Ami nagyon sok mindent mér, az mindig gyanús.... de ha utánanéztél a készülék részletes gyári leírásában és abban külön meg van említve a co2 szenzor fajtája is (pl: "NDIS sensor"), akkor valószínűleg nem co2 kamugépet vettél.
Én egy Brandson márkájú dolgot vettem, 60 ojróért. CO2, hőfok, páratartalom, idő, ébreszt is, tölthető akksis, drótról is műxik. Lehet madár vagyok?:))
Bátran merem ajánlani mindenkinek. 12.000 Huf volt. próbálgattam relatív sok vegyi anyaggal, parfümmel, légfrissítővel stb. Stabilan csak Co2-re reagál. Úgy volt a leírásban hogy NDIR szenzoros, és lehet tényleg...
A káros oxidációhoz a hűtőfolyadék oxigéntartalma szükséges. Úgy gondolom, hogy ha már "kifogyott" az oxigén a folyadékból, akkor az oxidációt gátló adalék jelenléte sem szükséges többé. Ezért is bölcs dolog nem hígítani vízzel a fagyálló folyadékot (a víz oxigént is tartalmaz).
Vagy eleve olyan rendszert kell tervezni, amiben nincs egyetlen olyan alkarésze sem, aminek árthat az oxigén ;)
A napkoliban mint írtam , már 19 éve van ugyanaz a fagyálló . A rendszerben van réz és vas . Idáig nem lyukadt ki semmi . Plusz oxigén a rendszerbe nem jut . Mi okozhatja esetleg az inhibítor elfogyását ?
Gyakorlatilag még a fagyálló képessége meg tud maradni sokáig csak a korrózió inhibitor nem annyira... szóval az csak egy mérés, hogy meddig fagyálló, teljesen nem elég a bemérésre.
Lehet, hogy a ph eltolódásból lehetne az inhibitoros rész elpusztulására következtetni?
Egyesek a folyadék és a földpont közötti feszmérésre is eszküsznek, fene tudja mi az ideális. 3 évente cserével nincs ilyen probléma leginkább.
Szerintem a fagyállóval nincs gond az autókban , ott az adalékanyagok amik esetleg idővel elfogynak és talán az okozhat gondot . Én három évente cserélem és nem higítom tovább a -32°C-os üzletben kapható keveréket .
Oda az 1 köbös kicsi is, ránézésre duplája kellene. Durva, hogy ezt is kilopnák... Hogy ott pár nap? Ha nem Zabaron van, akkor esetleg. Nagyvárosi környezetben túlélne pár napot.
Aksi nem bírja 10 évig, ha csepptöltésen van, 3 év után kuka.
Inteligens vezérlővel, ami nem tölti 100%-ra, és néha lemeríti, azzal 5-7 év.
Én csak abból indulok ki , hogy stabilan nyomás alatt tartva a napkoliban sincs nagy esély a megforrásra ( síkkollektor esetében ) , akkor mitől degradálódna ? Természetesen jól méretezett rendszer esetében ! Nálam 6nm van a 300 literes tárolóra . A 95 °C-os hőmérsékletet még nem észleltem , hogy lett volna , mert a vezérlés ilyen vízhőmérséklet elérése esetében letiltja nálam a napkoliból a keringtetést . Valamint éjszakai visszahűtést is képes véghezvinni ha kell , olyankor 75°C-ig lehűti a vizet . :-)
Hmm, én is úgy gondoltam volna, hogy főleg egy alacsony hőmérsékletű felületfűtéses rendszerben (max 35 fok előremenő), elég sokat elketyeg a fagyálló folyadék. A gépkocsikban inkább a folyamatos nagy hőmérséklet miatt degradálódhat pár évente, de talán ilyen alacsony hőmérsékletű alkalmazásoknál egy évtizedet csak lehet várni a cseréjével kis szerencsével nem?
Átlag családi házban jogos, hogy a puffer nem nagy és talán egy több napos üzemszünetben a kültéri elfagyásgátlást rábízni bátor..
Ám ez az elhibázott rendszer 2x135kW volt, 1 köbméteres pufferrel. Ott azért feltételezhető, hogy lesz elég hő pár napig a kültéri rész elfagyásának meggátlására, ha a folymatos kültéri keringetés garantált. De még ezt a relatív olcsó megoldást (bár akksipakk cserés 10 évente?) is kilopták volna belőle.
Mitől romlik meg a fagyálló ? Nálam 19 éve van ugyan az a fagyálló a napkolirendszeremben és még mindig használható kémiai ellenőrzés szerint . Amennyiben nem forr meg , akkor mi okozza a degradálódását ?
Puffer, de mekkora? A 99,9 százaléknak nincs 100 liternél nagyobb puffere.
Az elmúlt 20 évet országosan nézve igen, én sem tervezném a sajátomat többre. Akár járó motorral, 12 /230as átalakítóval meg tudnám most is táplálni 2,5 kwal.
Azért ha úgy van egy akksipakk meg SPS belőve a keringetésre és elég nagy a puffer, akkor akár több napig is tud így szünetmentesről menni a keringetés. Szóval ha garantálható, mondjuk 3 napig a keringetés, akkor az tök okés sima vízzel is. 3 nap azért, mert ünnepeknél lhet addig nem lesz aki visszakapcsolja, ha valami elmey a gépben az áramszünet miatt stb. Legrosszabb esetre készülve.
Főleg ha az egész rendszert felfagyállózzák, mert meleg vizet is csinál, és 3 évente cserélni kell. Mert megromlik. 4 lakásos házra 1,2 milka volt a fagyálló. Kollégám csinálta a gépészetet, ezt kérte a kivitelező/ tervező. Hurrá. 4 lakó meg összedobja 3 évente.. Biztos.
Sajnos, igazad van, sokan mindenen spórolnak. De a vevőket sem kell félteni ám.
Ez persze egy probléma lehet, ugyanakkor ha olyan magasságig visszaáramlás van az ejtőben az nagyon nagy bukó, akkor már rég a WC kagylóból jön vissza dzsuva és már mindegy.
Valami ilyesmi bekötéssel nem hiszem, hogy alpból gond kéne legyen:
Ámde megfontolandó, hogy ha befér a födémáttörésbe, akkor bekerülhetne simán egy őjabb akár sima 110-es cső csak a szellőzés kivezetésnek, nem hiszem, hogy sokban drágítaná a helyzetet.
Gondolom persze, hogy nem azonnal van fagy el, van több száz liter víz akár a kültéri részekben egy nagyobb rendszernél persze. Csak mi van ha éppen nem ment a gép és csak a minimális fagyásmentesítő állapotot tartotta fent, mondjuk volt 10 fokos a víz a kültéri körben és akkor áll le a rendszer egy fél napra. Az lehet bukó simán.
*Ja és persze nem volt vészleeresztő fagyszelep meg hasonló sem...
Azért ilyet nem illik felteszem :D Csak azért mert a beruházó az utolsó garast is meg akarta spórolni és így lett kiadva a tervezőnek is a koncepció felteszem minden szemetet nem kell elfogadni és aláírni.
Ma voltam hőszipkás továbbképzésen, a legújabbak igen okosan megoldják: 1. lépés, keringető szivattyú. 2. lépés, elektromos fűtőpatron. 3. lépés, elindítja a kompresszort.
Csak legyen áram. De az elmúlt 20 évben 1 olyan nagy áramszünet volt Pest megyében, ahol napokig nem volt áram.
Sokat nem jelen, hogy gépész tervezte. Simán láttam már szépen aláírt kiviteli tervet monoblokkos hőszivattyú megoldásról, ami sima vízzel feltöltött primerkörös és semmi szünetmentes nincs a rendszerben :D
A kevéssé jót a jótól sajnos nem a kamarai tagság választja el.
Érdekes persze, talán szokatlan. Ugyanakkor itt csatornagázokról nem nagyon van szó. Az alsó szintnek van egy külön átemelő aknája ahova minden szennyvíz csorog, ami kiszellőztetett a légtér felé.
Van pótlevegő beeresztés tervezve motoros zsaluval, hogy ne legyen kavar a légtechnikával. Az alsó, pince-szinten nem lesz központi szellőztető, túl nagy szívás lenne, így csak a nedves helyiségekbe kerülne venti.
És kifújásnak meg a tető fölé szellőztetett szennyvíz stangot használnánk... szóval a kivezetés ilyen alternatív módon menne. Csak maguk az elszívó ventik nem olcsók azért. Olyanból volna netán bevált, ár-értékben ajánlott verzió?
a legolcsóbb, ha vagy a tartályból közvetlenül, vagy a tartály alatti csőbe berakott Y.elág-ból felálló csőbe kötöd az elszívót. a drága gyári megoldások is ugyanezek.
áram csak bőven a tartály felső síkja fölött legyen!
a recirkuláló rendszer azért lehet jó, mert az nem kavar be a teljes ház légtechnikájába, és sok helyen utólag esélytelen a házból kifújó kiépítés.
ha a geberit elő van készítve, akkor csak (leginkább folyamatosan emelkedő) 50-es csővel összekötöd a tartályt az elszívóval.
Fürdőbe ha a helyiségben van WC is egész hasznos lehet a WC csésze szagelszívás nemde?
A gondom az azzal, hogy a levegőt recirkuláló meogldásokban nem nagyon hiszek, aktívszén patront cserélgetni bennük úgysem fog senki...
Van a normál fali ventikbe beköthető 50-es kivezetésű WC öblítő csőből szívó megoldás is.
Pl: Valsir Ariapur 80, dupla elszívós megoldása.
Csak ez drága meglehetősen.
Létezik olyan megoldás, amivel egy jóféle Geberit, 50-es csonkkal külső elszívásra felkészített WC tartály megoldás egy jóáras külső elszívással házasítható?
Nincs tapasztalatom az entalpiás hőcserélővel, de azt tudom, hogy a hagyományos hőcserélővel kiszárad a ház.
Szabályzás: youtube-on látom, hogy arduinóval gyerekjáték pár dolláros RC szervókat vezérelni, 100% -osan záródó szelepekre meg szvsz nincs szükség, valami tengely körül elforduló lemez, vagy RP nyomtatott alkalmatosság is jó lehet.
Az olcsó levegőminőség érzékelők nagy része (többsége?) a széndioxid szintet valójában nem tudja mérni, helyette mér néhány egész más értéket és abból kamuzik (hazudik) egy széndioxid szintet. Ez csak egyke az energetikában tapasztalható tömeges átveréseknek.
"A folyamatos levegő keringetés kiegyenlíti a dolgokat"
Plusz a helyiségeket elválasztó közfalak is kiváló hőátadók, ezért pl passzívházakban minden helyiség kb azonos hőmérsékletű, még azok is melyekben nincs semmi fűtés.
Szvsz teljesen haszontalan pénzkidobás a helységenkénti hőfok és egyéb dolgok méregetése állandóan. A folyamatos levegő keringetés kiegyenlíti a dolgokat, főleg ha normálisan hőszigetelt a ház.....
köszönöm mindegyikőtöknek a válaszokat, felvetéseket. Helyszűke miatt lett 75-ös cső. A nagyobb helységekben duplán, ahol pedig automata küszöb is van, ott dupla befújás és dupla elszívás van, bízva abban, hogy ez így már elég lehet. Kisebb szobákban csak 1-1 elszívás vagy befújás lesz. Automata küszöb esetében a kisebb szobákban is 1 befújás ÉS 1 elszívó pont párhuzamosan. Ideálisabb lenne a 125-ös méret, de ezt teszi lehetővé a helyszűke.
Ha jól értem, ti azért az entalpiás hőcserélőt javasolnátok a páratartalom probléma miatt. Teljesen megoszlanak a vélemények ebben a dologban, többen azt mondták, semmit nem ért az entalpiás hőcserélő, legalábbis nem érte meg a felárat.
Jogos a levegőcsere szakaszolhatósága, én két részre bontottam a rendszerben, de nyilván a legideálisabb az lenne, ha az elosztódoboz kimeneteit lehetne lezárni. Létezik ilyen elektronikusan vezérelhető szabályozó szelep 75-ös méretben? Én nem találkoztam vele, de ez nem jelenti azt, hogy nincs...
A venti fordulatszámát azért igyekezném szabályozni, hogy fölöslegesen ne legyen sok levegő kicserélve, ezzel is megőrizve a páratartalmat télen. A szobánkénti levegőminőség mérés magában foglalja a CO szint mérését is!
Szóval én alapvetően a ventik sebességét terveztem szabályozni, viszont ha találok értelmes áron beilleszthető vezérelhető szelepeket, akkor simán lehetne szobánként is szabályozni a légcserét.
A hőcserélő témára visszakanyarodva: alumínium vagy műanyag hőcserélőt preferálnátok? Ha jól értem, ti egyöntetűen az entalpiást javasolnátok. Illetve még nagy kérdés a nyári bypass is...
"minden szobában lesz páratartalom és hőmérséklet érzékelő, illetve a fontosabb szobákban levegőminőség érzékelés is"
Most nincs időm, ezért NAGYON röviden:
Az egészséges lakáslevegő egyik fő jellemzője az alacsony széndioxid szint. Hiába méred a levegő tíz MÁSIK jellemzőjét, ettől még nem lesz optimális a széndioxid szinted :)
Ahogy NAND is leírta, a levegőt útja kéne szabályozni, nem a venti forgását. A venti forgását csak hozzá kéne kompenzálni a szumma levegő térfogatáram tartásra. Az anemosztátokat optimális esetben teljesen nyitni kéne, és szelepekkel szabályozni az egyes cső ágakban a légellenállás mértékét. Azzal ha az nem tudod az ágankénti levegő cserét külön szabályozni, akkor nem tudsz rendes szabályozást építeni. Legalábbis sem a ventillátor/energia hatékonyság, sem a szobánkénti levegő minőség szempontjából. A 300/400m^3/h hogy jön ki nálad?
A 75-os cső nagyon karcsú, főleg ha még hosszú is. 30m^3/h körül is már azért van rajta nyomás esés, ezért hosszabb szakaszon nem túl jó. Ezekkel a csövekkel azonnal velejár, hogy nulla hangcsíllapitasa van, szóval építheted az osztó elé a drága, és nem túl hatékony hangcsillapito dobot. Az viszont kétségtelen előnye, hogy könnyű vele dolgozni.
látok némi ellentmondást az alacsony fogyasztás és a 75-ös cső között, bár elismerem, ha sok van párhuzamosan, akkor lehet alacsony az ellenállása. Számolj utána. Álmennyezet felett lesznek a csövek?
Télen, entalpia nélkül 100m3/h mellett is 30%-ra szárad a ház. Nálam nincs a padlóban vízszigetelés, vályogház, nagy akvárium is van és még így is. Egyszerű párologtatók mit se érnek, valami 12 l/nap-ot számoltam, (lehet, hogy rosszul) ennyit kellene hozzátenni a kintihez az 50% eléréséhez. (5 gramm/m3)
Ezt a szenzoros, vezérlős dolgot nem teljesen értem. Nem inkább a levegő útját kellene inkább szabályozni a venti sebessége helyett/mellett?
Kicsit kiegészítem az előző hozzászólásomat, hogy mely kérdésekkel vagyok elakadva.
Az tiszta ügy, hogy az alapterület és a házban élő emberek száma alapján kiszámítható, mekkora kapacitású rendszerre van szükség. Én úgy számoltam, hogy legalább 300-400m3/óra légcsere szükséges, tehát legalább ilyen kapacitású hőcserélő szükséges. Ami viszont kérdéses:
- normál vagy entalpiás/membrános hőcserélő? Ahogy látom, sokak szerint nem éri meg az entalpiás a felárat, mert érdemben nem javít a pára helyzeten, van aki szerint még a szagok is vissza tudnak jutni a friss levegő ágba.
- Nyári bypass lehetősége: a gyári gépeknél ez eléggé felhasználóbarát módon van megoldva, csak üzemmódot kell váltani, a Rekupexnél meg talán ki kell cserélni manuálisan a belső egységet (core-t). Kérdés, mennyire van tényleges haszna a bypass-nak. Értem a lényegét, hogy nyáron éjszaka a hűvösebb levegővel lehet hűteni is. Viszont nálam lesznek klímák, szóval nem biztos, hogy érdemes ezzel külön vesződni.
- Elő/utófűtés: vannak ugye elektromos/vizes fűtési megoldások a rendszerhez, nálam csak az elektromos lenne megoldható. Van aki szerint növeli a hatékonyságot és a komfortot az előfűtés nagyobb kinti hideg esetén, mások szerint semmi értelme, mert beleég a por, stb. Szóval ez is egy jó kérdés.
A motorok tekintetében talán egészen egyszerűen érdemes megvenni a gyári, 0-10V vezérelhető EC csőventiket, könnyen rendszerbe illeszthető, nem kell tákolni. 600m3/óra kapacitásúakat tervezek venni, így lehet 40% körül járatni, hogy csendes és hatékony legyen.
Anemosztátokból szabályozhatót néztem ki, így minden egyes ponton finomhangolható a levegő mennyisége.
A vezérlés szerintem alapvetően fontos a hatékonyság és a komfort szempontjából, de ezzel nem lesz probléma. A lényeg, hogy szükség esetén legyen meg a kívánt mennyiségű légcsere, viszont ha rendben van a benti levegő, akkor minimálisra kell leszabályozni a motorokat. Így nincs nagy hőveszteség és a komfortérzet is megmarad. És itt nagyon fontos szerintem a helységenkénti monitorozás lehetősége, hőmérséklet, páratartalom (konyha, fürdő), és levegőminőség tekintetében.
No, így már talán tényleg nem felejtettem ki semmit...
A tippeket nagyon megköszönöm! Persze, nyilván kell több infó ahhoz, hogy ti is véleményt tudjatok mondani.
Hőcserélőt és rendes EC motorokat készen vásárolnék, szerintem ezen nem érdemes már spórolni. Ahogy te is írtad, vagy hangos lesz, vagy kicsi lesz a hatásfok, esetleg nagy a fogyasztás.
A vezérlést okosotthon rendszerből 0-10V-os vezérléssel oldom meg, közel minden szobában lesz páratartalom és hőmérséklet érzékelő, illetve a fontosabb szobákban levegőminőség érzékelés is. Az érzékelők adatai alapján, illetve hogy a fürdőkben vagy wc-ben épp ég-e a lámpa, lehet okos vezérlés programozni az EC ventikhez.
Az alap csőhálózat 75-ös flexitech cső, a nagyobb helységekben dupla befújási és elszívási pontokkal. A kültéri kidobó és beszívó pont / hőcserélő közé 160 vagy 200-as csövezést tervezek. Nem spórolnám el a szűrőket sem, illetve a zajcsökkentő elemet a befújó motor után. Tehát nem a filléres megvalósításra törekednék, hanem egy optimalizált, jó megoldásra, ami nem csilliárdokba kerül, mint a kulcsrakész teljes rendszer. A kettő közötti arany középút. :)
A csövezésre, hangcsillapításra megtaláltam a termékeket, szabályozható anemosztátokat is kinéztem már. Most keresem a megfelelő hőcserélőt és EC motorokat. Így került a képbe a Rekupex, de bármi más is szóba jöhet persze. A Rekupexnél vannak EC motorok is, amik egy az egyben beköthetőek a 160-as/200-as csőrendszerbe, még át kell rágnom magam a kínálaton, nem volt időm a sok meló mellett, de holnap már lesz. :)
Ha kihagytam bármilyen lényeges információt, szóljatok. :) És köszönöm!
"Külön ventiket, azokhoz vezérlést, esetleg dobozolást megcsinálom, az még belefér. "
Ezekben tudunk tippeket adni (nagyrészt más boltok kínálatából!), csak azt áruld el, hogy a legjobb minőségű végeredmény (pl alacsony zaj ÉS alacsony energiafogyasztás) vagy a lehető legalacsonyabb anyag-ár a fő szempont neked. Olyasmivel pl ne is próbálkozz, hogy közel nulla zajszint, közel nulla energiafogyasztás, filléres alkatrészekből :) a legolcsóbb anyagokból (pl legolcsóbb ventilátor + legolcsóbb csövek) sajnos csak hangos és energia-igényes szellőztetést lehet csinálni.
Szia, én várhatóan 1-2 hónapon belül fogok csinálni, a terv már megvan Amúgy ha jobban korbenezel az oldalukon láthatod, hogy egyáltalán nem "kis" cég.
Ha jol ertelmezem, lehet venni dobozt meg benne hocserelot es kulon lehet (kell) hozza tenni ventillatort.
Az mennyire eletkepes megoldas, hogy az elszivo pontokra teszunk egy egy normal furdoszobai ventillatort, azt meg ido/para/akarmi kapcsoloval rakotjuk villanykapcsolora es mindezt atvezetjuk egy ilyen hocserelos dobozon?
Lasd en esetemben 60m3/h elvileg a szelloztetesi igeny, 3 elszivasi ponttal, ami pontonkent joesetben 20m3/h.
Namarmost zuhanyzasnal pl nem artana, ha mondjuk 100m3/h-val szivna, de azt eleg lenne csak a furdobol, nem kell 300m3/h az egesz hazbol.
kicsit paranoiás vagy. Nem, nem az akar lenni, valóban a vélemények/tapasztalatok érdekelnek, mivel látom, hogy ez valami kisebb cég, és nem szeretnék úgy vásárolni, hogy nem járok utána. Bármilyen más alternatíva is érdekel!
Hőcserélő építésnek én tuti nem fogok nekiállni. Külön ventiket, azokhoz vezérlést, esetleg dobozolást megcsinálom, az még belefér.
A készen kapható prémium gépek ára (700-1.1M között) viszont nem fér bele most a költségvetésbe.
visszaolvasva látom, hogy másoknál is felmerült a DIY hővisszanyerős szellőzésnél a Rekupex. Én most ugrottam neki egy felújítás kapcsán, és a szűkösebb anyagi lehetőségek miatt saját kivitelezésben készül. Az alapdolgokat természetesen elolvastam, ennek megfelelően próbálom összerakni.
Amin most gondolkodok, hogy mi lehet a "jobb" megoldás: beszerezni egy komplett kulcsrakész gépet pl. a VENTS-től, vagy a Rekupexnél összelegózni a dolgokat? Van közeletek valakinek konkrét tapasztalata a Rekupex termékekkel, épített már belőlük valaki teljes rendszert?
Többnyire napközben egyedül dolgozok itthon (távmunka), ezért lenne elég 30 m3/h légcsere, ha mindenáron ragaszkodnék az optimális (1000 ppm alatti) co2 szinthez.
Ha ez lesz a használt levegő kifújó cső, akkor a hőszigetelés felesleges pénzkidobás, mert a gyapot alatt közel szobahőmérséklet lesz és csőben is szobahőmésékletű levegő távozik.
Ha ez lesz a jéghideg levegő beszívó cső, akkor viszont a mindössze kb 1 centi vastag hőszigetelő réteg valószínűleg nem lesz elég védelem a cső hideg külsején megjelenő párakicsapódás/vizesedés ellen. Bár ha a padláson a cső felett csakis üvegyapot lesz (nulla párafékezés), akkor a cső körül elég alacsony lesz a pártartalom, így megúszhatod szárazon a cső felületét :)
"Manuálisan kapcsoltatod a ventillátort vagy van valami párarzékelőd?
Lényegében 0-24ben megy, csak a fordulatszámmal játszol?"
1 db kézi fordulat szabályozású ventilátor alapesetben 365x24 órás üzemmódban (kivéve: nyitott ablakok időszakai). Az első (30 m3/h-s) ventilátor beüzemelés után a pára lezuhant 20% környékére, emiatt kb két másodpercenként kellett pislognom ;) ezért a fordulatszámot kézzel addig lassítgattam, amíg a páratartalom stabilizálódott 40% környékén (ezt már tartósan elviseli a szemem). Tehát valójában csalok: nekem fontosabb a viszonylag magas (40% körüli) páratartalom, mint az optimálisan alacsony (1000 ppm alatti) széndioxid szint.
Hasonlóra képes lehet egy olcsó ventilátor és egy 40%-ra beállított higrosztát (pára-termosztát) is, de ha nagyon unatkozni fogok, akkor meg szeretném csinálni, hogy a frisslevegő befújó ventilátor fordulatszámát egy co2 szenzor szabályozza, miközben az elszívó ventilátor fordulatszámát egy lakás/külvilág (pontosabban: lakás/padlástér) nyomáskülönbség érzékelő szabályozza.
