Sokkal fontosabb, hogy a gyári már elég viseltes volt (pár része hiányzott is), és annak a közel 7 kilós súlya helyett ez pedig 800 gramm körül van de legfőképpen egyben. :P
5x5 cm négyzetlapok, üveggyapot, kétféle üvegszövet, kevlárszövet, kombinált kevlár és szénszálszövet, illetve 4 féle szövésű szénszálszövet, meg egy üres négyzet. Mindegyikre 5 gramm műgyanta ugyanabból a keverésből. Két készlet, epoxi illetve észter laminálógyanták. Vákumozva.
Kötés után pedig tesztelés hajlításra, és hogy milyen erővel törik el, na meg hogy hol. (alsó él satuba befogva, felső élre egy alusín rakva amit nyomatékkulccsal hajlítottam)
A tiszta gyanták szinte azonnal eltörtek, minimális erőre. Darabokra. Huszadát nem bírja mintha lenne benne valami.
Amúgy a legnagyobb erővel a szénszál volt terhelhető, viszont az amikor eltört akkor kis erővel ketté lehetett tépni. És ennek a legszebb a mintázata is. A kevlár kissebb erőnél tört mint az üvegszövet, viszont hiába tört meg benne a gyanta nem lehetett a két tört felet egymástól eltávolítani maguk, a kevlárszálak nem voltak hajlandóak elszakadni. Az üvegszövet meg az üvegpaplan jó közepes eredményt ért el viszont az a legolcsóbb. A legkiegyensúlyozottabb teljesítményt a kevlár-szénszál hibrid szövet adta, ez a legrugamlasabb. Úgyhogy végül az alsó motorvédő burkolatom úgy készült hogy kívülre egy szénszál, rá hibrid, keresztbe még egy hibrid, keresztbe egy szénszál, és arra még egy hibrid szövet lett belaminálva.
Szerintem a zöld Boscht veszem, jó lesz az hobbizni. Ha megtetszik ez a marás és bele jövök, akkor majd váltok jobbra, nagyobbra. Ha meg nem jön be, akkor nem költöttem potyára egy drága gépre.
Köszönöm mindenkinek aki segített a tanácsaival :)
Nekem van Aldis Workzone keresztlézerem is és Leica LinoL2 is.
Pontosságban jelentős különbséget nem vettem észre közöttük. Az önbeállási tartománya is kb ugyanaz a kettőnek nem csináltam teszteket, csak úgy érzésre.
A fényerejük is hasonló, viszont a Leica jobban fókuszált. Az Aldis egy 10 méterre levő falon már majdnem 3 mm széles vonalat ad a Leica meg alig másfél. Amit még észrevettem, hogy az aldis a rezgésekre sikkal érzékenyebb, hamarabb beleng és nehezebben állapodik meg.
A vízszintestől/függőlegestől való eltérést nem tapastaltam, az egymás mellé vetített keresztek párhuzamosak.
Én azt mondanám, hogy a használati értéke a kettőnek kb. ugyanaz, viszont valamiért mégis mindig a Leicát veszem elő. Egy biztos, nem tudom ez a Parkside milyen színű, de ma már ha vennék akkor csak zöld lézert vennék, szabad szemmel, világos szobában sokkal joban látható.
A múltkori Veritas-os “impulzusvásárlás” szült egy feleslegesen bonyolult dobozt a gyalunak. Ilyen nemes szerszám érezze már jól magát a szekrényben…:) Nincs sok kép az albumban most, ha valakit érdekel akkor itt a link:
Hat igen, eleg fasz megfogalmazas. De jobban belegondolva, ki az a barom, aki piacra engedne egy olyan szintezo, aminek ekkora hibatartomanya lenne? Nemi gyakorlattal ez szemmertekkel is menne. :)
A multkoriban volt egy kis beszelgetes a szakszerutlen forditasokrol, szerintem ez egy tipukus pelda ra.
Ahh, akkor ezek szerint ez a paraméter azt jelenti, hogy ha ferdén teszed le, akkor +-4 fokot tud kompenzálni? Mert van másik megadott pontossági adat is, ami 0,5mm méterenként. Úgy pedig már a Parkside se olyan rossz...
Ahhoz elég a földrengés hangja is, nem kell hozzá a faszerkezet recsegése. Én a kb 20 évvel ezelőtti egészen gyenge, 3-4 körüli földrengést éppen az utcán éltem meg, úgy morajlott minden köröttem, hogy csak lestem!
Véleményem szerint egy szakember képes jó munkát végezni egy "hobbi" géppel is ha kell, de egy hobbista nem igazán. Szóval ha nem akarod, hogy elcsüggedj a kezdeti eredményektől, akkor vegyél olyan gépet, ami "helyetted" is jól dolgozik.
Tehát aki úgymond csak "hobbi célra" keres gépet, annak pont egy jobb gép kell. Ha csak egy bizonyos munkához kell, akkor lehet venni egy "ócska" szerszámot is, valahogy kiszenveded vele azt az egy melót. Aki hobbi célra keres szerszámot, az többnyire azért írja le, hogy hobbira kell, hogy nem akar rá sokat költeni, mert "csak" hobbi. Márpedig az ember a hobbijától nem sajnálja a pénzt.
Ha tényleg hobbira kell, akkor vegyél jobbat, sokáig fogod használni.
használt a bal oldali keresőt, sok írás volt már erről.
Egy adalék még eszembe jutott. Mindig nagy kérdés a felhasználás. A "kezdő hobbi" meló nem tudjuk, mit jelent, lehet akár nagyon durva is.
Én 25 éve egy Black & Decker felsőmaróval kezdtem a "hobbit", akác kerítésoszlopok szélét martam vele, néhány száz métert, nem bírta ki... sajnos túl nagy volt a kés... pedig ez hobbi volt a javából, egy otthoni kerítés.
Utána - mondom, kb 25 éve - , vettem fogamat összeszorítva 70 ezer ft-ért és kék Boscht. Bele se akarok gondolni az inflációs átszámításba. És ez sem volt tökéletes gép, van benne egy béna tervezési hiba, amitől egy idő után nem tudta tartani a magasságot.
Azóta mondjuk sok-sok cég árul felsőmarót, alacsonyabb árküszöbön, tehát nem állítom azt, hogy az olcsó marók mind kuka, mert nem is ismerem nagy részüket, de nehezen tudom elképzelni, hogy az árkategória alján jó lenne egy felsőmaró. Nem a motorok a gond elsősorban, hanem a kés magasság állítása és a beállított érték rögzítése.
Nyilván azért készült így. De ott az jutott az eszembe, hogy talán mégsem lennék szívesen benne, amikor reng a föld. Akkor ez mozog és nyilván már a hangjától is telemegy az ember gatyája.
A Lidlben lesz Parkside felsőmaró, szerintetek meg szabad venni? Vagy nézzek inkább valami Einhelt, zöld Boscht, igaz ezek árban kb a duplája a Parksidnak.
Rutinnal, idővel biztosan tanulható dolog ez, de én hétvégén csak egy 10x10-es gerenda végét "rádiuszoltam" le, kézi fűrész + szalagcsiszoló párossal, hát nem volt épp a haladás netovábbja :)
Nem a "laminálóság" , hanem a túl gyors / túl sok edző szokott inkább törékenységet okozni. Nagyjából minél gyorsabban köt, annál ridegebb. Ilyen hibajavításra átlagos lamináló epoxy simán alkalmazható.
Hehe :) Ha a hammer lett volna, akkor már nincs ujjam.
Nincs nagy dráma, csak vigyázni kell, amikor a beszorult forgácsot kiszeded a kés mellől. Nyilvan 80x sikerült, 81. alkalommal nem. Az vesse rám az első követ, aki még nem vágta el az ujját valamilyen szerszámmal (van ilyen?) :)
B*szki ... a Hammerba vagy a Veritasba nyúltál bele? ...
Gyanta: ha hamarabb írsz erről ... küldhettem volna eggyel nagyobb dobozban a csomagodat. Igaz, fekete színezőm az pont nincs. De a Synolite + Curox edzőből kijött volna 1-2 decinyi gyanta /Az EC-252-höz nem találom az edőt :-O/
"ehet még fokozni, ha öntés előtt meglangyosítod, pl radiátoron"
Én is így tapasztaltam. Hozzátenném még, hogy a melegítéssel megkötő epoxi keményebb is lesz és jobban is ragad. Viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy a melegítés gyorsítja a kötési időt. Többnyire ez nem számít, sőt hasznos, de néha kellemetlen lehet.
Köszönöm a dícséretet, jól érzed, elpamacsoltam vele pálcikázás közben. A YouTube -on sok videóban olyan szép tiszta munkának tűnnek, az én asztallapom úgy nézett ki a pálcikák körül, mintha ovisok csinálták volna... :-)
A Novia Kft-nél vettem, weben rendeltem, ez WWA+WWB4 + színezék kb 0,5 g max.
A legkisebb kiszerelést vettem, ilyen kis munkákhoz tényleg kevés kell, ha vki ilyenekben gondolkozik. Ez a kitöltött nút 1m hosszú, csak a viszonyítás kedvéért, és összesen kb. 0,6 dl bekevert anyag ment bele az egészbe Persze hogy 1,5 dl-t kevertem, parázva attól, nehogy elfogyjon...
A boltban megkérdeztem, a leggyakrabban vett dolgok helyben is vannak, nem is feltétlenül kell webshopból rendelni.
Első projektnek nagyon f@sz@! El tudom képzelni, hogy a kis fapálcákat problémás volt pont helyben tartani, ne ússzanak ki, ne süllyedjenek le, ne maradjon gyanta csiszolás után (már, ha ez volt a cél...)
A bubikat hőlégfúvóval vagy gázlággal lehet öntés után kimelegíteni. Sűrített levegővel, acetonos mosással is próbáltad a port kiszedni? Végső felületkezelés előtt a kis hibákat pici epoxy pöttyökkel, vagy pillanatragsztóval lehet gyógyítani, persze ilyenkor újra kell csiszolni (amitől új lyukacskák nyílhatnak meg :)
Ilyen hibajavításnál nincs nagy jelentősége, hogy milyen fajta a műgyanta pontosan. A legjobb talán valami minőségibb epoxy öntőgyantát venni, ezek lassabban kötnek, nem kell vákuumozni, hogy kijöjjenek a bubik, jobban is folynak (alacsonyabb a viszkozitásuk).
MrYork poliészter gyantát használt, az is jó, de az epoxy gyakorlatilag minden tulajdonságában jobb és könnyebb vele dolgozni. Drágább is, de ekkora mennyiségnél nem vág földhöz.
Számtalan szakbolt van, én a Noviánál vagy a V+3B kft-nél (Novia partner) szoktam vásárolni, mindkét helyen nagyon szakértő eladók vannak, lehet kérdezni. Van náluk minden is, pigment, keverőpohár (tejfölösdoboz is jó, az epoxy nem oldja), gumikesztyű, aceton, mittudén.
Itt van a Noviának egy anyaga az epoxykról, érdemes belenézni, hogy milyen szempontok vannak a választásnál, ill tippek, trükkök.. Ebből pl látszik, hogy a fizikai ellenállóképességben, keménységben nem lesznek csodák , bármelyiket választod.
- azért jó az öntőgyanta, mert jól folyik, befolyik a kis résekbe. Ezt lehet még fokozni, ha öntés előtt meglangyosítod, pl radiátoron , most elég hideg az idő. Ekkora mennyiségnélk nem fog megégni öntés közben.
- epoxynál a komponenseknek általában a tömegaránya van megadva és az nagyságrendileg valahol 50/50 - 30/70 között lesz, tehát neked nem orvosi fecsire, hanem pontos mérlegre lesz szükséged.
- poliészter gyantánál sem az edző pontos mennyisége, sem a keverés nem kritikus, epoxynál viszont igen. Nagyon pontosan kell mérni és rendkívül gondosan, hosszan elkeverni. Keverés után érdemes az egész cuccot egy tiszta keverőedénybe átönteni, újrakeverni és onnan hszanálni.
- ellenőrizni kell, hogy a sérülés, repedés átér-e a lap túloldalára vagy kiérhet-e a tábla szélére. Ha a legkisebb esély van erre, akkor ott gondosan le kell ragasztani maszkolószalaggal vagy alu szalaggal, különben ott kifolyik a cucc, akármilyen sűrűnek látszik.
- vízszintezd be a táblát öntés előtt
- ha le is ragasztod, tegyél alá valamit, ha mégis kifolyna :)
- azt is lehet csinálni, hogy első körben keveset keversz be és ecsettel betöcskölöd a rések oldalát. Megvárod, míg meghúz, de még ragacsos, és akkor öntöd bele a cucc nagyját. Az első réteg egyrészt bezárja a réseket, kevésbé folyik , ki, másrész kevésbé megy légbuborék a fából a gyantába kötés közben. A még kicsit ragacsos első epoxyréteget nem kell csiszolni az újabb öntés előtt, még kémiailag egymáshoz kötnek.
