Viszonylag kevés erdélyi volt abban a NAC-ban. Tóth Matyi békési (budapesti csapatból igazolt Váradra), Mészáros Dorog-környéki szintén Budapestről került oda, Ónodi megint csak kispesti gyerek, Lóránt Gyula ugye Kőszeg-Szombathely útvonalon került oda, Barna János is pesti.
NAC: miután a várost újra megkaparintotta Románia, átnevezték a csapatot ICO-nak, s utána 1948-49-ban meg is nyerte a román bajnokságot!
Pali bácsi: ne haragudj, de most nem megyek bele egy válaszba (esetlegesen megvédve őt), mert meglátásom szerint vajmi kevés értelme van. Csak időpazarlásnak érezném. Csak keressük, csak keressük a másikban a szálkát, a világ meg közben elmegy mellettünk. Mert ők nem maguk közt találják meg az ellenséget, hanem más népekben, országokban, stb. Ahogy pl. a románok is. Sajnos én már jobban szeretek csak az épító jellegű dolgokra koncentrálni. Üdv.
Emlékek. A 84-es olimpia egyes versenyeit a román tévén volt szerencsém nézni, a magyaron csak összefoglalók mentek. Szerencsére a moszkvai ellenolimpiáról, a Barátság játékokról normális közvetítés ment.
Előbbit pont fordítva látom. Bárki is legyen a szervező, mindkét államfőt meg kell hívni! Más kérdés, hogy Basescu úr nagy mosolygások közepette udvariasan visszamondja és nem jön el, mert még szemüveg nélkül is láthatja, hogy a románságnak (illetve a román államnak) alig-alig van köze a Nagyváradi Atlétikai Clubhoz, illetve ehhez az eseményhez. De a lényeg ugyebár a párbeszéd és a gesztus.
Amúgy fogalmam sincs, hogy mi volt 1984-ben, óvodásként nem mások életével voltam elfoglalva... De nem is érdekel. Off, uff... Üdv.
Nyugi, részemről ebből aztán nem lesz politikai vita. Ha valaki szerint a Magyar Köztárság Államfője igen szerény kvalitásokkal bír, míg pl. a román komoly figura, ám legyen. Szíve joga ezt így látni.
Őszintén szólva fogalmam sincs, csak Pali bátyánk igen szerény kvalitásait van szerencsénk megtapasztalni manapság. Node mindegy, nincs ennek jelentősége még csak az kellene ennek a leült topicnak, hogy valamilyen politikai trollkommandó megjelenjen.:)
Na ne már... Számomra meg az év poénja.:-)) Nem tudom, hogy mennyire ismered a románokat, de én alig tudnék közülük egy komoly embert is mondani. Szerény meglátásom szerint nem arról híresek.:-)
Jó estét! Két játékossal kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Mindketten játszottak az Atléticoban az 57/58-as szezonban. Egyikük Kampfl Péter, másik Szira Csóka József. Egyaránt 36'-ban születtek. Ha valaki bármit tud róla, hogy élnek-e, és hol vannak, az nekem nagyon sokat érne! Köszönöm szépen!
Számomra a Millenárisnál is rejtélyesebb egy másik 2. osztályú profi csapat, amelyről mindössze annyi információt tudtam beszerezni, hogy DFC néven szerepelt az 1932-33-as bajnokságban. Először a Droguistákra gyanakodtam, de aztán kiderült, hogy ők ugyanabban az évben szerepeltek itt. Valaki tudna segíteni abban, hogy legalább azt tudjam, hogy mit takar a DFC rövidítés? Előre is köszönöm!
A profi korszak egy 2. osztályú egyesületéről a Millenárisról szeretnék érdeklődni. Talán, esetleg a Millenáris pályáról kapta a nevét? Információim szerint 1933. és 1936. között szerepelt a profi másodosztályban. Esetleg valamelyik régebbi klub profi alakulata volt, vagy egy mecénás körül alakult ki? Tudna valaki információt a témában?
Vitray Tamás : "Önerőből tanultam meg olvasni 1937-ben, és kedvenc olvasmányom volt Feleki László londoni cikksorozata, amit az Arsenal iskolájából küldött. Akkor lettem az Ágyúsok szurkolója. "
Arra még emlékszem sráckoromból,(70-es évek eleje) hogy az akkori Képes Sportokban rendszeresen írt Feleki László az Arsenalról. Talán ezen a vonalon el lehetne indulni. A másik kedvenc csapata egyébként a Törekvés volt. :-)
Valaki tudna segíteni, hogy hol tudnám megtalálni Feleki László és Kutasi István Arsenalról szóló cikkeit?
Nagyon érdekelne az Arsenalról kialakított kép 30-as évek Magyarországjában.
Az Arsenal múzeumjában ki van állítva egy idézet Puskástól, miszerint gyerekkora óta Arsenal szurkoló. Nyílván nem egyedül volt ezzel Budapesten a 30as években. Mint ahogy azzal sem, hogy Ted Drake volt a példaképe.
Azt is tudom, hogy a 70-es években is sokan lettek Arsenal szurkolók, mivel a magyar tévé valamilyen különös okból közvetítette a 71-es FA-kupa döntőt.
Nagyon hálás lennék, ha valaki tudna forrásokat adni ezekkel kapcsolatban.
A lenti 8 közül 3 a 72-es Olimpiai szereplésből van, viszont onnan is még van 2 mérkőzés, csak azok sem hivatalosak: Magyar olimpiai válogatott - NSZK olimpiai válogatott 4 : 1, 1972.09.06 http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/1747
1972.05.14 Románia - Magyarország 1972.05.17 Magyarország - Románia 1972.05.25 Svédország - Magyarország 1972.06.14 Szovjetúnió - Magyarország 1972.06.17 Belgium - Magyarország 1972.08.31 Magyarország - Dánia 1972.09.03 Magyarország - NDK 1972.09.10 Lengyelország - Magyarország
Még a magyar-jugoszláv döntő előtt a káprázatos, svédek elleni 6:0-s győzelem után Stanley Rous, akkoriban az angol szövetség főtitkára, meghívta a magyar csapatot Londonba.
A helsinki olimpia döntőjét a helyszinen tekintette meg Sir Stanley Rous az angol szövetség vezetője! Az olimpia döntőjét és az aranyérmet a magyar csapat nyerte.Rous Úr a mérkőzés után felkérte Sebes Gusztávot, hogy az angol szövetség 90. évfordulóján (1953-ban) az egyre ismertebb magyar csapat, az olimpiai aranyérmes legyen a válogatottjuk ellenfele! Tehát az aranycsapatot hívta meg az elnök! Ezt kürtőlték szét az újságirók: a magyar aranycsapat lesz az angolok ellenfele a jubileumi mérkőzésen!
sziasztok történészek! egy kérdésem lenne újfent. én úgy tudtam eddig, hogy az Aranycsapat kifejezést először az angol sajtó használta, még a 6-3 előtt. most viszont egy olyat olvastam, hogy 1950-ben jelent meg és annyi a biztos, hogy valóban nem a magyar sajtóban jelent meg először ez a megnevezés. tudja valaki akkor pontosan ki és mikor használta először ezt a kifejezést, illetve külföldi megfelelőjét?
Ki tud valamit a Labdarúgó Sportmúzeumról,mikor és hol fog létrejönni?A relikviák sok-sok helyen vannak klubboknál,magángyüjteményekben.Jó lenne ha egy helyen meglehetne tekinteni.
A megszünt klubok száma jóval nagyobb mint gondolnátok! Illetve a ma müködő klubok valamilyen oknál fogva egyszer csak jogutódnak tekintik magukat olyan klubokkal szemben, amelyek nemes egyszerűséggel megszüntek.
A napokban jártam a csapatommal Vrútky-ban! Igazi nevén Ruttkán. Látom a stadionban a lelátóra festve: FC Lokomotiva Vrútky, 1909 ! Első ránézésre gyanus volt! Muszály volt utána néznem! Nos 1909-ben alakult a Ruttkai Torna Club. 1913-14-ben szerepelt az Északi kerület Losonci alosztályában. A többi ruttkai klub az elszakadás után alakult: Sokol, Orel, Sport Klub, Ruda Hvézda (még nem a szocialista reláció) Macabi és egy magyar is Ruttkai Munkás Testedző Egyesület.
Később két klub, az 1921-ben és az 1922-ben alakult egyesült és FC Vrutky lett, amiből aztán már a szocialista időkben több névváltoztatás után jutunk el az FC Lokomotív Vrútky-hoz. Alapítási évként mégsem 1921-et vagy 1922-t vagy az egyesülés évét 1928-at jelölik meg, hanem 1909-et, az első ruttkai sportegylet megalakításának évét, amihez semmi közük! A Ruttkai TC valószínü, hogy 1909-ben alakult és Trianon után meg is szünt, de semmiképp nem lehet jogelődje a mai egyesületnek, de igy valahogy patinásabb a mai klub!
Na erre mondta egy ismerősöm, hogy a szlovákok országot tudtak lopni maguknak, de történelmet nem! Még a fővárosukat is a bolgár Bratislav hercegről nevezték el, mert sajátjuk nem volt!
Regényi Károlyról és a '30-as évekbeli PMÁV-ról fotók és egyéb információk engem is érdekelnének. Egyébként a jelenlegi Püspökladányi NB III-as csapatnak van saját honlapja, ladányi kötődésű régebbi futball anyagokat ők is szívesen feltesznek honlapjukra, ha úgy gondolod, vagy lehet, hogy már ismered is az elérhetőségüket?
Esetleg a PöSöCö, vagyis a Pestújhelyi SC? Nekik vajon mi volt a színük? Szerintem ők voltak az "első számú PSC" (mint ahogyan az ÚFC is az Újlaki FC és nem az Újpest FC rövidítése volt).
Édesapám(Rozenberger Károly)1934-től Regényi Károly is Nagy futballista(jobbszélső)játékos volt!1924-ben ifjusági válogatott,a Kispeti Remény-Kispesti Törekvés-Kispesti AC-ban,vendégjátékosként a Hungária és a Kaposvári Rákócziban játszott.Abban az időben Cégliga bajnokság is zajlott,(Pesti nagy klubbok játékosainak színe java ott szerepelt)szombaton cégliga-vasárnap bajnokin játszott nagyon jó eredménnyel.Cégliga Válogatottban is játszott.A Budapesti nagy munkanélküliség miatt(egy héten három félnapot dolgozott a Radiátorgyában),1932-től eligazolt Püspökladányba a PMÁV-hoz,és még négy pesti játékos követte őt.Megnyerték az amatőr 1-ben a Keletmagyarországi bajnokságot,1932-1933-1934-ben és a Vasutast is .A DVSC is itt szerepelt(oda-vissza verték a Lokit).1934-ben Magyar Kupa negyeddöntőt játszottak a Szolnoki MÁV ellen.1949-től NBI-es játékvezető lett,1974-től-1981-ig kispályást vezetett.Ötven évet töltött a zöld gyepen,és megkapta az Aranysípot is.1907-ben született Kispesten és kilencven éves korában hunyt el Debrecenben.
A Pécsi Sport Clubot pécsi munkások alapították 1911-ben, később már be is vették a nevébe a MUNKÁS szót, így lett Pécsi MUNKÁS Sport Club, azaz PMSC (1919?). Klubszíne PIROS-FEKETE (kezdetektől a mai napig).
A Pélmonostori Sport Clubot 1916-ban alapították, a klubszíneit sajnos nem ismerem. Őket is átnevezték 1921-ben (Spárta), de 1916 és 1919 között párhuzamosan mindkét klubot PSC-nek hívták. Aztán 1941-től ismét Pélmonostor SC.
Hát ezt összegyűjteni nehéz műfaj! Az elcsatolt területeken közel ezer ilyen klub van!
A gazdasági világválság miatt kb. 50-60 budapesti -1-2 éve alakult- kiscsapat szünt meg a két háború között.Az 1926-os MLSZ jubileumi könyvben rengeteg olyan csapat van, amelyek már a 30-as évek évkönyveiben nem szerepelnek. A 30-as években kiadott évkönyvekben viszont rengeteg olyan név van, amiről az 1942-es Pluhár könyv már emlitést sem tesz! Sőt hosszú ideig nem csak az MLSZ volt az egyetlen foci szövetség az országban. Az ILSZ-hez tartozó csapatokról szinte semmit sem tudunk!
"A nyár közepén örömmel értesültünk róla, 2002.július 4-én újjászületett az Ózdi Kohász SE. Egy budapesti befektető a nevezési határidő lejártáig addigi csapatát, a Budapest Torna Club-ot Ózdi Kohász névvel nevezte be a most rajtolt NB II-es bajnokság Szabolcs-Gabona csoportjába."
Ez most komoly??? Ez AZ a BTC??? Nem akarom az ózdiakat megbántani, de azért ez mégis...
magyarfutball! köszi a honlapra feltett PAC-cikket!
Kicsit eltérnék a témától. Most a Challenge Cup történetével bajlódok, nagyon kevés adat áll rendelkezésre. A benne szereplő klubok már vagy megszűntek, vagy az anyaklubjukon belül már nem működik önálló foci szakosztály.
Nem sokat tudni a már (jogutód nélkül!) megszűnt, 1910-15 ELŐTT alapított régi osztrák, cseh, magyar, horvát (a Monarchia területén működő) focicsapatokról, mint pl: Vienna Cricket FC, Wiener AC, stb. Igaz, a WAC foci szakosztálya újjáalakult, 2002-ben megvette egy szponzor, de csak vegetálnak, nem indulnak bajnokságban. (Kivétel a magyar; van listám a megszűnt magyar csapatokról, de szerintem ez se teljes.)
Zárójelben jegyzem meg, hogy mégiscsak szégyen, hogy a legrégebbi (ha jók az adatok: 1897. február 7) magyar labdarúgócsapat, a Budapesti Torna Club megszűnt és nincs egy szponzor (állam, önkormányzat, magánszemély), aki életben tartotta vagy újjáalakította volna. Angliában úgy vigyáznának rá, mint egy kincsre.
Lehet, hogy tévedek, de 1899-ben kezdték vidéken bemutató mérkőzésekkel népszerűsíteni a labdarúgást! Szombathelyen a BTC és a Pozsonyi TE játszotta
a hírverő mérkőzést!Ezt követően kezdtek csak szerveződni a meglévő torna, kerékpár vagy sport egyleteken belül kiegészitő sportágként a football csoportok.
Volt kivétel is: Sopron! Itt a bemutató mérkőzést követően 1900-ban alakult meg a Soproni Football Club, majd később 1908-tól lett a nevük SFAC. 1899 nyara előtt csak Budapesten és Pozsonyban léteztek egyleti labdarúgó csapatok vagy klubok.
A nyári hírverő mérkőzéseknek köszönhetően 1900 az az év, amikor megindult valami a vidéki labdarúgás környékén és a nagyobb városokban elkezdtek létrejönni azok a csoportok, amelyek később kiválással, vagy önálló klub megalakításával
illetve ritkábban a meglévő klubon belül szakosztályként müködtették a vidék labdarúgását. Utóbbira érdekesség, hogy szerepelt a Nyugati LASZ I. osztályban egy
Szombathelyi Kerékpár Egylet nevü csapat úgy, hogy a kerékpár szakosztálya már
megszünt, csak a foci működött, de az eredeti nevet sose változtatták meg!
Igy azt gondolom, hogy Pécsen sem lehet szervezett labdarúgásról beszélni 1900 előtt!!!
A legrégebbi pécsi labdarúgó klubok között a Pécsi Sport Clubot (1911) és a Pécsi Vasutas Sport Kört (1919) említik. Ugyanakkor kevés szó esik a Pécsi Athlétikai Club keretein belül zajló labdarúgásról. Maga a club (röviden PAC) 1887-ben (valahol 1886 szerepel) alakult.
"1900-tól fellángolt a labdarúgás iránti érdeklődés... 1911-ben a PAC ellenfeleként Pécsett játszott a Ferencváros csapata, győzött is 11:O-ra, igaz a Fradiban több válogatott játékos is volt: Rumbold Gyula, Schlosser Imre és mások."
forrás: A pécsi sport története http://hu.wikipedia.org/wiki/A_p%C3%A9csi_sport_t%C3%B6rt%C3%A9nete
A PAC-nak tudomásom szerint nem volt önálló labdarúgó szakosztálya, ugyanakkor labdarúgó csapattal rendelkezett. 1911-ben például a hat vidéki kerületi bajnokság közül a Délnyugati (Dunántúli) kerületben szerepelt és meg is nyerte, majd a nagydöntőben kikapott KASSA AC-tól 2-0-ra.
A Pécs-Baranya Futball Club 1927-ben a PAC és a PSC egyesüléséből jött létre és lett első osztályú csapat.
Lényegre térek: mikor jelenik meg szervezett formában labdarúgás a PAC-ban? PAC FC alapításáról nem tudok, szerintem a sok sportágat (főként atlétika) egyesítő anyaegyesületen belül fociztak. Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy évszámra pontosan mikor alakult a legrégebbi pécsi focicsapat mit válaszoljak? Mert nem 1887, az biztos
A PAC labdarúgása fehér folt, pedig minden bizonnyal a legrégibb pécsi focicsapatról van szó.
Szerintem a csehszlovákok nem voltak rosszak fociban. Csehországban nagy hagyománya volt a focinak még a háború előttről (Challenge-Cup-ban is, később a Mitropa Kupában is jól szerepeltek klubcsapataik), a Felvidéken (per pillanat Szlovákia) pedig pl Kassa erős vidéki csapatnak számított a magyar bajnokságban. Hogy miért nem tudtak megverni minket? Egyrészt mert jobbak voltunk:), + szvsz arról van szó, hogy egy magyar-csehszlovák, csehszlovák-magyar csata politikai töltettel bírt (Trianon és következményei, revíziós törekvések), ezért mindkét csapat rendesen odatette magát. Bár lehet, hogy tévedek. Hasonló lehetett, mint később egy magyar-szovjet.
Támogatom az ötleted, kéne egy videomegosztó, ahová a magyar válogatott összes mérkőzését feltennék (+ezeket a felvételeket megfelelően archiválnák, a minőséget javítanák).