Akinek van entalpiás hőcserélője, mennyire fordul elő, hogy az elmenőből a szag átmegy a friss oldalra? Eleddig azt hittem, hogy ez badarság, erre most olvasom a gyári brossura kisbetűs részén:
In addition to such odors, odors from the outside can also enter the interior through the ventilation equipment, transmission through the membrane cannot be ruled out. These odors can stick and last for a long time. It can also be odors from other rooms such as smoke, garlic, onions.
Én JÓL hőszigetelt csövet írtam, pl 5-10 centi vastag hőszigetelés a kimenő levegő csövön végig.
Ezen termék vicces kb 1 centi vastag hőszigetelése arra talán elég lehet, hogy átlagos téli időben (+5 fok) ne legyen a belsejében párakicsapódás. De nagyon hideg téli időben ne csodálkozz, ha a nyakadba csepeg a kondenzvíz :) Viszont lehet, hogy soha többé nem lesznek -10 fokos telek, tehát talán éppen jó lesz neked.
"A födém átörése után egyenes vonalban kifelé a tetőn a szabadba, vagy pedig minél hosszabb szakaszon a födémen hogy a bejövő levegő "átmelegedjen"."
A kifelé menő használt levegőnek magas a páratatalma, ha a cső belseje hideg, akkor ebből a párából kicsapódott víz lesz, ami szerencsés esetben visszafolyik a lakásba, pont a nyakadba (láttam már ilyet házibarkács WC szellőzőnél :)
Tehát a kifelé menő szellőző levegőt
- vagy miél hosszabban kb szobahőmérsékletű környezetben kell vezetni (hőszigetelésen belül /alatt),
- vagy ha muszáj hideg környezetben mennie (pl padláson), akkor a cső legyen végig (lehetőleg az utolsó centiméterig) hőszigetelve jó vastagon
A bejövő levegő csöve télen hideg, ezért ha hőszigetelésen beül vezetjük, ott lesz egy hideg csík a plafonon/padlón (hőkamerával jól látszik) ami akár vizesedhet+penészedhet is. Bejövő levegőből nem lehet kicsapódás, ezért annál nincs semmi pára probléma.
"senki sem tekintené természetesnek, hogy télen a lakásában magas a páratartalom."
És senki sem nyavalyogna télen, hogy jajjaj, a lakásban 70% a páratartalom, ha tudnák, hogy odakinn a külvilágban türelmesen várakozik a (szobahőmérsékleten) 15-20%-os páratartalmú levegő.
"nyáron, hogy kint mondjuk van 28 fok és 30% páratartalom (8g/m3)"
Előfordul ilyen a valóságban is, néha.
A 8 gramm körüli kinti levegőt azért szeretjük, mert szobahőmérsékletre melegítve/lehűtve a páratartalma éppen optimális emberi tartózkodás céljára. De ez sajnos nem kívánságműsor, így a kinti levegők szobahőmérsékleten télen többnyire túl szárazak, nyárin meg túl nedvesek.
A fizika oktatás hatalmas hibája, hogy légnedvesség kapcsán nem erőltetik jobban ezt a "relatív páratatalom" dolgot, ezért szinte mindenki rosszul tudja ezt.
Ha értenék az emberek, akkor senki sem tekintené természetesnek, hogy télen a lakásában magas a páratartalom.
Ámde az alábbi diagram alapján pont előállhatna olyan akár nyáron, hogy kint mondjuk van 28 fok és 30% páratartalom (8g/m3). Bent meg legyen 20 fok és 80% páratartalom (15g/m3). Ekkor azért a kinti levegő beszívása és a benti lecserélésével szárítható a pince.
Bár attól tartok, hogy az átlagos nyári páratartalom BUdapesten mondjuk olyan 60% nyári hónapokban, ami már bőven telítést jelentene 20 fokon (ami a pincében lenne mondjuk). Szóval az idő legnagyobb részében inkább káros vagy legalábbis semmiképp sem javító hatású volna a kinti levegő beszívása.
Nézd meg ezen az ábrán, hogy pl 2g/m3 víztartalmat (tehát nagyon száraz levegőt) jelző vízszintes vonal kb hány foknál találkozik a 80%-os páratartalom (0.8 RH) vonalával.
Na, mínusz 10-12 fokos kinti levegővel aztán igazán jól lehet beltéri/pince páratartalmat csökkenteni (csak fel kell melegíteni :)
A légbeeresztő lyuk -> helyiség -> elszívó ventilátor
szellőztető módszer jóm működik. De ez csak szellőztet, a páratartalmat (fűtés nélkül) nem csökkenti.
"és a kinti páratartalom függvényében kapcsolnék valami egyedi megoldással?"
Amikor odakint 80% a páratatalom, akkor a szellőztetés 80%-os levegővel tölti fel a pincédet. Persze amikor a pince éppen sokkal melegebb, mint a külvilág akkor a felmelegedett levegő relatív páratartalma alacsonyabb lesz. Amikor nagy a külvilág/pince hőmérséklet különbség, akkor a pincében felmelegedett levegő páratartalma akár jelentősen is alacsonyabb lehet a külvilágénál.
Amikor pedig odakinn 30% a páratartalom, azt meg úgy hívják, hogy nyár van :)
Amúgy léteznek párára kapcsoló "termosztátok" (= higrosztát), amivel lehet akár ventlátort is kapcsolni.
"a páratartalomból és a hőmérsékletből kéne számolni kint is és bent is abszolút nedvességtartalmat és ha a kinti kisebb, akkor nyomatni nyáron a ventit...?"
Lehet a levegő abszolút víztartalma alapján is szellőztetni, de csak a hideg levegőnek alacsony a víztartalma, tehát a "pince szárító" ventilátorodat csak akkor szabadna működtetni, amikor a kinti levegő SOKKAL hidegebb, mint a (fűtetlen) pincéd hőmérséklete. Tehát a "pince szárító" ventilátor egyúttal "pince hűtő" ventilátorként is dolgozna :)
Ismét ott tartunk, hogy a fűtéstől nem szabadulsz meg, ha tartósan alacsonyan akarod tartani a belső páratartalmat. És hőszigetelés nélküli helyiség a fűtése a gazdagok sportja :)
Akkor talán a reális befektetés addig lehet okés, hogy egy fali légbeeresztő (mondjuk a műanyag ajtólapba könnyen be lehet vágni)+egy az egyik ablak helyére rakott XPS-be bevágott fali venti, amit a benti és a kinti páratartalom függvényében kapcsolnék valami egyedi megoldással? Ez is max hobbinak heccből érhetné meg...
Gyakorlatilag a páratartalomból és a hőmérsékletből kéne számolni kint is és bent is abszolút nedvességtartalmat és ha a kinti kisebb, akkor nyomatni nyáron a ventit...?
Egy pincénél az észszerű, ha kizárólag olyan dolgokat tartasz benne, aminek tökmindegy, hogy mennyi a páratartalom. A boroshordók pl kimondottan szeretik a párás levegőt.
Egy ZÁRT (nulla szellőzés) pince levegőjének páratartalma kb 80-100%
Egy jól szellőző (huzatos) pince páratartalma mindig annyi mint éppen a külvilágé.
Párátlanítani nem nagyon érdemes, mert a pince padlója alulról folyamatosan kapja az egész Föld bolygó talajnedvesség tartalmát (a talajnedvesség elleni szigetelés sok esetben nem párazáró). Ha a pince jól szellőzik, akkor a bolygó összes talajnedvességhez hozzájön még a bolygó légkörének összes víztartalma is :)
Lehet pincében is alacsony páratartalmú helyiséget kialakítani:
1: lehetőleg minden irányból párazárás (párazáró burok) ami NAGYON NEM egyenlő a vízzárással!!! (a pára simán átmegy ott, ahol a víz nem, tehát egy vízzáró réteg, még simán lehet páraáteresztő réteg)
2: folyamatos fűtés (ha a pince a külvilágnál csak 5 fokkal melegebb, már az is számít valamennyit)
3: folyamatos szellőztetés: külvilág levegője be -> felmelegítés (= relatív páratartalom csökkentése) -> használt levegő ki.
Ha a fűtés+szellőztetés jó erős, akkor a párazáró burok lehet picit gyenge/hibás, mégis érezhető lesz a páratartalom csökkenés.
A magyar éghajlati viszonyok között egy pincének az ésszerű páratartalmon tartása, a pincefalonfalon kondenzáció elkerülése még jó talajnedvesség szigetelés esetén sem igazán oldható meg párátlanítás nélkül nem? Feltéve, hogy a pincefal nem hőszigetelt így a hazai nyári átlagos külső páratartalmak mellett sajnos a pincefal hőmérséklete eléggé a harmatpont körüli lehet nem?
Szóval ha a pince bár talajnedvesség szigetelt, de nem hőszigetelt, akkor mindenképpen kell járatni egy párátlanítót vagy rosszul látom?
"A gerendák alja a szigetelés felső 10 százalékába lóg bele."
A beton gerendák alja a fűtött lakás (meleg) mennyezete szokott lenni.
Ha a te házad a szokásostól ennyire eltér, akkor a fenti információ elhallgatásával félrevezetted azt, akitől tanácsot kértél. És azon ugye nem szabad csodálkozni, amikor egy félretájékoztatott tanácsadó hülyeséget mond :)
Vannak, akiknek anyagilag nem mindegy, hogy vásárol egy kész hőcserélő-kockát mondjuk 100-150 ezer forintért, vagy inkább barkácsol magának egyet 5 ezer forintnyi anyagból.
Nekünk csak az a dolgunk, hogy felhívjuk a figyelmét a várható "gyártási hiákra", nehogy a végeredmény túl gyenge hatásfokú, vagy teljesen használhatatlan legyen.
Amelyik gyártó képes a hőcserélőben a kimemő használt levegő útját víztaszító (hidrofób) réteggel bevonni, ott talán nem kell félni, hogy a kicsapódott víz cseppjei elzárják az áramló levegő útját.
A kartonplaszt termékeknél azonban még hiányzik ez a szolgáltatás :)
Né má mit találtam a pince sarkában: egy félkész kísérleti hővisszanyerő koszos romjait :)
Doboz: 5 cm XPS lapok valamiféle tubusos polisztirol ragasztóval összeragasztva.
Hőcserélő: 4 mm kartonplast (bejövő levegő) + 4 mm zárt cellás öntapadós EPDM habcsíkok (kimenő levegő). Szerintem kb 5 m2-nyi hőátadó felület volt a terv, de rájöttem, hogy a mindössze 4 mm vastag légrésbe beszorulnának a keletkező vízcseppek :)
Csak gondold át, hol párásabb a levegő, messzi északon fent, vagy Malájziában, Tájföldön, vagy Dubajban, pl?
Vagy télen, vagy nyáron?
Tegyél be fentre egy kerámia betétes hővisszanyerős szellőztetőt, télen megoldja a párát.
Persze egy ősrégi forgódobos szellőztető jó lenne, az kiviszi a párát.
Az egyik helyen, ahova járok rendszeresen a (kinti nem párásított levegő) annyira kiszárítja a benti levegőt, hogy ilyenkor télen mindenkinek az orrnyálkahártyája sebes lesz. Gőzös párásítót meg kellene csinálni.. Hajrá pénz nélküli épületfelügyeleti/ gépészeti rendszer.
Ez egy szabályozható fordulatszámú egyszerű csőventilátor 150 mm átmérővel (100-mm-est nagyobb fordulaton kellene járatni, ezért túl hangos lenne az ízlésemnek).
"Nincs tőlle hidegérzet a lakásban"
Nincs.
A lakás fűtve van, a hideg levegő befújás (nincs hőcserélő!) miatt kb 1-2%-kal drágul a fűtés, ami nálam havonta kb 200 forint extra fűtésköltséget okoz.
Hidegérzet akkor van, amikor az anemosztátból kijövő hideg levegő pont oda száll le, ahol ember tartózkodik huzamosabb ideig (pár másodpercnél tovább). De nálunk nem szokás közvetlenül a mennyezet alatt tartózkodni huzamosabb ideig :) a könyvespolc tetején lévő könyvek pedig még nem panaszkodtak, hogy valahonnan hideg levegő gyön.
"1db -al oldod meg ezt az extrém alacsony páratartalmat"
Ez az egy darab ventilátor van (a padláson "lebeg", hogy ne halljam).
"mekkora lakásban tudja hozni ezt teljesítményt?"
Egy TT 150-es MAXIMÁLIS FORDULTON (tehát amikor már igen hangos) és jó alacsony légellenállású a csövezés+anemosztát, olyankor akár 530 m3/h levegőt is képes mozgatni. Ez 17 ember számára elegendő friss levegő, ebből meg lehet saccolni a lakás méretét. De nálam a ventilátor nagyon lassan forog, hogy csendben legyen.
Ez egy egyszerű csőventillátor KB 100mm es átmérővel ? Nincs tőlle hidegérzet a lakásban 1db -al oldod meg ezt az extrém alacsony páratartalmat vagy van több is a lakásban illetve mekkora lakásban tudja hozni ezt teljesítményt?
"A fizika működik: melegebb levegőben magasabb a páratartalom.
Így van ez nálad is, mivel a meleg felfelé száll."
Egy épületen belül ,ha azonos a levegőben a nedvesség tartalom viszont a helyiségek között van némi hőmérséklet eltérés (0.5-1 C fokig ) akkor azt gondoltam ,hogy pont ahol magasabb a hőmérséklet (emelet) ott kellene alacsonyabbnak lennie a relatív páratartalomnak ezzel szemben ott magasabb kb 5-6%-al ugyanazzal az eszközzel mérve és ahogy megyek fel a lépcsőn érezhetően "nehezebb is a levegő" Vagy lehet hogy erre az a magyarázat amit írsz már ha jól értem hogy alapvetően a pára a melegebb felé közlekedik fent megszorul és nem tud eltávozni csak a napi kb 2x szellőzésnél viszont az meg lehet hogy ehhez kevés. Alapesetben nem tud a födémen távozni mert rajta van az eps azon több réteg bitumenes lemez +beton és így bent reked. Ezért gondoltam az egy helyiséges hővisszanyerős szellőztetőre csak jó lett volna gyakorlati tapasztalatokat olvasni róla mert látok benne rizikót pl kültéri zajok erősebb beszűrődését +a Zhender baromi drága lett 560000ft abból azért sokat lehet szellőztetni ablakon keresztűl.
"Ezt a mondatod nem értem ez alapján nem tudom eldönteni hogy nálad hogyan van megoldva a légcsere."
Nincs itt semmi trükk: egy ventilátor fújja be a külvilági levegőt a lakásba, ahonnan a használt levegő ott távozik, ahol tud. Amikor a lakásban lezuhant a páratartalom 20 %-ra, akkor lelassítottam a légcserét, hogy ne pislogjak 2 másodpercenként :) így tudom tartani a 39-41%-ot.
"ezzel szemben nálunk az emeleten fixen 5-6%-al magasabb a páratartalom mint a földszinten"
Lehet, hogy az emeleten picivel alacsonyabb a levegő hőmérséklet. Minél hidegebb a levegő, annál magasabb relatív páratartalomként jelenik meg UGYANANNYI VÍZTARTALOM (ebben a fórumban kb hetente kell elmagyarázni valakinek a levegő víztatalma és relatív páratartalma közötti óriási különbséget, ezt senki sem tudja jól ebben az országban).
"Ha csak párát szeretnék csökkenteni azt megtehetném páramentesítővel is"
A páramentesítők sok energiát fogyasztanak (villanyszámla!), ráadásul némelyik lakás levegőjéből naponta akár 15-20 liter vizet is ki kellene vonni, erre csak komoly(=drága) készülékek alkalmasak.
" Ha valaki érezni akarja nálam a bejövő hideg levegőt, az hozzon magával egy létrát és másszon fel oda, ahová mondom :)" Ezt a mondatod nem értem ez alapján nem tudom eldönteni hogy nálad hogyan van megoldva a légcsere.
A mosó szárító helyiségben a legalacsonyabb a pára ott még a legnagyobb hidegben sincs pára lecsapódás az ablakon ,mert ott állandó résszellőzőn van az ablak, hidegebb is van mint a ház többi részén csak ott nem zavar mert egy ajtóval van elválasztva a lakótértől viszont ugyan ezt a mutatványt nem szívesen csinálom a lakás többi helyiségében max lefekvés után ,mert van egy állandó hidegérzet gondolom megy folyamatosan egy bizonyos szintű légcsere.
"A gázok parciális törvénye valami olyasmiről is szó, hogy ha az egyik szobában túl magasa egy gáz koncentrációja, akkor az a gáz igyekszik egyenletesen szétoszlani az EGÉSZ kakásban, kihasználva minden rést és repedést, vagy a falak gáz-átetresztő képességét.
Na a vízpárát is tekintsd ilyen gáznak (és ebben a fórumban a széndioxidot is illene ;) tehát ha zuhanyozás előtt kulcsra zárod a fürdőszoba ajtaját, attól még (egy picit) emelkedni fog a páratartalom a lakás túlsó végében is" Ezt én is így gondoltam ezzel szemben nálunk az emeleten fixen 5-6%-al magasabb a páratartalom mint a földszinten úgy ,hogy több időt töltünk lent mint az emleten oda kb csak aludni járunk és ebből kifolyólag szellőztetésnél már eleve tovább hagyom nyitva az ablakokat is fent mint lent és így is ez az eredmény ráadásul nincs lezárva ajtóval sem a feljáró mégsem fordult még olyan elő ,hogy lent legyen magasabb a páratartalom.
Ha csak párát szeretnék csökkenteni azt megtehetném páramentesítővel is de nekem sem csak ez a célom viszont jó lenne ha az is csökkenne ,mert van néhány veszélyesebb pont a házban hőhíd amin már nem tudok változtatni ahol ritkán megjelennek vizfoltok tipikusan sarkoknál gondolom kivitelezési hibák és az a minusz 5-10 % valószínüleg megoldaná ezt a gondot is. Az óránkénti szellőztetést meg nem tartom életszerűnek.
Én jéghideg bejövő levegővel szellőztetek, nem költök egy fillért se hővisszanyerésre. Ha valaki érezni akarja nálam a bejövő hideg levegőt, az hozzon magával egy létrát és másszon fel oda, ahová mondom :)
"mosó-szárító gép külön helyiségben tehát az nem termel be párát"
A gázok parciális törvénye valami olyasmiről is szó, hogy ha az egyik szobában túl magasa egy gáz koncentrációja, akkor az a gáz igyekszik egyenletesen szétoszlani az EGÉSZ kakásban, kihasználva minden rést és repedést, vagy a falak gáz-átetresztő képességét.
Na a vízpárát is tekintsd ilyen gáznak (és ebben a fórumban a széndioxidot is illene ;) tehát ha zuhanyozás előtt kulcsra zárod a fürdőszoba ajtaját, attól még (egy picit) emelkedni fog a páratartalom a lakás túlsó végében is.
A páratartalom csökkenése a szellőztetésnek csupán egyik mellékhatása, aki CSAK a pára matt akar szellőztetni, azt csúnyán félrevezette valaki :)
Ettől függetlenül a szellőztetés a téli pára csökkentésének legolcsóbb módja (ha nem költünk még hőcserére is egy rakás pénzt).
Sziasztok, Tapasztalatokra lennék kiváncsi. Valaki esetleg használ egyhelyiséges hővisszanyerős szellőztetőt akár a drágább Zhender típusból megérheti a felárát az olcsóbb kerámiabetéteshez képest ?
Kicsit tartok attól hogy 30cm-es átmérőjű lyukat kell fúrni a falon a kivezetésnek nem fog e jelentősen nőni a kintről beszürődő zaj. illetve mennyire van folyamatos hidegérzet az állandó légcsere miatt mert ugye nem szobahőmérsékletű levegőt fúj be. A problémám a következő ami miatt gondolkozok ezen a készüléken nyilván legyen bent friss levegő és alacsonyabb páratartalom a penész veszély miatt. Mi 21.5 fokot tartunk és így van 60-65% pára ha kinyitom az ablakokat lemegy 58%-ra ,de a szellőztetés után kb félórával vissza szalad 65%-ra mosó-szárító gép külön helyiségben tehát az nem termel be párát a ház kb 130nm ezek alapján félóránként nyithatnám az ablakokat de az nem túl életszerű úgy tudom 60% közelében tartani ha több ablakot is résszellőzőn hagyok csak ennek megvan az a hátránya hogy zajosabbá válik a lakás és van egy állandó hidegérzet gondolom a folyamatos levegő beszivárgásnak ettől tartok a szellőztetőnél is hogy kiadok érte elég sok pénzt és esetleg nem lesz komfortos. A központi szellőzetető csak nagyon nagy rombolással lenne megoldható mert kétszintes lapos tetős a ház nem tudok padláson csövezni mert az nincs.
"a nyugvó levegő az állmennyezet felett is egy hőszigetelés nem?"
Ha egy üreg belső felületeinek hőmérséklete nem mindenütt tökéletesen egyforma (tized fok is számít!), akkor abban az üregben a levegő folyamatosan forogni/keveregni fog, mert a melegebb levegő felszáll, a hidegebb meg leszáll. Ezek hő-szállító belső légáramlatok. tehát olyan, hogy "nyugvó levegő", olyan nem létezik. Ezért aki egy levegővel telt üreget hőszigetelőnek tekint, az súlyosan alulképzett fizikából :)
Nyugvó levegő csak a hőszigetelő anyagok BELSEJÉBEN létezik, pont ezzel tudnak hőszigetelni.
Szerintem az a lényeg, hogy a meleg szobalevegő és a padláson futó szellőző cső alja között akármi lehet, csak hőszigetelés ne legyen. Lehet közöttük fa födém, beton födém, salak, sár, deszka, villamos cső/vezeték, döglött patkány, AKÁRMI, csak hőszigetelő anyag ne legyen. Tehát az ottani rétegrendben előforduló valamennyi hőszigetelés a szellőző cső FELSŐ felét válassza el a hideg külvilágól.
Már az is gondot okozhat, ha gyárilag hőszigetelt (pl zajcsökkentős) szellőző csövet alkalmazol, mert annál a levegő cső ALÁ is kerül valamennyi hőszigetelés, így a csőben futó szellőző levegő "távolabbra kerül" az őt alulról melegen tartó szobalevegőtől.
Üdv. Először is elnézést ezért a "minőségi" rajzért. A csövek a födémen futnak majd az elképzelés szerint. A besávozott két helyiségben a plafonon állmennyezet van ( nem akkor a hogy bármi alá férjen,kb 3 centi légrés van, gipszkarton és az a táblás dekorlap van ráragasztva). A csövek a távolság rovására de inkább azon sárfödém szakaszon futnának ahol alulról hőt "kapnának". A légkezelőt nem tudom máshova tenni, ez a kérdés már lejátszott. Jól értelmeztem a kialakítás elvét?
Illetve a másik kérdés hogy a pozdorja lapok felszedése után a sárfödémen futnának a csövek. De vannak gerendák amik fölött kell elmennie:
Ilyenkor kb 30cm hosszúságban a cső nem érintkezik a födémmel. Szükséges plusz szigetelés, vagy elegendő a 30 cm üveggyapot továbbra is?
Egy másik topicban azt ecsetelte a forint százezrekkel párhuzamosan, hogy ő csak azt a szigetelést ajánlja, ami megtérül, mert az befektetés. De itt most forint milliókat lát elgurulni a képen, ahol kilóg a koszorú, mindenféle ponzos helyismeret nélkül. Na így térül meg amit ő ajánl
2. Leteszed a beton szintjére, lefeded 30-50 centi gyapottal, cellulózzal. Alatta csak a födém legyen ,ne legyen szigetelés. Ahogy más is írja, levegő folyamatosan áramoljon.
A betongerendák és az álmennyezet között elférne a cső, akár csupaszon, szigetelés nélkül? Mert ha nem, akkor a jelenlegit szituban kb. az marad, hogy nekiállsz letakargatni vastagon üveggyapottal minden is, illetve keringeted folyamatosan a levegőt, hogy ne hűljenek át a csövek.