- a fekete pigmentes epoxy be fog szivárogni a rostok közé, ez nagy pórusú, világos fánál zavaró, diónál nem.
- öntés után óvatosan meg lehet hőlégfúvózni a tetejét, hogy a bubik könnyebben kipattogjanak.
- kb szobahőn szárítsd, napok kellenek a kötéshez, csiszolás előtt várj akár egy hetet. A maradékon látni fogod, mikor lesz kemény, de még utána is köt, mint a beton :)
- Ja, maradék lesz, abból is lehet kis hobbicuccokat önteni, csak elő kell készíteni, ha nem csak tejfölösdoboz korongokat akarsz :) *
-. ha nem tölti fel az öntés teljes megasságig a lyukat, mert elszivárog, akkor csiszolás nélkül öntheted rá az újabb réteget, amíg ragacsos kicsit (ld fönt)
- használj gumikesztyűt, durván tud allergizálni.
- acetonnal lehet lemosni még kötés előtt.
hirtelen ennyi, ha még eszembe jut valami, megírom. Vagy kérdezz, ha van valami konkrét.
Egy jig egy maró áráért, kicsit meredek. Szerintem semmi olyat nem tud, amit más adapter ne tudna. Esetleg ha valaki most vett egy meztelen marót és nincs hozzá semmije, talán megéri.
Ez a folyik kerdes nagyon erdkes. Mindenhova utat talal maganak ahol res van, de "lassan", nagy a feluleti feszultsege par mm vastagon meg all magaban is.
Asztallapon meg gyurodeszkanal hasznaltam eddig, de hasznalva meg nem voltak. Max 1-2cm nagysagu hibakat javitottam vele.
Mintha egyszer még Amadeus emlegette volna, hogy többféle gyanta van, és hogy mihez mit szokás használni. Nekem valami olyasmi kellene, ami jó egy asztalra, nem lenne baj, ha ellenálló lenne és olyasmi lenne jó, ami nagyon folyik (csomó repedést kellene kitölteni). Ez olyasmi ? :)
Jól néz ki, bár meg kell tanulnod rendesen varrni. Ezek az öltések nagyon gázok, a lányom nyolcévesen szebb keresztöltéseket csinált a technikaórán. :)
Ez az első próbálkozásom epoxival. Tényleg igaz a mondás, hogy az elsőt az ellenségednek készíted...
Tölgyből van, híg teak színű vizes páccal színezve, aztán csiszolva majd olajozva. A "varrócérna" kávékeverő fapálca. A hosszanti nút félkör profillal marva, az X-ek lamellóval vannak kimarva, a végükön a lukak fúrva vannak. Az epoxi kék csillámmal színezve.
Ami el van rontva:
- lamellóztam táblásításkor, és egy kiejtendő fahiba miatt a végleges méretre vágáskor az egyik élen látszik két lamellóvég,
- nem gondoltam, hogy ennyire folyós az epoxi keverék: egy normál asztalon csináltam, ami - mint kiderült - nem tökéletesen vízszintes, így 2 óra alatt az egyik végen túlfolyt, a másikon meg a tervezett 1 mm mélyebbi szint helyett lett kb. 2.
- csak maradt néhány mini buborék az epoxy felszínén, ami csiszoláskor vígan összegyűjtötte a port, kiszedhetetlenül.
Sebaj, végre kapott a nyaralóban az íróasztal egy lapot, a ronda lap helyett, amit 4 hónapig néztem, amikor ment a covid lezárásos home office. (3 éve, na...) Azóta se ültem ott 20 percnél többet. Sebaj.
Azért egy hullám belekerült, csak nehéz elsőre kiszúrni :) Bal oldalon felülről a második csík az íves. A csíkok meg kellettek bele, mert az a tiednél is nagyon tetszett.
8 tételt írtam össze de sajnos talán csak 2 cucc van egyazon eladótól, így kb.+ 100 dolcsi van rajta. nem tudom megéri -e ? amúgy most szaladtam bele egy kanadai vásárlásba, elfelejtettem, hogy áfát itthon még tesznek rá + ügyintézői díj.
Ez jó! Egyenes vágású hullámos deszka! :-) Viszont ha egyenes vágásaid vannak, akkor nem feltétlen kell a vágásrést vékony lécekkel "kitölteni". Persze a design miatt lehet, de ebben az esetben meg mindegy a vastagság. Akár szélesebb csíkok is lehetnek. De az ötlet is és a kivitelezés is jó lett!
Ismét elkészült egy deszka, Griff hullámosa ihlette, de a szalagfűrészemben annyira nem bíztam, így egy kivételével egyenes vágások lettek benne. Azt az egyet sablonnal és maróval csináltam.
20 dollár az nem sok, nekem pl az utóbbi időben minden németországból jövő csomagom 19.90 euróba kerül. Az meg jóval közelebb van.
Amúgy a sautershopban is van ahogy nézem ugyanez a cucc 63 euróért (és gondolom még plusz szállítás) az euro meg magasabb árfolyamon van mint a dollár, szóval szerintem ha nagyon kell a termék akkor ebben a konkrét esetben az amazonos jobban megéri.
"Vajon mindhármat fizetni kell vagy eljön a legdrágább áron?"
Az amazon nem csak maga árul, hanem rajta keresztül is lehet. Nézd meg hogy a 3 tételed egyazon eladótól van-e. Ha háromtól akkor mind a háromnak fizetned kell a szállításért és 3 csomagot fogsz kapni. Ha egytől akkor is előfordulhat hogy a szállítás sávos mondjuk súly szerint és a legdrágább sem fedezi az összsúlyt. Megrendelés előtt az ember tájékozódjon, minden adat ott van az oldalon.
ez sok vagy kevés? A kedvenc fine tools itt van a majdnem szomszédban és 15 euró a szállítás akkor is , ha 2 euró vagy 1000 euro amit nekik ajándékozol. Amazon -nál nem tudom mi van amikor van három tétel a rendelésemben, mind a három más szállítási árat számol. Vajon mindhármat fizetni kell vagy eljön a legdrágább áron?
Bedobnek egy alternatív forrast, mi a cegnel sokszor rendelunk toluk. Nagyon nem astam bele magam miert ok a forrasunk, de feltetelezem versenykepesek.
Garázsajtón olcsó vékony lambéria, mögötte nikecell, mögötte vékony Osb, kész.
De korábban volt Osb is felcsiszolva fakeretbe ragasztva, osb-t is alaposan felcsiszoltam festékboltos javaslata alapján, sadolin alapozó és vastaglazúr, kutya baja nem volt jó pár évig.
Gyártó függő is lehet a dolog. Mi a Pannon Falaptól vettük (míg nem volt saját), volt olyan autó, amiből 30-40cm-es darabokban pajszereztük ki (mert a ragasztás az fogta az alját). Láttam pár megmagyarázhatatlan esetet is . :-)))) Persze felületen míg nem sérül nem veszi fel a nedvességet, de ha az élek nincsenek lekezelve, akkor szívás lehet a vége.
Arról nem beszélve, hogy az alap sötétbarna bevonat a nem csúszásmentes oldalon, az elég gusztustalan foltos tud lenni.
145 cm? Eddig ajtóról volt szó, nem garázskapuról! ;)
Amúgy meg nézd meg a legolcsóbb műanyagajtót ebben (10 cm-el kisebb azaz 135) méretben és máris rájössz, hogy 100 ezret locsolni egy ekkora nyílászáróra nem is annyira kihívás, mert apiaci árak kettőszáznál kezdődnek.....
Ha a fenolos 30e és ha 20 évet kibír akkor tedd rá azt. A polikarbonát az tegyük fel 100 és akkor örök élet, bemenni meg csak az fog aki visz magával kulcsot. ( vagy dekopirfűrészt - de ő meg a lambérián és a rétegelten is át tud menni.)
Valóban jól néz ki, olyan érzetet kelt ez a fotó amúgy, mintha egy lakberendezési áruház katalógusában lenne, perfekt! Egyébként az ülőgarnitúrát is te készítetted?
Már készül az asztal, vannak plusz alkatrészek is úgyhogy van min kipróbálni, azok fel vannak csiszolva 150-ig, amúgy utána néztem kicsit az olajozás témakörének, néztem egy videót, ott azt javasolja a fickó, hogy az olaj alá max 150-180 mivel, ha nagyon felpolírozod akkor nem képes elég olajat felvenni a fa.
Ezekre azt írják, hogy mindenállóak, de amúgy az nem igaz :) Pl a hagyományos értelemben vett csúszásmentes (plató taposónak használt) rétegelt is olyan gyönyörűen képes rétegeire szétválni, hogy (amúgy nem annyira) öröm nézni. Persze ha nedvesség nem éri nagyon direkben akkor tartós tud lenni.
Probald ki a Remmers teraszolajat, en eredetileg kulteri fa teraszburkolathoz vettem de teljesen attertem ra minden fafeluletnel. Nagyon jo, nagyon kiados, (igy aztan messze nem annyira draga mint amennyire elsore tunik (szemben a a natur lenolajjal) es szerintem a szaga is vallalhato ido mulva tavozik.
Jo vele dolgozni, nem foltosodik, jol fed es ha egy ev mulva felnyitod, a maradek pont olyan szinu mint az elejen. (Ez pl eddig egy festekkel sem jott ossze nekem). Egyebkent lenolaj bazisu.:)
Gyaluld vagy csiszold meg alaposan a felületet, 240 minimum. Szaga az van pár napig, de nekem sohasem maradt ragadós, már akkor sem, mikor épp csak visszatöröltem.
Megfordult fejemben, hogy teszek rá fenolfilmes rétegelt burkolatot. Nem kell kezelni, csak felcsavarozom és örökre jó lesz, egy darabig. (tudom, jó drága de vékony és elvileg vízálló)
Bohácsnál van 6,5mm-es csúszásmentes, vagy 4,5mm-es két oldalt sima meranti.
Option B:
hagyjam a francba, lambériázzam be és festegessem szorgalmasan 3-4 évente ?
Ilyen mértékben szerintem minden lenolaj alapú olaj el fogja színezni. A beszívódás az erősen függ a faanyag saját nedvességtartalmától. Én egy porszáraz gitártestet olajoztam nemrégiben, még a 3. réteg is pár óra múlva száraz volt, pedig 10 egynéhány fokos fűtetlen műhelyben olajoztam. Lenolaj szaga pedig lesz, hiszen lenolaj alapú, mégse lehet lebbencsleves szaga :))))
Nemrégiben kértem tanácsot kültéri tölgy asztal felületkezelésével kapcsolatban, akkor szóba került az OBI-s olaj, kipróbáltam egy leeső darabon. Nekem nem jön be, a felület nem lett előkészíve, kb kettőt húztam rajta talán százas papírral és némi ragasztómaradék is van rajta,ezt ne nézzétek, nagyon sárgítja az anyagot, pedig ez a színtelen Teakfa olaj. Visszatöröltem azt gondolom rendesen, de így is kellet neki 2-3 nap amire nem lett olajos tőle a tenyerem (15-22) fok van a műhelbyen attól függően, hogy éppen fűtök-e, 4 nap után is jó erős lenolaj szaga van, egyszóval nem tetszik.
Szerintem inkább a hozzászólásom 'stílusával' adódott probléma, de már mindegy is. A villanyreszeléshez használatos csavarnyúzóknak(Wiha, Gedore, ect) véleményem szerint nem sok köze van a fához. Lsd.: 0.1-4.0 Nm nyomaték. Van amihez ez kell. De nem egy léchez, vagy deszkához. Ezért javallottam innen másik topikba átköltöztetni a témát - mert ez a téma szerintem nem ide valósi.
az sok minusz, amire gondolsz, az mind egy embertől van. Valószínűleg. Fecó minuszai meg pont azért vannak, mert nem értenek vele egyben, hogy nem ide tartozik. Ahogy te sem értesz vele egyet.
Látom én is ezt a sok minuszt, csak nem értem. Ez is egy szerszám, ami simán kapcsolódik az asztaloskodáshoz, ha valami szűk helyre kell csavarozni. Az is lehet, hogy valakinek még jobban be is jönne, mint a nehéz csavarbehajtók. Meg különben is úgy elvesznek ezek a bejegyzések a sok párhuzamosan futó, jobban asztalos téma között az elmúlt két napban ...
Nekem van egy zsír új, elektroakusztikus puncifikátorral ellátott hidroakusztikus buzerátorral felszerelt csavarhúzóm, ami k...va jó. És tökéletesen kapcsolódik a hobbiasztalos topik témájához. :/
Valóban nem lehetne máshol (mondjuk az offtopikban) megvitatni ezt a témát?
Kiválóan használható gyakorlatban célirányos, folyamatos munkára. Nálunk a szerelők üzemi körülmények között használnak sok ilyet, csak épp nem elektromos, hanem pneumatikus kivitelben.
Sok ilyet megneztem mar es zold bosch-ban volt hasonlo, de bumszli. A linkelt Wiha mar hasonlit egy hagyomanyos kezi csavarhuzora. Ezert akadt meg rajta a szemem es azert linkeltem, hogy milyen k.draga. Ennyi csak ...
