Sziasztok! Valaki tudna segíteni? Nem tudom kiolvasni a mellékelt anyakönyvi kivonatban, hogy Kovács Ágnes honnan származik(gyergyó...?).Köszönom előre is, ha valaki megfejti!
Régen amenniyben sok azonos nevű volt egy faluban, (Szűcs, Kovács, Mészáros, Kiss, Nagy) akkor ragadvány neveket (alias) raktak elé, pl. nálam is Fekete Szűcs volt a családom eredeti nev és így tudtam kutatni is, egy másik ágamon pedig Üllei Mészáros néven futottak, ez Cegléden volt.
Sok esetben aztán a ragadvány név lett a család név, ilyenre is van példa, van Cegléden Szabó, Détári, Mester, Détári Szabó és Mester Szabó is, ahogy a ragadvány nevek önálló életre keltek.
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni a következő anyakönyvi bejegyzés olvasásához,mely szerint Andreas Kádi 60 évesen meghalt Királyhegyesen.Szerintem a már korábban elhalt Éva feleségéhez kapcsolják.Az Eva utáni szó jelentése nem tisztázott számomra, ugyan is nem a vezetékneve az biztos,mert Kolnpergernek hívták./ Canád megye ,Csanádpalota,halotti akv. 1835.11.05.,008401282 film,67-kép/ Tisztelettel köszönöm segítségeteket!
Viszont amire figyelmes lettem, itt Vaján rengetegszer ismétlődő szó az "alias", aminek történelmi okait nem tudom. Illetve szabályokat sem tudok ráhúzni. Ez alábbi 1738-ból származik például. Más falvakban "alias"-al nem emlékszem, hogy találkoztam volna...
Jelenleg a 172 plébániából 59 adatait töltötték fel, idővel sorra kerül a többi is. Márciusig ingyen tekinthető meg a nyilvántartás (regisztrációs űrlap kitöltése után), a tesztüzem ideje alatt várják az észrevételeket.
Hát, egy eredendően magyar és "normális" családnevet abban az időben nem nagyon volt indok változtatni. Még az sem nagyon valószínű, hogy az anyakönyvező elhallása miatt történt más név írása.
Én inkább arra tippelek (sok ilyennel találkoztam már), hogy a Kováts nevű apa valamikor 1800 táján elhalt, majd az anya - több kisgyerekkel akkor nem volt egyszerű - azonnal férjhez ment Karászihoz.
Szia. Köszönöm a választ. A keresztszülők sajnos teljesen véletlenszerűek.
"Kováts János (anya nincs megnevezve)" Igaz ugyan, a születéseknél valóban nem megnevezett, de az első gyermek előtt van egy házasság, ami tökéletesen passzol, és Jámbor Judit a menyasszony.
Úgy látom, hogy Vaján 1805 körül lelkészcsere volt (https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-989D-6H?i=113), és talán ezért hiányoznak az 1801-1804 közötti házasságok és temetések. Ekkor még nem volt kötelező másodpéldány, tehát ami az FS-en van valószinű ugyanaz, mint ami a levéltárban vagy parókián található, de azért talán érdemes legalább emailben felkeresni a helyi lelkészt: hátha a polc mögött azóta megtalálta valaki a hiányzó oldalakat....
Az FS-be bepötyögtetve a neveket feltűnik, hogy Vaján 1803 előtt nulla Karászi (Kara*) János mint apa, 1803 és 1850 között viszont nulla Kováts (Kova*) János.
Kováts János (anya nincs megnevezve):
András 1794 János 1796 András 1799 Kata 1800
Karászi János és Jámbor Judit:
Susanna 1803 László 1807 Julianna 1810
Az mondjuk semmit sem segít, hogy a régebbi lelkész nem írta be az anyákat, tehát nem is biztos, hogy az első négynek Jámbor Judit az anyja. Nem néztem meg: a keresztszülők ugyanazok, vagy változnak? Ha ugyanazok, vagy legalábbis ismétlődnek, az lehet támpont.
Van egy névváltoztatási gyanúm őseimet tekintve. Ennek felgöngyölésében semmi tapasztalatom nincs. Tudnátok tanácsot adni, hogyan induljak el? Van valami lista, ami tartalmaz hivatalos névváltoztatási jegyzéket? Egyébként 1800-1803 táján volt egyáltalán ez regisztrálva, vagy csak fogta magát az illető, és másképp szólíttatta magát onnan?
Vaja, Szabolcs, Hungary - ref.
Az esküvő: 1793.02.12. Kováts János - Jámbor Judit ezután a gyerekek sorban, 1800.05.25. Katalinnal bezárólag Kováts nevűek. 1803.08.12. Karászi Susanna született, majd a további gyermekek is Karásziak.
(Karászi János, és Jámbor Judit szülőktől)
Másik észrevételem, hogy a halottakat 1801 és 1804 között nem írta senki, az esküvőket szintén nem. Keresztelések viszont vezetve vannak.
Így lehet, hogy volt egy férjváltás, infó nélkül. Mit lehet ilyenkor tenni, ha hiányzik 3 év?
Csak family search-ön kutatok, van esetleg "B" verzió, ahol egér utat találok? Másodpéldány, vagy katolikusok között, vagy szomszéd falvak?
A "hajdú" afféle felfogadott magánföldesúri félkatona (zsoldos), nem regulális elem volt. A hajdúk eredetileg az Alföldről Nyugat-Európába saját lábon terelt marhacsordák kísérői voltak. Érteniük kellett a fegyverhez, mivel az emberi és állati ragadozóktól ők védték a csordát. Bocskai idejében már komoly értéket képviselt a fegyveres tudásuk, ezért is szervezték őket - szigorúan magánföldesúri jogon - katonai szervezetbe.
Mivel az értékes föld- és termelőeszköz tulajdonnal általában rendelkező kolostorbirtokok is ki voltak téve veszélynek, ezért már nagyon korán megindult a védelmi erők (természetesen erőforrásokhoz igazodó mértékű) kialakítása, majd fenntartása. Ehhez voltak jó alapanyag a hajdúk.
Másik kérdésedhez: az FS-en csak nagyon kis hányada indexált az anyakönyveknek. Ezért ne vedd készpénznek, ha ott valamit nem találsz meg. Ilyenkor kell belevetni magát az embernek az anyakönyvi fotókba....)
Szeretnék segítséget kérni egy foglalkozás értelmezéséhez: "Győri káptalan hajdúja" - ha jól olvasom
Mit takart ez a foglalkozás, illetve ma nyelvre fordítva mihez lehet hasonlítani stb? A bejegyzés 1840, kónyi házassági anyakönyvben van, az illető a menyasszony apja.
A másik kérdésem az lenne, hogy az említett házassági bejegyzésben szereplő menyasszony szülői párosnak (Pajter János és Koller Katalin) egyáltalán nincsenek gyerekei. Még a menyasszony - Anna - sem található sehol. Lehetséges lenne, hogy van olyan születési anyakönyv, ami nincs indexelve a FS-en?
Anna a bejegyzés szerint Káptalan Vis-i születésű, de ott nem szerepel a fenti anyától.
van valakinek hiteles információja a Jászárokszállás 1804-1852 Római katolikus házassági anyakönyv(ekk)el kapcsoltosan?
Mikrofilmezve szinte mindenen megvan csak ez a periódus hiányzik. De ezt sehol nem találom online. FS, Onlineadatbázisok, stb stb. Nincs a megsemmisült listában sem feltüntetve.
Kérdés, hogy megvan-e esetelg ez valahol fizikailag akár nem online, vagy nem microfilmezve.
Találkozott már ezzel vagy ezekkel valaki? Főegyházmegyei könyvtár esetelg?
Illetve valahol olvastam, hogy létezik valami "házassági mutató" 1830-1852. Erről tud esetleg valki valamit?
Segíthetne, ha megadnád, milyen és mikori anyakönyvből van kivágva. Magyarországi német anyakönyv esetleg? A szavak végződései nem tipikusan latinok (vagy nagyon macskakapart és rövidített az anyakönyvező), viszont a nevek latinul szerepelnek benne.
A képek az egonca által megadott linken vannak. Feldolgozott adatok a GenTeam-en találhatóak (ingyenes bejelentkezés kötelező): https://www.genteam.eu/
(Sajnos a kereső nem olyan rugalmas, mint az FSé, de viszont az indexelés minősége sokkal jobb.)
Tisztelt fórumozók! Egy kis segítségre lenne szükségem: bécsi születési anyakönyvekhez hozzá lehet valahol férni online? Az 1840-es években született személyek után kutatok, sajnos a Familysearchon nagyon kevés anyakönyv van fenn, a bécsi nyilvántartólapok (Meldezettel) pedig nem kutatható.
Megyei Levéltár és/vagy az adott felekezet egyházmegyei levéltára, vagy még talán az adott település egyházközsége (ha segítőkész az adott egyházi személy).
Sziasztok! Keresem Kisbér házassági anyakönyveit 1756-1788 között. Az FS-en nincs fent,viszont nem találtam a megsemmisült anyakönyvek között sem. Van valakinek ötlete,hogy esetleg hol találhatóak,vannak e egyáltalán? És még egy kérdés! Jobb oldalt ,januári bejegyzésnél a 3. bejegyzésnél Josepus Kis feleségének a neve lehet Anna Petrus?https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939J-X594-V?i=173&cat=112652 Előre is köszi a választ!
Üdv. mindenkinek. Pár hónapja építgetem, kutatgatom a családfámat. Egész jól haladok vele. Viszont anyai ágon német rokonságom volt, ott viszont nem megyek semmire az eddig használt www.familysearch.org oldalla. Ahol ilyen kulccsal jelzett akta van ott mi megoldás?
ez a kérdés sokkal bonyolultabb mint gondolnánk. Az ns akkor is lehet hiteles egy anyakönyvben ha az illető nincs a listákon. Az összeírások igazából nem a személy nemesi címét vizsgálták hanem azt hogy a birtoka telke élvezett e adó mentességet. Ezt kellet igazolni dokumentumokkal, vagy hiteles tanukkal a vizsgálatok során. a nemesi cím adományzása sok esetben nem járt együtt a birtok adómentessségével. És voltak a Hajdúnemesek is sok ezren akik Bocskai féle felkelés során kollektív kiváltságlevelet katak. Itt birtokot érintő mentességekről nem volt szó, és még birtokuk se igen volt az érintetteknek. A nemesek megjelölése sem volt mindig gyakorlat az anyakönyvek vezetésénél. tele*ülésenként, felekezetenként is , és időszakonként is eltérések lehettek a bejegyzések tartalmát illetően. Mindamellett sokszor a nemes
személy maga sem kezdeményezte a vizsgálaton való részvételt. Megelégedett annyival hogy a családja és a közvetlen környezete nemes személynek könyvelte el.
Ebben a tanulmányban megtalálod a Határőrvidék katonai felépítését is, az ezredek nevét, tulajdonosát, a hadrendi számát, - a változtatásokat, a századok elhelyezését, stb.
acta.bibl.u-szeged.hu/33113/1/kek_022_077-093.pdf
De az ezredek járásain kívül a HŐR-vidékhez tartozott 12 szabad katonai község is, amelyek
közül az egyik Zimony volt. Ha már a feleség onnan származott...
Vagy esetleg valamelyik közelben elhelyezkedő századjárásban állomásozott a későbbi férj.
A 3. anyakönyvi bejegyzésnél (1779-ben, a 2. gyermeknél) már más alakulat megnevezés van.
Az 1.-2. bejegyzés Dni. L.B. de Flődnik rövidítéseket kellene feloldani az alakulat nevéhez.
( Talán ezredtulajdonos neve? Bár lehet, hogy 1777-78-ban már nem is volt ilyen.)
De én nem vagyok otthon ebben a kutatási témában. Hátha más is segít neked !
Érdemes lenne az anyakönyvet böngészgetni az adatokat környező lapokon is, hátha részletesebb megnevezése is ott van valahol az adott kompániának.
A "Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai"-t csak 1832-ben adták ki, tehát minden írásforma, ami nem félreolvasott, ugyanúgy "igazi". A helyesírás szabványosítása után is tulajdonképpen csak a hangzás számított -- és még abban is voltak tájszólási különbségek és lefordítások.
Szia! Nekem is van Turóczy a családfámon, Turóczy Anna, 1829-ben született Nagylókon, apja Turóczy József. Ám úgy látom, a gyerekeknél többfélek írásmódot is használtak: Turóci, Turósi, Turocky stb... Nem tudom, melyik lehet az igazi.
A nemesi összeírások - amelyek az adómentesség szempontjából készültek - csak a tényleges (pl. főnemesi), vagy a nemességüket hitelt érdemlően igazoltak (kétségbe vonás esetében erre volt külön jogi procedúra, ami meglehetősen érdekes, neten is elérhető módon történt) névsorát tartalmazza, azaz az a kor azokat ismerte el nemesnek, akik szerepeltek ezekben a jegyzékekben/vármegyei összeírásban. Ha valaki valamiért kimaradt (és nem főnemes volt), akkor bizony egy idő után a családnak össze kellett szednie magát, hogy igazolja nemesi mivoltát, ha nem akart adót fizetni... Sokszor nem is az eredeti vármegyei jegyzék ad megfelelő támpontot egy családhoz, hanem más vármegyék ilyen irányú kihírdetései (ez olyankor lépett be, amikor a család ágakra bomlott, más megyében is elterjedt és az újabb lakóhelyen igazolták magukat).
Köszönöm a válaszod az lenne még a kérdésem hogy pl 1780-ban vagy 1810-ben az anyakönyvekben bárkinek beírták hogy nemes ha annak vallotta magát? Illetve a különböző nemesi névlajstromokban akik szerepelnek mint nemesek azok mind igazolták a nemességük?
Az anyakönyvekben található információk egy része (különösen a "ns", azaz "nemes" utalás) nem minden esetben tekinthető feltétlen hitelűnek. Különösen úgy nem, hogy az anyakönyvező egyházfik általában bemondás alapján anyakönyveztek még a XIX. sz. vége felé is. A Tek., Ts., jelölések pedig (Tekintetes) birtokosokra, és/vagy magasabb beosztású hivatalnokokra vonatkoznak - 1848 előtt birtokos esetében szinte biztosan nemességgel (ősiség törvénye). A kisnemességet érintették leginkább a nemesség igazolási kényszerek (őket zargatta leggyakrabban ezzel az államgépezet - az adófizetők számának növelése érdekében). A legjobb dokumentumok bizonytalan esetekben a nemességvizsgálati jegyzékek, de sajnos talán ezekből lehet a legkevesebbet a neten megtalálni. Viszont levéltárakban vannak erre nézve források. Ilyen nemességvizsgálatokat kampányszerűen már az 1720-as évek elejétől kezdeményezett az államgépezet. Nekem pl. meg van (reprint) Illésházynak az 1751-52-es nemesi összeírás tárgyában készült munkája, amiben vármegyénként kiadták az igazolt nemesek nevét (sajnos érintett települések nélkül...) Jó támpontot adhat még Kempelen Béla: Magyarország nemes családai, vagy Nagy Iván: Magyarország családai, amiben nem csak a nemesi családok neveit (több esetben címerét, családfáját kb. 1870-ig), hanem az illetőségét és a nemesség megszerzésének időpontját (kihirdetését) is olvasni lehet.
Most már lehet (korlátozottan) indexeket javítani az FS-en. Magyar vonatkozásban a magyarországi katolikus és református keresztelésekben lehet a meglevő névmezőket változtatni, de a polgári és a szlovákiai anyakönyvek indexelését nem lehet javítani. (Az index-javítás kb. egy héttel az 19828-as hozzászólásom után lépett életbe.)
Korlátozott, mert jelenleg csak a neveket lehet javítani, a dátumot és helységeket nem, nem lehet mezőt vagy eseményt hozzáadni, és nem lehet mezőt se törölni, se üresen hagyni. Tehát ha érthetetlen okból kihagyták az anya nevét az indexeléskor, akkor azt legfeljebb az apa nevéhez lehetne odatákolni, a keresésre ismeretlen hatással, és ha mondjuk kihagyták a kép jobb oldalán levő kereszteléseket, azokat jelenleg sehogy sem lehet pótolni. A másik végletben, ha az új lelkész "beköszönését" keresztelésnek nézték, akkor azt legfeljebb csupa "-"-re lehet javítani, törölni nem. (Igen, mindhárom esettel találkoztam már.)
Szerintem van lehetőség az indexelés módosítására, ha a digitalizált kép alatt az index listában a személy neve előtti kis listázó ikonra kattintasz, a felugró ablakban csatolhatod a fádhoz az illetőt, de azon ablakban a neve mellett lévő EDIT(szerkesztés) -re katt akkor bead egy új ablakot ahol már átírhatod az indexált nevét és be is kell jelölni a képen, hogy mit javítasz. Már sokszor javítottam én is.