Egyelőre maradjunk annyiban, hogy az olaszok döntőspecialisták:)
Valahogy előkerült a 2010-es focivébé kapcsán, idemásolom:
A '34-es vébé esélyeseiként elsősorban a Sindelar-féle osztrák Wundermannschaftot szokás emlegetni, a cseheket valóban sújtották bírói ítéletek a döntőben, de hogy ténylegesen ki érdemelt ott győzelmet, ahhoz látni kéne a meccs egészét (érdemes lenne már ezekről a régi találkozókról valami videótárhelyet létesíteni). A csehszlovákokkal kapcsolatban én csak azt látom, hogy a vébét megelőző hat évben a döntetlen volt a legjobb eredmény, amire futotta nekik velünk szemben, szóval nem egy világverő legénység:
1928. 04. 22., Budapest, Üllői út, 38 000 néző
MagyarországCsehszlovákia 2:0 (1:0)
1929. 09. 08., Prága, 28 000 néző
CsehszlovákiaMagyarország 1:1 (1:0)
1930. 05. 01., Prága, 30 000 néző
CsehszlovákiaMagyarország 1:1 (0:1)
1930. 10. 26., Budapest, Hungária út, 12 000 néző
MagyarországCsehszlovákia 1:1 (1:0)
1931. 03. 22., Prága, 30 000 néző
CsehszlovákiaMagyarország 3:3 (2:2)
1931. 09. 20., Budapest, Üllői út, 40 000 néző
MagyarországCsehszlovákia 3:0 (3:0)
1932. 03. 20., Prága, 27 000 néző
CsehszlovákiaMagyarország 1:3 (0:0)
1932. 09. 18., Budapest, Üllői út, 25 000 néző
MagyarországCsehszlovákia 2:1 (0:0)
1933. 03. 19., Budapest, Hungária út, 25 000 néző
MagyarországCsehszlovákia 2:0 (1:0)
1934. 04. 29., Prága, 35 000 néző
CsehszlovákiaMagyarország 2:2 (2:1)
Valóban végig kellene nézni a meccseket felvételről (ha ugyan készült mindegyikről az első perctől az utolsóig filmszalag) az objektivitás érdekében. Utána lehet véleményt mondani, nyugodtan ki lehet nyilvánítani aztán, hogy pl. Olaszország nem érdemelt vb-címet '34-ben, ha úgy találjuk, vagy hogy a csehszlovákok nem érdemeltek döntőt, mert oda Magyarországnak vagy Ausztriának kellett volna bejutnia a papírforma alapján (persze megint kérdés, hogy a papírforma mitől az, ami, az aktuális mérkőzés mennyiben számít oda - a játékvezetői és sportdiplomáciai csalásokat mindenesetre nem sorolnám az objektív tényezők közé, ilyen volt Hugo Meisl lobbizása Mattea játékvezetése érdekében, aki aztán csalással döntötte el a továbbjutást Sindelarék javára).
1937-ben volt egy 8-3 is a csehszlovákok ellen itt a Hungária úton, amelyen Sárosi dr. 7-et rúgott a világhírű Pláničkának... (Bővebben: Vándor Kálmán, Üllői úti kapufák). Abban a '34-es csehszlovák keretben egyébként egy másik jogi doktorunk ült a cserepadon: a másfél éve elhunyt Kalocsay Géza...
Szóval ennyit arról, hogy a csehszlovákok szerencsések vagy szerencsétlenek voltak-e 1934-ben, mert "csak" döntőt játszhattak az olaszokkal...
Kösz a képet! Tényleg érdekel Pécs Baranya Futball Club. A pécsi sport története egyáltalán nincs még teljesen feldolgozva, kikutatva. Vannak fehér foltok. Minden segítséget szívesen veszek! :))
Nem tudom mennyire vagy képben a PMFC-t illetően. A klubot 2007-ben megvette az Alexandra kiadós, milliárdos Matyi Dezső. Sokat ártott és sokat áldozott. Egyrészt felújította a pályát, világítást. Korszerű edzőpályát épített. Infrastruktúrát helyre hozta. Összevásárolt egykori válogatott játékosokkal teletűzdelt csapatot. Messze a legerősebb NBII-es kerettel mégsem tud feljutni a Pécs. Egyrészt mert lélektelenül, motiválatlanul, felháborítóan flegmán játszanak, nincs csapategység, másrészt közönség sem áll mögöttük. Matyi kitiltotta a B-közepet, azóta se hangulat, se nézők (foci már évek óta nincs). Azt mondta, nézők nélkül is működik a foci. No comment. Ezzel a játékkal nem is való a csapat az NB1-be, pedig a feltételek adottak. Szóval a város labdarúgócsapatából Matyi Dezsőke egyszemélyes hobbicsapata lett. Ahogy szokás ez milliárdoséknál.
Ennek szöges ellentéte a Kozármisleny. Az egész város (nekem megmarad falunak) mögötte áll, a klasszikus amatőr focit (pozitív értelemben) képviseli. Fiatal játékosok, akik felszántják a pályát, irigyelni való csapategység, remek szakmai háttér. Öröm ott focizni, látszik, hogy élvezik a játékot és a közönség is imádja őket. A semmiből jöttek föl és a NBII-ben stabilan a középmezőny elejéhez tartoznak. Többek között a PMFC-ből elzavart pécsi utánpótlás tehetségek is itt játszanak. Egy adalék: megállapodást kötöttek a holland Twente csapatával. A Twente is felfigyelt a mislenyi utánpótlásképzésre. Ennyi. Kis pénz, nagy foci. Ki érti ezt? :))
Köszönöm szépen sjose és örülnék, ha még találnál valami infót!
1945 Gallovich Tibor szövetségi kapitány írt a Népsport oldalán első oldalán pécsi benyomásairól: " Még a boldog békeévekben is jól tudtuk, hogy Pécs a szellemi és testi kultúra egyik nagy fellegvára Magyarországon. Mikor a Pécs-Baranya az első osztályban szerepelt, a vidéki városok között Pécsnek volt a legnagyobb közönsége a vidéken a labdarúgósportban. A Pécs-Baranya akkor egészen váratlanul, súlyos hibák miatt esett ki az első osztályból és rövidesen fel is oszlott. Most a PVSK vette át a szerepét teljes dicsőséggel. Ebben a magas kultúrától áthatott dunántúli városban aránylag talán magasabban áll a testedzés iránti rajongás, mint a fővárosban. A szombat esti előadáson, amelyet az egyetem nagytermében tartottunk azért jelent meg "csak" 1200 főnyi fizető hallgatóság, mert többen nem fértek be és ugyanennyi ember kénytelen volt a hely hiánya miatt hazamenni. A pécsi csapat a három gólarány ellenére sem vesztette el a hitét és olyan második félidőt diktált, amely teljesen érthetővé tette eddigi nagyszerű helyezésüket. Egészen megfordították a játék képét, sokkal többet támadtak, mint világhírű ellenfelük és egyik gólhelyzetet a másik után teremtették. Már sok vidéki mérkőzést láttam és sokszor elítéltem a hazai közönség lokálpatriotizmusának túlzásait, de megállapíthatom, hogy a pécsi közönség - bár szívből szurkolt a csapatnak - egy pillanatra sem terrorisztikus és nem sértő az ellenfélre nézve. Ilyen közönség "asszisztálása mellett az ellenfél nyugodtan csillogtathatja erényeit és tudását. Pécs város magas kultúrája a sportaréna hangulatviharzásában is kidomborodott. Ez pedig nagy szó a mai felzaklatott, sőt sokszor egzaltált magyar életben."
No, én pécsi vagyok, úgyhogy dagad a májam!
Bárcsak ma is ilyen hangulat lenne és ilyen csapat...:(( De szép lenne, ha PMFC és PVSK is NB1-es lenne. Álmodik a nyomor...:(
Engem kifejezetten a Pécs-Baranya Futball Club története érdekelne. Az interneten alig találtam valamit:
"Az 1926-ban megszervezett Profi Ligához Pécs is szeretet volna csatlakozni, így a két legnagyobb pécsi csapat a PSC és a PAC segítségével július 3-án megalakította a Pécs-Baranya Futball Clubot. A Pécs-Baranya FC anyagi megalapozásához 600 db ötpengős részvényt bocsátottak ki, amelyeket 1 hét alatt eladtak! A csapat a profi II. B. ligába nyert besorolást. A csapat első mérkőzését a Tüzér utcai pályán játszotta, a Szemere csapata ellen és 1-1-es döntetlent ért el.. A csapat összeálítása: Kosaras Jerzsabek Iváncsics Peics Kristóf Liptkay Hegyi Dóra Palkó Jerzsabek II Fatter. A csapat mérkőzéseire átlagban 3-4000 néző jött össze, de a stabil bevételek mellett a csapat komoly anyagi gondokkal küzdött, az alaptőkéből a felszerelés megvásárlása is nehézséget jelentett. A város ezért közel 3000 pengős segítséget nyújtott a csapatnak. Az 1928-29-es Profi Liga II-t megnyerte a csapat. Ebben a csapatban szerepelt az első pécsi magyar válogatott játékos Kautzky. 1929-30-as szezonban a csapat a 9. helyen végzett. Az 1930-31-es szezonban viszont a klub az utolsó 12. helyen végzett, így kiesett. A szurkolók támogatása elmaradt, a Profik Labdarúgók Szövetsége, és a városvezetés sem hozott áldozatot a csapatért. Anyagiak hiányában a játékosokat elengedték, a csapat megszűnt."
Sehol sem találom a klub CÍMERÉT, a klub SZÍNEIT, fényképeket, vagy hogy jogutód nélkül szűnt-e meg vagy sem. 1957-es magyar labdarúgó-bajnokság első osztályában ugyanis találtam egy Pécs-Baranyát, ami hetedik helyen végzett. Ez azért is érdekes, mert 1955-ben a Pécsi Dózsa szerepelt (szintén hetedik lett). Lehet, hogy névváltozás történt és így lett újra Pécs-Baranya? Viszont 1957-58-ban már ismét Pécsi Dózsa szerepel, ekkor 12. helyezett és kiesik. A PMFC adatbankban a Pécs-Baranya eredményét Pécsi Dózsaként tüntetik fel.
Nagy gondot kell fordítani az ifjúság nevelésére. A kivitel módja: a fejlődő képes fiatal játékosokkal az angol módszer szerint, az idősebb játékosokkal foglalkozzanak központi irányítás szerint. Nem szabad elhagynia az ARAK-nak az utolsó szezonban bevált hármas védelmi rendszert sem, ami kiválásommal remélem nem fog megváltozni.
Kérdéseim
1 Mi az az angol módszer?
2 A központi utasitás az MLSZ által meghatározott edzés kritériumok?
TEMPÓ VASUTAS! VISSZATÉRT!!! Már a régi hozzászólásaim számát is látom, bár a topicokban még nem olvashatók, gondolom ez csak idő kérdése. Lecsó bácsi segítségét ezúton nagyon köszönöm!
Élvonalbeli szereplése számtalan pesti kiscsapathoz hasonlóan tiszavirág - életűnek bizonyult. '945 tavaszán a fővárosi másodosztályú bajnokság egyik csoportjának megnyerése után jutottak fel először és utoljára az NB 1-be. Az 1945-46-os idényben aztán a 28 klub között a 21. helyen végeztek és végleg kiestek.
Nem sikerült még rábukkannom az ELAC csapatának teljes nevére. Tudna valaki segíteni? A csapat szereplése:
1913-1914 IV. osztály 1914 ősz - 1915 tavasz - 1915 hadibajn. - 1916-1917 hadib. III. osztály 1917-1918 hadib. III/a osztály 1918-1919 hadib. III/a osztály 1919-1920 II. osztály 1920-1921 visszalépett?
1920-ban az Erzsébetkirályné-út környékének sportolói Melcher Győző szervezésével alakítják. Bemutató mérkőzősének sikerei a környékbeli lakosság áldozatkézségét vívják ki és csakhamar fejlődésnek indul. Közönséges tarlóból tagjainak munkájával pályát létesít, amelyet az OTT-től kért pályasegély elmaradása miatt fel kellett adnia. Weidlinger Vimos, Vogel Károly, Struczky József és Melcher Győző vezetésével a csapata a II osztályba küzdi fel magát. A Világosság SC fair voltával tűnik ki, amit bizonyít az a tény is, megalakulása óta csupán két játékosa lett kiállítva. Második csapata 1921-22-ben a szövetségi díjat nyeri. Jelenlegi vezetői: Türk Ödön, Tóka Lajos, Frey József és Széles Lajos.
Futball évkönyvek 1993-2008 között minden évben jelentek meg, ebből jól visszakereshető az első osztály mérkőzéseinek jegyzőkönyvei. 1989-1992 közötti szezonokról jelent meg az NB I története című könyv első kötete, teljes mérkőzésjegyzőkönyveket tartalmaz három bajnoki idényről (1989/90, 1990/91, 1991/92). 1989 előtti időszakot vissza lehet keresni akár a Labdarúgás újság vagy a Képes Sport félidényes, és teljes idényes statisztikáiból is, melyben kellő részletezéssel fel van dolgozva. Így nem feltétlenül szükséges a Nemzeti Sportot fellapozni.
Valaki ha tudna segíteni, a Világosság SC ről érdekelnének információk: alapítási év, megszűnés éve, melyik osztályban szerepelt, klub színe, szakosztályok, esetleg klubtörténet. Előre is köszönöm.
Találtam két háború közötti szurkolói rigmust talán érdekes lesz valakinek, az első közismert riporternek Pluhár Istvánnak szólt a BEAC drukkereitől:
"Pluhár István kapitány, juppajda, juppajda Fuvolázik a hangján, juppajdija ha! Különös szokással bír, Ha játszik és cikket ír, Juppajdija, juppajda, juppajdija ha!"
A másik Stofiánnak (Girhes) íródott:
"Csatársorunk alkonyán, juppajdi, juppajda, Megjelent a Stofián, juppajdija ha! Nem bírja a nagy strapát, vett egy gólautómatát! Juppajdija, juppajda, juppajdija ha!"
üdv történészek és statisztikusok! :) egy kérdéssel fordulnék hozzátok, talán ti tudtok segíteni. szükségem lenne néhány száz NBI-es mérkőzés jegyzőkönyvére az elmúlt 20 évből. szerintetek leggyorsabban honnan tudok ezeknek utána járni? van esetleg a Nemzeti Sportnak valamiféle adatbázisa, ahol konkrét lapszámra keresve megtalálom ezeket? vagy esetleg be van digitalizálva valamelyik könyvtárban a NS? kézbe fogni minden egyes lapszámot és fellapozni a keresett mérkőzéseket elég hosszadalmas munka lenne, ezért bízom benne, hogy meg lehet könnyíteni a dolgokat :) válaszotokat előre is köszönöm!
Most beszéltem a rokonnal (unoka), pontosítok: Schrott Károly 1897-ben született, a III. ker.-ben játszott, majd az Alba Romában illetve Zsolnán. Utána Óbudán a Kerületnél volt alkalmazásban. Az interneten találtam róla egy kevés adatot, Selmecinél semmi sincs.
Pár napja kaptam egy telefont, az illető egy rokonáról keresett adatokat. Azt mondta, hogy Schrott Károlynak hívták a labdarúgót, és Németországban, Csehszlovákiában edzősködött. A neten megnéztem, a 10-es években a III. ker. játékosa volt. Viszont a Selmeciben semmi sincs róla. Valaki tud segíteni?
Az MTV több futballtörténelemmel kapcsolatos kisfilmjében levetített egy pár másodperces, esetleg 1-2 perces BTC-felvételt. 100%, hogy Millenárison és 100%, hogy 1902 előtt készült, de többet nem tudok róla, és a neten sem találom :-(
Az biztos, hogy nem filmhíradó részeként készült, mert 1913-ban készült az első filmhíradó, és ismerteink szerint 1914-ből maradt fent a legrégebbi.
Az biztos, hogy az első filmhíradón megmaradt felvétel 1918. szeptemberi, az Est-Film 2. kiadásáról maradt ránk.
Ez a szinkronszöveg:
A MAC és BAK football mérkőzése az Üllői úti pályán Székely, aki a döntő gólt rúgta A győztes BAK csapat
A Nemzeti Filmarchívumban kikérhető. Még van pár meccs 1918-19-től, de 1921-től folyamatosan vannak meccsfelvételek a Filmhíradókban.
Nem tudok róla, bár éppenséggel nem kizárt. Az általam ismert legrégebbi futballt bemutató videó 1897-ben készült, egy angol csapat edzésén. A század első évtizedéből több videót is láttam, természetesen mind angol. Amire lehet esély szerintem, hogy magyar labdarúgókat lássunk, az az 1912-es olimpia, ahol épp az angolokkal hozott össze a balszerencsénk.
I. vh előtti meccsekről nem tudtok videót valahol? Készült egyáltalán felvétel pl a millenárisi mérkőzésekről? Jó lenne látni, milyen volt pl Rumbold Gyula, Borbás Gáspár vagy Károly Jenő a pályán.
Két alosztályt hoztak létre, a győribe hat csapat (GYAC, GYVSC, GYFTC, GYBTC, TSC, TSC), a szombathelyibe nyolc (a többi) került.
Ám a bajnokság indulásakor megváltoztatták a beosztást, három alosztályt hoztak létre, ugyanis a Dunántúli Kerülethez kerültek a székesfehérvári csapatok is. A két alosztály mellett létrehozták a székesfehérvárit, amibe az SZTC, az SZDVE, a Székesfehérvári Egyetértés, az NTE és a Nagykanizsai VAC került.
Vannak eredményeim is, de mint mondtam, egyelőre visszafelé olvasom a fórumot, nem tudom, volt-e szó már erről. Üdvözlök mindenkit!