Ezt a reworkben szerették régen, rengeteg állomáson láttam. Asszem eredetileg a Hitachi csinálta, tökugyanígy nézett ki. 0.4Nm-2Nm között állítható, 2 fordulatszám (200/400), és a kupplung rögzíthető kézi csavarozáshoz. Pisztoly és rúd formában is használható (a rúd akkor praktikus, amikor asztalnál ülsz, asztalon a munkadarab, felülről csavarozol, rámarkolsz a csavarozóra és hüvelykujjal nyomod a gombot).
Én pl. kulvála nem szeretnék precíziósat, csak olyat, ami kis/szűk helyre is befér, max egy tizen-huszon közötti összegért. Mert ha drágább, akkor kezdem érezni, hogy azért olyan nagy szükségem nincs rá. Persze ha valaki naphosszat szűk helyeken csavarozgat, akkor két ilyen nap után már biztosan megvenném, ezekszerint a conradtól inkább....
A belinkelt Wiha csavarozó nem azért drága mert precíz, hanem mert kapzsi az importőr. Elektromosból ha precízióst akarsz, lehet venni kalibrált Atlas Copco ipari csavarozókat egy kisebb vagyonért.
Érdekes és szép feladatom volt ma. Nem tudom sikerült-e egy-két fiatalt meggyőznöm a hobbiasztalosságról, de ma ez volt a feladat. Vagyis hogy pontos legyek, a volt középiskolámba meghívtak, hogy ugyan tartsak már egy előadást a pályaorientációs napjuk alkalmával, melyben a saját életutam lenne az előadás, természetesen mindent, így az asztalosságot (és a végén a koktélkeverést is) beleértve. Így aztán a tanóra egyik felében beszéltem a könyvelői, vállalkozói énemről és a másik felében pedig a hobbiasztalos énemről. És vihettem be pár dolgot mutogatni, így körbejárt a fiatalok között a végtelen kocka, a tensegrity asztalka, egy bíborszív fadarab, a hullámos vágódeszka, meg még pár apróság, és a Dictum No4-ese is. És ezt két külön osztályban is elő kellett adnom. Remélem holnaptól új olvasói is lesznek a fórumnak! :-)
A CAD része ami drága és nem szeretik a cégek, a CAM már egyszerűbb. Ahova én járok acélt lézervágatni Győrben ott is kb ennyibe kerül egy ilyen darab. Amíg dxf-ben küldöm mi kell olcsó, ha ők rajzolgatnak akkor drága.
Van ez 97eft-ért is, de nem elsősorban a csavarozás, hanem a 0.4 és az 1.0Nm-re beállítható nyomaték teszi drágává. Az ilyen alacsony nyomatékú szerszámok qrva drágák.
Igaz, de ennyiért azért tudok csavarozgatni egy darabig kézzel.
Én is néztem ezt pár éve, amikor még megjelent, először nem volt ára.
Na, mondom, ilyen nekem kell, mert hát milyen jó lesz az a készülékek szerelésénél... aztán megjött az ára, pedig azt még akkor kicsivel könnyebb volt kimondani, mint a mostanit. Hát, ezt az árat nem termelem ki.
No, hogy akkor a hasítóékes történetnek vége is legyen (előzmény) :
Most írt rám Longfield fórumtárs, hogy egyrészt talált céget aki kivágja. Másrészt ki is vágták neki, és ami a igazán nagy fun: működik. Pont úgy mint a rétegelt lemezes tesztdarab. Csak lesorjáznia kellett kicsit, és majd a fűrészlap felé néző ívet kell letörni (hogy "ék" legyen, ne csak lemez).
2.5mm vastag anyagot tudtak ajánlani, ami a legtöbb fűrészlaphoz jó is lesz -> 0.3mm-rel vastagabb így, mint a gyári hasítóék, de a képletbe belefér. És talán akár egy 2.4 mm-es kerfhez is még elmegy.
Ami számomra megdöbbentő volt: írd és mondd 2050 Ft volt a móka. Kettőezer-ötven. ÁFÁ-val. Anyaggal. CAM munkával. És a vágással. Azta .... (kapott húszezres ajánlatot is, anyag nélkül ... azért is az "azta")
"Persze ez lehet pacman fenési képességeinek is az érdeme :)"
Szerencséd (meg minden más gyalutulajé) hogy nem az én érdemem :-) A szintén Veritas élezősegédet (meg a King vizesköveket, Atoma gyémántlapokat) nem tudom eléggé dicsérni. "Elsődleges" él, másodlagos él, mindegy neki, tökéletes az élszalag. Éles, konstans, szuper. Kézből csak "ökörhugyozásra" vagyok képes.
PUR anyagú cső. A többi szvsz vagy nem hajlik, vagy nem bírja soká a terhelést.
Mi mogyorót szedtünk különféle csövekkel és az annyiban hasonló, hogy fadarabokhoz hasonló mogyorót, meg ágacskákat, meg port, meg kavicsot, meg csigát felszív.
Nálunk ez "iparszerű", mert ugyan csak egy hétig megy egy évben, de addig napi 10 órában és átmegy a csövön 30 tonna cucc, ami koptatja.
Ott szokott kilyukadni, ahol rábilincseljük a vascsőre, ami kiáll a gépből és a hajtogatás miatt a vascső lyukasztja ki.
Voltak egyéb próbálkozásaink, nem bírták. Gyártót nem tudok mondani, sztem nincs is jelentősége.
Ami most rajta van ilyen cső (250 mm átmérő kell nekünk min) az már két ilyen szezont kibírt.
3 fázisú zsákos elszívómat becsatornáztam a mennyezetre, kellene valami flexibilis cső amit odairányíthatok nagyjából ahol marok. (a marógépre is rá van dugva a porszívó, a maradékot kell nagyjából elszívni)
Olyan nagy a választék, hogy nem tudok dönteni. Tud valaki saját tapasztalattal ajánlani valami konkrétat?
nem akarok beleszólni, de a kilincs az a villa szerű vacakság ugye? Ha igen akkor a műanyagot a védelmembe veszem, még jobb is lehet mint a fém. pl. nem kopik, ha minőségi a müa.
Ahogy én néztem, minden vastagabb. Az egész öntvény is.
De pl a Stanley SW 4 is olyan nehéz - vagy nehezebb-, mint a korábbi 4 1/2-es, ami azért jóval szélesebb vasdarab.
A Woden No 4-esem sztem nincs több 1,5 kilónál. A Clifton gyárt eszetlen áron hasonlóan kinéző gyalut, de az is 2 kg, a kínai (jobb) klónok (ezek is inkább a Lie Nielsent másolják) 2,2 felett.
Pedig most jobb általános minőségű acélok vannak (hagyjuk a régen minden jobb volt, pl, a kovácsolt acél mítoszát- ez különben is max a késre lehetne igaz)
Amit meg a STanley árul No 4. név alatt, az fertelem a műanyag kilincsével és a hihetetlen igénytelen kidolgozásával.
Szerintem ez a súlytöbblet inkább a dizájn velejárója ezeknél az újabb gyaluknál. Gondolok itt a “bed rock” kialakításra, vastagabb késre, forgácstörőre. Vagy a “low angle” gyaluknál az állítható száj okozta súlytöbbletre. Nem gondolnám ezt előnynek. Ha csak néha vesszük kézbe akkor nem vesszük észre, de ha hosszabban dolgozunk akkor nem mindegy a súly. Az extra leszorító erő amit nyerünk fél kg többlettel elenyésző ahhoz képest amit létre tudunk hozni a lefelé mutató erő komponenssel amikor toljuk a gyalut. Egyébként a jól beállított és éles gyalut kis fogással az ”orránál” húzva is tudunk forgácsolni, a régiekkel is. Persze ez inkább csak jópofa, a megfelelő élességre mutat rá. Visszatérve még a 62-es gyaluhoz. Nem igazán szeretem normál munkára, nem ezután szoktam nyúlni. Nehéz és nagyon rossz a balansza, orr nehéz. Valamint nagyon szélesen fogod a klasszikus gyalukhoz képest. Shooting board-on viszont verhetetlen bütüre. Van rajta egy extra “hot dog” a kényelmesebb fogásért. Illetve itt nagy előny az extra súly szerintem. Viszi a lendület amikor meglököd, ezzel segítve a munkát, de emelhetned nem kell.
A marketing szerint a vékony penge csattog. Namost erre azt írja P S, hogy 50 év alatt fél tucatszor látott ilyent, amikor rosszul volt beállítva q gyalu. Erre volt kitalálva a sapka vas, együtt szilárd. Egy 4.5 mmes pengéhez akár nem is kell, cserébe sokkal tovább tart élezni.
Valamiért meg voltam győződve róla, hogy a súly itt előny, hiszen nem emelgetni kell, hanem tologatni. Ideális esetben siklik a fán és nem kell annyira lenyomni, mert a saját súlya segít.
Ha nagyon vékony fogásról beszélünk simításnál akkor ennek a hatásnak nincs jelentősége. A forgács vékony és elhajlik, összegyűrhető ahogy írtad. Csak az él számít és a minél kisebbre állított rés. Nekem is van egy 4-es amit csak simításra használok. Ott előre van tolva a béka, lentre a forgácstörő. Nem is lehet nagy fogást venni vele, mert akkor eldugul szegény. A T5 Record-on amit univerzálisan használok ott nagyobb a rés, nagyobb fogásokkal is használom. Itt nagyobb szerepe van a forgácstörőnek.
Még valami: elismerve az új Veritas meg Lie Nielsen gyaluk jóságát (sőt már néhány távol keleti klón is elég jó) muszáj megjegyeznem, hogy rohadt nehezek.
Nem véletlen volt könnyű a bailey gyalu abban a korban, amikor a famunkás egész nap ezt tologatta és emelgette.
Ráadásul ha belenyúlunk a rendszerbe, akkor más problémák jönnek.
Egyébként a "bailey" mintájú gyalu nagyon ki van találva összességében.
A vékony kés (gyors élezés), a leszorító sapkavas, az állítóhatóság könnyűsége, kb minden...
2-3 éve egyszer volt szerencsém Computerguru fórumtárs Lie Nielsen gyaluját kipróbálni az én (igaz, felületesen élezett) eredeti Record gyalum mellett.
Letaglózó volt a különbség (Guru javára), utána vettem egy Veritas PM-V11 pengét és vetettem a Woden gyalumba.
Azaz betettem volna, mivel a PM-V11 sokkal vastagabb penge és nem fér be a nyílásba. Reszelgetnem kellett, hogy egyáltalán beférjen.
Az a penge komoly előrelépést hozott, de amúgy a nyílást állítgatni sose jut eszembe.
Ha valaki nagyon akarja, erre találták ki a bedrock variánst, de az meg azért fura, mert ott együtt állítódik a késmagasság és a nyílás egy ferde ékpályával.
Azt hiszem, a Lie Nielsen bedrock minta egyébként.
A régi bedrock gyaluk sokkal drágábbak, mint a bailey minták, ami inkább a ritkasággal függ össze.
Több írásában is cáfolja, hogy lenne ilyen szerepe.
Azt mondja, a forgácstörő maga a talp, ami a vágás előtti részen leszorítja a fát. Minél közelebb a talp a forgácsolási vonalhoz, annál inkább törhet a forgács.
Személy szerint nem tartom magam szakértőnek, csak annyit gondolok erről, hogy amikor hártya vékony szalagokat gyalulunk, akkor azok nem törnek, semennyire. Akkor is nehezen, ha összegyűröm.
Így van, a békát kell állítani a gyalu szájának a szűkítéséhez. Valamint a normál, ”bevel down” gyaluknak van forgács törője. Egyrészt merevíti és leszorítja a pengét, másrészt ahogy a neve is mutatja, töri a forgácsot. Sokkal meredekebb szögben halad a forgács és megtörik. Minél laposabb ez a szög, annál könnyebben szaggat. “Low angle/bevel up” gyalu esetén mint a 62-es pl. nincs ugye forgács törőd csak a 37 fokos élszöged. Ezért állítható olyan könnyen ezeknek a gyaluknak a szája, mert nagyon kicsire kell állítani, hogy minimalizáld a kiszakadás kockázatát. Lehet ezekbe is úgy élezni a késeket, hogy 50-55 fokra adódjon a metsző szög, de nem sok értelmét látom. Igazán jól szerintem bütün teljesítenek, arra is lettek kitalálva. Ezért én 25 fokra élezem a kést, nem kap másodlagos élszöget sem.
Elvileg a tálca beépítési utasításában is le van írva, hogy a vágott felületet vízhatlanítani kell. Hogy ezt aluszalaggal csinálod, vagy sziloplassztal, vagy bármi beivódó cuccal az a te dolgod.
A normál gyalunál az ékrés fix. A low angle esetében sokszor állítható, és ez miatt van, hogy az alacsonyabb vágószög azon a minimális résen egyből letöri a forgácsot bütü gyalulásakor -> ezért nem akar a kés beleszaladni a rostok közé.
