, hanem mert főzni akar. És ha holnaptól betiltanák, nem hagyná abba mindenki, egy varázsütésre.
Igen, finomszesz, vagy valami ahhoz közeli a cél. Abból meg gin és abszint, és likőralap lesz. Azokat meg pont nem kell hordózni, bár van öt darab tölgyfahordóm is. Azokba meg épp whisky, brandy és calvados érik. Vodkában tényleg nem gondolkodom, ahhoz kellene vagy 10 darab tálca, szénszűrés, hidegszűrés, stb. Nem érné meg.
Úgy alakult, hogy már menthetetlen volt, így ki kellett vágni ezt a szilvafát:
Az jutott eszembe, hogy egyéb kerti dekoráció mellett csinálhatnék belőle szilva dominókat (chipset, rudacskát, hol milyen néven fut) is "érleléshez" (ha már a szerbek szilvafából pont nem gyártanak hordót) kimondottan szilvapálinkához, kísérleti jelleggel.
Emlékszem, tavaly télen vagy idén év elején beszéltünk róla, de már nem emlékszem, mi volt a konklúzió, melyik a leginkább bevált módszer: sütőben fix hőfokon, vagy forrasztólánggal/perzselővel, hány fokon, hőkezelés előtt mennyi ideig előszárítva stb? Akinek van jól sikerült részletes "receptje", kérem ossza meg velem, ha nekem is sikerül, küldök cserébe pár dominót! :)
én eddig azt hittem, azért hollandi, a hollandi, mert nem kell hozzá tömítés. vagy nem? mert én eddig nem használtam tömítést sehol, csak jó erősen ráhúztam kézzel. a sisakot is csak jó erősen rányomom, nálam nincs semmi leszorító.
1óra felfűtés, 2óra főzés - általában, de nem szentírás ez, annak kellene beszámolni erről, akinek ilyen főzője van. Bugyogva, intenzíven kell forrnia. Középen égett oda?
Ha a cefre nem forrt ki és cukor maradt benne, az is nagyon növeli a leégés esélyét.
Minden ízt vegyél bele az össz mennyiségbe, ne csak azt amit szeretnél kinyerni. A primer aromákat szeretnénk, az erjedés és egyéb ízekhez képest ezekből kevés van, gondolj a borra mennyi bene a konkrét szőlőíz.
Üdv.Ma tisztáztam szilvát,krumpli által leirtakart követve.Volt 19 liter 40 fokos alszeszem,amit kihigottotam 25 fokosra lett kb 29 liter alszesz.Az alszesz mennyisége szorozva 25 tel osztva 2 vel,minden liter után számoltam és szoroztam.Végül 4,7 liternél álltam meg ami 78 fokos lett.Amikor elértem a 350 et akkor elkezdtem váltani és folyamatosan az up keresni.Ezen a határon a kifolyo szeszt a kezemre csorgatva szagolgattam,és nagyon kellemes illatu szinte mézédes szilva illat volt,de megkostolva a nyelvemen visszont már éreztem valami csipősséget,valami kellemetlent.Szerintetek ez lehetett a határ az up és kp között?
Köszi szépen, akkor lehet, hogy ennél az azért jobban főzöm, szerintem az 5 és fél óra nagyon sok. úgy kb. 3-4 lenne reális 17 liter cefréhez, nem?
Igen, tudom, hogy leégés után könnyebben leég újra, ha nincs rendesen kitisztítva, úgyhogy igyekeztem szépre pucolni, miközben vigyázni arra is, hogy ne karcolódjon, mert attól is könnyebben leég, ezt már megtanultam a konyvhában :)
Amúgy ilyen lett, nagyon kiváncsi vagyok, megúszom-e a leégést másodszorra...
Szesz töményítés, lepárlás: a cefre felől haladsz a tisztaszesz felé. A legtöbb aroma a cefrében van. Nekünk az illékony, primer aromákra van szükségünk, ezt visszük át, a kellemetlen aromák, erjedés ízek, másodrendű aromák az üstben maradnak. A történet vége a 98%-os tiszta szesz, íz semleges, a rossz ízeket bontod le a finomakról, egyre kevesebb lesz és tisztul a kép a lényeg körül.