Tiszteletem, sziasztok! Jómagam pár napja leltem rá erre a fórumra, el is kezdtem olvasni a kétszázhatvanegynéhány oldalt az elejétől. A Szombathelyi Haladással kapcsolatban adok szívesen információkat (valaki már feltette: a www.haladas.hu oldalon az Eredmények menüpontban már elkezdtem összegyűjteni dolgokat). Tavaly novemberben jelent meg Bronzkor címmel az elmúlt öt esztendőről szóló, adatbankkal is spékelt 176 oldalas könyvem, és a nem titkolt célom az, hogy mire 100 éves lesz a klub, összegyűjtsem az összes mérkőzést. Természtesen én is szívesen rendelkezésre bocsátom a már meglévő adataimat. Jelenleg az 1936 és 1946 közötti időszakon dolgozom, itt leltem fel pl. NB II-es (NB I B-s) táblázatot, ami óriási segítség. Írtam több jelenlegi honlapnak is (Budafok, Dorog) néhány mérkőzéssel kapcsolatban, de választ még nem kaptam.
Szeretném így elsőre megkérdezni, hogy 1956-ig a kereszttáblázatba mindenhol mindkét eredményt beírták. Emiatt, amikor történelmi visszatekintést írok (írnék pontosat), akkor több csapat esetében nem tudom felbontani azt, hogy az X meccsből mennyi volt pontosan a Rohonci úton (Szombathelyen) illetve idegenben, mert nem tudni, ki volt a pályaválasztó. Van erről valamilyen infótok? Köszönöm előre is, sportbaráti üdvözlettel: Unger Richard
Szegény, biztos még mindig a hétvégét emészti :) Sebaj LG, nyugtasson, hogy 1909 óta nem kezdtetek ilyen rosszul idényt, és ha minden igaz, még 100 évig nem is fogtok.
A labdarúgás 1908-ban volt először hivatalosan is olimpiai szám. Korábban csak bemutató jellegű mérkőzéseket játszottak (1900-tól) az olimpiákon. 1908-ban hat csapat vett részt (a franciák két csapattal), Magyarország is benevezett, de anyagi fedezet nem volt rá, így nem indult. A selejtezőket követően (kettő elmaradt, visszalépés miatt, ahogy az eredménysorban is látható) elődöntőt, majd helyosztókat játszottak. Az elődöntőben a Dánia-Franciaország 17-1-es mérkőzésen Sophus Nielsen egy mérkőzésen lőtt 10 gólja máig az olimpiai labdarúgó tornák rekordja. 1906-ban a soron kívüli olimpián Athénban bemutató jelleggel egy négyes torna zajlott elődöntővel és helyosztókkal. Dánia, Szmírna (Törökország) és Görögország két csapata (Athén és Szaloniki) vett részt. Dánia nyerte a tornát, a döntőben 9-0-ra vezetett Athén ellen. A mérkőzés nem fejeződött be, mert a görögök a második félidőre nem álltak ki.
There was an attempt made by FIFA to organize an international football tournament between nations outside of the Olympic framework in 1906 and this took place in Switzerland.
Gyerekek, ez a magyar 442 és a benne szereplő lista ... hát nem is tudom ... ne vegyétek meg, illetve aki megvette ne küldje át a scant sjosénak. Egyszerűen elképesztően ... Aztakurva.
Az MLSZ alapító egyesületei között szerepelt a Ganz Wagongyári Tisztviselők Labdarúgó Egylete, és az első másodosztályú bajnokságban (1901) szerepelt is. 1904 és 1909 között a II. osztályban játszott egy Tisztviselők LE nevezetű egyesület, amelyet sokan a Ganz WTLE-vel azonosítanak.
Azonban ennek ellentmond az a feltételezés, amely szerint: "1902-ben szerveződött meg a pénzintézeti tisztviselők csapatából a Tisztviselők LE-e. Azonban pár évnyi szereplés után megszűnt. Oprée Dezső személyében azonban MLSZ elnököt adott a magyar futballnak."
A TLE akkor most Ganz-gyári tisztviselőkből verbuválódott, vagy valamelyik bank/takarékpénztár alkalmazottait tömörítette?
Melyik MTK-kötetre gondolsz? A nyolcvanas években megjelent kék fotósra, amibe te is(?) írtál? Ha igen, akkor kikeresem én és bescannelem.
Más: az antikvárium.hu-s előrendeléseim meghozták a türelmes várakozás eredményét, és a jövő hét elején átveszem náluk a Magyar Sport Almanach 27-es kiadását. A focis részről természetesen scan, és küldöm, amint lesz rá időm. Ugyanígy a 21-es szabálykönyv 70%-ban kész, csak szegényke nagyon foszladozik, így lassan haladok vele, mert párhuzamosan renoválom is (amennyire lehet, házi eszközökkel).
Vagyok, olvasok, csak alig reagálok. Bocsánat. Egyébként igazad van TV, az MLSZ-nek semmije sincs meg! Arra nem tudtak válaszolni, hogy mi levéltárköteles és mi nem náluk, illetve lehet-e bármi anyaguk, amit egykor átadtak valamelyik levéltárnak. A MOL szintén nem tud MLSZ-es anyagokról, de ez nem jelent semmit, bármi előkerülhet még majd egyszer.
Azt azért nyilván mindnyájan tudjátok, hogy a kersztlevél egyedül még nem volt elég ahhoz, hogy valaki elkerülje Dachaut, Auschwitzot vagy a munkaszolgálatot, lásd pl.Radnótit. Hogy túlélve később keresztes sírban temették el, ez semmit nem bizonyít se pro se kontra.
Ma Dietz Károly visszaemlékezéseit bújtam, együtt a dédunokával. Pár érdekesség: - Dietz 44-ben Sopronkőhidán raboskodott, onnan Dachauba került (Dietz eredetileg soproni német volt). Szerintem Schafferél is megbízhatatlanság volt az ok. - A visszaemlékezés nagyon hosszú, sok fejezetből áll, döntő része kézzel írott, és nincs sorbarendezve. A tartalomjegyzék szerint két fejezet foglalkozik a sporttal. Az én és a sport. c. fejezetet már korábban olvastam, ez ifjúkoráról szól, nincs benne sok érdekesség. A másik a címe alapján a kapitányi időszakáról szól, borzasztó, de ezt nem sikerült megtalálni, nagyon szomorú lenne az eltűnése. - rákérdeztem a Toldi-ügyre. Mondanom sem kell, hogy a visszaemlékezésből biztosan kiderülne az igazság... A családi szájhagyomány szerint Toldinak a döntő előtt egész egyszerűen ment a hasa. Ez persze nem perdöntő, még bízom benne, hogy elő fog kerülni a visszaemlékezés vonatkozó része.
Ha jobban megnézzük a sírkövet, akkor egy szép keresztet látunk a halálozási dátumnál. Zsidóknál nincs kereszt, ugye ebben egyet értünk. A sírfelirat is inkább a katolikus feliratoknál megszokott. "Itt nyugszik békében..." Van valamilyen bizonyíték arra, hogy Dachaut megjárta Schaffer?
Az MLSZ-ben tudtommal az égvilágon semmi sincs, de erről Gazsi tud beszámolni, ha idekeveredik. Fényképeket legkönnyebben egykori játékosoktól, vagy azok leszármazottaitól lehet szerezni. Egyéb anyagnak pedig akkor a korabeli napilapok maradnak. Sziszifuszi munka, de ha tudnád, Debrecenben hány lap volt...:-)
A Dunántúli Sport csak 2 évig élt, a helyi lapok megvannak Fehérváron, a megyei levéltárat megnéztem (találtam egy stadion rajzot, 3 meccs plakátot, de fényképeket szerződéseket értékeléseket nem nagyon) múzeumban igértek egy filmet (levente bemutató a sostó stadionban) meg évkönyveket, meg van a volt ügyvezető fiának a telefonszáma, az MLSZ-ben nincsenek mondjuk játékvezetői jelentések?
A húszas évek első felében jelent meg Fehérváron a Dunántúli Sport nevű lap. Nem tudom, meddig élt, az OSZK-ban ami megvan (nem sok), azt átnéztem. Illetve ott vannak a helyi lapok, szerintem Fehérváron is volt biztosan kettő. Ezek általában elég jó források. Volt továbbá egy Nyugati Sport című hétfői lap, Szombathelyen sokáig, rövidebb ideig Győrben is jelent meg ilyen címen újság. Rám a szombathelyi jóval nagyobb hatást gyakorolt. Szerintem ebben is jelentek meg fehérvári témájú írások, bár ezek általában a "saját" településre koncentráltak. Ha maradtak fent alszövetségi anyagok (kétlem), azokat a győri levéltárban kell keresni (szerintem). Illetve még ott van a fehérvári levéltár, de tapasztalatom szerint a levéltári anyag elég szegényes.
Rákerestem a jegyzeteimben, sajnos néhány balhén kívül csak ennyit jegyzeteltem ki a klubról:
Nemzeti Sport 1924. 11. 26. Még régebben a Székesfehérvári TC (régi polgári klub) élén baloldali fordulat történt, a klub régi hagyományaihoz hű tagjai kiléptek, és megalakították az Alba Régiát (ARAK). Most az SZTC atlétái léptek ki, mert Flöttmann Jenő, a futballszakosztály vezetője kijelentette a MASZ-ról, hogy Ébredő banda az egész, legjobb volna felrobbantani.
Magyarság 1924. 11. 28. Egyesületszakadások Székedfehérváron. A Székesfehérvári Torna Clubot keresztények vezették, és az atlétikát preferálták. 1924-ben az egyesület vezetését a tüntetően liberális ellenzék ragadta magához, amely természetesen nem késett az egyesületnek addig követett sportpolitikáját is a maga göndör képére átformálni A keresztény tagok ekkor kiléptek és megalapították az Alba Regiát.
Még valami: átolvastam a korabeli szélsőjobb első számú lapjának, a Magyarság sportrovatát 19-44 között. A lapban bármikor lezsidóztak, szinte bárkit. Schaffert is osztották rendesen, de a származásáról soha nem írtak.
1942 április: Az MLSZ új közgyűlési határozata: a jövőben csak olyanok lehetnek szövetségi, egyesületi vezetők, játékvezetők és edzők, akiknek mind a négy nagyszülője keresztény és házastársuk is.
Schaffer ekkoriban a Róma edzője volt, aztán leült a Fradi kispadjára. 1944-ben került a Bayern Münchenhez. Egyébként 26-ban azt nyilatkozta a Sporthírlapnak, hogy már nem vágyik vissza Budapestre, félig németnek érzi magát, egyébként is, a szülei is csak németül beszéltek. Nem tudom hogy került Dachauba, de hogy nem "zsidó származása" miatt, abban biztos vagyok.
"A Nürnberg sztárja volt, amikor elnevezték Fussballkönignek, de 1944-ben arrafelé (és másutt) már senkit sem érdekelt a csillag, csak a sárga csillag... Magyarországi életrajzai nem tesznek említést erről, ám angol nyelvű megemlékezésekben szembe szökik, hogy azt az embert, akiért a húszas-harmincas években még bolondultak német földön, a második világháború utolsó előtti esztendejében Dachauba deportálták. A lágert túlélte, de 1945 augusztusában, egy németországi vasútállomáson holtan találtak rá, jóllehet csak hét évvel volt idősebb a huszadik századnál. A sírja Prien am Chiem see-ben van; legalább eltemették, megadták neki a végtisztességet..."
TV, többiek; Nem azt írtátok, h Schaffer nem volt zsidó származású? Hegyi mégis azt írja h Dachauba deportálták. Most akkor kinek van igaza?
A Népszabi sorozata ezúttal Schaffer Alfrédról. Itt is szerepel a sétapálcás sztori, hogy a felső kapufáról lógó botot tízből nyolszor eltalálta, de a tizenhatosról, szerintem a félpályáról.
És szerepel a Toldi történet is (Schaffer edző volt a 38-as VB csapatnál a szöv.kapitány mellett ): A csapat be is jutott az 1938-as vb döntőjébe, sőt talán aranyérmet is nyer, ha a csúcstalálkozó előtt az itáliai elöljárók nem hívják meg a magyar vezetőket Mussolinire, illetve az olaszmagyar barátságra hivatkozva, és nem kérik Toldi kihagyását hasonló alapon. Ami biztos: dr. Dietz három poszton is megváltoztatta az elődöntőben a svédeket 5:1-re verő tizenegy összeállítását...
Nem tudom, hol, mior de ezt a történetet finomítottabb formában én is olvastam. Nem Mussolini és nem útlevél, de valahogy az olaszok politikai úton sikeresen nyomást gyakoroltak, hogy ne legyen Toldi a döntőn a magyar csapatban.
Forrás: eredeti Nemzeti Sport. Karácsony előtt pár héttel írták össze a lapnál azokat a sportkifejezéseket, amelyeket magyarosítani szerettek volna a közönség bevonásával. Év végén hirdettek eredményt.
Egy cikkember írtam erről néhány bekezdést: http://www.ketezer.hu/menu4/2003_09/szegedi.html
idézem: Túlmutatna e tanulmány keretein, ha nyelvtörténeti elemzésbe bonyolódnék, ám a korabeli sportnyelv tanulmányozása két szempontból is érdekes lehet. Egyrészt számos sportkifejezés ment át a köznyelvbe: elvesztette a játszmát, jól veszi az akadályt, nem jött ki a lépés, jól helyezkedik, nagy tempót diktál, ugródeszkának használ, nem rúghat labdába, húzza az időt, rossz passzban van, nincsenek egy súlycsoportban, bedobta a törölközőt, övön aluli, egyenesbe jön. Másrészt az eredetileg idegen sportkifejezések magyar megfelelőinek születését meglepően pontosan nyomon tudjuk követni. Ha egy újság a 19. század végén magyarosan írt a futballról, az ma épp olyan érthetetlennek tűnik, mint az angol szakkifejezésekkel teletűzdelt cikk. "A játék nyerője az a csapat, mely labdával rugdalván, vagy kézzel-karral való érintés nélkül bármikép hajtván a bőrrel borított gummilabdát, azt ellenpártja kapuján bírja áthajtani" ismertette a játék lényegét a SportVilág. Ám egy tudósítás a magyar és az angol sajátos egyvelege is lehetett: "Ujváry berúgta a labdát a gólba, de a goalkeeper testéről az visszapattant, mire Ujváry átadta a center-forwards Miskynek, ki ismét berúgta a gólba. Ez alatt le is telt az első half time. A lapok a századfordulótól igyekeztek a szakkifejezéseket magyarul megadni, így lett pár év alatt a goalból kapu (a goalkeeperből kapuvédő), a forwardból csatár, a teamből csapat, s a SportVilág 1900-ban már olyan kifejezéseket használt, mint összeállítás, fedezet, támadás, félidő, hátvéd. Az 1920-as években azonban a szakkifejezések nagy többségét csak fonetikusan átírva használták. Ekkor a szabálytalan játékosok még rempliztek és faultoltak, esetleg hendszet vétettek. Az ügyesebbek magabiztosan stoppolták, vagy droppal, esetleg oxforddal továbbítottak a labdát, a legjobb csatárok hat-tricket rúgtak. A nagy csapatok derbit játszottak, a krekkek pedig a reprezentatív csapat meccsein is szerepeltek, ahová alkalmanként triálon válogatták ki őket. A játékosok ekkor még dresszben játszottak, treníroztak, kornert rúgtak, taccsot dobtak, dribliztek, és kombináltak, a bekkek ofszájdra állították a csatárokat, a kapusok robinzonáddal is háríthattak lövéseket, a drukkerek a tribünön foglaltak helyet. A sportkifejezések magyarosodása azért sajátos története a magyar nyelv fejlődésének, mert sok esetben pontosan meghatározható, hogy az egyes kifejezéseket ki és mikor fordította le magyarra. A Sportlap 1921 karácsonyán például pályázatot írt ki a hat-trick magyarosítására. A lap szerkesztői Markisohn Benő három javaslatát találták legjobbnak, a csatárvirtussal és a gólháromsággal szemben a ma is elfogadott mesterhármas kifejezést támogatták. A Nemzeti Sport 1930-tól éveken át írta ki magyarosító pályázatát, a ma is használatos szakkifejezések jó részét tehát a lap olvasóinak köszönhetjük (1931. decemberében például a következő kifejezéseket magyarosították: dresszmez, finishajrá, ringszorító, startrajt, tréneredző). Így ma már a játékosok fellökik ellenfelüket, szabálytalankodnak, esetleg kezeznek. Az ügyesebbek magabiztosan veszik át a labdát, vagy kapásból, esetleg sarokkal továbbítják azt, a legjobb csatárok mesterhármast rúgnak. A nagy csapatok rangadót játszanak, a meghatározó játékosok a válogatottban is szerepelnek, ahová alkalmanként edzőmérkőzésen válogatják ki őket. A játékosok ma már mezben játszanak, edzenek, szögletet rúgnak, bedobást végeznek el, cseleznek és összjátékkal vezetik előre a labdát, a hátvédek lesre állítják a csatárokat, a kapusok vetődnek, a szurkolók pedig a lelátón foglalnak helyet. Számos kifejezés magyarosításával sikertelenül kísérleteztek (esetleg idővel más magyar kifejezés nyert polgárjogot): a gólt ma kevesen mondanák dugónak, a túrát pedig portyának, mint ahogy a futball nem rugósdi, a prémium nem rápénz, és a tréner sem idomár. Összességében e tudatos magyarosító törekvésnek köszönhetjük azt is, hogy több kifejezésnek ma akár több megfelelője is ismert, azaz a drukkerek futballmeccsre, a szurkolók labdarúgó-mérkőzésre járnak.
Felvetődött Székesfehérváron egy nyilvános beszélgetés lehetősége Dévényi Tiborral a Máv Előre elnökével. Az lenne a jó, ha minnél többen lennénk, különben nem lenne értelme, érdekel vkit?
"A második 1938-as VB-je volt az érdekesebb: a legenda szerint Mussolini annyira tartott az akkor csúcson lévő Tolditól, hogy a döntő előtt bevonta a csatár útlevelét, mert állítólag lejárt, így pályára sem léphetett. Ki tudja mi történik, ha játszik... /a hivatalos verzió szerint sérülése gátolta meg a pályáralépésben/ "
Jó kis legenda.:) Vajon mégis hogy a csudába tudta volna bevonni a Duce Toldi útlevelét - Franciaországban?...