Akkor nem a vastagsággal van baj, hanem azzal, hogy "táblás". Merev táblákból nem tudsz olyan hőszigetelő réteget csinálni, amely
- hőszigetelő réteg képes úgy hullámzani mint amire itt szükség van.
- hőszigetelő réteg mégis teljesen összefüggő, nincs bene a meleget átengedő lyuk/rés.
Az "összeffüggő" kifejezés a hőszigetelő réteg egyik legfontosabb tulajdonsága. Alapelv: egy ház fűtött lakóterét összefüggő hőszigetelésnek kell körbeburkolnia, amin csak ott lehet "hőáteresztő megszakítás", ahol elengedhetetlenül szükséges (pl ablak). Ami ezen a "kabáton" belül van, az minden közel szobahőmérékletű, tehát az össze szellőző cső is az ÖSSZEFÜGGŐ kabáton belül fusson.
Sajnos rengeteg "jól hőszigetelt" ház van, aminek durván lyukas/szakadt a "kabátja". A gazdájuk nem is sejti, hogy milyen sok fűtéspénze száll el évente ezeken a lyukakon át. Pl a képeden látható csupasz beton csíkok talán minden évben forint-százezreket lopnak ki a zsebedből, tehát aki ott hőszigetelt, annak halvány fogalma sem volt a hőszigetelés fizikájáról.
25 centi táblás gyapot van a födémen, a betonsáv szinte alig lóg a szigetelésbe.A szellőző csövek csak akkor mennének el a betonok alatt,ha vékonyabbak lennének beépítve.Értem amit mondasz,a szellőző hatásfoka is úgy lenne jó.De erre a hajlékony gyapotra nem azt mondják rosszabb a hőszig.tulajdonsága mint táblásnak?
Látom már megy ez az URL dolog, már csak a fórumba beillesztést kell megtanulni :) Beteszem ide is a képeket.
Én úgy látom, hogy a födémnek csak kb fele van hőszigetelve (ott is elég vékonyan), a soksok négyzetméternyi csupasz meleg beton felületen eközben szabadon távozhat a zsebedből a rengeteg fűtéspénz.
Amúgy simán ki lehet szedni a gyapotot a szellőző csövek alól, de ettől csak a fűtésszámla lesz még több..
Én
1- ledobálnám a padlásról az összes táblás gyapotot
3 - vennék egy rakás hajlékony (tekercses) üvegyapotot
4 - és az EGÉSZET felülről hőszigetelném (betongerendástul+csövestül) min. 30 centi vastagon, mégpedig úgy, hogy ezen födém hőszigetelés szélei körben mindenütt összeérjenek a ház oldalfalain lévő hőszigetelés felső szélével
Akkor hova tegyem,a pincébe, nincs is pince.Szted a plussz szigetelés nem jelent majd annyit,hogy ne kondenzálódjon kissé az utolsó?Mert ennyi a legfőbb probléma.
Az Indafotó felhasználóneved látható lesz az URL-ben. Például a Fáklya nevű Indafotó felhasználó képeinek főoldala: https://indafoto.hu/Faklya
Tehát ha tudnánk az indafotó felhasználónved (és az indafotón van valami használható kereső), onnan már nem nehéz megtalálni azokat a képeidet, amelyiken padlás van.
Csak a 2 utolsó legtávolabbinál ,és mínuszokban fordul elő,egyértelmű szigetelés gyengesége,van egy bizonyos szigetelés vastagság,melynél a benne haladó levegő nem hűlne le annyira gondolom.
Páraáteresztő fóliára ott van szükség, ahol a gyapotot meg kell védeni a felülről rácsepegő víz, vagy befújt porhó súlyától. Ha ilyen szempontból jó a tető, akkor szerintem nem kel semmiféle fólia sehova. Ha viszont bármikor bárhol megjelenhet csepegés vagy porhó befújás, akkor az sem baj, ha az egész gyapot be van fedve páraáteresztő fóliával. (a legtöbb páraáteresztő fólia vízzáró, tehát a tetején nehéz víztócsa kialaulása is várható)
Az üveg/kőzet gyapotok egyik ellensége a vékony szálak keresztezési pontjait összeragasztó pici műgyanta cseppek eltörése, ez a ragasztó évek alatt elöregszik és törékennyé válik. Ha ilyenkor kap egy ütést pl egy magasból rázuhanó vízcsepptől (vagy extra terhelést víztócsától/hókupactól vagy rálépő gumicsizmától), akkor az egymáshoz ragasztott üveg/bazalt szálak ott elválhatnak egymástól így ott szép lassan összeomlik a hőszigetelő gyapot térszerkezete (összeesik a gyapot).
Még egy kérdés lenne, hogy a gyapotrétegre mindenképpen kell valami "fedő" réteg? Pl páraáteresztő fólia. Csak mert ha nem muszáj akkor nem foglalkoznék vele. Köszönöm
"Mindenképpen a csupasz sár födémre kell rakni a csöveket?"
A fizikai alapelv megértéséhez először is tisztában kell lenni a "rétegrend" kifejezés jelentésével. Pl nem létezik olyan födém ami csak sárból van, a sár csak egyik rétege a talán tíz rétegű födémednek.
A fizikai alapelv jelen esetben:
- fűtött (szobahőmérsékletű) lakás
- felette HŐSZIGETELÉST NEM TARTALMAZÓ födém
- felette szellőző rendszer csövei, elosztói, stb.
- felette hőszigetelés (vastag gyapot)
- felette fagyos külvilág (padlástér)
Ha ezt végiggondolod hőmérsékletek szempontjából, akkor értetővé válik, hogy a födém feletti, de hőszigetelés alatti rétegben nincs hideg, szobahőmérséklethez közeli az időjárás. Tehát az ott futó szelőző csövekben haladó levegő sem tud lehűlni, mivel folyamatosan hőt kap az alatta lévő meleg lakástól a hőszigeteletlen födémen át. Ha cső alatt bármiféle hőszigetelés van, az elválasztja a csövet a födém meleg felszínétől., minden centi hőszigeteléstől a szellőző cső egyre hidegebb környezetben lesz.
"Ki kellene vágnom meglévő pozdorja lapokat egy sávban a csöveknek hogy fizikálisan a sarazott födémen fussanak?"
Eddig végig gyapot hőszigetelésről volt szó. Hogyan kerülnek a tetejére most hirtelen pozdorja lapok? Ha titokban tartod, hogy mi van a padlásodon, vagy menet közben folyton átvariálod, azzal azt érheted el, hogy aki eddig tanácsot adott, annak elmegy a kedve az állandó újratervezéstől és ott hagy tanács nélkül.
Én
- először is a pozdrját ledobnám a padlásról
- pofán vágnám azt, aki egy páraáteresztő hőszigetelő réteg hideg oldalára párafékező/párazáró réteget javasolt
- hőszigetelést kihúznám a szellőző cső alól és visszatetenném a cső tetejére
- pozdorját megetetném azzal, aki oda kitalálta (valószínűleg egészt télen vizesedik az alja, ez a víz szép lassan tönkreteszi a hőszigetelő anyagot).
Mindenképpen a csupasz sár födémre kell rakni a csöveket? Tehát a meglévő (minimális szigetelés alig pár cent gyapot, és a rajta lévő pozdorja lapok) padlásfödémre nem rakhatom a csöveket még akkor sem ha erre rakom a 30 centi gyapotot? Ki kellene vágnom meglévő pozdorja lapokat egy sávban a csöveknek hogy fizikálisan a sarazott födémen fussanak? Bocsánat a körülményes megfogalmazásért de CSAK egyszer akarnám megcsinálni. Köszönöm.
"Kivitelezhetetlen,hogy közvetlen födém felett menjenek a csövek"
Ezt úgy kell érteni, hogy a szellőző csövek alól nem lehetséges egyszerűen kihúzni a födémet hőszigetelő gyapotot és visszatenni a csövek tetejére? ...vagy nem jól értettem valamit?
Igazad van,és értem amit mondasz,de a ház előbb készült,nem volt ez betervezve.Kivitelezhetetlen,hogy közvetlen födém felett menjenek a csövek,ezért gondoltam hogy vastagon be kéne szigetelni,tudom hogy akkor sem lessz még a hó hatásfok,de ha már nem kondenzálódik az utolsó befúvó pont sem,akkor elmegy.nem jó hővisszanyerési hatásfok,de friss levegő lessz.
"ha motormentes verzióban akarja az ember a legjobbat, akkor a "szilikon peremes" megoldások azok amik célszerűek volnának."
Egy kemény peremű műanyag szelep nem tud annyira légmentesen záródni, mint amelyiknél lágy gumi zárja az illeszkedési rést. Ennél már csak az jobb, ahol a lágy gumit valami erő (pl motor vagy mágnes) nyomja oda szorosan (légmentesen). De aki nem képes olcso pici villanymotorokkal barkácsolni, azoknak sajnos maradnak a drága gyári motoros szelepek.
Milyen hosszú a csőrendszer , esetleg egy rajz a padlásról a betonsávokkal ? Mennyire járható a padlás ? Tudod minden megoldható , csak egy kicsit dolgozni kell vele . :-)
A csöveket nem BELE kel fektetni a hőszigetelésbe, hanem ALÁ.
1: először megcsinálni a teljes légtechnikát a csupasz padláson
2: az egész födémet csövestül+dobozostul betakarni marha vastagon hőszigetel gyapottal.
Viccesen mondva: a hőszigetelő réteg hullámosan/gyűrötten is hőszigetel :) feltéve, hogy a hőszigetelő réteg hibátlan ÉS folyamatos/összefüggő. lásd: takaród/paplanod alvás közben
A födémre leterített vastag hőszigetelő réteg alatt közel szobahőmérsékletű lesz a levegő, akkor is, ha a padláson van az az üreg. Tehát ott az ott haladó levegő csövek sem tudnak lehűlni.
A padláson 25 cm gyapot szigetelés van,felette a csöveken van 5 centi kasírozott.A csöveket nem lehetett a szigetelésbe fektetni,mert beton sávok akadályoznák fizikailag,azok is szigetelve vannak.etek felett futnak a csövek,az 5 centi kevésnek mutatkozik,ha nulla fok alá hül kint,akkor jön a kevés kis párakicsapódás.Megpróbálok még 5 centit rátenni,hátha.
"Egy ilyen visszacsapó megoldás mennyire tekinthető légtömörnek?"
Hogy ki mit tekint légtömörnek, az egyénenként változó.
Léteznek lágy (szilikon)gumi peremű szelepek is, azok a merev peremű szelepeknél sokkal jobban záródnak (amíg a gumi meg nem keményedik az évek során).
"Padlástérben lett elhelyezve a légcsatornás beltéri egység."
Ugyanez fizikai szempontból megfogalmazva:
A lakást körülvevő vastag hőszigetelő burkon BELÜL minden közel szobahőmérsékletű, ezért a hőszigetelő burkon belül szabad elhelyezni a hidegre érzékeny dolgokat. A padláson lefektetett vastag hőszigetelés alatt már a hőszigetelő burkon BELÜL vagyunk.
Ha a hőszigetelő burok nem vastag (csak pl 5 centis), az nem hőszigetelés, hanem vicc.
Pont a szigeteléssel van mindig probléma, sajnos. Az alapelv volt mindig elrontva.
Padlástérben lett elhelyezve a légcsatornás beltéri egység.
Erre jöttek a szigetelt flexibilis csövek.
A probléma oka, hogy a beltéri és a csövek visszahűltek, és a falon kicsapódó pára folyt ki az anemosztátokon.
Másik esetben hiába volt a födémen 30 centi gyapot alatt az egész rendszer, ugyanúgy visszahűlt. A födém padlás felőli oldala visszahűlt a kinti hőmérsékletre, mert belülről a gipszkarton között volt gyapot. Ergo semmi meleg nem ment fel, amikor nem fűtött, simán áthűlt.
Többszöri eset.
Eredmény ugyanaz.
Valaki magának elszórakozhat azzal, hogy vízgyűjtőt csinál, elvezeti, stb.
A padláson 35cm átlagban , gyapot . A csövek elég hosszan abban mennek ( 21 méter a rendszer hossza a hőcserélőnek ) , a csövön 10cm vastag gyapot van párazáró felső réteggel . A rendszer gyűjtő és osztó ága csak a 35 cm-es gyapot alatt van . Mint írtam , meleg oldal felé lejtenek a csövek . A külső cső nálam a friss levegőnek van és a belső az elhasználtnak . Nálam is csak időszakos a szellőztetés . A pincében lévő gyűjtőben nagyon ritkán van kondenzvíz összegyűlve , pedig havonta egyszer minimum lemegyek a pincébe valami végett , olyankor belefújok a csőbe , hogy nincs-e eldugulva . Idáig még nem volt . Amit észrevettem az az , hogy hideg időben ha nem is működik a szellőztető , akkor is látni ahogyan a csőből a pára kijut a levegőre ( mint amikor az ember hidegben kifújja a levegőt ) . Mondanám , természetes szellőztetés energiafelhasználás nélkül .:-) Viszont volt olyan is , hogy este nagyobb hidegben , ha működik , akkor a reflektor fényében apró jégszemcsék csillognak .
Neked a fűtetlen padláson mennyi és milyen szigetelés van? Mivel én is úgy akarom csinálni. Illetve megnőhet a párakicsapódás veszélye ha nem 0-24 h-ban van használva? gondolok itt arra hogy ha üres a ház akkor nem kivánom használni csak ha otthon vagyunk.
Ha odafigyelve olvasnád a beírásaimat , akkor nem írnál baromságokat !
A rendszerem leírásában szerepel : " a csövek a meleg oldal felé lejtenek. A cső alján van kialakítva egy gyűjtő , amiből a kondenzvíz egy csövön keresztül lefolyik a gyűjtőedénybe , ami a pincében található , mivel a visszabontott régi kéményt használtam ki erre a célra . "
Megjegyzem : lehet a fizikát jobban értem mint Te ! :-)
Sokat ejtegetsz ezekről a peres ügyekről, egyszer tolhatnál részleteket is, már ha tudsz. Mármint arról, hogy mi volt elbaszarintva. A csövek, dobozok hőszigetelése nem ördögtől való dolog, nem is kerül felfoghatatlan összegekbe. Ha felmerül a probléma, akkor miért nem jut el fejben egy értelmes ember odáig, hogy valahol szigeteletlen a rendszer, nosza, tegyünk ellene?
Ez a két utolsó befúvó karima 2-3 fokkal hidegebb,mint az első kettő.padlastérbe jönnek,ott hideg van,5 cm kasírozott gyapot van rajtuk,arra gondoltam rá kéne még egyszer ennyit tenni.
Ha padlástérben vannak a csövek , akkor lehet , hogy a hőszigetelés nem elégséges a csöveken . Megtudod mérni a befújási pontokon a hőmérsékletet , esetleg még páratartalmat is ? Lehet , hogy harmatpont alá csökken a csőben a levegő hőmérséklete .
Arról kinek mi a véleménye,hogy a szellőző rendszer géptől való 2 utolsó légbefújási pontnál a légbeeresztő szelep karimáján kicsapódik a pára.A légbeeresztő fehérre festett fém,a szellőztető gép Lossnay rvx 25.
Nyílt égésterű készülékek levegő utánpótlását légbeejtővel kell megoldani, ezért abban a helyiségben (lakásban?) a gazdinak nincs lehetősége választani a túlnyomás és a vákuum között.
"Mi a jobb,beltéri negatív,vagy pozitív nyomást csinálni?"
A lakás légtere és a külvilág között számtalan rejtett légáteresztő rés/lyuk lehet. Ezt ellenőrzik pl a "blower door" teszttel. Ha a lakásban pici túlnyomás van, akkor ezeken lyukakon kifelé áramlik a levegő, eközben lehűl és levegőben lévő vízpára folyékony vízzé csapódhat ki. Tehát as túlnyomás vizesítheti az épület egyes pontjait.
Ha a lakásban negatív nyomás (vákuum) van, akkor ezeken a rejtett lyukakon befelé áramlik a kinti levegő, vele bejön a külvilágból némi por, zaj, stb.
A hőcserélő csak abból a levegőből tud hőt cserélni, ami őrajta meg keresztül a máshol kimenő és bejövő levegőre a hőcserélő nem lehet hatással, ezért én megpróbálnék semleges nyomást csinálni. Amikor odakinn erősen fúj a szél, olyankor ez az nyomás-egyensúly úgyis felborul valamennyire, átlagos háznál jobban, jól tömített háznál semennyire :)
"Én még nem láttam sok embert aki őrülten keresne CO2 mérőt"
Az emberek nincsenek tájékoztatna az őket folyamatosan körülvevő veszélyekről. Kérdés, hogy ez a nagy tudatlanság kiknek a felelőssége (érdeke?).
Ha az emberek tudnák, hogy a magas széndioxid szint miatt is lehet fáradt, tunya, álmos, fejfájós a család minden télen (és pl ezért is lehet hülye a gyerek az iskolában :), akkor hirtelen mindenki kíváncsi lenne a széndioxid szintre a lakásában.
Én még nem láttam sok embert aki őrülten keresne CO2 mérőt. Egyáltalán még az sem egy közismert tény, hogy milyen minőségű a lakás levegője pár óra elteltével... A kapható pár ezer forintos NDIR szenzorok már bőségesen valós információt adnak arról, hogy mikor kéne szellőztetni, és ez az ár a mezei ember ára, egy nagy gyártó ugyanezt fillérekért szerzi be, csak mivel valószínű közel nulla az igény erre az eszközre, ezért brutál haszonnal árulják.
A fejlett világ lakosságának jelentős része enyhén mérgező levegőjű lakásokban él télen, ezért őrült nagy igény lenne megfizethető co2 mérőkre. Ezért reménykedjünk, hogy laboratóriumok százaiban folynak a kutatások olcsó, stabil és megbízható co2 szenzor kifejlesztése céljából.
"Ez utóbbit bekapcsolva, 24 óra folyamatos mérés alapján a legkisebb értéket fogja 400ppm-nek venni"
Ha külső ablakpárkányra kitéve mindig pont 400-ra kalibrálja önmagát, akkor azt a chipet kb 2015-ben fejlesztették és közben nem gondoltak a jövőre:) mert ma már min. 420-ra kellene kalibrálni: https://gml.noaa.gov/ccgg/trends/
Persze jobb lenne, ha létezne naponta (óránként?) frissülő Magyarország+Budapest co2 térkép, mert akkor mindenki a pillanatnyi tényleges kültéri értékhez hitelesíthetné a műszerét. De az aktuális kültéri co2 adatokat szigorú titokként kezelik, nem szabad tudnunk róla, gondolom országos ingatlan-botrány lenne, ha kiderülne, hogy mely területeken egészségtelen lakni.
Ha tudtam volna a készülék pontos típusát, akkor olyan dokumentációt kerestem volna róla, amiben a gyártója megadja a beépített co2 szenzor típusát.
Ha sehol nincs ilyen gyártói dokumentáció, akkor lehet a legrosszabbra gondolni: a készülék a co2 szintet valószínűleg nem tudja mérni, hanem kiszámolja valami egész más jellemzőből (amiből nem is lehet co2-t számolni :)
Nem néztem utána, de ha ez a doboz 34 pénz, nem biztos, hogy nekiállnék fabrikálni. 2-3 tábla XPS, flaska purhab, csatlakozók, némi csavar-drót, idő- molyolàs....ha ezek vannak elfekvőben, akkor oké.
24 órát írnak kalibrációnak, szóval akkor - elvileg - MHz-féle szenzor lehet benne, és automata kalibrálás.
Majd megnézem, mennyire mutat mást nagyjából azonos használat mellett.
Bár lehet, hogy ezt a darabot vissza kell küldenem, mert pár óránként (tök random) benyögi, hogy alacsony akkumulátor, de napok óta nem kapcsol ki, úgyhogy töltődik az, csak valamiért időnként lecsökken a töltottség/hülyeséget érzékel.
Az egyik a manuális, amikor kiteszed az utcára és azt az értéket fogja alapértéknek nevezni (400ppm). A gyártó szerint ezzel talán fél/egy évig stabil marad. A gyakorlati tapasztalat az, hogy 1 hét után már baromságokat mér így a szenzor. Egyszerűen "eldriftel" a mért érték.
a másik az ABC (automatic baseline correction). Ez utóbbit bekapcsolva, 24 óra folyamatos mérés alapján a legkisebb értéket fogja 400ppm-nek venni. Amennyiben ez idő alatt nem teljesült, hogy teljesen kiszellőztetted az adott helyiséget, akkor a következő 24 óra alatt megintcsak baromságokat fog mérni
Egyébiránt a legnagyobb titok ezeket az automata kalibrációkat övezi. Ezeket őrzik a gyártók mint a fene és nagyon nem is publikusak. A honeywell is minden bizonnyal automata kalibrációval rendelkezik, valamilyen meghatározott algoritmussal.
Amúgy ha az MH-Z19-es szenzorod azzal kezded amit a gyártó leír, vagyis kiteszed az utcára, és azt mondod neki, hogy ez az alapérték, kb azonnal el is kalibráltad :) A mért értékedet a hőmérséklet és a pára is módosítja, ezért egy egyszeri 10-30 perces kinti mintavételezéssel biztos hogy hamis értéket kapsz. Ellenben az a megoldás tökéletes kalibrációt eredményez, ha bekapcsolod az ABC kalibrációt és kiteszed 24 órára szenzorod, majd utána kikapcsolod az ABC kalibrációt. Ez esetben a 24 órás kintléte alatt a legkisebb értéket fogja 400-nak beállítani, de ezután meg az fog következni amit mondtam, tehát kb 1-2 hét után már irreális értékeket fog mutatni.
Mit nevezel állandóan-nak? A Honeywell nem ír kalibrációt, de nyilván nem 30-40 ezres szenzor van benne. :)
Azt látom, ha kinyitom az ablakot, 500 alá csökken, de nem az ablakban mérem, csak eljut hozzá is a friss levegő.
Gyanús volt, most megnéztem, MHz-19 -em volt. Úgy tudtam, az nem mér, hanem lehet az alapján kalkulálni, és ott az az első lépés, hogy tedd ki a friss levegőre, hogy tudja, az a 400(?) ppm. Most látom, hogy valóban ndir, de akkor megint nem tudom, mi a fene lehet a Honeywellben, hogy ott nincs kalibrálás.
AZ MHZ-19 az egy NDIR szenzor, ezáltal valós CO2-őt mér, viszont állandóan kalibrálni kell. Ennél vannak jobbak is, ahol van egy referencia gáztöltet is, ezért nem szükséges sosem kalibrálni, viszont itt csak a szenzor ára 30-40k (ellenben az MHZ-19-el, ami meg 6k). Ilyen a Telaire T6615.
Ja, igen, az a baj, hogy bár érdekelne a dolog, de hülye (vagy öreg, vagy mindkettő) vagyok hozzá. Ha én meg tudom venni 11 $-ért (van olyan is ott), akkor 15-20 ezerből röhögve ki kellene tudniuk hozni a Kínaiaknak nagy tételben. Ehhez képest árulják 10 e körül a 9 funkciós cuccot lokál kütyüként, amiben a co2-t nem mérik, nem számolják, hanem 2 érték közül kiírja az egyiket...
Tudom Kecske, hogy neked nincs időd, csak régi kommenteket keresni és oldal hosszú, a kérdéshez csak lazán kapcsolódó dolgokat leírni, de itt van, 3 perc keresés. Lehet ezt hamarabb megtaláltam, mint ahogy te leírtad a válaszodat arról, hogy a kérdező a hülye, nem tud olvasni, hogy most CO vagy CO2 érzékelőt talált e.
Kapna párát, hogy a penésztől kell aggódni? A konyhaszekrény mögötti fal előbb bepenészedik, mint a szellőztető rendszerben a friss levegő ág.
Kicsit túl van tolva a gyártók részéről ez az egész szellőzéses téma, rá kell licitálni a konkurensekre.
Amúgy az XPS tudtommal zártcellás, nyilván a felülete nem teljesen sima, de osztó-gyűjtőt építeni teljesen jó. Nálam a légcsatornás klíma fogadója van XPS-ből.
"valójában szénmonoxid mérőről van szó és a honlap készítője, (vagy te :) összetéveszti a két gázt."