Aroma nem keletkezik a lepárlás által, ha nincs jól elválasztva, akkor viszont fedésben marad, eltakarja az, aminek nem kellene ott lennie.
kisüsti technológiánál több kellene hogy legyen az aroma. De nem több, sőt
Amire ez igaz, annak nem az az első számú jellemzője, hogy "kisüsti", hanem az, hogy nem jól sikerült pálinka, ha jól sikerült nem tudod megállapítani min készült, illetve csak nagy rutinnal. Tapasztalatok szerint 3 tányér, ha a pálinkafőzés a cél elég, 5tányérral lehet ízsemleges vodkát főzni kajszibarackból. Optimális számú tányérra van szükség, nem a belmagasságtól és a pénztárcától függ. :) Pálinkát 80-85% fölé főzni nincs sok értelme, illatbomba lesz a vége, szájérzet nélkül, mivel a legillékonyabb frakció marad meg nagyon magasan vezetve a főzést, van ilyen mutatvány, Fenegyerek jegyszi azt hiszem.
Főztem öt tányérral, 92 fokos lett a középpárlat. Nagyon távol volt a semleges íztől. (Nem gondolom, hogy ez lenne a helyes út, de az akkor úgy sikerült.)
Nem írtam, hogy íztelen, nem is gondolom, de ízsemlegesség szempontból a pálinka és a tiszta szesz között helyezkedik el, a pálinkánál kevesebb kongener van benne, aminek egy része a hígítóvíztől származik.
Próbálom értelmezni ezt a választ. :-) Arra célzol, hogy ha túl sok a tányér, akkor túl tömény szesz jön ki a tetején, és valamilyen (számomra ismeretlen) okból a töményebb szesz kevesebb aromával jár?
Ne érts félre, nem vitatkozom. Csak kérdezek. Egyrészt, ha a párló berendezésből kilépő nagyobb töménység önmagában és közvetlenül kisebb aroma mennyiséget okozna, akkor a kisüsti technológiánál több kellene hogy legyen az aroma. De nem több, sőt. Másrészt a nagy amerikai lepárló gyártók (pl. dragon still) gyakran 4, 5 tányért tesznek a készülékeikbe. Bár az igaz, hogy az nem gyümölcs pálinkára van használva, hanem legtöbbször gabonára. De nyilván ott is az a cél, hogy több aroma megmaradjon. Nekem úgy tűnik, hogy nincs közvetlen egyértelmű összefüggés a tányérok száma és az aromák mennyisége között. Ha tippelnem kellene akkor arra tippelnék, hogy a több tányér pontosabb elválasztást tesz lehetővé, és önmagában a tányérok számától nem lesz se több aroma, se kevesebb. De igazából én nem értek hozzá. Ezért kérdeztem valami tudományos magyarázatot. Persze a tapasztalat is jó, meg a hit is. De tudni jobb lenne.
Amellett, hogy nem túl legális (nem gyümölcs párlat, ha jól gondolom, bár emiatt nem kárhoztatok senkit, nyilván érdekes kísérlet ez is), indokolatlan kiadás is, mert legfeljebb lepárlod kétszer az oszlopon, ha tényleg tisztaszeszt akarsz, másrészt azt a pénzt jobb befektetés rendes fahordókba rakni, hiszen normális esetben ez a végső állomása a gabonaszesznek (gondolom én, hiszen vodkát főzni házilag tényleg durván felesleges elfoglaltság).
Pálinkához nem használnék 3 tálcánál többet, több tálca, gyaníthatóan, csak az ízek rovására menne. Viszont "egyéb" szeszekhez kifejezetten jól jönne az 5 tálca, és a vele járó 90% feletti kp.
Még vívódtam, hogy 3 vagy 4"-os oszlopot válasszak, de meggyőztél, 4"-os lesz.
Végül nem találtam meg, hogy honnét rendeltem a Re-cord hőközlő olajat, de találtam másikat, ami jónak tűnik (nyitott rendszerhez is ajánlott): Eni Alaria 3. 20 liter 27e Ft-ért kapható az olajshop.hu-n, ez még mindig olcsóbb a MOL olajánál.
4 vagy 5 tálca helyett pont elég a 3 tálca, ezzel is 85-90%-os középpárlatot kapsz egyetlen lepárlással. A 2"-os oszlop túl lassú, 4"-os oszlop sima kínai sapkákkal viszont már elég: ahogy a többiek is írták, valahol 2-4 liter/óra között van a "teljesítménye", és ez tömény, kb. 85%-os párlatot jelent, 50%-osra visszaszámolva közel 3.5-7 liter/óra környéke jön ki. A hazai jogszabályi környezetben ez elég: évente 86 liter főzhető le legálisan, tehát elméletileg (a moslékleeresztést és a felfűtést figyelmen kívül hagyva) 12-24 óra alatt lefőzhető vele az éves mennyiség. Én nem tudom, mások mennyi cefrét főznek évente, de ha ez lassú, akkor ott "más miatt nem stimmel a matek".
Ha meg nem a standard kínai buboréksapkákkal építesz oszlopot, hanem a StillDragon-féle ProCap sapkákkal, akkor még ez is gyorsítható (itt a fórumon is sokat írtam róla, illetve videót is tettem fel a témáról) kb. 30-40-50%-kal. A szerelhetőség, "egyemberesség" miatt sem érdemes 6"-os vagy nagyobb oszlopot venni, annak már brutális súlya van, a 4" még pont határeset, amit lehet egyedül is fel/leszerelni.
A cefre főzésnél, ha gyengén fűtesz leég, mert nem keveri az intenzív forrás, ha erősen fűtesz akkor is leég. Ahol leégett az edény, hajlamos újra, jól ki kell sikálni.
Finomításnál vedd le egész csepegősre, nem kell sietni, akkor fog a legjobban elválasztani. Nyilván ez egy minimál holmi, attól még lehet élvezetes a játék. :)
Ránézésre, meg az árát nézve én is szkeptikus voltam, de jókat olvastam róla, gondoltam megpróbálom, mi baj lehet.
Olyat is hallottam erről a főzőről (ugyanaz a srác mondta egy másik videóban), hogy miután a 17 literes jelölés a fazéknak kb. a kétharmadánál van, a felette levő tér kvázi kupolaként funkcionál.
Persze lehet, hogy hülyeség nem értek hozzá, nyilván nem a szuper formatervezés, hanem az alacsony előállítási költség ihlette a tervezőket. :)
Nekem a kihozatal szilvánál kifejezetten erős, ha hosszan erjesztem, egészben vagy feldolgozva, tegnap kezdtem kifőzni a 2hónapos Elenát, rekord töménységű és mennyiségű az alszesz.
Szezon elején 21e Ft-ért vettem valamelyik webshopból 20 liter Re-cord hőközlő olajat. Teszi a dolgát, nem szagos még rendesen meghajtva sem, 1 szezon után semmi jele degradációnak (felfűtési idő kb. állandó, szaga nincs, szint nem változik). Ha tippelnem kéne, azt mondanám, hogy ez is MOL gyártmány átcímkézve, mint megannyi termékük.
Ha kibír 5 évet (márpedig az eddigiek alapján ez messze nem kizárt), akkor 1 évre vetítve 5-10 kiló sárgabarack árába kerül. És cserébe hibátlanul, észrevétlenül működik, hiszen kimondottan erre van kitalálva.
Jó hogy szóba hoztátok ezt a leégés elleni rácsot. Én is megvettem, vagy 2 szer leégett, azóta nem használom, és nem égett le a cefrém. Viszont mit szóltok hozzá hogy habzásra hajlamos cefrénél esetleg a kupolába aplikálva nem e lenne jó hogy ne fújja bele a habot a páracsőbe? Esetleg még a rézfelületet növelve, katalizátorként működne e?
Ja, nem egy álom sajnos. De a korábbi meg hűtés szempontjából kihívás. Mindenesetre jövőre kipróbálom a stanleyt egész szemesen hogy legyen összehasonlítási alapom ezzel a beszterceivel. Én adtam nekik pár melegvizes palackot 2 napra és most kezdtem főzni.
Alszesz illata alapján ez tetszik szemben a techno beszterceivel, de ezt a fajtát elengedtem.
Jövőre kipróbálom azt a francia/román fajtát is, ami extra magas brixet tud.
Pár évvel ezelőtt Green Corner barátunk (nyugodj békében Zoli!) "importált" pár ötletet a szerbektől, közte az egész szemes szilva cefrézést is.
Nekem az ott dívó nyitott kádas erjesztés nem igen tetszett, de a "zárt" (mosott egész -hibátlan- szemes szilvával telerakni a hordót és lezárni kotyogóval, legalább 60 napig "minden mentesen" erjeszteni, lehetőleg a szabadban) bejött.
Már az első évben egészen kiváló pálinka jött így össze, azóta is minden évben megismétlem.
A kihozatal persze elmarad a "techno" cefrézettől, de a különleges ízvilág kárpótol.
Tapasztalat alapján a Stanley jobb ízt produkál így, mint a Besztercei.
Jövőre beveszek a sorba egy korábban érőt is, mert ilyenkor -kint- főzni már erősen kényelmetlen. :-p
Ismerek olyant, ilyesmi készülékkel főzött nagyon jó pálinkát. Nem a polírozott réztől lesz jó a pálinka, hanem a jó alapanyagtól. Azt már csak nem szabad elrontani.
Egy leszedett, egészséges gyümölcsön a lebontásért felelős enzimek és gombák lépnek működésbe, plusz a légmentes zárás azért eléggé behatárolja, hogy milyen irányba mehet.
Ez vicces, nekem is ilyen főzőm van (perfect home 17l) Én tettem egy hőmérőt a tetejébe, az szerintem nagyon hasznos. Itt van erről egy videó, ha szükséges, engem ez inspirált. :)
Illetve vettem egy leégésgátló rácsot is, lehet kapni kifejezetten ehhez a főzőhöz (is).
Reméljük a szilva cefrém már kellően híg lesz ahhoz, hogy ne legyen rá szükség, de okulva a fügémből, próbálok mindent elkövetni :)
Nekem ez csak hobbi, most tanulgatom, majd ha kell, veszek komolyabbat.
Köszönöm a tippeket, úgy tűnik a trisó megoldotta a dolgot! :D
Először beáztattam trisós forró vízbe a páracsövet és a hűtőt is ledugózva, néha rázogattam, majd pár óra múlva kimostam, és majdnem minden kijött.
Utána még átfőztem vagy 15 liter trisós vizet, hogy lássam/érezzem, hogy maradt-e még benne valami, és csak az elején jött pár apró darabka, utána minden víztiszta és a szaga is jó (nincs)
Holnap még átfőzöm sima vízzel, hogy a trisót is kimossa mindenhonnan és szerintem jó lesz.
Egy ismerősöm, egy ilyenre egyszer azt mondta, hogy "pálinkafőzőnek látszó tárgy"...:):)...erre itt többen, még szerintem azt sem mondanák...
Az kétségtelen, hogy lehet vele alkoholt desztillálni, de azt már többen, csak nagy jóindulattal neveznék itt pálinkának...talán a kierjedt "szupermarket-cefréből" lehet némi vodkaszerű ital...arra talán jó...
Szóval akkor ilyen főződ van? Erre azért kellene még valami deflegmátor, valami búra, vagy tányér. Ezzel így biztos nincs könnyű dolgod, de ki tudja, lehet tök jó gép, én nem ismerem. majd megmondják a többiek.
Sokat kell olvasni, aztán abból meg a saját tapasztalatodból majd összeraksz valamit, ahogy megy a gépeddel. Én pl. az első kis pálinkafőzős könyvben olvastam, hogy 30 alkoholfoktól kell gyűjteni az UP-t. aztán saját magam tapsztaltam, ha jó az alszesz alkoholfoka, akkor már 50 körül UP illatú a párlat. ez a harmadik év, hogy amatőr módon főzögetek, most jöttem rá, hogy mennyire fontos beállítani az alszesz alkoholfokát 20-25 körülire. stb.....
Nagyon köszönöm a segítséget, megpróbálom a trisót mindkét módszerrel :)
Igen, tiszta forró vízzel és sima konyhai mosogatószeres forró vízzel próbáltam eddig, nagyon sok dzsuvát kihozott, de egy szintnél tovább nem jutottam vele, és ez a szint nekem még nem megfelelő :)
Ezután "átfőztem" a rendszeren egy fél üstnyi vizet hűtés nélkül, de a "párlatban" szürkés darabkák jelentek meg és a szagában is éreztem még nyomokban a kozmált szagot.
Amíg a cső belsejére ilyen zsíros, büdös, sötétszürke trutymót van feltapadva, addig nem akarom lefőzni a szilvát...
A páracsövön a mechanikus tisztítást egy áthúzott rongy-csík húzogatásával elvileg meg lehetne próbálni szerintem, de a hűtő csövénél ez nem működhet, az nagyon vékony és túl hosszú.
Most megnéztem a hungarochemicals oldalán, nem lesz jó:
Színes- vagy könnyűfémekből, alumínium vagy annak ötvözeteiből, ill. horganyzott anyagokból készült berendezések és felületek tisztítására nem ajánljuk.
Ha a tapasztalatát kérdezed valakinek, akkor azt fogod kapni válaszul, amit éppen tapasztalt, pl "nekem a pálmazsír megfelel, nagyon jó", visszalapozol a fórumban és találsz olyan képet, amin valakinek a szétbontott üstje van, aki meg azt tapasztalta éppen, hogy a pálmazsírt úgy kellett kirobbantani belőle.
Szóval tapasztalat nélkül javaslom, hogy hőközlésre, hőközlő olajat válassz, az iparban ezt használják erre, pálinkafőzőbe is meg fog felelni.
Azokat kérdezem, akik SAJÁT TAPASZTALATTAL rendelkeznek, ki mit használ duplafalu fozoben hőközlő anyagként. Több embert kérdeztem, a fagyállótól a pálmazsíron keresztül a sima vízig minden van, sokszor ész nélkül. Az olajboltban mol szintetikus hőközlő olajat ajanlottak 50ezer Ft/ 20liter áron.
A boltos szerint ha szar az olaj, megég és akár rá is éghet a belsejére. A snapszi linkjén felsorolás szerűen minden fel van tüntetve, de komolyabban nincs boncolva.
Amúgy amit írsz trutyi és szag, nálam az epruvettában is jelen volt, abba is trisót raktam és forró vizet, lepucolta.
Ezzel az egyszerű koktéllal úgy szokás a hűtőt eltakarítani, hogy ezt főzöd az üstben és hagyod átpárlódni a rendszeren miközben a hűtőben nincs víz. Így trisós gőz megy át és leszedi.
Esetleg arra lenne tipped, hogy hogyan tudnám kipucolni a páracsövet és a hűtp csövét belülről?
Az üst két nap alatt már szép tiszta lett, de a csövekkel nem boldogulok.
Hiába áztatom, mostam át, főztem le vele vizet hűtés nélkül, még mindig nem tetszik a szaga, illetve a páracsőbe nyúlva szürke zsíros maradvány lesz az ujjamon.
Igen sajnos ezeket nem szabad elkövetni. Aki hozzászólt mindenki tanácsát fogadd meg szerintem, de a legjobb elolvasni a kötelezőt, Sogi minden nap bemásolja.
Az arányokat a net külöböző bugyraiból próbáltam kisilabizálni, de örülök, hogy rátaláltam erre a fórumra, amit végigböngészek, ill Sogi linkjeit is elolvasom. Köszönöm.
A szeszfokolót ezentúl már a cefrézésnél is bevetem, ill. figyelek a víz-almadarálék arányra, meg a többi szempontra is. Ez zöldalma volt, abból sem éppen a legédesebb fajta. Köszönöm a tanácsokat.
Hogyan? Előpárlat nincs benne, hiába keresi. Van öt liter híg utópárlata, amiből talán ki tud menteni fél liter likőralapot... Öntse ki, könyvelje el tanulópénznek! Venni kell új almát és azon gyakorolni, már némi tudással felvértezve.
Erről siránkozok napok óta:) hogy nálam is ilyen 78-84 között jön az up töményen, észrevétlenül. Persze csökken a szeszfok, de azt már csak utólag látom. És tényleg nem egyszerű ilyeneket nyalogatni.
Eszemben sincs lecserélni a thumpereket, elégedett vagyok velük, sokoldalúan használhatóak. És az oszlopossal ellentétben, nem lassítja a főzést. Van amiben az oszlop, van amiben meg a thumper a jobb. A másik üstömre tennék oszlopot, amin még semmi sincs. Mindkét rendszert használnám, attól függően, hogy éppen mi a cél.
Igen, egyértelműen kövesse az oszlop méretét a deflegmátor. Én is úgy legóztam össze az egészet, ráadásul egy hibrid rendszer építettem azért, hogy később, ha nem jön be a stílus, tudjam használni két épcsősként is. Magyarul van egy rézkupolám, habtörővel és erre csatlakozik az oszlop. Persze nem mertem a rézre rárakni az súlyos oszlopot, ezért oldalt van egy szerkezetre rögzítve. (az új hullámos whiskey főzőket vettem alapul :)) Gondolom te is a meglévő rendszeredre akarod rakni a thumperek helyett.
Az óránkénti lejövőre még nem tudok pontos adatot mondani, mert nagyon az elején tartok, még kb. 4 dokumentált főzéssel. Egyelőre próbálgatom, tanulgatom a fűtést, a hűtést stb. Ráadásul mintha az idei cefréim (alma, birs) elég gyengék lennének, vagy csak én bénázok az új rendszerrel. Már volt (1db) sikerélményem is amikor egyértelmű volt az UP kezdete. Ez szinte legnagyobb problémám, ugyanis nem találok rá a rendszer visszajelzései alapján egyértelmű jelet. Ráadásul a magas szeszfok az érzékszervi vizsgálatot is nehezíti. Legutóbbi almám KP szeszfoka 86%. És az utópárlat is 80% körül jön..
Az oszlopom 3 szintes, kompakt, üveges, de egyszerűen bővíthető 4 szintre is. Szintenként 5db buboréksapka van + 1db lefolyó.
Az oszlop alkatrészeinek egy részét Olasz-tól vettem, mert olcsóbb volt mint az Ali-ról.
Gyakorlatilag minden értékeset kiöntöttél már, most van öt liter gyenge utópárlatod. Ezt is nyugodtan kiöntheted. :( Olvasd el a rendszeresen belinkelt tudnivalókat (mert gyakorlatilag semmit sem csináltál jól) és utána kezdd el elölről.
A cukrozott cefréből nem lesz minőségi pálinka, így az a legkisebb gond, hogy nem tettél hozzá.
Viszont hígítani sem érdemes vízzel a cefrét annál jobban, mint amit a feldolgozás feltétlenül kíván.
A pálinkafőzés technológiája nem bonyolult, érdemes megtanulni, mielőtt belekezdesz és akkor nem fordul elő, hogy feleslegesen kiöntöd az alszeszt 3decinként, aztán fél litert eldobsz EP-ként ami a középpárlat java volt illatban, ízben, alkoholban és lehet fél deci is elég lett volna.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
igazad van. hát 12 liter cefre alszeszéből az első 3 decit kidobni, az hatalmas hiba, mert a legelején igaz vannak nem hasznos komponensek, de rengeteg íllatanyag és etanol. aztán az alszeszből még fél litert, az meg már totál felesleges volt, mert a három decikkel valszeg minden ep kiment, meg lehet illat, így viszont ezzel a fél literrel lehet elvesztetted a maradék illatanyagot és az etanolból rengeteget. hát, nem sok jó dolog lehet abban a 18 fokos valamiben. próbáld lepárolni újra, de már biztos nem kell az elején eldobni semmit. lehet be tudod koncentrálni, zöld diónak nyáron jó lehet :)
amit sogi be szokott linkelni (snapszmester), az nagyon jó olvasmány, én is sokat megtudtam belőle.
Az a gond, hogy a "mi az, amit még nem jól csináltam" taglalásában szinte az összes mozzanat felsorolásra kerülne. :-(
Ahogy a többiek már leírták, hőmérsékletmérés és szeszfokoló használata (kifolyó végterméket mérve tisztázásnál), valamint kóstolás nélkül vakrepülés így a főzés.
Mellesleg nem tudom, hogy honnan vetted az "x litert eldobok", "y literig gyűjtöm" metódusokat, mert így teljes tévedésnek tűnnek.
A 180376 beírásban Sogi belinkelt egy csomó hasznos információt, amit el kéne/kellett volna olvasnod.
A meglévő 18 fokos valamivel mást nem nagyon tudsz kezdeni, mint kármentésként újra tisztázod.
Hát az alszeszednek kellett volna 18 fokosnak lennie, de a tapasztaltabbak szerint 20-25 fokosan kell desztillálni az alszeszt. Szeszfokolót használj azért, szerintem az alap. Anélkül totál vakon csinálsz mindent. De amúgy persze az sem elég sok mindenhez.Lehet sok vizet tettél a cefrédbe, lehet alacsony volt a cefréd alkoholfoka és így a sokáig gyűjtött alszeszé is. Ahogy számolom, akkor volt 5x12 liter cefréd, vagyis 60 liter, abból lett 5 liter 18 fokos főzeted, vagyis a cefre 1 literjéből 1,5 százalék alkoholt tudtál gyűjteni. Úgy tudom, az almák cukortartalma kb. 10-15%-s. Szóval elvileg 5%-s alkoholos cefrédnek kellett volna lennie legalább. Nagyon intenzíven nem kell átkeverni, elég csak a bundát lenyomni. Endrepp szerint azt se nagyon. Lehet az alkoholból ecet (etil-acetát - most már ezt is tudom :) lett a sok oxigén miatt. Te tudod, mennyire zártad le. Nem volt-e huzatos helyen, hogy bejusson a levegő a hordóba.
Olvasd vissza a fórumot, rengeteg információ és vita van az EP, KP és UP gyűjtésről
Én sem vagyok profi főzős, de már évek óta főzök.Nekem hasonló kérdésemre Snapsz mester a következőket írta. A cefrét az első 3 nap keverjük, utána néha ( nem minden nap,) max a bundát nyomjuk a lé alá. " Cefre főzéskor nem veszünk el semmit, és csurig kifőzzük. " Nekem is 17 literes főzőm van, tehát saját tapasztalat: Első egy deci megy ki, utána pálinkáspoharakba, ( nem muszáj tele venni) 2-3 félpohár után amikor már nem csavarja az orrod, ( Technokol szag) mehet a középpárlatba. Ez cefre függő lehet kicsit több is. Én 30 kifolyóig szoktam lemenni, de ez főző függő. Olyankor még 60 körül szokott lenni az össz alkohol fok, ízlés szerint kihígítom.
Még igencsak kezdő vagyok a témában. Több alkalommal is kb. 12 l mennyiségű cefrét indítottam el. Ezekből alkalmanként 3 l alszeszt főztem ki. Az alszeszt kannába gyűjtögettem, ebből összesen 15 liter lett. A főzőn lefőztem a rézcső tisztítása képpen vizet. Végül az alszeszt főztem le. Első fél litert kiöntöttem, majd utána 5 literig fogtam fel a középpárlatot. A főzést 17 literes Perfect Home főzőn csináltam.
A cefrét úgy csináltam, hogy a kicsumázott, magozott almát ledaráltam, majd amíg el nem lepte, felengedtem vízzel. Tettem bele a zacskón lévő adagolás szerint pektinbontót ill. borélesztőt. Cukrot sajnos csak az utolsó cefrézéseknél tettem csak a cefrékbe. Naponta kevertem őket, mindegyiknél jelentkezett habos erjedés, és mindegyiket 14 napig erjesztettem.
A cefrék lefőzésekor a gázzsámolyt a cső átmelegedéséig csumán hagytam égni, majd amikor átmelelgedett a rézcső, azonnal a legalacsonyabb lángra csavartam vissza. Kb. 1 óra elteltével kezdett megjönni a folyadék. Minden alkalommal az első 3 dl-t kiöntöttem. Sajnos az alszesz alkoholfokát nem mértem le.
A több nap/hét alatt egybegyűjtött 15 l alszeszt is ugyanúgy kezdtem el főzni, mint a cefrét: teljes gázon a cső átmelegedésig, majd alacsony lángon. Az első fél litet kiöntötten, és 5 literig gyűjtöttem.
A kérdésem, hogy azon kívül, hogy nem tettem minden cefrébe cukrot, mi az, amit még nem jól csináltam, ill. a most rendelkezésemre álló 5 l 18 fokos főzettel lehet-e valamit kezdeni?
Köszönöm a választ, mefogadom a tanácsot. Gondolom, a deflegmátornak is követnie kell az oszlop méretét, ugye? Nem komplettet vennék, hanem alkatrészenként legózom majd össze. A te rendszereddel hány liter az óránkénti lejövő?
Szia, nekem is kb. ekkora az üstöm, 4"-os oszloppal. Volt már róla szó, hogy itt is a "nagyobb a jobb" elv érvényesül. A kisebb keresztmetszet azt eredményezi, hogy hosszabb lesz a lepárlási folyamat. Tehát időt veszítesz, az meg eléggé értékes mindenkinek.
Spapda-nak is 3"-os van, ő fejlettebb sapkákkal (ProCap) próbált kompenzálni, ez persze emeli az árat is.
Néhány ipari főzőn lehet látni, hogy arányaiban bődületes oszlop van, ezért tanácsolom válassz nagyobbat, ha megteheted.
nekem szerencsém van, mert a magasföldszinten lakunk, alattunk a garázs és elég nagy a konyhánk. a konyhában elég jól elfér egy-két cefrés hordó (akár a konyhaasztal alatt :), de nekem a max hordóm 60 literes. szinte csak a saját gyümölcsöt dolgozzuk fel, ajándéknak tök jó a saját pálinka. egyenlőre ennyivel beérem.
Ahogy tetszik mondani...egy 120-lakásos panelházban, mégha 60-70-liter cefre maradékot leöntesz a WC-be, parasztosan szólva "nem b@szik egy őtést sem"...:)
Egyébként a panelban főzés is egy külön kategória...nem tudom, hogy mások a cefrézést hogyan oldották meg, de akkoriban nekem volt egy műhelyem, egy bérelt pincében...csakhogy az egy másik kerületben volt, úgyhogy ha pár rekesz, vagy hordó gyümölcsöt hoztam a nagybaniról, akkor azt először oda le kellett cipelni...ott történt a mosás aprítás, cefrézés és az erjesztés, 120-150-es hordókban...ha kiforrt, akkor még a pincében kimagozás, utána átraktam a direkt erre a célra vásárolt 20-30-literes kannákba a cefrét, amiből kettőt egyszerre fel tudtam vinni a lépcsőn és be a kocsiba...(akkor már 60-éves elmúltam), így egyszerre 100-120-litert haza tudtam vinni, ott felcipelni a liftig, majd be a lakásba, ahol a már előkészített 50-literes hordókba óvatosan átmertem, hogy nehogy egy csepp is mellé menjen...:), és ehhez jön, hogy 2-évig a "csőkonyhában" főztem a "lakótelepi 20-literessel" a gáztűzhelyen...
... itt még (2010) a jó kis "Snapszi-féle fagyisdoboz" kozmaolajszűrő...
Bár sokan nem tudják elképzelni, hogy a pálinkafőző nem csak 100-as DES lehet, de a panelesek általában nem ezt állítják be a konyhába. 10-20 liter meg elmegy a csatornába.
Nekem eszembe se jutott a kifőzőtt cefrét a lefolyóba öntsem. Leszűröm, és a nagyját kiviszem a kertbe a gyümölcsfák alá. Amúgy nem csak azt szoktam visszahordani a kertbe, hanem mindenféle zöldség maradékot. A rengeteg sárgabarack magot pedig tejfölöspohárba kiakasztom a barackfákra, onnan elviszi a mókus :) a szilvamagot szintén tejf. félliteres pohárba azt a fakopáncsnak.
Nem azt mondtam, hogy jó akármi. De van különbség az ipari lépték és a szilvafa árnyékában cefrézett egész szilva között :) Nem úgy láttam a videón, hogy a bácsi az egész szilvát nyomkodja be a nem tom hány tíz köbméteres fémtartályba és kitargoncázzák a fák alá :)))))))
De attól még persze csináljuk jól. amennyire lehet. elvileg nem eladásra főzünk pálinkát, szóval azért a pénz is jobban limitált.
Még ha 30m2 az erkély, akkor is felesleges felcipelni a rotakapát, egyszerűbb ásóval, azzal a marhatrágya is szépen beforgathato és a talajszerkezetet sem roncsolja úgy mint a rota.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
amúgy ennek a topicnak az a címe, Pálinkafőzés(otthon), azt hiszem a Szicsek bácsi 100 ezer liter pálinkát előálllító üzeme egy kicsit más kategória, mint a mi konyhai, előszobai, garázs, veranda főzőhelyeink :)))))
az iparban biztosan a zárt pistorius a kívánatos, mert nyomják rá a meghatározott hőmérsékletű vizet, de a mi 20-50 literes főzőinkre valszeg elég a nyitott pistorius tányér. de majd kipróbálom és megírom.
Szia! Köszönöm a képet! Asszem az egyik szobánkat fel kellene áldozni a pálinkafőzésre :) Hát nem bíztad a véletlenre, hogy jó pálinkád legyen!!! :) Még Szőllősi féle kozmaolaj leválasztód is van! azt hiszem, van még mit tanulnom ezen a területen. Szóval egyszerre használod a Pistorius tányérodat, aminek a víztere nyitott, meg még kozmaolajleválasztót is?
kicsit, hogy jobban értsem. Miért lett volna pistorius tányér a Szicsek bácsinál a cefre desztillálókon, amikor onnan ment az alszesz a jobb oldalon lévő fém színű desztillálókba, amik aztán csinálták az alszesz tisztítását különböző thumberrel, vagy tányérokkal? ha gondolom ez utóbbiak vannak, minek a pistorius? mert gondolom a szélesebb fém tartályon az a torony valami olyasmi lehet, nem?
... itt még (2010) a jó kis "Snapszi-féle fagyisdoboz" kozmaolajszűrő...