Az orosz wikipédián csak azt jelzik, hogy 44-ben deportálták Dachauba (a magyaron azt is írják, hogy zsidó származása miatt). De az orosz alapvetően rendben van, csak annyit ír, hogy a tábor felszabadítása után néhány hónappal halt meg a Prien-am-Chiemsee nevű bajor kisvárosban. (Был интернирован в концлагерь Дахау, где встретил освобождение в 1945 году. Скончался несколько месяцев спустя в местечке Прин-ам-Кимзее, в Баварии.) A magyar wikis lapjáról mutat egy hivatkozás a zsidó származású magyarok lapra is...
Vajon miért deportálták Dachauba? Ha egyáltalán igaz. De el tudom képzelni, hogy igen, és ezt annak köszönhette, hogy külföldi állampolgár volt.
1944-ben Schaffer a Bayern München edzője volt. Nem akarok ízléstelen lenni, de ez többet "ér" bármilyen keresztlevélnél. Nem ismerem a családfáját, de szerintem ő száz százalékig német volt. Egyébként 42-től csak az lehetett nálunk edző, aki bizonyítani tudta nem csak magáról, de még a házastársáról is, hogy nem zsidó. Na ekkor lett Spéci a Fradi edzője.
a születési anyakönyvek 1895 előtti mikrofilm változatai az országos levéltárban vannak ez eddig jó de Pozsony ma totoknál van ezért a levéltárban ez csak részlegesen van meg. Azt kellene tudni, ha megházasodott akkor mikor és hol! A házasságnál meg kellett adni a vallást is.
tudsz valami információt arról bárhol, hogy NEM deportálták, és keresztény volt? Mert ha igen, akkor frissítem a wikipedia oldalakat, hogy ne írjanak már hülyeséget. Tudom, hogy az, hogy 1942 után edzősködött (ráadásul Jaross Andor csapatánál....) már önmagában bizonyíték, de a wikire nem lesz elég.
Most vagy a zsidólexikon szerkesztői (és az a újságíró, aki 1944 nyarán könyvet írt Foglékről) tévedtek nagyot, vagy a honlap szerkesztői :-)
Mondjuk a Schafferről már azt is olvastam valahol, hogy a holokauszt áldozata volt. Ami, tekintve, hogy 1945 auguszutsában hunyt el, érdekes állítás...
Nekem most az nem világos, hogy van egy NNS! nick, meg egy www.magyarfutball.hu nick, de NNS!, azt írod, hogy a projekted a www.magyarfutball.hu. Vágjunk rendet a nickek sűrűjében!:-)
Ne értsen félre senki, nem a saját projektünket akarom itt reklámozni, hajlandó vagyok radikálisan megváltoztatni / teljesen újra építeni az egész oldalt, a Magyar labdarúgás iránti szeretet / érdeklődés vezényel, nem pitiáner önérdekű célok.
Szerintem tökéletesen kiegészítenénk egymást. A Magyar labdarúgás szinte minden területét le tudnánk fedni közösen, múlt, jelen, játékosok, edzôk, stadionok, statisztikák, klubok, érdekességek / anekdóták, címerek ...
Köszönjük a dícsérő szavakat! Amúgy bárkit szívesen látunk aki segítene, és ezúton kérdezném én is, hogy van-e olyan dolog amit hiányoltok az oldalról?
Beindult közben a játékos keresés is. Név alapján mostantól listázza, hogy milyen meccseken játszott az adott személy.
Én vinném ennek az egésznek a programozását, minden olyan lenne amilyet akarunk, nem kéne semmilyen blog vagy bármilyen szoftver kereteiben gondolkodni.
Lehet hogy hülyeség a felvetés, szóljatok ha az, de mi lenne ha megpróbálnánk mindannyian közösen egy überfasza honlapot csinálni, ahelyett hogy mindenki saját honlapot, wikit, blogot, fórumot üzemeltet?
Egy helyen megtalálná az ember összes információt, ahelyett hogy elveszne X weboldalon.
Én felajánlanám saját projektem weboldalát mint alap (a www.magyarfutball.hu szerintem nem rossz url), próbáljunk már meg együtt valami nagyot alkotni! nyitott vagyok minden észrevétel, javaslat, ötlet, kritika iránt!
Barcsról nekem mindig az az interjú jut eszembe, ahol elmesélte, hogyan lett MTK-drukker. Azt mondta, hogy ő határon túli gyerek volt, Nagyváradon élt a 20-as évek elején. Akikkel focizott a környéken, azok jellemzően fradisták voltak. Ő viszont úgy volt vele, hogy a Fradi, az ferencvárosi. Az UTE az újpesti. A KAC az kispesti. Ő viszont egyik sem. Az MTK viszont a nevében hordozza, hogy magyar, és ő maga is magyar, Romániában. Így lett az MTK a kedvence.
Elkezdtem és ha időm engedi fejlesztgetek egy minimál wikit az MLSZ első éveiről, ami most ért nagyjából abba a szakaszba, hogy már látható mit is szeretnék csinálni. Akit érdekel az megnézheti itt: http://gazsi80.web.elte.hu/mlsz/
A dolog úgy áll, hogy ez az az időszak (78-86) amiről így és ilyen részletességgel vagyok képes írni. De mivel a sorozat, a kommentelőknek köszönhetően önálló életre kelt :-), az tűnik a legjobb megoldásnak, hogy a fenti időszak befekjezése és lezárása után inkább helyet adunk azok írásának, akik korábbra, vagy későbbre visszanyúlva tudnak írni egy-egy korszakról...
Éppen futó focitörténelmi sorozatomhoz készülve rendszeresen "szemlézem" az oldalatokat. A széria végén tervezem, hogy csinálok egy lapszemlét a magyar foci történetével foglalkozó kiemelkedő blogok és honlapok áttekintésével.
Ebben a ti honlapotokra is feltétlenül fel akarom hívni majd a figyelmet. Aztán ha befejeztem a sorozatot, akkor - regisztrált felhasználótok lévén - töltögetek fel saját képeket és eseményeket is.
Csak néhány dolgot szeretnék leírni, mert történt pár változás az oldalon mióta utoljára bekerült ide:
Folyamatosan kerülnek fel a tabellák ide: http://www.magyarfutball.hu/hu/bajnoksagok/ minden tabellához lehet külön hozzászólni és minden csapat be van linkelve, meg lehet nézi a többi szereplését.
Mindegyik mérkőzés adatlapja hamarosan szintén be lesz "linkesítve" így lehet követni egy játékos pályafutását is(mikor mennyi gólt lőtt, lapok, átigazolás...)
Csak néhány dolgot szeretnék leírni, mert történt pár változás az oldalon mióta utoljára bekerült ide:
Folyamatosan kerülnek fel a tabellák ide: http://www.magyarfutball.hu/hu/bajnoksagok/ minden tabellához lehet külön hozzászólni és minden csapat be van linkelve, meg lehet nézi a többi szereplését.
Teljes lett a válogatott meccsek részleg. Most már az összes hivatalos válogatott meccs megtalálható (és bővül a nem hivatalosakkal) részletes adatokkal, képekkel... itt: http://www.magyarfutball.hu/magyar-valogatott-hu.html
hasonló módon a hazai kupamérkőzések listája is megtalálható, ami egyelőre csak a döntőket tartalmazza(bővítése tervbe van véve): http://www.magyarfutball.hu/hu/hazai-kupadontok
a magyar csapatok nemzetközi kupamérkőzéseinek része is részben teljes(UEFA Kupa, BL, Intertoto): http://www.magyarfutball.hu/nemzetkozi-kupamerkozesek-hu.html
Mindegyik mérkőzés adatlapja hamarosan szintén be lesz "linkesítve" így lehet követni egy játékos pályafutását is(mikor mennyi gólt lőtt, lapok, átigazolás...)
A "személyek" részleg frissen indult, egyelőre "csak" az összes magyar válogatott irányító edző található meg: http://www.magyarfutball.hu/hu/edzok-jatekosok
Klub adatlap példa: http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1
minden csapatnál megtalálható az összes általunk ismert bajnoki tabella: http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1/bajnoki-mult
nemzetközi mérkőzések és hazai kupadöntők: http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1/merkozesek
próbáld meg, hogy portugálról nem magyarra, hanem egy indoeurópai nyelvre fordítasz. Pl. amikor románról fordítottam a google-vel angolra, akkor nyelvtanilag tökéletesen helyes mondatokat kaptam, amik tökéletesen érthetőek voltak.
Szóval egy portugál-lengyel vagy egy portugál-angol fordítást ajánlok (ha beszélsz vmilyen újlatin nyelvet, az a legjobb persze) a google-ban.
Sajnos az indoeurópai - finnugor szakadékot nehéz gépileg átugrani :-(
Erre is gondoltam, meg arra, hogy kipróbálok másik portugál-magyar fordítót. Az a hihetetlen, hogy nincs angol felirat. Meg hogy az orosz dvd-n egy hangsáv volt, felirat nélkül, pedig az orosszal is elboldogultam volna, mert nem nehéz a szöveg (a lengyel ment szótár nélkül, ami nálam elég nagy szó:)). Kicsit félek egyébként a kétszeri fordításról, megvan a házi készítésű magyar felirat Riefenstahl másik híres/hírhedt filmjéhez (Az akarat diadala), gyakorlatilag élvezhetetlen. Ha a portugál is ilyen, akkor...
És ha angolra fordítasz portugálról, és aztán azt saját kútfőből magyarra? Úgy a tapasztalatok szerint egy fokkal értelmesebb fordításokat ad a Google. Ha ez a verzió se játszik, akkor nem szóltam :)
Egész véletlenül tud itt valaki portugálul?:-) Gazsinak vagy két hete meséltem, hogy megszereztem orosz dvd-n Leni Riefenstahl kétrészes olimpiai filmjét. Először mérgelődtem, hogy lemaradt róla a német hang, de most úgy tűnik, azokat is meg tudom szerezni (az első rész hangsávja már megvan). Nem sokat beszélnek benne, de csak szeretném érteni. Meg sem álmodtam volna, de nem sikerült hozzá angol feliratfájlt szerezni. Viszont az első részhez találtam egy lengyelt, ezt lefordítom, a másodikhoz viszont csak egy portugált. A google fordító kiad valamiféle zagyvalékot, de az nem az igazi. Nem sok szövegről van szó, de néhány helyen jó lenne érteni.
Riefenstahl a wikin, és egy ott hivatkozott hosszú, bár nagyon érdekes cikk: http://hu.wikipedia.org/wiki/Leni_Riefenstahl http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=2770
Valószínűleg jó a közölt születési dátum. A Képes Sportban 1976 márciusában jelent meg egy cikk, melyben köszöntötték a közelgő 70. születésnapja alkalmából.
a fehérvári foci kezdeteiről keresek anyagot, tudna vki segiteni,
Alba Regia Atletikai Klub (ARAK) 1924-1945 cimű dolgozat nincs a fehérvári könyvtárak adatbázisában, egy részét beszkenelve megtaláltam a neten, de érdekelne az egész.
Csak meg annyit, ha nem lenne nagy keres, fel tudnad tenni a birtokodba jutott eredmenyeket?
Es lenne meg egy olyan kerdesem (folega Loki temaban szakertonek szamito TV urhoz), hogy esetlegesen meg tudna e mondani hogy a DVSC melyik evtol (es termeszetesen meddig) szerepeltetett masodik szamu csapatot a keruleti bajnoksagokban? Igy jegyzetek nelkul nekem az NB bevezetese koruli idoszak remlik (gondolom amikor feljutottunk a KLASZ-bol) es valaminkor a II.VH tajaig talalkoztam DVSC II-vel? Csak nem tudom hogy folyamatosan szerepelt e ebben az idoszakban a masodik szamu csapat vagy csak egy-egy adott evben?
Kispest AC, Kispest FC válogatott játékosai a két háború között:
Biri János (1901) kapus, 1923-1928között 5 meccsen játszott, 1924-ben olimpián szerepelt. Nagy népszerűségnek örvendett vidám természete és kellemes barriton hangja miatt.
Boldizsár Géza (1918) kapus, 1939-1940 között 4 meccsen játszott. Az egyik legmagasabb kapusunk, 194 cm. Nyugodt, határozott kapus volt, a háború után Olaszországba távozott.
Dénes József (1905) kapus, 1928-1929 között 2 meccsen védett a válogatottban. Jó felépítésű kapus, de teljesítménye gyakran hullámzott, nem volt elég nyugodt természetű.
Déri (Deutsch II) Károly (1910) balszélső, 1932, 1939-ben 4 meccsen volt válogatott, 3 gólt szerzett.
Dudás Gyula (1902) hátvéd, 1925-1932 között 20 alkalommal játszott a válogatottban. Mindkét lábával kiválóan rúgott, 10-10szer játszott a jobb és a bal oldalon, pontosan helyezkedett, igen gyors volt, játéka elődjére, Rumbold Gyulára hasonlított. Kortársai a "legyszebben játszó" magyar védőnek tartották.
Eisenhoffer (Aczél) József (1900) balösszekötő, 1920-1924 között 8-szor volt válogatott, 7 gólt lőtt. Kispestről került a Ferencvárosba, erősen ballábas, jó rugótechnikájú játékos volt.
Jeny (Jenei) Rudolf (1901)balszélső 1919-1925 között 19 alkalommal játszott a válogatottban, 3 gólt ért el. Tagja volt az 1924-es olimpiai keretnek. Alacsony termetű, nagyon gyors szélső volt, ügyesen cselezett. Az összjátékban is önzetlen volt, jól adott be. Kispestről az MTK-ba került. Jó humora, kellemes tenor hangja, és jó szavalóképessége miatt nagyon népszerű volt társai körében.
Kalocsay Géza dr. (1913) balszélső 1940-ben kétszer volt válogatott. Szélsőtársaihoz képest magas volt és erőteljes, mégis gyors indulósebességű és lendületes. A labdát jól kezelte, pontosan adott be. Felvidéki származású, a csehszlovák 11-ben is szerepelt.
Kincses (Kirnbauer) Mihály (1917) jobbszélső 1939-1943 között 17 meccsen 2 gólt lőtt. Korszerű felfogásban, helyét gyakran változtatva játszott. Bátorsága, kűzdőképessége viszont nem mindig bizonyult elégnek. Kispestről a Gammába került, a világháború után külföldre.
Mikes (Monostori, Mick) Károly (1913)jobbszélső, 1933-ban 1-szer volt válogatott. Gyors, hasznos játékos, pontosan adott be, de csak ritkán tört kapura.
Nemes (Nehadoma) József (1911)középcsatár, 1938-ban 1-szer volt válogatott, 3 gólt szerzett. "Doma" gólerős, korszerű középcsatár volt. Közepes termete ellenére fejjel is veszélyes volt. Újonc létére 3 gólt lőtt a görögök ellen. Az ő szárnyai alatt nőtt fel Egresi, Mészáros "Dodó", és Puskás Ferenc.
Olajkár I Károly (1917) jobbhátvéd, 1939-ben egyszer volt válogatott. Erélyes, gyors, jól rugó, de taktikailag kevésbé képett hátvéd. Hatalmas erejű szabadrúgásaiból sok gólt szerzett. Öccse, Sándor szintén szerepelt a válogatottban.
Raix Gusztáv (1902) jobbfedezet, 1926-ban 2-szer volt válogatott. Jól helyezkedett, megbízhatóan védekezett, ügyesen passzolt, gyorsasága kifogásolható volt.
Serényi (Steiner) Imre (1909) balszélső, 1933-ban kétszer szerepelt a nemzeti csapatban. Gyors, gólerős szélső volt, jól adott be, de ha tehette maga fejezte be az akciókat. Rendkívül kedélyes sportembernek, nagy tréfamesternek ismerték.
Varga Péter (1897) kapus, 1918-1921 között 4-szer védte a válogatott kapuját. Kitűnő képességű, vakmerő kapus, pompás ütemérzékkel, biztos labdafogással, jó helyezkedéssel. Balszerencséjére Zsák, és Platkó a kortársa volt. Első válogatottságán beugró volt, kevés bizalom kisérte bemutatkozását, ő viszont meghálálta a bizalmat, és a mérkőzés hősének bizonyult. Az osztrákok elleni 2-0-s sikert követően a pályára tóduló tömeg a vállán vitte le a játéktérről a kapust, a parádéját követően. Ő volt az első kispesti játékos címeres mezben.
Biztos az 1945-ös halálozási dátum + németes név kavart be valamelyik szerzőnél...
Én valamilyen zsidó sportolókról szóló honlapon találtam meg egyszer - sok más kitűnő magyar válogatott futblalista között - a Fogl testvéreket is. Na most azon kívül, hogy a Zsidó lexikon sem említi őket, 1944 április-május-júniusában 15 részes cikksorozatban méltatta őket a Sporthirlap...
Olvasom az NB1.hu régi idők focija rovatában a Spéciről szóló cikket. Írják, hogy zsidó származása miatt 44-ben Dachauba hurcolták. Meg itt is írják: http://www.jewsinsports.org/profile.asp?sport=soccer&ID=135 Meg az angol wikipédián is. Sőt, még a magyaron is. Az senkinek nem tűnik fel, hogy mégis hogy a fenébe ülhet 43/44-ben egy zsidó ember a Fradi kispadján??? (42 tavaszától már az sem lehetett edző, akinek a felesége zsidó volt...) Valaki kitalál valamit, a többi meg átveszi, gondolkodás nélkül.
ha jól tudom, "csak" annyi, hogy a FIFA/UEFA eseményeken nem volt csere, mi meg alkalmazkodtunk a FIFA-hoz, nehogy hozzászokjunk a jóhoz, miközben a nemzetközi színtéren ez hátrányt okoz.
Ez az egy eredmény véletlenül megvolt, óriási köszönet a gólszerzőkért! Ha jól tudom, a 4:2 hosszabbítás után alakult ki. Sőt, a Loki az első körben talán a BSZKRT-tal játszott, de ebben nem vagyok teljesen biztos, az eredmény ugyanis sajnos nincs meg.