Vigyázni kell, mert még a Google kereső is hajlamos összekeverni a két gázt: pl beírod, hogy "széndioxid mérő" és a találatok között lesz egy rakás szénMONOXID mérő is. Ilyen esetben keresés előtt a fontos szót tegyük "macskakörmök" közé.
"Ehhez képest 25 ezerért Honeywell kapható. (Most éppen 16 e alzánál.)"
Ha pontos típust is megadsz, akkor esetleg utána tudnánk nézni a készülék részletes műszaki adataiban, hogy valóban méri-e a co2-t. Sok olcsó műszer más mért jellemzőkből saccol (hazudik) valami co2 értéket (pl van olyan műszer, amelyik csak páratartalmat tud mérni és abból "számolja ki", hogy szerinte kb menyi lehet a co2 szint :))), de mindig fennáll a lehetőség (remény), hogy megjelenik a piacon egy olcsó valódi co2 szenzor, ami köré olcsóbb műszereket lehet gyártani. A másik eshetőség, hogy valójában szénmonoxid mérőről van szó és a honlap készítője, (vagy te :) összetéveszti a két gázt.
MH-z19 szenzor. Erre mehet ESP32 és akkor home assistanttal működik kb 10 soros kóddal. Vagy bármilyen arduino, és akkor marad valami local kijelzős cuccod. Nekem HomeAssistant-ba van integrálva a CO2 mérés az előbbi dolgokkal.
Eddig arról olvastam, hogy a co2 mérés (és nem számolás) drága dolog (sok tízezer forint). Ehhez képest 25 ezerért Honeywell kapható. (Most éppen 16 e alzánál.)
Ezen felbuzdulva szétnéztem a kínai boltokban, kell legyen occó okos otthonhoz (vezérléshez) való cucc, de semmit nem találtam. 10 ezer körül vannak a számolós cuccok szintén sima önálló eszközként, és 50-100 e körültől vannak a mérő és vezérlésre alkalmas cuccok.
Ha a Honeywellnől levonom a butuska kijelzőt, dobozt, meg a márka árát, nagyon max. 10 ezer Ft az ndir szenzor (de ez valószínűleg alaposan túlzó ár). Nem létezik, hogy valamelyik dzsunkán ne raknák össze egy akármilyen vezeték nélküli cuccal.
Az XPS felülete porózus penész/gomba szeret megülni benne, ha van egy kis nedvesség. Nekem a padlásfeljárónál van körbe XPS és maga az ajtó is XPS, ott tapasztaltam penészt. A légtechnikában mikor azt írják, hogy antibakteriális. Az valójában nagyon sima felületet jelent, nincs aktív anyag a felületen. Ugyanilyen csatlakozó dobozokat lehet fémlemezből is gyártatni nem túl drágán.
Szerintem már 4 éve van meg az az adag szén. Még működik. 13kg van benne. De ez szerintem indokolatlanul nagy. Mármint a szűrőkosár amiben van. Akkoriban úgy gondolkoztam, hogy így később fog telítődni a szén és a légellenállásai is kisebb. Azt sajnos nem tudom, hogy hol lehetne beszerezni olcsóbban. Én is vennék tartalékba. Egy nyár volt, hogy lekötöttem a rendszerről, hogy ne azon keresztül szívjon a rendszer. De azóta folyamatosan rajta van. Ha nem a fűtéssel füstölnek a szomszédok akkor bogárcsoznak. A padláson van, onnan szív. Egyetlen egyszer volt, hogy füstszagot éreztem bent. De iszonyatosan befüstölt a szomszéd a padlásra. Még nem volt fent a verébdeszka és beszállt a füst.
Egy friss levegő bevezető rendszert építek, mivel környéken télen van olyan, hogy 3-4 napig nem lehet ablakot nyitni a szmog miatt... a rendszer egy h13-as hepa szűrőból és azt követő aktív szén szűrőból áll.
És itt van a probléma. Milyen szenet használjak a szűrőben? Tud valaki megbízható direkt ilyen célra gyártottat ajánlani? egy magyar cégtől vásároltam 5kg szenet, de több hetes szellőztetés és átmosás után is erős fémes kénes szagot bocsájt ki...
Tehát nem kész szűrő kell csak a belevaló szén. Illteve ha van ötlete valakinek mit lehet még csinálni ezzek a szénnel, hogy hazsnálható legyen az is jó lenne.
Ha jól értettem, akkor ez egy klíma beltéri egységen átmenő levegő lenne. Ez csak nagyon kis fűtő/hűtő teljesítmény esetén 100 m3/h, átlagos klímáknál inkább 300-500 m3/h a jellemző, de komoly hőteljesítmény esetén akár 1000 m3/h levegőt is forgathat egy beltéri egység (kültéri akár többszörösét is).
Nem egészen. A beltéri elszív 3x250-en, illetve forgat 1200-1600m3 levegőt, ehhez keveredhetne valamennyi friss levegő, katalógus szerint 260m3/h max, gondolom ennyit tudhat 100-as csonkon beszívni. Na most ennyi nem kell nekem, a kecó összesen nincs 300 m3.
2-3 felnőtt emberre ilyenkor van napi 2-3 szellőztetés, attól még 20-30m3/h is többet érne.
Egy köbméter levegő felmelegítése 1 fokkal: ehhez 0,000335 kWh hőmennyiség szükséges.
Egy köbméter levegő felmelegítése 20 fokkal (pl nullafokosról 20 fokosra): ehhez 0,0067 kWh hőmennyiség szükséges.
100 köbméter levegő felmelegítése 20 fokkal: ehhez 0,67 kWh hőmennyiség szükséges.
Ha valaki napi 24 órán keresztül minden órában újabb 100 köbméter nulla fokos levegőt akar felmelegíteni 20 fokosra, ahhoz naponta 16 kWh hőmennyiség szükséges ami a manapság divatos nem támogatott (NER-hizlaló :) gáz- és villany árak mellett már nem kevés összeg havonta.
Az alapelv működhet, de jó hőátadási hatásfokhoz valószínűleg több négyzetméternyi hőátadó felület, tehát nagyon hosszú cső kellene. Sima falú spiko helyett talán recés/hullámos falú csővel érdemes próbálkozni, azzal is növekszik a két levegő között a hőátadó felület.
És ne feledjük, hogy miközben melegszik a beszívott levegő, a hideg külsejű cső hűti is felülről a födémet, tehát energetikailag nem nyereséges a dolog. Ezért is szokás a hulladékhőt inkább olyan helyről lopni, ahol már biztosan nem kell nekünk, pl a hőcserélős szellőztetők a lakásból kifelé távozó (kidobásra ítélt) szellőző levegőből vesznek ki valamennyi hőt és azt adják át a bejövő friss levegőnek.
"Nagyon max 100m3/h levegő, de inkább kevesebb"
Ha jól értettem, akkor ez egy klíma beltéri egységen átmenő levegő lenne. Ez csak nagyon kis fűtő/hűtő teljesítmény esetén 100 m3/h, átlagos klímáknál inkább 300-500 m3/h a jellemző, de komoly hőteljesítmény esetén akár 1000 m3/h levegőt is forgathat egy beltéri egység (kültéri akár többszörösét is).
Nem kifejezetten a lakásból, hanem a födémre fektetett 200-as spikocső által a födém és a 20cm gyapot között leadott hőből lopnék valamennyit. Nagyon max 100m3/h levegő, de inkább kevesebb.
Az a terved, hogy a közvetlenül a födém tetejére fektetett beszívó cső lopjon hőt az alatta lévő lakásból és ezt a hőt adja át a csőben áramló hideg levegőnek?
A levegőnek történő hőátadás jóságának megsaccolásához
- tudni kellene, hogy menyi hideg levegő áramlik a csőben (köbméter per óra)
- tudni kellene, hogy ez a levegő mennyiség út közben hány négyzetméternyi hűtő/fűtő felülettel érintkezik.
Hadrendbe állt nálam egy egy lcs klíma. A beltéri egység a padláson lógva figyel, van rajta külső levegő bevezetéshez egy 100-as csőnek csatlakozási pont. A gyári katalógusokban nem találtam kifejezetten oda gondolt megoldást. Mennyire elvetemült az az ötletem, hogy csatlakoztatok oda mondjuk 100-125-ös csövet, amelyet aztán 5-6méter hosszan elvezetnék a padlásra fektetett hőszigetelés alatt, a végére meg tennék valaminő szűrőt?A beszívott levegőnek lenne esélye előmelegedni. Vagy ahhoz hosszabb cső kellhet?
"ahogy nő az átáramló levegő, nagyobb nyomásesés lesz"
Ez csak akkor igaz, ha csak egyetlen alkatrészt vizsgálunk.
Egy komplett szellőztető rendszer esetén ahogy nő a teljes csőhálózat fojtása (nyomásesése), úgy csökken a rendszeren átáramló levegő (ventilátorok nyomás-érzékenysége).
Nem furcsa ez. 10-ed akkora nyomásesésig van az egyik ábrázolva. Ott még kb lineáris. Méretezni kéne az egészet a csövezéssel együtt akkor kiderül mi az elfogadható. De sacc/kb az 50Pa jó lehet max térfogat áramnàl.
Alapvetően a két termék tökugyanaz érzésre, a nyomásesés karakterisztika teljesen hasonló, csak a VENTS-nél nem rajzolták ki extrém sokszáz Pascalos nyomásesésig a görbét, gondolom az már nem a hasznos része a használatnak
Szerintem engem nem érdekel hogy hány százalék tudja. Az se hogy mennyi van belőle itt.
Értelmes ember ha nem tudja akkor nem ír semmit.Ebből nincs is gond.
Nem tudom mit ártottam neked hogy ilyen lekezelően bunkó vagy, de megkérlek hogy ha bármit kérdezek vagy írok hagyd figyelmen kívül,nekem ne akarj segíteni.
"nem konkrét tipusra gondoltam hanem általánosan a nagyobb fénymásolók ventilátoraira gondoltam"
Szerinted az ország lakosságának hány százaléka tudja, hogy milyen ventilátorok vannak a nagyobb fénymásolókban? Az az 5 ember, aki ezt tudja a 10 milióból, az valószínűleg nem pont ebben a fórumban fog tartózkodni pont most.
Amúgy egy nagy fénymásolón átszívni a hűtő levegőt, ahhoz valószínűleg elég olyan ventilátor, ami 5-10 pascal fojtás mellett tud kb 80-150 m3/h légáramot. Egy lakás szellőzéséhez viszont 100-300 pascal fojtás mellett kell tudni 100-150 m3/h légáramot, tehát a fénymásolóhoz méretezett ventilátor valószínűleg nagyon-nagyon kis teljesítményű lakás szellőztetési célra.
Just found this amazing item on AliExpress. Check it out! HUF13,579.70 | New For Original Delta 17CM 17050 24V 1.70A EFB1524VHG Inverter Waterproof Fan https://a.aliexpress.com/_mKrtrgs
Szia! Én ilyen ventilátorokat építettem be az én rendszerébe annak idején. Nem volt drága, a pára nem teszi tönkre és bőven tudta amit kellett. Mindkettőn volt fordulatszám szabályzó. Vissza is kellett venni a fordulatuak elég rendesen.
Nálam a gerinc 200as sonoflex és abból vannak a leágazások. De szerintem bármilyen átlagos csalàdi házat kiszolgálna. Itt a fórumon mások is használktak ilyet. A rekupex hőcserélő ilyen ventilátorral xps dobozban jó irány. Csak ha nem entalpiás a hőcserélő akkor a kondenzvízre ügyelni kell. Én nem vezetem el sehova. Fent van a gép a padláson és egy vödör van alatta. Azt borigatom kifelé.
Ha nem tudsz értelmesen válaszolni akkor ne írj semmit.
A kérdésemből szerintem teljesen egyértelmű hogy nem konkrét tipusra gondoltam hanem általánosan a nagyobb fénymásolók ventilátoraira gondoltam. (aránylag halk és a teljesítménye is talán elég)
Szerintem egyébként 12573 féle ventilátor létezik.
"Végülis gyári megoldások is vannak becsomagolt hőcserélőre 300m3/h-ra"
A hőcserélő csupán az egyik alkatrésze a légkezelő berendezésnek, amit pl rekuperátornak szokás nevezni. A "becsomagolt hőcserélő" olyan, mintha egy autót becsomagolt motornak neveznél :)
A gyári katalógus adatot a gyártók nulla terhelésre (pl szabad térben asztalon mérve) adják meg, tehát amikor semmi szellzőcső és nulla anemosztát sincs rácsatlakoztatva.
Amikor te otthon ennek a a négy cső-catlakozójára rákötsz kb 50 méter kanyargós légcsövet, maréknyi elosztót és hangcsillapítót és 5-10 db kínai akciós anemosztátot, akor lehet hogy a fentemlített 300 m3/h-s rekuperátor berendezés csúcs légszállítása nem lesz több 100-150 m3/h-nál.
Komolyabb rekuperátor gyártók meg is adnak légszállítási görbét hogy pl 120 pascal terhelés (fojtás) esetén mennyi marad a 300-ból (ezt a görbét szinte minden komolyabb ventilátorhoz megadják, tsék nézegetni).
Dehogyis! Ez olyan adat, mintha megadnak az autóknál hogy 50 km/ H nal mennyit fogyaszt. Ha saját rendszert épít az ember nem árt tisztában lenni, hogy milyen nyomásesések adódnak a rendszerben, várhatóan X vagy y ventilátor mellett milyen térfogat áram adódik. A hőcserélő csak egy eleme az egész rendszernek. Nézz meg egy amcsi csőméretezős videót.
"azEC motornak a vezrlőjel mindenkppen megköveteli a mikrokontrollert?"
Sajnos nem írta le a ventik pontos típusát.
A Papst-nak vannak olyan EC ventilátorai is, amelyek fordulatszámát akár távolról is lehet szabályozni (PWM vagy 0-10V jellel). Ezekhez nem kell semmi extra okosság, akár pár külső filléres alkatrésszel szabályozhatók, sőt, akár egyszerű analóg szellőző automatikát is lehet barkácsolni hozzájuk.
Sőt, bizonyos (radiális lapátú) ventilátorok akár annyira alacsony fordulatszámon (600-800 RPM környékén) is képesek kiszolgálni egy lakás teljes szellőzését, amilyen fordulatszámon gyakorlatilag nincs semmi zajuk, ilyenek mellett felesleges egyéb zajcsökkentőkre is pénzt költeni.
Nem egy akkora durranas:) 5-os XPS, 2db EBM PAPST EC venti, Recair RE400 entalpias hocserelo, 2 oldalra F4+G5 legszuropaplan, hozza egy arduino vezerles, mert az RE400-on vannak zsalumotorok is
amit anno elrontottam, de 10(!) ev utan kijavitottam, hogy a kidobo cso nagyon rovid volt, igy a kifuvo ventillator zajat hallanni lehetett az udvaron nyari ejszakakon. most beraktam egy kb 4 meteres darabot, vegre csond van.
A munka nagyobbik fele azt elérni, hogy az összes szükséges anyag össze legyen készítve egy kupacba (amit munka közben el lehet rontani, abból a szükségesnél több is!). A munka többi része szinte magától megy :)
"itt végülis egy szereld magad hővisszanyerő lenne a vége, nem egy gyári központi egység"
Fogalmazzuk inkább úgy, hogy
- először csinálsz (vagy valakivel csináltatsz) egy CSAK szellőző rendszert, olyat, amibe később be lehet építheni plusz levegő fűtőt vagy hőcserélőt is
- ezzel a rendszerrel megpróbálsz együtt éni (egy-két télen át) és eközben eldöntheted, hogy ráköltesz-e még X forintot.
Én nagyjából ezen a ponton döntöttem el, hogy veszek egy olcsóbb gépet, mivel a hőcserélőt nem tudtam volna rendesen bedobozolni, úgy mint egy gyári egységben.
100 ezer környékén elég jó hőcserélőt lehet venni, nagyobb gond a ventilátor, bár ha a padláson van majdnem mindegy, csak legyen benne legalább négy méter Sonoflex cső, az kvázi mindent elnémít.
Természetesen a kondenzvízre vigyázni kell , ezért van nálam emelkedéssel kifelé beépítve a cső , majd a kiindulási pontnál , ahol csatlakoznak a befújási és elszívási Sonoflex csövek az osztó , gyűjtő pontokkal , ott van kialakítva a SPIKO csőben egy kehely , ahová összecsordogál a kondenzvíz és onnan pedig a meleg burkolaton belül ( nálam a nem használatos és visszabontott kémény szolgál erre a célra ) az elfolyóba . Nálam a pincében van egy műanyag kanna , abba folyik , ha van , de ugye télen nagyon száraz a benti levegő , ezért nagyon csekély a mennyiség.
A beszerzési ár már gondolom jóval magasabb , mint amikor én készítettem . Ma már semmi sem olcsó .:-(
Az egész rendszert egyedül építettem , két napot vett igénybe . Első napon a pontok kivágása , előtte ugye a merevítő rétegelt ragasztott fa karikákat felcsavaroztam . Második napon a csöveket szereltem .
Mondjuk azért 2x21m SPIKO cső is ilyen 160-as méretben nem lesz olcsó. Meg az egyedi buhera sem két perc... Amúgy a hely még csak-csak adott lenne a padláson. De olvastam a topikban korábbról most visszanézve, hogy a kondenzre nagyon vigyázni kell azért.
Semmi extra dolog , csak sima SPIKO légtechnikai csövek vannak egymásba csúsztatva távtartó csavarok segítségével , plusz hőszigetelőréteg a csőre . Nekem 21 méter hosszú a rendszer . A méréskor mért kinti benti hőmérséklet és a páratartalmak ismeretében a hővisszanyerés ha még jól emlékszem 82 % felett volt .
Ha már a gépi szellőztetésen gondolkodsz , akkor miért nem úgy állsz neki , mintha egy hőcserélős rendszert terveznél ? Az elszívási pontokat és a befúvási pontokat tervezd meg és kösd őket össze . Az elszívási és a befújási pontokat is közösítsd egy kifújási és egy beszívási pontra . Így azt nyered , hogy az anemosztátokkal szépen összetudod hangolni a kívánt légmennyiségeket . A jövőben esetleg csak illeszteni kell a hőcserélőt . Esetleg , ha van nagy padlásod , akkor a nálam már bevált cső a csőben hőcserélős rendszert is megépítheted olcsóbban , mintha kész gépet vennél .
Értem, tehát elég nagy átgondolás kell a beszívási pontok helyére vonatkozóan és akkor sikeres lehet talán egy nem előmelegített levegős stratégia is...
"Hmm, végülis akkor a hideg beszívás is elviselhető lehet akár...?"
A befújt hideg levegő nehéz, ezért (a lelassulás után) lefelé ereszkedik.
Ha a szobalevegő hőmérsékletétől csak egy picivel (tized fokokkal) hidegebb, akkor csak nagyon lassan ereszkedik, miközben egyre jobban keveredik a szobalevegővel.
Ha a hideg szellőző levegőt eleve úgy fújjuk be a helyiségbe, hogy az minél jobban keveredjen a meglévő (meleg) szobalevegővel, az a levegő-keverék a befújási ponttól mindössze pár arasznyira már csak tized fokokkal hidegebb, kicsivel távolabb a befújási ponttól már annyira jó lehet a hideg-meleg levegő keveredés mértéke, hogy azt csak egy idegbeteg nevezné kellemetlenül hideg levegőnek :)
A lakásban vannak olyan pontok a térben (a lakótér három dimenziós, a plafonig tart!), ahol emberek soha, vagy csak 1-2 másodpercig tartózkodnak (pl többnyire csak áthaladnak) és vannak olyan pontok, ahol órákig egy helyben vannak mozdulatlanul (ágy, TVfotel, stb). Ha a lakótér minden egyes köbméterét figyelembe veszed ebből a szempontból, máris tudni fogd, hogy a lakásban hol van az a rengeteg lehetséges levegő befújási pont irány, ahol nyugodtan jöhet befelé akár hideg levegő is.
Sok régi lakásban a fenti feltételek véletlenszerűen teljesülnek, ott nem veszik észre a lakók, hogy pl a felső ablakszárny mellett ujjnyi rés tátog 1945 óta, tehát a szellőző levegőt nem fűti semmi, mégsem érezni ezt sehol a lakásban.
Voltam olyan lakásban, ahol a gazdi a hideg szellőző levegő miatt nyavalygott:
- a szoba falán a mennyezet alatt olyan (legolcsóbb) légbeeresztő anemosztát volt, ami a befújt hideg levegőt nem gyorsan szétoszlatta+elkeverte a szobalevegővel, hanem egy keskeny nyalábban "belőtte" a hideg levegőt szoba belseje felé
- és ez a hideg levegő pont ott lassult le és ereszkedettt le a padló felé, ahol a házigazda kedvenc TV fotelje volt, ahol órákat töltött minden nap.
Persze, hogy "folyton jön a hideg a szellőzésből".
Na az ilyeneknek lehet milliókért eladni hőcserélős/előfűtős szellőzőt :) ahelyett, hogy az anemosztátot kicserélné egy két fillérrel drágábbra és elfordítaná 45 fokkal a levegő befújási irányát.
Hmm, végülis akkor a hideg beszívás is elviselhető lehet akár...? Okés... sajnos tényleg a legtöbb a jövőbeli energiaárakon múlik és ezzel nehéz jelenleg számolni. Vagy az elején építi ki az ember a hővisszanyerés lehetőségét vagy szívás volna később. És lehet olyan rezsiár, hogy megérje a gyakorlatban is...
A jól szellőztetett lakáslevegő jellemzője az alacsony szénDIOXID (max 1000 ppm CO2) szint.
Aki összekeveri a szénmonoxiddal a széndioxidot, az könnyen belehalhat :)
"0,5-ös légcserérvel persze"
Akkor optimális a levegő (széndioxid szintje) a lakásban, ha személyenként 30 m3/h a lakás frisslevegő utánpótlása. Tehát aki 0,5-ös légcserét állít be magának az talán nagyon sok fűtéspénzt pazarol feleslegesen.
"De persze ha az ember előmelegített levegőt akar bejuttatni"
Senki sem meri kipróbálni azt, hogy előfűtés/hőcsere nélkül szellőztessen. A gatyájukat is elköltik (szerintem) nem feltétlenül szükséges dolgokra.
Még azok sem merik kipróblni, akik olyan lakásban laktak 40éven át, ahol a szellőzést a száz éves ablakok rései, illesztési hibái biztosították, tehát néha télen mínusz tíz fokos is volt a szellőző levegő, de ez nem tűnt fel a családból senkinek 40 éven át.
Sokat lehet spórolni a szellőzési hőveszteségen, ha a lakás elszívási pontján elhelyezett széndioxid érzékelő úgy szabályozza a légcserét (lassítja a szellőztető ventilátort), hogy a lakásból távozó levegő széndioxid tartalma ne menjen nagyon 1000 ppm alá. Egy ilyen automatika akár több energia forintot is megtakaríthat éves szinten, mint egy sok százezer forintos hőcserélő.
Nehéz megítélni, hogy valójában mekkora hőveszteség lenne a szellőzés következtében. Normális szinten tartani hővisszanyerés nélkül a hőveszteséget gondolom csakúgy lehet, hogyha CO érzékelők vannak a lakószobáknak meg a nedves helyiségekben villanykapcsolóra kapcsolás meg utánfutás talán?
0,5-ös légcserérvel persze vállalható értékek jönnek ki a kérdés, hogy ez átlagban valóban elég-e stb. (40-50 ezer valóban évente mint bukó ilyen esetben, ha hideg levegő jön be és a hőszipkás fűtés majd felfűti a szoba levegőjével keveredve. De persze ha az ember előmelegített levegőt akar bejuttatni és rezisztív elven fűti azt, akkor ez lehet simán 120k is.)
"pusztán a WC-ben tényleg nem hozza vissza az árát"
Ha a wc-ben lévő elszívási ponton át távozik az egész lakás szellőztetése, az más számítást követel.
De az első számítás szerintem az legyen, hogy évente hány plusz fűtés-forintba fog kerülni ez a légcsere. Mert a hővisszanyeréssel ennek az összegnek valahány százalékát lehet visszanyerni, többet nem.