Visszatérő téma a "normál" (értsd 44-45 fokos) élszögű és a low angle (12 fok) gyalu ügyében.
De pontosítsunk. A "normál" 45 fokos gyalunál a késpenge háta néz előre, vagyis a felületet érő él szöge 45 fok.
A 12 fokos low angle esetében a 25 vagy 30 fokra élezett kés "első', azaz élezett része néz előre, vagyis 12+25= 37, vagy 12+30=42 fokos lesz a gyalult felületet érő él szöge.
Azért ez nem igazán óriási különbség.
Amúgy az a tapasztalatom, hogy a normál élszögű gyaluval kiválóan lehet bütüt gyalulni, ha elég éles.
Más tényezők összessége inkább javíthat egy gyalu képességein, mint az "alacsony" szög.
Ezt azzal is szokták marketingelni, hogy a normál élszögű vékony pengék csattogna. Pedig ha jól vannak beállva, akkor nem.
Ezzel nem a Veritas gyaluját ekézem, mert kétséggel elhiszem, hogy nagyon jó.
Amennyire tudom, a No.7 az a klasszikus egyengetőgyalu, baromi nagyok (50+cm hosszúak) és tipikusan arra használták őket, hogy sík felületet képezzenek.
A No.4. a legáltalánosabban használt méret, a No.5 egy picit nagyobb. Az első szám mindíg a méretet jelenti, a No.1-esek nagyon picik, a No.7 meg bazinagy. (8-ast még nem láttam)
A low-angle verziók pedig elvileg még bütü gyalulásra is alkalmas(abbak) mint a normál élszögűek. Egyénként annyit tennék hozzá, hogy most volt alkalmam kipróbálni a veritas low-angle cuccost, na az nem kérdezett szálirányt, az sem érdekelte, ha keresztbe megy, tette a dolgát a táblásított asztallapomon. Valami egészen döbbenetesen szép felületet csinált, mondom, minden irányból kipróbáltam. Persze ez lehet pacman fenési képességeinek is az érdeme :)
1. amerikában régi hagyománya van a dolgok számokkal és betűkkel jelölésének. De ezek egyszerűen egy táblázat sorait jelentik, nincs semmilyen jelentésük. Pl a hatos fúró, az a 0,204inch.
2. az ilyen ipari termékek kereskedelmének alapja a termékjegyzék volt. Ez egy nyomdában nyomtatott könyv, benne a termékek képeivel, paramétereivel, cikkszámával, esetleg árával. Simán el tudom képzelni hogy egy ilyen katalógusban egyszer megszámozták a típusokat, és onnantól mindenki azt a számozást használta.
Tudtommal nem, biztos előbb voltak a Bailey gyaluk, őt vásárolta fel a Stanley. De ha jól tudom, már előtte, sőt az előző században (18.) is csináltak már fém gyalut. De pontosan nem
Így valahogy, sok logika nincsen benne. Sok helyen elfogytak a számok. Talán még annyival egészíteném ki, hogy a 4.. csoport azok jellemzően nútgyaluk és a 7.. csoport pedig falcgyaluk. Nagyjából, de vannak átfedések.
Eredetileg a Stanley kezdte számozni a gyalukínálatát, méret szerint 1-től tán 8-ig. Aztán ezt a számsort variálta, valami akkor eszükbe jutó, ma már nehezen visszafejthető logikával. Pl a szélesebb pengéjűek lettek a felesek (5 1/2), alu testű A, az egyes variációk kétjegyű számot kaptak, majd ezek fejlesztett változata egy hasonló háromjegyű szám. Szóval tudtommal nincs egyértelmű megoldóképlet, hogy pl a méretből kiszámolható a szám vagy ilyesmi.
Érdekes kérdés: szerintem talán a méretekkel van valahogy összefüggésbe meg talán a fajtákat is mutatja, de az is lehet, h semmilyen rendszeresség nincs benne. Bár az utóbbit kétlem.
jó, hogy ezt mondod. most beletetted az árát a zsebembe. no4-es van Record és Stanley is, mindkettő Angliából jött még tavaly. Lövöldözni nem lehet velük, mert az oldalak nincsenek derékszögbe az aljával. Ezt azért túl élem. A derékszögesítést megoldom tányér csiszolóval, meg a precíz fűrészeléssel.
Nem kell 62-es a lécekhez, sőt. Inkább, hogy szaggat olyan fákon amin nem egyenletes a szálirány. Fekete diót, tölgyet sokszor a hátszöggel is ellátott 4-es gyaluval csinálom, de a normál 45 fokos mindenhova elég. Nemrég fejes.i kolléga ajánlgatott itt egy régi Recordot, én lehet megnézném a helyedben.
Nem kapkodom el. ha képes leszek kumiko léceket gyártani és szeretnék komolyabban belemerülni akkor jönne szóba. először sima no4, van egy angol import Stanley és egy Record. gondolatom szerint az alacsony szög szebb felületet adna.
Google barátunk válaszai elég vacak oldalakat is feldobnak. Itthoni Stanley főkerskedő árulja az sw-t 91. 000 másik cég azonos paraméterek és 64 .000 és nem írja, hogy sw, a foto is ua. a penge A2 és 3mm, ez a két hírdetés engedett arra következtetni, hogy lehet kapni simát és SW- t is. a VERITAS A2 penge de 4.5mm vastag és cca 120 000 ft ezenkívül rendelhető még másik 2 fajta pengével is. attól félek, hogy 60 ezerért vackot veszek( nekem a 60 kidobni elég sok, de a jó cucc 120- ért azért viccesen drága.
Tudomásom szerint jelenleg a No. 62 SW van csak gyártásban, a korábbi No 62. tudomásom szerint 1905-1942 között volt gyártásban.
A korábbi 62-es 1/8 inch vastag "szénacél" pengével gyártott gyalu és nem egész 2 kg volt, a mostani A2 acél penge és 3/16 mm vastag és kb 3 kg.
A kettő felépítése viszonylag hasonló, nem használtam egyiket sem, személyes élményem nincs.
A Stanley évtizede dobta piacra a korábbi sweetheart név újra fényezését szolgáló No 4. és No 62 gyalukat ezekkel akarván felvenni a versenyt a Lee Nielsen és Veritas gyalukkal, de azoknál sokkal olcsóbb és kevésbé magas minőségben sikerült ez.
A régi 62-es ebay ára jellemzően jóval magasabb, mint az újé, de nem tudom, tényleg jobb-e vagy ez csak hype.
No 4-es SW gyalum van, de annak is van néhány része, ami ha pontosabb kidolgozású lenne, jóval jobb gyalu lenne ez. Pl ilyen a késmagasságot állító Norris csavar. Gyakorlatilag lötyög a menetében és az előre-hátra váltások között jókora holtjáték adódik. Lehet persze érezni, de a huszonegyedik században ezen már túl lehetett volna lépni. Gondolom ebben a 62-es is egyezik.
"az alacsonyabb fordulatszám akkus Makita lapostiplimaró sokkal jobban fogyasztja a marótárcsát, mint a vezetékes"
Ezen nagyon nem csodálkozom. A keményfémlapkás késeknél -eszterga- és marszerszámoknál - a fémiparban is ismert jelenség. Minimális forgácsolási sebességet is meg szoktak adni rájuk, és általában sokkal magasabb tartományban dolgoznak, mint a gyorsacél. Kell nekik a nagy sebesség, hogy ne kopjanak.
Egyetértek, de az az érv, hogy drágább is, az nem igaz. Sőt, az előnyök és hátrányok összevetésénél nyomós előny lehet annak, akinek ott áll az akkuszett, hogy pont jóval olcsóbb.
Az irodaházunk belsőépítészeti munkáit végző asztalos cég emberei mondták, hogy az alacsonyabb fordulatszám akkus Makita lapostiplimaró sokkal jobban fogyasztja a marótárcsát, mint a vezetékes. Nyilván ők ipari mértékben használták.
Akkust szerintem olyan szerszámból érdemes venni, amihez nem kell elszívás. Ha a csövet kell húzkodni, buktad a szabad mozgást ami az akku legnagyobb előnye.
Sőt még a körfűrésszel is, habár ott ha terepre kell menni, és nem érdekel, hogy szétszarja a fűrészport - mert kint miért érdekelne - akkor meg tudom magyarázni miért vettem 60ért akkust :)))))
... és mint annyi minden mást, ezt is kibeszéltük, hogy az ilyen gépek akkusban nagyon jók, mert nem lóg a kábel, szabadabban mozog vele, de az elszívót rá kell kötni ami vastagabb cső, nehezebb vele szabadon mozogni:)
Cserébe azért drágább egy picit.
A lapostipliző meg elszívó nélkül nekem nem akar rendesen dolgozni, mindig bedugul.
Hirtelen felindulásból vettem egy akksis lapostipli marót a Lidl-ben. Nagyon kotyog, és görbe a gyári tárcsa, lehetetlen hasznlni egy szabvány lapostiplivel.
Majd szeretnék venni a normálisat. Mi a minimum szint, amit már érdemes lehet megvenni? Használtat érdemes lehet keresni?
Van egy Metabo SPA 1200-as elszívóm, nem sokat használtam eddig, kb egy zsák forgács összesen. Ma bekapcsolatam és azt tapasztaltam, hogy nagyon gyenge a szívás teljesítménye. Nincs dugulás a csőben, forog a lapát. Köszi a segítséget.
Lehet körfűrésszel is csinálni, van amit azzal egyszerűbb is. Ott a lécek vastagságát kell majd hozzá igazítanod pontosan ahogy írtam. Kézi fűrésszel is sablonnal vágom, hatalmas gyakorlat kell, hogy szabad kézzel menjen a dolog. Harmadik módszer pedig a gyalulás. Teflon szalag vastagsága mindegy, nem mertem még az enyémet. Amilyen van, ahhoz kell igazítani a jig-et vagy több réteget ragasztani. Nélküle is tökéletesen működik csak nagyobb a gyalu ellenállása.
A bevágásokat kézzel készíteni kicsit félek, ezért gondoltam a kőrfűrészre, gondolatom szerint így nagyobb biztonsággal lesznek egyforma bevágások. A teflonszalagod milyen vastag ? Közben találtam egy helyet ahol van 5mm széles és 0,18 mm vastag, öntapadós. Esetleg 0.1 mm vastag rézszalag is jó lehet?
Az én rendszerem most olyan amivel a keretet gyártom, hogy az elkészült lécek vastagságához tudom igazítani a bevágásokat. Ha körfűrésszel akarod a bevágásokat gyártani akkor ahhoz kell igazítanod a lécek vastagságát. A lap által eltávolított anyag +0.05-0.1mm legyen kb. a lécek vastagsága. Így szoros és szép lesz az illesztésed. Ha mínuszos a léc akkor csúnya lesz az összes illesztésed. A másik nagyon fontos dolog, hogy teljes hosszban párhuzamosnak és pontosnak kell lennie a léceknek. Ha nem így van akkor megint hézagok lesznek a keskenyebb végén vagy szorulhat a másikon. Az én rendszeremben 0.1mm-en belül vannak a lécek hosszában. Meg kell tervezni a keretet és a hozzá szükséges mennyiségű lécet. Egyben megcsinálni őket. Majd legyártani a keretet egyben.
Sziasztok! A Metabo DH330 vastagológyaluval vannak tapasztalataitok? Ajánlott/nem ajánlott, és miért? Előre is köszönöm! (Illetve melyik vastagolót tudjátok a leginkább jó szívvel ajánlani?)
Nem tudom, aktuális-e még, de ha valaki ilyen csövet vásárol, azt azért kalkulálja be, hogy a hosszát kihúzva szokták megmérni. Ami azt jelenti, hogy bőven rá kell számolni a vásárláskor, mert úgy nem lehet használni ezt a csövet, hogy kifeszítem a gép és az elszívó között. Tehát ha négy méter kell nekem, akkor érdemes hat métert venni belőle.
lenne még kérdésem. a léceket milyen pontosan tudod legyártani. azt egyszer írtad, hogy 3mm vastagok, de a valóságban mennyi eltérés engedhető meg vagyis mekkorák lesznek? mondjuk 3,1mm vagy csak 3,05mm, esetleg ennél is kisebb
A lécekhez csinálnék külön fixet, ezért kétoldalas az enyém. Kicsit mélyebbre kell gyártani és lehet finom hangolni maszkoló szalaggal. Én ezekhez rétegeltet és bükköt használtam. Gyalu pályának magában nem jó a rétegelt, mert jobban eszi az anyagot. Később ragasztottam rá teflont, így igazából már nincs jelentősége.
Jól gondolod mi az elképzelésem. annyi különbség van, hogy nem két oldalas verziót akarok. és a kaloda azon részét is --ami a 20mm mélységet biztosítja--- mdf -ből gondoltam. mivel nem találok ehhez megfelelő méreteket lehet más megoldást vagyis anyagfelhasználást kell keressek. esetleg tudnál ajánlani valamit?
Most olvastam végig a tegnapi kumikos témát. Generátoros szerintem az MDF lapokat hézagolóknak szeretné használni. Kell gyártani egy “kalodát” a gyalunak. Ez a “thickness jig”, magyarul nem tudom mi lenne a jó elnevezés. Vastagoló készülék vagy sablon inkább. Mindegy is. Ezt lehet gyártani különböző vastagságokhoz fixre. Illetve sokan használnak olyan verziót, hogy csinálnak mondjuk egyet 20 mm maximális mélységgel és abba raknak hézagolókat, hogy csökkentsék a magasságot. Nekem kumikohoz fixek vannak, illetve van egy fokozatmentesen állítható 0-20 mm között. Csináltam egy móricka rajzot, úgy érthetőbb talán.
Eleve úgy szeletelek, hogy már a vágáskor (vagy gyaluláskor) belekalkulálom a 90 foktól való eltérést. Mindegy mennyi, akár 1 fok is lehet. Úgy forgatom a táblásításkor a léceket, hogy egyik erre "görbüljön", másik arra. Mondjuk durván ábrázolva, nem így: VVVVVVV
Hanem így: V(fejjel lefelé)V(fejjel lefelé)V(fejjel levelé)
Így akármennyit is csal a derékszögem, teljesen sík lesz a táblásítás. Természetesen már előre figyelembe veszem, hogy majd a forgatáskor jól jöjjönek ki az évgyűrű hullámok.
Nem akarok én már semmit feltalálni. egyszerűen arról van szó, hogy azt a megoldást találom a legjobbnak és hobbi szinten megvalósíthatónak, ahol a gyalu fix magasan dolgozik és alá pakolok megfelelő méretű síklapokat és erre az mdf tűnt alkalmasnak. Amit te mondasz a pontos méretekről azt kaloda nélkül nem lehet megoldani. Tehát az 1-2 tizedes ráhagyással leszabott vagy gépen legyalult léceket úgy méretre kézi gyalulni, hogy a végén legyen 20+ tök egyforma léced, azt én biztosan nem tudom produkálni, ha nincs egy igen igen pontos kalodám. A lécek egymásba illesztése egy 3mm vagy 3,2mm vastag körfűrészlappal vágott árokba történik.. tehát szerintem a tizedes pontosság, max 1 tizednél kisebbnek kell legyen
Sok kis apró darabból ál, a sok kis tized össze tud adódni. Ha 20 lécet levágsz 89,8 fokos szögben, és táblásítani akarod, bizony benne lesz az ív. Ezt a vágódeszkáknál keméynen megtapasztaltam.
Pont elkezdtem írni, de most meg tfe előzött be :D nem vagyok ma valami kékvillám
Szerintem is konzultálj a guruval, ha valaki ő biztosan tud tipped adni mivel helyettesítsd a szerkezetedben az 5-10-15mm-es MDF-et. Lehet hogy az elképzelésed nem teljesen OK, és majd ad jó tippet hogy építsd meg ezt a "gyalupadot".
Nem a kopó rész a kritikus, oda teflon vagy rézszalagot ragasztok. A gyalu egy fix magasságon fog mozogni. A kívánt léc vagy "lámpaoszlop" és a kereszttartók méretének megfelelő alá hézagolást oldanám meg az mdf lappal. 3mm a léc, 5 és 20mm az oszlop és a kereszttartók.
Lehet megvárnám hogy bambula mit mond, ő hogy csinálta, mik a tapasztalatok és akkor nem kell feltalálni a melegvizet.
Egyébként ha a kombigyaluval elérsz egy szintet (pár tized pontosság) akkor azt utána kézivel tudod finomítani, szóval kellő idővel (hobbisták vagyunk :) tetszőleges pontosságot elő tudsz állítani.
Teljesen őszintén - baromira meglepődnék, ha a pár tizedes pontosság nem lenne elég. Nem dugattyú ez egy forma-1-es motorban :)
Kicsit félve , de elmondom. Kb 1 éve amikor bambula feltette ide a fórumba a kumiko -ról szóló munkáit, azonnal bele szerettem én is. A lécecskék készítéséhez még mutatott is egy skiccet , hogy milyen kalodát épített. azóta sok videót is megnéztem. arra jutottam, hogy mdf lapok lennének a legalkalmasabbak elkészíteni egy ilyen pályát a gyalunak. Soha nem mértem , nem volt a kezemben, de a leírások alapján méretpontos termék. a rétegelt lemezben még nem találtam olyat ami mondjuk 3mm vagy 4mm stb és amikor lemérem akkor 5-6 tized mm eltérés van benne. Ahogy elképzelem egy kumiko lámpa készítését, bizony bizony nagyon pontos méreteket kell produkálni. A kombi gyalummal sajnos 2-3 tized mm pontosságot tudok csak elérni, ez azt jelenti, hogy pontosan 3mm vastag lécet nem sikerült még készítenem. Kézi gyalummal viszont tudok 4-5 század mm-es forgácsot aprítani. Remélem érthető lesz, mit akarok.
Valahogy így. szóval az OBI levágja amit kérek és csak azt kell fizetni, de olyan vastagságot ami én szeretnék nem tartanak, de lehet nem is létezik. 5,10, 15 és 20mm vastagságban kell kb 10 cm széles és kb 50 cm hosszú 2-4 db mindegyikből.
Na rfc megelőzött. A lapszabászatok mellett én szétnéznék a Marketplace-en, különböző "csoportokban".
Találtam olyat most ahol MDF-et adnak, csak épp "nagy tételben" akarnak tőle szabadulni (nem a te hirdetésed). De mindig akad olyan hirdetés, ahol elvihetsz egy fél/negyed táblányi anyagot (nyilván olyan nemigen lesz, hogy pont akkora van elfekvőben, ami neked kell. Vastagságról nem is beszélve.)
Most vagyok gondba. kellene mdf lapokból pár kisebb darab, mindenhol egész táblákat lehet csak venni. ráadásul olyan méretben ami nekem kell az obi nem árul, egyébként náluk lehetne a kívánt méretet venni.
Lehet, szó szerint ennyit írt amit beidéztem. a 20m-t csak én próbáltam a kép meg a "hirdetési ár" alapján megtippelni.
Szívem szerint én is így tennék, lehet egy alakuló asztalosműhelynek jól jön.
De mivel nem romlik meg .. én akkor adnám mondjuk min 2m-ként, ha nem kéne csomagba tenni, ha tényleg eljönnének érte.
Csabit posztját olvasva egy aktuális árról - nem fog az eladóra rárohadni.
Update: most ránéztem a linkre, amit előtte 2x csekkoltam hogy jó-e. Már törölve a hirdetés. Ez gyorsan ment, ahogy várható volt. /Amikor írtam hogy van, akkor 1 órája volt fent./
"Eladó elszívócső! 3000ft/mÁtmérő: 100mm Elsősorban személyes átvételre van lehetőség Kecskeméten!"
Sajna telszámot nem adott meg, de aki (ha nem is csoporttag, de vanb fb-ja) ráírna: ő hirdeti.
Ez ugyanaz amit én is vettem vagy 8 éve, azóta is időnként durva betonyon huzigálva, és semmi baja. Én most nem gugliztam rá, hogyé mennek az ilyen csövek, de úgy érzem brutáljó áron adja, lévén hogy én is kicsivel drágábban vettem anno méterét. Szerintem hamar szétkapokodják, úgy sejtem 20m lehet (lévén a hirdetés teljes összege 60e Ft. De lehet hogy nincs kapcsolat ...).
Elvileg egy standing desk (álló asztal? motoros asztal?) a cél, bár még a lábakat nem vettem meg hozzá. Lehet hogy az ikea-s gamer asztal lábak lesznek a befutók, elnézve a többi árazását (sch-ban baráti áron van 600k-ért egy szett - azt adják el valaki másnak :) Szokásos IT cuccokkal, Qi töltő, kábelmanagement, konnektorok, ilyesmi.
Apósomtól hoztam egy rönköt, tüzifából maradt neki, de nem tudom pontosan mi.
A külső nagy kockák akác és gőzölt bükk kőrissel a közepén.
Az egész úgy indult, hogy gondolkodtam valami mintán, és csináltam belőle egy 3X3-as kockát próbának.
Aztán azt körberaktam a kőrissel, és onnan jött az önszopatás, hogy lehet azt körberakni. Szóval megcsináltam az egész deszkát, de négy darabban, és levágtam a sarkukat 45 fokban, aztán az összes szorítómmal sikerült összeragasztani.
De a kis kocka bearákas nem volt nehéz. A középső mintánál összeragasztottam a 4 lécet, majd a négy oldalára bevágtam a 45 fokot.
Utána vágtam akkora lécet, ami pont passzolt a lyukba. A külső kockáknál ugyanígy megcsináltam a V alakot, beraktam a passzoló rudat, és összeragasztottam.
Húbaszki .. ezt csak az tudja, mi meló volt összerakni, aki akár csak sakktábla-bütüs deszkát csinált már.
Le a kalappal ! /idei februári jelmezes buliból nemtom hogyan, de egy kalappal jöttem haza. Gőzöm nincs kié volt, de legalább tényleg meg tudom emelni!/, egyet nem tudok: a világos fa az mi? "Nem gőzölt" bükk? Juhar(ahhoz túl fehérnek tűnik)? Kőris? Idegít, hogy nem tudom. De az akác, az legalább megvan. Azt már láttam párszor bütü felől
Mennyi idős a csavarozó? szénkefés vagy kefe nélküli motoros? nem tudok valamilyen oknál fogva emailt küldeni az enyém is publikus légyszi oda küld a válaszod.
Magadat ne is add fel :D /ez annyira sz*r volt. hogy már szinte jó/
Az én gyaluim részben már célbaértek és új tulajdonosuknál vannak, a többit vagy ma veszik át (automata/személyesen) vagy jövő hét közepéig. És ha emlékeztek, volt egy "árvácska", aki végül szintén gazdára talált, a "007-es ügynök":
Őt egyébként egy bútortervező-asztalos vette meg, azt hiszem az egyetlen aki "szakmabeli".
Minden gazdának sok és jó forgácsolást kívánok hozzájuk!
Ez most komoly? Hogy nem megy a pontos pozícionálás?
Kb 45 vagy kevesebb fokban tartom a gyémántfúrót a falhoz, kezemmel a tokmány mögött fogom a gépet, kezem fekszik a falon. Odaérintem az élét, belekap. Amikor ben van egy mm-t, akkor szépen lassan emelem a gépet 90 fokig, a sarlót szépen körré alakítva. Mire merőlegesben vagyok, a furat vagy 2mm mély, nem megy sehova.
Amikor sok ilyet kellett fúrnom, akkor vettem egy tivoly fúrót. Nem az ezerforintos kínai, de a 8mm greslapba 50luk nem látszik rajta nagyon. Ahhoz adtak egy műanyag megvezetőt, amit a másik kezeddel nyomsz a munkadarabra, a fúró tuti nem megy sehova. És a vezetőn van víztartály, ami szépen csepegteti a vizet, meg ottartja a munkaterületen amennyire tudja.
Ez rendben van, de az volt az alapkérdés, hogyan lehet pontosan oda fúrni, ahova akar a munkás. Ez nézetem szerint két tényezőt jelent. Az egyik, hogy pontosan pozicionálja a fúrás kezdetét, a másik, hogy aztán ne vezesse el valamerre a furatot, bármi, ami a falban van. Amikor a fúrás közbeni körkörös mozgatás szükséges, akkor már a kritikus pozicionáláson túl van a fúró.
Fúrókalapácsot volt segédmunkás, aki tényleg kalapácsnak használta, mert nem tudta hogy működik... Ezt egyik partnerünk mesélte. Azt hitte hülyéskedik és nem. Másnap már nem kellett mennie dolgozni.
Röhögve mesélte, látta anno a youtube videót róla, nem gondolta volna tényleg van ilyen és de, sírva röhögve küldte el az embert...
Arra figyeltem fel, hogy, valaki másik képet kért, és azt írtad, hogy az angliai hirdetésben is van egy olyan, és azonnal láttam, hogy az nem lehet angol, mert ott mások a kábelek - majd feltűntek az olajfoltok is, ezt jeleztem.
Úgy értettem a beírásodat, hogy az illető ugyan azt hirdeti itt és ott is, csak más képet rakott fel oda, mint ide.
Feketeöves csempefúró szakinak éreztem már magam, amikor szembejött a konyhába vett, 10x10 centis, rusztikus, mázas, égetettmintás csempe.
Szerintem nem a festéktől volt égetettmintás a lap - mondom most már, miután úgy megkínlódtam vele.
Baszki, a gyémántszemcsés turbóval kellett a végén a háta felől kicsiszolnom a körívet, hogy kiessen belőle a felesleges darab - fél óra per db -, mert semmi más sem vitte.
Fekete volt a hordozója belül, úgy ki volt égetve.
Még az utcai bazaltkocka is könnyebben kopott, mint ez a szar.
Ennél keményebb anyaggal csak egyszer volt dolgom, amikor egy tűs nyomtató kopott nyomtatófejét reparáltam, és a kerámia homloklapot akartam gyémánttal újra síkba csiszolni, A kerámia-gyémánt találkozásánál világított a leváló szemcseszórás...
És azért nem lett volna sportszerű mert a 7xx wattos akkussal szembeállítani az 1300 wattos kábeleset nem büfé. Ezért ment ellenfélnek a 720 wattos kábeles.
Engem megsérteni elég nehéz, vazz, munkásokat szolgálok ki 2019 óta, szted?
Csak azért írom le, mert tanulni lehet (elvileg) belőle. Mindig figyeltem apróságokra, egyszer kellett gyorsan levagni menetesszárból darabot, akkor ez kimaradt. Én voltam hülye, ez nem kérdés, de szerencsére odafent nagyon szerethetnek, mert volt pár más húzás nem lenti melóban, ami érthetetlen utólag xd
Műhelyben baromságokkal sértem meg magam: hc260 kést pucoltam, hosszában húztam papírt, naná megvágott, 350w fúró oda csapta kezem, gondoltam fogóval kéne fogni, eh, csak egy fúrás... Apróságok, gép nem sebesített sose meg működés közben, flexes sztorit nem nézve, bár ott is hihetetlen milyen reakcióidőm volt hirtelen.
Ugyanakkor terdeimmel meg küzdök sokszor xd
De hogy legyen idevágó: fürdőszobába vörösfenyő hogy bírja a párát? Kéne szekrényt csinálnom, így egy pár év kihagyás után xd
Én azért szeretem, mert nem gyengül alsó fordulaton sem, ill biztonsági kuplungos, ha megszorul egyszerűen nem dobja magát, megáll, ahogy kiszabadul forog tovább. Ez nagyon hasznos tud lenni és pl nem fojt meg ha kapucni zsinórját bekapja, sajnos megtörtént eset xd ahogy felkapta max 1cm mozdult be a gép, ha akkor nem ezzel dolgozom, hanem akkori parkside, akkor nem írok most
Vannak olyanok ameleket nem kötelező hűteni, általában én is olyat használok. Szárazon és nedvesen is működik, persze szárazon csak jóval kisebb fordulatszámtartományban.
"Megveszed a legdágább flexbe járó gyémántos karitálót és három lyukat lehet kifúrni vele, elég."
Baromság. Régen rossz ha csak 3 furatot tudsz vele készíteni. Nagyon fakezőnek kell lenni hozzá és még pluszban telibe leszarni minden fúrási szabályt. Még a legszarabb kínaival is megvan 8-10 furat de a normálisabbaknak simán 30-50-az élettartamuk.
Ki kell fúrni néhány fi25 és egy-két fi50 lyukat is a vízszerelésekhez. Megveszed a legdágább flexbe járó gyémántos karitálót és három lyukat lehet kifúrni vele, elég.
A kisebb lyukat (pl. a tartozékok felszerelésénél egy mosdóban) üvegfúróval szoktuk megoldani, az is nagyon drága.
Így gondoltam én is, de ez valami extra olasz csempe, vagy nem tudom, mi van vele, de gyakorlatilag mindent is kipróbáltam, hogy ki tudjam fúrni. Vettem hegyes-vídiás fúrószárat, spéci fúrókat, gyémántosat, és nem is az olcsóból.
Amikor már félig bent volt a csempében, akkor is még sok-sok-sok fúrás kellett neki. Igazi rémálom.
Hááát, pedig szerintem nagyon egyszerű csempét fúrni. Van egy kihegyezett vídia fúrószáram, amivel kocogtatva lepattintom a csempéről kemény mázat pontosan ott ahová fúrni akarok. Utána már viszi gyakorlatilag bármilyen fúrószár.
Nekem egyszer volt szerencsém (szerencsétlenségem) gyémántos fejű fúróval csempét fúrni. Az, hogy rémálom, meg se közelíti a valóságot. Több órás szenvedéssel kifúrtam 3-4 lyukat, a többivel azóta is adós vagyok, sírnom kell, ha csak belegondolok, hogy újra belefogjak.
Van ilyenem többféle méretben és viszonylag sokszor használtam. Egyértelmű, hogy minden fúrónál, ami körkörös fúróéllel bír, a furat kezdeténél feladat a pozicionálás.
Kolléga, fúrt már ilyennel? (én nem egyet xd), csempére gress lapra tökéletes, érdemes hűteni. Viszont gyakorlat nélkül ezekkel nagyon rossz fúrást indítani, mivel oldalazva lehet csak. Ez a típus jobb a flexbe rakható változattal, fordszabályzósba, fúrót dobálja, ha valaki nem jól és stabilan tartja a gépet hozzá az alacsony fordulat miatt.
Továbbá érdemes a kis lyukat előrajzolni, fúrás közben ha már megvan a kellő kráter felül és 90 fokban tudsz már fúrni kicsit oldalazva kell akkor is, hogy kidolgozhassa a port magából.
Van blumból olyan, amire plusz fék rápattintható, kettő együtt se drága. 2 pántból egyre kell csak a fék és kész. Magunknak csak ilyet használtam, tökéletes.
Nekem van három féle Ikea-s korpusz, azokban mind 30-as. Egy valami régiben valami dupla soros, de egyik sem 37mm. Mindenesetre érdemes ellenőrizni mielőtt bevásárol a kérdező.
Javítsatok ki, de az IKEA-s korpuszokon más a raszter. 30mm-re van a furat sor a szélétől. A boltban kapható Blum-okat pedig 37mm-re kell fúrni. Nekem az rémlik, hogy nem csereszabatosak egy az egyben.
Most készülök szekrényt venni. Meglepődtem,hogy milyen drága a vasalat amikor a legfaszább Blum is max 1500 a boltban. Mivel viszonylag sok ajtó lesz,így legalább egy 50-est simán tudnék spórolni,ugyan olyan minőség mellett. Azért egy 50-esből sok sör kijön. :)
Ezért gondoltam,hogy van rá kipróbált alternatíva.
Nekem ehhez a műhelyszekrényhez a GTV (valami francia) márkájú, csillapítós kivetőpántok jól működnek, a mai napig is:
Valami háromszázvalamennyi pénzre emlékszem, per darab. Igaz, az 2019-ben volt. Most több kicsivel, Miskolcon a Homoki-Zár -nál vettem őket, de nekik van több városban is telephelyük.
Ami azt illeti, ha már kitört itt a kézigyalu forgalom. én is megszámoltam nemrégen és úgy gondolom, legalább egyel több No 4.-es gyalum van, mint kéne.
Lehet, hogy kettővel is, mert 4 db van, amiből az egyik egy Woden az '50-es évekből és már van benne egy Veritas PM-V11 penge. Igazából ezt használom, amikor esetleg...
Aztán van egy Stanley SW4, amit kicsit átalakítottam (más dőlésű fogantyú) és éppen nem találom a gyári fogantyúját (költözés az ilyen...). Van két Record 4-es, de az egyikben már kendácsolt a "lever cap", meg a fogantyú felső sarka is kicsit törött, de közben már egy Ray Iles penge van benne, az így marad, mert használati értéke azért van...
De van még egy Record az '50-es évekből, ami teljesen rendben van, esetleg kicsit fenni kell, na attól megválok, ha valakit érdekel. Kevésbé modern, ezzel szemben patinás a cucc, 25 ezrest gondoltam érte.
Ellenben nincs kedvem küzdeni az indafotóval, szóval ha érdekel valakit, emailben vagy viberen küldök képet.
Hasonló problémáim szoktak lenni - főként azzal az alapvető helyzettel, hogy vannak falak, amibe az ember nem oda fúr, ahova akar, hanem oda, ahova tud.
Ha jól értem az Általad leírt feladatot, nekem ez jutott eszembe:
Ó, nálam meg hever azóta két fűrészlap, amit akkor gyorsan az orrfűrész gépedbe vettem! Várva, hogy előkerül a cetli, amire a címedet felírtam anno... Plusz azóta(!) meg van nyitva a böngészőmben az akkori bejegyzésed... És vagy egy hónapja majdnem a tőled kapott kecskerágóból készítettem magamnak pingpong ütőnyelet. Végül volt felvágva pont olyan méretű puszpáng és annál maradtam.
Persze, érdekelne a babérmeggy! Bár fogalmam sincs, majd utánaolvasok, hogy milyen anyag is ez. Ha méteresre felvágod, az már nagyon jó, de ha kisebbre, akkor sincs gond.
Köszönöm az elismerést!!! Valóban nem ilyen vékony anyaggal illik kezdeni a hegesztést. Nem mértem meg, de rohadt vékonyfalu kis csövekből készítik ezeket a pingpong labda terelő akármiket. Csak egy fóliát kell megtartaniuk. Szerencsére én kellően óvatos duhaj vagyok, tehát közel a legkisebb árammal próbálkoztam. Valószínűleg 2,5-nél vékonyabb pálca kellett volna, de csak ilyenem volt. És tényleg csak végigheftelgettem az egészet. :)
"Próbáltam,de nem tudtam az adatlapodon lévő e-mail címre elküldeni."
Ha rákattintasz a nickemre, akkor a Bemutatkozás sorában ott van "elrejtve" az e-mail címem csak ki kell szedni belőle az alulvonásokat. Én nem tudok írni Neked, mert a tiéd tényleg nem elérhető.
Hogy legyen valami ON is, pár napja kivágtak a közelben egy nagyra nőtt bálványfát, elhoztam két mozdítható rönköt, meglátjuk kibírja-e a szárítást. Azonnal repedezni kezdett bütü felől, szóval nem túl biztató. Négybe vágtam, leviaszoltam a végeket. A fája nem olyan vacak, mint maga a fa megítélése (gyomfa...).
Azt hiszem egyetért a közös tudat, hogy az ilyen jellegű feladatra a tung olaj a legtartósabb megoldás. A lenolaj önmagában kültéren nem igazán tartós, illetve "gyakori" felújítást igényel. Tavaly tavasszal kreáltam pár magaságyás keretet, azok égetve lettek + lenolaj. Nem mondom azt, hogy sz@rt ért, de azt az időt inkább (normális minőségű) lazúrozással töltöttem volna, jobban járok, nagyon nem szép.
Fenyő kerítés léceket kell felújítani. Arra gondoltam lecsiszolom a rajta maradt festéket és megégetem. Azt tapasztaltam már , hogy pár nap/ hét után elszürkül, még akkor Is ha olajozva (sima len olaj, ) van. Van valami jó ötletetek amivel megmaradna a frissen égetett szín?
Annyira megvan az IBM, hogy 2000-2006 januárig ott dolgoztam. 😝
Igaz, nem a vinyó gyárban, hanem az IDC szolgáltató központban Fehérváron. De átmehettem a vinyó gyárba bármikor, pl. az üzemi konyha is ott volt, szóval ebédelni is átjártunk. És vettem is onnan még kétezervalahányban 10GB-os (atyaég, de vicces ezt most így leírni 🤣) laptopvinyót. Viszont rosszul emlékszel, arra Made in Hungary volt írva.
És a Kínában gyártott mindenen is rajta van, hogy Made in China, vagy Made is P.R.C.
Gondolom kötelező ráírniuk, vagy csak ennyire büszkék rá, nem tudom...
Ezen az asztali fúrógépen viszont sehol nincs ilyen, cserébe rajta van a német cím, meg minden is németül van rajta.
Mindegy is, én tegnap este direktben megkérdeztem őket, hogy akkor végülis ők mondják már meg, hogy hol gyártották ezt, ők a legbiztosabb forrás. Ma reggelre jött a válasz e-mail Holger Jöst-től, hogy mivel egy több, mint 20 éves gépről beszélgetünk, nincs már hozzá semmilyen alkatrészük, vagy dokumentumuk raktáron... Nem, mintha ezt kérdeztem volna. 😖
Mindennel is :) Viszont megemelem a kalapom, hogy első projektként , pálcával megheftelted az ilyen vékony anyagot. Akkor is szép teljesítmény, ha másfél mm.
Hogy Amadeus mivel készít varratokat azt nem tudom, de ha már ez így véletlenül szóba került, elmesélem, hogy a kb 5 éve vásárolt kis inverteres hegesztőmmet éppen tegnap avattam fel nulla előzetes gyakorlattal. Kezembe nyomtak két vékony (kb. 0,5-ös falvastagságú csövet, ami a hegesztésnél eleresztett, hogy én biztosan meg tudom "gyógyítani". Szégyelltem nemet mondani, úgyhogy egy délelőttöt felemésztő tutorial-nézegetés után nekiláttam. Elfelejtettem lefotózni, de nem is baj, halálra röhögnétek magatokat. Minden esetre sikerült. Átestem a tűzkeresztségen, ami nálam nagy dolog. :)
balabmw
"Lenne számodra egy ínyencségem!"
Kíváncsivá tettél, mi számít ínyencségnek! Akár itt, akár az offtopikban vagy a mail-emen.
A linkelt háromfázisú fúrógép hirdetése már nem él. Nekem ilyen gépem van, ezért mertem ajánlani. Újabban már csak 100.000 felett látom az árát.
Ottani egyik vezérnek volt saját cége, amiatt tanult akkor kínaiul, mert tudta ki akar menni tárgyalni. Csak annyit tudott kínaiul, hogy köszönt meg pár mondatot, ahogy megszolalt kint kínaiul, kapásból máshogy fogott a ceruza.
Elérakták a gyártási szerződést, több száz oldal volt. Termék minden egyes alkatrésze szerepelt benne, meg kellett jelölnie melyik alkatrész milyen minőségű legyen, 0-10 között, mellette a hozzá tartozó árral. Közölték amit megjelöl az olyan lesz, se jobb, se rosszabb. A végén ez alapján összegezték a kész termék gyártási árát.
Magyarul a rendelő amilyen minőséget fizet, azt is kapja. Se jobbat, se rosszabbat. Az ő felelőssége ha épp olyan alkatrésznél spórol, amin nem kéne.
Amikor Krisztián visszajött kérdeztük mi volt kint. Csak annyit mondott Európa fejletlen Kínához képest. Mindez 2008-ban...
"Egyébként nincs baj a kínaival, ha elég pénzt kapnak, tudnak ők minőséget csinálni."
Valaki innem, fórumtárs mesélte hogy dolgozott kint (ismerőse dolgozott kint? valami ilyesmi előélet) olyan gyártónál, ahol van az 5$-os raklap, 20$-os raklap, meg az 50$-os raklap. Kefés motorkból, pl.
- Melyikből tetszik kérni a motort a fűrészbe? Értem, az egyikbe a 20$-os, a másikba az 50$-os raklapból tegyünk. Tudja, a 20$-os alumínimum tekercseléses, még mi sem tudjuk milyen csapágyazással. Az 50$-os meg réztekercses, Koyo csapágyakkal, stb. Jó így?
- Milyen színű legyen az egyik meg a másik? Értem, kék és piros.
- Mi legyen a címke rajta? Hogy mondta, Einhell? OK. Milyen betűtípussal?
/hé, a Scheppachosok mikor jönnek? Elmennék megenni addig egy jó szecsuánit./
IBM cég megvan? Made in Germany felirattal és itthon gyártották a vinyókat.
Itteni melós legyártotta, kiküldték németbe, kapott egy plecsnit majd visszajött és megvehette a melós a saját gyártmányát... Ez már bőven 2000 évek előtt is így ment. Németekben ilyenbe sose bíz.
Mint hogy pár éves sztori tejjel ugyanez ment. Kaposvári telepen leszedték a tejet, német kikocsikáztatta, átpakolta és visszajött a Kaposvári tejfeldolgozóba (ugyanarra a telepre), mint német alapanyag. Na ezt nagyfőnök odafent betiltotta, mert veszélyes élelmiszerként ez nem vicces, németek őrjöngtek xd
Az apple is kínában gyártat, az isten tudja mióta (újabban meg india és pár egyéb lokáció). "Designed in California, manufactured in China"
Egyébként nincs baj a kínaival, ha elég pénzt kapnak, tudnak ők minőséget csinálni.
A kaufland egyébként egy német áruházlánc, valahol az aldi és az edeka közé pozícionálva, gondolom ez a saját márkás barkács vonaluk. Ha magyarországon gyártatnak, akkor akár még jobb is lehet, mint az átlag parkside színvonal (lásd pl nilfisk, aki a makitától a flex-ig bezárólag a fél világot itthonról látja el ipari porszívókkal)
A kedvencem: egy kínai cég, aki szépen sorban felvásárolta a címkéket, és mostanra azok is kínaiak, amik eredetileg igazi amerikai meg német cuccok voltak. Mostmár nem csak Kínában gyártják, hanem konkrétan kínai a cég.
Szerintem mindegy, hol gyártották, ezek a régen készült gépek még jók voltak. A 90-es évek előtt még azért voltak olcsók az ismeretlen gépek, mert nem kellett megfizetni bennük a márkanevet. Ma már azért olcsóbbak, mert amit csak lehet, kispórolnak belőlük.
Értelmezd már a mondatot: a product and quality management team van Németországban. Termékmenedzsment és minőségbiztosítás. Senki más. Ez egy kereskedőcég.
Szép is lenne, ha ezek anno Taiwanban gyártattak volna, aztán majd az okos német minőségbiztosítók meg Némethonból megmondanák a tutit, hogy az jó lesz-e nekik, vagy sem
De, ezt pontosan így megy. Elküldik a specifikációt, aztán kapnak termékmintákat, aztán eldöntik, kell-e még reszelni rajta valamit.
Barátkozz meg a gondolattal, hogy ez egy ázsiai vagy kelet-európai gyártású, diszkontáruházi motyó.
Jelenlegi angol tudásom szerint az "in Germany" = Németországban.
Nem Németországból, azaz nem "from Germany". Szép is lenne, ha ezek anno Taiwanban gyártattak volna, aztán majd az okos német minőségbiztosítók meg Némethonból megmondanák a tutit, hogy az jó lesz-e nekik, vagy sem. Szerintem ti el vagytok kicsit tévedve...
Az a mondat, hogy Németoszágból monitorozzák a gyártást, az konkrétan azt jelenti, hogy a gyártás külföldön zajlik. Látogass el a vecsési raktárba, ott megmondják honnan érkezett :)
"We set up our own production facility back in 1996. It has been ISO 9001-certified for many years, and product development is strictly monitored by our product and quality management team in Germany."
Nem megoldhatatlan egy fázisról sem a kisebb teljesítményű 3 fázisú gépek hajtása, csak kell hozzá egy 1 fázisú frekvenciaváltó ami "megcsinálja" a 3 fázist a motor számára + egy hozzáértő aki beköti és beállítja, hogy működjön.
Ha már ennyire pezseg az adásvétel, akkor ahogy korábban belengettem, eladásra kínálom Bernardo PT260 380V-os kombigyalumat. Minden tartozékával, vadonatúj, sosem használt késekkel, plusz két élezésre szoruló és egy szintén használatlan késsel (mind HSS). Fórumtagok részére az árban az alatta lévő mozgatókeret is benne van. Kb. 80 kg szóval szatyorban nem viszi el senki. A felrakásban tudok segíteni (valamennyit :D) Budapest 17. kerületben. Hibátlanul működik. Kérésre bármilyen részéről küldök még képet. Adhatok mellé egy saját készítésű "overkill" (erenként 2,5 mm2 a vezeték) 380V hosszabbítót is, 7,5 méteres, ha esetleg ez segít a döntésben :)
Szerencse, hogy ritkán nézek be, lemaradtam erről a Veritas dologról. Bár mostanság nekem erről a névről újabban a ndk megboldogult Veritas varrógépei jutnak eszembe, ez az új hobbi : ) Most viszont csak azért jöttem, mert hirdetnek fb-on egy öreg ipari asztali fúrógépet, szerintem kedvezőnek mondható áron. Ha még megvan egyáltalán... https://www.facebook.com/marketplace/item/402975625750638
Mondtam. :) Én megveszem a No4-et, ha úgy van ki a teljes szett.
Fogalmazzunk úgy, hogy én vagyok az utolsó a sorban, bárkit elémrakhatsz ha szeretné, de ha visszamondja akkor is én a sor végén állok majd. Tehát ha Fűreszeleknek kell akkor az övé lehet, ha Kóficnak akkor az övé, és ha egyikőjüknek sem jön össze akkor sem marad eladatlan.
"Különben PacMan miért nem itt hirdette meg először? "
Mert Pacman arra gondolt, előbb a "rendes" hirdetési oldalakon próbálkozik, és nem szemeteli tele a fórumot. Hát ez nem jött be ...
Mondjuk Amadeus a hibás: leírta azt a szót hogy gyalupad, meg alkatrész, meg ... Én meg nem álltam meg hogy beszóljak rá: nem köll-e gyalu a gyalupaddodhoz?? Komolyan poénnak szántam, én azt hittem életem végéig rajtam rohadnak szegény jobb sorsra érdemes gyaluk. Erre széttépték a csomagot, mint bolond tacskó a lábtörlőt. Én meg csak pislogok mint hal a szatyorban ... /több hasonlatom már nincs :D/
Eeee, öö ..... a No4 már Paco-é, viszont: mondhatnánk hogy mivel neki nem kell igazából, ergo felajánlotta másnak, akkor kofic-é is lehet. Lehetne, csakhogy közben, egy jó órája meg FűrészElek írt rám emilt, hogy ha lemaradt a Jack-ről, akkor jó lesz neki a No4. Csak akkor még nem látta, hogy Paco írt amit írt. És írta még, hogy most nincs sok ideje a fórumra ránézni, dolgoznia kell. Én meg írtam hogy kifaggatom Paco-t, átengedi-e neki a No4-et. És most befutott kofic, akinek lehet nem is kell, de ... elvesztem.
Paco: hogy legyen? Mehet Eleknek a No4?
És igen: a honing guide és a kis standard block plane még szabadon van.
/bocsi a "semlegesektől", már emilben is szétgépeltem magam, meg cseten, de mindjárt kifullad a téma, ígérem/
Ha már ennyi gyalu cserél gazdát, nekem is lenne egy Record. 778-as duplex rabbet. Az újabb változat, dupla sínes vezetővel, finom állítással és van hozzá egy új tartalék kés, valamint saját gyártású doboz. 40e Ft lenne.
Mindegy is. Jam idén csak későn lesz szóval az nem jácc, marad az, hogy szerzünk valahonnan egy kisbuszt (ahogy elnéztem Griffel együtt hatan vagyunk +sofőr) és elmegyünk elhozni a cuccost valamelyik szombaton vagy vasárnap).
Vagy mindeki egyediben elrendezi - az is egy megoldás.
Még nem jelentettem be, de idén is lesz jam, viszont visszatérnénk a szeptemberi időponthoz, mert a tavaszi-kora nyári időpontok most nem jók nekem. Részletek majd hamarosan. Ezek szerint valakinek szólni kell tfe-nek, hogy hozza azt a sört! :-) Sofőr sajnos nem tudok én sem lenni. Viszont egy Hobbidzsem Roadtrip-nek állat lenne! :-)
Alternatív javaslat. Ha késő tavasszal-kora nyáron megint lesz jam, akkor oda is Lhozhattya, és akkor minden vevő köteles megjelenni. :D /sze ha nem akkor is lehet kisbuszozni Miskolcra, csak akkor szólni kell tfe-nek, hogy hozzon egy láda Münchener Hell-t (asszem azt találtam legjobbnak?), és nem vállalom a sofőr szerepet.
Nézegettem ezt a No4-est, de éppen tegnap használtam a Dictumos gyalumat és nekem az tökéletesen megfelel. A router plane-ért fájt a szívem, de lekéstem! :-) Szóval nekem semmi nem kell, de a kocka sört vihetjük, csatlakozom! :-))))
Azért döntöttem így, hogy kilegyen Pacmannak a készlet. Nekem van már egy No4 sweetheartom, szóval ha valaki akinek nagyobb szüksége van rá az elviheti, de ha nincs rá vevő akkor én egy biztos pont leszek.
Pont azokra (még) nem :-) Router plane és small shoulder plane van megérdeklődve. Ezeket már beleírtam a hirdetésbe, MP-en csoportokban kommentben, de jófogáson egy kis idő míg a módosítást jóváhagyják (gondolom hogy nem írok bele rejtetten utólag szex-szolgáltatás)
Mailem publikus, írd meg légyszi konkrétan melyik low angle (van több is), meg melyik block (pont abból is van low angle meg standard).
Ha eléri a kritikus pontot az érdeklődés külön-külön, akkor nem várok egy-két hétig (ez volt a terv), megbizniszelhetjük darabonként is a cuccot. Lehet lassan jön a mínuszmanó a bizniszelés miatt, akit mást még érdekel a dolog (ld előzményeket), kérem keressen meg emilben. Köszönöm!
Szerintem egy jó pszichológus biztos elrettenne attól, amit a fejemben talál. 2016-ban vettem őket. Aztán 2018-ban egy japán vésőkészlet lett (ezek amúgy k.jók, bitang jól tartják az élüket. na nem mintha a cseresznyés kuka lenne).
Mindezek után azt mondanád, véső a Bandinak már nem kell. Aztán eljövé 2019 (lehet éreztem hogy jön a covid? a legtöbbet akkor vertem el a fájntúlszon). És a fenti printscreen vizuális megfelelője. És jól látod, azokat a méreteket is megvettem amik addig már megvoltak. Most komolyan ... noooormális? :D Megy ez is fel szettben, jóáron, aztán meglátjuk. Csak az élét egy párnak még meg kell simogassam.
De abban igazad van, hogy élezni a megmaradtakat is kell. Ha senki nem kap rá a csomagra (amúgy a honing guide-ot amolyan "desszertnek" szántam), lehet azt kiveszem belőle. Ugyanis egyébként bitangjó, gyönyörű élszalagot produkál, főleg a másodlagos élt könnyű vele vagy előállítani, vagy karbantartani. Nekem aztán főleg, aki kézből nemigazán ... a Tormek-koppintás Scheppach-om meg azért nem ugyanaz a liga. De megkockáztatom maga a Tormek sem tud ilyet produkálni. Akárhogy is lehet 2 különböző finomságú is az a kő.
Nagyon komolynak tűnt az úr, de ha valami közbejönne...
Gyalu ügyben már rádírtam, de ha tényleg közbejönne a vevőnek valami, engem a satun kívüli kacatok érdekelnének, Bambulával szerintem le tudnánk fedni a kínálatot :)
Na nnneeeee .... hát tényleg kicsi! Nagyon komolynak tűnt az úr, de ha valami közbejönne (pl. a pénzügyminisztere válással fenyegetné), akkor Te jössz :-)
Amadeus: semmi különös :) Csak meguntam hogy a dobozaikban pihennek. És eladni szeretném, nem még évekig nézegetni, port fogni velük. Valaki másnál biztos sokkal jobb szolgák lesznek. Gyalupad-projektet már régebben feladtam, meg egy ikerorsós már üzemel, a hosszított fedlapos/láncos verzió. Igaz, amiben üzemel gyalupadnak nem lehet nevezni (a konyhai munkapultos, egyébként masszív vázas munkaasztalom). A gyalukból a legtöbbet egy kis blokkgyalut használtam (azt nem is tettem fel eladásra), a többivel toltam egyet-kettőt, aztán ennyi.
Nem gondolom hogy egyben elmegy, de a gyalupad kellékekre is azt gondoltam .... kicsit várok, aztán csomagbontás. Aki érti mi az a Veritas, annak sztem ez így "ajándék". Max kimazsolázza belőle ami nem kell, "felesleges", eladja jó(jobb) áron, és amúgy meg van egy profi szettje. 2018-19-es vételi árat, akkori HUF/EUR árfolyamot (egy jó átlagot) vettem figyelembe, és ahhozaz árhoz lőttem be mindent. Érdekességképpen megnéztem, hogy mentek fel a Veritas árak: 20-90% -kal, nagy átlagban ~45%.
Akkor már nem ajánlom a Veritas-csomagomat . Egyrészt azért mert úgyis magadnak építed, másrészt meg legnagyobb meglepetésemre fél napot nem ért meg, gyünnek érte Füzesabonyból.
De ha már gyalupad ... gyaluk nem érdekelnek hozzá? :D (vagy mást is érdekelhet, ofkorz) Ezen kívül fent van 2 csoportban meg a Marketplace-en, de itt a fórumon lehet többen vannak erre fogékonyak.
Azért én elgondolkodnék azon, hogy elsétálok egy közeli autószerelő műhelybe és kérek tőlük egy szett nyúlásra méretezett hengerfejcsavart amit úgyis kidobnának mert kötelező cserélni. Kb 10-12 mm szokott lenni a menetük, a hosszuk meg megvan a 15 + cm.
Majd ehhez készítek tönkanyákat sima C45 rúdból, belefúrni és menetet fúrni bele nem akkora nagy kunszt.
Köszi mindenkinek, hogy próbál segíteni :) Őszintén, én azt hittem, hogy ez egy tök általános, könnyen elérhető kötőelem (igen, pl rönkház, építőipar, ácsszerkezetek), valami olyan néven, amit nem ismerek.
Tudom, számtalan más módon is megoldható, akár több hatos (de ugye az M12 az inkább 4 db 6-os), akár sima ékelés, mittudomén, csak meg voltam győződve, hogy minden sarkon van ilyen. Ezek szerint nincs :)
Ami most nagyon megtetszett, az réz (bronz) rúdból legyártani, de még érlelem. Persze, ha valaki talál, akár csal M10-est, ne habozzon :)
Nem akartam hülyeséget írni, de mivel most írtad, hogy nedvesen 'mostad' le a papírt, így elképzelhető, hogy használható számodra a nyák készítéshez alkalmazott eljárás is. 3 rész aceton, 8 rész etil-alkohol. Teljes száradás után le lehet macerálni. Nyáknál működik (vasalás helyett), fánál még nem próbáltam.
Akkor nem vagyok egyedül azzal, hogy mi az összehúzás tárgya :-)
De akkor tippelek egyet: mivel M12 de M14 is jó, ezért vagy vmi új és tényleg masszív dolog készül, vaaagy: régebb szerkezet kikopott, nyöszörgős lett (eltört), és Amadeus nagyobbra cseréli az összehúzást.
Sajna én se találtam semmit, jó eséllyel a DIY tönkanya lesz az értelmes megoldás.
Ja, de. Mivel 5 (10) perc guglizással csak Kínában és Ausztráliában találtam, illetve Németországban 500 euróért minimum 100 db-ot, azért bátorkodtam megkérdezni. Talán M10-est könnyebb találni, de itthon azt sem sikerült.
Titokban abban reménykedtem, hogy van itt nálam okosabb, aki
- kapásból tud ilyet, mert szokott használni,
- tudja, hogy milyen , általam nem ismert néven érdemes keresni,
- tud tanácsot adni, hogy milyen hasonló megoldással lehet kiváltani,
Egyik a gél, sokat áll majd dörzsöl. Nem rossz eredménnyel, sima A4 papírra nyomtatva.
Másik a ceruzás megoldás. Nyomtatott papír fára leragaszt celluxal a szélén, majd ez a ceruza a spec folyadékkal megtöltve lassan átdörzsölve papírt is nagyon jó eredményt hozott.
Mind a két megoldásnál az éppen jó mennyiséget kell eltalalni jól ill nem spúrüzemben nyomtatni a papírt xd
Aluöntvény. Az Emco gépek a maguk kategóriájában jónak számítottak, de távolról sem ipari kategória. A fordulatszám csökkentő bolygóművel szokott bajuk lenni. Legalábbis amivel addig találkoztam, az mind bolygóműves volt.
( ....állítólag az sem mindegy. a mezei 80g-os, vagy újrahasznosított állítólag nem az igazi, én eleve fényes papíron teszteltem, a céges lézeren nyomtatva)
En latok fantaziat az eltero szeles csikokban, de ha neked nem tetszik akkor marad az egyforma szeles.
En a pallokatat a kivant vastagsagnak megfelelo szelesre vagom (hagyok ra par mm a gyalulashoz, ha relative egyenes az anyag akkor eleg +2-4mm) es 40-45mm csikok lesznek gyalulas utan.
Igy jobb a kihozatal mintha szelesebb csikokat gyalulnek.
Mondjuk a kivan vastagsag 35mm, akkor 38-as csikokra szelem az 50-es pallot.
Gyalulas utan lesz 20db 35,5x46-os lecem, ezeket tablasitva lesz 35,5x920-as lapom a kivant hosszusagban.
Ha kontaktolod es jo volt a ragasztas akkor kijon a vegen a 35-os vastagsag.
Erdemes 1-2 plusz csikot vagni mert nem lehet tudni mit add ki az anyag... ha marad abbol meg lehet vagodeszka :D.
Elkészült a kis szekrény. Szerszámosnak kicsit túlzás lett a végére, de el fogom tudni viselni szerintem. :) Sok képet nem csináltam közben, beraktam azt a párat egy albumba. 99% kézi szerszámokkal készült az egész.
Ok, meggyőztetek, de attól félek, hogy ha most elkezdem hasítani az anyagot, akkor a gyalulást kezdhetem újra, mert megvetemedik :( Így sem sok maradt már belőle.
Mi lenne az ideális szélesség ? Jelenleg 9cm-re gondolok most, így a 180+-os anyag talán kiadna két csíkot. Vagy csináljam olyan szélesre, amilyenre bírom (5x180-at talán ki tudok hozni, az pont a kívánt 900-as szélesség)
Én vennék még egy pallót, és egyforma széles csíkokból táblásítanám, megmondom miért: ha valaki más csinálja ilyenre, lehet, hogy soha nem veszed észre és zavarni sem fog. Te viszont magadnak csinálod, látni fogod a különbséget és onnantól zavarni fog.
180-240mm szélesek, a cél egy durván 180x90-es asztallap lenne. Per pillanat a max kihozatalra játszottam, szóval nem vágtam egyforma csíkokra a pallókat, de még így is 35mm-re kellett vastagolni.
Színvilágban egészen konzisztensek, szerintetek mennyire gáz az esztétikailag, ha nem egyforma széles csíkokból táblásítom ? Már most is ott tartok, hogy nem fogja kiadni a 90-es szélességet (de nem sok hiányzik), viszont ha csíkokra vágom, akkor kell még minimum egy palló.
A másik baj:
Az egyik palló sajna beles :( Eléggé a végén van, de nem fogom tudni 100% kiejtetni. A hibákat alapvetően feketére pigmentált epoxy-val akarom kiönteni (na nem egy river table, ebben nem lesz sok epoxy), mennyire lesz gáz, ha a belet is kiöntöm vele ? Vagy mindenképpen felejtsem el ezt a pallót és keressek másikat ? (a felületkezelés a szokásos rubio lesz, valószínűleg két rétegben, vagyis párát nem fog sokat felvenni, viszont nem akarom hogy 2 hónap múlva kettérepedjen az asztal)
Leírom a szenvedéseimet, hátha valakit érdekel a kép átvitel fára.
Szóval megpróbáltam az acetonost ... egész jól oldja a festéket is, meg a fát is szépen elszínezi.
Vizes papír vasalóval rámelegítve ... összekoszolja a fát, de ettől sem leszünk boldogok.
Na másnap megrendeltem azt a Liquitex-es trutymót, és PacMan javallatára megnéztem a tutorialt. És ugyebár ott kiemelik, hogy száradás után is transparent.
Namármost délután amikor elkerültem a műhelybeN, eszembe jutott, hogy átlátszó, ragacsos, száradva átlátszó trutymó akad minden rendes háztartásban.
Uccu neki próbáljuk ki.
Az eredmény:
Titebond:
MIvel csak felhánytam a ragenyót, meg nem is simítgattam sokat, ezért a szélein a hiány.
Vizes lakk:
itt már szépen bekentem a teljes felület, és rápréseltem egy sima laminált lapra. Ez nagyon jó lett.
Az a folt azé' van, mert nagyon dörzsöltem ...
Ha jövő héten megjön a rendelt cucc, összehasonlítom azzal is.
Nekem a "bevált" kalkulációm az kb. annyi, hogy állapottól függően az aktuális új ár 2/3-a körüli árat állapítok meg, mint kiindulási alapot. Ennyiért felteszem, ha nem érdeklődik a kutya sem, akkor mérlegelek: ha kell a pénz, engedek, ha annyira nem kell, akkor kitartom egész sokáig is, hátha. Még nem maradt rajtam semmi :)
Átfogalmazom a kérdést: ha egy nagygépet (hobbista szinten a PT260 szerintem már nagygép) akar eladni az ember, akkor mégis hogy a bánatban határozza meg az árát? Figyelembe véve persze, hogy a vásárlás óta vagy 70 százalékot ment fel az ára (mint minden másnak).
A húr irányú deszkák sokkal hajlamosabbak tányéros vetemedésre, a "kisüzemi" gondolkodás régen eleve az volt, hogy négybe vágták a rönköt, és aztán azt szeletelték. Az valamennyire kompromisszum, abból tényleges húr irányú anyag nem lesz. Persze úgy tűnik, hogy így kevésbé széles anyag keletkezik, de a feldolgozás előtt a legtöbbször amúgy is kell ejteni a belet, tehát azzal kezdődik a szélezetlen anyag feldolgozása, hogy középen elvágjuk.
Ma, amikor kocsis-szános fűrészgépek vannak mindenütt, persze sokkal egyszerűbb felszeletelni szépen a rönköt.
Ómájgád ... Mikor írtam azt hogy Angliában is hirdeti? Ott élaz illető! A cucc van Gyomaendrődön. A húgom is Angliában él, már vagy 30 éve. De van itthon az ősöknél bútora, pl ágya. Ha sosem akarna belefeküdni, miért ne adhatna fel egy hirdetést a Marketplace-en, hogy eladó Miskolcon egy ágy? Úgy hogy ő közben azért továbbra is Angliában él. Mi ebben a sci-fi? De hogy mondjak egy nem is offtopik példát, ami kapcsolódik is a gyomaendrődi cucchoz: konkrétan innen, a fórumról tudok valakit, aki kombinált gyalut (Elektra Beckum) vett Angliából. Mert úgy is megérte. Sőt, még én is, több fórumtárssal együtt szövetkezve, vettünk gyalualkatrészeket, szintén Angliából (igaz, a brexit előtt).
Te, niincs harag de szerintem most már engedjük el ezt a "ki hirdet, mit és hol" dolgot, már rég megbántam hogy egyáltalán megírtam :D
na igen. Csak náluk a jobb kézre eső oldal (jobb) nem ugyanaz a szó mint a jobb minőségű oldal (jobb). Azaz a német szó meg fogja mondani mire is gondolt a költő.....