Ez az egy eredmény véletlenül megvolt, óriási köszönet a gólszerzőkért! Ha jól tudom, a 4:2 hosszabbítás után alakult ki. Sőt, a Loki az első körben talán a BSZKRT-tal játszott, de ebben nem vagyok teljesen biztos, az eredmény ugyanis sajnos nincs meg.
Ez az egy eredmény véletlenül megvolt, óriási köszönet a gólszerzőkért! Ha jól tudom, a 4:2 hosszabbítás után alakult ki. Sőt, a Loki az első körben a BSZKRT-tal játszott, de ebben nem vagyok teljesen biztos, az eredmény ugyanis sajnos nincs meg.
Igen, jórészt ott :-). Igaz, közben a többi helyi lapot is átnyálaztam, így egy-két infó onnan is származhat. Eléggé mostohán bántak akkoriban a témával, de a 20-as évek hellyel-közzel így is rekonstruálhatóak (1-2 kérdőjel sajnos így is marad). A 30-as évek hat kiírására sajnos még nem futotta az időmből.
Félelmetesen izgalmas ez a topik, alig várom, hogy végignézzem az egészet. Hadd kezdjem egy megjegyzéssel a Loki MK-történetével kapcsolatban. Kutatásaim alapján a DVSC az 1922/23-as MK kiírásban már részt vett, ám két győztes meccs után a Kerületi döntőben elbukott a DTE ellenében (1-5). Sajnos a teljes időszakot még nem állt módomban feldolgozni, de az például biztos, hogy többször is játszott első osztályú csapat ellen: 1924/25-ben a VAC ellen, 1925/26-ban pedig a Kispest ellenében esett ki a Loki.
Ha jól tudom, nem volt hosszú életű a csere, Mo-n. Talán már '55-ben beszüntették, de az biztos, hogy az 1957-es tavaszi bajnokságban megint nem volt engedélyezve., legalábbis a bajnokságban. Aztán, ha jól tudom, 1968-ban ismét bevezették.
Aspirány Gusztáv az Aranycsapat tartalékjátékosa volt, a Dorogban, majd a Bp. (újpesti) Dózsában is szerepelt - a fia, Aspirány Ferenc szintén NB1-es játékos volt. Játszott a Dózsa MADISZ-ban Nagy II István, aki később a Csepel védője lett, Sasgáti Károly, később ugyancsak Csepel, Csepregi Béla (később SZAC), és itt védett Kamarás Mihály is, aki később a Dorog, majd a Vasas kapusa lett.
Az én kérdésem is egy kicsit off lesz! De tényleg csak egy kicsit, hiszen az 1945-46-os bajnoksághoz kapcsolódik. Már igen régóta próbálom kideríteni, hogy a Nyugati csoport utolsó helyén végzett Dózsa MADISZ csapata vajon hova köthető. Nem találtam olyan csapatot, ami talán jogelődnek tekinthető, bár ez abban az időszakban még nem is lenne olyan szörnyen furcsa.
Az már inkább, hogy nincs nyoma a csapat későbbi történetének. Beolvadtak valahova? A játékosok eligazoltak kompletten? Fuzionáltak? Egyáltalán hol játszották a meccseiket?
Leginkabb valamifele korrajzra, amiben nem csak egyes klubok eletenek esemenyei alkotjak a foszerepet, hanem ahol mar megprobaljak atfogo modon elemezni es ertelmezni is, hogy mi is tortent. Vagy ez meg tul korai?
De mondjuk mar egy szimpla adatbank is szep lenne.
Ez is erosen offtopik: tudom, hogy ez annyira tegnap volt, hogy leginkabb emlekeznem kene mindenre fejbol, de tudtok olyan konyvrol/website-rol, ami a rendszervaltas koruli magyar futball esemenyeit dolgozza fel?
Sziasztok, segítségre lenne szükségem. A húszas évek jelent meg a 100-ak könyve c. kiadvány, a Nemzeti Sportban lehetett szavazni kiemelkedő sportolókra. Három focistának nincs meg a keresztneve (illetve az egyiknek megvan, de kérdéses, hogy jó-e), ketten ráadásul megfordultak az Újpestben.:) Ha tudna valaki segíteni... Idézem:
"1. Kann Béla (labdarúgó), EGYESÜLET ??? - ilyen néven senkit sem találtam. Elképzelhető, hogy Kann Ferencről van szó, aki a MAFC-ban midenféle sportot űzött, többek között focizott is, 1918-ban pedig játékvezető lett, és ekkor - 1927-ban - már nagyon elismert bíró volt. A Nemzeti Sportban azonban időről időre közölte a népszerűségi verseny állását, és mindig Kann Bélaként vagy egyszerűen csak Kannként említik az illetőt. Tanácstalan vagyok. Az egyesülete kéne.
2. Lutz III (labdarúgó), KERESZTNÉV ??? Bátyja Lutz II. Lajossal együtt játszottak az Újpestben. A keresztneve kéne.
3. Wachsmann (labdarúgó), KERESZTNÉV ??? 1926 végén, egészen fiatalon lett kezdő az Újpestben, amikor az első számú kapus megsérült. A keresztneve kéne."
Te egy zseni vagy!!!! Honnan a fenéből sikerült előkeríteni??? Van még ilyened?
Amúgy ez az Újpest - Ambrosiana volt, a Hungária krt-on játszották, és 4-2-re kikaptunk (a visszavágón 4-2-re nyertünk, harmadik meccs volt, semleges pályán és végül kiestünk). A meccset alig másfél héttel a Bajnokok Tornája döntője után játszották, szerdai napon, és 25 000 néző volt rá kíváncsi (köszönhetően az Újpest genfi diadalának). A beszámolók szerint hétköznapi meccsen korábban sohasem voltak ennyien meccsen Budapesten.
Elsőnek is nagyon szépen köszönöm az eredményeket, mondhatni kincseket adtál számomra pár szép szóért és észrevételért!
A megjegyzésedre reagálva alapvetően a normális énem szokott az általam használt nicknév mögé bújni (ami persze megegyezik az ismerőseim által rám akasztott becenevemmel) valahogy én ilyen lettem a számítógép mögött, de úgy érzem ilyen vagyok az életben is. Persze itt jön egy kis bökkenő, van egy dolog ami merőben megváltoztatta az életemet vagy 15 éve, elkezdetem meccsre járni, na nem csak úgy divatból, hanem mert kezembe akadt pár cikk az akkor még létező Focivilág c. újságból, melyben pár oldalon mindig foglalkoztak a honi és külföldi lelátói élettel (többek között közös ismerősünk Sándor Misi), ez engem akkor annyira magával ragadott hogy azóta sem enged el! Azóta mint "ultra" élem az életem, minden pozitív és negatív velejárójával, így néha megesik hogy páran nem azzal a "normális fórumozóval" találkoznak akivel most te is megismerkedtél a nagy interneten (példának okáért az Anfielden mögöttem leülni szándékozóknak minden lehettem csak éppen normális nem).
Ez a fórumosdi egyébként igazából nem az én világom én a lelátón érzem igazán otthon magam, de mivel egy ideje nem élek Magyarországon így nem marad más mint hogy túlnyomórészt a neten kövessem az engem érdeklő eseményeket! Itt meg a szokásos olvasgatás után most úgy érestem én is hozzászólok pár engem is érintő témában.
Na, úgy érzem egy kicsit túlragadtattam magam és ez nem is ide tartozik, úgyhogy köszi még egyszer az eredményeket és bocs az offért!
Szia, a Loki topicban már terveztem, hogy jelzem neked: ritkán bukkannak fel ilyen normális fórumozók.:) A DVSC 1940-45 közötti MK eredményei vannak meg nekem. Arról nincs tudomásom, hogy a klub korábban részt vett volna a kupában. Nem olyan nagy lista, úgyhogy beteszem ide, remélem senki sem fog érte megharagudni.:)
Megjegyzés: A Magyar Kupát öt év szünet után, 1940-ben írták ki ismét. A szabályok szerint döntetlen esetén a vendégcsapat jutott tovább. Az NB I-es csapatok csak akkor kapcsolódtak be a küzdelmekbe, amikor az addigi selejtezők után 16 csapat maradt talpon.
1940/41
Az 1. fordulóban a DVSC erőnyerő volt.
A 32 közé jutásért
DVSC Rákoscsabai TK 13:0 1940. november 1., Debrecen, ismeretlen nézőszám Vörös Csokai, Erdei I. Elek, Gere, Zsidik Dombóvári, Palotás, Szabó E., Bihari K., Nagy S. Gólszerző: Szabó E. (8), Palotás, Bihari K.,Dombóvári, Nagy S., Csokai
A 16 közé jutásért
DVSC Wekerletelepi SC 4:3 1941. március 23., Debrecen, 600 néző Kóródi Csokai, Erdei I. Elek, Gere, Galambosi Kristóf, Szabó E., Sidlik, Füleki, Nagy S. Gólszerző: Szabó E., (2), Sidlik, Füleki
A 8 közé jutásért
DVSC Elektromos 1:3 1941. április 6., Debrecen, 3000 néző Kóródi Csokai, Erdei I. Elek, Gere, Ignácz Kristóf, Szabó E., Sidlik, Füleki, Nagy S. Gólszerző: Sidlik
1941/42
A 32 közé jutásért
Királyházi MÁV DVSC 1:1 1941. szeptember 28., Királyháza, ismeretlen nézőszám Keskeny Réti, B. Nagy Orosz, Erdei S., Gere Szilárd, Berecz, Szabó E., Tisza, Kristóf Gólszerző: Szabó E.
A 16 közé jutásért
DVSC Nagyváradi Törekvés 5:1 1941. október 26., Debrecen, 1200 néző Kóródi Réti, Zsidik Kálmán, Ignácz, Szabó E. Dombóvári, Tisza, Szilágyi, Sidlik, Nagy S. Gólszerző: Szilágyi (2), Tisza, Dombóvári, Sidlik
A 8 közé jutásért
DVSC Kolozsvári AC 0:5 1942. február 15., Debrecen, 1500 néző Keskeny Csokai, B. Nagy Orosz, Gere, Zilahi Kristóf, Berecz, Szabó E., Mester, Serfőző Gólszerző: -
1942/43
A 64 közé jutásért
DVSC Ungvári AC 4:2 1942. augusztus 23., Debrecen, 1500 néző Keskeny Csokai, B. Nagy Tisza, Mester, Orosz Szabó E., Hámori, Szilágyi, Mihók, Sidlik Gólszerző: Mihók, Hámori, Mester, Szilágyi
A 32 közé jutásért
Nagybányai Jószerencsét DVSC 2:5 1942. augusztus 30., Nagybánya, 1000 néző Keskeny Csokai, B. Nagy Tisza, Mester, Orosz Szabó E., Mihók, Hámori, Serfőző, Sidlik Gólszerző: Serfőző (3), Mihók (2)
A 16 közé jutásért
Békéscsabai Törekvés DVSC 4:3 1942. október 4., Békéscsaba, ismeretlen nézőszám Kaposi Csokai, Zsidik Tisza, Mester, Zilahi Szilárd, Szabó E., Szilágyi, Mihók, Sidlik Gólszerző: Sidlik, Szabó E., Szilágyi
1943/44
A 16 közé jutásért
Szegedi AK DVSC 1:1 1943. december 19., Szeged, ismeretlen nézőszám Nagy Csokai, Mester Orosz, Nagy I., Zilahi Szabó E., Sidlik, Szilágyi, Osztroveczky, Ille Gólszerző: Ille
A 8 közé jutásért
Ferencváros DVSC 5:2 1944. május 18., Budapest, 3500 néző Nagy Szűcs L., B. Nagy Orosz, Nagy I., Zilahi Komlóssy, Szabó E., Serfőző, Osztroveczky, Ille Gólszerző: Komlóssy, Szabó E.
Nem is tudom hol kezdjem..........talán azzal hogy le a kalappal a topic alkotói előtt, ennyi hasznos, lényeges információra már régen akadtam egy helyen, mire átrágtam magam az nem órákban hanem napokban volt mérhető (még szerencse hogy mostanság sok időm van), de megérte. Eddig sem nagyon foglalkoztam más országok bajnokságával valahogy, valamiért én a magyar focit szerettem meg (és ez azóta sem változott), igaz ezen belül részleteiben csak a kedvenc csapatom (DVSC) története, szereplése érdekelt, de ez is csak érintőlegesen, mivel én főleg a magyar szurkolói szubkultúrával foglalkozom (Semmi komolyra nem kell gondolni, ez csak hobbi szinten működik nálam) . Ennek nyomán akadtam rá Tempó Vasutas Úr írásaira, majd eme kis topicra, mely rengeteg információval szolgált számomra a háborúk közötti szurkolói eseményekre vonatkozólag. A teljesség igénye nélkül innen tudtam meg hogy mik voltak a korabeli szurkolói rigmusok (azokat mikor, miért kellett lecserélni szalonképesebbre), kik és mikor használtak elsőnek kereplőt a belinkelt botránykrónikákról már nem is beszélve. Szóval nagy élvezettel rágtam át magam minden egyes bejegyzésen és annyira megtetszett, hogy kissé áthatóbban kezdtem el tanulmányozni, nem csak a szurkolókra vonatkozó részeket, hanem bajnokságainkat és az ott szereplő csapatokat (a játékosok valamiért engem nem foglalkoztatnak) is. Azóta egy kicsit kibővült az érdeklődési köröm és bizony roppantul élvezem a kutatást, keresést a magyar csapatok és bajnoki osztályok iránt.
Persze hogy a felmagasztaló szavakban észrevegyétek a hátsó szándékot lenne egy kérésem, ami inkább kérdés lenne TV úrhoz. Valahol a topic közepe táján említetted hogy meg van a DVSC összes Magyar Kupa szereplése ami engem nagyon érdekelne és nem tudom hogy mennyire lehetséges hogy egy ilyen nagy infóhalmazt megossz egy ismeretlen fórumozóval? A Bajnoki szerepléseink megvannak (igaz eredményekben, dátumban hiányos) , de az MK (MNK) szereplések csak a kilencvenes évektől teljesek (inkább majdnem teljesek) és ha már itt tartunk és figyelembe vesszük a "ha már lúd, legyen kövér" mondásunkat a Corinthian Kupa (Díj, Serleg) mérkőzéseink sincsenek meg?
Sajnos cserealapot nem tudok felkínálni az itt tárgyalt időszakból, de debreceni szurkolók (és ellenfeleik) 95 utáni teljesítményéről részletes tájékoztatást tudok nyújtani, akár meccsre lebontva (hozzávéve a kézilabdás lányaink szereplését is).
Természetesen, ha nem megoldható akkor sincs gond, kutakodok tovább és előbb-utóbb csak meglesz valahogy!
Üdvözlettel, hancsi78
Ui.: Azért optimistaként adok egy email címet is: hancsi78kukacgmail.com
Most nekem lenne kérdésem: A marseille-i és Real Madrid magyarjairól kérdeznék (utóbbinál természetesen csak Puskás Panchon kívüli játékosok érdekelnek, ha volt ilyen)
tehát csak röviden a francia csapat magyarjairól, azt tudom, hogy elég sok volt
Azt hiszem így a jó, ahogy Sjose leírta. Viszont akkor a lista kiegészítésre szorul, hiszen abban Kalmár Jenő csapatai között fel van sorolva a Racing Club de Roubaix is, ami viszont azokban az években csak az 1936-37-es szezonban játszott az első ligában. Kalmár György pedig abban az évben épp az ő labdarúgójuk volt. A többi évben valóban a másodosztályú csapatokban játszott.
http://www.the-sports.org/french-division-1-events-statistics-all-time-s1-c2-b0-g6-t19-u0.html Erről a linkről vettem a francia bajnokság adatait.
Nem lehet, hogy a Kalmár a másodosztályban szerepelt? Az illető kizárólag az első osztályú légiósokat gyűjtötte össze. Pl. ezért hiányzik Törőcsik András is.
Arról a francia listáról szerintem hiányzik Kalmár György (Szeged egyetlen gólkirálya). A Kalandozó magyar labdarugók-ban az áll, hogy Kalmár György 1935 és 1937 között az RC Roubaix (Racing Club de Roubaix) labdarúgója volt, márpedig a 1936/37-es szezonban az említett csapat az első osztályban játszott. A lista szerint viszont Kalmár Jenő játszott (vagy ő is?) ebben az évben a Roubaix csapatában. Akkor most hogy is van ez?
Mond valakinek valamit Szabó János neve? A franciaországi idegenlégiósokról írok cikket, a Nemzeti Sportban egekig magasztalt, eredetileg uruguayi Pierre (Pedro) Duhartnak néztem utána. Így találtam rá egy oldalra, ahol a Sochaux nagyjait mutatják be (a képekre kattintva - sajnos nem minden játékosnál - van pár adat). Nem néztem most utána, de ez a Szabó János nekem nem ismerős, emlékezetből legalábbis.
Semelyik sem követett el ilyet, én nyaraltam Zadar környékén. És eltűnödtem, hogy milyen lehetett egy olyan város, ami úgy tartozik Olaszországhoz, hogy bármilyen más irányban 500 km-es körzetben egy másik ország veszi körül. Milyen volt ott az élet.
És milyen az, amikor egy várost minden lakója elhagyja (kivégzik, elüldözik, elmegy magától, stb.), majd teljesen más emberek, teljesen más vidékekről költöznek be a városba... mi lesz ilyenkor a futballcsapatokkal...
Szóval csak ezeken tűnödtem :-)
Még egy dolog érdekelne, hátha valaki tud róla valamit: 1920 előtt milyen formában működött a horvát labdarúgás? Létezett külön horvát futballszövetség? Vagy az MLSZ szervezett ott valamit? Esetleg egyáltalán nem is fociztak?
Egyszer beszéltünk már erről, és akkor utánajártunk, hogy Újpest (Kispest, stb) akkoriban "megyei jogú város"-szerű kategóriába soroltatott. Ehhez képest fura, hogy nem "vidékiként" lett bajnok. Tehát nem Budapest, mert önálló önkormányzatisága van, de nem is vidéki. Érdekes. (Ez legyen azonban a statisztikusok problémája, nekem tobábbra is fővárosi a Dózsa, ahogy a Kispest is az 1950-es első bajnoki címekor, vagy a Csepel korábban.)
Hát, egy bő órám ment rá a Zadar-kérdésre, de megvan a megfejtés. Először is megnéztem, milyen klubok vannak most Zadarban. Az NK Zadar honlapja szerint a klub 1945-ben alakult, a KK Zadar (kosárlabda) viszont már a 20-as évek közepén. A KK Zadar honlapja azt is megemlíti, hogy játszottak Anconában. Megnéztem a térképen, és világossá vált, hogy ha volt focicsapat Zadarban, akkor a távolság miatt bizonyára a tenger túloldalán lévő anconai kerületbe tartozott. Újabb keresés után találtam meg a La voce del popolo című lapot, melynek Dalmazia rovatában 2008. novembere és 2009. májusa között bizonyos Igor Kramarsich hétrészes sorozatban foglalkozik a zárai foci múltjával. Megtudtam, hogy a Gimnastica nevű csapat 1926-ban alakult, majd 1931-től AC Zara-nak hívták és alsóbb osztályokban szerepelt. A bosszantó az, hogy ezt az egy órát megspórolhattam volna, ha az NK Zadart nem csak a horvát, hanem az olasz wikin is megnézem... http://it.wikipedia.org/wiki/NK_Zadar A Storia rész igen részletes.
Persze annyi előnye volt a keresgélésnek, hogy aki tud olaszul, annak tudok prezentálni egy több oldalas összefoglalót a zadari foci 45 előtti múltjáról: http://kramarsic.com/PDF/zara/zaracalcio01.pdf http://kramarsic.com/PDF/zara/zaracalcio02.pdf http://kramarsic.com/PDF/zara/zaracalcio03.pdf http://kramarsic.com/PDF/zara/zaracalcio04.pdf http://kramarsic.com/PDF/zara/zaracalcio05.pdf http://kramarsic.com/PDF/zara/zaracalcio06.pdf http://kramarsic.com/PDF/zara/zaracalcio07.pdf
(Nem illik ilyet írni, de úgy érzem, ez most szép munka volt, csak azt sajnálom, hogy egy mukkot sem tudok olaszul.:))
Ennek semmi a köze a kérdéshez, de belinkelem (beteges dolog ilyen kimutatásokat csinálni:)) http://www.rsssf.com/miscellaneous/extreme-europe.html#part
A Serie A és B területi elemzésénél ezt írja az rsssf:
4 other clubs have played in Serie B: Monfalcone Pro Gorizia Fiumana Grion Pola [Teams of Pola (now Pula) and Fiume (now Rijeka) have played in Italian championship when these towns were Italian ; after the II World War they are passed to Yugoslavia and, after 1991, to Croatia]
más olasz viszonyt én sem ismerek, de itt egy klublista a zadari ligáról. ez talán segíthet valamit
1. upanijska nogometna liga Zadarska je 5. stupanj nogometnih natjecanja u Hrvatskoj. Liga se tvori od 16 klubova. U ovoj lizi prvoplasirani klub prelazi u vii rang - 4. HNL-jug B, dok iz lige ne ispada nitko jer je od sezone 2008./09. ukinuta 2. NL i stvorena je jedna skupina 1. NL. Klubovi koji nastupaju u ovoj lizi su sa područja Zadarske upanije. Tablica lige [uredi]Pos. Klub Bodovi Postignuti golovi Primljeni golovi Gol razlika 1. NK Nova Zora 3 7 0 +7 2. NK Debeljak 3 3 1 +2 3. NK Gorica 3 4 3 +1 4. NK kabrnja 3 2 1 +1 5. NK Arbanasi 3 1 0 +1 6. NK Vrčevo 1 2 2 0 7. NK Zlatna Luka 1 2 2 0 8. NK Zemunik 1 1 1 0 9. NK Pakotane 1 1 1 0 10. NK NOSK 1 1 1 0 11. NK Podgradina 1 1 1 0 12. NK Bibinje 0 1 2 -1 13. NK Croatia 0 0 1 -1 14. NK Velebit 0 3 4 -1 15. NK Paklenica 0 1 3 -2 16. NK Dalmatinac 0 0 7 -7
NK Arbanasi Zadar NK Dalmatinac Crno NK Debeljak Debeljak NK NOK Novigrad NK Podgradina Podgradina NK Sabunjar Privlaka NK Zemunik Zemunik Donji NK Bibinje Bibinje NK Croatia Turanj NK Galovac Galovac NK Gorica Gorica NK Nova Zora Sveti Filip i Jakov NK Pakotane Pakotane NK kabrnja kabrnja NK Vrčevo Glavica NK Zlatna Luka Sukoan
Lenne egy kérdésem, hátha van, aki hozzá tud szólni.
Az 1945 előtti horvát-olasz futballról érdeklődnék :-) Konkrétan az érdekelne, hogy az 1920-as Rapallo-i egyezmény alapján Olaszországhoz csatolt területeken volt-e futballélet. Ez ugye leginkább Isztriát (pl. Pola), Fiumét, Zara-t, Krk szigetet (Veglia). érinti. Voltak-e itt csapatok, és ha igen, akkor részt vettek-e az olasz bajnokságban.
Annyit találtam, hogy a mai NK Rijeka elméletileg US Fiumare néven játszott a Serie B-ben. De leginkább Zadar érdekelne :-)
Újpest (nem csak a klub, hanem a település), már a bajnoki rendszer születésekor budapestinek számított, ahogy például Erzsébetfalva is. De ezt a rangot több település is megkapta idővel, már 1926 előtt is (pl. Kispest). Azt nem tudom, hogy 1950 előtt volt-e olyan település, amely ma már budapesti kerület, de a futballban nem számított fővárosinak (Soroksár? Nagytétény? Csillaghegy? - leginkább ezekről tudom elképzelni). Ehhez a BLASZ bajnokságok tabelláit kellene átnézni. Szóval ez az oka annak, hogy a Nagyvárad tekinthető az első vidéki bajnoknak. Egyébként Újpest mellett talán még érdekesebb Csepel: máig az egyetlen klub, amely tulajdonképpen községként lett bajnok. Persze csak közigazgatási értelemben.:)
Felmerült bennem valami. Sokszor hallom, hogy az első vidéki bajnok a Nagyváradi AC volt, akik a II. világháború alatt végeztek az élen. Namármost. Az Újpest a háború előtt többször volt bajnok. Újpestet viszont csak 1950-ben csatolták a fővároshoz, tehát nem őket illetné az "első vidéki bajnok" címe?
Valakinek meg van a részletes tabella az NB III-as bajnokságokról (1940-41, 1941-42, 1942-43, 1943-44, 1948-49, 1949-50, 1950 ősz)? Ha valakinek meg van légyszi tegye fel ide vagy küldje el e-mailban.
sjose: küldd el Nagyon Várbarátnak és kérd meg, hogy küldje tovább nekem. Az email-címemet nem akarom nyilvánosan megadni, mert csak egy van és nem akarok egymillió spam-et kapni. :)
Itt találsz sokat az Aranycsapat "kiegészítőiből" (bocs a kifejezésért, ők is nagyok voltak, de nem állandó csapattagok) pl. Berendi, Kárpáti, Henni, Egresi stb.
A valoság kedvéért ki kell javitanom a multkor irtakat a honapot elirtam. A mérközés napja augusztus 27. A bombázás napjai augusztus 26 és 27. A sérülés napja augusztus 27 közvetlen a meccs elött többedmagával. A halálozás napja augusztus 28. A temetés napja szeptember 9.
Egy készülő kvízjátékhoz keresek képeket magyar válogatott focistákról. Van néhány játékos, akit semmiképpen nem szeretnék kihagyni a kvízből, de akárhogy erőlködöm, sehogy sem találok képet róluk a neten. Valakiről időskori képet találtam csak, de nekem abból az időszakból kellene, amikor még aktív volt. Ha tudna valaki segíteni, azt megköszönném!
A játékosok:
Sipos Ferenc (Honvéd) Mészöly Kálmán (Vasas) Opata Zoltán (MTK) Mándi Gyula (MTK) Fogl József (Újpest) Tóth József (Pécs-Újpest) Kertész II. Vilmos (MTK) Sárosi László (Vasas) Kereki Zoltán (Haladás) Kiss László (Vasas) Cseh II. László (MTK) Hirzer Ferenc (MTK) Varga József (Honvéd) Bodonyi Béla (Honvéd) Molnár György (MTK) Gujdár Sándor (Honvéd) Vincze Jenő (Újpest) Károly Jenő (MTK) Szűcs György (Újpest) Nagy László (Újpest) Berendy Pál (Vasas) Sebestyén Béla (MTK) Balogh Sándor (Újpest) Börzsei János (MTK) Egresi Béla (Kispest - Újpest) Borsányi Ferenc (Újpest) Vidáts Csaba (Vasas) Kompóti-Kléber Gábor (MTK) Domonkos László (MTK) Dudás János (MTK) Fekete László (Újpest) Jeny Rudolf (MTK) Markos Imre (Bocskai) Sternberg László (Újpest) Kárpáti Béla (Győr-Vasas) Kovács József (Videoton) Henni Géza (FTC) Kalmár Jenő (MTK) Szendrő Oszkár (BTC)
Örülök, hogy megoldódott a rejtély! Annak is örülök, hogy Ungvár vezetett el bennünk a megoldáshoz! Annak idején a korábbi cikkben emlitett temetkezési vállalkozó fiához is eljutottam, mivel testvére az SZFC játékosa volt, de arra nem gondoltam, hogy erről az ügyről/ Mészáros István hazaszállitásának körülményei/ is faggassam.
hát jó lenne minél előbb :) Szerintem az egyik legérdekesebb, leginformatívabb korszak. És a minőségét már én is tapasztaltam :-( A rossz papírminőség mellett eszméletlenül apró betűkkel nyomtatták.
Kramer Lipót, Weidner Vilmos,Csillag Aladár, Kovács II István, Lichtig Gyula,
Sztrausz Gyula, Szentmiklóssy Béla, Weisz Károly, akik a Fortuna Havannában fordultak meg.
Hispano América magyar játékosai: Tóth...., ...... Viktor, Kovács ......
Juventud Asturiano: Kovács II István aki a Fortunától igazolt át.
A kisebb klubokról nincs információm! 1924-1934 közötti időszakról van szó!
Katzer feleséget is Kubából hozott! Úgy tudom Csepelen éltek és a régi rezsim kegyesen engedélyezte, hogy a Csepel SC gyúrója legyen ilyen nemzetközi foci tapasztalattal a tarsolyában! A fia akit Carlosnak hivnak vagy becéznek valószinűleg még mindig Csepelen él!
Katzer 1947-48-ban Kuba szövetségi kapitánya volt !! Itthon csak gyúró! Pedig 1950-ig a térség egyik vezető focihatalma! 1938-ban 8 közé jutottak a VB-én
Nem! Nem Lochner-Pipa volt aki velük utazott, hanem Katzer Károly, aki már 1924-től játszott a Fortuna Havannában, a másik pedig Szentmiklóssy Béla az Újpestből, aki akkor próbált szerencsét Kubában! 1933-ig maradt a Fortunában, ahol 1930-34 között előbb játékos-edző, később edző lett Katzer Károly. Volt úgy, hogy öt magyar volt a kezdő 11-ben. 1924 és 1934 között több mint 10 magyar profiskodott Kubában!!!
Szerintem, csak a lejátszott mérkőzéseket lehetett értékelni, amelyik bombatámadás miatt félbeszakadt, vagy esetleg el sem tudták kezdeni biztosan nincs benn a tabellában!
Ma megnéztem a régi jegyzeteket! Egy régi, a 30-es években az SZFC-ben játszó, később Haladás, DVSC, Újpest, Bp. Lokomotiv játékos /aki sajnos időközben meghalt/ akkor ezt diktálta le:
Mészáros István Szőllősben született (ma Szombathely része), egy fia és egy lánya volt. István Németországba került, ott halt meg. Mariann Szombathelyen ment férjhez, de úgy tudja nem lett gyereke és már ő is meghalt, igy nem fogok tudni beszélni velük! Az ő emléke szintén Szabadka, szintén SZFC edzőként, a bombázás és a mérkőzés alatti haláleset stimmel. Új elem, hogy egy Zsankó nevü szombathelyi temetkezési vállalkozóval hozatták haza, és itt temették el Szombathelyen vagy Szőllősben.
Igen azt kevesen tudják, hogy Stoffiánt a BEAC-tól a Hungária FC vette meg és nem a Sabaria!! Ott viszont nem fért be! Talán 4 mérkőzést játszott amikor eladták a Sabariának!
Az észak-amerikai túrára is a Hungária Fc-t hívták, de átengedték az utat a Sabariának! Érdekesség még, hogy a Sabáriával együtt utazott két pesti játékos, akik Kubába mentek profinak! Ebben az időben kb. 6-8 magyar játszott az ismert kubai csapatokban: Fortuna, Juventud Asturiano, Centro Gallego vagy a Hispano América.
A szombathelyi FC a SABARIA megszunése után alakult profi egyesuletként a SABARIA Szombathelyen maradt játékosaibol és amatör játékosokbol. Azzal a céllal hozták létre hogy elindulnak a Profi II. ligában, be is neveztek de a szövatség elutasitotta kérésuket. Azzal indokolták hogy az SzFC a SABARIA utocsapata /volt is benn valami/ és igy fizesse ki a SABARIA adosságait és utánna indulhat a bajnokságban. Az amatör bajnokságban játszott. Egy összeállitás 1932 juliusában lejátszott mecsröl.
SzFC-Simmering/osztrák/ 4:1 Eck-Kovács I , Janzsó-Stubán, Vámos, Piller-Kovács III, Kovács II, Borbély, Holczbauer, Seper
A képröl VIRTORIA leirta véleményét egyetértek vele. Kapcsolat. A SABSRIA-ban az alábbi egyetemisták szerepeltek.
1926 Erhardt Jenö BAEC-bol 1926 Sághy Tibor BEAC-bol 1926 Pesovnik Lászlo BEAC-bol 1927 Stofián János BEAC-HUNGARIA-bol 1929 Váry Zsigmond MAFC-bol 1930 Gábry Károly
Ezek a játékosok magán tanulok vagy levelezösök /ha akkor volt ilyen/ lehettek mert sok ujságcikkben szerepel hogy egyetemi vizsgáik miatt késöbb kezdik a felkészulési edzéseket mivel szabadságot kaptak a vizsgaidöszakra.Söt több esetben megirják hogy sikeres vizsgákat tettek.Stofián gépészmérnök , Pesovnik jogon tanult.Az akkori tudositások szerint a focival keresett pénzböl fedezték a tanulmányi költségeiket. Nyilván ismerték az évfolyamtársakat , halgatokat és azok ki is mentek drukkolni a SAB-nak.Föleg amikor pesten verték me a FRADIT-HUNGARIÁT vagy az Ujpestet. De a SABARIA szegedi meccsein az ott lévö dunántulrol jott halgatok az állomáson fogadták a csapatok, a meccsen kitartoan szurkoltak és ha gyözött a SAB. este lampionos felvonulást rendezetek és szerenádot adtak.
Egyébként a SABARIA nagyon népszerü volt ithon és kulföldön egyaránt a szép korszerü játékárol és lavagias sportszerü viselkedéséről.
Ezek a képek már kimeritik a mai Gyülölötbeszéd kritériumát! Szerintem is az egyetemistákra utal, akikből a Sabaria vasvillás, mezitlábas parasztokat csinált!
Egy olyan embertől származik az információ akinek az édesapja Mészáros István legjobb barátja volt. Igaz ő akkor nagyon kicsi gyerek volt, igy az információkat én sem tartom 100%-osnak. Igy lehet, hogy tényleg őróla van szó az Újpest esetében is. A Selmeci József által Svájcban gyüjtött, külföldön tevékenykedő magyar edzőkről és játékosokról könyv formájában megjelent kiadványban Mészáros Istvánról annyit ir, hogy Magyarországon az Újvidéki AC edzője volt. Gondolom egy UTE-t csak feltüntetett volna a szerző, bár ezekben az ügyekben nincs már 100 % biztonság! Tehát elképzelhető az UTE is!
A halálesetnél volt a leghatározottabb. Az Ungvár összesen 3 vagy 4 meccset játszott össszesen a magyar NB I-ben! Ilyet nem talál ki csak hasraütésre valaki!
Hozzáértő szakemberek sem tudják a csonkabajnokság történetét és a 4 vidéki csapat nevét!
Akkor tegyük fel újra a kérdést, ezúttal szombathelyi barátainknak is!
Vajon miért egy E-betűvel megjelölt vasvillás madárijesztőt rajzolt a Nemzeti Sport humorrovata általuk elképzelt és jellemző Sabaria címernek?
Az E-betűre volt tippünk: A BEAC szerelésén is egy E betű volt látható, mint "Egyetemi", és valamilyen együttműködés valószínűleg volt a két klub között: Stoffián és Pesovnik és a BEAC-ból lett Sabariás, és az ELTE tanulói kimentek néhány fővárosban játszott Sabaria meccsre is 1926 őszén.
De vajon mi volt ez a kapcsolat? És mi ez a madárijesztő?
nekem megvan az 1944 őszi szezon sorsolása, ez alapján az 1. fordulóban, augusztus 27-én, Ungváron játszották le az Ungvári AC - Újvidéki AC mérkőzést. Illetve lehet, hogy később módosult a sorsolás, mert pl. az eredetileg november 1-re kisorsolt Újpest-Szeged meccset is szeptember 10-én játszották le végül.
100%, hogy ez a Mészáros István nem azonos az újpesti Mészáros Istvánnal?
Ugyanis az Újpest egyértelműen azt a Mészáros István igazolta le, aki
1. 1938-ban, 7 évnyi olaszországi edzősködés után hazatért Magyarországra
2. Ennek ellenére 1938/39-ben a Beogradski SK edzője let 1938. júniusában
3. 1939-ben az utolsó meccse a Beogradski SK edzőjeként 1939. július 15-én az Újpest-BSK KK elődöntő volt
4. 1939. szeptember 3-án már az Újpest kispadján ült, és egyértelműen azonos az ex-BSK edzővel, az újpesti vezetőknek a KK-meccsen tetszett meg!!!!
5. 1940 nyarán távozott Újpestről és újra Beogradski SK edzője lett!
Ezt követően 1941 és 1944 között az Újvidéki AC vezetőedzője egyértelműen egy Mészáros István nevű edző volt, de nem tudom, hogy azonos-e az előbbivel.
De az, hogy az 1939/40-es újpesti Mészáros István edző azonos a Beogradski edző, és azt megelőzően 7 évig Olaszországban edzősködő Mészáros Istvánnal, az 100%
Szóval nekem úgy tűnik, hogy Mészáros István Sabaria és Újpest FC válogatott játékos játékos azonos Mészáros István Újvidéki AC, Újpest FC, Beogradski SK edzővel, és azonos azzal a Mészáros Istvánnal is, aki 1944 őszén elhunyt Újvidéken.
A Sabaria FC-t az Észak-Amerikai túra vitte csődbe!! Azzal a reménnyel vállalták el a túrát, hogy az itt keresett pénzből bíztosítják a tavaszi szezon kiadásait. Csak Kubába és Mexicoba indultak, de a két túraszervező new york-i zsidó ember (Kovács és Forgach lelépett a pénzzel) nem fizette ki őket igy a csapat Mexicoban ragadt. Ott viszont polgárháború tört ki, igy szinte az utolsó pillanatban sikerült az USA-ba menekülniük! New Yorkban, az ottani zsidók- meghallva, hogyan elbánt két földijük a csapattal- segitettek a Sabarianak.
Meccseket kötöttek le helyi zsidó csapatokkal, aminek bevételét a Sabaria kapta, hogy összegyűljön a hazautazáshoz szükséges pénz! Sajnos már a bajnokság elindult itthon, mire hazaértek. Pénz nélkül egy ideig görgették maguk előtt a tartozásokat, majd csődöt jelentettek. Időközben a Sabaria néhány elnökségi tagja, Omischl alezredessel az élen létrehozta a Szombathelyi FC-t. A Sabária még menthető vagyonát ide gyüjtötték össze, majd amikor megszünt a Sabaria, akkor teljes erővel elkezdtek dolgozni az SZFC felvirágoztatásán!
Külön érdekesség, hogy a Sabaria igazi neve Sabaria Labdarúgók Szövetkezete.
A létrejötte után 2 vagy 3 év után vették fel a Sabaria FC nevet! Sőt a többi profi clubot is egész furcsa neveken jegyezték be alakuláskor!
Hirtelen több kérdés is felmerült! Megpróbálok sorban menni!
1. A Viktória FC név nem véletlen egybeesés! 16 éve én alapítottam, azóta is a klub elnöke vagyok! Idén megnyertük a Magyar Bajnokságot és a Magyar Kupát is és 2009 szeptember 30.-án a Bayern Münchent fogadjuk a női UEFA Bajnokok Ligája keretében.
2. A klub szine sárga-kék-fehér! A sárga-kék a nagy elődök előtti tisztelet, a fehér pedig a női jellegre utal.
3. Pár évvel ezelőtt sikerült egy fiatalembert meggyőznöm- aki éppen a Holczbauer család által rendelkezésére bocsátott ereklyékből készitett kiállitást-, hogy ezek az emberek megérdemelnének egy könyvet, vagy egy nagyobb szabású kiállitást. Ő a Savaria Múzeumban dolgozott és érdekelte a téma. Szinte minden héten felkutattam valakit, akihez érdemes volt elmenni és a Savaria Múzeum munkatársa megfelelő biztositék volt arra, hogy nem szélhámosságról van szó! A Nemzeti Sportban is megjelent egy 75 év után kiderült tévedés! Mind a mai napig Kruczler Józsefként szerepel a válogatottak között a Szombathelyi AK első válogatott labdarúgója akit Krutzler Istvánnak hívtak! Szégyen-gyalázat, de a válogatottak részére készült emlékművön is rosszul szerepel a neve!
Megtaláltam Kovács Imre, Bass Béla, Krutzler István, Vámos, Prém, Weinhardt ,
Németh Sándor fiait vagy unokáit ...stb. Előkerültek Kubából, Mexicoból hozott újságok, képeslapok, még egy csapatzászló is Mexicoból is. Weinhardt Feri bácsi eredeti profi sterződése az FC Rouen-hez...stb. Sajnos a megyei napilap frissen nyugdíjba ment sportrovatvezetője is velünk párhozamosan szintén sporttémájú kiállitást szervezett, a még aktív sportolóktól kölcsönkért érmekből, mezekből, bugyikból ...stb.Nyilván neki nagyobb ismertsége és kapcsolatrendszere volt, igy az általam "felfedezett" kollágát az igazgató úr levette az ügyről! Szerintem a Sydney Olimpia formaruháját rá értek volna 50 év múlva is kiállitani, ha már egy múzeumról van szó! Igaz ők is központi pénzből működnek, igy kijelölt a pálya számukra...
Szóval félúton megállitottak, de rengetek információhoz jutottam!
4.Mészáros István! Nagyon zavart, hogy eltérő információk jelentek meg itt a forumon is! Sőt nekem is más-más történetet illetve helyet mondtak. Nos ami biztosnak tünik: Olaszországban több helyen volt edző, de az Újpestnél nem ő volt az a Mészáros István. Volt edzője az Újvidéki AC-nak és a Beogradski SK-nak, sőt a Szombathelyi FC-nek is, de nem mint szombathelyi edző halt meg! A halálát bombatámadás okozta, amely tényleg nem Szabadkán, hanem Újvidéken volt!
A hirtelen jött légitámadás a focipályán érte a csapatokat, 1 halálos áldozat lett, éppen Ő! A kispad közelében halt meg! A mérkőzést az 1944-45-ös, 3 vagy 4 forduló után leállitott , majd a 4 vidéki csapat nélkül 12 budapesti csapattal hadibajnokságként befejezett bajnokság keretében játszották! 1944 őszén, valószinüleg szeptemberben volt a mérkőzés! Az Újvidéki AC ellenfele az Ungvári AC volt! Állitólag ezen a meccsen az Ungvár edzőjeként vett részt Mészáros István!
Ezt az információt azonban még kontrolálni kell!!
5.Pesovnik Lászlót végezték ki háborus bűnökért! Volt más válogatott labdarúgó is , akit kivégeztek, de őt háborús bűnökért! dr Megay Lászlóként (édesanyja neve volt a Megay) Ungvár Úraként részt vett az ott élő nagyszámú zsidóság deportálásában, majd a front közeledtével állitólag az ő parancsára végeztek ki embereket itélet nélkül vagy valami hasonló dologról szólt a történet!
Kedves Sabaria! Az Ön kedvéért regisztráltam! Korábban rengeteg adatot összegyüjtöttem a Sabariaról és a játékosokról! Sikerült néhány tárgyi emléket is!
Most szeretném a volt ellenfeleinek a jelvényeit összegyüjteni! Nem egyszerü , de sikerült egy Juventud Asturiano(kubai) jelvényhez jutnom! Várom, hogy küldjék Floridából!
Az Ibéria FBC-t egy dúsgazdag orosz elvitte előlem! Kiváncsi lennék, hogy Önnek milyen információk és anyagok vannak a birtokában! Név alapján könnyen tud elérni!!
Egyébként Mészáros István Szabadkán halt meg, egy bombatámadás alatt. Az SzFC-vel voltak ott és Ő volt akkor az edzőjük!
Érdekesség még amit nem sokan tudnak, hogy Pesovnik László, aki amúgy dr Pesovnik László volt, anyai nevén dr Megay László néven Ungvár( innen származott) városparancsnoka volt a háború alatt. Ezért később kivégezték!
Ugyan ez itt elégé off, de mint érdekesség beírom:
Olvasgatom a tegnapi El País-t és találtam egy érdekes írást El fútbol es cosa de niños (A foci a gyerekek dolga) címen. A téma ahhoz kapcsolódik h a Liga-ban, az Athletic de Bilbao színeiben 16 évesen és 254 naposan pályára lépett Iker Muniain, aki ezáltal a második legfiatalabb játékos aki pályára lépett a spanyol első osztályban.
És ki volt a legfiatalabb? Az El País cikkírója szerint bizonyos Branko Kubala, aki 1965 április 3.-án 16 évesen és 83 naposan mutatkozott be az Español felnőttcsapatában. Az Español akkori edzőjét amúgy Kubala Lászlónak hívták :-)
Hát az 1949-es halálozási dátum minden valószínűség szerint téves, mert az újság már jó fél évvel korábban közli a nekrológot. Az ötvenes évek első négy éve még sajnos pont hiányzik az én anyaggyűjtésemből is (remélem, már csak 1-2 hétig), de amint találok valamit a Vasas Izzó kapusáról, szólok. Ami biztos, hogy 1955-ben már Ruzsa Sándor és Komáromi Tibor véd az Izzóban.
Ez érdekes, mert nekem két információm is volt vele kapcsolatban. Az egyik, hogy meghalt 1949-ben, erre ráerősít a Selmeci-féle Barna könyv is. Meg a Carrarese csapatára is.
A másik, hogy 1951-ben a Vasas Izzó kapuját védte, majd visszavonulása után előbb a Vasas Izzónál majd a Chinoinnál töltött be alacsonyabb pozíciókat (pl. segédedző az úttörő csapatnál, meg sportköri alelnök, ilyesmiket) a 60-as évek elejéig. 1962 után nincs infóm róla.
Erről az 1951-es, Vasas Izzós sztoriról ráadásul sjose is tud :-)
Egyébként egy régebbi témához találtam adalékot: a Képes Sportlap 1948/25-ös száma (június 8.) közöl egy nekrológot Aknavölgyi (Antos) Józsefről. Eszerint 1945-ben Csehszlovákiába költözött, majd 29 évesen Olaszországba, a Bologna együtteséhez szerződött, de mire kiért, már leigazoltak helyette egy másik kapust. Ekkor a harmadosztályú Carrarához került, ahol egy mérkőzésen olyan súlyos fejsérülést szenvedett, hogy belehalt.
Megpróbálnám feltölteni a teljes cikket, de ez az előző alkalommal sem sikerült, úgyhogy elment az önbizalmam. :)
Az 1946-os és az 1948-as évfolyam kb 60-70 száma van meg, idővel terveim szerint neki fogok állni az összes digitalizálásának, addig is, ha rábukkanok bennük Újpesttel kapcsolatos anyagokra, természetesen szívesen beírom vagy elküldöm őket.
Akkor ezek szerint az edző és a játékos Mészáros azonos lesz.
Mészárosról én is úgy hallottam, hogy Újvidéken halt meg, de nem tudom miben. Lehet, hogy a szerb katonák vérengzésében? Bár ezek szerint bombatámadásban.
Ahogy átnéztem a bejegyzéseket, nem láttam még két háború közötti témájú cikkeket a 40-es években megjelent Képes Sportlapból, csatolok néhányat, hátha érdekel benneteket.
Ha már volt hasonló, és csak átsiklottam felette, akkor bocs. :)
A cikk a Képes Sportlap 1948 jan. 27-i számából van. Van még több anyag is, a "Mi lett velük?" rovat majdnem minden számban közölt egy-egy portrét.
Én rögtön érdeklődnék is: Mészáros István halálának körülményeiről tudsz valamit? Illetve ő-e az a Mészáros István, aki az Újpestnek és az Újvidéki AC-nak volt az edzője?
Illetve esetleg Stofián János születési hónapja és napja nincsen meg? Vagy a Phöbus utáni életéről valami?
tudom, de az elég szűk kis pályácska volt, nem véletlenül mentek mindenhova albérletbe. Viszont az új pálya felépülése után szinte csak otthon játszottak.
Hát, ha jól emlékszem, a 30-as évek elejéig dúlt a háború a három nagy között pályakérdésben. És valamikor 1932 körül egyeztek ki egymással. Ha jól emlékszem, úgy egyeztek meg, hogy a nemzetközi bevételek 40-40-20 %-ban oszlanak meg a klubok között (MTK, FTC, Újpest), bármelyik pályán is játszanak.
De tény, együtt szivatták a többi csapatot :-) Nem véletlenül igyekeztek a lokális beágyazottsággal bíró csapatok minél előbb pályát építeni (pl. Budafok a 20-as évek végén, le is szakadt a tribün a pályaavatón a Fradi ellen; a Kispest 1939-ben, stb.). Míg a korszak végére teljesen eltűntek a lokális beágyazottság nélküli pályátlan csapatok (Nemzeti, 33 FC, stb.)
Egy évvel később lesz majd egy érdekes pályavita, azt olvasd el :-) Konkrétan az MTK és az FTC kitalálta, hogy a pálya nélküli csapatok kizárólag Budapest közigazgatási területén belül játszhassanak mérkőzést. Ezzel akarták elérni, hogy az Újpest csődbe menjen, és ne tudjon senkit se előmeccsre a stadionjába bevonzani :-) Aztán persze nem teljesült a dolog.
Ezekkel az átigazolási kérelmekkel igen gyakran zsarolták a csapatokat a játékosok, hogy több pénzt kapjanak (szent álamatőrizmus!).
Ha jól emlékszem, december 15.-ig kellett beadni az átigazolási kérelmeket, amik június 15-én léptek életbe. Vagyis volt fél éve a játékosnak, hogy megállapodjon a klubjával, addig vígan játszott is.
Már beszkenneltem visszaemlékezésének "Én és a sport" című fejezetét, de nem volt erőm elkezdeni olvasni (begépelni). A szöveg nem túl hosszú, de nem akármilyen betűkkel van írva.:))) Szóval abból majd szerintem sok minden ki fog derülni.
Ez mennyire ciki: elfelejtettem augusztus 3-án Boldog 100. Szülinapot kívánni itt is a Honvédnak. Ejj-ejj. Pedig máshol eszembe jutott (önreklám, minimál, sorry): hvg
Na, ezen lg-vel már elmerengtünk egy másik helyen /de az is lehet, hogy csak lg merengett el egyedül :)/, hogy ő az Újpest első légiósa volt é, vagy egyáltalán a Monarchia miatt légiósnak számitott-e?
Nekem megvan. Annyi probléma van, hogy elég szoros a kötése, nem tudom, túlélne-e egy szkennelést. Most szkenneltem be és konvertáltam át Malonyai Péter 1986-os cikkét Dietz Károlyról. A Magyarországban jelent meg, közel 30 ezer karakter. Betegyem ide? Elég nagy, de a futballkönyvtárhoz meg kicsi. Akit nem érdekel, az átugorná.
Egyébként nem tudom mennyire ezen kategória része, de a különböző sportpályák köré csoportosult alakulatok a századelőn szerintem igen komoly ráhatás alatt állhattak a pályatulajdonosok részéről. A kérdés, hogy pl. egy Kispest leadta-e a pontot a Fradinak, vagy sem, vagy a BAK az MTK-nak (és még sorolhatnánk)?
Szerintem marha egyszerű a dolog: az, hogy 30 000 emberből egyet kiráncigálnak a stadion mögé, és ott elverik, azt nem veszed észre feltétlenül.
Ez a barátom is onnan tudta meg a dolgokat, hogy ő igen jelentős számú Újpest-drukkerrel dolgozott együtt az Izzóban. És ha másnap valaki kéken-lilán jött be, arról ugye gyorsan kiderült, hogy mit csinált, mit követett el....
Szóval egy átlagos meccsre járó ember nem feltétlenül veszi ezeket észre. Esetleg annyit, hogy volt egy renitens, akit elvittek. Ma is azt gondolja ilyenkor az ország 95%-a, hogy biztos megvolt rá az oka a biztonságiaknak. Akkor is. Aztán elterjed, hogy mi van.
Egyébként amennyire tudom, a korszak szelleme amúgy is az volt 1945 után, hogy valami új kezdődik, felejtsük el a hagyományokat, építsünk új országot, újítsunk meg mindent, szakítsuk meg az eddig működő dolgokat. Szóval ebben a szellemiségben nem volt annyira kirívó egy klubnév vagy klubszín megváltozása, mint egy hagyományokra épülő társadalomban a Horthy-rendszer alatt például... szóval a közember, aki akkoriban inkább a jó foci, mintsem a klubimádat miatt járt ki, nem nagyon törődött a klub nevével. Csak kicsit :-)
Teltház egyébként a gyári dolgozók miatt volt, de erről már írtam pár hónapja Ljungbergnek.
Először is egy kis szőrszálazás: az ÁVÓ 48-ban megszűnik, onnantól kezdve ÁVH van. Másodsorban én ilyeneket sosem hallottam, pedig mi is jelentős változáson estünk át a korszakban és Kispestből Honvéd lettünk. Nagyfater világ életében Kispestes volt és azt is kiabálta, fater viszont Honvédos és azt. Harmadsorban: én is szkeptikus vagyok az "egyenkénti" meggyőzés hatékonyságát illetően. Negyedrészt: tehát a hatalmas állambiztonsági jelenlét miatt voltak akkoriban teltházasak a meccsek? :) (Azt persze lemmaként elfogadom, hogy jelentős számban képviseltette magát a hatalom az ilyen eseményeken, mert ennyi embert "magára hagyni" veszélyes lett volna az ő oldalukról nézve.)
Ja azt is mesélte, hogy konkrétan 1950-ben az első Bp. Dózsa mérkőzésen bemondta a hangosbemondó, hogy mostantól "Hajrá Dózsa" a szurkolás, azt kell kiabálni. És amikor "Hajrá Újpest"-ezett a tömeg, akkor egyből megint szólt a hangosbemondó, hogy "Hajrá Dózsa". Pár héttel később kezdődtek a szankciók.
Nekem az előző hozzászólásomban említett barátom mesélte, hogy az 50-es években a szovjet katonák miatt tiltották be a "Hujj-hujj-Hajrá-t".
Ugye a standard orosz káromkodás a "konyi huj" (lófasz), ha jól tudom.
Talán a Népstadion átadása (1953?) környékén lehetett a betiltás. A módszer meg marha egyszerű volt (barátom szerint). A nézők kb. 20%-a ÁVÓ-s volt, és ha valaki valami olyat kiabált, amit nem volt szabad, azt simán kivitték a lelátó mögé, és agyonverték. Pl. az 50-es években ez járt azért is, ha valaki "Hajrá Újpest"-et kiabált "Hajrá Dózsa" helyett...
A tábor jellegű 30-40-100 fős, együtt szurkoló csoportokat meg körbevették az ÁVÓ-sok, és egyesével vitték ki őket a lelátó mögé verésre.
Az ötvenes évek elején készült filmekben (Én és a nagyapám, Csodacsatár, stb.) még el-elhangzik a huj-huj hajrá. Persze én el tudok képzelni más feloldást is a kérdésre. A huj-huj hajrá skandálás nem alkalmas a csapat nevének említésére, tehát a rigmus után már nem jön ki ütemre, hogy Fradi, Dózsa, stb. A két szótagos hajrá, valamint az általbán szintén két szótagos szurkolói csapat-becenevek viszont ige. Tehát én valahol körülnéznék az azonosulás, szurkolhatóság oldalán is. (Valamint nem elfelejtendő, hogy korábban a vendégdrukkerek elenyésző részt képviseltek a stadionokban - még ha lg erre tud kellő számú újpesti ellenpéldát is mondani -, de 53-ban átadják a Népstadiont, amely már alkalmas volt a pesti csapatok páros mérkőzésein kellő számú rivális szurkolótábort befogadni, így a csapatnév nélküli szurkolást elerodálni.) Másrészt arról a folyamatról, amely felülről szüntetné meg a huj-hujt, semmilyen elképzelésem sincs a kivitelezés lehetőségeiről. (Nem léptünk előre tőlem.)
Kaptam e-mailben egy kérdést. Nem volt új a probléma, de választ nem tudtam rá adni. Ismert, hogy a "tempó" (szomorú) kihalásával a hajrá, illetve huj-huj-hajrá szurkolás vált elterjedté. A huj a szláv nyelvekben igen csúnya szó (lásd még: fasz), s állítólag szovjet nyomásra szorult vissza a lelátókról. Kérdés: igaz ez? Azt gondolom, hogy erre egy olyan ember valószínűleg tudna válaszolni, aki abban az időben gyakran járt meccsre, és szurkolt is. Én sajnos nem ismerek ilyet, de feltételezem, hogy a drukkerekkel is közölni kellett valahogy, hogy másképp kellene szurkolni. Épp ezért, vagyis a megvalósíthatóság nehézsége miatt nekem vannak fenntartásaim, hogy ez a történet igaz lenne. De semmi bizonyosat nem tudok.
(Sopron, 1885. júl. 21. Bp., 1969. júl. 9.): ügyvéd, budapesti rendőrfőkapitány. A bp.-i tudományegy.-en jogot végzett. 1909-től fővárosi államrendőrségi fogalmazó, 191718-ban az Orsz. Közélelmezési Hivatal nyomozóosztályának előadója, a polgári demokratikus forradalmat követően Bp. rendőrfőkapitánya volt (1918. okt. 31. 1919. márc. 21.); ő tartóztatta le Kun Bélát és társait (1919. febr. 21.). A Tanácsköztársaság elején mint a Vörös Őrség csoportvezetőjét (márc. 21.máj. 16.), ellenforradalmi szervezkedés miatt letartóztatták. A szakszervezeti kormány idején Bp. rendőrfőkapitányaként (1919. aug. 36.), a rendőrség területén az 1919 előtti állapotokat állította vissza. A Friedrich-puccs lemondatta, majd magánvállalatnál volt könyvelő. A szegedi egy.-en 1930-ban jogi doktorátust tett, 1931-ben ügyvédi irodát nyitott Bp.-en. A Magy. Labdarúgó Szövetség szövetségi kapitánya volt 1934-39-ben. 1944 őszén a nyilasok letartóztatták, Sopronkőhidán, majd Mauthausenben volt fogoly. Hazatérte után ügyvéd lett. 1951-ben kitelepítették Bodrogkeresztúrra, 1953-ban visszatért Bp.-re. F. m. Októbertől-augusztusig. Emlékirataim (Bp., 1920). Irod. Teleki Éva: Nyilasuralom Magyarországon (Bp., 1974).
Játékospályafutása során első osztályú mérkőzést 99,9%, hogy nem játszott
Első mérkőzése a válogatott élén: 1934. október 7., Magyarország - Ausztria 3:1 (a Wundermanschaftot ekkor már 4 éve nem győztük le, a VB-n is tőlük kaptunk ki, akkor még Nádas Ödönnel a kispadon)
Utolsó (41.) mérkőzése: 1939. június 8., Magyarország - Olaszország 1:3
ÉL az e-mail cím, de csak naponta-kétnaponta szoktam olvasni. Írni meg még ritkábban. De most megnéztem :) Ám közben Tempó Vasutassal is tisztáztam a részleteket!
Kezd kérdésessé válni a hétfő, ahogy elnézem. Sjose, jelentkezz! (70/244-3529, vagy skypeon) Holnap körbetelefonálom a társaságot, ha lesz valami fejlemény.
Jövő héten kellene csinálni egy topictalálkozót. Sjose és én is Pesten leszünk, úgy volt, hogy a hét első három napján érnék rá, sajnos azóta maradt a hétfő és a kedd. Várom a reakciókat, mindenekelőtt sjosetól.
A TF-en vannak a könyvtárban házi készítésű fordítások, egyszer olvastam ilyet angol klubokról. Valamikor a hetvenes években készült, nagyon magyartalan lett a fordítás, sajnos csak ennyire emlékszem.
A Rubicon magazin legújabb (tegnap megjelent) számában Hadas Miklós egy írása olvasható a modern sport kialakulásáról. Még nem olvastam el, de szép képek vannak hozzá :-)
Bár az egyiknek rossz az aláírása: a MAC-pálya helyett a Fradi-pálya látható rajta.
Nem tudom, volt-e már róla szó, de tudjátok-e hogy mikortól és ami fontosabb miért volt az ellentét az FTC és az MTK között? Szóval hogy mi az igazi eredete...
Köszi, a bácsival csináltam interjút még 1997-ben. Az nb1.hu színvonalát jelzi, hogy a cikkben elfelejtették közölni, hogy a bácsi már két éve meghalt... Aztán most feltűnt ez az interjú a "semmiből", apropó nélkül.
Április kiemelkedô sporteseménye volt a Ferencváros-Hungária összecsapás, amely szó szerint értendô, hiszen az FTC-MTK találkozókhoz hagyományosan hozzátartoztak a küzdelem és a szurkolás hevében elkövetett többnyire nyolc napon belül gyógyuló atrocitások (gyengébbek kedvéért: pofonok)
Csak azt nem értem, hogy fértek el ebben a stadionban 40 ezren. Sőt, most olvastam hogy volt olyan magyar-osztrák, amikor 45 ezren zsúfolódtak össze... Oké hogy állóhelyek, nade ez akkor sem lehetett valami komfortos...
Én nem tudom, de sok lehetőség nem lehet. Budapesten, nagy lelátó. lg biztos tudja.:) Ezekből valamelyik:
Budapesti pályák befogadóképessége (Nemzeti Sport 1926. 12. 24.) FTC 40000 MTK 40000 UTE 25000 Postás 15000 BEAC 12000 Millenáris 12000 MÁV 10000 Amerikai u. 10000 MAC 8000 III. ker. 8000
Egyébként 1919-ben, a román megszállás alatt állt a budapesti villamosközlekedés. Egyszer Kispestre pl. különvonattal jutott el az Újpest-tábor, de azt is úgy meg kellett szervezni, hogy minden szurkolót felírtak. Valami 500-an jelentkeztek a túrára. Persze az újpesti újságok egyből megírták, hogy "Ennyi áldozatot csak egy igazán sportszerető és UTE rajongó közönség tud és erre alig is van példa Bpesten..." példaként meg a Kispest-szurkolókat hozzák, akik alig 50-en jöttek Újpestre, annak is a jó része tartalék játékos, meg klubtag volt :-)
Ha jól tudom, a román megszállás alatt sötétedés után kijárási tilalom is volt Pesten.
Érdekes. A budapesti lakcímtár információs oldalai szerint meccsnapokon külön M, F, Ú jelzésű villamosok közlekedtek (némileg növelt tarifával) az egyes stadionokhoz. Itt pedig arról írsz, hogy a villamosközlekedést leállították. A meccs miatt, vagy azért mert épp 1919-et írtunk?
A labdarúgó bajnokság elsô osztályába 15 fôvárosi csapat küzdött egymással. A mérkôzések látogatottsága nem csökkent, de nem is növekedett. Továbbra is a nagy csapatok (MTK, FTC, UTE stb.) összecsapását kísérte a legnagyobb figyelem., nem egyszer 20-25 000 fizetô nézô is kiment. Csak egy példa, ami viszont jellemzô a korabeli városi állapotokra. Az MTK-UTE mérkôzésre (1:1) 15 000 nézô gyûlt össze a lelátókon. A rossz közlekedési viszonyok miatt már a déli órákban megindult a vándorlás a Hungária út felé. Az újpestiek jobb híján stráfkocsikkal szállították oda-vissza közönségüket (a fiatalok kedvéért a stráfkocsi nem autómárka volt, hanem egy olyan rakfelületû, lovakkal vontatott szekér, ami nagyobb terhek szállítására szolgált). A villamosok hatósági rendelettel szabályozva, kora délután már nem jártak. Az újpestieknek lett volna indokuk arra, hogy nem kísérik el csapatukat a város másik végébe, de ez fel sem merült bennük. Inkább vállalták, hogy a puccos pesti utcákon kinevetik ôket az ormótlan és személyszállításra alig alkalmas szekereken. A fakó, kopott társzekerek lovai unottan rágcsálták a Hungária úti kerítés kiégett füvét a meccs alatt és várták a vissza indulást. De mintha megérezték volna, hogy utasaik valamely örülnek a döntetlennek és vidáman galoppozva vitték haza ôket. A tudósító ezt írta másnap: Bizonyosan feljegyzi majd a sporttörténelem, hogy volt idô, amikor Újpest népe még a stráfkocsin való vándorlás unalmával is megbirkózott, csakhogy kedvenc csapatát láthassa játszani. Hát, most ebben a könyvben valóban följegyezte a sporttörténelem
Persze, hogyne :-) Mi rendes család vagyunk, se fradista, se MTK-s nem volt itt soha, úgyhogy esélytelen, hogy a dédapám feltűnjön egy MTK-meccsen :-)
Viszont katona korában többször előfordult 1913-ban, hogy ilyen-olyan laktanyaközi meccseket játszottak az MTK-pályán. Ő volt a kapus. De ott nem hinném, hogy ennyi néző volt kint :-)
Küldtem mailt. Off Amúgy én voltam úgy a Hungária körúton, hogy teltház volt, talán 87ben vagy 88ban egy Honvéd elleni meccsen, amikor a villanyvilágítást avatták. Akkor azt írták, 25000 néző... On
A Fradi-pályánál a sarokban volt a klubház, nem a kapu mögött. És ilyen fedett tribün, mint itt a B-lelátónál csak 1924-ig létezett, de mögötte volt/van a pénzverde épülete.
Ez elég durva lenne. Ugyanis most csinálok egy könyvet amiben ennek a képnek a képaláírása az, amit beírtam. Mondjuk téged, meg a szerkesztőt ismerve simán neked hiszek.
Ez kérlek szépen az MTK-pálya! Mégpedig a Törökbecse utcai raktárépület Salgótarjáni úti sarkáról fotózva! A bal oldalon látható a B-lelátó, szemben, a klubház helyén van most a maratoni kapu, a kettő közötti zsúfolt és magas állóhelyi lelátó helyén pedig most az Orth-szobor és a kosárlabdacsarnok található.
2000/2001... ez volt a szezon, amikor a BKV feljutott?:-))) És ez volt, amikor a bajnoki cím egy olyan Fradi-Vasason dőlt el, ahol Bukovics három büntetőt is befújt?
Ez volt az amikor mi nagyon neccre álltunk a kiesés tekintetében (régi szép idők) és egy Honvéd-Haladás volt a Bozsikban, ahol - azt hiszem - minimum egy pont kellett. Sérülés volt a pályán, a Hali játékosa kirúgta a labdát az oldalvonalon túlra, hogy lehessen ápolni. Babos Ádám állt neki a bedobásnak, majd lendületből egy szombathelyi hátára dobta, amiről kipattant a labda a játéktérről. A Fair Play ezzel meg is volt, az ismételt bedobásból indított támadást pedig góllal fejeztük be... A saját játékosunk ellen tüntettünk ilyen kirívó sportszerűtlenség láttán...
de nekem a kedvencem a Haladás. Azon kívül, hogy ők estek ki a földkerekség minden első osztályú bajnokságát összesítve a világon a legtöbbször (valami 16 kiesésnél járnak), az 1999/2000-es szezonban sikerült kiesniük és feljutniuk is egyszerre.
Ugye ez volt az a szezon, ahol két 8 csapatos bajnokságot alkottak, és a legjobb 6-6 csapat utána egy 12 csapatos rájátszásban vett részt. A többi négy csapat kiesett az NB2-be. Viszont a Haladás a novemberben megkezdett NB2-es szereplését követően meg is nyerte az NB2-t, és első helyen végzett a másodosztályban. Így ugyanazon a szezonon belül megjárta az NB1-et és az NB2-t, mi több, az első osztályból előbb kiesett, majd utóbb feljutott oda.
Bár én már nem láttam abban az állapotában a pályát, de ha jól tudom, a tribün oldalán a "lejtős aszfalt" rész végig-végig lépcsőzetes állóhely volt, és a szemben lévő oldalon is volt valamilyen lelátó. De ennek is Ben a megmondhatója :-)
A pálya ma fele részt az újpesti önkormányzat, fele részt a Tungsram utód GE kezében van. Szerintem több kisebb csapat is használja (legutóbb például botrányos meccset játszott itt a ferencvárosi szurkolók csapata, ki is tiltották őket innen).
Egyébként fantasztikus múltú létesítményről van szó...a lóversenyteres és az UMTE-s időszakot már két cikkben megírtam, de 1960-as évektől kezdődő Vasas Izzó korszak (NB I.-es meccsekkel, pl. az Újpest ellen 11.000 néző előtt) még feldolgozásra vár...:)
A BKV-pálya tribünje 1935-ben épült, és pontos mása az FTC-pálya 1911-ben épült "A" tribünjének. Annyi a különbség, hogy a mintául szolgáló lelátó fából készült, a BKV-s változat pedig téglából.
Említsük meg még a jelöltek között az újpesti, Tábor utcai Tungsram pálya lelátóját is. Az egykori Káposztásmegyeri lóversenytér II.számú tribünje néhány felfalazástól eltekintve még az eredeti állapotában látható. 1912 után egy-két évvel készülhetett, de az is lehet, hogy már a 12-es pályaavatón is megvolt. (1947-től - egy rövid ideig - mint "UMTE-tribün" is funkcionált...)
Pedig azt hittem, hogy a főlelátó csak erősen "megsérült" a háborúban, de azt úgy-ahogy újraépítették. De persze lehet, hogy tévedek. Az ESMTK-ra én is adnék egy voksot így. (A BKV Sport utcai telepének tribünje mikori?)
Jelenlegi ismereteim szerint a jelenlegi Hungária krt-i stadionban és a háború előttiben egyetlen szög sem egyezik meg. A mostani stadiont 1947-ben, a nulláról építették, teljesen új stadion, semmi köze a korábbihoz (ugyanúgy, ahogy a jelenlegi FTC pályának sincs köze a régihez pl.)
1926-31: a Szolnoki MÁV SE elnöke Krámer Gyula. Ekkor építik az úszómedencét, a tribün vasszerkezetét, céllövöldét és két teniszpályát. A jegyzetembe 1930-at írtam be, de nem vagyok benne biztos, hogy mindegyik ekkor épült.
Forrás, ha valakit nagyon érdekelne: A Szolnoki MÁV Sport Egylet jubileuma. In. Vasúti és közlekedési közlöny 1935/56. 630. oldal
Magyarországon vajon melyik lehet a legrégebbi, még létező tribün?
Tibbjeim:
Ady Endre út (ESMTK): 1912-ben adták át a sporttelepet, a tribünt nem tudom, hogy mikor :-(
Vágóhíd u. (Debrecen): itt nincs adatom az átadás évéről, de ugyanaz a tribün áll ma is, ami már 1929-ben fotóval bizonyítottan létezett. TV, valami adat?
Véső u. (Szolnok): itt sincs ötletem, de a tribün elég réginek látszódik, ha minden igaz, a Szolnoki MÁV itt játszott a háború előtt
Tatabánya: Elvileg 1910-ben átadták a sporttelepet, a tribün se néz ki túl újnak... de ki tudja?
Én ezt a ragyogó cikket mindössze annyival egészíteném ki, hogy a Sétatéri pályát, amit évtizedek óta az Universitatea használ 1960-ban építették (és most kezdték el bontatni). Ekkor a fotókon is látható lelátót nem lebontották, hanem Aranyosgyéresre telepítették át, ahol a mai napig megvan!!!
Mondjuk a cikk szerzője, Killyéni András sporttörténész (a google alapján) nem semmi anyagot írt már össze Kolozsvár sporttörténetéről...például ez sem lehet semmi:
Azért ez nem semmi, hogy hirtelen feltűnsz, és olyan adatokat adsz meg Kolozsvárról, amelyekről a topiclakóknak fogalma sem volt.:) Ráálltál Kolozsvárra?
Ez a Városi (Sétatéri) sporttelep. A pálya megnyitásától -1911-től - kezdve itt játszott a KAC (de más kolozsvári egyletek is használták). A KAC a Rákóczi úti sporttelepről költözött ide, amit 1905-ben alakított ki magának...
Esetleg egy jó sajtóelemzés, hogy milyen kulcsszavakkal azonosítják az egyesületeket, illetve ennek időbeli változása? Vagy a labdarúgás, mint szórakozás (v. tömegsport) jelentésének változása (diskurzus-elemzés)? Ezek érdekesek lennének (legalábbis én szívesen olvasnék ilyenről valahol).