Kedves fórumozok egy adott településen élt több kisnemesi család de a településre vonatkozó nemesi összeírásban már amit online megtaláltam főleg az 1700-as évek összeírásaiban illetve azokban amit online megtaláltam nem minden család szerepel benne viszont azokban az években azokból a családokból az anyakönyvekben nemesnek vannak írva ha nem igazolták a nemességüket akkor miért írták az anyakönyvekbe hogy nemes a papok bárkinek beírták ha azt mondta magáról? Vagy tényleg nemesek voltak csak nem tudták kellőképpen igazolni vagy nem voltak nemesek csak azt hazudták és így a pap bárkinek beírta ha igaz ha nem hogy volt az akkoriban?
nem, Ladányban (ilyen céllal) nem jártam. A bagosi P. Kissek nyomai mikoriak? (Átnézném én is az anyakönyveket). Béres családnév nagyon sok van (a Familysearch indexelt állományaiban is...). De valami csak kötötte Ladányhoz az ükszüleimet...
Nem olyan nagy ez a Ladány... Az én nagyanyai dédanyám Béres Rozália volt. legalább 2 generációra visszamenőleg a felmenői is ladányiak voltak. A Béres ágra vonatkozóan átnézem a jegyzeteimet, ha találok valamit, ami összefügghet a Te felmenőiddel, jelentkezem. Engem is érdekelne a családnevek előtti megkülönböztető betűk jelentése, mert több ágon is van pl: H. Nagy , Sz. Tóth, H. Rácz, M. Nagy stb.). Nem tudom ezeket honnan lehetne megtudni,a Levéltárban elfelejtettem rákérdezni.
Az én dohányos felmenőm Varga vezetéknevű volt, de még semmi adatát nem tudtam kideríteni. Legközelebb Böszörményben az 1915-33 közötti halotti anyakönyveket kell átnéznem, elvileg abban az időben halt meg, talán Ladányban. Jártál Ladányban valamikor?
Ejha! Még a rokonságunk sem kizárt? A piskolti szál nagyon érdekes, mivel dédanyám nem messze, Érkeserűn született, majd 1896-ban Érmihályfalván (onnan a következő falu Piskolt) házasodott össze dédapámmal. Ha belegondolok, hogy most októberben megfordultam Piskolton is, de nem mentem be a ref. templomba...
Szia. Esetleg talán segít nekem Hajdúbagoson voltak P.Kis/s/-eim és véletlenül derült ki egy Tépei pap helyettesitésekor mert ő kiírta hogy Piskolti Kis/s/ .Most Romániához tartozik,szatmári rész.
ez nekem nagyon jó hír... Bár egy kicsi messze lakom Böszörménytől (Pest megye). Az esketési 1846-59 nagyon érdekel (különösen az 1856-59 közötti időszak). Azért keresem az esketésit, mert ükszüleim általam jelenleg elsőnek ismert gyermeke Ladányban született 1859-ben (ez az anyakönyv meg van) és sanszos, hogy ez ténylegesen az első volt (mivel az utolsó ismert gyermek - dédanyám - 17 évvel későbbi). Azt nem tudom biztosan, hogy ladányiak-e, de innen van az első adatom (ezért is kell nagyom az esketési, mert ott van/lehet erre adat). Ükapámat P. Kis(s) Gábornak, ükanyámat Béres Erzsébetnek hívták. Nem tudom még, hogy a "P" mit jelent, de jelentheti akár a "Püspökladányi"-t is (az más kérdés, hogy a helyiek egy helybélit miért különböztettek volna így meg...) Szóval emiatt egyenlőre csak Ladányt kutatom(nám).
És ördögöd van: ükszüleim tényleg dohányosok voltak (de erről 2-3 oldallal korábban) már itt is írtam. Mivel ez állandó vándorlással járt, így a Ladány (1859) Balkány (1860), Szakoly (1863), Kókad (1866) és Érkeserű (1876, itt született dédanyám) vándorlási útvonalukat (gyermekek születése, halála) már fel tudtam deríteni. Nagyon nem egyszerű (Érkeserű miatt még Romániába is át kellett mennem) ez a kutatás, de hatványozott a sikerélmény, amikor rábukkanok újabb és újabb adatokra. Fél éve még semmit nem tudtam erről a felmenői ágamról.
Igen, néhány új adathoz sikerült hozzájutnom, igaz a Levéltárban is vannak hiányzó évek, de még így sem sikerült annyi évet átnéznem, mint amennyit kikértem, leginkább célirányosan kutattam, nem folyamatosan néztem át minden könyvet. Azt hiszem még néhányszor el kell mennem, mire minden számomra fontos rokont megtalálok a fellelhető anyakönyvekben. Neked nem volt véletlenül dohányos foglalkozású felmenőd? Ezzel az ággal vagyok a legjobban elakadva, itt a legtöbb a bizonytalanság. Csal Ladányt kutatod, vagy a megyében más település által is érintett vagy? Az anyai ágam egyik része Tetétlent érinti.
A böszörményi levéltárban Püspökladányra vonatkozóan az alábbi évek anyakönyvei (református) találhatóak meg:
keresztelési:1828, 1833-56 (ez vegyes), 1857-59, 1863-73, 1874-84, 1885-95.
Sziasztok! Mindenkinek nagyon köszönöm, hogy segítettetek megfejteni az anyakönyvi bejegyzést.
2xkiss és Prelleg: Nektek külön köszönöm, hogy időtöket rááldozva részletekbe menően is utánanéztetek a Mészárosok történetének és ötleteket adtatok a további kutatáshoz. Bevallom, most annyi új információm lett, hogy egy kicsit rendet kell raknom a fejemben, hogy akkor hogyan is folytassam, de azt hiszem a legcélravezetőbb valóban az lesz, hogy megpróbálom a kisújszállási "korai" Mészárosok közötti rokoni kapcsolatot felderíteni...
Igen,köszönöm megoldódott Kattintgattam ide-oda .Most viszont ,remélem lényeges dolgot tudtam meg amit Hajdúszovátról elköltözöttekről irtál.Ha lesz időm előveszem a szováti kutatásaimat felcsillant a remény az előbbre jutáshoz.
Geri2016: A szöveg kiolvasásához annyit tennék hozzá, hogy én ’Ecclesia[nak]’ olvasom a szót, mert a szóvégi „cikornya” azonosnak látszik a ’mely[nek]’-ével.
2xkiss hozzászólásával nagyrészt egytértek, szerintem is az a helyes út, hogy a korai Mészárosokat rokonoknak tekinted, és az ő keresztelési bejegyzéseiket kutatod fel, hogy ezután a testvéreik közt megtaláld a te lehetséges ősödet. Annyit kijavítanék a hozzászólásában, hogy a ’Kevi’ nem előnév, hanem származási hely. Kisújszálláson két névről tudok, ahol bekerült a névbe a származási hely is kiegészítésként ("előnévként"): B(erczeli) Fodor és E(rdődi) Balási. Benedek könyve szerint 1711-1729 között Tiszacsegéről, Hajdúszovátról, Püspökladányból, Tiszadadáról, Balmazújvárosból, Nádudvarról, Tiszadobról, Egyekről, Bezdédről és Békés megyéből költöztek Kisújszállásra. Ezek között nincsen Mészáros család.
Az 1739-es pestisjárvány után sokan Szatmár, Hajdú és Bihar megyéből költöztek be. (És jónéhányan jöttek a környező településekről is.)
A Liber Fundi szerint 1745-ben Mészáros András (1. tized), István (3. tized) és Mihály (3. tized) voltak a váltók között.
galagonya67 (20156. hsz.): Ha a probléma még nem oldódott meg, akkor az „érdekes jel” úgy néz ki, mint két egymásba fűzött láncszem áthúzva? Ha igen, akkor a Familysearch oldalán tapasztaltad ezt, vagy a Hatvany-féle segédprogramban? Ammenyiben az utóbbiban, gondolom a ’Gyűjtemények keresése’-nél. Ez azért van, mert a ’Catalog’ linkje megváltozott. Kattints a ’Search’-re, majd a lenyíló ablakon a ’Catalog’-ra.
Gondolom, használattól függött, de egy mezei halandó azért évtizedekre vett ilyet. Még 30-40 évvel ezelőtt is az volt a szemlélet, hogy ha egy kabát, vagy cipő nem szolgált ki legalább 10 évet, akkor az olyan silány, hogy nem érdemes megvenni. Gyanítom, hogy a keresletet az tudta megdobni, hogy ha volt a közelben olyan foglalkozás, ahol szükség volt egyenruhára, vagy ahol a csizmák komoly napi igénybevételnek voltak kitéve, mint pl. nagyobb gazdaságok. Vagy valaki eljárt vásározni, így nagyobb területen talált keresletet.
Amúgy még azt számoltam,hogy mennyi ideig tarthatott ki akkor egy cipő/csizma?
Mondjuk 5 évig képes volt kitartani. Akkor az 100 lakosonként évi 20 pár lábbeli. Ebből én kábé azt sejtem,hogy egyetlen csizmadia körülbelül 300-400 embert volt képes egymaga kézműves technológiával kiszolgálni, és akkor folyamatosan volt munkája.
És ez csak egy pár lábbelit jelentett minden emberre. De léteztek tehetősebbek, akiknek nyilván több is volt, cipő is akadt, csizma is akadt, nyári cipő is akadt. Szóval akár még túl is becsülöm ezzel a számmal a körzetet.
Jogos, de ez a többi településre is igaz. Csak akkor ez tovább erősíti, hogy ha meg tudtak élni adott helyen, akkor felesleges volt költözni (gondolnám), pláne "költözgetni". De este elkezdem átbogarászni a környék anyakönyveit, hátha valahogy össze tudom mégis kötni Nagyunyommal, pl. a dédszülőkön keresztül.
Köszi, ezt még nem láttam! Az ismerős településeket elnézve, kb 200-400 lakosra jut egy, akkor tényleg nem túl életképes 100-120 fősben egy csizmadia testvérpár, meg azok a fiai. Meg az derült ki, hogy esélyes, hogy gyerekek közül nem hagytam ki senkit, mert dédapámon kívül, mindegyik fiút megtaláltam, hogy meghalt mielőtt gyereke született volna.
A 1892-es iparos listában csak kb 38000 csizmadia szerepel, és vannak még cipészek és cipőfelsőrész készítők is (bár nem tudom van-e átfedés ezek között)
Hogy a "rokonok" valójában nem a nagyszülők leszármazottai, hanem dédszülőké? Nagyon köszi, átbogarászom!
Elsőre költözésre gondoltam, mert az furcsa, hogy egy kb 100-120 fős település hogyan tudna eltartani 5-6 csizmadiát (vagy többet), de akkor többször kellett volna oda-visszaköltözniük, hogy a nyilvántartások is kijöjjenek. És ehhez azért már kéne némi néprajzi ismeret, hogy ilyen lehetséges-e a 19. század közepén. (Ami nekem ugye nincs :) Gyanítom, hogy ha vásároztak, akkor el tudott tartani a település ennyit is.)
Én arra gondolnék, hogy azért emlékszik apád Nagyunyomra, mert a nagyapja _szülei_ onnan származtak. A pósfai születés előtti házasságokat átnézném Pósfán is és Nagyunyomon is.
Sziasztok! Megint egy kérdéssel a tapasztaltabbakhoz... Nem tudom eldönteni, hogy minek higgyek.. Előre is megint köszi bármi tippet, vagy ötletet!
Apám nagyapja (József) elvileg Pósfáról származik, legalábbis, házasságija, halottija szerint, és találtam ilyen születésit is. Ezekben a születési hely, a szülők neve, és az, hogy apja csizmadia, ez mind konzekvens (apám nagyapja is csizmadia volt). Viszont, ott csak egy gyereket, (a) Józsefet találtam, évszám kijön a többi hivatalos papírral. Sőt, elvileg a felmenőik, meg unokatestvérek is megvannak. Az anyakönyvek szerint, a nagyszülők Pósfán haltak meg, de az ő halottijuk nincs meg.
Csakhogy apám biztos benne, hogy a nagyapja Nagyunyomról származott. Ott is találtam ugyanolyan nevű szülőpárt, de ők szinte biztos, hogy más család, legalább 10 évvel idősebbek, mint a pósfai szülőpár. És az apa nem csizmadia. És nem találtam tőlük József nevű gyereket, pláne nem a házassági/halotti alapján számolt időszakban. De ez nem furcsa, mert ahogy nézem, meglehet, hogy egy időben több helyre is anyakönyveztek a környéken, meg vannak elveszett/sérült időszakok is. Viszont, ha találnék, akkor az azt jelentené, hogy születtek gyerekeik, majd 13 év kihagyással jött apám nagyapja, ami nem túl logikus, de nem is lehetetlen. Nagynéném állítólag még tartotta is a nagyunyomi rokonokkal a kapcsolatot, csak ő már nem él, hogy kifagassam, hogy hogyan lehet feloldani az ellentmondást. :)
A két település között 30 kilométer, meg Szombathely van, ezért kizárnám hogy ilyen messzire mentek volna anyakönyvezni. Sajnos, ez már belenyúlik abba az időszakba, amikor az anyakönyvekbe csak beírtak két nevet szülőnek, és ennyi.
Józan ésszel a hivatalos papírokra hagyatkoznék, de apám biztos benne, hogy Nagyunyom a helyes, és mivel a nagyapjáról van szó, túl közeli, hogy kételkedjek benne.
Sziasztok! Bocs, megint egy kérdés, bár ez inkább érdekesség, hátha valaki ért latinul, vagy tud valamit ilyenekről... ? Házassági. Értelmezésem szerint, a párnak csak a monogramja szerepel benne (sehol nem látok személynevet), viszont, van hozzá egy hosszabb magyarázat latin nyelven. Sajnos, nem tudok latinul és elég keveset tudok kibogarászni belőle, viszont, furdal a kíváncsiság, hogy ezt vajon miért? Bármi ötletet nagyon köszi!
A redemptio és általában a Nagykunság -Kisújszállás helytörténetével kapcsolatban nincsenek komoly ismereteim, - de kevés van a Kiskunság és Jászság néhány részére, ezért mondanék véleményt.
De ott kezdeném, hogy több dologban is egyetértek drRamaty által leírtakkal, miszerint az FS.
kisújszállási adatainak átböngészése általad közelebb vihet a keresett dolgaidhoz.
Ehhez tenném még hozzá, hogy a település adott kori helytörténetének megismerése is hasznos lehet.
Az anyakönyveken kivül az FS- Kisújszállásnál megtalálod az összeírások anyagát 1730-tól.
A film Karcaggal kezd. Bár hivatkozol részeire a Mészárosok kapcsán, de talán nem FS-n nézted.
Abban is egyetértek drRamattyal, hogy a népesség egy jó része É- ÉK-ről jött ide.
Ha nézzük a helyneves családneveket, vannak Dunántúliak is, meg "megyeiek" is, (Nagykunság, pl. a Kevi előnevet viselő - többféle családnevűek. < Túrkevéről)
A korai házassági kapcsolatok egy jelentős része is a "megyei" irányultságot mutatja.
De sok helynévi családnév ÉK-K-i irányból való érkezésre utal. Borsod-Szabolcs-Hajdú stb megyék.
(Csak néhány pl.: Emődi, Csáthi, Papi, Kürthi, Dobi, Bőcsi, Bikki, Polgári stb. de más családnévnél előnévként is előfordulnak. Sok más név van még ilyen.) A korai házasságok közül több személy is
Nemesbikkről nősül, ami még élő kapcsolatra utal.
Amikor az eredeti kisújszállásiak hazaköltöznek Rakamazról, rokonná vált ottani családok is jöhettek
velük onnan is. (Szabolcs)
Ezért kellene az anyakönyvben és a Lajstromokban kutakodnod, mert az azonos nevek miatt
gyakran használnak ott előneveket, időben később már rövidítéseket. Az előnevek egy része a származási helyre utal.
Ez jól jöhet neked még amikor M.András felesége ága, a kérdéses Tóth família után kutatsz majd.
A Tisza-menti -közeli Borsodnak- Szabolcsnak, az érintett tájegységeinek a természeti adottságai részben hasonlítanak a Nagykunságéra, az állattartás kiemelt jelentőségű.
Az arról érkezők is reformátusok, - és fontos a vallásazonosság.
Egy részük korábban hajdú kiváltságokat élvezett, a helytől függően, ahol élt, és hasonló kötetlenebb
életet, jogokat keres. (a Borsodi-Hernád menti, a Szabolcsi Tisza-menti hajdú települések, Polgár stb)
Amikor Polgár hajdúváros jogait elveszik, akkor a református lakossága legnagyobb része elszéled innen. Sokan először Dél-Borsodba, Hajdúságba, de a két Kunságba is mennek. (ref. vallás)
Nem vagyontalanok. Pár család egész biztosan -nevek- Kisújszállásra is.