Például:
- a szellőzési hőveszteség hőcserélő nélkül forintosítva 40.000 Ft/év lenne.
- ha (valóban?) 80 százalékos hatásfokú a hőcserélő, az ebből 32.000 forintot visszanyer nekem
mínusz a szellőztető ventiláto(ok) egész évnyi villanyszámlája.
...és ezután lehet gondolkodni, hogy hány millió forintos extra hővisszanyerő befektetés ér meg nekem évente 32.000 Ft bevételt :)
Köszönöm, értem én. Meg kell vizsgálni majd, hogy mennyire fér bele. Ahogy nézem korrektebb csőventik meg elektromos kalorifer kombó sem lenne meg 100 ezer alatt, ha mondjuk mindent becsövezünk, de elsőre csak a fürdőbe meg WC-be kerülne elszívás és oda így oldanám meg a szellőzést akkor azért 1 millió fogható így. A legkisebb hővisszanyerő a VENTS-től meg 250k, mondjuk az tök felesleges szerintem, mert pusztán a WC-ben tényleg nem hozza vissza az árát. Szóval ha csak a WC-re koncentrálunk az elején, akkor elég a csőventi kombó elsőre abszolút költségfogásra
ha elfogadsz egyg jotanacsot olyantol, aki mondjuk 10+ eve ilyen hazban el, akkor nem ez lesz az elso, amin megfogod a penzt.
hamarabb engednem el a motoros redonyoket meg a jakuzzit vagy a kertet, mint a szelloztetot.
felesegemnek mindig mondom, hogy ha a hazbol csak 3 dolgot tudnek magammal vinni az uj lakohelyemre, akkor az a szellozteto, a kozponti porszivo es a mikrohullamu suto lenne.
nem kell tulgondolni es rogton milliokban gondolkodni.
nekem 10 eve DIY-ben kijott 300e Ftbol komplett egy 2 szintes csaladi haz szelloztetese ugy, hogy az entalpias hocserelot keszen vettem ~130e Ftert.
nezz korbe a neten, hatha arul valaki hasznalt rekuperatort, a csovezest magad is fel tudod szerelni meg akkor is, ha bilincselned kell, ezek nem urraketak, hogy ne tudjad megoldani nemi utanajarassal:)
persze, ha ezen az osszegen mulik, hogy be tudtok-e koltozni vagy sem, akkor nyilvan elso korben a csoveket alakitsd ki, de arra figyelj, hogy eros kondenzacio indulhat meg a nedves helyisegekbol kifele ahogy fokozatosan hul majd a levego, ezt mar most kezelned kell
nekunk is egy helyiseg egy befuvo pont van a legtavolabbi ponton, furdokben elszivas. ejjel zart ajtoknal alszunk, de meg igy is sokkal minosegibb az alvas, mint elotte.
De lehet, hogy senki sem fogja vállalni olyan fűtőkábel legyártását, ami automatikusan leáll a fűtéssel, ha eléri a 80 fokot (pl ha leáll a légáramlat, mert elromlott a ventilátor).
1 m3 levegő 1 fokkal való felmelegítése 0,000335 kWh energiába kerül. Tehát ha ebben a csőben például 100 m3/h légáramot kell 20 fokkal felmelegíteni, akkor (0,000335 x 100 x 20) 670 wattnyi fűtést kell a levegő útjában elhelyezni. Ez lehet kb 20 méter hosszú, méterenként 40 wattos szigetelt fűtőkábel.
Lehet kapni készre szerelt fűtőkábeleket is, sok kereskedő összerakja a kívánt méretre. Én olyat rendelnék, ahol a fűtőkábel soha nem melegszik fel fel a PVC cső lágyulási hőmérsékletére (kb 80 fok).
Ha szorosan körbetekered a szénszűrő-hengert, az nem lesz túl nagy szűrő-felület. Én vagy megpróbálnám a szűrőpaplant "rakott szoknya" módjára hajtogatni, vagy egy nagy műanyag rekeszt kívülről beborítanék szűrőpaplannal és ebben helyezném el a szénszűrőt.
Ehhez valószínűleg több száz watt hőt kellene átadni nagy felületen. (az átáramló levegő mennyiség ismeretében pontosan ki lehetne számolni). A nagy hőátadó felületet igen nehéz megvalósítani házibarkács módszerekkel (pl 10-20 méter szigetelt fűtőkábel drótháló hengerre ritkásan feltekerve). Kis hőátadó felület esetén viszont nagyon magas hőmérsékletű (vörösen izzó) fűtő felület kell (porbeégés szag + tűzveszély + balesetveszély).
Én nem melegíteném a bejövő levegőt,
ha a befújási irány okosan van megválasztva (ahol soha nincs ember) és a légáram nem nyalábolt, hanem széttartó (gyorsan elkeveredik a szobalevegővel), akkor a bejövő szellőző levegő szerintem lehet akár mínusz 10 fokos is.
Szeretnék építeni házilag egy fűthető szellőzőberendezés t úgy hogy egy 10 cm átmérőjű Pvc csőbe alumínium csöveket helyezek el és közéjük rákok egy fűtő szálat. A cső lehet 1 vagy 2 m hosszú, És azt remélem tőle hogy a beszívott 0 °-os levegő ből csinál 20 °-osat. A ventillátor nem fog beázni, a házon van szigetelés. Tehetek még egy másik szellőzőt, ami a hideg levegőt kifújja, hogy ne legyen túlnyomás a házban. Mit gondoltok erről? Valakinek van kedve együtt megcsinálni? Fizetnék is érte.
Tipikusan a beszívó csöved a külvilágban van, vagyis oda nem teheted ki, mert szétázik. A másik probléma pedig hogy illik megvédeni egy előszűrővel (tipikusan G4), hogy ne ez fogja fel a port. Vagyis nagyon nem optimális önmagában használni. Amennyiben ezek áthidalhatóak valóban jó önmagában is.
Szia! Ez önmagában használható. A beszívó cső elejére kell tenni. Ez egy dublafalú szűrő. Egy nagyobb és benne egy kisebb henger. Közé kell tölteni a szenet. Ezáltal jó nagy felületű szűrő sok szénnel. Lassan tömődik el. De ez a leírásban is szerepel.
Ha az ajtó körüli (az ajtólap és az ajtókeret közötti) rés átlagosan 2 mm-es, akkor az áramló levegő számára összesen kb 200 négyzet-centiméternyi lyuk áll rendelkezésre. Ez szellőzés szempontjából olyan, mintha egy felnőtt férfi tenyér méretű légáteresztő lyuk lenne a falban.
Ha a lakás átszellőztetéséből erre az ajtóra 30 m3/h légmennyiség jut, az másodpercenként 8,3 liter levegő áramlást jelent.
Most képzeljünk el egy tenyérnyi lyukat a falon, amin minden másodpercben 8,3 liter levegő áramlik át. Hát nem egy szélvihar :)
Olcsó beltéri ajtók esetén ezért nem kell pánikba esni, amikor szellőztetést tervezünk.
De már írtam, hogy lehet légátersztőket is venni, vagy akár hangcsillapított légátersztőket csnálni (asztalossal csináltatni).
"Ne találj ki olyan érvelést a nevemben, amit aztán könnyen cáfolhatsz,
egy szót sem mondtam küszöb alatti résről."
Igazad van, nem küszöbre vonatkoztattad. Ettől függetlenül az állításom igaz, hogy a küszöb alatti résnek nagy a légellenállása. Amennyiben új beltéri ajtókról beszélünk, aminek az oldala és teteje tömített, ott csak a küszöb aljáról tudunk beszélni. Abban igazad van, hogy nagy az áteresztő felület így, viszont borzasztó nagy az a kerület ami körbe veszi ezt, ezáltal aránytalanul nagyobb lesz a légellenállása mint egy sima csőnek (ahol az adott keresztmetszethez a legkisebb érintkezési felület tartozik).
Ne találj ki olyan érvelést a nevemben, amit aztán könnyen cáfolhatsz,
egy szót sem mondtam küszöb alatti résről.
Nézz meg egy olcsó szobaajtót nagyon közelről: hány milliméter rés van az ajtólap és az ajtó keret között. Ezt a millimétert szorozd meg a rés teljes hosszúságával (ajtó körben 4-5 méter) és számold ki, hogy összesen hány négyzet-centiméteres lyukról beszélünk.
Alapvetően akkor nem teljes az egyetértés, hogy mennyi levegő tud egy sima beltéri ajtó küszöbénél és egyéb résein átmenni.
Egyrészt 67-re végződő kolléga válaszait hanyagold kérlek, mert valszeg ő mekelek, aki ámokfutást végzett már villanyos topikban, életveszélyes "tanácsokat" adva, majd bannoltatva magát emiatt.
Másrészt nyugodtan csörögd fel bármely hővisszanyerős cég területi képviselőjét, nekem nagyon jó a tapasztalatom velük márkától függetlenül. Egyszeri lakásfelújítóként is segítettek, akár teljesítmény tervezést is megcsinálva alaprajz alapján ingyen.
Harmadrészt részletes tervet már gépész fog tud csinálni, de őszintén szólva itt már te döntöd el, hogy erre szükséged lesz-e. A gyakorlatban nálunk pl. egyáltalán nem issue az ajtó kérdés, mert egyrészt a választott gép letudja követni, másrészt a nap nagy részében amúgy is nyitva vannak az ajtók, így most hogy 10-20 percre egy fürdőben éppen becsukod, semmi gondot nem okoz.
Ezt azért támadnám, mivel a küszöb alatti rés jelentős nyomásesést okoz. Az hogy ez van minden háztartásban sajnos nem jelenti azt hogy JÓL is működik ez a megoldás (nem véletlen tesznek az ajtókba szellőző rácsot). Mivel nem igen van olyan rendszer ami a menet közbeni nyomás változásokat lekezeli (pl ajtó becsukása), ezért csak az egyik állapotra tudják ezt bekalibrálni. Vagyis vagy nyitott, vagy csukott ajtónál állítják be a kívánt térfogatáramot (ha tippelnem kell nyitottnál, pont azért mert jelentős nyomáseséssel jár mire átjut az ajtó alatt, ezért az összes másik helyiséget is le kéne fojtani, hogy rendes legyen az egyensúly, az meg azt jelentené hogy küzdene a gép rendesen).
"ha fogni kell pénzt valahol akkor az a szellőztetés volna"
Sokan nem is tudják, hogy évente hány forint lenne a lakás szellőzési hő(forint) vesztesége, de egy megbízható üzletkötő azt mondta, hogy a hővisszanyerés évente milliós hasznot hoz :)
Persze van aki kiszámolja, hogy a hővisszanyerés valójában mennyit pénzt hozna és milyen rohadt sokba kerülne neki és ezután inkább kiszámol magának egy hővisszanyerés nélküli szellőző rendszert, fillérekért.
Köszönöm szépen a válaszaitokat! Alapvetően akkor nem teljes az egyetértés, hogy mennyi levegő tud egy sima beltéri ajtó küszöbénél és egyéb résein átmenni.
A központi egységes szellőztetés alternatívájaként volnának még a fali kerámia hőtárolós push-pull ventik. Na ez számomra túl drága ahhoz képest, hogy erősen kompromisszumos.... én azokat hanyagolnám.
Viszont, ha fogni kell pénzt valahol akkor az a szellőztetés volna. Mennyire vállalható az, ha bekerül mondjuk a gipszkarton fölé a flexi légtechnika, de ténylegesen csak a nedves helyiségekben lenne bármi funkciója, egyelőre nem építenék be központi egységet, csak 1-1 csőventit meg villamos előmelegítőt. Ez meg mondjuk lámpakapcsoló lekapcsolása után utánfutna kicsit azt annyi. Az épület többi részében hagyományos ablaknyitogatás lenne a szellőzési megoldás.
Így a jövőben nem lenne lezárva a lehetőség, hogy bekerüljön ténylegesen egy hővisszanyerő. Adódhatnak úgy a rezsiárak, hogy jobban megérje, ne csak komfort és fenntarthatóság oldalról legyen kívánatos.
Ezt még be kell tenni egy szűrő házba. Ilyet is árulnak, de jelentősen nagyobb áron. Csak hogy tiszta legyen mindenkinek. Vagyis ez a linkelt termék önmagában nem sok dologra jó.
Overengineeringg: Jó kérdés, hogy miért nem engedik kikapcsolni. Penészesedést még megérteném, de azt nem, hogy akkor miért nincs lehetőség átállítani ilyenkor a rendszert belső keringetésre simán.:(
"Persze így azért kell némi átszellőző rés zárt ajtóknál is, tehát az ajtók hanggátlását nem lehet a maxra kitolni, automata küszöbbel meg hasonlóval..."
Egyszer nézz meg egy 30-40 m3/h-s légamot, nevetségesen kevés.
Ennyire kevés levegő könnyedén átjut az egyszerű olcsó szobaajtók "gyári" résein.
De értelmesebb aszstalos könnyedén csinál neked olyan ajtó keretet, amiben el van rejtve egy akár 5 méter x 2 centiméteres hangcsillapított légáteresztő rés.
De hangcsillapított légáteresztőt lehet csináltatni utólag ajtólapba építhetőt, vagy a szoba falába beépíthetőt is.
Alapvetően hővisszanyerős szellőztetésnél - amelynek nem célja a hűtés vagy fűtés - nem igazán szokás szobánként 1-1 elszívást is frisslevegő beszívást csinálni nem? Tehát szobákban befúvás az ajtótól legtávolabbi részen, majd elszívás a nedves helyiségekben nem?
Persze így azért kell némi átszellőző rés zárt ajtóknál is, tehát az ajtók hanggátlását nem lehet a maxra kitolni, automata küszöbbel meg hasonlóval...
Vagy láttatok már olyat is, ahol szobánként van elszívás és befűvés is egyben? Még a gyártók se úgy promózzák a rendszereiket elsőre...
(én már barkácsoltam fél négyzetméter (5.000 cm2) feletti szénszűrőt is, abba mai áron kb 80.000 forint lenne egy 25 kg-os szén-töltés, de lehet, hogy életed végéig nem kell új szenet venni bele :)
Most nem tudom mennyibe kerül. Mikor vetten akkor is drága volt már. De ez a szűrő egy töltet szénnel megy már 3 vagy 4 éve. Fent van a padláson. Én még körbe tekertem szűrőpaplannal. Azt szoktam időnként kimosni. Drága a szűrőház és a szén is. De ha hónapra leosztom akkor már nem is sok. Kíváncsiságból meg fogom kérdezni, hogy most mennyibe kerül a szén. Venni akarok, legyen itthon ha cserélni kellene.
Az hogy mennyi időre elég a szén, ezt senki sem fogja tudni megmondani neked. Nagyon függ attól, hogy mennyi szennyezést szív magába. Kiindulásnak jó lehet ha úgy számolod, hogy 1 szezonra elég.
Messziről nézve elég baromságnak hangzik hogy nem engedi a gyártó a kikapcsolását a gépnek. Azt kell megkérdezni tőlük, hogy ekkor géphibától félnek-e. Amennyiben nem géphibától félnek (ettől nagyon meglepődnék és sok más kérdést vetne fel), akkor max az lehet a probléma, hogy elkezd a házban feldúsulni a pára, ezért jelentkezhet a penészesedés. Viszont ha a lekapcsolt idősávban nincsenek nagy páratermelő folyamatok, akkor nem lehet gond.
Aktív szénre még nincs saját tapasztalatom, de az aktív szén egyértelműen működő megoldás (gázálarc, ipari szűrések, számtalan példa van). Az más kérdés hogyha a szellőztető gép ventilátora alapból le van terhelve, akkor csak nagy felületű aktív szenes szűrő fog megoldást adni, mert akkor csökken a nyomásesés és nem esik drasztikusan le a szállított térfogatáramod. Egyértelműen egy külső egyedi szűrőházat kell készíttetni, amiben megfelelő vastagságú és felületű cserélhető betét van. A szénszűrőnek is kell egy adott vastagságúnak lennie, mivel van egy előírt kontakt idő a levegőre, vagyis hogy minimum mennyi idő alatt mehet át a szénrétegen a szűrni kívánt levegő. Ha ennél gyorsabban jut át, akkor egyszerűen nincs idő a szagok, káros anyagok eltávolítására. Pontosan ezért nem működnek hatékonyan az aktív szenes szűrőpaplanok és valószínűleg ezért vannak olyan vélemények mindenfelé hogy semmit sem ér. Persze hogy nem ér semmit, hiszen időben alig érintkezik vele a levegő.
Ha le van szigetelve a ház, nincs nagy hőhíd, akkor nem penészedhet. Másrészről persze a fürdések és egyéb nagy vízgőz felszabadulás után természetesen legalább egy órával kapcsolható.
Köszönöm, rá is néztem, de valóban megszűnt. Helyette Zehnder van, de ők ugyanúgy nem engedik a teljes lekapcsolást, mint a Wolf. Még a manual is kiemeli, hogy ilyen csak áramkör megszakítással lehetséges és nem ajánlott penészesedés veszélye miatt.:(
Paul Santos 370. Lehet hogy már megvette őket egy nagyobb cég, de még láttam nagyon így kinéző szellőztetőket, a nagyobb cég logójábal.
Ezek nagyon egyszerű eszközök, lényegében egy szigetelt házban kettő ventilátor meg egy hőcserélő van. A hőcserélőhöz nem kell áram, a ventilátorok meg akkor mennek, ha te akarod.
12 éve működik a passzívházunkban a hővisszanyerős szellőzés.
Sajnos telente valamelyik szomszéd olykor szintén szeméttel tüzel. Kitapasztaltuk kb mikor tüzel így, és beállítottuk az időkapcsoló órát, 18-22:30 között le van kapcsolva a szellőzés. Semmi érezhető gond nincs. Fürdés természetesen 22:30 után, vagy ha előbb, akkor be van kapcsolva a szellőzés.
Napközben sem megy folyamatosan, pláne ha nem vagyunk otthon. Ezt szintén az időkapcsoló óra szabályozza.
Az említett porszűrőbe elhelyezett aktívszén jóformán semmire sem jó. Vastagabb rétegben kellene az aktívszén de azt meg a szellőztető rendszer ventilátorai nem bírnák átszívni, mert nem erre lettek tervezve.
Nagyon gondolkozunk hővisszanyerős szellőző beépítésén a házunkba, viszont sajnos télen elég erősen füstölnek a településünkön (fűtenek mindennel ami ég) és este ablakinyitás felér néha egy mérgezéssel.
Nem szeretném, ha a szellőző ezt a füstöt ezt behozná a lakásba, de a forgalmazókkal beszélgetve kiderült, hogy gyakorlatilag nincs gyártó, aki ajánlaná a készüléke lekapcsolását napi 5-6 órára a problémás esti időszakban, sok gyártónál erre nincs is lehetőség, csak az áramellátás megszakításával.
A gyártók inkább az aktív szenes szűrőket ajánlják, viszont nem tudom, hogy ez elég lenne-e. Akinek van ilyennel tapasztalata füstös környékén, tudna válaszolni, hogy mennyire akadályozza meg a szagok bejutását a szűrő?
Melyik csőben tapasztaltál páralecsapodást? Az elszívási pont és az elszívó osztó között (én itt gyanakszok) vagy a gép és a külvilág közötti szakaszon?
Magában a cső a csőben a hőcserélő és a beszívási-kifújási pont is egyben a külvilág felé . Ehhez csatlakozik az egyik doboz , ami az elszívott levegőt gyűjti egy pontba a házból és egy csővel kötődik össze a belső csővel ( kifújó ág ) . A másik doboz kötődik a külső csővel , ami a házba juttatja a friss levegőt .
Na, akkor azt tisztázzuk először, hogy a csőben cső vezetéked melyik szakaszon van a folyamatban. Három szakasz van. Külvilág - hővisszanyerő gép. Hővisszanyerős gép - két elosztódoboz. Elosztódobozok - szoba befújási ill. elszívási pontok. Ha jól értem te a külvilág és a gép között használtál csőben cső vezetéket?
Van két dobozod az egyik kötődik a belső csőhöz , azon áramlik kifelé az elhasznált levegő , a másik doboz kötődik a külső csőhöz , azon áramlik befelé a friss levegő . A kifújási ponton az elhasznált levegő csöve nálam 30cm-el hosszabb mint a friss levegőé, hogy ne szívja vissza az elhasznált levegőt még véletlenül sem , valamint ez egy 90°-os könyökkel a föld felé van irányítva , így nincs ráhatása a kinti széliránynak .
Nálam 21méter hosszú a dupla cső . A házad alaprajza alapján kell eldöntened , hogy hol lenne jó az osztó és gyűjtő elhelyezése . Ha megoldható hogy egymáshoz közel legyenek , akkor onnan akár flexibilis csővel is csatlakozhatsz a gerincre . A gerincet oda akasztod , ahová neked megfelel , mert azt írtad , nagy a padlás . :-) Nálam kicsi , ezért J alakban szereltem össze .
Két Spiro cső ( légtechnikai cső ) egymásba tolva , a kívánt légcsere szerinti átmérő használata fontos . A légsebesség minél alacsonyabb legyen a jó hőátadás és a zaj végett ! A két csövet egymástól 120°-ként szerelt csavarok tartják el a toldásoknál , ezek a csavarok a belsőcsőben vannak szerelve , így könnyű egymásba tolni a csöveket . Hőszigetelés csak a külső csőre kell !
Értem. Mettől meddig halad a csőben cső vezeték? A befújási és az elszívási pont térben elkülönül. Hol egyesíted a két vezetéket? Kösz az eddigi válaszokat is.
" A sógorom aki jobban ért ehhez, szerinte hővisszanyerős szellőztetést csináljunk. "
Az enyém is az . :-) Dupla cső , a bentiben kifelé halad az elhasznált levegő , a külsőben a friss befelé . Minden helyiségben elszívó és befúvónyílás sem gond , csak a két szemben lévő sarokban elhelyezni . Az osztó-gyűjtőket gondolom a födémre helyezitek , tehát az összes oda vezető csövet lefogjátok hőszigetelni . A gerinc ( hőcserélő, ami nálam a koaxiális cső ) mehet felfelé haladva , mint írtam , a kondenzvíz az aljánál kialakított helyen van gyűjtve és onnan elvezetve .
Fagerendás padlás van. A gerendák között 15cm-es kőzetgyapot szigetelés van. Rajta páraáteresztő fólia. Rajta 2.5cm-es deszka. Ezen már nem lesz szigetelés, így a csövek a szigetelt burkon kívűl lesz. A padláson nincsen fagy, a tetőgerendák alatt szigetelés van, de egy nyílás mindig nyitva van. Így 7 fok tavaly az alja. A kondenzvízet még nem tudom, hogy lesz elvezetve. A sógorom aki jobban ért ehhez, szerinte hővisszanyerős szellőztetést csináljunk. Ő nem aggódik a pára miatt, a szigetelt csőben hisz. Illetve ma reggel azt mondta, ő minden szobába tenne befújást és elszívást is. Az ajtó alatti rések felesleges fojtások.
Ha van nagy padlás , akkor elsőre úgy is a padlástér hőszigetelése lesz a fontos lépés . Nálam a cső a csőben szellőztetőrendszer van , ami 21 méter hosszú. A kondenzvíztől nem kell tartani , amennyiben az osztó-gyűjtőket a hőszigetelés alá rejtitek , majd a kifelé emelkedéssel megépített csőrendszerben kialakuló kondenzvíz az visszafolyik a gyűjtő felé , de mielőtt oda befolyhatna , csináltam a csőben egy kis bemélyedést és onnan elvezettem a kondenzvizet a beltér felé , hogy ne tudjon megfagyni ( egy nem használatos kéményen keresztül egészen le a pincébe ) . A 21 méteres csövet 10cm-es gyapottal hőszigeteltem , amit párazáró fóliával le kell zárni , hogy a pára ne juthasson a gyapotba .
Tavaly télen vettünk egy 1950-es években épült házat. Részben hőszigetelt.
A tél során azt tapasztaltuk, hogy a konyhában (mely nem szigetelt) a padlón időnként viz tócsa jelenik meg. A ház téglafala alulról vízszigetelve van. A vakolatot az alsó 1m-ben kicseréltük. A konyha fel lett újítva. A víztócsa a magas páratartalom és a hideg padló miatt van. Most jön a szellőztetés. Emiatt a szellőztetést is szeretnénk megoldani. De ha már kiaalakítjuk a szellőztetést, akkor már az egész ház szellőztetését megakarjuk oldani. A co2 1500ppm-re felmegy éjszaka zárt ablak mellett. Padlásunk nagyon nagy, ott van hely mindennek. A légbevezetéssel vannak a gondjaim. Mivel zajos helyen lakunk, így az ablakon keresztüli légbevezetés nem jó. Ha a padláson keresztül ventilátorral fújnám be a levegőt, akkor tartok attól, hogy amikor nem megy a ventilátor akkor a szobákból felszálló meleg levegő párája télen lecsapódik a padlásban lévő csővezetékben, még akkor is ha szigetelve lesz a cső. Tavaly télen 7 fok volt a padláson. Először kipróbálnám a hővisszanyerés nélküli szellőztetést. Van erre valamilyen tapasztalat?
Bocsánat, elfelejterrem: ha egy szűrö tele van, és ki kell cserélni egy LED lámpa mutatja.
Altalában egyszer kell őket cserélni.
Egy más valami, több funktiókat lehet párhuzamosan rátenni, például: wifi, programozót, relé rendszerrer több mindent, még egy kültéri páratartalom érzékelőt is hogy ha például magasabb a pára kint mint bent, zártkörben működjön.
1) a rendszerben van 3 szonda (érzékelő), ami a levegő minőséget elemezni. Ezek: H2O, CO2 es COV (VOC). H2O - a páratartalom százalékát elemzi (0-100%) - a háznak ideális télen: 30-40%, nyáron: 50-60%; az egészségnek ideális: 40-60% C2 - a szén-dioxidot elemzi (0-2000 ppm) - az egészségnek ideális: 1000-1500 COV (VOC) az illékony szerves vegyületek, szagok, dohány, főzés (mg/m3) - ideális 0-10mg/m3=Jól szellőző levegő, 10-600 mg/m3=Rossz szellőző levegő, 600-1000mg/m3=Állot levegő, 1000-9999 mg/m3=Veszélyes levegő
2) van 2 szűrő: 1db G4 a szívásnak, és 1db M5 + activecarbon fúvásnak
A rendszer mindig működik kis sebességben, ha az ideális paraméterek túlléptek, a nagy sebesség kapcsol be.
Ahogy csak a téli, fűtési időszakban működik zárt körben, a konyha miatt (páraelszívó) lehetne probléma, mert hőveszteség lesz, de ez naponta nem 10%.
Egy lejjebbi postban írtam: "az ablak fenti keretébe higro-szabályoz szellőztetőt tettem". Ez automatikusan nyílik, zár, és depresszióba kerül a térfogat, beengedi friss levegőt ami pótolja a hiányt. Ez csak a főzési időszakban történik, ami mondjuk naponta 60-150 perc. Igaz, itt, a térfogat lehűl = hőség vesztesség.
1) Most nem lenne problémám, csak, ha bezárom ezeket. A beleszólásod miatt, be is fogok végleg zárni néhányat, ami túl sok lenne az áramláshoz képest. Van egy areométerem, ezzel mindenütt a légáramlatot meg tudom mérni és kiegyenlíteni az egész rendszert.
2) Ha bezárok minden szellőztetőt, a másik megoldás, mint sokhelyen még, egy repülőgépben is. Leszedni a páraelszívó csövét ami kifúj és egy actívcarbon szüröt teszek a mostani helyett. Itt ahogy a konyhai páraelszívó működik, +/- saját magát szűri, és még a rendszer is szűri egy részt, így triplán lesz szűrve (a rendszer G4 + M5) Itt ami igaz és nem ez az hogy: actívcarbon (szénszűrő) = fogyasztható, de meg kell újítani = sajnos szürke energia és a fejben nem mindenkinek passzolna ez.
Ha tudsz franciúl, vagy németül, vagy olaszul itt egy több mint kiváló svájci tanácsok és ajánlások a svájci szabványok szerint.
Én jól olvastam , csak Te nem gondolkodtál el a két rendszeren . Ha bekapcsolod a páraelszívót , ami elszívja a főzésnél keletkező gőzt , szagokat , azt a levegőt hogyan pótolod a házba ? Ablakot nyitsz , vagy a hőcserélős rendszeren keresztül juttatsz a házba friss levegőt ?
Nekem nem kell elmagyaráznod a rekuperációs rendszer működését . Nálam már nagyon régen működik a saját fejlesztésű , mint már lentebb írtam .
Egy kettős irányú központi szellőző rendszerben is kötelező egy sütő/főzőlap feletti páraelszívó, minden esetben franciában, Svájcban.
Az itteni előírásokat nem tudom de nekem mindegy ez nem egy új konstrukció.
Úgy érzem, hogy nem olvastál el mindent amire a megjegyzést tetted. Lejjebb írtam: --- "Rendszerem elszívása Ø125mm: 1- az amerikai konyhás nappaliban, konyha részén van a sütő/főzőlap feletti páraelszívó ami egyenesen külkerré kiszívja a főzési párát, és kb. 1 méterre, mögötte egy elszívó légszelep ami egyenesen a rendszerbe megy." ---
A sütő/főzőlap feletti páraelszívó nem megy be a rendszerbe, egyenesen ki a szellőztető tetősapkán keresztül, ennek semmi köze a rendszerrel.
Nem lesz se ablaknyitás, ez az amaz ahogy feltételezted.
A rendszer tisztít, frissít és lehet erőszakolni 20 percet "friss" levegőért. Ezt lehet minden x órában 20 percet. Ez télen. Tavasz-nyár-ösz: normálisan minden friss (semmi újrahasznosított) de ha hidegebb van, egy gomb és slussz, vagy egy programozót felszerelsz.
Egy kettős irányú központi szellőző rendszerben:
- vagy zárt körben, ahol aktívcarbon szűrővel tisztítja a szobákból kiszívott levegőt és befúlja. Itt a hőmérséklet veszteség kb. 2°C (fok) télen/nyáron. Példa télen: Ha bent a szobában 20°C van, kint 0°C; 18°C fog befújni (a felújított szűrt használt levegőt fújja be, ami újra használt, elvileg és egészségügyileg tiszta lett). MIT ÉREZ A PÉNZTÁRCÁM? -> télen elvesztettünk 2 fokot, és csak 2 fok különbséget kell felmelegíteni.
- vagy nyílt körben, ahol a tiszta (vidéken), vagy a piszkos (Budapesten) új levegőt fúlja be. Itt a hőmérséklet vesztességes, vagy nyertességes. Nyáron melegebb lesz a szoba, klíma kell, és télen hidegebb. Példa télen: Ha bent a szobában 20°C van, kint 0°C; 0°C-ot fog befújni (a tiszta vagy piszkos 0°C-ost). MIT ÉREZ A PÉNZTÁRCÁM? -> télen elvesztettünk 20 fokot, és 20 fok különbséget kell felmelegíteni.
Megjegyzés: Zárt körben, be tudod állítani hogy például mikor szív, be kinti friss levegőt 20 percre, azután vissza megy zártkörbe.
Így van ez drága Dr Watson, és ezt senki nem tudja ellent mondani.
Egy kis magyarázat, mert itt az emberek legalább 80%-a mindent összekever: klíma és szellőző rendszer, azt se tudja mi a különbség.
Na mindegy. A szellőző rendszerben több típus van, de én csak az egy irányú központi szellőző rendszert, és a kettős irányú központi szellőző rendszert említem. Ezek vantilátorral működnek. A többiek természetesek és nincsen vantilátor, de itt is több fajta van.
A leghatékonyabb és energia spórolós rendszer a kettős, mert nyertes lehet felhasználva a benti meleg levegőt, vagy talajt, vizet, egy speciális , cső hőcserélővel.
Engem a talaj-levegö hőcserélő rendszer érdekel, mert az én rendszeremet, később meg tudom hosszabbítani, semmit nem kell kicserélni, csak hozzáadni, csatolni kell.
Egy Canadian well, puits Canadien, "geotermikus hőcserélő" funkciója az, hogy egy 35-50-100 méteres csővel felmelegítjük a friss vagy piszkos kinti levegőt, ami 2 és 3,5m mélyben van. A földnek a hőmérséklete 12-14 fok körül van, ez +/ stabilis. Mind ezt ki kell számítani, a cső átmerője és hosszúsága fontos, úgy, hogy a csőben bejött friss levegő minimum 20 másodpercet legyen (30 még jobb), de addig amíg a kettős irányú központi szellőző rendszerbe megy. Nem kell elfelejteni mennyi m³/h kell a szobák szellőztetésért.
Mindezzel a rendszer kb. 10°C-ot fog befújni és nem a téli 0°C-ot. Télen a nyereség, csak 10 fokot kell felmelegíteni és nem 0°C és ez 100%-an friss kinti.
Itt dupla a nyereség az, hogy nyáron felhasználva, klíma lesz belőle és csak 40-100W-ot fogyaszt, amikor egy klíma 1000W-ot. Például kint 30 fok van, a csövekben a levegő 16-18°C-ot fog befújni, mert a 30 fok lehűl a csőben a 12-14 fokos talajban. Így bent a levegő, ami nem tudom 24-28 fok volt, fel lesz újítva 16-18 fokos friss levegővel.
Ha kiszámoltad , hogy minden optimális az elképzelésed szerint , akkor minden rendben . Egy kérdésem azért lenne . Mi van , ha átmeneti időben zárt ablakok lesznek és intenzív főzés lesz a konyhában ? Beindítod az elszívót , ami mondjuk tud elméletileg 100-600 m3-t óránként ( nem tudom milyent terveztél ) . Honnan lesz a friss levegő utánpótlása ? Vagy megoldod úgy , hogy amikor üzemel az elszívó , akkor a hőcserélő befúvó ventilátora fogja pótolni a rendszeren keresztül , vagy a konyhában nyitsz ablakot ?
A talaj inkább agyagos. Néhány éve, az elején, a nappaliban kiszedtem néhány csempeburkolatot, hát egyesen homokos földre voltak rakva. Na... mit csináljak. Hát 5x5 cm-es léceket tettem, és közzé ESP-t, rá 25mm-es OSB lapokat. A többiszobákban, sok erővel kiástam egy kicsit, kátrányt, 10cm-es ESP-t 5cm-es betont öntöttem. A nappaliban, majd sorban, 5mm-es ESP-alu szigetelés, infrafűtő film, "glass protective film" (ezt nem tudom magyarul) a víz nedvesség ellen, majd igazi kőrisfa padlót, nem lamináltat. A többibe, 5mm-es ESP-alu szigetelést infrafűtő film, "glass protective film" és csempeburkolat.
Az biztos, a nedvesség a talajból jön, annak ellenére hogy a kertben és mindenütt száraznak látszik. Nincsen talajnedvesség elleni szigetelés, vagy még egy 50-60cm-es üres térfogat se.
Számításom szerint, 200m3/h elég, ez lesz a maximum a nagy sebességben, a kicsi az 90m3/h körül van.
Hogy ne beszéljek félre, és mindenki megértse egymást, a rendszerem pontosan kattints " ide , ez lesz". Már minden mag van rendelve, fizetve, meg kell keresnem.
Nálam van egy amerikai konyhás nappali, 3 szoba, egy folyosó, egy fürdő toalettel, és egy 2 éve épített új 10m-es hosszú x 2.5m-es veranda.
A veranda, 10cm-es ESP szigetelés a padlófűtés alatt, fent 10cm-es kőgyapot.
- a falak 2 oldalt 12,5m hosszuak, 20cm széles gerendák egymásra + 10cm ESP szigetelés teljesen ablakolt dupla üveg, 1,5m magas.
- a falak, másik 2 oldalt a nappalit és egy szobát érint, ami a régi ház leírt jellemzőivel rendelkezik (kb. 60cm tégla + 10cm ESP)
Csak a verandán nincsen baj, rendben a páratartalom, 60-65%-on van (ha ha ha mert új, én csináltam). Na mostan 3/4 rést itten élünk, télen is.
A verandában lesz befúvó fúvóka, de bezárva, attól függ amitől lóg 😜, és 8-10 hónapos tapasztalat után lehet hogy kinyitom, hogy össze tudjam hasonlítani az adatokat, és meghatározni hogy kell-e vagy nem.
A rendszer levegő áramlása 200m³/h, kis sebesség 60 m³/h, nagy sebessége 90m³/h, Ellenáramú hőcserélő: átlagos hatékonyság 90%, érzékelők: H2O, CO2 , COV, H2O-t lehet módosítani, de gyárilag 75%, keletkezett zaj <35dB.
Csővezetékek 50mm szigeteléssel Ø125 és Ø80 mm
Rendszerem elszívása Ø125mm:
1- az amerikai konyhás nappaliban, konyha részén van a sütő/főzőlap feletti páraelszívó ami egyenesen külkerré kiszívja a főzési párát, és kb. 1 méterre, mögötte egy elszívó légszelep ami egyenesen a rendszerbe megy.
2- a fürdö-toalettben. egy elszívó légszelep ami egyenesen a rendszerbe megy.
Rendszerem befúvása a rendszertől az elosztó dobozig Ø125, az elosztás szobaként Ø80mm:
1- az amerikai konyhás nappaliban, nappali részén, teljesen ellentétes részben a konyhával, kb. 9 méterre, egy befúvó fúvóka, 50cm-re a nedvesedő problémás kültérifal mellett.
2- a szobákban, kb. 1 méterre, a kültéri falak mellett egy befúvó fúvóka és a folyosó közepén is egy fúvóka. Ah, a folyosó nyitva van a nappalira.
Megjegyzem, a befúvó fúvókákat lehet beállítani, 15, 30m³/h-ra, az elszívó szelepek egyenesen a rendszerbe mennek és ott lehet a levegő áramlását módosítani.
Még sok barkácsolásom van, de már mindezt október első felében fogom felszerelni, most csak készülgetek, elmélkedek hogy optimálom a rendszert (távolság, hol menjenek a csatornák, stb.)
Ahogy csak 2 méterre a mellék épületben van a hőszivattyús bojlerem, elég nehéz lesz hogy csatoljam a kifúvását, mert 2 falat kell kifúrni, az egyik 60cm régi vöröstéglafal, azután 10cm ESP, kb. 5 cm hézag, majd 25cm klinker téglafal.
Ebben a pillanatban néztem meg. Most a hőszivattyú meg van álva, kint 32.6°C és a kifúvó érzékelő 27.5°C. Ez, Δ5,1°C.
Már többször megnéztem, amikor a hőszivattyú kompresszora működik, ez a Δ lehet még 12-15 fok is.
Leírva ezt, most látom, van egy másik fogás! és tanulmányoznom kell az esetet.
1) A hőszivattyú bojler rendszer csak akkor működik, amikor a napelemek termelnek.
2) A hőszivattyú bojler rendszer max. 10 óra alatt felmelegíti a hideg vizet a kívánt hőmérsékletre, és ezt csak napsütés alatt, nappal van. Este egyáltalán nem.
3) A hőszivattyú bojler rendszer a fogyasztási szokásoktól függően melegíti a vizet.
3b) itten 50, 55 vagy 62°C tudok kiválasztani és,
3c) ez azt jelenti, elkészíti a melegvizet azokra az órákra amikor kell, látja hogy használjuk,
3d) ha a szokások változnak, alkalmazkodik, és le vagy felcsúszik a működési időpont. Ha ha ha! Mindez, az okos "1 valaki"-nek nem fog tetszeni ! Ez az "1 valaki" nem tudja mi okos, és mi nem 🤬
Minden esetre egy motorizált pillangósszelep rendszert kell kialakítani, minden helyzetet tanulmányozni, ha H2O kint, bent, a hőszivattyú kompresszora működik, nem működik, stb., stb. Ezzel nincsen problémám, a tárgyban dolgoztam, de a feltételeknek kell pontosoknak lenniük, ami elvileg azt jelenti, nem kell megtévedni. Na, mindig lehet módosítani, és ez idegesítő vagy bosszantó, miért nem vizsgáltam ezt az esetet.
Ha a nyári esetben a hőszivattyús bojler tud segíteni , az jó . Viszont az a kérdés , hogy a talaj mennyire nedves és miből van ? Sziklás , agyagos , homok, stb . Abból kiindulva amit írtál , hogy a ház régi és a talajtól nedvesedik , akkor gondolom eléggé vizes lesz a talaj . Ha így van , akkor télen is eléggé konstans lesz a hőmérséklet abban az 1,5 méteres mélységben , ahol a talajhőcserélőd lenne . Azt írtad , hogy 200m3 óránkénti légcserével számoltál . Az lenne az ideális , ha több párhuzamos ágból tudnál összehozni egy rendszert, ami a házba irányuló gyűjtőn keresztül kötné össze őket . Ha több ágat csinálnál , akkor kisebb sebességgel haladhatna a levegő , így optimálisabban tudna melegedni , kisebb súrlódási veszteség és halkabb rendszer jöhetne létre . Nekem a padláson van egy 21 méteres cső a csőben rendszer , ami mint hőcserélő működik . Esetleg gondolkodjál el azon , hogy mi lenne , ha télen egy ilyen belső csőben fújnád ki a levegőt a rendszerben . Tehát dupla csövezés a földben . A bentről kifújt levegő is melegítené a friss levegőt , mielőtt a cső végén elhagyná a föld alatti csőrendszert . Nálam mérések alapján megközelítőleg 87%-os a hőcsere .
Végül mégis, egy érdekes intervenció, van ész és ötlet 👍
Ahogy látom, a közbeszólok 90%-a klímárol akar beszélni, amikor a tárgy más, szellőző rendszerről van szó.
A hát 1900 években ház, a talaj alatt 50-60cm, felette kb 10cm köböl, sziklából. A többi vörös égetett téglából van, vastagok, 60 - 70cm, nem egyformák.
Északra, keletre 10cm, délre, nyugatra 5cm ESP- tettem. Na, később, közvetlenül az északi falat + ESP mellé 25-ös klinkertéglából egy falat építettem, meghosszabbítva a házat egy mellék épülettel, ahol mosoda, hőszivattyús bojler és vízakna van, ezután 2 helység. így, az északi rész, ahonnan a hideg jön, több mint teljesen meg van védve. A plafon 5-6cm-es deszkák, rajta valami nem vájog, de föld összekeverve szalmával, 10cm körül. A ház padlása nincs szigetelve, de a padlójára 8cm-es ami lent lépésálló polisztirol, fent faforgácslap szigeteléssel van. Később, majd a szarufák közzé, üveg vagy kőgyapottal fogom elszigetelni. A ház inkább túlszigetelve van.
Ablakok nem nagyok, 2 rétegűek, nem akartam 3 rétegűt mert a fény kevesebb, és a napsütési energiafelvétel is.
Szigetelés, ablakcserés után a pára tartalom majdnem semmit nem változott.
Akkor, mint a 80-as években, a túlszigetelés miatt, az ablak felett, én az ablak fenti keretébe higro-szabályoz szellőztetőt tettem. Nálam ez se javította a helyzetet és nagyobb lett a hőelvezetés.
Ahogy nézem a páratartalom úgy mozog mint kint, azzal a különbséggel, hogy, amikor kint lemegy 30-40%-ra, bent, jelentősen csak 4-5 óra után látszik a nagy változás, de mindig sokkal magasabb mint kint. Este, gyorsan felmegy. A páratartalom, soha nem megy lejjebb mint inkább 60% mint 50-55%, este télen, nyáron könnyen 75-90%. Minden szobában van digitális hőmérő, páratartalom mérővel. Néhány falak, lent, penéseskék.
Hőmérséklettel viszonylatban, télen, nyáron 21-22 fok között vannak, csak a hálóban 17.5°C mert ezt akarjuk.
Kb. fél éve hogy keresek egy megoldást, itteni szakértök és nagyon sok szakirodalmat olvasok innen és nyugatról.
Az egyetlen igazi megoldás: kettős irányú központi szellőző rendszer. Ezzel, 6-12 hónap alatt a páratartalom stabil és körülbelül megfelelő lesz. Egy hűtő-fűtő klima semmit nem tesz, és egy központi légcsatornás klíma nem csak több milliókba kerülne, de nem meg oldana semmit, csak a hőmérsékletet.
Az én rendszerem olyan lesz ahogy te érted, non-stop forog, működik. A szobákba befúj, a konyha, WC, fürdő kifúj.
Télen a "By-pass"-al zártkörben forog, nyáron kintről hozza be a levegőt. 2 szűrő, az egyik aktívcarbon. Van benne H2O, CO2, COV szondák, amikor magas a H2O tartalom, nagy sebességbe megy.
Áram spórolással nincsen bajom, napelemes rendszerem van, de mégis minden úgy van beállítva hogy 100%-ban akkor használok amikor termelek.
Télen, amikor kevés a termelés, a futés forog. A fő (master) a nappali, amikor kikapcsol, egy szoba kapcsol be, ugyan így a szobák 2, szobákként, vannak prioritások, elsőbbségek. Ezt relével oldottam meg, és tapasztalatom az, hogy ezzel is spórolok. 1. nem minden működik ugyan abban az időben, 2. Ahogy csak néhány percet fűtenek, nem ez a néhány perc fog váltani a szobák hőmérsékleten és így korlátozom azt hogy a legkevesebb áramot importáljam.
A te ötleted, nyáron megfelelne, ha optimálni akarnám a hőmérsékletet, mert megnéztem, ha kint például 30°C van, a hőszivattyú kifúj 20-22° körül fúj ki.
Tanulmányozni fogom a javaslatot, ez egy "By-pass"-al megoldható.
Télen, mégis hogy legyen igazi friss levegő, és nem visszahasznosított és csak légszűrőn keresztüli, pillanatnyilag ragaszkodom az elképzelésemhez. Hozzáteszem hogy a Kanadai kúti rendszerben lenne egy motorizált By-pass ami a páratartalommal működik. Ha kint nagyobb a pára mint bent, bezár és zárt körben működik, ha nem akkor fordítva.
Tudok róla , mert annak idején én is irogattam hsz-eket . Én annak idején a 21 méter hosszú cső a csőben rekuperátort készítettem el , ami ma is tökéletesen működik . :-)
Megkérdezhetem mivel van hőszigetelve a házad , EPS , vagy kőzetgyapot ? Ha nyáron nagyon magas a páratartalom bent a házban folyamatosan , azt elég nehéz orvosolni . Egy ilyen rendszer ( ebben van hőcserélő ) , a Te esetedben csak befúvási pontok lennének és elszívási pontok , amikből a levegőt direktben kifújnád a házon kívülre . Nagyon nagy felület kell ahhoz , hogy a házban az elvárásodnak megfelelően alakuljon a klíma . Viszont van hőszivattyús bojlered . A házból kifújt levegőt átvezetném a hőszivattyún és vissza a házba . Így több legyet csapnál egy csapásra . A benti meleggel felfűtenéd a vizet , a lehűlt levegővel hűtenéd a házat és a hőszivattyún kicsapódna a pára a levegőből , így száradna a ház is .
Nem németben, Franciaországban, ahol soha nem havazott és nem is fagyott, >9 hónapon nem kellett fűteni, csak felmelegíteni egy kicsit hogy 22-23 fok legyen 🤬
Itten, majdnem az Antarktikán vagyok, a +3 , 4°C és -3 , - 5 fokkal 😜
A kurvazöldel viszonylatban, még legalább 50 év kell itten hogy összehasonlítható legyen. A fűtés inkább elektromos.
A WC-vel viszonylatban, nem nagyon van igazad!
1) a legkisebb faluban, szennyvízcsatorna van, itten vannak még árokok, vagy a kertben egy 4 szöges deszkásfal ajtóval.
2) például az egyik legjobb és ismertebb márka mindenütt nyugaton és itt is, a Geberit !
Az itteni kereskedelmi típusú modellek nem léteznek ottan, még a katalógusban se 👍
Elhiszem amit mondasz, szerencsés vagy, mert sokaknak alig felét tart.
Én az elején nem a klímáról, hanem a szellőző rendszer miatt ugrottam ide. Voltak akik hűtést fűtést tettek bele és végül inkább klíma felé mentek.