(Valahol a Hajdúsági ill.Polgár városa anyagában névsorok is léteznek, - ha jól emlékszem- , hogy
mely család merre- hová indult. Vagy talán a Szabolcsi Levéltár nagyon jó online névsorai között láttam valamikor? Itt sok jegyzék található jobbágyokra is, falvanként- nevek- hova- mikor.
Ha egyszer erre keresnéd a Mészárosokat, bár szerintem nem vsz., hogy elsősorban itt kéne.)
Ez a hosszúra nyúlt mellékszál csak arra válasz, hogy csak "megyeiek" jöhettek-e Kisújszállásra.
A redemptio előtt (1745-ig) azért Kisújszállás lakossága az 1720-s 300 főről kb. 8-10 szeresére nőtt.
Úgy, hogy az 1739-s pestis a 3000 főből 1200-t elvitt, a lelkész szerint.
Ezt nem adhatta a "megye", a többi helyre is beköltözések voltak.
Persze volt némi saját átmozgás a nagykunsági települések között is.
1745-ig is szívesen költöztek be a JászKun kerületbe, mert ugyan földesúri függés volt, de nem közvetlen. A megváltás viszont jelentős anyagi terhet jelentett a településeknek, aki részt vállalt
benne, befogadták. Majd később valóban korlátozzák - szabályozzák helyileg is az újonnan érkezők
letelepedését is. Jöttek, -később is- zsellérek is, mert azért itt is kellett kapás, bojtár, szolga, stb.
(A Lajstromokban is ott van a nyomuk.)
Természetesen idővel a redemptusok nehezítették a soraikba való bekerülést, védték jelentős kiváltságaikat.
Abban egyetértek veled, hogy a Mészárosok az 1740-s években jelennek meg itt, és talán nem helyiek. Célszerű lenne tisztáznod, hogy a 4 korai családfő között volt-e rokonság. Addig talán mindannyiukat kutatnod kellene, hátha adnak információt Andrásod családjára is.
Az első, 1730-s helyi Lajstromban van egy Mészáros Antal, de más adat nincs. Már mint anyakönyvi.
Nincs keresztelés-esküvő- halott Mészáros. ( én csak átfutottam rajta, remélem nem tévedek)
Hogy ő kapcsolható-e a 40-s évek Mészárosaihoz ? Lehet igen és nem is.
Valamiért csak megjelentek itt hirtelen 3-4 férfi. Lehet teljesen más ok is.
Születhetett-e helyben Mészáros Andrásod 1726 körül. Igen, hisz erre az időre itt sincs már anyk.
Meg születhetett sok ref. helyen, ahol nem vezettek még ekkor anyk-et, v. nem maradt fenn.
Ha szerencséd lesz, olyan helyen született, amelynek már van anyakönyvi nyoma is.
Ugyan a rokonságuk nem bizonyított, de a 40-s évek Mészáros apáit talán célszerű lenne úgy kezelned egyenlőre az adatgyűjtés során. István 1742.12.05. házasodik Nádudvaron- Molnár István. h.árva L. Ers.-t. Első gyereke Kisújszálláson 1743. Talán jöhettek a Mészárosok Nádudvarról? Esetleg...
Mihály - ha nem néztem el, -mikor átfutottam, nem helyben házasodik. 1. gyermeke helyben : 1743.
Hol házasodott, ha tényleg nem itt? Volt-e már máshol gyermeke? Ezeket is lehetne keresni.
Lenne is egy mezőtúri Mészáros Mh. 1740-s gyermekkel, de 1743-s is van ugyanitt, üti a másikat.
(bár találkoztam már olyannal, hogy 2 településen is benne volt a gyerek az anyk-ben )
Az országban lenne még más M.M. - aki ref. és szóba jöhető helyen él 1743 előtt, de ez így már sokesélyes- egyéb adat nélkül.
Viszont a helyi M.M.-t az FS-ben valaki kapcsolatra jelezte, -kutatja- vedd fel vele a kapcsolatot,
hátha többet tud a helyi Mészárosokról.
Mészáros András (1746) és János (1749) már helyben nősülnek, helyi lányokkal.
És náluk sincs semmi megjegyzés, tehát már egy ideje legalább, - helyiek.
András eléggé jómódú legényember(?) a 43-s Lajstromban 1-s földje, állatai vannak, főleg lovak, nem juh -sőre stb. Későbbi összeírásokban ezek természetesen változnak. Mikor mennyi.
Földet biztosan művel maga, mert később 4 igás ökre is van.
Van olyan lajstrom, ahol utalnak arra is, hogy fős a család. Sokat meg lehet tudni róluk ezekből is.
Az 1753-s Liber Fundi anyagát már nem is néztem, pedig itt osztják fel a földeket a Redemptusok között. Ezt is látnod kellene, esetleg. Nem néztem meg minden Lajstromot sem.
Mészáros András az 1. tizedhez tartozok, ott lakik. Mihály és János talán a 3. tizedben, de egymás mellett. Min. ők vsz. tényleg testvérek, rokonok. De ők talán kevesebbel bírnak, mint András és István. 1760-s Lajtromban 4 redemptus Mészáros van, köztük András. István ekkor a tanács tagja.
Ő a legvagyonosabb közülük. 1 irredemptus Mészáros is van már ekkor, György.
Mészáros András gyermekei : 17 beírás, de vannak többszöriek-x és ismétlődő ua. nevek, meghalt gyermekek.
Azt írtad, regisztráltál az FS oldalon, én a helyedben itt keresnék először. Rákerestem most a református anyakönyvben a Mészáros névre, rengeteg találat van Kisújszálláson, igaz 1743 az első találat. De végig kellene böngészni a korábbi éveket is, lehet azok nincsenek indexelve. Időigényes, de ha haladni akarsz rá kell szánni. Én annak ellenére hogy indexelve van,átnyálaztam a mindszenti katolikus anyakönyvet 1717-től 1760-ig, mert a Szécsényi név vagy 12 féleképpen van indexelve.
"vallásváltás": előfordul ritkán. Épp az általad idézett cikkben is kitérnek rá, az erőltetett katolizációra. Az azonban sokszor gyakrabban, hogy mondjuk a katolikus házassági anyakönyvben megjegyzik hogy a fiú vagy lány más vallású, találkoztam ilyennel.
Betelepülés: az apai Szécsényi ágról nincs ilyen bizonyított adatom egyelőre, ott elvesztettem a fonalat az 1710 körül. Azonban néhány feleségeknél lehet fogom tudni anyakönyvi beírásokkal alátámasztani az északról való betelepülést (Berezvai, Koplándi, Sárkány). Még nagyon az elején járok, a fő vonal a Szécsényi volt, persze még ezzel se vagyok kész.
Sziasztok! Bocs, megint egy kérdés: keresett valaki győr megyei településről népszámlálást? (Nem Győr város.) Komáromot, meg egy csomó települést megtaláltam szlovák doksik alatt, olyat is, ami 5 km-re van a felmenők településétől, de vagy vakegér vagyok, vagy rosszul keresem, vagy ezek tényleg nincsenek fenn sehol. Előre is köszi megint!
A jegyzeteim közül előkerestem Benedek Gyula "Szolnok megye újjátelepülése a török hódoltság után" c. cikkét. Nagyon részletes publikáció, a téma iránt érdeklődőknek csak ajánlani tudom :-) Mivel 19 oldalas, így csak a saját szemszögömből fontos részt ismertetném, de talán másoknak is hasznos lesz. A szerző szerint a Rákóczi-szabadságharcot követően a Nagykunság és Külső-Szolnok újjátelepülése elemi erővel indult meg, elsőként "szabadföldfoglalásos rendszerben". Így lélekszám szempontjából nagyjából visszaállt az 1576 és a szabadságharc előtti helyzet. 1730 és 1735 között azonban már annyira megcsappant a szabadföldfoglalás lehetősége, hogy gyakorlatilag csak szökött jobbágyok érkezetek - a szerző szerint kizárólag Szabolcsból. 1730-tól bevezették az újraosztásos földközösségi rendszert, továbbá 1724-ben felállt a helytartótanács is. 1735-től fokozatosan eltorlaszolódott a betelepülés lehetősége, a redemptió után pedig gyakorlatilag bezáródott, a redemptusoknak nem volt érdekük aq bevándorlás.
Ahogy írtam, az ősöm Kisújszállás 1740-es házadó összeírásában még nem szerepel, a 43/44-ben pedig igen. Fentiek tükrében tehát vagy kiskorú volt 1740-ben, (ebben az esetben az apjának viszont szerepelnie kellene az összeírásban. Azt, hogy más Mészáros szerepel-e az összeírásban sajnos nem tudom...) vagy pedig más településről érkezett 40 és 43 között. Ez viszont - fenti cikk tartalmát figyelembe véve - gyakorlatilag csak megyén belülről érkezhetett, hiszen eddigre már rendkívül nehéz volt a beköltözés. Legalábbis a cikkből én ezt szűrtem le.
Mi a véleményetek?
drRamaty: Érdekes a felvetés a "vallásváltásról"... Ez valahogy eszembe sem jutott. Jellemző volt ez az adott időben és helyen? Illetve az írtad, hogy "...a betelepülők nem kis része az ország északi részéből, vagy felvidékről települt az alföldi falvakba. Ez az én őseimnél is nyomon követhető 1700-1760 között." Pontosan hogy tudtad nyomon követni felmenőid betelepítését 1700-ig? Van valamilyen dokumentum arról, hogy milyen vezetéknevű családok és honnan érkeztek az alföldre? (A későbbi időszak vonatkozásában mintha láttam volna ilyen nyilvántartást de az 1700 évek első harmadából is fenmaradt?
A leírt okok miatt nehezebb lesz a keresésed, de ahogy gondolod, idővel rutint szerzel benne,
"rááll a szemed" a szövegre. És ahogy a latin nyelvű beírásokat is nagyjából megértjük, egy nem túl nagy általunk ismert szókészlettel is, jó esetben a szlovák nyelvűnél sem lesz ez másképp.
Két szlovák szószedet családfakutatáshoz, hátha segít neked valamennyit a jövőben.
Az első a MACSE-é, másodikat a tulajdonosa itt a topikban, már megosztotta korábban.
Ha a házasság 1746-ban történt, akkor a születés nem valószínű, hogy 1726 után történt. Abban az időben (és még utána sokáig) a férfiak általában idősebbek voltak néhány évvel, mint a menyasszonyuk és 20 éves koruk előtt nem nagyon házasodtak. Azt sajnálom magam is, hogy a XVIII. sz-ban még nem minden esetben írták bele az esküvői anyakönyvekbe az életkort és a szülők (esetleg csak az apa) nevét és a lakhelyet...
Fészbúkon van egy felvidéki családfakutató csoport. Ott valszeg sokan értik a szlovák bejegyzéseket, esetleg kérni kéne a felvételt, és segítséget kérni tőlük.
Köszi szépen, megnézem azt is. Bár kezd nehezebbé válni a kutatás, ahogy ezeket a 18. századi anyakönyveket nézem, már nincsenek táblázatba szedve, úgy kell kihámozni a macskakaparással írt szövegből a neveket. Abban reménykedem, hogy néhány oldal elolvasása után legalább abban lesz valami rutinom, hol keressem őket a szövegben. Ráadásul a szügyi evangélikus anyakönyv szlovákul van, mégcsak nem is latinul. És annyi eszük sem volt, hogy a vezetéknevet is aláhúzzák benne, ne csak az újszülött keresztnevét.
A családnév öröklődése a nyelvi és nemzeti környezettől függött. A németeknél és angoloknál már az 1200-as években kezdett általánossá válni; a Kárpát-medencében kb. az 1300-as évektől van róla írásos példa, és az 1500-as évektől mondható megszokott vagy elvárt dolognak -- de vannak későbbi példák is a nem-öröklött nevekre. Például a Székely Oklevéltár első kötetében szerepel egy 1580 körüli leírásban: Szentkirali Gaspar, ki lakott vgian az meg nevezett Zentkiraly falvaban ... Gaspar Simon, ki fia volt Zentkirali Gasparnak. En penig, Simon Janos, Gaspar Simon fia vagiok... De mint Kázmér Miklós írja a nagy családnévszótára bevezetőjében, "a családnevek megszilárdulásának sok évszázados folyamata a XVIII. századra nagyjából lezárul."
Nézd meg a gyarmati katolikus anyakönyveket is. Nekem már több vonalon is előfordult, hogy a türelmi rendelet előtt a településen csak a katolikusoknak volt anyakönyvezési joguk, tehát mindenkit a katolikus pap kellett beírjon.
Megnéztem a helyi evangélikus egyház történetét a neten. Léteztek korábban is, csak hol leégett a templomuk, hol lerombolták, mindenesetre a 18. században, a templom megépítéséig Szügybe jártak. Akkor viszont ott is anyakönyvezték őket. :)
1785-ben épült az evangélikus templom. Gondolod, hogy akkor települt oda hirtelen sok evangélikus? Az is egy lehetőség. Sajnos a katolikus anyakönyvekkel ellentétben az evangélikusok nem írták a származási helyet. Házasságiban is csak a szülők neve van, legtöbbször az is hiányosan, hogy ki honnan jött, arról semmi. Halálozásiban meg a házastárs neve, és annyi.
Nem tudom, hogy ahol éltek az őseid egy katolikus vidék volt e, ha igen, akkor be lettek telepítve máshonnan, ritka volt hogy egy katolikusból evangélikus legyen a 18.században, fordítva volt gyakoribb.
Nagy valószínűséggel a Felvidékről lettek betelepítve az őseim. Legalábbis egy helytörténeti kiadvány szerint olyan uraságok hoztak jobbágyokat, akiknek Balassagyarmaton is, meg ott is voltak földjeik. Bár igazság szerint már a felekezet miatt sem vagyok biztos, hol keressem őket. Balassagyarmaton csak 1785-től van az evangélikus anyakönyv, katolikus viszont már 1706-tól elérhető. Ez azt jelenti, hogy aki evangélikus, az mind máshonnan jött, vagy lehettek az őseik katolikusok is?
A nemzetiségtől függ, a magyaroknál, szlovákoknál még a 18.században is előfordult névváltoztatás ha új helyre költöztek. A németeknél nem volt jellemző, ritka volt.
Egyáltalán mikortól öröklődik a családnév? Kötelező csak a 18. század vége felé lett. 18. század elején betelepülők vajon a származásuk, foglalkozásuk stb. alapján kaptak családnevet, vagy már hozták magukkal onnan, ahonnan jöttek?
A szolnoki katolikus születési anyakönyvet soronként átnéztem 1688-1730 között (Szécsényi, Dömsödi, Hegedűs, Szőke neveket keresve) az FS oldalon, és rengeteg Mészáros nevűvel találkoztam. Igaz említetted hogy református volt, de sose lehet tudni.
Más. A vándorlás a török megszállás utáni időkben volt talán a legnagyobb. Sok település teljesen puszta lett, a betelepülők nem kis része az ország északi részéből, vagy felvidékről települt az alföldi falvakba. Ez az én őseimnél is nyomon követhető 1700-1760 között.
A Budapest XIII. kerületi civil 1963-as halottikat nem lehet megnyitni, olyan mintha a film nem lenne elérhető, és a 1960-as adja be a rendszer... próbáltam film alapján megnyitni (search/film/...), de arra is azt adja, hogy nincs olyan film.
Onnan gondolom, mert 1760 körül hirtelen megjelenik a születettek között a családnév, annak előtte pedig semmi. 1719-re települ be újra a város, de nincs a születettek között ezen a családnéven senki kb 40 évig. Mi más történhetett volna?
Mindenkinek köszönöm a felvetéseket és a segítséget.
rferi: Akkor ezek szerint tényleg nem lehetett nagy akadály a betelepülés... Pedig van erről valami cikkem, majd megpróbálom megkeresni. A költözéssel kapcsolatban te találtál valami "dokumentumot"? Úgy értem, magát a költözés tényét hogy sikerült kiderítened? Azt, hogy az adott felmenőd beköltözött és nem ott született?
insel01: Nagyon köszönöm a familysearch-os keresét! Én nemrég regisztráltam, még eléggé kezdő vagyok a használatában... A házasságra 1746. 01. 05-én került sor, "Tót György á.l. Juditot" vette feleségül.
Már gondoltam rá, hogy adott időn belül minden Mészáros Andrásnak utánanézek. Igazából 3 éve akadtam el a kutatásban, ennyi idő alatt akár végeztem is volna a feldolgozással :-) Amúgy szerintem lehetne szűkíteni az időintervallumot, mert ha a halotti anyakönyv szerint 1781-ben halt meg 58 évesen, akkor 1723 plussz/mínusz 10 év. (Többet azért nem tévednek a halotti életkornál, vagy igen?) Ráadásul ha 1746-ban házasodott, akkor csak megvolt már minimum 14-15 éves. Én így arra saccolnék, hogy 1713 és 1732 között születhetett valamikor,valahol...
A problémát én inkább abban látom, hogy ha végignézem az összes,adott időben született M.A.-t, hogy meghalt-e a szülőhelyén (erre gondoltál átnézés alatt?) , akkor is csak arra jutok, hogy valahol másik településen jegyezték be a halotti anyakönyvbe. De hogyan tudnám összekötni a Kisújszállásra költözött ősömmel?
JPmiaou: A végén még kiderül, hogy Komárom megyéből származott el az ősöm :-)))) Igen, ez is egy eshetőség, azonban a Kisújszállási anyakönyvekben (ha jól emlékszem) 1740-es évek előtt nem tesznek említést Mészárosokról, sem születés, sem házasság tekintetében, és ugye az 1720-as összeírásban még egy Mészáros sem lakott Kisújszálláson. Én inkább arra következtetnék, hogy ekkor települtek be. (Bár elő kellene ásnom a jegyzeteimet, de ha jól emlékszem az említett felmenőmön kívül két másik Mészárost találtam. Érdekes lenne, ha 3 testvérről lenne szó, bár elég gyakori vezetéknév.)
A bejegyzés minden bizonnyal azért került az anyakönyvbe, mert akkor még nem volt telekkönyv és a tiszteletes így akarta a későbbi problémákat megelőzni. Egyébként a "testálás" valójában végrendelkezést jelentett, tehát 1751-ben az adományozó (Mészáros Mihály) még minden bizonnyal élt, ezért is rögzítették - jobb híján itt - az utókor számára.
Egyébként én is megnéztem a kisújszállási esketési anyakönyveket, de ott nem találtam nyomát Mészáros András házasságának... Persze csak átfutottam az 1746-os esztendőt (2x).
A Familysearch-on az indexelt állományokban az alábbi eredményt láttam: 399 Results for Name:András MészárosBirth Year (Range):1700 - 1720... Munkás egyenként megnézni (és még nem is biztos, hogy szerepel, hiszen nagyon sok nincs indexálva...) Nem akarlak elkeseríteni, de még az sem biztos, hogy ahol született, onnan vannak abból az időből anyakönyvek (vagy azért, mert még nem is anyakönyveztek - bár ez a reformátusoknál hamarabb kezdődött).
Én kunszenti ősöket kutatok, enyimek is redemptus gazdaként vannak említve az 1700-as évek utolsó harmadában, és 1760 körüli az első születési említése a családnévnek. Szóval akkortájt kellett odaköltözzenek. Aztán akkortájt költözik oda sörfőzőnek szintén az egyik ősöm, és neki is sikerül. Szerintem ez nem lehetett nagy probléma...
Nagyon szépen köszönöm mindkettőtöknek a segítséget! Érdekes, hogy egy adományozást az anyakönyvbe jegyeztek be. Szerintetek ennek mi lehet az oka?
Illetve lenne még egy kérdésem: Jelenleg (pár éve már...) ott tartok a kutatásban, hogy bizonyos Mészáros András nevű ősöm 1746-ban házasodott Kisújszálláson és 1781-ben halt meg 58 évesen, vagyis 1723 körül született valahol. Kisújszállás 1743/44-es házadó összeírásában szerepel, az azt megelőző 1740-esben még nem, tehát valahol a két dátum között költözött a településre. Részt vett a redemptióban, 1760-ban mint redemptus gazdát említik. Kisújszálláson 1742 előtt nem született és nem házasodott Mészáros, az 1720-as összeírásban sem szerepel ilyen vezetéknév a településen.
Véleményetek szerint 1740 és 1745 között mennyire lehetett körülményes a „Hármaskerületbe” (Jász-Nagykun-Kiskun) való, kívülről történő beköltözés? Konkrétan mennyire valószínű, hogy fenti ősöm az adott közigazgatási egységen kívülről, teljesen más megyéből érkezett? Hogy mehetett ez akkoriban?
A kérdés azért merült fel bennem, mivel az 1720-as összeírásban a Nagy-Kun terület (a Jászságot és a Kiskunságot még nem néztem át) összesen hat települése közül háromban élt Mészáros vezetéknevű személy, ebből az egyiket sikerült kizárnom.
Kunhegyesen viszont két Mészáros is élt, ezek egyike Mészáros Mihály, akire vonatkozott a kérdéses bejegyzés. Sajnos az ottani születési anyakönyv (az előző hozzászólásomban rosszul írtam, elnézést) csak 1738-tól indul, így nem tudom, hogy született-e ott Mészáros András 1723 körül.
Lehetséges lenne, hogy Mészáros Mihály azért hagyta 1751-ben a szőlőjét az Kunhegyesi eklézsiára, mert a fia akkor már Kisújszálláson lakott redemptus gazdaként??? Vagy nagyon merész gondolat lenne?
összeolvasva (és helyesebben): 1751. Mészáros Mihály testált az Eklézsiára egy darab szölőt, melyik szomszédgya Kozák... (talán 'J' betűvel kezdődő keresztnév)
Az 1758-as, Kunhegyesi születési anyakönyv elején található ez a bejegyzés. Azért figyeltem fel rá, mert az anyakönyv elején felsorolják a település református tiszteleteseit, hogy név szerint mettől-meddig szolgált a településen, vagy éppen halt meg ott. Ezeket viszonylag könnyen tudtam olvasni. Aztán jön ez a bejegyzés közvetlenül a településen születetteknek "szokásos", más korabeli anyakönyvekhez hasonló felsorolása előtt. Azért érdekelne nagyon, mivel pont a családom Mészáros vezetéknevű ágát kutatom.
Ez hasonlóan ment nagyapám és felmenői földjén is, csak a másik oldalról. De nem kizárólag dohány esetében.
Rám maradtak a szerződésekből vagy két tucat, amit nagyapám felesbe és harmadosba kötött egyes részeire a földjeinek. De nem dohányra, hanem kukoricára, árpára, búzára, disznónevelésre, stb.
Egy kis segítséget szeretnék kérni a hozzáértőktől. A csatolt képen látható szöveggel nem boldogulok. A nevet, Mészáros Mihályt sikerült kibogarásznom és talán a "meghalt" szót is - bár ebben sem vagyok biztos - de az utána jövő szöveg kifogott rajtam... Előre is köszönök minden segítséget!
és tudok olyan amatőr családkutatóról is, akinek vannak megkutatott dohányos familíák a tarsolyában. Ezeknek a felderítése egyébként az állandó vándorlás okán hatalmas meló...
dohányos=feles dohánykertész. ("Feles", mert ennyi maradt meg a bérbe vett földön megtermelt mennyiségből.) 1851-ig maguk értékesítették a dohányukat, utána az állami monopólium bevezetése miatt az ún. dohánybeváltó helyeken. Vándoroltak, mert mindig keresték a jobban termő helyeket (és ezeket a földeket a tulajdonosaik évente meghirdették). De még így is megérte (sok munka mellett), viszonylagos jómódot jelentett (ezt egy tiborszállási idős bácsi, aki ismerte a családomat, úgy jellemezte, hogy "a maguk urai voltak").
Az egyik ágnál nekem is erős a gyanú, hogy költözhettek. És szabókat, kisseket, németheket megtalálni Nyugat-Magyarországon... :D Olyan településeken, ahol 10-20 évente változott, hogy hova kellett menni anyakönyveztetni. :D
Nos, ezzel én is szembesültem. Az általam keresett adatok között ükapámat Püspökladányban P. Kisnek, Szakolyban és Balkányban ugyanígy, majd Kokadon Békesnek, Érkeserűn (Románia) pedig Pékesnek anyakönyvezte a tiszteletes. Nyilvánvalóan adódott ez abból is, hogy vándorló feles dohányosok révén nem nagyon voltak ismertek a helyi gyülekezetben. Nehéz ezt az ágat kutatnom és nem csak azért mert Püspökladány ilyen hiányos, hanem azért is, mert dohányosok voltak és akár évenként is vándoroltak (mint az a települések nevéből is látszik). Ráadásul erősen valószínű, hogy ükszüleim halálára valahol az Érvidéken (Románia) került sor, így az érintett anyakönyveket nagy nehézségek árán lehet csak majd fellelnem. De ettől szép az élet:)
Olyat is találtam, ahol hirtelen jött egy olyan megjegyzés, hogy és az alábbi nevek utólag pótolva, mert a másoló elfelejtette átvezetni a másodpéldányba. :) Bár nem jutott eszembe évszámokat figyelni, hogy mikortól. Sőt, olyanokat is találtam utólagos megjegyzésként, hogy miután valaki ezeket még ellenőrizte is, egyházmegyei utasításra vissza kellett javítani a hibás adatokat. Tippem az, hogy az egyik felmenőm neve is ezért változott, mert elkezdték rosszul írni a nevét (volt hasonló családnevű a településen, és az ő családnevét írták be nekik), és ezt valaki észrevette, és akkor elrendelte, hogy a régi anyakönyveket vissza kell javítani. Mondjuk, az is érdekes, hogy a gyerekei többsége viszont maradt a hibásan bejegyzett névvel, úgy is élték le az életüket. Ez csak érdekességként eszembe jutott :)
Te alaposabb voltál mint én, nekem telefonba azt mondták, hogy kb. ugyanazok az időszakok vannak meg náluk, mint ami fenn van az internetes adatbázisokban. Ezek után úgy voltam vele, hogy ide nincs sok értelme elmennem,pedig a jövő héten eredetileg Debrecenben leszek, így ez lett volna az egyszerűbb. Nem baj, meglátom mit találok Hajdúböszörményben és még valamikor majd meg tudom nézni azokat amikkel több van az egyházmegyei levéltárban. Köszönöm, hogy megosztottad ezt a listát! Ha megvan a böszörményi lista, jelentkezem. Te Püspökladányban éltél/élsz, vagy csak a felmenők vezetnek oda?
Engem különösen az 1856-57-58-as évek (esketési és születési) anyakönyvei érdekelnek. Erős a gyanúm, hogy ükanyám és ükapám valamikor e tájban köthettek házasságot, mivel eddig általam fellelt első gyermekük 1859-ben született Püspökladányban (az már fenn van a Familysearchon).
idő közben (ma:)) felvettem a kapcsolatot a debreceni egyházi levéltár igazgatójával a keresett püspökladányi református anyakönyvek másolataival kapcsolatban és az alábbi listát kaptam, mint ott megtalálható anyagot:
Én sem találtam meg ezen időszakot (sem) a familysearc-on, se az adatbázisok.online-on, de a múlt héten telefonon egyeztettem a Hajdú-Bihar megyei Levéltár hajdúböszörményi kirendeltségével, ahol azta az infót kaptam, hogy az általam keresett időszakok közül - mindháromféle anyakönyvet illetően - nagyon hiányosan ugyan, de vannak évek, amikről vannak anyakönyvek. Jövő héten megyek oda, meglátjuk, hogy pontosan mik lesznek meg. A ladányi református egyháznál az Általad keresett időszakok tényleg nincsenek meg, én is próbálkoztam vele ezért tudom. Ha megnézed a püspökladányanno honlapot, ott van hivatkozás a helyi egyházközségnél meglevő legrégebbi anyakönyvekre és az 1858-tól kezdődik. Ennyit tudok erről, még nálam is sok a hiányzó adat és pont ezek az évek kellenének, hogy még visszább tudjak haladni az időben.
Én viszont úgy tudom, hogy a 2. példányok készítése (és beküldése az illetékes egyházi központba) már a XIX. századtól gyakorlat volt. A Familysearchon is számtalan olyan - ebből a korból is származó - anyakönyvet találni, amelyek láthatóan átírások (egységes, olvasható kézírás hosszú éveken át stb.)
Hát másodpéldányokat tudtom szerint csak a második világháború után készítettek (azt fényképezték a mormonok is, az van a familysearch oldalra feltéve), szóval ha a háborúban megsemmisült, akkor sajnos nincs és nem is lesz sehol.
Kérdezem, hogy tudja-e valaki, hogyan lehet Püspökladány református esketési anyakönyveihez (1838-1860) hozzáférni? Az eredeti (templomban őrzött) példány állítólag a II. vh-ban megsemmisült, a Familysearchon sincs fenn.
Nagyon köszi! Azt hittem, hogy ez még élő fájl. Beírhatom ide is, és ha a google indexeli, legfeljebb innen is megtalálható. Ha esetleg valakinek van kontaktja a fájlhoz, vagy bárhova értelmét látja betenni, akkor nyugodtan. :)
Szia! Nemrég pont olyan filmet néztem, amiben volt több település, és random visszakeresés alapján, úgy tűnt, hogy a Family Search azokhoz nem sorolja be. Gondolkodtam, hogy akinek pont az kell, az az életben nem fogja megtalálni. Most megtaláltam. Este meg tudom nézni részletesen. Átküldjem, hogy be lehessen tenni a fájlba? (Abban sem találtam.)
Oh, édes istenem, hogy nem jutott eszembe, hogy a családban ismert foglalkozások magyar neve alapján visszakeresni a latint... A csizmadia szinte biztos, hogy jó. Nagyon köszi a megfejtést!
Sziasztok! Ne haragudjatok, megint segítséget szeretnék kérni. A házassági anyakönyvben, amit találtam, úgy nézem, hogy a vőlegény neve után a foglalkozása szerepel, majd a mennyasszony neve. Majdnem mindenki másét el tudom olvasni, és tudom mit jelent, de pont a felmenőmére nincs ötletem. Arra tippelek, hogy rosszul olvasom. Tarnavius, turnavius, etarnavius, eturnavius, ceturnavius, citarnavius, citurnavius, - ezek biztos nem. Hátha valaki rutinosabb olvasásban, netán ismeri a szót? Előre is nagyon köszi bármi ötletet, vagy segítséget!
Én is kerestem a neten ezt a táblázatot, annak idején sajnos nem mentettem el, és most már nem találom sehol. Szeretnélek megkérni, hogy küldd el nekem is emailben (zrinyimiklos9 kukac gmail pont com). Előre is köszönöm!
Jelenleg 276 KB-es Excel táblázatról lévén szó, nem tudom közkincsé tenni itt a forumon, de emailben elküldtem.
(Pontosabban egy eredetileg Excel táblázat, ami azóta Google Docs-ban és LibreOffice-ban volt módosítva, de végig az eredeti .xlsx végződéssel. Nem tudom, mit fog csinálni, ha valaki újra Excelben nyitja ki.)
A férj iskolamester Szilincsben. Csehországból jött, a feleség az uradalmi ispán lánya. A férj Csehországból hozott dispenzációt arról hogy elengedték onnan, a szöveg végét nem értem.
Köszönöm, ezért írtam az első fiuk Pécsett született, utána Budapestre költöztek. A további gyerekek már Budapesten születtek. Házasság témában a pécsi, szigetvári és bátaapáti anyakökönyvekben bejegyzést keresgéltem. Sajnos nem találtam meg.
Nagy kérés lenne, hogy ezt a listát elérhetővé tedd nekem (vagy másoknak is)?
Ha Macse tag vagy akkor ott is folytathatjuk (már írtam a google groupsban erről), ha nem, akkor itt, vagy akár emailben nekem? (vezetéknevem (pont) keresztnevem kukac gmail.com ?
Ha nem, akkor pedig esetéeg van valamid Nyírbátorról (állami anyakönyv, azon kívül, ami az FS normálban megvan)?
Mi az esélye?... A hecc kedvéért megnéztem Pécs polgári anyakönyveit, ahol 1897 két filmen van. Találomra kiválasztottam az elsőt, és elmentem az utolsó képkockára, hogy megnézzem, melyik filmen van több a kívánt évből. Az utolsó képen Göltz Jakab és Rozner Karolin fia Lajos található.
Mint írtam, az FS katalógusából hiányoznak a zempléni filmek. (Azt hiszem, egyenesen digitálisan voltak fényképezve, tehát mikrofilm sose volt. Ezért az igen elavult http://mikrofilm.uw.hu/index.html oldal nem tud róluk semmit.)
Pár évvel ezelőtt valaki csinált egy Google Docs táblázatot, amihez sokan hozzáadták az általuk megtalált filmeket. Én ezt lementettem saját gépemre, amikor a táblázat tulajdonosa valamin megharagudott és lezárta a közös munkát. Azóta néhány sort hozzáadtam, és néha próbálok rajta tisztogatni (a "rendszerváltások" egy kicsit megviselték a formázását), de többnyire ugyanaz, mint ami a valamikori "közös" táblázatban már megvolt.
Segítséget szeretnék kérni. Keresem a római katolikus vallású Rosner (Rozner) Karolina ( Carolin) házasságát. Szigetváron született 1873 április 2-án.Első fia 1897-ben Pécsen született (evangélikus valású) . Férje G.Jakab
1910 az egészen más, mint az eredetileg írt 1883-87: az FS-en az egyházi anyakönyvek csak a polgári anyakönyvezés kezdetéig vannak (1895 okt. 1). Vannak a polgáriak is, de Zemplén megye pont nincs rendesen katalógizálva.
A talált filmszámok táblázatában nálam ezek vannak Szerencsről:
Üdvözlöm!
1910 született juhász Lajos. Reformatus.
Szerencsen.
De a szülökről semmit nem találok es a nagyszülökről sem.
Nem értem.
A segitségét nagyon köszönöm!
4.) A katalógus-oldalon megkeresed a kívánt évkört és típust (ha több, mint egy film van), és megnézed, hogy milyen ikonok vannak jobboldalt. A nagyító azt jelzi, hogy vannak a filmen indexelt adatok; erre kattintva lehet névre keresni a filmen. A fényképezőgép azt jelzi, hogy a digitális képeket lehet interneten böngészni; az ikonra kattintva megnyílik a filmböngésző. (A filmtekercs azt jelzi, hogy a képekhez nem lehet a normális internetes módszerekkel hozzáférni.)
Az rk és ref keresztelések indexelve vannak, de nem találok közöttük Juhász Lajost, sőt, Pál és Zsuzsanna szülőkkel semmiféle Lajost sem. A gk anyakönyvek nincsenek indexelve, de átböngészve kb. 1880-1890 között ott sem találtam Juhász Lajost. Biztos, hogy Szerencsen született?
Segitséget szeretnék kérni. Kerestem születési anyakönyveket Szerencs, de nincs .
Juhász Pál felesége Buza Zsuzsanna fia Juhász Lajos. 1883-1887 között kerestem.Szüleit nem találom. Ha esetleg valaki rá akadna Köszönöm! mehsam01@outlook.com
Sziasztok! Segítséget kérnék FS (DF) filmszám ügyben. Keresem a Komárom-Esztergom megyei Kecskéd 1907-1923 közötti halotti anyakönyveinek jó filmszámait. Sajnos az FS-ben a 4836869-es filmen Héreg 1907-1910 közötti, a 4837032-es filmen Héreg 1911-1917 közötti halotti anyakönyveit látom. Ha esetleg valaki találkozott más település neve alatt Kecskéd halotti anyakönyveivel kérem jelezze!
Csináltak régen bizarr dolgokat. Lehet, hogy az 1923-ban született Palika meghalt egy-két éven belül valamilyen gyerekbetegségben, aztán valamelyik később született gyereket megint ugyanarra a névre keresztelték, esetleg később változtatta meg Pálra a nevét. Nézd meg a halotti anyakönyveket 1923-tól, hátha megtalálod az első Pál nevű gyereket.
Volt Halász Mihálynak és Vancsik Ilonának 1826/27 körül is gyereke? Nekem van egy ősanyám aki következetesen a nővére születésnapját használta, gondolom tévedésből: el tudom képzelni, hogy az írástudatlan szülők összekeveredtek, hogy a sok gyerek közül melyik született mikor.
Segitséget szeretnék kérni nem enged belépni a FamilySearc oldal ,Az oldalon egy érdekes jel van ,de hogy mit jelent.Valaki tapasztalt ilyet,kb.2 hete nem használtam ,most meg nem enged be. Köszönöm ha tudtok tanácsot adni.
Kiolvasási segítséget kérnék,1834-ben, Gorjánácz Pál és Bunyvácz Éva házasságán belül a feleség anyjánák nevében. A Sze?vecsán-ban mi lehet az a kacskaringós betű?
Ami nekem lényeges tanulság volt, hogy nagyon is érdemes a kezdetektől fogva rigorózusan rögzíteni minden egyes adat forrását és részletes kutatási naplót vezetni. Ezekre nagyon jó eszközöket adnak a különféle családfaszoftverek. Az a fontos, hogy ha pl. két év elteltével előveszel majd újra egy megrekedt ágat, akkor pontosan tudd, hogy annak idején milyen adat honnan jött, hogy tudsz rá a továbbiakban építkezni és hogy pontosan miket néztél annak idején át. Nagyon sok munkát spórolhatsz vele!
Az 1770 február 26.-i bejegyzésről van szó, amiről az én olvasatom: Anno 1770. Die 26 Febr. Copulatus est H. ac N. Juven. Stephanus Biró Alistaliens. Helvetic. Confess. cum H. ac Nob. Virg. Rebeca Adami Seu. Szelle N. Abanyiens. filia, Test. Emerico Karatson et Mathia Szelle ejus Religionis cb.
és értelmezésem: Február 26 napján házasságra lépett becsületes és nemes ifjú Biró István, alistáli, helvét hitvallású, becsületes és nemes hajadonnal Rebecával, nagy-abonyi Szelle Ádám leányával. Tanuk Karátson Imre és Szelle Mátyás ugyanazon vallásúak.
Azt nem értem, hogy mi az Ádám és Szelle közötti "Seu." -- a rövidítést jelző kacskaringóval végződik, tehát nem _seu_ "ha, vagy" (aminek mondjuk nem sok értelme lenne), de hát akkor micsoda? (A tanúkról szóló szövegben sem vagyok biztos, de az kevésbé fontos.)
Az 1700-as évekbeli gótbetűs szlovák vagy egyházi szláv anyakönyvek nem "teljesen kezdő" kutatásnál merülnek fel: még a férjem nevetségesen hosszú apai ági nemzedékei is csak a szépszülőknél jutnak el odáig. (Normális nemzedékeknél már nincs is rá más szó, mint "ős".)
A családfakutatást elkezdjük azzal, amit tudunk, és azok alapján haladunk hátra az időben. Tehát szülők alapján nagyszülők, nagyszülők alapján dédszülők, stb. Így mire a nehéz anyakönyvekhez jut az ember, már van gyakorlata a könnyebbekkel. :-)
Amúgy a magyar anyakönyvek elég nagy része valamilyen formában (indexelt keresztelések, böngészhető képek) a FamilySearch-ön érhető el. Feliratkozáshoz kötött, de teljesen ingyenes.
Szeretném tudni kik voltak az őseim, ezért megpróbálnám megkeresni őket. Teljesen kezdő vagyok. Segítség kéne, hogyan induljak el. Nem lesz könnyű, de nem fogom feladni. Van az evangélikus egyház anyakönyveihez hozzáférésem, de még sokat kell gyakorolnom, mert az 1700-as évek előtti részek latinul vannak írva szlovák őseimet Szepes vármegyéből telepítették ide a szerbek pedig 1500 körül a törökök elől menekültek. A latin, a kézzel írt szlovák nyelvű gótbetűs és a régi írás módos szerb nyelv még szokatlan.
Mindenféle segítséget, tanácsot elfogadok és megköszönök.
Tóth István pedig 2018-ban kiadott egy könyvet a gyalogezred hadifogoly katonáinak visszaemlékezéseiről: A magyar kir. 2.sz. (gyulai) honvéd gyalogezred hadifogoly katonái visszaemlékezései. Meritum Egyesület Szeged, Meritum Könyvek 1. 2018. (Valószínűleg nem csak a hadifogságban eltöltött időszakról írt benne.)
Ráadásul ezek "csak" kartonok (egy lap). A rajtuk lévő cikkszám az adott hadifogolyról további feljegyzéseket tartalmazó levéltári mappa mutatója. Ezek a feljegyzések még több adatot tartalmazhatnak. Remélem ezt is kutathatóvá teszik. Jó lenne ha végre az antifasiszta iskolák aktívanaplói is kutathatóvá válnának.
Igen, a honvéd gyalogezredekkel is érdemes hozzájuk fordulni, de a legegyszerűbb, ha mindkettőnek írsz emailt. Azt kifelejtettem az előző hsz.-ból, hogy nem feltétlenül maradt meg a sérülésről irat, tehát ne lepődj meg, ha azt írják vissza, hogy nincs nekik a nagyapádról papírjuk.
Gondolom hasonlóan a Hadtörténelmi Levéltár bécsi kirendeltségéhez, az anyagot nem fogják odaadni a kutatók kezébe a feldolgozás miatt, csak fényképet készítenek majd róla, vagy szkennelik, és talán fordítást is küldenek.
2020. végét fenntartással fogadnám el, ha csak a három alapadatról is van szó elsőre. És a hatszázezer kartont, míg teljesen feldolgozzák az oroszok, majd itthon az a kevés kutató, aki megfelel a felállított követelményeknek, még jó néhány évbe beletelhet. Arról nem beszéltek, hogy a vezetékneveket, hogyan fogják cirill betűkről átírni, mert a településneveket még ki lehet okoskodni, de a nevekkel már nem ilyen egyszerű a helyzet. Az első világháborús adatbázist 2018. végére ígérték, és még mindig nem érhető el interneten keresztül.
És, ha - mint az én nagyapám - nem a császári, hanem a királyi gyalogezrednél szolgált, akkor is Bécsben kell keresni?
II. királyi gyalogezred katonája volt - nem halt meg, de kiváncsi lennék, merrefelé harcolt, és mikor sebesült meg (ebből volt több is, az biztos, mert mutatta magán a sebeket. Több fémdarab benne is maradt.)
Ha csak azt szeretnéd megtudni, hogy hogyan sebesült meg, akkor mint előttem is írták, a Hadtörténelmi Levéltárhoz (bécsi kirendeltség) fordulj, vagy a Nachrichten kiadványban és a Verlustliste-ban keress rá. A Nachrichten a sebesülteknél részletesebb a Verlustliste-nél. Ezek elérhetőek a megújult Kramerius, az Osztrák Nemzeti Levéltár (Anno Suche), a felső-ausztriai tartományi könyvtár és az ADTPlus oldalán.
Többet ennél már nem nagyon lehet megtudni, mert ha fent is maradt a betegkartonja, nem szeretik kiadni a kutatóknak.
Már akkoriban is létezett hadirokkant egyesület (Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége), aminek voltak helyi szervezetei is. Van olyan város, ahol fennmaradtak az iratok, és olyanok is, ahol nem. (Volt a szervezetnek újságja is, Hadirokkantak Lapja címen.)
Szívesen. Én is ugráltam örömömben, amikor sikerrel jártam, és válaszoltak, mert tényleg csak "próba szerencseként" írtam nekik egy vasárnap este, nem reméltem komolyabb választ. Gondolom azért ilyen segítőkészek, mert örülnek, hogy a mai világba, van még valaki, aki érdeklődik a múltja iránt.... Nagyszerű, hogy őrzik ezeket a dokumentumokat. Lehet most több idő míg válaszolnak, mert gondolom az oroszoktól kapott, számunkra új nyilvántartások miatt, többen is érdeklődhetnek. Felkapott lett a téma mostanában a hírportálokon...
WoW! Azért az tök jó, hogy foglalkoznak vele. Gondolnám, kevés ember, sok meló, azt is el tudnám fogadni, hogy beengednek valahova, hogy kb itt kezdjem keresni. Online nincs, azért jutott eszembe, hogy ha nem irreális meló, akkor esetleg megérné utánajárni. Nagyon köszi a választ!
Üdv! Mint már feljebb említettem, Online a Hadisír.hu weboldalon érdemes keresni, sok karton fent van, a digitalizált változatok is. Amennyiben ott nem jársz sikerrel, a Hadtörténeti Intézetnek emailben érdemes írni, de a keresett hozzátartozó minden adatára szükség van, amit csak tudsz. Én is írtam nekik tavaly,szintén a Don-kanyarban eltűnt hozzátartozó miatt. kb másfél hét alatt jött a válasz, hogy megtalálták, és mellékletben csatolták az eredeti kartoték fényképét is. Nem is gondoltam volna, hogy ennyire készségesek lesznek és kikeresik,mindezt ellenszolgáltatás nélkül... Sok sikert!
Üdv! Online a Hadisír.hu weboldalon érdemes keresni, sok karton fent van, a digitalizált változatok is. Amennyiben ott nem jársz sikerrel, a Hadtörténeti Intézetnek emailben érdemes írni, de a keresett hozzátartozó minden adatára szükség van, amit csak tudsz. Én is írtam nekik tavaly,szintén a Don-kanyarban eltűnt hozzátartozó miatt. kb másfél hét alatt jött a válasz, hogy megtalálták, és mellékletben csatolták az eredeti kartoték fényképét is. Nem is gondoltam volna, hogy ennyire készségesek lesznek és kikeresik,mindezt ellenszolgáltatás nélkül... Sok sikert!
Nekem is II. világháborús kérdésem lenne. :) Rokon elvileg a Don-kanyarnál halt meg, - ami így, elég tág. A család annak idején kapott valami értesítést, tehát valamilyen nyilvántartásban tudtak az illető létezéséről, de értelemszerűen, az eredeti értesítő már nincs meg a családnak. Online kerestem, azok között nem találtam. Van esetleg infója valakinek, hogy fizikailag hol lehetne ilyen dokumentumokat fellelni, ahova esetleg mezei állampolgárként is besétálhatok? Tudomásunk szerint, nem fogságba esett, hanem meghalt/eltűnt. Számításaim szerint, Győrszentivánon sorozhatták be, életkor alapján, esélyes, hogy 1942-ben.
Kutatott e már valaki az I. világháborús hadirokkant után? mit javasoltok ha egy rokonom nevét születési helyét és idejét ismerem, és szeretnék többet megtudni erről a történetről, hogy kezdjek hozzá?
Amúgy az azonosítókban semmiféle rendszeresség nincs: tulajdonképpen sorban adja, de egyszerre többszáz felhasználó dolgozik a fán, tehát sose lehet tudni, hogy a következő családtagnak mi fog jutni.
A Family searcban ad egy kódsorozatot a felvitt személyeknek. Úgy vettem észre az első 4 betű mindenkinél szerepel(ugyan abban a családban) azaz ugyan az csak a mögötte lévő változik.
Most úgy jártam az egyik dédszülőnél csak a gyerekeinek a nevei voltak felsorolva születési dátumok még nem. Most viszont kiegészült pár születési dátummal és az első 4 betű is megváltozott.Valaki azonosságot talált és Ő egészíthette ki.Erre a számsorra esetleg rá lehet keresni?
Hogy valaki melyik névváltozatot használta, valamilyen magyarnyelvű forrásból lehet leginkább megtudni. Mondjuk ezekben is lehet hiba: (az akkor még csecsemő) apósomat a nagyanyja gyászjelentésén Endrének írták, pedig világéletében András volt.
Persze volt, aki az "Albert vagy Béla" kérdésre "igen"-nel válaszolt, főleg, ha kétnyelvű környezetben élt. (Rokonaim között egy Rudolf/Rezső volt ilyen.)
Az Albert az Adalbert rövidülése, tehát pontosan ugyanaz a név. Ezzel a nyelvújítók mesterségesen azonosították a régi magyar Bélát, aminek az eredete ("jelentése") vitatott ugyan, de az egészen biztos, hogy semmi köze a germán Adalberht-hez.
Az Albertus (=Albert) és az Adalbertus (=Béla) jelenthet egyet? Tehát én tudom rosszul, hogy a két latin név két különböző nevet takar vagy lehet egy is?
Az egykori ősömet egyszer Adalbertus Palinkás-nak, máskor Albertus Palinkás-nak nevezik. Közel 100%-osan megvannak a gyerekei és ott is, hol így, hol úgy van írva a név. Nem hinném, hogy összekeverem mással, mert a átnéztem 100x, és a felesége neve sincs máshoz írva.
Ha a Sopron megyei Bogyoszlóról van szó, akkor a menyasszony azt hiszem, Kistatáról származik, ami ma már Szil része. (Ezenkívül volt Vas és Bihar megyékben is Bogyoszló, és Pest-Pilis-Solt-Kiskunban Bogyiszló.)
Nehéz kézírásnál ennél sokkal több szövegkörnyezet kell. Esetleg egy link? (Ránézésre polgári anyakönyvről van szó, amik általában az FS-en találhatóak.)
Sziasztok! Sikerült megtalálnom az egyik felmenőm halotti anyakönyvi bejegyzését, de nem nagyon boldogulok a szülők nevével. Az édesapa Krivácsik Pál, de mi lehet az édesanya vezetékneve? Ötletek? Köszönöm szépen!
Elvileg, ha a vonatkozott részben odaírták a rendelet számát, és az még az egyházi levéltárban megvan, akkor annak utána lehet menni (valszeg személyesen a helyszínen), és akkor kiderülhet a konkrét ok, amiért elrendelték. Illetve egyéb adatok, ki rendelte el, ki kérvényezte, satöbbi. Érdekes infók lehetnek benne!
Ah, ok, ez nem volt tiszta, hogy a kérvényezett névváltoztatás is rendelettel lesz érvényes. Akkor lehet, hogy csak ő kérvényezte valamiért. (Bár fura, mert nem magyarosítás történt, pláne, hogy csak még több kavart okozott az új, mert kb 8 különböző helyesírással találtam meg a családnevét, és biztos, hogy mindegyik ő. :D )
A névátírás rendelete lehet azon okból kifolyólag is, ha valaki egy per során megnyeri, vagy elveszti a gyerek apai jogát, és emiatt a bíróság rendel el névváltoztatást. Akkor is a (bírósági ) rendeletre hivatkozva fogják az anyakönyvbe visszavezetni.
Két kérdésem lenne, amiről nem találtam a beszélgetésben, illetve, google keresővel sem, pedig esélyes, hogy mások is belefutottak. Nagyon köszi bármi infóért vagy ötletért!
1. Atvitza - Papír alapú anyakönyvi kivonatban szerepel úgy, hogy Atvitza, Bohémia. Tippem, hogy itt az Atvitza nem településre utal. Találkozott ezzel valaki, és sikerült esetleg megtudnia valamit róla?
2. Egyik nyilvántartásban találtam olyat, hogy a családnevet utólag átírták egy 1903-as rendelet alapján. Győr egyházmegyei rendelet, de elképzelhető, hogy valami országos szintű rendeletből következett. A MACSE oldalán kerestem az illetőre a névváltoztatások között, hátha megtudok többet, de ott nem találtam. Rémlik bárkinek infó arról, hogy akkortájt mi volt az, amiért központilag kellett átírni családneveket utólagosan?
Igen, tudom, hogy lehet eltérés (nem is kevés) de mikor ilyen hosszú szöveget írnak sosincs a halálozási anyakönyvben. Mikor utólag írják be a halálozás dátumát, akkor egy "+" jelet tesznek elé. (vagyis eddig csak igy láttam itt.)
Akkoriban par nap elteres is lehetett a tenyleges esemeny meg az anyakonyvi illetve az egyhazi bejegyzes kozott. Pl ha jol tudom Petofi is egy naplal a szuletesnapja elott szuletett.
Akkor kért ki keresztlevelet: "Littera Baptismales extractae(?)". Vagyis inkább a házasságát kéne akkortájt keresni, de nem helyben (mert akkor nem kellett volna hozzá keresztlevél).
Egy trükk: ha itt valakinek válaszolna, akkor annak a hozzászólásnak a fejlécében van egy balra ívesen mutató nyil. Arra kattintson, és akkor az ön hozzászólásának aljára a rendszer beírja, hogy mire és kinek válaszolt. Így végig is lehet visszafelé követni az összes, adott témában született párbeszédet.
1915-ben kötelező polgári anyakönyvezés volt - elvileg. Meg világháború, ami felülírhat bármit.
Ha a helyi egyházi gárda folytatta is az anyakönyvezést, az nincs fenn a neten, ahhoz oda kell menni, előtte engedélyt kérni, és átnyálazni a könyveket.
A Zemplén megyei polgári anyakönyvek képei többnyire fent vannak, de nincsenek katalógizálva az FS-en. A kikeresett filmek táblázatában nálam ezek vannak Szerencsről:
Szeretnék segitséget kérni. Nagyszüleim családfáját kutatom. De nem találom a születési anyakönyveket.
László Magdolna született László Magdolna 1915 augusztus 25. Szerencs
Juhász Lajos született Juhász Pál , Buza Zsuzsánna 1910 julius 1. Szerencs.
Köszönöm a segitséget.
Email. mehsam01@outlook.com
Köszönöm. Én is ezt használom, de eddig az volt a furcsa, hogy mindig csak egy feleséget jelenített meg, de most már látom, hogy ha megjelenítem a leszármazotti diagramot mind a két név megjelenik.
Esetleg tudnál még abban segíteni, hogy a keresztnév-vezetéknév sorrendjét nem lehet megváltoztatni utólag?
Én a offline programot használom, a Family Tree Builder-t. Ott elég egyszerű, ott van a egyén külön adatlapja, alul a szerkesztés, a szerkesztésen belül pedig a házastársak pont, ott lehet több házastársat felvenni.
Tudna valaki esetleg segíteni abban, hogy a MyHeritage Family Tree programban hogyan tudok több feleséget is felvenni. (Az első meghalt és a felmenőm újra házasodott.) Köszönöm.
Közben rájöttem, megnéztem a többi bejegyzésnél Rendeknél a k betűt, pont olyan mint ami az ami az U betű után van, tehát Ukiensis, valamiért egy k-val írta az Ukk szót. Ukk településről jött az ősöd, ott volt ispán.
Az uls nagyjából "túl", de se ennek, se az ult- kezdetű, többnyire "végső, utolsó, külső"-féle jelentésű szavaknak nem ír -iensis végződést.
A Google Books "ulsiensis" találatai majdnem mind félreolvasatok; az egyiknél annyira rosszul volt állítva az optikai felismerés, hogy egyáltalán nem is találtam az oldalon, hogy miből csinált ilyet. Egy kivétel egy francia PDF, amiben egy 1125-ös latin oklevelet idéznek, és a forrást Ulsiensis ecclesiæ chart. no. 175, p. 152, azaz "az uls-i egyház oklevelei 175. szám, 152. oldal"-ként jelölik. Nem tudom, hol volt ez az Uls, de gondolom, nem Magyarországon.
Megértem, a spanus - ispán szerintem is stimmel, de utána egy településnév van, ami Ul kezdetű, de ilyen nemhogy Veszprém megyében, de a történelmi Magyarországon sincs, egyedül Ukk lenne megfelelő a térségben, de az meg k betűs.
Talán nem helységnév, hanem munkahely: spanus ultiensis? Találtam egy szójegyzéket, ami szerint a spanus = ispán. A másik szó talán az ultima "utolsó, végső" valamilyen származéka.
Egy kis segítséget szeretnék kérni, mert lassan agyvérzést kapok. Házassági anyakönyvben áll a következő adat a Locus Originis oszlopban:
Bár a latinom semmilyen, annyit még összeraktam, hogy a menyasszony csabrendeki (sponsa Rendekiensis macskakaparásos rövidítéssel). De egyszerűen nem tudok zöldágra vergődni, hogy a vőlegényt illetően milyen információ van ott. Kibetűzve sponsus sparus ultiensis-t olvastam, de ennek semmi értelme.
Én a képmetszőt használom, a teljes képernyős nézettel az egész lapot lefényképezem és utána kinagyítom az engem érdeklő részleteket és újra használom a képmetszőt, de ez nagyon macerás és lassú, jobb lenne ha simán le lehetne tölteni egyenként a lapokat.
Én úgy próbálom, hogy beállítom maximális felbontásra a 4k monitort (3200x1800), a böngészőben minden toolbart, akármit eltűntetek, F11 fullscreen, a zoommal addig játszom, amíg ki nem tölti a lap képe a rendelkezésre álló helyet, utána csinálok egy screenshotot. Ebből tudok faragni egy kb. 1150x1800 pixel méretű képet, ami 1:1-ben nézve erősen pixeles, és nem olvasható. Ha így találtam volna, nem ismerném fel rajta a keresett nevet.
Az Urbáriumok latin nyelvű fejlécének értelmezéséhez kérek szépen segítséget. Azt is szeretném tudni, hogy hogyan kell értelmezni a törtvonalas számokat a rubrikákban.
Sajnos még 4k monitoron sem tudok olyan képkivágatot készíteni a teljes lapról, amin olvashatóak maradnak a nevek. Van valami tuti módszer a nagyfelbontású képek letöltésére? ;)
Én ennyi évnyi tévedést, plusz a név furcsa változását nem tartom valószínűnek.
Ráadásul a halála időpontjából és ott megadott életkorból visszaszámolt születési idő sokkal jobban passzolna a gyerekek születéséhez, mint Aloysia-é.
Viszont az tény, hogy sem Paulina születésének, sem az esküvőnek nincs nyoma Etyeken. Vajon mekkora az esély rá, hogy Aloysia után elköltöztek, megszületett és megházasodott Paulina, majd Endre születésére már visszaköltöztek? Esetleg a szomszéd településeket nem nézted?
A félreértés azt hiszem ott van, hogy a nemes Berzeviczy családnak nem volt egyedüli használati joga a családnévhez. Bármilyen Berzevicéről származó vagy valahogy oda kötődő családnak lehetett ez a neve, tehát semmiféleképp nem lehet "felvett név"-re következtetni.
Szerintem félreértett, mert nem abban kételkedtem, hogy Berzevicéről származik juhász létére, hanem abban, hogy konkrétan a nemes és nagy múltú Berzeviczy családból.
1861-es születésekor Aloysia-ként anyakönyvezett lányból vajon válhatott 1936-os halálára Paulina? Sok adat egybevág, a szülők, a testvérek, a település, csak épp a keresztnév nem. Az apa neve változása (András > Endre) német anyanyelvű család révén számomra elfogadható. A halálozási életkor a leginkább gyanús, 8 év különbség nekem már határeset.
Egy érdekes kérdésem lenne a kedves fórumtársakhoz: meg tudja valaki mondani, hogy a "kommendálás" vagy "összekommendálás" során milyen körben, vagy milyen módszerrel keresték meg az összeházasítani való feleket? Pillanatnyilag ugyanis semmiféle nyomát nem találom annak, hogy a tősgyökeres nyíregyházi és a tősgyökeres békési családokat hogyan sikerült egy ilyen kommendálás során kiközvetíteni egymásnak. Ráadásul az egyik római katolikus, a másik pedig evangélikus család.
tudtok e valami konkrétat hogy az 1946.os köztisztviselői B listázottakról. Hol találnék adatokat. Hajdú biharmegye érdekelne. Konkrétan az apám adataira volnék kíváncsi, hogy miért, és pontosan mikor bocsájtották el állásából.
Egyetértek, hogy a latinosan írt keresztnévnek semmi köze a valódihoz. Arra hívtam csak fel a kérdező figyelmét, hogy az anyakönyvből nem következik, hogy a latin formát egy az egyben át lehet fordítani magyarra.
Volt olyan esetem, amikor biztosra vettem, hogy a 20. század elejére már magyarul beszéltek az 1700-as években betelepült német őseim leszármazottai. Aztán találtam adásvételi szerződést, meg magyar nyelvű újságcikket, amiben Andreas-ként hivatkoztak rá.
Egy juhásznak ugyanúgy lehetett berzevicei őse, mint egy nemesnek, tehát mindkettőnek ugyanúgy lehetett Berzevicei a családneve. Magyarul nincs olyan családnév, ami csak nemeseknél fordul elő. (És tévhit, hogy az -y végződés nemességet jelent. Mint már írtam, az -i vagy -y csak a névíró szokásaitól függött.)
Köszönöm a segítséget! Szimplán a foglalkozásból következtettem arra, hogy felvett név lehet. Nem valami "nemesi foglalkozás" a juhászé. Köszönöm a segítséget! Mindenképpen utána fogok nézni, hátha sikerül valahogy visszavezetnem. A sok költözködés és vándorlás miatt nem egyszerű, ugyanakkor az is nehezíti a helyzetet, hogy a FamilySearch sem ad már találatot rá :( Remélem azért szerencsével járok :) Szép napot!
A különbözőképpen írt név nem ritka, és még csak költözni sem kell hozzá. Az én felmenőim között ugyanazon településen rögzített nevek sem ugyanazok, ilyen jellegű eltérésekkel tarkítottak.
Mivel nem volt egységes helyesírás, és hallás alapján írták a bejegyzéseket, írták, ahogy gondolták.
A monori születés előtt kell keresni monori házasságot a szülőkkel, elsősorban Monoron. Ha az megvan, az nagy szerencse, mert hátha abba odaírták, hogy melyik szülő honnan jött. És akkor jó eséllyel meg lehet találni az apa -a családnévadó - származási helyét, ahonnan oda beházasodott.
Régen szokás volt az esküvőt a lányos háznál tartani, így ha másik faluból érkezett a vőlegény, ezen a nyomon vissza lehet menni régebbre.
Miért gyanítod a felvett nevet? Azért írták sokféleképpen, mert több betűzési szokás volt életben, és a ritkább neveknél nem kövesedett meg egyik írott forma sem. Hozzájárul az is, hogy a Sáros megyei Berzevice elég ismeretlen volt az Alföldön, tehát a szláv eredetű helységnévből alkotott magyar családnevet hallás után átértelmezték szláv tipusú családnévként, mert a -vic-/-vics- szótag olyan nevekben volt ismerős. (Innen a -k-.) A szóvégi -i vagy -y (vagy -j vagy -ij vagy -ÿ) pedig csak attól függött, hogy a szóban forgó íródeák hol járt iskolába vagy mit szokott meg.
A Thoma 100% a Tamás latin ragozott formája, ugyanúgy, mint a Georgium a Györgyé. Amikor latin nyelvű anyakönyvről van szó, akkor az írott formáknak semmi közük ahoz, hogy az emberek hogyan mondták a saját nevüket. (A latin nyelvet a pap is csak írásban használta, a hívei még úgy sem.)
Az apa vezetéknevéhez két bejegyzéssel lejjebb van egy Ferenc (Franciscus) keresztapa, amiben látható, hogy a "belső" s betű általában lelóg a sor alá, ami inkább Dobára szavazna -- kivéve, hogy azon nem szokott ékezet lenni.
Egyetértek, hogy az anya világosan Kőházi, és Kőházi Erzsébet a többi keresztelésnél elég egyértelműen Dósa Tamás felesége volt, tehát itt is Dósa kell legyen.
Kedves Kutatótársak! Bizonyára sokuk hallott már a híres-neves Berzeviczy családról. Az én felmenőim között is találni egy Berzeviczy ágat, viszont a legkorábbi születés, amit találtam az 1830-as években volt és foglalkozásnak "opilio" ,azaz juhász van írva. Később keletebbre költöztek és földbirtokos, illetve földművelők lettek. Végig római katolikus vallásúak, akik Monortól indulva(a legrégebbi forrásom szerint) a Nagykunság területén telepedtek le. Viszont Monor előtt semmit sem találtam, ezért és a foglalkozás miatt is gyanítom, hogy semmi közük sincsen a nagy múltú Berzeviczy családhoz.
A másik, hogy ahogyan haladtak kelet felé, mivel juhász családról van szó, itt-ott született 1-1 gyermek és a név sok helyen máshogy van írva. Pár példa: Berzoviszki/Berzovicski, Berzeviczki, Berzoviczki, Berzeviczi, Berzeviczy(1874), ezután hol "y" hol "i" a vége...
Azt szeretném kérdezni, hogy Önök szerint jól gyanítom, hogy felvett névről van szó? Válaszukat előre is köszönöm! :) Szép napot és eredményes kutatást!
A harmadik szám szerintem a katonai egysége száma, vag yha néven nevezett, akkor az van ott. A nagyapám eleinte pl. a 301-eseknél volt, mielőtt a II. sz. királyi gyalogezredbe került, és ez a 301 volt írva, majd a II.gy.e. - ha jól emlékszem
Viszont az Ártándiban nincs amit keresek (Szécsényi Ilona, 1911.09.11), valószínű azért, mert katolikusok voltak, így át kell mennem Köröstarjánba, nincs messze szerencsére.
Köszönöm a segítséged, igen Mezőgyán az magyar falu, csak már bele vagyok gabalyodva. Az a baj, nem tudom még kezelni a FS összes lehetőségét, most tanulom az ezen az oldalon történő keresést.
Az apa valószínűleg Dósa. A Parentibus-ban és az Elizabetha-ban látni, hogy írja szabályosan a b betűt. Felette egy sorral ott egy Kovács, a végén ugyanezzel az s betűvel. Az ó ékezete Doba esetén indokolatlan lenne.
Az anya 100%-osan Kőházi, indokolni sem kell. Vaksi volt, aki indexelte.
A Thoma lehet Tamás, bár én ragaszkodni szoktam az anyakönyvi változathoz, ha csak nem tudom biztosan, anyakönyvön kívüli forrásból, hogy az adott személy hogy mondta a saját nevét.
Segítségeteket kérem. Tudja valaki, hogy a neten megtalálhatók romániai települések születési anyakönyvei? Konkrétan: Biharfélegyháza, Köröstarján, Mezőgyán, Szalárd, Bihar, Nagyszántó. Ezek Nagyvárad környéki faluk, 1909-1919 közötti időszak kellene, Szécsényi nevűek születési adatai.
Az apa Hell Ferenc, etyeki család sarja. Az anya Meczker/Metzker Franciska, az ő felmenői között találtam a Delacasse nevet, amiről tegnap kérdeztem. Egyelőre helybelinek tűnnek.
Ha egy több keszetnévvel született személy házasságiján csak az egyik keresztneve szerepel, az nem szokott gondot okozni. Néha sikerül teljesen más keresztnevet írni a halotti anyakönyvbe, mint a születésibe. Az alábbi eset viszont nagy furcsa.
Hell Adalbert Ferenc Mihály született 1876 júl. 30. Nagymaros
Hell Béla meghalt 1918. nov. 29. Tiszaföldvár, 42 évesen
A szülők egyeznek. Hell Adalbert testvérei előzőleg, és későbbiekben is mind a hatan Nagymaroson születtek. Adalbert születése után ugyan van jó 3 év szünet a nővére, Mária születése előtt, de az anyakönyv szerint nem született több gyerek abban az időszakban. Ha született is volna, akkor meg a halotti anyakönyvbe írt életkor nem stimmelne. Sajnos se az apa foglalkozása, se a házszám nincs beírva Mária születésekor. Nem lehet tudni, hogy elköltöztek és visszaköltöztek-e időközben.
Mekkora lehet az esély, hogy Adalbert Ferenc Mihályként született és Bélaként halt meg valaki?
Figyelembe kell venni, hogy a halotti átmásolásakor valamilyen helyesbítés is történt?
És mi lehetett az a Szeretet-ház Tiszaföldváron, ahol Béla ápoltként meghalt?
Carl Maria von Weber zeneszerző egy híres példa erre a katolikus szokásra. Azt hiszem, a védőszentekkel kapcsolatos, de hál'istennek nem vagyok katolikus....
Bár nem tartozik szorosan a családomhoz (legfeljebb annyiban hogy grófék voltak a munkaadói), de az anyakönyvek böngészése közben felfedeztem valamit, amivel még soha korábban találkoztam: Miért keresztelték a fiaikat Máriának (is)?
Sziasztok! Még nem kerültem közelebbi kapcsolatba olyan bejegyzéssel, ahol az eskető pap is érdekes lett volna számomra. Segítsetek kérlek, hogy pontosan mit lehet itt megtudni Benjaminus Delacasse-ről. Ha esetleg valaki találkozott már ezzel a családnévvel, arra is kiváncsi vagyok. Köszönöm.
Több helyen látom a fórumban, hogy MACSE tagoktól kérnek/kapnak segítséget fórumozók. Lehet hogy türelmetlen, vagy figyelmetlen voltam, de egyszerűen nem tudom kibogarászni a MACSE weboldaláról azt az alapvető lényegi információt, hogy pontosan milyen extra adatbázisok nyílnak meg előttem a tagsággal. Lényegében filléres tagdíjról van szó, de azért jobban szeretném tudni, amennyiben valaki tud ebben segíteni.
Hah, nagyon erdekes, koszonom a gyors valaszokat! Nem, elvben sima szuletesi anyakonyv de 1840-es evek es Csik megye. 20 evvel kesobb a gyerek mar gazdalkodokent van feltuntetve a sajat hazassagi kivonatan.
Itt az egesz oldal listaja, hatha a tovabbi lehetseges megnevezesek segitenek, hogy mi lehet az "M."
Sziasztok, segitseget szeretnek kerni. Ez egy szuletesi jegyzekbol van, a conditio alatt mit jelentenek a bejegyzesek? Konkretan a legalso, az "M. Ergy(?)" erdekelne. Koszonom.
A MyHeritage alapértelmezésben "adathalmozó" szolgáltatást árul: a saját felhasználói által felrakott adatokat összeveti más (többnyire ingyenes!) családfakutató oldalakon található adatokkal, és az egyezéseket felajánlja -- pénzért. Az adatfelrakás természetesen ingyenes, de amint valamit akar vele az ember csinálni -- keresni, összehasonlítani, kapcsolatba lépni -- az MH nyomban felteszi a fizetőfalat. (Ez az amerikai Ancestry oldalon is hasonlóan történik; a különbség, hogy a "Nagy A" saját adatforrást is kínál, nem csak máshol ingyenesen elérhetőt.)
Gondolom, hogy valamikor a múltban beléptél a MyHeritage-re, az ingyenesen kínált alapfokú fiókkal, és beraktad a nagyszüleid nevét és évszámait. Aztán valamit próbáltál csinálni, ami a fizetőfal mögött volt, és amikor a bankszámlát kérte, otthagytad. Ettől még az ingyenes fiók ott maradt, nagyszüleid adataival és az email címeddel. Az adathalmozó robot állandóan dolgozik a háttérben, és úgy látszik, a közelmúltban kapott új adagot a temető-adatbázistól, amiben megtalálta a nagyszüleidet.
A Find A Grave temető-adatbázis amúgy ingyenes (bár azt hiszem, most már az Ancestry tulajdona), és felhasználók által önkéntesen felrakott képekből és adatokból áll. (A képek szerzői joga névlegesen a feltöltőnél marad, de ezt nagyon sokan figyelmen kívül hagyják.) A BillionGraves a másik nagy temető-adatbázis. Szintén ingyenesként indult, és önkéntes munkán alapul, de most már lépten-nyomon pénzt is kér. Úgy tudom, hogy a MyHeritage a Find A Grave adatbázisát használja.
A miért az egyszerű: a profi verzióhoz már pénzt kérnek. Alapesetben ingyenes, de a komolyabb dolgoknál fizetős.
Aztán minél több az user, annál nagyobb értékű a weboldal maga, tehát érdemes toborozni aktívan is. Aztán a sok tag sok adatot tol fel, összefüggéseket hoz létre, ezek adathalászata - törvényesen is - nagy érték, kutatási alapanyag lehet.
Csak sokan vannak mimóza lélekkel, és jobb ha előre figyelmeztetjük őket! :)))))))))))
Mélyen vallásos emberek,aztán kiderül, hogy a szépszüleim évtizedeken keresztül valami vadházasságban tolták a gyerekeket... azok meg szívszélhűdést kapnak, hogy micsoda fertő! :))))))))))
Kaptam egy ímélt egy " Myheritage rekord matches " nevű valahonnan. Nem tudom, hogy honnan tudják a emilemet, de főleg honnan veszik a szüleim sírjának a fotóját?
Rosszul beszélik a magyart, vagy csak gugli fordítás, de akkor is, kik lehetnek ezek ?: My heritage csapat.
Ha tudtok róluk valamit, előre is köszönöm. Üdv: D.
"csak akkor csináld, ha nem fog zavarni, bármilyen csontváz ugrik elő a papírokból!
Mert szinte mindenhol ugrik elő valami.
Törvénytelen gyerekek, vagy pereskedő rokonok, satöbbi"
Van ilyen bőven, törvénytelen gyerek, oroszok által lelőtt férj, akinek terhes özvegyét elvette az öccse. Név változtatás felnőtt korba, mert elismerte az apa a gyereket. 2. vh-ban eltünt nagyapa, öngyilkos kábszeres orvos, szóval van itt minden. De nagyon sokra jutottam már, élvezem én is.
Ez a papír nagyon sok infó kezdetnek, ebből lesz valami! :)
Ismerősöm tátotta a száját, mikor meséltem mit akarok, hogy hát minek ezt kutatni, nem elég csak felcsapni a családi bibliát, és elolvasni a beírt neveket????
Hát igen, neki az ötszáz éves családjában ez könnyű volt, majd mindenki pap volt, nemesek is, és megmaradtak az iratok. Nálunk sok minden elveszett a kitelepítéskor :(
csak akkor csináld, ha nem fog zavarni, bármilyen csontváz ugrik elő a papírokból!
Mert szinte mindenhol ugrik elő valami.
Törvénytelen gyerekek, vagy pereskedő rokonok, satöbbi.
Ha zavarna ilyesmi, ne csináld! :)))))))))
Amúgy sok sikert kívánok, remélem sok mindenkit megtalálsz.
Én most a nyár végén mentem le Kunszentmártonba, anyám családjával kapcsolatban helyszínen kutatni, és nagyon élveztem. Egy csomó mindenkit megtaláltam, akik eddig rejtőztek.
Szia Feri, én is mostanában kezdtem el kutatni a család után, arra felé vezetnek a szálak nekem is. Konkrétan a dédapám Szécsényi József 1867. március 13-án Szegváron, a dédanyám Bíró Franciska 1876 július 6-án Szentesen született. Ebből a kézzel írt papírból indultam ki, rengeteg adatom van már.
A Hamar Antaltól való bejegyzéseket sem találtam meg, ezért nem volt tiszta.
Köszönöm az iránymutatást, elindulok ezen a vonalon, megpróbálom feltérképezni a helyzetet.
Még asszem el kéne jutni az Országos Levéltárba, és ott visszafelé elindítani a keresést arról a királyi rendeletről, amiben az öt gyereket polgárilag törvényesítik. Nagyon összevágnak dátumok az és a törvénytelen ükanyám lányának esküvője között. A lánya - a dédanyám - pedig egy frissen kinevezett ügyvédhez - Doba Istvánhoz - ment hozzá a rendelet utáni hetekben. Szerintem a dédapám ügyvédkedhetett ezen a törvényesítésen.... De persze még semmi bizonyítékom nincs erre.
A házassági bejegyzés szerint mindketten özvegyek voltak, de Szira Eszter biztosan, mert 1818-tól négy gyermeke is született Hamar Antaltól. Valószínűleg azért nem esküdtek meg, csak 1852-ben, mert meg kellett várniuk, míg az előző férj és feleség meghal. Ekkoriban, főleg a katolikusoknál, nem nagyon lehetett válni. Át kellene nézned a halotti anyakönyvet, hogy Hamar Antal és (ha volt) Tzútz András felesége mikor halt meg. (Hamar Antal és Szira Eszter 1817-ben házasodtak össze. 1850-ben pedig 47 évesen elhunyt egy bizonyos Tzútz Andrásné Kanyó Veronika.) Az esküvői bejegyzésben azt is írják, hogy távolabbi rokonok, de nem hiszem, hogy emiatt nem köthettek házasságot korábban
Óóóó! Ezt nagyon köszönöm, nekem nem sikerült megtalálni. Akkor ez a magyarázat! Előbb összehoztak egy halom gyereket, s aztán házasodtak! Hogy ezt akkor és ott hogyan???, miért???
Egyelőre tök homály az egész. Annyit tudok most, hogy 1873-ban egy rendeletre hivatkozva polgárilag törvényesítették az öt gyereket, akik akkor már bőven felnőttek voltak.
Ezek közül a legidősebb az ükanyám, az egyik öccse pl. Aradi Gerő néven vált ismert színházigazgatóvá. Az anya Szira Eszter, az apa Tzútz András (ludányi előnévvel)
Kizártnak tartom, hogy Csépán és akkor nyolc gyereket összehozzanak törvénytelenül együtt élve, mikor legalább az apa nemes család tagja. Nem közösítette volna ki őket a falu?
Vissza kéne keresni a rendelet számából magát a kérelembeadványt, de még eddig nem volt rá érkezésem, hogy egyáltalán elindítsam.
changy: rferihez és Higroszkópos Sándorhoz hasonlóan én is Joh[ann] Wilhelmnek olvasom a fiú, és Heinrichnek az apa utóneveit. Az apa vezetékneve nekem ’Pfeiler’-nek tűnik.
sammick: 19942 hsz.: Inkább tűnik ’L’ betűnek, mint ’S’-nek. Ha megnézed, az ’L’ betű felső görbéjét visszahúzza teljesen, keresztezve a szárát, míg az ’S’ betű görbéjét nem, vagy csak alig.
rferi: 19957. hsz.: A házasságkötésük után írták be őket törvénytelenként?
Nézd, bármit akartak is, olyan irat nem létezett, amivel a személy identitása akárcsak közelítő pontossággal igazolható lett volna. Az egyetlen bevethető eszköz a szöveges személyleírás volt, aminek a megbízhatósága nem volt jobb, mint a történelem tetszőleges írásos emlékéé. Ha követeltek bármiféle igazolást, az mai szemmel nézve szükségszerűen formaság volt. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kerítettek volna nagy feneket neki.
Vannak nagyon profi dokumentum reprodukciós appok telefonra. Nekem is volt olyan idős rokonom, aki vonakodott volna a megsárgult papírokat még a kezéből is kiadni, nem hogy nekem adni. Meg lehet érteni, nekik ez féltve őrzött kincs fiatal korukból, az utolsó kézzel fogható emlék a szerettükről. Ha a felügyeletük mellett lefényképezed, az általában nem kelt riadalmat. Kemény dolog így kimondani, de ha máshogy nem megy, előbb-utóbb az örökséged része lesz a féltve őrzött irat.
Sziasztok! Elkezdtem a családfa kutatás, de nem sok mindent tudok. Anyai ágon csak annyit hogy nagypapa Gaál János Soltvadkerten született 1924 - ben édesanyja Nagy Pál Mária 1924 ben halt meg Soltvadkerten. Majd Gyulalára költözött a Dedipap a fiával. Anyukám mindig mesélte hogy gyerek volt lementek soltvadkertre Hirsch papához. Nagypapa 1981 ben halt meg Budapesten. Még a nagyít faggattom de a többi papírt nem akarja oda adni.
Múlt héten fordítottam valakinek egy 1887-es anyakönyvi bejegyzést, miszerint "A vőlegény szabályszerű születési bizonyítvány hiányában a vallásügymin. úr 40642 sz. engedélye alapján eskettetett." Vagyis valamilyen bizonyítékot kellett adni, főleg házassághoz.
Nem biztos. Az én szépszüleim összes gyereke elsőre hivatalosan mind a nyolcan törvénytelennek lettek beírva a csépai könyvbe. Aztán 1873-ban sikerült őket - már azt az ötöt, aki még élt - királyi rendeletre legalább polgárilag törvényesíttetni. Eddig nem tudtam kikutatni az eredeti indokot, de valszeg a szülők nem tudták bizonyítani a házasságukat a gyerekek keresztelésekor.
Köszönöm a részletes infókat! Ezzel az "akit személyesen ismer" fordulattal én is sok helyen találkoztam.
Nagyjából így sejtettem, de eddig sosem jártam utána, mivel az összes többi ágon stimmeltek a nevek, vagy megvolt a névváltoztatásról az információ. Az mindenesetre meglep, hogy csak ilyen későn lettek az embereknek "papírjai". Hát egyszerű volt új életet kezdeni, az biztos:)
A személyi igazolvány 1954-es bevezetése előtt nem létezett a személyazonosság megállapítására alkalmas hatósági irat. A korai polgári anyakönyvekben sok helyen látni is olyan kezdetű rovatot, hogy "akit az anyakönyvvezető személyesen ismer". Ha nem ismerte, akkor az esemény egy másik, személyesen ismert résztvevője tanúsította, hogy XY tényleg az, akinek mondja magát, és ezt is feljegyezték ugyan abban a bejegyzésben.
Azelőtt lakóhely nyilvántartás volt, tehát vagy be kellett jelenteni, vagy időnként összeírták, hogy melyik házban kik laknak. Hivatalos helyen bemondásra történt az azonosítás. Maximum egy másik anyakönyvvezető helyről hozattak igazolást a házasuló féllel, de szerintem emögött inkább vallási megfontontolások álltak, pl. bizonyítsa be, hogy meg van keresztelve, vagy hogy még nem házas. Hogy mi volt a neve, az nekik csak másodlagos jelentőséggel bírt. Pont ezért lehetséges, hogy helyben nem ismert személy esetén a pap csak úgy beírta, amit hallott, sőt ezt még tovább torzította - katolikusoknál jobban, protestánsoknál kevésbé - a kényszeres latinosító írásmód.
Ha meg valaki jó messzire elvándorolt a szülőhelyétől, azt mondott, amit akart. Biztos sokan ki is használták ezt a lehetőséget.
Igazad lehet, az valóban inkább "t" mint "c". Ellenben a pontnak nem tulajdonítottam jelentőséget, habár nekem is felűnt. Több helyen is gátlástalanul rövidített az illető pont nélkül is, ellenben több helyen meg tett pontot oda is, ahol nyilván nem történt rövidítés (pl. 5 sorral lejjebb a tanúknál: Anna. Fodor.)
Igen, a külföldi akcentus is bejátszik. Elvileg a szülők itt Morvaországból származtak. Lehet, hogy az anyakönyvezéskor az illető nem igazán tudta, hogy kell leírni amit hallott? (Esetleg kis misebor hatása mellett...?)
Egyáltalán hogyan működött ez az anyakönyvezés akkoriban? A pap azt a vezetéknevet írta be, amit bemondtak neki az érintettek? Vagy már akkor is fel kellett mutatni valami eredeti okmányt? Bár a 18. században, külföldről (még ha esetleg Monarchián belül is) jövő esetében biztos nem állt rendelkezésre semmi eredeti.
Akárhogy nézem, nekem sem jön ki belőle Hanzelmayer.
Sajnos előfordul elírás, ami később önálló életre kel. Az írástudatlanság nem volt épp ritka. Tájszólás, külföldi akcentus, beszédhiba stb. is bonyolította a hallás utáni leírást, főleg helyben nem honos családnevek esetében. Füzesgyarmaton a Győri oldalágaim belevesztek a népesebb Gyáni/Gyány/Gyányi családba. Gyanúm ugyan van, hogy hol volt az első elírás, de 100% biztonsággal ez már sosem fog kiderülni.
Elméletileg ő ugyanaz a személy, aki később Hanzelmayer Károly néven szerepel a családtörténelemben. A keresztnév, születési hely, születési év stimmel. Egyedül a vezetéknév nem. Az indexelés biztosan hibás, de ezzel együtt is én Marhanczl-nek tudom kibogarászni, semmiképpen nem Hanzelmayer-nek. Azt még hozzá kell tennem, hogy a későbbiekben ez a név teljesen "random" Mayer-ként és Maár/Már-ként szerepel az iratokban, pl. az ő halotti anyakönyvi bejegyzése "(Hanzelmayer) Már Károly".
Van bármi ötlet, vagy kézenfekvő magyarázat erre? Esetleg csak simán elírta a pap?
(Az anya neve egészen biztosan rövidítés, azzal nem is nagyon van esélyem tovább haladni)
Tényleg jó lenne FS-link, hogy kicsit szokja a szemünk a pap írását.
Én amúgy a gyerek nevét "Jos[ephus] Wilhelm"-nek vagy "Joh[annes] Wilhelm"-nek, az apa keresztnevét "Heinrich"-nek tippelem. (erre is jó lenne a teljes kép, hátha a családból volt valaki keresztszülő, és akkor olvashatóbban le van írva a családnév)
Sziasztok! Ezt Lovey Mihálynak indexelték. Lővey nem, de semmi más hasonló nevű család sem volt Füzesgyarmaton, se azelőtt, se később, a Siteriek viszont ebben az időszakban vándoroltak be Közép-Szolnokból. Siteri Mihálynak születtek is gyerekei ebben az időszakban, bár mindet félreolvasták az indexelők. Ha esetleg Siteri, akkor ez lehet az első említése a névnek Füzesgyarmaton. Mit gondoltok?
Sziasztok! Nehezen megy ennek a településnek a felderítése. Új Hódos pusztának olvasom, de nem tudom, ez ma mi lehet. Segítséget kérek a beazonosításhoz.
Dvorzsák három és fél Tótfalut sorol Vas megyében, de egyiknek sem volt helyben temploma.
A vasvári járásban volt Sorki-Tótfalu. A római katolikusokat Kis-Unyomban anyakönyvezték. Az 1913-as helységnévtárban Sorkitótfalu, ma Sorkikápolna része. A szent-gotthárdi járásban volt Tótfalu, más néven Windischdorf, amit Istvánfaluban anyakönyveztek. 1913-ban Rábatótfaluként szerepel; ma Szentgotthárd része. A szombathelyi járásban volt Tóthfalu, másképpen Tótfalu vagy Winten, amit Szent-Péterfán anyakönyveztek. 1913-ban Pinkatótfalu; ma Winten, Burgenland, ami Eberau-hoz tartozik.
A körmendi járásban volt Hegyhát-Mórácz, másképpen "Hegyhát-Morác és Tótfalu"; rk-t Ivánczon anyakönyvezték. 1913-ban Felsőmarácz, ma Felsőmarác.
Kis-Unyom és Szent-Péterfa csak annyiban változtak, hogy manapság egybeírjuk: Kisunyom, Szentpéterfa. Istvánfalu ma Apátistvánfalva. Ivánczot ma Iváncnak írjuk.
Az indexelt keresztelések alapján Iváncon vagy filiáin nem lakott Joós család az 1830-as években. Biztos, hogy a Felsőmarác-féle Tótfaluról van szó?
Joós Ferenc r.k. születési anyakönyvi bejegyzését keresem egy ideje hiába. A házasságiból kiderül, hogy 1833 +/- 1 év születhetett Tótfalun, Vas megyében. Ez a mai Felsőmarác területe volt.
Tótfalura az FS Iváncot hozza fel, de ott semelyik filmen nem találom. Esetleg valami más tipp?
Joós-t elírták Toósnak, Soósnak, stb. Azokat az opciókat is végignéztem.
Tévhit, hogy az ipszilon bármit is jelez a nevekben. Csak és kizárólag annyit jelent, hogy a vezetéknév-betűzés rögzülése időszakában a helyi plébános ipszilonista iskolában tanult írni.
Hello!Csernus Noémi vagyok!Csépáról!Az őseim alapították Csépát és a hatalmas családom ma is ott él!!Őseim főképp állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak,foglalkoznak!A Csernyus és a Csernus név ugyanaz csak a szocializmusban a nevünkből elvették a nemesi rangot jelző y-t. Mi vagyunk a Csernus család azon ága akiket senki nem ismer személyesen a család többi ágából,de tudják,hogy vagyunk!Ha valaki kapcsolatot szeretne velem felvenni 70/209-6616
"Irsa, Pusztavacs, Monor stb. 1895-nél kikattan." Azért, mert mindhárom település Pest megye, ami nem csatlakozott az FS filmezési szerződéséhez. Pestszentimre azért van, mert az Budapest, ami nem Pest megye.
Nekem is van hasonló. A legrissebb halotti, amit megtaláltam, 1966-os, Pestszentimrén. Irsa, Pusztavacs, Monor stb. 1895-nél kikattan. Gondolom, területenként változó, hogy mi került fel.
Bőven a 20. században haltak meg, tudomásom szerint nem kutatható még, legalábbis az FS-en nincsenek fent az érintett települések halotti anyakönyvei. Egy éve jártam utoljára a Lángliliom utcában, akkor sajnos erre az ágra már nem jutott időm. Legközelebb megnézem.
Szülők halálozási anyakönyvét megtaláltad? Ha mázlid van, olyan időszakban haltak meg, amikor a polgári anyakönyvekben részletes születési adatok vannak életkor helyett.
Köszönöm a válaszod. A két szülő egyértelműen eltérő vallású, ezért a rendelkezésre álló evangélikus és római katolikus anyakönyveket átnéztem. Van még református, ami indexelve van, és sehol semmi. Ezeken kívül még talán izraelita van, de az kizárható. Ezeken sajnos túl vagyok.
Érdemes az összes felekezetet megnézni, én hónapokra elakadtam az egyik dédanyámmal, mert a katolikus anyakönyvben kerestem a keresztelőjét, aztán kiderült, hogy születésekor még református volt, de amikor az apja meghalt, és az anyja összejött egy katolikussal, 10 évesen az anyjával együtt áttért ő is a katolikus hitre.
Ugyanott találtam két nővérét is, az egyik esetében az apa Csikó, egyébként Csiló János, az anya Pintér Terézia. Az apa evangélikus, az anya római katolikus. Eddig rendben van, ezt tudta a család is.
Származási és lakhelyként szerepel a bejegyzésekben Nyáregyháza, Vacs és Csév. Ismeretlen okból Ócsához is kötődik a család. Ezeket végignézve nem találom a házassági anyakönyvet, de a szülők születési anyakönyvére sincs semmi találat, még bizonytalan sincs. Tudna segíteni valaki? Ismerősek esetleg a nevek?
Én köszönöm a válaszokat,eléggé belebonyolódtam Tisza-Tisztaberek és a Szárazberek helységekbe.Annyira sok helységbe ágazik az apai nagyapai ágam,egyszer már feladtam a kutatást most vettem elő ismét,némelyiket nem is tudom hogy hol keressem,a többség református ak.Párat felsorolok hátha valakinek van ilyen kapcsolódása Fülesd-Bana nevűek,Tiszakóród-Kövér ,Péterfalva-Nagy,Milota-Török,Csaroda-Szakács ,Kispalád-Szikszó nevüek.Persze ez nem a teljes névsor csak eddig ezek merültek még fel Tisztaberki és Botpaládi Fóris nevüekkel.Még egyszer köszönöm a segitségét mindenkinek.
A helységnévtár nem tévedett, hanem a feltett kérdés pontatlan értelmezését hangsúlyozza.
Az eredeti kérdés úgy emlékszem, hogy az _egyházi_ (1895 előtti) anyakönyvezés helyét kereste. Ez felekezettől függ; a reformátusokat helyben vezették Tisza- vagy Tiszta-Bereken. (A helységnévtárakban mindkét előtaggal megtalálható.)
A KSH történelmi helységnévtáraiban (http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kb_statisztika#kb_statisztika_helysegnevtarak) az első néhány kiadvány kivételével a _polgári_ anyakönyvezés helyét lehet megtalálni. Ez néha változott; Tisztabereket például 1895-ben Kis-Naményben, 1902-ben Gacsályon, 1913-ban pedig Nagypaládon anyakönyvezték.
Galagonya, Tisztaberket helyben anyakönyvezték, csak a FS TISZAbereknek írta. Kisnaményban és Szárazberken is önálló ref egyház van. (Utóbbi sajnos Románia, így nincs FS)
Tisztaberket nem Kisnaményban, hanem helyben anyakönyvezték, legalábbis a ref-et (Fórizs család, gondolom ref). Szárazberek is helyben van vezetve, de az már ma Románia. Kisnamény is helyben.
Köszönöm!!! Kezd megoldódni a rejtély a "férj", szépapám körül. Találtam egy házasságot 1846-ból Dudás Borissal, aztán 1851-ben Ivanics Annával született az ükapám törvényesen, mégis később Dudás Boris férjeként halt meg. A feleséggel közös gyereket nem találtam. Lehet, hogy meddő volt, és így oldották meg az örököst? Engedett ilyet az egyház? Lakhely alapján Ivanics Anna a szomszédban lakott.
Ez már önmagában sokat segítene, mert sehol nem találom a házasságot. Ugyanakkor a közös gyerekük törvényesnek lett anyakönyvezve. Mi más módon lehet egy gyerek legitim?
Nem tudjátok, hogy egyes települések Habsburg-korabeli kataszteri térképei miért nincsenek fent a neten? Nógrád megyében például szinte az összes falu ott van, de Balassagyarmat nincs. Pedig kétlem, hogy pont az akkortájt egyetlen városról a környéken ne készítettek volna.
Sziasztok! Olvasáshoz szeretnék segítséget kérni. Az érdekelne, hogy halálakor férjes vagy özvegy volt, miben halt meg, illetve mi van a megjegyzés rovatban? Előre is köszönöm szépen!
Üdv Mindenkinek. Ez egy érdekes magyarázata a -családfakutatás lényegének. Más. valaki tud segiteni esetleg hogy a Szárazberek és Tisztaberek anyakönyveit 1895 előttieket hol kereshetem, a Fóris,Fórizs ágam ide vezetnek Előre is köszönöm
"A genealógia(családfakutatás) egy végtelen bináris sorozat - progresszív és regresszív módon - egy végleges, nemi úton terjedő betegség útján terjed, és 100% -os halálozási arányt produkál - amit életünknek nevezünk. "- D. Spencer Hines - 1997. június 4."
Nem tudom van e valakinek geni oldala, hát elég idegesítő a mostani oldalsó családfa nézet, Adobe Flash volt eddig, de átállították HTML-re, most nem lehet elolvasni a hosszabb neveket a fán, eddig úgy volt hogy fent vissza lehetett lépni a családfa adott ágára, most meg ha egyszer rálépett valaki az ágra, eltűnik az előzmény és minden esetben elölről kell kezdeni az egészet, ha egy másik ágat akarok megnézni.
Jó pár helyen van lehetőség -- némi pénz fizetés ellenében -- otthonról, on-line kutatásra. Viszont az 1929-es év az a kutatási tilalmi időszakba esik. Ez alól valóban csak helyben, némi szerencsével kapható betekintési lehetőség. Egyszerűbb, a pontos születési dátum és hely megadásával BÁRMELYIK anyakönyvi hivatalban INGYENES másolatot kérni a polgári bejegyzésről.... Ha jól gondolom - mivel szülőről van szó - rendelkezésre áll a halotti anyakönyvi kivonat, amely a lényeges információkat tartalmazza.
Üdv a csoportnak. Keresem a nagyapám, illetve apám születésének bejegyzését. Apám 1929-es születésű. Gondolom a templomi anyakönyvekben kellene kutakodnom. Ehhez abba a városba kell utaznom a plébániára, vagy van valami más lehetőség is?
A némettudásom gyenge ezért nem biztos, hogy jó megfejtésem:
Der Magistrat beehrt sich von der Anmeldung des Johann Fischer k. k. Lieutenant im Ruhestand, ledig, laut Taufscheines des ge… k. k. Feldsuperiorates in Verona ddto. 1/5 1856 den 15. November 1849 dortselbst geboren, IX. Roßauerlände Nro. 7, 1 Stock
A másik szöveg nagyjából hasonló, de ott a vallást is feltüntetik. Az első szót ott nem ismertem fel.
Más is tapasztalta azt (július közepe felé, de lehet, hogy a mai napig fennáll ez a probléma), hogy a Familysearch indexelés javításánál, ha egyszerre sokat javítottam, bár átírta a program a nevet, keresésnél továbbra is a hibását adja ki és már nem lehet korrigálni?
"Valaki nem kutatja esetleg a kis-zsámbokréthy ágat? Eléggé elakadtam."
Szia,
Melyik a "kis-Zsámbokréthy" ág?
Ha a melcsici / kohanóczi részre gondolsz, akkor egyeztethetünk. (nálam Zsámbokréthy Miklós és Zsámbokréthy Klára lánya KLÁRA és az ő felmenői érdekesek. (szül 1737.06.02. - Kis-zsámbokrét)
Szövevényes, szövevényes... :)
Sajnos rendkívül, egymásnak ellentmondó adat jelent meg a családról származásügyileg.
Van ahol lehetetlen eldönteni mi a helyes.
Talán SZLUHA a legjobb forrás amit eddig láttam, de ott is van hiba.
Nem ötletet akartál Te barátom, még csak nem is ismeretet. Viszont szépen csillogó selyempapírba csomagoltad az önreklámozást. Pántlikával átkötve....gratulálnom illene, ha nem forogna a gyomrom. Ezek fényében teljesen érthető, hogy a "szinte ingyen" ajánlkozót figyelembe sem veszed.
Tévedtem, ennek valóban semmi köze az isten hiszékeny állatkertjéhez......Ez csak balekfogó marketing.
Kicsit elszomorító lenne a tudat (ha nem engedném el rögtön a válaszom után), hogy ilyen "emberek" vannak, ekkora empátiával, mint Kőgolyó...
Tanácsot kérni jelentkeztem be erre a topikra, mert, mint látható, még "csecsemő" vagyok itt... :) Régóta vágyom a családfám elkészítésre, és bár van 3 diplomám és 2 nyelvvizsgám, belátom, hogy ehhez nincs sem tudásom, sem türelmem, ezért is gondoltam, hogy érdeklődöm.
Csak arra nem gondoltam, hogy az első adandó alkalommal leállatoz valaki, pusztán azért, mert nem úgy gondolkodom, mint ő... Én ha segíteni nem tudok valakin, akkor nem is bántom, pláne ok nélkül, ismeretlenül... de úgy látom, van olyan, akit ez boldoggá tesz..., és csak sajnálni tudom, hogy ebben leli örömét...
Azért érdemes ránézni erre a linkre, milyen hírességek készíttették el velük a családfájukat, és mivel tudom, hogy bárki-bármit írhat, ezért érdeklődtem itt...
Köszönöm az ajánlatod, az e-mailem bopabe65@gmail.com.
De én tényleg csak ötletet szerettem volna tőletek, hogy kihez forduljak, elég sok ilyen emberkét-céget találtam a neten és tanácstalan vagyok.
Laikusként is úgy gondolom, hogy ez komoly munka, rengeteg időráfordítást igényelhet, ezért keresek olyat, akinek korrekt munkáért - korrekt árat hajlandó vagyok kifizetni. Ahogy néztem, ezek a vállalkozók ígéretük szerint visszamennek a családfával az 1700-as évekig... most van egy "kuponos" ajánlat a neten, ahol 219000-ért (60% -os csökkentéssel...) vállalja a csaladfakutatas.hu. Hallottatok róluk?
Szeretnék egy családfakutatót felkérni a családfám elkészítésére (sajnos én magam ezt nem tudom bevállalni, látom, itt nagyon sokan maguk dolgoznak rajta...). Tudnátok ajánlani megbízható embert, céget, aki korrekt áron vállal ilyet?