Nekem nincs klímám, nem is akarok, na de már volt nekem 20-25 évvel ezelőtt de csak falihűtő.
Ahogy többen említették lejjebb, nálam a baj a pára, túl szigetelt a ház, és a talaj nedvesség, túl öreg régi építés. Amit lehetett az épületben megcsináltam, és vannak még más kiegészítő megoldások, és ez ahogy a légtechnikában mondják, ez a kettős áramlású motoros szellőztetés, a klíma kevesebb mértékben.
Az egész házat lerombolni, újat építeni, mai technikával nem képzelem el 😡. De, még egy mai épített túlszigetelt házban a probléma páralecsapódás, a kondenzáció. Ahogy több mnt 100 éves a ház, jobban megőrzi a nedvességet, a pára beszívódik a falakba, penészedni kezd stb.
Na, hozzátettem hogy ezzel télen spórolni is lehet, visszanyerni és nem fűteni !... és még nyáron hűteni, ha a rendszert egy nyugaton nevezett Kanadai kútnak hívnak (csövek 2-4m-re a talajban), itten állítólag ismert, biztosan, de sehol nem találtam meg a nevét 😢.
Elmagyarázod ezt egy itteni szakértőnek; ő: tudom, tudom, de 50-100km2 senki sem tudja igazán, csak hallottak erről és az anyagokkal viszonylatban, hát nincs, ez nem létezik.
A lényeg, mindent tudnak, mesterek, mérnökök, de semmi sincs.
Akkor, vagy rossz régióba estem, vagy olyasmit állítok ami nem létezik, de mégis nyugaton több mint 100 éve rendszeresen használják, vagy lehetetlenül igényes vagyok.
Kakasról szamárra ugrok: például csináltam egy pizza kemencét nyugaton, itt is megkezdtem az alapokat, de aztán "majdnem sehol" nem találtam tűzálló habarcs keveréket, csak vizet kel bele tenni. Ezzel 1.5-2cm-t tudsz tömni. Itten samot port használnak vagy agyagot. Na, 5-6 hét után egy építő kereskedőnél mégis találtam, utolsó 2 db. 1 kilós zsákot Pécsen. Ha akarok többet, 3-5 hét kell várni. 1 kg-nak az ára annyiba került mint egy 25 kilós zsák nyugaton. Azt monta, szerencsém volt hogy találtam és neki véletlenül volt, mert senki se használja ezt.
Nagyon sok mindent, ami majdnem évszázados, és ma is naponta használnak nyugaton, itt nem használják, vagy alig, mert egy külföldi hozatott, vagy rendelte ide. 1000 ilyen példám van, és az újdonságokkal is ugyan ezt érzem.
Nekem 14 éve van fenn az egyik klímám , a második meg 4-ik éve . Szerelő még azóta nem látta . Fűtenek - hűtenek úgy , ahogyan azt kell . Ha szakszerűen volt és jó helyre felszerelve , akkor abból hűtőközeg nem illanhat el és teszi azt , amit elvársz tőle.
Ez a mondatod a legjobb : " Ez lesz összenyomva (fűt), vagy meglazítva (hűt). "
Esetleg olyanról , hogy halmaz állapotváltás tudsz valamit ?
Ez egyedül alkalmazkodik, ha szellő van (ablak, ajtó nyitva) megállítja a fűtést.
Illeszkedik hogy a padló ne legyen melegebb mint amit a padló eltűr (ha laminált, fa max. 27°C, ha csempe még 40°C is lehet).
Télen kirándulsz 10 napot, fagyvédelembe teszed, amikor megérkezel, 22°C lesz, ha még maradsz 2-3 nappal többet, meg tudod hosszabbítani, nem kell a szomszédodnak mondani hogy kapcsolja ki, kapcsolja be, stb. stb.
2)
A Hőszivattyús bojlerem -5 és +43°C működik. Közvetlen mellék épületben, mosodában van. Ha lehűl vagy felmelegedik nekem az több mint mindegy, soha nem volt alacsonyabb mint 8°C.
4 éve használom, ide 1-2 év múlva teljesen amortizálódott a rendszer.
Ne okos lenni lehet úgy is hogy barátot, szomszédodat megkéred, ezt, azt csinálni.
Ez olyan mint egy számítógép, mire használ ez? Egy írógép is jó, vagy egy tollal, nem golyóstollal, és megkéred a szomszédodat hogy javítsa ki. Számítani az ujjad, vagy egy logarléc, stb.
1.) Például az én hőszivattyús vízmelegítőm R134a használ. Egy HAJDU HB 200C ugyan azt a R134a !
2.) Egy magyar HAJDU HPAW 4-6kW, R32 - hűtőközeget használ a
3.) Egy itteni levegő-levegő hőszivattyús légcsatornázható klíma, mint a 8,5 kW-os Fujitsu Eco ARXG30KMLA, vagy a 3,4kW-os LG CL12F/UUA1 R32 gázt (hűtőközeget) használ.
4.) Mitsubishi, Toshiba-k pedig R410A, Daikin, Panasonic pedig R32.
Nincsen egyetlen egy igazi klíma rendszer amelyik nem működik egy gázzal, folyadékkal amit hűtőközegnek neveznek.
Ez lesz összenyomva (fűt), vagy meglazítva (hűt). A gyártók a gáz utántöltés kétévente javasolják, de 3-4-5 év is tarthat, ez meglátszik amikor sokkal többet működik és fogyaszt, de ez már késő.
Ne haragudj, de a kérdésem: a te klíma rendszered Mars bolygóból jön?
A szoba termosztát három lépésre van tőlem és évente kb kétszer nyúlok hozzá. Ha egy fillér plusz pénzt költenék arra, hogy akár Ausztráliából is állíthassam, akkor nem okos lennék, hanem hülye.
Aki CSAK azért vesz meg valamit, mert az állítólag okos, az nem okos.
A 20 éves TVdet sem csak emiatt cserélted le, hanem azért, mert a régi TV ezreseket drágított villanyszámlán, az új TV meg szinte semmit.
Manapság minden "okos", aminek az kapcsolásához nem kell felkelni a fotelből és hármat lépni. Ettől a berendezés egyből okossá válik.
"És a hőszivattyús bojler?"
Hőszivattyús bojler: olyan berendezés, ami víz felmelegítés közben lehűti a helyiség (lakás) levegőjét, amit te drága pénzért felmelegítettél. Okos az, aki ezt nem tudja, ezért okosan megvásárolja :)
"Leírom a véleményemet, talán ez megváltoztathatja a látásmódot."
Az ilyen mondatok után szokott jönni egy hozzászólásnak álcázott hirdetés,
vagy egy, a fizika törvényeit hírből sem ismerő "magányos feltaláló" nevetséges agymenése, aki soha nem kérdez, mindig csak kinyilatkoztatja a Szent Igazságot :)
Ez a gazcseret nem tudom ki mondta, de csunyan atvert...
A klimat illik evente ellenoriztetni (ha futesre is hasznalod akkor nem art 2x), aminek resze a takaritas, elektromos kotesek ellenorzese, mukodes ellenorzese, valamint ha barmi gyanus, lasd nem fut/hut elegge, akkor gaznyomas ellenorzes.
Ha rendesen van kivitelezve, akkor nem kell utantolteni se par evente, nem hogy cserelni...
Ne haragudj meg, de nagyon ugy nez ki, hogy nagyon korlatoltak az ismereteid az egesz epuletgepeszet temakorrol!
Nálam egy 5 szobás 120-130m2 ház kb. 10kW kellene, "split" reverzibilis klímaberendezés, fűtésre és hűtésre. lehet egy picivel többet, vagy kevesebbet.
Ez kb 2,5 - 3,5 kW-ot fogyasztana.
Igen, az biztos hogy télen többet fogyaszt mint nyáron, mindenek felett akkor ha jól van beállítva, mert az egészségre vonatkozó tanácsok és irányelvek az, hogy 5-6-7 fokkal kevesebb kell mint a külső hőmérséklet. Például kint 30°C van, bent 25°C elég a szervezetnek, jó hűvösnek tűnik de mégis meleg van, 35°C kint, 28°C bent több mint elég.
Télen, mégis inkább 21-23°C kell, attól függ hogy hogy mozog és él az ember. Egy hálószobának, 16-17°C elég.
A klímában, elég rendszeresen ki kell cserélni a hűtőfolyadékot, ami igazán egy gáz de folyadék formában általában ez R410A, R407C, stb. a márkától függ.
Általában 5 év elött ki kell cserélni vagy feltölteni, de évente meg kell nézni ha van-e tömítési és szivárgási probléma.
50 méter szerpentin cső légellenállása ha méterenként van kanyar benne, márpedig 180 fokot teszel, akkor 120 méter egyenértékű csőhossz lesz. Ív R = 2d-vel számolva, méteres csövek végén 180 fokos ívvel. Sima felületű csővel számoltam.
Csak példa venti:
200as venti 800 M3/ órát tud.
200 köbmétert tud 250Pa nyomással.
De az áramfelvétele 1000 W körül van itt. Élettartalma 5 év maximum. 40, vagy 20 Wattal meg sem mozdul a levegő ekkora cső végén.
Miért hűl a föld gyorsabban, ha szerpentin a cső? Ezt a baromságot honnan veszed?
Mitől is függ a hőátadás?
Ha egyenes a cső és kevesebbet hűl le... Akkor kevesebbet is ad át. De ha kihűtöd a földet, mert nem pótlódik a hő vissza, mert alul méretezed, akkor már nem lesz -5 fokban csak -5 fokos levegőd.
Miért nem csinálnak levegős geotermikus kutat, szerinted?
Minek jobb a hőátadása, a levegőnek, vagy a folyadéknak?
Ne vakíts, hogy 40-60 Wattos ventillátorral eltolod 2-3 M/sec sebességgel.
Néhány méter légtechnikai csövet beépítettem már, nem hiszek a mesékben.
Van két tankönyvem is hozzá, 5 és 3 centi vastagok.
És nem csak porfogó, párszor átolvastam már végig.
40 60 Watt ventilátor energiával te nem fogsz tudni egy szobát sem lehűteni....
2,5 kw hűtési energia teljesítmény felvétele 450-800 Watt. Klímája válogatja.
Megmérem, csinálok róla videót, ha nem hiszed.
Mi az az aktivcarbon szűrő? F4-es, vagy G9-es?
Számolnék, de sehogy sem jön ki a matek.
Pedig naponta látok ~300 darab hővisszanyerős hűtő/fűtő/ párásító szellőztető gépet, néhány megawatt feletti hőszivattyút, stb.
Nalam aktualisan egy ~40nm teljesen szigetelesmentes hazat hut fut egy 2.5kW-os klima. A most epulo hazba egy szinten 2.5kW-os, de legcsatornazhato rendszert teszek.
A klima telen futesben nagysagrendekkel tobbet fogyaszt mint nyaron hutesre!
Lasd elmult egy evem fogyasztasa:
Klimaban milyen huto folyadekot kell kicserelni???
Az én helyzetemben, 120m², 5 szoba +konyha, fürdő, WC, stb., egy 10-12 kW-ok klíma kellene.
Ahogy padlásom van, egy központi rendszert választottam, mert kevesebb a probléma. Ha baj lenne, csak a ventilátort kell kicserélni, ezt még egy teenager is megtudná csinálni.
Számítások szerint, ez mégis több lenne mint 10kW/4=2,5kW amikor működik. Télen még menne, de nyáron nagyon sokat fogyasztana.
A klíma nem csak sokba kerülne, de készülék karbantartása is, mert minden 3-4 évben ki kell cserélni hűtőfolyadékot, ehhez egy specialista kell.
Ahogy megnéztem a Vents Vue 100 csak 100m3/h, hővisszanyerős max. 72%-os teljesítmény, D osztály.
A DFC 90 QAI ez 200m3/h, hővisszanyerős ≈90%-os teljesítmény, A osztály (23W-45W-137W, átlagosan 51,3W), és beltéri levegőminőség H2O, CO2, VOC detektálás van, ami a ventilátor sebességét váltja.
A csövekkel, 50mm-es szigeteléssel (itten csak Sonoflex 25mm fajtát találtam, 50mm-t nem, de van egy két helyen 2x drágábban mint nyugaton), 1db légcsatorna kollektor 6 szobának, 1db Ø125mm -6 m hossz., - 6db Ø80mm -6 m hossz. nekem kb 1'200EUR ≈ 450e Ft. A felszerelést én csinálom, nem kell mérnök lenni.
A kettőt nem lehet összehasonlítani, az itteni kis teljesítményű.
Ha véletlenül jó hővisszanyerős rendszert akarsz, vigyázni kell, mert itten csak 25mm-es szigetelésű flexibilis csövek vannak, és a teljesítmény sokat függ ettől. Nálam a padláson lesz, ez még nem szigetelt. De még ha szigetelt is, a gyártók, a teljesítménnyel viszonylatban mindig 50mm-es szigetelt csövekre vonatkoznak, még ha a plafon alatti is a rendszer. Na de ezt soha, vagy nagyon ritkán említik meg.
A "kanadai kút" rendszer kb. ugyan ennyibe kerül mint a hővisszanyerős szellőztető. Nekem a szállítás a probléma, de meg fogom ezt oldani, nem tudom mikor... család és haverok vannak nyugaton.
Ahogy 5kW-os napelemes rendszerem van, nálam minden elektromos, okos: a fűtés rendszer sugárzó padlófűtő film, hőszivattyús vízmelegítő, stb. és ezzel a rendszerrel még 20-30%-ot lehet spórolni, javítani a levegőt és az életminőséget, és eltávolítani az én 1900 években épített pára tartalmat, nedvességet, penészt, stb. és majdnem teljesen független lenni.
Vegulis -20 fok eseten meg 30 fokkal kevesebbet kell futeni! (Azt a tenyt, hogy Magyarorszagon 5 fok az atlaghomerseklet, azt ignoraljuk!)
Hogy 10 fokos levegovel ugyanannyit tudjal huteni, mint egy 2.5-3 kW-os klimaval, ahhoz lenyegesen nagyobb legtomeg kell, mint 200m3/h.... (Az ugye megvan, hogy egy mondjuk 3kWos klima max aramfelvetele ~1kW?)
Igen, nem lesz egy hőfokú a a föld, és kihűl és ezért kell kiszámolni a cső átmerőjét és hosszúságát.
1.) A csőben a levegő sebessége 1,5 és 3,5 m/s között kell lennie
2.) 20 és 30 másodperc között legyen a levegő utazási idője
3.) Ha szerpentin rendszerrel csinálod a föld sokkal gyorsabban lehűl
Ezekkel a kiszámolásokkal, nekem kb. 200m3/h kell, a cső hossza 50 m.
Ha egyenesen van a csöved, kevesebbet hűl le és bármikor a friss levegőd 10°C felett lesz, ami például télen -3/-5°C-hoz képes, 12/15°C-kal kevesebbet kell melegíteni.
Egy másik megjegyzésem az hogy nyáron klímaként használhatod, ez csak 40-60W, márpedig egy klasszikus "split klíma" 2,5-3kW !
Még az is hogy aktívcarbon szűrővel a levegő tiszta.
"Számold ki a különbséget egy egyszerű szellőztetéssel mennyi energia (kW) kell felmelegíteni egy házat,
és ha szellőztetés a földben 2,5-3 méter mélyen hőcserélővel (ez egy cső) a kinti, téli friss levegő ami -5 fok, a geotermikus hatással 10-12 fokot fúj be !
Szoval evi (valamivel tobb mint) 700kW-ot sporolsz melegvizen a hoszivattyuval... (Az ~27e ft evente)
A nyugati hoszivattyus bojler arakat nem ismerem, de ha jol nezem magyarorszagon az ami legcsatornazhato az ~700e ft-nal kezdodik... (Ugyebar a belso levegot felhasznalokat meg sem emlitjuk, mert azoknal a "megsporolt" 700w az a futeskoltsegben jelentkezik)
Szoval teny es valo ~20 ev alatt visszahozza az arat es utana szintiszta sporolas!
Ha netan valahol jelentosen tevedtem a szamokkal, legyszives javits ki!
De ez a parlament, nekik annyi pénzük van amennyit akarnak.
Én nem drágán, hasonlót csinálok, a pénztárcám nem ugyan az.
Egy kicsit ezt csináltam 4 évvel ezelőtt a melegvízzel, 200 literes nyugati hőszivattyús rendszerem, évi fogyasztásom kevesebb mint 700kW, a régi 120 literes soha nem volt elég, és több mint 1 400kW volt.
Nem tudom hogy te hallottál már az életedben a VIN-röl (Vehicle Identification Number = jármű azonosító szám)?
A Kecskeméten gyártott Mercik szériákban vannak!
Ettől a számtól addig, nyugatra megy, mások keletre ! Vannak mások amik Svájcba mennek, ezek a szériák megint mások és nem csak a felszereltség de a minőség is.
Ugyan ez a helyzet az itteni Audi, Opel, Suzuki-val.
Megfordítva nyugaton gyártottokkal ugyan ez a helyzet.
Menjél be egy "igazi" merci garázsba, és mond meg nekik hogy ez vagy az a model, nyugaton nem ugyan az mint az itten gyártott és vásárolt.
A válasz az hogy ezt már régóta tudjuk és így van.
A gyertyától a fék, szoftverig, mások ottan és itten. Sokszor egy nyugaton vett autóhoz nem találod meg itten a 100%-osan kompatibilis alkatrészt!
2.)
Télen, nyáron teljesen más a klíma!
Nyáron, este 9-10 óra között már nedves a fű, egész reggel 10-11 óráig, Debrecenben, Pécsen, Szegeden, Budapesten nem!
3)
Egy párátlanító gép:
a) semmit nem fog csinálni hogy a házad egészséges legyen, mindig nedves, penészes marad, még ha a legjobbat és legdrágábbat is veszed. b) a klíma nagyon energiaigényes, sokat fogyaszt.
Ezek csak barkácsolóknak jó, kereskedelmi érvekkel megtévesztenek.
Az utolsó nagyon egyszerű, de el kell végezni néhány tanulmányt, de felsőosztályút.
Számold ki a különbséget egy egyszerű szellőztetéssel mennyi energia (kW) kell felmelegíteni egy házat,
és ha szellőztetés a földben 2,5-3 méter mélyen hőcserélővel (ez egy cső) a kinti, téli friss levegő ami -5 fok, a geotermikus hatással 10-12 fokot fúj be !
A különbség 20-40%, a rendszeredtől függ !
Nem adok itten leckét, de logikusnak kell lenni, és nem egy párátlanító, vagy klíma kereskedő fog engem meggyőzni.
Nagyméretű geotermikus PE-HD csöveket 200, 250, 300 mm átmérőjűt Magyarországon sehol nem lehet találni. A legnagyobb itten 90mm-es.
Egy DN90-el geotermikus lég-lég hőszivattyút környezetében egyáltalán nem lehet használni. Egy rendszerrel amihez 300-400 m3/h kell, nem tudna működni mert 50 m-en semmi légcsere, felmelegedés nem lenne, nagyon nagy a vesztesség kis átmérőjűvel.
Leírom a véleményemet, talán ez megváltoztathatja a látásmódot.
Most rendeltem meg, jó áron (sokkal olcsóbb mint egy Helios, Zehnder, Vortice, stb, 3 éves garancia) egy magas hatású A osztályú, >90% hővisszanyerős szellőztető rendszert, kettős áramlás, (DFC 90 QAI) a link: https://www.eoliance-habitat.com/maison-individuelle, nyugatról, 50mm-es szigetelt flexibilis csövekkel amik nem léteznek itten.
Az itteni rendszerek elavultak, minőségük keleti országoknak vannak gyártva (mint az autók, szerszámok, stb.). Ez az én tapasztalatom. Egy itt vett és gyártott Mercedes, Audi minősége más mint nyugaton!
Nyugaton az itteni modellek nem is léteznek, vagy ritkán és ott igazán olcsók és alacsony minőségűek.
A jövő héten fogom megkeresni, mert belefér az autómba. Na ez egy kis nyaralás lesz >1'000km oda + vissza.
Ahogy több hozzászóló megemlítette itten, nálam a baj a nedvesség, páratartalom, penész, sokszor a páratartalom (Rh) 75% felett van.
A házam 1900 években volt építve, amit teljesen felújítottam, szigeteltem, SikaMur Injectocream 100-al, talajnedvesség szigetelővel megpróbáltam, de ez az utolsó csak kb 5-8%-os páratartalmat távolított el.
A szellőztetés nagyon fontos, de a baj hogy Zalában a klíma különleges és nagy a páratartalom, sokszor magasabb mint 70% Rh, 19 órától reggel 9-10 óráig, még nyáron is.
A levegő kintről történő megújítása problémás, nappal még menne, de eltávolítani a párát hogy 55-60-65% Rh körül legyen és hogy a falak is véglegesen megszáradjanak, egy itteni rendszerrel és technológiával lehetetlen.
Egy magas hatású hővisszanyerős szellőztető rendszerrel, télen még sokat (20-40%-ot) is lehet spórolni a levegő felújításával, nyáron pedig klíma rendszerré válik; ezért máskép kell feltenni a dolgokat, Magyarországban nem létező agyagokkal és technikával.
Sajnos ehhez 200mm-es PE-HD csövek kellenek, itten és a környékben nem létezik, úgy mint a fent említett 50mm-es szigetelésű flexibilis cső (itt csak 25-ös van).
Nekem PE-HD, 50 m kellene (2x 25m), Helios LEWT-E 200 rugalmas cső, de erre, Német, Francia, stb. országokból a fuvarozás-szállítás többe kerül mint az anyag, és az autómban nincsen 1,80x1,20 méteres térfogat rendelkezésemre.
Na de keresek, keresek fuvarozót, de nem vagyok hajlandó 500-1000€ fizetni a szállításre.
Pont ezt néztem korábban én is, valószínűleg ez lesz, csak még nem tudom ki fogja csinálni. Elég borsos áron szerelik, sajátkezűleg viszont nem fognék hozzá.
Esetleg Budapesten tudnátok valakit ajánlani, aki kompletten beszerelné légbeeresztőkkel, ajtórácsokkal együtt?
"és nem kell a kerámiabetétes hővisszanyerős csoda, mert annyival nem jobb? A fűtésköltségben nem fog sokat jelenteni?"
Mivel a legtöbb gyártói információ teljesen hihetetlen (pl. icipipici hőátadó felületű hőcserélők hihetetlenül magas állítólagos hatásfokkal, ismeretlen/eltitkolt mértékű légáram esetén), ezért várható fűtésköltség megtakarítást nem lehet még saccolni sem. Tehát befektetés/megtérülés számításokról szó sem lehet.
Ehhez jönnek még az egy év óta kiszámíthatlan eneriga árak.
Ehhez mindenképpen menne ablakszellőző is. Ezzel csak az a problémám, hogy valamennyire csövezni is kell, de ha annyival jobb, akkor bevállalnám. Árban majdnem ugyanott lenne a 2 megoldás.
Már annyit olvastam, hogy teljesen elvesztem a sok info között. Néhány helyről árajánlatot is kértem, de mindegyik teljesen más (persze mindenki a saját termékét szeretné eladni). Akkor most mi lehet a legjobb és nem túl drága megoldás?
Arra minden féle képen oda kell figyelni, hogy ha van nyílt égésterű gázkészülék: konvektor, kazán, vízmelegítő. Akkor nem javasolt kifelé préselni a levegőt egy ventillátorral a házból, mert könnyen szén-monoxid mérgezés lesz a vége.
Ezek szerint elég, ha egy sima elszívó ventillátort veszek és nem kell a kerámiabetétes hővisszanyerős csoda, mert annyival nem jobb? A fűtésköltségben nem fog sokat jelenteni?
Arra gondoltam, hogy mivel a konyhában a leggázosabb a helyzet, így a szekrény fölé tennék egy elszívót, a fürdőszoba ablakba pedig egy résszellőzőt, így mozogna a levegő. Jó lehet ez így? Ez megoldhatja a fürdőszobai problémát is?
Nálam valószínűleg az 1. ok lehet, tehát a hideg falra csapódik ki a pára. Csak a felső glettréteget látom nedvesnek, alatta nincs felázva. Mivel társasház, nem olyan könnyű a külső szigetelése, belülről meg én nem szeretném, ezért szeretném légcserével megoldani. Erre keresném a lehető legjobb megoldást.
"társasházi, földszinti lakás, ami erősen penészesedik"
A penész legginkább a vizes falfelületeken jelenik meg.
Fal vizesedés leggyakoribb oka:
- a fal belül ott télen annyira hideg, hogy a szobalevegő páratartalma folyamatosan folyékony vízzé csapódik ki a falon (itatja, öntözi a penészgombákat)
- talajnedvesség felszivárgása a ház alap+fal belsejében (ez többnyire kívülről is látszik)
- falban futó vízcső szivárgása.
Neked először azt kellene megállapítanod, hogy nálad melyik lehet a fal vizesedés oka.
Az épület tisztességes külső hőszigetelése az első okot szünteti meg.
A szellőzés jelentős feljavítása az első két ok esetén lehet hatékony módszer (szerencsés esetben).
Az egy-helyiséges szellőztető gépeknek következő csoportjait különböztetem meg:
- kizárólag szellőztető készülékek méltányos áron, ezekben nincs hősvisszanyerés, kizárólag a levegő cseréjével foglalkoznak. Ilyen terméket tudtommal sehol nem gyártanak, magadnak barkácsolhtsz, ha ügyes vagy
- olyan szellőztetők, amibe a gyártó beleépít egy szinte teljesen hatástalan (röhejesen kis hőátadó felületű) hőcserélőt is, hogy ezért cserébe olyan pofátlan áron árusíthassa, hogy a hővisszanyerő által hozott csekélyke energia-haszon kb 50 év alatt (csak halálod után :) hozza be a hőcsere extra felárát (rossz befektetés).
- komoly hőcserélési hatásfokú és méltányos árú (max 10-15 év alatt megtérülő) egy helyiséges szellőztetőt még nem láttam és valószínűleg nem is fogok soha. Ésszerű idő alatt anyagilag is megtérülő KÖZPONTI hőcserélő rendszert el tudok képzelni, de hőcsere miatt megtérülő egy-helyiséges szellőztetőt még nem láttam. Szerintem csak olyan ember vegyen ilyet, akit egyáltalán nem érdekel a hőcsere általi forint-megtakarítás.
Segítségeteket szeretném kérni. Adott egy 53 m2-es társasházi, földszinti lakás, ami erősen penészesedik. Erre szeretnék megoldást. Elsősorban a konyhaszekrény mögötti falrészen és a fürdőszoba falán jelenik meg a penész. Arra gondoltam, hogy ebbe a 2 helyiségbe szereltetnék hővisszanyerős szellőztetőt, pl ilyet:
Ezért is jó a Sonoflex cső. Bitang jól csillapít, tapasztalatból mondom. Nem drága, és nem kell külön hangcsillapító, viszont a fojtásra figyelni/számolni kell. Mondjuk a 75-ös átmérő nem segít..
Még mindig itt tartasz? Lassan 10 éve ábrándozol ilyen ventilátorokról.. Sikerült már azóta találni? hmm? (már előre hallom a válaszod: nem fizettem én neked semmit, hogy keressél nekem...)
"Valamit oda kell még egy hangcsillapító is, aminek jelentős a költsége."
Ha sikerült annyira alacsonyan tartani a csőhálózat fojtását (pl szép nagy csőátmérőkkel + okosan megválasztott anemosztátokal), hogy a ventilátorok NAGYON alacsony fordulatszánnal dolgozhatnak (600-800 ford/perc), akkor nem keletkezik annyi zaj, amit érdemes lenne csillapítani.
Viccesen mondva: akkor jó a rendszer, ha a ventilátora lehetne akár az ágyad alatt is :)
Nálam is 125-os, a fő ág meg 200-as, az egész olcsó sonoflexből van. 2 db akkor 20 dolláros axialis műszer venti hajtja. 14W-ból tiszta szűrővel tud 100-120 m3/h-t.
Én végig matekoztam, hogy milyen különbség van 75mm és 125mm csövezés között. Borzasztó mennyiségű párhuzamos ág kellett volna a 75mm-esből, hogy ne pusztuljon ki sem a gép, sem én a gép hangjától, és a villanyszámlától. Valamit oda kell még egy hangcsillapító is, aminek jelentős a költsége.
Elek számítása itt hibás volt, mivel "dm/s" volt a dimenzió ami kijött neki, nem pedig "m/s". Vagyis 6.7dm/s=0.67m/s, de ezt Te is észrevetted helyesen.
Sokan elakadnak a csőben várható légsebesség megsaccolásán, én úgy szoktam, hogy kiszámolom, hogy egy méter cső hány liter levegőt tartalmaz és ha tudjuk, hogy óránként hány litert szeretnénk abban csőben áramoltatni, abból már könnyen kiszámolható, hogy hány m/s lesz a várható légsebesség.
példa:
Egy köbméter 1000 liter, egy óra 3600 másodperc, tehát pl az egy ember számára szükséges 30 m3/h frisslevegő = másodpercenként 8,3 liter (30000/3600). Tehát ha a cső méterenként pl 8,3 liter levgőt tartalmaz, akkor 30 m3/h esetén a várható légsebesség nagyon kellemes 1 m/s lesz.
Egy 75 milliméteres belső átmérőjű cső méterenként 4,4 liter levegőt tartalmaz tehát 30 m3/h levegő másodpercenként kb 2 m/s sebességgel fog haladni benne.
"75-ös csövezéssel szeretném kialakítani utólag a központi szellőztetőt"
A túl vékony csövezés fő hátránya: a szükséges légcseréhez (m3/h) nagyon nagy légsebeségekkel kell dolgozni, akár 10-15 m/s felett (5 m/s alatt lenne az ideális).
- nagy légsebesség zajt kelt.
- nagy légsebességet vékony csőben csak nagyon erős (sok wattos) ventilátor tud csinálni, ez egyrészt csúnya villanyszámlákat eredményez, plusz sokszor csak utólag derül ki, hogy a marhadrágán megvásárolt berendezés ventilátorai ha megszakadnak, akkor sem képesek a család számára szükséges friss levegőnek még a felét sem biztosítani a túl vékony csöveken át. Plusz az üvöltve erőlködő ventiláátorok is plusz zajt produkálnak.
Tehát vékony csövezés esetén előfordulhat: levegőzaj + ventilátorzaj + magas villanyszámla + túl kevés légszállítás (nem optimális CO2 szint). Mindegyik bibi ellen van védekezés, de néha hét szánjegyű extra összegbe kerül csak a védekezés (pl csövek számának többszörözése, olcsó AC motoros ventilátorok helyett BLDC motoros ventik, stb stb).
"ha a cső keresztmetszete 1,23 dm2, akkor 8,3 l/s levegő légsebessége 6,7 m/s"
Ha jól értem, akkor ez 0.67 m/s, mert dm/s-ból még át kell váltani. Persze nem azt mondom, hogy nem kell a nagyobb cső, csak próbáltam számolni, hogy milyen légáramok lehetnek ha biztosítani akarom 4 főnek a 30 m3 / h levegő ellátást.
Pl.
63mm belső átmérő 30 m3/h esetén -> 2.67 m/s
Gyanítom, hogy a nagyobb géppel jobban fogok járni (odáig még nem jutottam el, hogy nyomásokat számoljak, de a nagyobb gép gondolom jobban fogja bírni, hogy átpréselje a levegőt a kis csöveken)
2. A szűrők mindenhol drágák (szerintem). Nekem egy évre lenne 40 ezer Ft. Legyártattam kereteket egy céggel 2-3 ezer Ft-ért, vettem paplant (25 évre) 1-2 ezer Ft-ért, gond megoldva.
ha már van hely a padláson, akkor a helyedben elgondolkoznék valami értelmes átmérőjű csövezésen, amit szintén a padlásra lehetne tenni. Ez a 75mm egy erős kompromisszum a gyártók részéről, abból a célból, hogy beférjen az álmennyezetbe.
Sziasztok. Limodor 100/40 elszívó ventillátor s egy qfa1001 páratartalom mérőt javasolt...kb ilyen leírással a szakértő, a plafonfa ami kb 5 méter légtömeget legyűrve szellőzne ki a padlástérbe.
1. Minek a páratartalom mérő 30 ezerért amikor a limodorban van páraérzékelő?
2. Tudnátok esetleg hasonló tudásút ajánlani, vagy mit kell néznem hogy találjak ami lehet hogy olcsóbban kijönne?
Sima beszerelést ajánlott másodjára azt meg no 130 ezer plusszért sokallom, főleg úgy hogy nem korrekten tájékoztat rendes ajánlatot sem küld.
75-ös csövezéssel szeretném kialakítani utólag a központi szellőztetőt.
A korábbi hozzászólások és a passzív ház adatbázisa alapján a Wolf CWL 300 vagy 400 Excellence gépeket néztem ki.
Pár kérdésem lenne:
Igaz, hogy a Wolf szűrőit nehéz/drága cserélni? Ebben az esetben érdemes külön szűrődobozokat a gép elé szerelni?
A képen látható hozzávetőleges rajzból esetleg látszik, hogy érdemes-e a 400-as gépre beruházni, vagy elég a 300-as? A gép maga a padláson lenne, szóval szerintem a zaj viszonylag könnyen kezelhető.
- én azt a rendszert nevezem okosnak, amiben sok hasznos/automatikus technikai megoldás van
- egye gyártók viszont azt a terméket nevezik okosnak (buta vásárlók paraztvakítása), ami semmivel sem okosabb a többinél, viszont a szokásos buta szolgáltatását mobiltelefonról is lehet vezérelni :)
Lásd pl
- öntanuló termosztát = valóban okos dolgokat csinál
továbbá okos hősugárzó, oksklíma, okos villanykapcsoló stb stb.... egyik butább mint a másik, viszont a hülyék sorban állnak, hogy nekik is ilyen legyen :)
A Zehnderben, ami nekünk van, semmiféle mérés nincs, egyszerűen számol egy üzemidőt a beállított ventillátor sebességtől függően és néha kiírja, hogy cseréljünk. Ahogy mi használjuk, úgy kábé 6 havonta. Ahol mi élünk, ez úgy nagyjából jó is, de tényleg nagyon nem mindegy, hogy milyen környék, mennyi szennyezéssel.
Csináltunk hozzá azért egy szofisztikált monitorozó rendszert: az egyik befúvónyíláshoz felragasztottunk pár papírcsíkot libegni. Ha kevésbé libeg, mint kéne, akkor ránézek a szűrőre.
A szűrők eltömődési sebessége nagyban függ a levgő szennyezettségétől azon a környéken. Tehát nem bölcs összehasonlítani a saját tisztítási/csere sűrűségedet egy olyanéval, akinek pl a Déli sarkbidéken van a szellőzője (ott egyáltalán nem poros a levegő :)
Okos rendszereknél a szűrők előtt és után mérik a légnyomást (precíz légnyomás szenzorokkal, de léteznek légnyomásKÜLÖNBSÉG szenzorok is) és ha egy szűrőn a nyomásesés mondjuk 30 pascal fölé emelkedik (az érték egyedileg változó!), akkor a vezérlés jelzi a gazdinak, hogy ezt a szűrőt ideje cserélni/tisztítani.
Szellőztetőben a szűrőket milyen gyakran cserélitek?
(Nibe ERS 10-400, nappal 45%, éjjel 30% beállítással megy)
Lehet, hogy ~2-3 havonta cserélni kell, vagy én csinálok valamit rosszul?
Elsőre télen fél év után cseréltem, de logok alapján kb 2 hónap után már kellett volna. (közben "tisztítottam", de ennek nem volt mérhető hatása)
Most 3.5 hónapja van bent, de megint brutál koszosnak tűnik ránézésre.
(vidéki falu, hegy tetején, szerintem nincs rossz levegő, télen se nagyon füstölnek a közelben)
Ahogy látható februártól azt mutatta mintha melegebb lenne a befújt levegő mint az elszívott. Az eldobott levegő gyanúsan már január elejétől nem mutatott sok mozgást.
Március utolsó napjaiban volt a csere és szépen helyreállt minden.
Mivel ez entalpiás hőcserélő, itt elvileg nincs kondenzvíz. Vagy kimegy a szabadba a vízpára, vagy átkerül a bejövő levegőbe a membránon keresztül. A Zehnder utasítása is az, hogy zárjuk le a kondenzvíz kivezetést, hogy ne szívjon onnan fals levegőt, ha a bűzzár kiszáradna. Van ugyan pingponglabda a tetején, de az nem zár tökéletesen szerintem.
Megkérdeztem azt is, akitől vettem, azt írták, normális a ragacsos érzés.
Most beraktam tesztelgetni pár napra, hogy hogyan alakul a páratartalom. Ha nagyon felmenne, akkor nyári hónapokra vissza fog kerülni a régi betét, mert 60% fölé se szeretném vinni.
Hővisszanyerő rendszerek levegő-levegő hőcserélőinél előfordul, hogy felületüket hidrofób (víztaszító) réteggel vonják be, hogy amikor a hideg felületen pici vízcseppek jelenek meg, akkor azok ne tudjanak nagyobb vízcseppé összetapadni és beszorulni a sűrű lamellák közé, hanem még pici vízcsepp korukban leguruljanak a kondenzvíz gyűjtő tálcába. Ha nem látszik meg a leheleted rajta, akkor hidrofób réteg, szerintem ne töröld/mosd le róla.
Megérkezett Csehországból az egyedi méretű entalpiás betétem. Be is raktam, a méret pont jó. A műanyag lamellák furcsán ragadósak, mintha már bomlana, vagy be lenne kenve ragasztóval. Nem volt még entalpiás hőcserélőm, ilyennek kell lennie?
ebben egy szó sincs a levegő szenzor típusáról/fajtájáról. (amelyik termékben valami komoly szenzor van, azt a gyártók büszkén meg szokták említeni, mert ettől a termék ára is feljebb ugorhat 50-100 dollárral).
"A 400ppm érték lehet a kinti frisslevegő érték"
Engem az érdekelne, hogy amikor 1200-at mér, akkor
- mennyi a co2 szint a gyerekszoba ajtó másik oldalán, hátha onnan cserélődik a levegő.
- menyi a o2 szint a szomszédos helyiségekben. Hiszen állítólag ki van építve a házban a szellőző csőhálózat, amin át minden mindennel össze van csövezve vastagon, tehát még az is lehet, hogy a gyerekszobádban a szomszéd lakás co2-jét méred.
Amúgy 1200-as co2 szint matt szerintem nincs ok aggodalomra, Magyarország lakosságának jelentős (túlnyomó?) része TÉLEN még soha nem látott 2-3000 ppm alatti co2 szintet (drágák a co2 mérő műszerek) csak amikor a plázába megy kirándulni hét végén :)
Kintről nem jön be levegő, passzívházas (osztrák) ablakok vannak, RAL beépítéssel.
Szivároghat át levegő bentről, de túlzásnak érzem a görbét. Bár falc nélküli beltéri ajtók vannak a házban, amik nem a szigetelés bajnokai, de ígysem.
Ami méri, az egy iBaby M7. A készülék nem erre van kihegyezve, ez a grafikonrajzolási képességéből is tisztán látszik szerintem. Csatoltam a grafikont, amit rajzol. Pontosan mér, amikor szellőztetek, akkor látványosan csökken a CO2. A 400ppm érték lehet a kinti frisslevegő érték
"18 óra alatt felment a CO2 szint 400ppm-ről 1200-ra, zárt ajtó és ablak mellett, de bent nem volt senki. Ez mitől lehet?"
Széndioxidot lakásban élőlények bocsátanak ki (ember, állat, növény) de lehet, hogy odakint olyan autó forgalom van (vagy iparosodott környék), ami szintén beszállhat a magas széndioxid szintbe (nem véletlenül titkosak a kültéri széndioxid térképek a világ legtöbb nagyvárosában ;)
viszont cserélődhet a levegő a szomszédos helyiségekkel is, ahol ti lélegeztek állandóan.
A csukott ajtó/ablak többnyire nem jelent sokat, egészen pici lyukakon (hajszálvékony réseken) át is komoly légmennyiség cserélődhet szomszédos légterek között 18 óra alatt. Kivétel: többszörös tömítésű passzívház nyílászárók.
Plusz lehet, hogy a babaőrbe beépített szenzor sem tudományos pontosságú: próbaképpen tedd át a babaőrt a nappaliba és a külvilágba egy-egy napra és figyeld az általa mért co2 értékeket.
Ha megadod a babaőr pontos típusát, akkor megpróbálhatjuk kinyomozni, hogy mennyire lehet komolyan venni asz általa mondott co2 értékeket.
Készült egy gyerekszoba nálunk, a baba hamarosan érkezik. A ház új (van szellőztető is beépítve, de sajnos nem üzemel), a szobában egy kanapén kívül minden új. A ház lassan épült, már 1,5 éve benne lakunk, a szoba kb. 2 hete lett teljesen kész (bútorok, cuccok, izébizék, csetreszek, vackok a helyén), azóta az idő nagy részében zárva volt az ajtaja, hogy a macska nem kapjon szét bent semmit.
Van bent egy babakamera, ami mér CO2-t és TVOC-t. Eltekintve a rossz/megbízhatatlan/kitudja milyen szenzortól, a szobában szellőztetés után (2 napig nyitott ablak), 18 óra alatt felment a CO2 szint 400ppm-ről 1200-ra, zárt ajtó és ablak mellett, de bent nem volt senki. Ez mitől lehet?
Éles kanyar helyett ív és 40mm helyett 50mm PVC az menni fog. Az is csak a födém áttérés utánig kell, utána lehetne felbővíteni, ahogy a skiccemen rajzoltam...
Szerinted milyen ventillátor kellene egy ilyenhez?
"40mm-es légtechnikai cső valóban nem létezik, és nem is célszerű ebben gondolkozni, mivel borzasztó veszteség keletkezik rajta"
Egy WC csésze szellőztetéséhez valószínűleg elég lehet mindössze 10-30 m3/h légáram. Ennyire kis légsebesség esetén a nyomásesés sem olyan borzasztó (nem kell drága ventilátor).
Plusz van olyan WC csésze, amibe akár 50 mm-es pvc csövet is bele lehet vezetni (minél vastagabb a a cső, annál kisebb a légnyomás veszteség).
"Egy 90 fokos kanyar pedig ~15Pa esést okozna."
MINDEN éles törést/kanyart felejts el szerintem. (gyakorold a PVC cső hajlítást homokkal kitöltve+ledugózva, 100 fok fölé felforrósítva, a sokadik kísérlet már elfogadható lesz :)
"nyomásesés görbe, amiből látszik, hogy csak a kinyitásához 20Pa szükséges."
Léteznek olyanok is, amit pici mágnesek tartanak légmentesen csukva és a mágneses hatás széttépéséhez annyira sok pascal extra légnyomás kell, amit a ventilátor nem is képes előállítani.
Tehát lehet, hogy pl a mágnes-zár szétnyitásához 50-100 pascal kell és a már kinyitott szelep nyitva tartásához kell mindössze 20 pascal (a nyitva lévő szelep ennyire teheli a vetilátort pluszban), csak a gyártó "teljesen véletlenül" elfelejtette megadni a nagyobbik pascal értéket.
A gyártók 80-90 százaléka nagyokat hazudik a termékéről, egyes webáruházak erre még rá is tesznek egy lapáttal "tévedésből".
Tévedsz, ha arra gondolsz, hogy ezt a fórumot igényes szakemberek ezrei olvassák, alig várva, hogy neked elárulják, hogy munkájuk során mely termékekről tudták meg (sokszor rengeteg tanulópénz árán), hogy a termék VALÓBAN azt tudja, amit a gyártója állít róla.
Rövid válasz: egy internetes fórumban ne nagyon számíts okos hozzáértők személyes tapasztalataira. A gyártói leírásban persze minden termék jó, a valóságban ezt csak akkor tudod meg, ha megvásároltad és beépítetted. Ha szerencséd van, akkor az első is jól fog működni, ha nincs szerencséd, akkor az ötödik :)
Így jár, aki olyan országban él, ahol nincs normális fogyasztóvédelem: a csalóknak áll a világ.
Nem tudom mennyire lesz hatékony. Azt sem tudom a piacon lévő linkelt megoldások mennyire hatékonyak. Nyilván jobb lesz mintha nem csinálsz semmit, mert biztosan fog szagot elszívni.
Valamit biztos fog csinálni. Ez a helios is jó lehet. Itt legalább van nyomásesés görbe, amiből látszik, hogy csak a kinyitásához 20Pa szükséges. A 40-es csövön jelentős veszteséged lesz 10m^3/óra feletti térfogatáramnál. Gyors kalkulációval 1,5m cső 2 könyök (csak a 40-es csövön a veszteség, nincs benne a szelep): 10m^3/h -> ~10Pa 20m^3/h -> ~35Pa 30m^3/h -> ~80Pa
40m^3/h -> ~140Pa
Felette már nem is érdemes nézni, mert emberi pénzért nincs ilyen venti :)
A 40/50mm cső kényszermegoldás a tartálytól a pince mennyezetig (max 1,5 méter, két lefele kanyarral). Sajnos a strangba nem fér nagyobb cső már. Pincétől lehetne 125 a cső, ahogy a rajzon is jelöltem.
Ha nézem a gyári megoldásokat, ott is van egy kis szakasz vékony cső, két példa:
Én ezt néztem: https://dalap.eu/products/338-4593-gbv-odor-return-flap Viszont légtömörséget nem adnak meg a leírásban, szóval bármi is lehet... 40mm-es légtechnikai cső valóban nem létezik, és nem is célszerű ebben gondolkozni, mivel borzasztó veszteség keletkezik rajta. Nem tudom mi a WC-re előírt szellőztetés így nehéz élből elvetni a 40mm-es PVC csövet, de gyanúsan alkalmatlan, mert borzasztó erős ventillátor kellhet mögé. Amennyiben szükséges lenne 30m^3/h elszívás akkor 1m 40mm-es PVC csövön 25-30Pa nyomásesésed lenne. Egy 90 fokos kanyar pedig ~15Pa esést okozna.
Most rákerestem és találtam visszacsapót ami bűzzáró, légtömör stb. Ezek nem jók?
Az a baj, hogy nem igazán tudom máshogy megoldani.
Felfelé nem tudok menni. Ablak nincs. Át kellene törni a szomszéd helyiségbe és ott átvezetve, a főfalat szintén áttörve kimenni, ami viszont pont a bejárati ajtó előtt, a fedett teraszra nyomná a sz*r szagot, amit meg nyilván nem akarok...
Szerintem ne a szennyvízbe vezesd be. Nincs az a visszacsapó szelep (lehet van, baromi drágán) ami nem fogja beengedni a szagokat. Elszívó ágba a PVC is tökéletes. Mármint van légtechnikai PVC, valószínű az megfelelően olcsó lehet.
Visszanéztem a topikot, volt már szó wc csésze szellőztetésről.
Most újítok fel egy külön wc helyiséget, és "laikusként" szeretnék ilyet kiépíteni csatornába vezetve. A geberitnek néztem, van ilyen előkészített beépített tartályos szerelőeleme y ággal.
Nekem ez sajnos nem jó, mert 82cm a helyiség szélessége, és ha középre akarom rakni a wc-t, akkor a strang helye miatt csak ilyen középen lerögzítős szerelőelem kivitelezhető:
Ennek a vízbevezető csövét én is ki tudom cserélni ilyen "y" ágúra?
A tervem az, hogy ezt az ágat (40mm PVC) levezetem a 110-es cső mellett a pince mennyezetéig. Ott kibővíteném 125mm-re, ide jönne a csőventillátor és a visszacsapó, majd végül vissza 110-esre, és így menne bele az utca felé tartó 110-es csatornacsőbe.
Ugyan nem stimmelt a méret végül (a Zehnderé 7.5 centivel hosszabb), de úgy tűnik, le tudnak gyártatni nekem egyet. Ha meg nem, akkor a rövidebbhez csinálnak egy műanyag hosszabbító betétet.
Rendes srácok, igyekeznek megoldani a problémát. Köszi a tippet!
Ha mostantól közérthető magyar mondatok helyett felfoghatatlan marhaságokat is el kell fogadni érvként, arra itt a válaszom. Ebben világosan le van vezetve, hogy butaságot beszélsz:
