Az igazán erős színű gyümölcsök, mint a cseresznye, meggy, bodza, fekete ribizli esetében mi okozza azt, hogy a lefőtt párlat idővel elszíneződik?
Ezek a pálinkák eleinte mind szépek és áttetszőek voltak, idővel azonban, főleg a cseresznye és a fekete ribizli burtál aranysrgás színű lett. Sötét helyen vanak tárolva, műanyag borítású demizsomban, gumi dugóval. Van valakinek ötlete, mivel lehetne ezt az elszíneződést megelőzni?
Valamint főzés közben már nem jön levegő, csak gőz a készülékből, az meg maradéktalanul lecsapódik a vízben, nem lesz belőle buborék. Szerintem eleve a bemenő vízben is volt. (Hálózati karbantartás, stb. esetén szokott levegő kerülni a rendszerbe.)
A lényeg, hogy sok lépésben lehessen szabályozni, főleg alul (lehetőleg 100-125W-ig le tudjon menni).
A főzési felület átmérője fontos!
Ha nem kifejezetten indukcióshoz tervezett üstöt veszel (pl. az enyém réz), majdnem annyiba fog kerülni a spéci platni, amit rá kell rakni, mint a főzőlap. :-(
Üdv.Szeretnék kéredezni.Ugy döntöttem,hogy muszáj vagyok egy kisebb tisztázó üstöt venni.A 100 literesben a 10-20 liter alszeszeket egyszerűen nem tudom kezelni,jol tisztázni.Egyszerűen be kell látnom,hogy nem ilyen kis mennyiségekre való az üst.20 max 30 literes üstben gondolkodok,indukcios melegitőlapot szeretnék alá tenni,később majd épitek bele keverőt is.A kérdésem az lenne,hogy hany kw-os melegitőlap kell egy 25-30 litereshez?2 kw elég lenne?
Én már többször leírtam. Nálam 20- 30%-nál jönnek az gyümölcsre jellemző ízek. Jó lenne ha valaki megkóstolná aszt amit én jónak ítélek,. mások mg utó pÁrlatnaK .mondanak..
Hát rézdörzsi,de tuti hogy sima acél volt csak ötvözve.Mondták itt is hogy az csak lefelé ment fel nem.A savazás se megy fel.Meg itt még utánna sok rézfelületen ment át.
Munkahelyen most mesélték hogy deflegmátorba réz dörzsit tettek nagyobb rézfelület miatt, utánna pistorius tányéral.Aztán főzés után észrevette hogy teljesen berozsdált a töltet.Amúgy a párlat teljesen tiszta és jó is.Szerintetek mit csináljon a körte pálinkával? Aktív szént javasoltak neki.
De ez ugye kiváló megoldás kénezett borok lefőzésére.
Mert ugye a melegítés miatt a kötött kén egy része is szabad lesz, ekkor oxidálószerrel a szabadkén jó részét vagy inkább az egészet semlegesítjük, ekkor esetleg még további kötött felszabadul...
De az összes sosem fog, mindenesetre így már szerintem menthető a nem agyonkénezett tételek lepárlása.
As temperature increases, free SO2 increases and bound SO2 decreases. (SO2 bound to acetaldehyde remains constant.) This is because increased temperatures cause partial dissociation of the bound SO2 form, resulting in increased free SO2 and hence increased molecular SO2 concentrations.
For example, a wine containing 68 mg of free SO2 at 0°C (30°F) will contain 85 mg at 15°C (57°F) and 100 mg at 30°C (84°F) [Peynaud, 1984]. Sudraud [1977] showed 64 mg/l of free SO2 at 16°C increased to 120 at 48°C and to 200 at 80°C, as BSO2 was released.
de ezeket már mind leírtam a borászat topicban anno.
Még 100-ra nem tudom bor vagy pálinka, egy széles dézsába tettem hogy szellőzzön és 2 nap ihatóvá lett, ha a sylvestris ennyire megbízhatatlan lehet a 90mg sem igaz, főleg hogy még dolgozik akkor még kevesebb lehet a kén. Meglátjuk, ha finom bor lesz megtartom, ha nem, pálinka.
Viszont ez csak feltételezés, hogy nem bort szeretne, mert a következő hozzászólása szerint már keverni is lehetne, persze még mindig nem derült ki, hogy párlat vagy bor...
Számomra az is elfogadható, hogy ebben a topikban nem bort akart javítani/készíteni ;-)
Ácsi! Huhú lehet hogy ez még jó lesz? Most kóstoltam (otelló) és már nem érezni a ként, de tegnapelőtt kiköptem, most meg már finom. Sylvestrisszel 90 mg jött ki, szerintem az még menthető. Még dolgozik forr.
Ha durván elkénezték akkor a szellőztetés csak egy kicsit segít, inkább a házasítás lenne a megoldás (de lehet 2 évjáratot vagy esetleg fehéret vörössel kellene összepancsolni ami ugye nem szerencsés az álmoskönyv szerint)..
De ha pl. mindkettő vörös és a másik még erjedésben van akkor jó lenne kén nélkül az almasavat is lebontani...
Masik megoldas, hogy egy elagazason keresztul a kertet elkezded locsolni. Igy van allando atfolyas, a szivattyu nem all le. Mivel az atfolyas allando, a fozo hutojenel is allando nyomas ledz es a kerted sem veszi rossz neven a kiados locsolast.
A kutbolegy aramlaskapcsolos szivattyu taplalja az egesz kertet behalozo locsolorendszert es kerticsapokat.
Az en megoldasom, hogy egy hordot teszek az asztalra a fozo es a huto melle, azt toltogetem vizzel, hogy a vizszint ingadozasa ne legyen 20 cm-nel nagyobb. A hordoban van egy akvarium szivattyu, ami az allando nyomast boztositja a hutonek. A huto tetejen van egy atlatszo PVC cso, aminel a vege szabadon van es a mennyezetre akasztom fel. Ezen alkoholos filccel bejeloltem azt a vizszintet, ami a kivanatos nyomastartomanyt mutatja. Par fokon belul tarthato a hutoviz homerseklete.
Jó ötlet, de a visszavezetést bonyolult lenne megoldani. Próbáltam a másik kutamról is táplálni a tornyot, amin áramláskapcsolós szivattyú van. Nem ment folyamatosan a motor, ki-be kapcsolgatott félpercenként, de egy óra múlva már langyos víz jött belőle:) Gondolom a csekély vízfelhasználás miatt a "pangó" víz nem hűtötte a motort megfelelően.
Nem elegáns módszer, de mi lenne, ha kinyitnál egy csapot és vissza engednél vizet a kútba/tartályba, hogy a házi vízmű szivattyúja folyamatosan menjen? :)
Addig is a hétvégén még végig szenvedek 3 szilvacefre főzést a házivízműves módszerrel. Lehet,hogy megpróbálok beiktatni még egy nyomáscsökkentőt, úgy is van otthon egy tartalék. Hátha javul a helyzet:)
Nekem egy ilyen van, amit egy darabig használtam erre a célra és megfelelt. Persze lehet, hogy te kifogsz belőle egy olyan selejtet, ami felmelegszik, megszorul a tengelye és leesik a nyomás, szóval kijelenteni, hogy ez jó lesz, ilyen kínai kacatokkal kapcsolatban, azt fenntartással kell kezelni. :)
Próbáltam két kis szivattyút is de mindkettő megbízhatatlan volt. Az egyik egy szökőkút szivattyú. Több mint két méterre kell felnyomnia a vizet. Ezzel nem is volt baj, mert megemeltem a hordót. ideig óráig tartotta a nyomást,aztán tök random leesett és tekergetnem kellett a tűszelepet, hogy újra a megfelelő értéken legyen a fejhőmérséklet.
A másikat egy potméterrel szabályoztam, de az sem jött be. Gépészkednem kellett örökké mert nem volt állandó nyomásom.
Esetleg tudsz linkelni olyan szivattyút,ami látszólag megfelelne erre a célra, mert akkor visszatérek a hordózáshoz:)
A nyomáscsökkentő nem fog adni állandó kifolyó térfogatáramot változó bemenő nyomás esetén sajnos. Próbálgathatod állítani biztos változik, de nem hiszem, hogy így meg tudod oldani.
Egy hordóból tölteni, egy kis egyenáramú szivattyúval, elektronikus szabályozással lehet jobban járnál.
Megosztanám az alábbi problémámat, hátha tud valaki segíteni.
Kínai bubisapkás torony hűtővízellátásával van némi problémám. A főzőm olyan helyen van, ahol nincs vezetékes víz, ezért egy házi vízmű biztosítja a vízellátást. Itt kezdődik a probléma. Hiába van nyomáscsökkentőm és precíz tűszelepem a defin, mikor a szivattyú bekapcsol, elmozdul a rotaméter. Nem nagy mértékben,de pont elég ahhoz, hogy a fejhőmérsékletet befolyásolja egy kis időre. Mikor a szivattyú nem üzemel, állandó a nyomásom, nem látok kilengést a rotaméteren.
Hogyan tudnám elérni azt, hogy a szivattyú bekapcsolása ne okozzon pillanatnyi nyomásnövekedést?
Melyik lehet a jobb megoldás, vagy egyáltalán befolyásolja-e ezt a kilengést a következő:
- a nyomáscsökkentőn alacsonyabb nyomást állítok és így a tűszelep nyitottabb állapotban van
- a nyomáscsökkentőn nagyobb nyomást engedek át és a tűszelep van zártabb állapotban
Gondoltam arra is, hogy beiktatok még egy nyomáscsökkentőt a meglévő elő, amit vagy egy kicsit nagyobb nyomásra állítok vagy egy kicsit kisebbre. Nem tudom melyik lenne a jobb, lehet hogy tesztelnem kellene de egyelőre nem volt időm rá.
Esetleg a házi vízmű nyomáskapcsolóján próbáljak meg játszani a ki és bekapcsolási nyomással?
Az interneten a hangulatjelek azért terjedtek el, hogy pótolják a beszélgetés során az arckifejezéseket, gesztusokat, amik nélkül a mondanivaló néha félreérthető. Ezek összefoglaló elnevezése emotikon (emóció + ikon), de ehelyett sokszor a smiley (=mosolygó) angol szót használják.
Az alap információból kiindulva 10p/1L, én a tapasztalataim alapján sokaltam a mennyíséget, józan, ésszerű magyarázatot reméltem, helyette kaptam értelmezhetetlen, bugyuta hozzászóládokat.
Az is szépen kijön, hogy hiába a nagy kereszteszet, a nagy felület, a csőköteg, ha nincs meg a hossz. Kb ugyanezeket a paramétereket tudja egy 0.5m-es 15-ös rézcső is.
Azt viszont valóban fontos megjegyezni, hogy ez árfolyós hűtő, ami azt jelenti, hogy átfolyás nélkül nem működik, tehát annak aki elfelejti kinyitni időben a csapot, nem ajánlott.
A hézag nem kicsi, hanem még így is nagy a tervezett 40liter/óra vízfogyasztáshoz. Percenként alig több, mint 0.5literről van szó, ha azt egy túlméretezett keresztmetszetbe bevezeted, akkor a kedvezőtlen áramlási viszonyok miatt megnő a vízfogyasztás és megemelkedik a kilépő párlat hőmérséklete, régebben többnyire ilyen rosszul méretezett példányokat építettek pálinkafőzőhöz, innen ered a tévedés, miszerint ennek a hűtőtípusnak nem jó a hatásfoka.
Ez nem szerintem kérdése, végig van méretezve szakmai alapon, logaritmikus középérték alapú méretezéssel, ennek az eredményét osztottam meg itt pár éve, amit azóta többen megépítettek és a mért eredmények rendre megfelelőnek bizonyulnak.
Sajnos nem jött össze a megbeszélés, betegség miatt el lett napolva. Most mondták, hogy a tanszékükön van is egy összeállított pálinkafőző (szigorúan demó célzattal). :-)
Abban csőköteges a hőcserélő.
Jövő héten elviszem hozzá az én rajzaimat és az adatok ismeretében fog válaszolni, még méretezést is bevállalt...
Én a páracsövet 15-ös átmérőre tervezem, a külső köpenycsövet 22-esből csináltatom.
A hűtővíz áramlása miatt némileg keveselltem a kisebb faltávolságot. A spirál 10 mm2 MCU vezetékből készül. Ennek szabványos átmérője 3,56mm. Vagyis kicsit több, mint az elvi 3,5 mm faltávolság, de ennyit, vagy kicsivel többet könnyedén le lehet szedni belőle, ha már fel lett erősítve a 15-ös köpenycsőre.
Te azt mondod, hogy az álló elrendezésnél előnyösebb az enyhén 1-2%-lejtésű? Az eredeti elképzelésem pont ezért, az átfolyási sebesség csökkentése miatt volt ilyen.
Nem szeretnék, nem szerettem volna vitát generálni. 10 perc múlva találkozom néhány gépész egyetemi tanárral, ráadásul szakirányukba vág a dolog. Rákérdezek.
Magyarázd ezt a vegyipari géptanászoknak, hőtechnikusoknak. Te, otthon összebarkácsoltál valamit, összeolvasgattál amerikai amatőr oldalakról valamit, és máris szakértőbb vagy azoknál, akik napi szinten tervezik, vagy használják a hűtőberendezéseket. Csak úgy, ex-katedra.
Ez a Liebig-hűtős bohóckodás egyre inkább a szellentés reszelgetésére hasonlít.
Reynolds-szám, meg turbulens áramlás. Ajánljgatjátok a kis átmérőjű (ergo kis fajlagos felületű) csőpárokat, spirálozva. Abba persze nem gondol bele senki, hogy egy 2,5mm-es faltávolság esetén milyen turbulencia alakulhat ki? A belső cső bespirálozásával meg erőteljesen megnöveli a hűtővíz áramlási ellenállását. Egy hétköznapi akváriumszivattyú ezt nem fogja bírni.
40liter/óra hűtővíz igény? Vicc. 50liter 25alk.fokos alszesz főzése tartályos hűtőnél összeszen 120liter 14Celsius fokos hűtővizet használ el. Kb. 6-7 óra alatt. A kifolyó párlat hőfoka évszaktól függően 16-20Celsius fokos.
A Liebig-hűtő, felépítéséből adódóan nagyon érzékeny eszköz. Elég egy rövid idejű hűtővíz-kimaradás, és máris áttör a pára. Minnél kisebb a vízköpeny a két cső között, annál hamarább.
Egy hűtő konstrukciójánál fontos szempont a hűtendő közeg tartózkodási ideje a hűtőfelületen. Minnél hosszabb, annál hatékonyabb a hűtés. A lemezes hőcserélőknél ezért iktatnak be kanyarokat a hűtött közeg áramlási útjába. Növelni a tartózkodási időt, mert a hőátadás időfolyamat is. A függőlegesre állított Liebig jól mutat, de a kondenzátum secperc alatt átszalad rajta. Az a fránya gravitáció.
Nem véletlen az sem, hogy a hőtechnikában egy hűtő méretezésénél nem az áramló hűtőközeg Reynolds-száma az elsődleges méretezési paraméter, hanem a hőátadó felület nagysága, a hőátadó anyag hőellenállása.
A legkézenfekvőbb megoldás a zárt tartályos hűtő teljes leürítésére az, ha a legaljára beforrasztasz egy leürítő csonkot. Szép dolog, meg jó dolog Liebig-hűtővel játszadozni, de a legkevésbé hatékony hűtőtípus.
Egymenetes főzést biztos nem tudsz ilyen deflegmátorokkal megoldani.
Próbáld ki, hogy főzés közben jól leszigeteled a deflegmátorod valami vastag anyaggal, régi pulóverrel és megnézed, hogy a kifolyó párlat töménysége mennyivel változik, ennyit töményít az edény. Ha +1 felkerül, akkor megint annyival.
A kérdés, hogy eddig milyen tömény Kp jött, hol váltottál Up-ra és kell e ezen változtatni, mert nem vagy vele elégedett ..
Köszönöm, akkor maradok a szimpla Liebig-nél, függőleges elrendezésben.
Korábban feltettem egy másik kérdést, de nem kaptam választ rá.
Így néz ki a tisztázáshoz használt főző összeszerelve. Az alszesz kifőzéséhez nem ezt a kicsit, hanem egy nagyobb, 50 literes főzőt használok.
Szóval az eredeti kérdésem az volt, hogy ha még egy deflegmátort felszerelek a meglévő fölé, akkor az érdemben segíteni fogja-e a tisztázásnál a szétválasztást, vagy még tovább gondolva akár érdemes lehet-e megkísérelni az egylépcsős főzést?
Az apropót az adja, hogy ha függőlegesen rakom be az új Liebig hűtőt, akkor bőven lesz neki helye.
Negyed óra volt amit mértem, ebből következtettem, a kút vizét régen többször néztem, volt amikor 13c volt. Az első főzésnél több hő keletkezik, mint a tisztázásnál. Még az út elején vagyok, de a könnyű tisztántartás miatt készült. A vizszabályozás az amivel küzdök, de lassan jó lesz.
22/28-as. A Destilatori 100-as hoz készült. A víz bejövő - kimenő között 120cm, a gőz bejövő és párlat kifolyó között 140cm van. A kút viz 14 c fokos. Ha jól kinyitom akkor 17 c fokos a párlat. De 21-22 c fokos kifolyó párlat hőmérsékletnél a kifolyó hűtő víz 60 c fokos és kb 65 liter/óra, amit kíváncsiságból mértem.
Ezért tettem fel, hogy a gyári csőköteges hűtő eladó.
Még csak 1-2-t próbáltam, de úgy néz ki jó lesz.
Köszönöm az ötletet, mert itt láttam meg ezt a hűtőt.
A csőhűtő méretezésének kettős célja van, 1. a kilépő párlat hőmérséklet legyen max. 1-2C-kal melegebb, mint a hűtővíz, 2. kondenzálja azt a kb. 1000liter gőzt, amit az üstöd termel 1 perc alatt.
Nagyon leegyszerűsítve: a hossz miatt lesz hideg, ehhez kell visszaosztani az átmérőt. Hiába növeled az átmérőt, mert a hosszból nem lehet engedni.
18as belső csőből 1m kell neked, így a kilépő párlat 20C -os lesz, min. 40liter/óra 18fokos víz kell.
Ja még annyit, hogy most egy Shell sarokszeleppel szabályozom a hűtővíz átfolyás sebességét, a használt hűtővíz hőfokát tartom 45-50 C körül. Nem akarok magasabb hőmérsékletet ráengedni a Gardena csatlakozóra.
A függőleges verzión érdemes elgondolkoznom. Jóformán csak egy állványt kell összehozni hozzá.
A belépő hőmérséklet 14-18 fok között lehet évszaktól függően. Gyűrűskútból szivattyúzom fel egy hordóba és onnan kerül felhasználásra egy kis akvárium szivattyúval (ezt írtam már). Túl nagy nyomásingadozás nincs, mert a hordóban a víz kb 20 cm lefogyása után újratöltésre kerül.
A mostani spirálos hűtőmből, amit lecserélnék, 18-19,5 C párlat jön ki. Ezt digitális mérő méri. Azt gondolom a hatásfokával nem lehet baj.
Ezzel a hűtőmmel viszont az a baj, hogy egy 18-20 literes vörösréz zárt tartály, amiből nehéz a főzés végeztével maradék vizet kikergetni. Kb 2-3 dl mindig benne marad, aminek előbb-utóbb -évek múlva- nem lesz jó vége. Egy hosszútávú (végleges?) megoldást keresek. Közeledik a nyugdíj és előre gondolkozom, a munkahelyemen most minden lehetőség és szakértelem megvan az összerakáshoz.
Itt a környékemen sok különféle típusú hőcserélő van, fűtési és használati meleg vizet állítunk elő velük forró vízből vagy gőzből. Ezeknél nem elhanyagolható szempont a hőátadás felülete, erre (is) méretezik őket. A felület növelése konstans áramlási sebességnél növeli a dt értékét. Ezért nem értem, amit írsz a duplázás értelmetlenségéről.
Az hogy praktikusabb a tisztíthatósága a szimplának, az világos. A tisztítást eddig ecettel csináltam, az továbbra is megoldható. Vagy ez nem jó?
Az egységnyi hosszra jutó lehűlőfelület növelésének pozitív hatása szerintem, hogy a hossz érdemben csökkenthető, kompaktabbá válik. A függőleges elhelyezés javaslatát ezért is vettem örömmel.
A nagy kérdés, amit nem tudok, hogy mennyivel lesz rövidebb a duplázással? Fele? 2/3-a? Semennyire? Igazából a szükséges hossz fogja eldönteni, miképpen döntök. Öreg_néne topiktárs már írta, hogy 30 literes főzőre az 1 méteres (18/22) hűtő teljesen elég neki. Ugyanakkor a neten olvasgatva 50 literre 1,5-2 métert olvastam szimpla Liebig-re. Másrészt abból indultam ki, hogy a spirálosba 3-4 métert is betekernek.
Szóval ha kiszámolod, vagy tapasztalatból akár ökölszabály alapján megmondod a várható hosszokat, azt tényleg köszönöm.
Egyébként itt a vegyészeinktől kaptam egy üveg Liebig hűtőt... Nem tudom mit kezdjek vele... :-)
Jó lesz. Függőlegesen valamivel jobban működik, de meg is lehet dönteni. A takaríthatóság a csőhűtő fő előnye, arról nem érdemes lemondani, többen ezért tértünk át erre.
15-ös cső elég, de 18/22 körben 1.5mm-es rézdróttal nekem bevált, viszont a cső hosszát a belépő hűtőközeg hőmérsékletéhez lehet tervezni, ha megírod mennyi, megadom hozzá a szükséges hosszt.
Duplázásnak nincs gyakorlati jelentősége, nem fogja jobban lehűteni.
A külső és a belső cső között egy pont belepasszoló rézdrót van nagy menetemelkedéssel feltekerve. A hűtővíz áramlását is szabályozza és centrírozza is a belső csövet.
Egyik nagy előnye, hogy egyszerűen és tökéletesen takarítható, végig lehet tolni benne egy megfelelő méretű kefét. Én nem adnám fel ezt az előnyt. Egy méteres hosszban (15/22-es csővel) harmincas főzőhöz nagyon bőven elég.
Még annyit, hogy a hűtővizet egy akváriumszivattyú tolja, kb 0,8-1 m emelőmagassággal. A szerkezetet használata esettén a mennyezetre felfüggeszteném, az egyik végén a magasság állítható lenne.
Visszaolvastam Liebig hűtő témában, jelenleg ezen a projekten gondolkozom.
Láttam itt a topicban szerelhető verziót, ami gyönyörűen néz ki, de én inkább a fixen forrasztott verziót preferálnám.
A neten körülnézve láttam dupla megoldást, ami nyilván kompaktabb kivitelt eredményez. Ez tetszik. Az alapokat (remélem jól) értelmezve csináltam egy elvi (!) rajzot készen kapható anyagokból.
Ránéznétek, hogy érdemes-e nekifogni, módosítsam vagy inkább hagyjam a francba az egészet, legyen inkább hosszabb szimpla? Maximum 50 literes főzőhöz használnám.
Előre is köszönöm az építő jellegű kritikákat... :-)
Kb. ugyanezt csinálom én is. Birsnél jegyezték meg többen anno, akik kóstolták, hogy jó, de csípős. Azóta többet veszek el egy kicsit EP-t, ettől vagy mástól, de mostanában nem fordult elő.
EP-re nem is gyanakodtam, mivel nagy odafigyeléssel választom el. Mikor abbahagyom az EP elválasztást, már biztosan nem acetonos illatú, hanem gyümölcsre jellemző illatok jönnek. Ízre meg nagyon nehéz megmondani a magas alkoholfok miatt. Lehet, hogy poharaznom kellene az elejét (is). Most már keverőm is van, szóval viszonylag homogén hőmérsékletű a cefre az elválasztáskor.
Általában nem sok az előpárlatom, mivel igyekszem az elerjedés után rövid időn belül főzni és többnyire betartok minden szabályt az erjesztésre vonatkozóan. Egyedül a tárolási hőmérséklet hibádzik, mivel nincs pincém. Viszont nem a diófa alatt van, hanem állandó hőmérsékletű helyen.
Na, majd megpróbálok kicsit többet elvenni legközelebb és meglátom jobb lesz e.
Nem akarom a "Passzát szelet" fújni, általam készített egy darab pálinkafőzőm van, amiből néha érmes pálinka folyik ki, ezért csak tanácsot tudok adni Neked.
Nekem nincs "PISTA"-m, pisztoriuszom, csak nagy réz felületeim a gőztérnél, léghűtéses deflegmátor. Nem én találtam ki, Müllertől, Kothetól lestem el, nekik közel azonos, vagy egy nagyobb a gőztér térfogata, mint az űsté.
Anno mikor megcsináltam, volt itt mérőszám a deflegmációról (öregek alkották meg, 2010 előtt), enyém az "ideális" mezőtől jócskán felette volt, hibásnak minősült.
Nem véletlen, hogy minden hőcserélőben kényszeráramoltatás van, a kivett hőmennyiség a tömegáram és a delta T alapján pontosan követhető, szabályozható.
Azt nem lehet mondani, hogy nem voltam lelkes, kitartó, vállalkozó.
Annyira ügyetlen sem, mert 50-es főzőnél 8liter olajtöltettel második főzéstől az utolsóig végig csepegve tudtam ep-t elvenni (az első főzésnél becsapott a tehetetlenség, tanuló kör volt).
Nade a kilépő víz hőfokváltozása (tehetetlenséggel az átfolyós hűtő űrtartalma miatt is), üstfedő, pistorius analóg hőmérőinek késleltetett változása, epuvretta tehetetlen szeszfokváltozása, MAJDNEM PISTA vízzel utántöltése (milyen hőmérsékletűvel), szóval ez így együtt sok tényező volt fejben egyszerre.
Nekem.
:)
De majdnem megvolt az egyenlet, közel voltam hozzá:))
Ep lesz az, nekem több pálinkám ilyen, én ezt a kis csípősséget kifejezetten szeretem. Nincs elég hosszan elvéve az ep, jobbat nem tudtam kitalálni. Almatermésűeknél talán könnyebb ezt összehozni.
A Te gondolatmeneted meg nem stimmel. Egy hőcserélő esetén nem a hűtővíz áram növelésével lehet növelni a hűtési hatásfokot, hanem a hűtőfelület növelésével. Növelheted az egekig a hűtővíz áramot, ha kicsi a hűtőfelület. Márpedig egy Pistorius esetén a hőátadó felület megegyezik a párologtató felülettel. A párolgás sebessége meg a felület mellett függ a hőfoktól, és a párolgó felület fölötti légmozgástól. Utóbbi szállítja el a párát, és mintegy depressziós teret létesít a párolgás számára.
Látom, hogy elég paprikás itt a hangulat, ezért figyelemelterelés céljából feltennék egy kérdést, hátha valaki tud segíteni nekem.
Három bubitányéros 4"-os kínai oszloppal szerelt főzőről van szó.
Egyszerűen nem tudom, miért érzem csípősnek (fnem az alkohol miatt, hanem inkább UP miatt) azt a pálinkát, ami végig 80 C-os fejhőmérsékleten jön és az összes lejött KP alkoholfoka 90 körül van. A fejhőmérőm digitális, viszonylag pontosnak mondható. A múltkor kínomban már abbahagytam a lepárlást 90-91 C-os sisak hőmérsékletnél és 81 C-os fejhőmérsékletnél, mégis érzek valami nem odavaló csípős beütést, még akkor is, ha 44-45 alkoholfokra hígítom a középpárlatot.
Pistorius kérdésben rézműves1-nek van igaza. Büdös nagy kamu, hogy csak 2-3%-ot erősít a KP-n vízátfolyatás nélkül. Itt csak szép lehetsz, de okos nem. Ha mért adatokat írsz le ide egymástól függetlenül ugyanazt kapjuk, akkor is csak tévedsz, mert a matek lehetetlennek tartja. Bárhogy is van számolva, valami kimaradt a képletből, pl az, hogy a Pistorius vörösréz tömege és felülete nagy, vagy valami más, nem tudom. Az meg, hogy kedvesen fel van ajánlva rézművesnek, hogy készíthetne zárt Pistoriust "igazi Pistorius" néven, ugye mindannyian érezzük, hogy semmi más, mint eddigi munkásságának burkolt megalázása.
Nem értünk egyet ilyen jellegű szubjektív kérdésekben, hogy neked hol jön az UP, az sokszínűvé teszik a témát. A Te ízlésednek, ha megfelel, az bőven elég érv ide.
De általános iskolai szintű fizikai kérdésekben, ha lehet ne kelljen már hit vitákat folytatni ilyen ... stílusban.
Sziasztok! Én is itt kezdtem nálatok 7-8 éve, akkor sokat kérdeztem, olvasgattam Snapszmester írásait, tanácsait. Most is mindennap elolvasom az írásokat, de mivel nem mindegyikkel értek egyet, van amit én másként csinálok, pl itt általában magasan főznek, én alacsonyan, az sem érdekel ha 3 óra alatt jön le, én lemegyek tisztázáskor akár 20%-ig is, akkor jönnek az igazi aromás ízek, ti azt mondjátok utópárlatos, nincs krumlifazék illata, sem feltűnő íze, vagy az is lehet hogy mi az utópárlatos pálinkát szeretjük. Akiket megkínáltam még nem panaszkodtak az ízére. Ezután sem fogok sem vitatkozni, sem fingot reszelni, de maradok hűséges olvasótok.
Igen ez is egy "halmaz", mint vannak olyanok akik megunták a pálinka főzést, más lett a hobbijuk, vagy kiöregedtek stb... összességében elég sok mindenért cserélődtek itt a tagok, lecsökkent a létszám.
Ezért nem nagyon látom értelmét, hogy kizárólag csak "Passzát szélre" hivatkozva magyarázza valaki régiek inaktivitását.
Jól gondolkozol, de kimaradt a modelledből az idő tényező, így energiákat hasonlítasz össze, de teljesítményt kellene.
1kg 60C fokos vizet tegyük fel 1óra alatt párologtatsz el az adott felületen.
Viszont 27kg hűtővizet átvezethetsz 10perc alatt is, ezért hatékonyabb, mert a teljesítményét tudod a térfogatárammal növelni.
A vízhűtés teljesítménye átfolyás esetén egy ilyen edénynél, rézből kb 700-800W/m2K. A párolgás nem tud olyan intenzív lenni, hogy ezzel felvegye a versenyt akkor sem, ha ventilátorral fújod.
Ahhoz, hogy 1 kg.-nyi víz 60Celsius fokon történő elpárologtatásához szükséges hőmennyiséget (2358kJ) 40Celsius fokról 60 Celsius fokra felmelegedő vízzel vonjunk el, 27kg 40 Celsius fokos vizet kell a csöves hűtőbe, vagy az átfolyós Pistorius hűtőterébe juttatni.
Ha 20Celsius vizet melegítesz fel 70Celsiusra, akkor is 11,3kg hűtővíz szükséges.
Az Index fórum felett eljárt az idő, megette a facebook reggelire. Régebben pörgős topicikban alig van néhány hozzászólás, ugyanakkor (nagyrészt ugyanazokkal) aktívak a facén a hasonló témájú csoportok.
Aki kérte, annak "ürítő csonkkal" készítettem, de azt hiszem itt a vége ennek az egésznek...pár nap múlva betöltöm a 72-őt és a 73.-évemet már nem akarom ilyen hiábavaló "eszmefuttatásokkal" tölteni...elegem van ebből az egészből...:(:(
Most már azt is tudom, hogy igazuk van azoknak a régi fórumtársaknak, akik már 2010-óta, sőt még jóval azelőtt is jelen voltak a fórumon, és egy jó kis csapatot alkottak, de mostanra mind eltüntek. Amikor kérdeztem tőlük, hogy hová lettek, miért nem látjuk őket, megmondták a frankót. Először nem hittem el, de most már tudom, hogy igazuk van.
Ugyanis azt mondták, és most már egyre többen, hogy az egész fórumot úgy ahogy van, tönkretette egy-két nagyokos, akik azt képzelik magukról, hogy ők "fújják itt a Passzát szelet" és aki nem ért velük egyet, vagy netán arra vetemedik, hogy ellentmond nekik, akkor azt rögtön lefikázzák és mindenféle hülyeséggel ellehetetlenítik.
Tudom, hogy esetleg nagy szavaknak tünhetnek ezek, de sajnos ugyanaz a "karakter-gyilkosság" folyik kicsiben itt a fórumon, mint az orbáni politikában, az országban mindenhol...és ebből már én nem kérek, elegem van. Nem akarok meggyőzni már senkit, mert nekem pont elég, hogy amiket eddig csináltam azok nagyon jól teszik a dolgukat.
Elég sokáig tűrtem, egypár "mekk-mester" dilettáns hülyeségeit, aki életében egy normális forrasztást nem tudott megcsinálni, meg azokét is, akik a fellegekben járnak, a kurva nagy hozzáértésükkel...
Én nem jártam versenyekre, mint itt egyesek és nem vettem meg kilóra zsűriket sem, de az általam készített főzőkből, sok-sok liter díjnyertes párlat csorgott ki az utóbbi 8-10-évben.
És ez pedig engem jó érzéssel tölt el.
Úgyhogy mindenkinek "jó egészséget" kívánok, mert egyre inkább azt látom, hogy ez a legfontosabb az életben...:):)
ui: a "majdnem Pistán" és egyéb baromságokon pedig vitatkozzanak azok, akiknek "két-anyjuk" van...
Így van, egy párolgó edény hűtő teljesítmény töredéke egy átfolyós "hőcserélőének".
Semmi gond ezzel sztem, hogy Te az előbbit gyártod és szerintem azzal sem küldenél el senkit, ha holnap jelentkezne, hogy építs be neki ürítőcsonkot.
Igazából nem is értem miért nem lovagolod meg ezt a helyzetet és gyártasz teljesen zártat, az "igazi Pistorius tányér" név alatt, Te lehetnél az országban az első! :)
Az idézett hozzászólásban B. elmagyarázza miért nem tesz jót a rendszer stabilitásának, ha párolgó felülettel rendelkezik az edény, de ez egy bónusz információ, ahhoz képest, hogy átfolyó a hűtése.. :)
A párolgó felület visz el hőt ez igaz, de így nem túl produktív így ahhoz képest, amire tervezték eredetileg.
Miben tévedett? Ne viccelj már. A Pistorius tányér egy vízhűtéses deflegmátor, ennek egy le egyszerűsített változatát készíted, ami nem alkalmas az átmenő vízhűtésre. Biztos jó okod volt rá szakmailag.
..."Lehet párologtatni, akkor emel 2-3%-ot, az is remek természetesen"...
Hidd el, jóval többet képes, vagy ha nem, akkor valami nem jól van méretezve, vagy készítve...
Az említett, "átfolyós zárt Pistóriust" pedig szerintem kis hazánkban sehol sem használják, csak a nyitott vízterűeket...legalább is én sehol nem láttam olyat, pedig jó pár főzdét meglátogattam régebben, szerteszét az országban...:)
Viszont nem szabad lebecsülni a párolgás "hőelvonó képességét"...felület és anyag kérdése is.
Én már 2013-ban próbáltam a saját 40-es új, full réz főzőmnél, egy a hűtő legtetejéről forró vizet vékony csövön "rácsurgatós", túlfolyó csöves megoldást, de nem jött össze jól...:(
Barkócát tisztelem, becsülöm, mert a pálinkászatban nagyon "ott van a szeren", meg az egyéb szeszes italoknál is káprázatos lexikális tudása van, de talán Ő sem tévedhetetlen...
Az én tapasztalataim a Pistórius-tányérral, a saját (azonos) cefrék főzsekor végzett méréseimen alapulnak, és azok 8-12%-os erősítést mutattak...nem véletlenül nevezik magyarul "erősítő-feltétnek" is...amit pedig 2012-ben, egy 100-literes DES-főzőre készítettem, ott 15%-ot mért a tulaj, aki a Corvinus-on tanulta a pálinkászatot és segített nekem a "liter-arányos felület" kiszámolásában...
Ma már talán kevésbé használják a mostani főzdékben, de régebben Tokaj környékén és egyéb bortermő vidéken, ahol sok törkölyt főztek, a régi típusú "csörgősre" préselés miatt, bizony a cefrefőző és a finomító üstökön is előszeretettel használták...
Víz átfolyatás nélkül csak 2-3%? ez egyszerűen nem igaz. Saját tapasztalat vagy honnan van az infó? Simán tudja a +10%-ot mindenféle vízbevezetés nélkül, és nem azért mert magasan vágnám a KP-t.
A Pistorius tányér akkor teszi a dolgát "remekül", ha Kp finomítás alatt 10%-ot emel a töménységen, ehhez átfolyós vízhűtés kell. Lehet párologtatni, akkor emel 2-3%-ot, az is remek természetesen. :)
..."A majdnem Pistoriuson én azokat az ál-Pistoriusokat értem, amelyekben nincs belső terelő lemez"...
Nagyon jól látod a lényeget, mert a kezdetekkor valóban voltak olyan "kóklerek", akik ilyen "Pistórius-nak látszó-tárgyakat" árultak a kevésbé hozzáértő, kezdő otthon-főzőknek jó drágán...
Kedves "Naivkezdő" fórumtársam...évek óta kisérem figyelemmel, miként szeretnéd (kevés sikerrel) meghonosítani a "majdnem-Pista" definíciót, az általam készített Pistórius-tányérra, amely ettől az igyekezettől teljesen függetlenül, hála Istennek, remekül végzi a dolgát, ha jól használod.
Ezt pedig azért tudja megtenni, mert pontosan úgy készült, ahogy annak lennie kell, egy "vízhűtéses-deflegmátornak"...
Tudom, hogy az a nyűgöd, hogy nincsen rajta be és kifolyó csöve, a tetején lévő víztérnek, aminek a térfogata csupán 1-2-liter. De ki kell, hogy ábrándítsalak, mert nem ettől a két csövecskétől Pistórius-tányér ez a "vízhűtéses deflegmátor", hanem a jól kivitelezett belső terelő lemeztől, aminek a domborulata, kis távolsággal tökéletesen leköveti a felső tányér alakját, egyik szélétől a másikig és így a gőzöket arra kényszeríti, hogy csakis a vízzel hűtött plafon alatt elsunnyogva tudjanak kijutni a páracsövön.
Ezt pedig az általad hiányolt csőcsonkok nélkül is remekül megteszi és ez a hasznos kiegészítő ezért is sokkal hatékonyabb, mint egy "léghűtéses-deflegmátor".
Mint Te is jól tudod, 2010-óta évekig jártuk a nejemmel, az országban fellelhető nevesebb és kevésbé neves, régi főzdéket és ott nem egyszer volt alkalmam megnézni, sok hasznos főzdei tartozékot.
Főleg a régebbieknél voltak használatban ezek a Pistóriusok, amik persze sokkal nagyobbak voltak, nem 1-2 liter forró vízzel a tetejükön, mint amit én készítettem. Gondolom az is egyértelmű, hogy ezekben a főzdékben, nem vízforraló kancsókból, vagy villany-bojlerből öntözgették a tényér tetejére a vizet. Nekik ott volt a hűtő tetejéből vett forró víz, amit legtöbbször gravitációsan, egy csappal szabályozva vezettek a tányér tetejére. (lásd Etesi-főzde)
De könyörgöm, nekünk a kezdeti idők 20-30-literes, vagy a későbbi 50-100-literes otthoni főzőinknél, mi szükség lett volna egy ilyen, elég nehézkesen megvalósítható, komplikált dologra, mikor egy kancsó forróvízből pár decinként, ezt egyszerűen meg lehet tenni...
...és igaz, hogy nem leszel "nyelvújító", de biztosíthatlak, hogy mindegyik "Pista" jól teszi a dolgát...:):)
Félreértettelek. A majdnem Pistoriuson én azokat az ál-Pistoriusokat értem, amelyekben nincs belső terelő lemez, de ahogy visszaolvastam a fórumot a "Pistorius" szóra rákeresve, látom, hogy minden olyan Pistoriust esetleges próbálkozásnak tartotok, ami nem zárt és nincs tudatosan szabályozva a vízhőmérséklete (az egylépcsősök fejdeflegmátorához hasonló módon vezérelve)
Ez az írás úgy állítja be a deflegmátort, mintha sima reflux osztással és visszavezetéssel ki lehetne váltani és csak nyereség lenne ebben, pedig ez nem így van. Fene megenné az összes eddig épített csőkötöges berendezéseket, ha jobb lenne a fejdeflegmátor helyett egy osztószelep a hűtőre.
De, Pistorius, majd kap egy tartót, hogy ne a páracső tartsa. Egyszer kell feltölteni vízzel a főzés előtt, utána már nem kell rávezetni folyamatosan vizet, csak ráöntögetni óvatosan akkor, ha sok elpárolgott belőle. A hűtő tetején a vizet nem engedem 60 C fölé, azt hülyeség lenne rávezetni a Pistoriusra, hideg lenne neki. A Pistoriuson magától beáll egy hőfokra a vízhőmérséklet (én azt mérem digitális hőmérővel), és szinte a főzés végéig ugyanazon a hőmérsékletem marad. Eddig még csak simán a sisakra rakott Pistoriussal főztem, a hőmérsékletek akkor így alakultak: cefre főzésnél 83-85 C. Tisztázó főzésnél nálam kb 72 C-nál indul el a csepegés (Pistorius víz hőmérséklet természetesen, nem a pára hőmérséklete!), 74-76 C fok szinte végig az egész főzés alatt, majd 80-81 C-nál jön az UP. Bár biztos ki fogom próbálni, de a jövőben nem tervezem, hogy a tisztázó főzést Pistoriussal csináljam, csak a cefre főzését. Tisztázó főzés sima páracsővel lesz (az ECO 17 literes páracsövét meghosszabbítottam 30 cm-el, mert gyárilag nagyon karcsú).
Erre az üvegoszlopra gondolsz? Igen, ezt ésszel kell fűteni, olyan mint egy sportautó, nem való mindenkinek.
Egyébként ha netán eldugul, valószínűleg akkor sem lesz havária, mert a békazárak nem bírják megtartani a nyomást és a tömítés a fedő alatt le fog fújni.
0.1Bar túlnyomás esetén a fedőre ható erő ~120kg lesz(!).
Mire egy ilyet összeraksz kuktafazékból, bőven a duplájánál jársz árban. A melóról nem is beszélve.
Amúgy: A súlyszelep helyére mehet a páracső csatlakozó menetes csonk. Ha 17literes a kukta, minimum 15-ös páracső, 15-ös hűtőcső. De a 18-as sem túlméretezett. Csatlakozónak hollandi. Ezek a szerelvények egy fűtéstechnikai üzletben beszerezhetők.
Feltétlen barkácsolni akarsz? 30eFt körül lehet venni használt főzőt, aminek réz üstfedele van, ha megunod ugyanannyiért el is tudod adni. A rézfelület, az üstfedő/sisak a főző lényeges része, arról lemondani az nagy kompromisszum, mert alig lesz deflegmációs képessége a készüléknek.
Rendben. Ezért is tettem fel a kérdésem mert még nincs tapasztalatom ebben a témában. A szilikoncsövet csak azért gondoltam jónak mert olvastam, hogy egy esetleges felhabzás esetén látjuk ha baj van és akkor nem fűtjűk tovább az üstöt. Szóval akkor te hanyas csővet ajánlanál páracsőnek és hűtőnek? Illetve mit ajánlasz a páracsövet hogyan rögzítsem? Van két szelep a kuktán az egyiket iktassam ki és annak a helyére tegyem be a páracsövet vagy hagyjam meg mind 2 szelepet és alakitsak ki egy lyukat ahova csatlakoztatom a páracsövet?
Amiket felsoroltál nem háztartási berendezések, ezek mennek annyit egy évben, hogy a hőszigetelés energia fogyasztás alapon is megtérül.
Persze, tudom van 100literes Kothe is hőszigetelt, beszéld rá naivkezdot, hogy vegyen egyet, akkor legalább egyről fogunk tudni, ami háznál működik, gyári berendezés és hőszigetelt.
Különben én nem értem, hogy mi a problémája a gyártóknak a hőszigetelés kivitelezésével? Felső kategóriás pálinkafőzőn legyen rajta a hőszigetelés.
A DES nem is nézne jól ki ha gyárilag hőszigetelnék, optikai tunningnak tűnne, takargatnák vele a hiányosságait.
A hőszigetelésnél érdemes azt is nézni (kárősanyag kibocsájtás mennyiségén kívül), ha pl: ritkábban kell cserélgetni palackot, kevesebb idő megy el cseretelepre járással, sorban állással, stb...
Nem tudom miért gondolod, hogy millió felett már minden extrát automatikusan megvesznek. A hőszigetelés és a keverő is extra költségek az alap kiépítésű berendezés árához képest.
Az itteni beszámolók szerint még senki nem vett hőszigetelést és keverőt is csak elvétve. Ha nem azért nem vett valaki hőszigetelést, mert nem térül meg, akkor más oka volt, esetleg új, alacsony fogyasztású hűtőt vett abból a pénzből. :)
Azért ennyire nem kellene fillérszexualizálni. Egy forrtokos hollandi nem egy ökör ára, és sokkal-sokkal megbízhatóbb illesztés, mint szilikoncsövet dugdosni.
A 15-ös páracső/12-es hűtőcső is inkább csak a házibarkács legalja. Egy kuktafazék-főzőre a lehető legnagyobb átmérőjű csövet kellene tenni, pont az esetleges dugulásveszély miatt. Nem százmétereket kell megvenni, így az a kis megtakarítás nem biztos, hogy megéri.
Nem értem, mit nem értesz. Aki millió feletti készüléket vásárol, azt nem érdekli, hány száz év a megtérülési ideje a saját célú főzésből. Aki meg költséghatékony akar lenni, annak ott a DES fával vagy illegális vezetékes gázzal.
Hát arra gondoltam nem kicsi e a keresztmetszet egy ilyen oszlophoz hogy dudulás veszélyes legyen,hogy a fel még a lefolyó párlat ne tömődjön?De akkor az a szilikonos tömítés végülis ezt szolgálja!?Mert ugye vannan azzok a fözők amin már 2-3colos a összekötő cső.
Nem tudom mire gondolsz, de a gőztérbe nem tudsz beépíteni lefújó szelepet, nem kapsz olyat, amit a cefre ne tömítene el és nyitna olyan alacsony, (40-60-100mBar) nyomáson, ami ott a feltétel. Esetleg barkácsolni lehet, de egyszerűbb az üstfedő zárását úgy tervezni, hogy ne legyen nyomástartó a nem kívánt tartomány felett, pl szilikon habszalaggal.
Az lenne a kérdésem hogy láttam olyan pálinkafőzőt aminél a kupola után tányérok vannak 10db (barbárállat)de csak egy kis 18-22es cső átvezető van a kupola és oszlopok között.An nem dudulás veszélyes?Vagy kell lefújószelep?
Szerintem aki vásárol egy ilyen drága készüléket, az nem számol megtérüléssel. Ha a megtérülés a szempont, akkor a DES (és klónjai) fahulladék fűtéssel verhetetlen...
Így van, de itt konkrétan olyasmiről van szó, hogy ha valaki vásárol egy berendezést 1+MFt értékben, akkor nem szán rá még 10%-ot, hogy legyen rajta szigetelés, ami termék szinten nem pár Ft és nem is térül meg.
Házi kivitelezésben, ha nem kell megfelelni esztétikának, egyéb gyártási feltételeknek, az más szitu, én is leszigeteltem.
Aztán az is egy másik szitu, hogy gyengébb hatásfokú gáz fűtés esetén 20-30% veszteség is összejöhet.
Házilag körbevenni alu-kasírozott ásványgyapottal "kicsit" olcsóbb, jobb a megtérülése. Nekem az energiatakarékosság fontos szempont, a csillogó rézre meg nem izgulok. De vannak, akiknél ez fordítva van.
Ha igaz az 1.5kW veszteség, akkor 30óra főzés alatt az 45kWh, ennek a bruttó díja (A1 lakossági) 1782Ft. Tehát 30 órát főzöl egy évben és a hőszigetelésért kifizettél 100eFt-ot, akkor meg is térül 56év alatt.
Ha van klímád is a helységben, akkor gyorsabban. Szóval hőszigetelni pálinkafőzőt leginkább komfort és vallási okokból érdemes jelenleg. :)
A Kószó-Ladi féle egymenetes 95l-es főző, legmagasabb szintű "profi" változata pl. szigetelt(kb. 1.7milla), de ritkaság, nem jellemző általánosságban a külső szigetelés.
Igazad van, nincs üstház csak egy szigetelt héj, ha elektromosról beszélünk, de ezek a főzők ahogy én látom gáz/villany választható üzemre készülnek, alul szoknyával, üstház nélkül.
Én nem láttam itt még szigetelt főzőt, csak házi kivitelben.
Köszönöm a válaszod. Tehát páracsőnek elég a 15 ös és hűtőnek elég a 12 es? Illetve a páracső illesztését ha szilikoncsővel rakom össze arról mi a véleményed?
Érdemes-e számodra azt neked kell eldöntened. Nem Te leszel az első. Ami fel szokott merülni, mint ellenérv, hogy a fedő kialakítása lehetővé teszi a páracső dugulása esetén túlnyomás alakuljon ki az edényben, a szelep sem oldja ezt meg.
12-es cső elég, de nem hiszem hogy érdemes 15alá menni tisztítás, merevség, egyéb praktikus okok miatt. Spirált sem kell túlgondolni, ahogy érzed.
Az üstház az elektromos teljesítmény igény - felfűtési idő vonatkozásába is beleszól, saccra 1.5kW biztos elmegy a külső paláston, ha nincs ott hőszigetelés.
Keverőt beépítettem fektetve, 2 kisebb lapát van rajta, igen jól működik, mégis azt tapaszutaltam, hogy a 60liter / 6kW gőzzel telített dupla fal nagyon agresszíven fűt fel, amíg nem csukom le, látom, hogy forr a palást, ezért vissza szoktam venni és inkább hagyok neki időt. Nem kulcskérdés, hogy 1 v. 1.5 óra a felfűtés, így túlnyomás sem keletkezik csak a főzés legvégén, nem mintha lenne jelentősége, de ez nekem csoda számba megy, hogy folyadékot forralok légköri nyomáson lévő gőzzel, ezért gyakorlom. :)
Járatlan volt a kolléga bizonyos dolgokban.... Nekem is volt az üstön 4"-os oszlop Tri-clamp csatival, de a üstfedőm 3x olyan magas +egy átalakító 6"-ról 4"-ra.
Amit a képen látsz. Azaz hagyományos kétlépcsős kisüstit kért a kollega. Nem az enyém. Vizes-gőzös duplikátor, keverő nélkül, a fedélen 4"-os TriClamp csati. Most szombaton a kollega rávarázsolt egy 4"-os kínai "üvegoszlopot". Nagy lelkesen aládörrentett az üstnek, majd agyig televerte az oszlopot cefrével. Mákja volt, hogy sehol sem tömődött el.
Egy darab 2-3 fázisú fűtőpatron nagyobb méretű és koncentráltan adja át a hőt. Három db. kisebb teljesítményű kisebb vastagságban is elfér és egyenletesebb hőátadást biztosít.
Miért gondolkodsz 3 fűtőpatronnal mikor kettővel is megoldható? Pl: 2x4.5KW(fűtőszálanként 1,5KW). Az főzőmben(98l) is kettő van, így kértem, 1x3KW(2x1,5) és a másik 1x4,5KW(3x1,5),tehát összesen 7,5 és 1,5KW-ént kapcsolható. Most állok bekötés előtt, van hozzá 3x25A, 5x2,5-ös kábel a főzőig.
Értem amit írsz. Egyszerűen a jobb kontroll lehetősége miatt javasoltam a kisebb gyűjtési mennyiséget, attól még engedhetsz bele UP-t, ha érzed szükségességét. Nem ördögtől való az UP-val való keverés, bár ahogy írtad, itt a fórumon és ahogy én is olvasom - lehetőleg a nulla mennyiségre törekednek. A versenypálinkáknál - ha jól sejtem - inkább azt csinálják, hogy irdatlan magasan vágnak tisztázó főzéskor, majd az EUP-ot újra főzve kiveszik annak közepét és hozzá öntik, pontosabban blendelik az előző főzés KP-jával. Aztán lehet, hogy nem így van.
Bár nem kenyered, ha már szóba került, leírom, hogy szerintem hogyan lehet a legenyhébb jelét is kiszűrni az UP-nak olyanoknál, akinél a bőrre kenegetős módszer nem jött be. Száraz pohár (üveg) próba:
Kell hozzá 3-4 tiszta befőttes üveg, nem tulipános pohár meg stampedli, mert azok nem elég öblösek. Rendes 720 ml-es befőttes üveg kell.. A lefolyó anyagból egy ujjnyit beleengedünk az üvegbe, körbe lötyköljük, hogy a falára is jusson, majd a folyadékot kiöntjük egy másik üvegbe. Várunk 2-3 percet, így az alján összegyűlik egy kis mennyiségű folyadék, ami addig az üveg falán volt. Ezt is átönjük a másik üvegbe. Majd megint várunk 2-3 percet, hogy aminek kell, elpárologjon. Ezután szagolunk az üvegbe. Aki már szagolt UP-t, az tudja mit keressen, és érezni is fogja, ha nics még UP szag, akkor még KP-ban vagyunk. Több üveg azért kell, hogy amíg mindezzel eltötyörögjük az időt, a következő adag tudjon mibe folyni.
Néhány régebbi bejegyzésben itt is írnak arról, hogy tudatosan raknak vissza UP-ból, de akkor sem a KP-UP határról, és semmiképp sem 45-40 % környékéről (mert az a rész kiváltképp rossz, lásd pl. öreg-muslica leírását a Konyak (Brandy)-ről a Kipróbált receptek fórumban), hanem alacsonyabb szeszfokúból. Itt egy dél-afrikai oldal, ahol ugyanerről írnak:
Azt hiszem, hogy ezen a fórumon még nem lett kitárgyalva, bár lehet, hogy egy közületek, de van egy pali, aki nagyon érdekes dolgokat művel pálinkafőzés során. Paulinka a homedistiller.org-n:
Ő is visszarak az UP-ból, aztán még ilyeneket csinál többek közt:
- üst fenekét vajjal keni a leégésgátlás és több észter képzés miatt,
- azt mondja, hogy a fajélesztők jó minőségű pálinkát adnak, de egyben mindent egységes ízűvé tesznek. Csúcsminőségű párlatot vadélesztőkkel igyekszik készíteni. Leírja, hogy több vadélesztős minta közül hogyan választja ki azt, amit alkalmasnak talál erjesztésre
- az előpárlatot kihígítja, majd hűtőbe rakja, a tetejére úszó olajokat visszarakja a KP-be, így aromát ment meg
Félreérted, nem arról van szó, hogy minding ugyanott kell up-ra váltani a hőmérséklet leolvasás alapján.
Hanem arról, hogy a kifolyó párlat alkohol tartaláról és annak változásáról pontosabb információt kapsz hőmérséklet méréssel.
A külső hőmérsékletet az érintkező megfelelő beépítésével ki lehet zárni, a hűtővíz a gőz hőmérséklet mérést nem befolyásolja (az eprüvettát viszont igen).
2-3 alkoholfok változást próbálj leolvasni az epruvettában elhelyezett fokolón. Ezzel szemben a páracsőben lévő hőmérő időben, pontosabb változást jelenít meg.
Azért nem tudod elválasztani az UP-t élesen, mert a főződ deflegmáció képessége nem teszi lehetővé, ezt mutatja az is, hogy 55-50-40% töménységnél adódik az elválasztás.
Éles határhoz a KP-nak 80% körül kell jönnie, az UP megérkezésekor esni fog a az alkohol és 78-75%-nál hirtelen megjelenik/betör a tömény up.
Az epruvetta kérdésre válaszoltak a fórumtársak. Az EP leválasztáskor természetesen én is csak akkor teszem fel az epruvettát, amikor már meggyőződtem róla, hogy a KP jön.
Az UP leválasztáskor nem így járok el, tehát fennáll a "keveredés".
Csakhogy éppen arról írtam korábban, hogy én nem is akarom az éles elválasztást, szerintem nem is lehet mennyiség és aroma veszteség nélkül. Nyilván ízlések és pofonok....
Az EP elég élesen elválasztható, az UP kevésbé szerintem. Utóbbi "alattomosabban" érkezik, lassabban jelenik meg a KP végén.
Mivel az alkohol %-ot figyelem az alapján kezdek külön gyűjteni kisebb (szerinted túl nagy) porciók, van alkalmam az UP leválasztást finomhangolni.
A 3-4 dl-es adagok soknak tűnhetnek, de annak elég kicsi a valószínűsége, hogy egyből tisztán UP lesz az első KP-UP váltáskori 3-4 dl-es adag. Sokkal valószínűbb, hogy tartalmaz már UP-ot. És akkor nem beszéltünk róla, hogy még mindig megvan a lehetőségem, hogy nem a teljes mennyiséget öntöm a KP-hez! Durván UP íz-szag esetén azért megszólalna a vészcsengő. Legkönnyebb összehasonlítás, ha a biztosan és tisztán KP ízlelése után kóstolom a végét, így a különbség jobban érzékelhető.
Az lehet, hogy vitát vált ki itt a fórumon, vagy a pálinkafőzők között az, hogy én az UP legelejét még a KP-hez engedem, de ha így csinálom, akkor a 17 literes kis főzőhöz használt legkisebb méretű epruvettában keveredés hatása innentől nem releváns. Amikor viszont már biztosan az UP jön, akkor az epruvetta használatának és az alkoholkihozatal figyelésének csak akkor van értelme, ha az utópárlattal még van valami célom. Egyébként akár a főzés is leállítható.
Lehet, hogy "keveredik" az eprüvettában, de nem onnan vesszük a kóstolási mintát, hanem közvetlenül a kifolyóból, még az eprüvetta előtt. Így aztán keveredhet, ha akar.
"Ilyenkor elkezdem külön tenni 3-4 dl-ként a párlatot."
Ha 17 literessel tisztázol, akkor ez a 3-4 dl-ként gyűjtögetés szerintem túl sok, kisebb adagokban kellene. Ha mondjuk 15 liter 25%-os alszeszt raksz fel és a végén 65% körül van a KP szeszfoka, akkor az össz lejövő anyagod kb 4,3 liter lehet. Ha az UP-t a lejövő szesz közel 10%-ként vizsgálod, nagyon mellé lehet lőni, szerintem.
Hasonló okokból, ha 17 literessel főzésnél valaki epruvettát használ, nem tud élesen választani, mert az epruvettába belemegy/keveredik vagy 2 dl
Versenyeznek a nemzetek. A feladat: meginni egy üveg vodkát, bemenni egy medve barlangjába, kezet fogni egy medvével, majd megdugni egy francia örömlányt.
Jön Joe a büszke amerikai. A harmadik pohár vodkától kidől.
Jön Hansi a kemény germán. Nagy nehezen legyűri a vodkát, bemegy a medvebarlangba, és véres fejjel jön ki.
Grísa az orosz parasztgyerek egy svungra megissza az üveg vodkát, majd még egy másikat. Bemegy a medvebarlangba, majd 10 perc múlva kijön.
- Na, hol az a francia madám, akivel kezet kell fogni?
Én ismertem is egy ilyen fazont. Elkommunizálta a levesszűrőt, és azon engedte át a cefrelevet, majd benyakalta. Az sem zavarta, ha már ecetesedett egy kicsit.
Akkor tényleg igaz lehet a sztori, hogy egy alkesz fazon, aki a főzdéjétől késői időpontot kapott, és már nem bírta kivárni, a kierjedt cefréjéről leitta a levét...:):):)...
Az erjedéskor valamennyi ecetsav képződik de ha nem vigyázunk és a higiénia nem megfelelőés/vagy levegőtől nem elzárt a tétel és/vagy magas pH és/vagy elégtelen kénezés stb. akkor az ecetsav tartalom növekszik (ezt mérik az illósav tartalommal) és ebből egy kis alkohol hatására etil acetát is lesz... ez így röviden és egyszerűen ;-)
Sziasztok!! De rég jártam erre :) Ha bort főztök le, tisztázáskor arról is elveszitek az EP-t? Elég megosztóak a vélemények,kiváncsi vagyok a tietekére is.
Nálam a kész kihígítatlan KP 65% körül szokott lenni.
A finomítást kis 17 literes főzővel csinálom, tehát nem ipari mennyiségben gondolkozom és veletek ellentétben nem vagyok profi. Az első főzéshez használok egy némileg nagyobb, 50 literes főzőt.
Figyelem az alkohol %-ot. 50-55%-ig nem szokott gond lenni, még sima KP. Ilyenkor elkezdem külön tenni 3-4 dl-ként a párlatot. Ezt szoktam szagolgatni, ízlelni. Amíg jó, addig megy a többihez. Van olyan cefre, aminél egészen 40 %-ig is jó. Az első "gyanús" már UP tartalmú adagot is hozzáöntöm a KP-hez, mert még nem ront annyit, mint amennyit javít aromákkal.
Nem teljesen a képletre hagyatkozok,persze megy az illatolés és a szaglás is.Hát az biztos,hogy sokkal nehezebb egy 100 literes üstben tisztázni ilyen kis mennyiségű alszeszt mint egy 25-30 literesben.
Ha a "képletnek" hiszel és nem a tapasztalatnak, ízlelésnek, így jársz.
Kevés mennyiségnél ha jelentős erősítést (pisztoriusz) alkalmazol, egy pillanatra sem lehet félre nézni.
Ilyen -viszonylag- kis mennyiségnél, fokozottan kell figyelni... mondom ezt úgy, hogy -kényszerűségből- tisztáztam már 15l-t DES100-ban ... először és utoljára. :-)
Azóta vannak 30l-es tisztázó rendszereim a kis mennyiségeknek.
Igen nincs.Amikor kb. 1,3-1,4 liternél jártam,elmentem ki wécére és sajna amikor visszajöttem már megjelent az up.
Na de nembaj,most már tudom,hogy hol hibázok állandoan.A képlet szerint már 170 előtt ott kell lennem és izlelnem a dolgokat.Mert mindig az volt bennem,hogy nem létezik,hogy ennyi meg ennyi sok alszesz nem adhat kis adagokat.
Miért vagyok abban a hitemben,hogy minnél több az alszesz annál több kp.nak kell lennie,vagy már hülyeséget irok mert megzavarodtam :D.
Üdv. Mindenkinek! Most először tökéletesen megoldottam a szilva aprítását. Egy használaton kívüli húsdarálón ledaráltam mind a 130kg-ot. A rozsdamente üst felső 10 cm - én ahól nem fedi a cefre illetve a fedél belselyén vékony viaszréteg rakódik fel a főzés során. Olyan sárga mint a méhviasz. Ezt amikor csak elnagyoltan aprítottam fel nem tapasztaltam. Találkoztatok már ezzel a jelenséggel és főleg nem árt a pálinkának? Szép napot!
Ugy,hogy az alszeszt mindig pisz.tányér nélkül főzőm és leengedem mindig olyan 5-6 százalékig.Aztán tisztázásnál felteszem a pisz.tányért felöntöm vizzel és ugy tisztázok.Igy már amikor a páracsőben a hőmérő kb.22 fokot mutat már kezd csepegni ez ep.
Hello.Lenne egy kérdésem.Miért van az,hogy adott 15 liter szilva alszesz és amikor elkezdem tisztázni,az előpárlat szépen,lassan csepegtetve el tudom kapni,van egy pár deci.Utána érzem,hogy jön a középpárlat,szép,tiszta,illatos szilva illat. De ez csak kb.1 liter.Utána már érzem,hogy jön az up.Most az van bennem,hogy 15 liter alszeszből csak 1 liter középpátlat lenne?Mi adja meg,hogy mennyi lesz kb. a kp?
Igaz én nem vagyok szakértő, de a számunkra is gyanús értéket 2 refraktometerrel is megnéztük, majd a dűlőszomszédom elvitt egy flakon mintát hogy otthon megfokolja normális fokolóval.
IsKol szőlője is tényleg olyan fokos volt.
(Még van pár fürt belőle a hűtőben. Uzsonnáztam belole a délután.)
20 % tól mér a fokolóm, már jócskán ez alatt volt a kifolyó párlat. Sajnos elbénáztam a cefrézést, nem a megfelelő nagyobb alkohol tűrőképességű élesztővel oltottam be.
Leírtam a folyamatot. Más fórumon is kértem segítséget. Kaptam sok tanácsot, sokszor ellentmondások is voltak benne. Nem mertem kockáztatni.
Nálam 5-6 napja futott ki a zajos erjedés. Még mindig van kis gázképződés, 2 naponta ellenőrzöm, hogy áll a bunda. Legutóbb tegnap bontottam meg, még nem fordult át. Talán a hétvégére főzhető lesz.
Ez egy Irsai Olivér cefre. Nekem a BRIX "csak" 18 körül volt. A Te 26-os BRIX kezdő értéked is gyanúsan magas szerintem.
Nálam az alszesz 25-30% alkohol szokott lenni, de 50 literre nem is 7,5 hanem minimum 15 liter (cefre típusától is függően). Aztán ehhez van egy kis 17 literes főzőm, amivel lehet finomítani.
41%-os alszesz kissé magas. Lehet, hogy hamar abbahagytad a főzést?
Számolással is ez jön ki.
3 liter alkohol van az alszeszedben. Ez 50 liter cefrére visszaszámolva nagyjából 6% alkohol kihozatalt jelent.
Egy normális cefrében 14-15% alkohol is benne van, márpedig a Te felvezető hozzászólásod szerint hihetetlenül jó volt a cefre induló BRIX értéke.
Szóval eszerint az alkohol minimum fele a cefrédben maradt a főzés után, amit kiöntöttél.
Van azonban ennél nagyobb gond is, ha igaz a feltételezésem. Aromavesztés lehetősége is fennáll. Amikor csökken a kifolyó párlat alkoholtartalma, akkor nagyobb lesz a jó-rossz aroma összetevők aránya.
A finomításnál ezzel lehetett volna játszani, ami most nem lesz benne.
Meddig engedted? Hány % alkoholnál állítottad meg a főzést? 3%-ig simán mehetett volna.
Üdv. Eladnám a Destilatori gyári 300 literes hűtőjét. 2,5 évet használt, hibátlan. Akit érdekel írjon e-mailt megegyezünk. Bocs az off.ért. Helyileg Bács Vármegye Kecskemét közelében, szállításban tudok segíteni.
21°C-ról indult, majd a zajos erjedésnél felment 26,2°C-ra ekkor a cukorfogyás 17 Brix körüli volt. Ezután szépen lassan fogyott a cukor illetve megszűnt a nagy hőképződés.
Az élesztő amit használtam, képes 17v/v% alkoholig erjeszteni, csak "etetni" kell.
Egy ismerősőm is így járt!Nem tudott vele mit kezdeni,úgyis bukta már!Akkor mondtam neki tegye ki a hordót a napra úgy hogy tegyen a tetejére valami nagy laposat hogy a tetejét és a oldalát kb addig takarja míg a cefrét el nem éri az árnyék.Ott meg beindult neki megint!
Túl magas cukortartalomnál el sem indult volna az erjedés, de ilyet csak túl sok hozzáadott cukor okozhat. Írtad, hogy nem tettél ilyet. Nagyon helyes:)
Ha édes a cefre, akkor valóban nem ment végig valami oknál fogva. Sajnos nincs ötletem.
Számomra is soknak tűnt ezért vízzel kalibráltam, 0 volt az érték.
Párhuzamosan készítettem a telkünkön lévő nemtudommilyen szilvából is 20kg-ot. Szedni kellett, mert már potyogott. Ennek 15-ös brixet mutatott ami számomra megfelelő érték ,tavaly is ennyi volt .
A mérő szerintem jó, most indítottam Ottonel muskotályt, 16-os brixxet mértem.
Sőt, az utólagos hígitás miatt is ajánlott nagyon gyorsan kifőzni. A belekevert vízzel megnövelted a cefre ph értékét,tehát lúgosítottad, ami nagyon nem jó a kész cefrének (sem). Valamint a keveréssel oxigént is vittél bele, ami szintén nem használ ilyenkor.
Nagy a gyanú arra, hogy csal a "brix mérőd". 28-as érték nagyon durván sok, bármilyen gyümölcsről is legyen szó. Az a cefre valószínűleg kifort és lehet főzni. Hiába tettél bele élesztőtápot az élesztőGOMBÁT (nem bacit) már megölte a cefrében lévő alkohol. Ugyan ez történne azzal az élesztővel is, amit most raknál bele.
Sziasztok. Kezdő vagyok , a véleményetekre lennék kíváncsi.
Szilva cefrét készítettem.(TOPTASTE-Kulinária) Pektinbontó, fajélesztő uvaferm 228 belekerült.(hozzáadott cukor nem!)28-as brix értékről indult az erjedés, 1 hét elteltével 18-at mértem,6-7 napja 18-ról nem mozdul. Édes, kissé alkoholos a cefre.
Kb 22 celsius hőmérsékleten tudom tárolni.
Az világossá vált számomra, hogy a magas cukorfok miatt állt le az erjedési folyamat, hígítanom kellett volna alacsonyabb brix értékig. Ez a vonat már elment.
Ma vízzel kihígítottam kb 14-es brix értékre, tettem hozzá élesztő tápsót. Abban bízom, hogy a maradék élesztő bacik, ha van még benne, beindítja újra a folyamatot.
A kérésem, hogy mi van akkor, ha mégsem indul újra.
Higítás után egy kicsit szétesik a párlat, de egyébként jó a töményen tárolás.
Ami viszont úgy tűnik nem mindegy, hogy milyen hőmérsékleten. Amit a pincében tárolok, máshogy alakul, mint amit a kazánházban, az utóbbi a melegben gyorsabban szépül.
Igazad van, ha a cefre fémesre marja az üstöt, akkor miért féljünk attól, hogy a sisak, páracső mart fémes lesz? És a szakirodalomban is ajánlják a citromsavat, így nagy baj nem lehet belőle. És tényleg így lehet. Szerencsés esetben olyan témán rugózunk, ami a végtermék (pálinka) minőségét tekintve jelentéktelen. De közben az ember meg úgy működik, hogy fejben szereti zölddel kipipálni a témaköröket, megnyugtatva magát, hogy "oké, így biztos nem szabom el"
Pl. most kérdezték, hogy van-e hátránya annak, ha töményen tároljuk a piát, és csak fogyasztáskor hígítjuk ki. Igazából itt nem is a helyhiány a kérdés, hanem az, hogy pihentetés során töményen is ugyanúgy végbemennek-e a pálinkában azok az xy folyamatok, amik fogyasztási fokra hígítottban.
Mindegy mi a helyes válasz, biztos vagyok benne, hogy valaki ebben, valaki abban hisz/esküszik.
Úgy van ez szerintem, hogy kellően alátámasztva sok mindent leírnak és annak az ellenkezőjét is a szakirodalomban, meg itt a fórumon. Nekünk kell kimazsolázni, hogy mi az amit elfogadunk, és mi az amit nem. Aztán vagy tévedünk vagy nem, amíg nem kell belőle levizsgázni és nem kapunk rá egyest, vagy nem mérgezzük meg magunkat és a rokonságot, addig nagy baj nem lehet.
Biztos így van, de minek változtassak rajta ahhoz képest, ahogy a többi tányéros főzőt látni? Az adott rendszerre optimalizáljam a méreteket, hűtő felületet, tányérok számát? Mivel nem nagyüzemi körülmények között, sorozatban gyártott hűtő lesz, nem kell fillérre kiszámolni a költségeket, ezért bővel megengedhetem, hogy túlméretezzem, vagy hogy három tányérral több legyen benne. Még a DES-nél is egy kalap alá veszik a 60-80-100 litereshez való hűtőket:
Üdv Mindenkinek! Kérdezném hogy jelent-e valami problémát ha helytakarékosságból a főzetet magas alkoholszintű állapotban tárolom és csak a felhasználáskor szükséges mennyiséget hígítom fel a szükséges szintre? Szép napot!
Köszönöm az infókat! Asszem először kipróbálom a trisós forró vizet, bedugózva hagyom kicsit állni, aztán meleg-forró trisós vízet öntök át rajta (a spirálon), aztán sima meleg vizet. Egyenlőre a mosószert kihagyom, majd meglátjuk. A páracső megy üvegmosó kefével, de a spirálba nem tudom mit lehet beleerőltetni. Érdekes, hogy Panyikné először egy lúgos átpárlást javasol, majd egy citromsavasat. rézfelület megújítást is ír. A hazai pálinka ecetes vizet és citromsavat ír.
Észrevettem, ha a cefre elég savas, akkor szép fényes lesz az üstöm, de csak addig, ameddig a cefre ért. De akkor nem kellene aktivizálnunk a páracső és a sisak rézfelületét pl. citromsavval? Vapor, amit belinkeltél, abban is írnak a réz katalizátor hatásáról, de közben ónozást is ír a bácsi. Akkor most aktivizáljunk, vagy nem?
Arra rájöttél, hogy az alsó szakaszra, ahol a visszahűtés történik minek a tányér? A gőzt rászorítja a a kondenzációs szakaszon a palástra az ok, ez 10-15 max 20cm-en megtörténik, a kondenzátum onnantól a paláston csorog. A hűtési szakaszon a tányér nem dolgozik. Vagy van erre jobb ötlet?
Csőhűtőt üvegmosó kefével és Welldone tisztítom én is.
öreg_néne_b: "A Liebig hűtőnél könnyebben tisztítható hűtő nincs."
Igen, csupán a víztáplálás megoldása és szabályozása miatt ódzkodok tőle
endrepp: "többször kóstoltam meg a KO szűrő olajfogó tartalmát, az a penetráns szutyok nem kell a pálinkába, az biztos."
Tuti vannak helyzetek, amikor kell a kozmaolajszűrő, pl. a faeper, ami extrém mennyiségben okádja a kozmaolajat (nem főztem még belőle), de most egyelőre még kévéfiltert se használok, csak egy fehér pamutpóló darabot, ami szereti megkötni a rezet. Meglássuk.
kopasz szuzukis: "Van egy eladósorba került tányéros hűtőm."
Köszönöm a lehetőséget, a legnagyobb főzőm 50 literes, így én nem élnék vele. Perverz módon magamnak szeretnék készíteni egyet savállóból, de elfújtam már az összes argonom. Abból indulok ki, hogy a hűtő térfogat/főző térfogat kb. 3 akkor, amikor nem akarnak a hűtéssel sokat bajlódni. Ezenkívül minden más szemre méretezve hasrapacsi módon, semmi fajhő, térfogat/felület arány számolás vagy tapasztalati érték. Valami ilyesmi lesz: https://docs.google.com/spreadsheets/d/1ulZMNf1s2aNTmnAu1lav-p7LfJu0CWjU/edit?usp=sharing&ouid=102071541681855888563&rtpof=true&sd=true
nementettem: "hogy mossam ki a hűtő spirálját, páracsövet" Szerintem soha sem szabad savval (ecet, citromsav), ezért: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=162939233&t=9007484 Amikor citromsav és só vizes keverékével rákpirosra maratják a rézfelületeket az aktivizálás jegyében, kezdőként is csak forgatom a szemem.
endrepp: "A sprirált ledugózni alul, feltölteni forró trisós vízzel, majd átgőzölni" Tudja az ember, hogy így kellene, de jó néhányunk borzasztó lusta leengedni olyan gyakran a hűtővizet. Ahogy Bill Gates mondja: "Mindig egy lusta embert választok ki egy nehéz munkára, mert ő megtalálja a legkönnyebb utat az elvégzésére". A savak (ecet, citrom) a rézfelületek épsége miatt kizárva, lúgok (amik nem oldják a rezet és ezért okésak) közül a szódabikarbóna és a trisó úgy néz ki, hogy gyenge, így lett a barátom a Well Done hideg zsíroldó. Befújok vele a hűtő bemeneten, amíg alul el nem kezd csöpögni, akkor alulról is, azután bedugaszolás, kis várakozás. Azután folyékony mosószeres forró vízzel feltöltés, bedugaszolás, ismét kis várakozás. A cucc leengedésénél először egy gyönyörű ibolyakék szmötyi jön ki. Ezután forró majd hideg vízzel átöblögetés sokszor, és reménykedés, hogy nem maradt benne szermaradvány
A sprirált ledugózni alul, feltölteni forró trisós vízzel, majd átgőzölni, ez itt a klasszikus ajánlás, de sajnos nem ad tökéletes eredményt, ha kefével, súrolószerrel sikerül bele menni, akkor látszik meg azon, amit kihoz, hogy mi van ott lerakódva. Esetleg szivacslabdát áthúzni többször zsinórral.
Köszönöm az infókat mindenkinek! Sokat tanultam ma, legfőképp, hogy mossam ki a hűtő spirálját, páracsövet. Az üstöt, sisakot mindig kitakarítom, de se a páracsövet, se a hűtőt nem. Gondoltam minek, sose habzott fel a cefrém annyira, hogy azokba bejusson, gondoltam ami a páracsőbe bejut, úgyis kimosódik a folyamatos folyás miatt. Pedig lehet már sok minden kitapadt, lehet sok KO, mivel nagyon hideg a hűtővízem, főleg alul, fagyasztott vizespalackokkal hűtőm a hűtővizet. A héten forró trisós vizzel átöblítem, kíváncsi vagyok mi jön ki belőle. A műsorban a srác kálium-szorbátot mond, van ahol citromsav meleg vizet írnak. Ti mivel öblítitek át a hspirált?
Opálosodás: most már nekem csak az a része opálosodik a levett párlatrészek közül az alszesz tisztítása során, amelyet már biztosan nem teszek bele a készülő pálinkába, mert annyira szaglik a KO-tól, és az íze kesernyés. A KP-m most már nem opálos, türelmesen, lassan végzem a desztillálást.
Jövőre biztosan kipróbálom a KO-leválasztót, mert zavar az íze.
"Egyet kell értenem Pavlicsek Csabával, 5:56-tól:"
Nem biztos. Illetve biztos több pálinkát főzött P.Cs., mint én, de lehet, hogy én többször kóstoltam meg a KO szűrő olajfogó tartalmát, az a penetráns szutyok nem kell a pálinkába, az biztos.
Az viszont tény, hogy a cefre minél többet áll, annál több a KO. A hűtő elégtelen tisztítása is tud opálosodást okozni, sztem is a legtöbb esetben az történik.
A tányéros hűtő lényege, hogy nagy felületen-átmérőn történik a kondenzáció, lejjebb a visszahűtés, a cső magjától kivezeti a tányér az anyagot. Nekünk 100literhez és alatta sincs szükség nagy átmérőre, így tányérokra se, egy sima, függőleges csőhűtő tökéletes. A hossza pedig hűtővíz hőfok függő, minél hidegebb, annál rövidebb elég.
Furcsa, de én meg pont az ellenkezőjére jutottam: Pistoriussal csak a cefre főzés, tisztázás viszont nélküle (annak ellenére, hogy Pistoriussal a tisztázás leegyszerűsödik, mert a Pistorius hűtővíz hőmérsékletének változása - én azt mérem - kb megmondta mikor vágjak). Elvileg a Pistorius arra jó, hogy gyenge cefréből (pl. törköly, birs), amit leégés ellen szokás még vizezni is, értelmes szeszfokú alszeszt lehessen előállítani. És amennyi szűrő dobozkát már készítettem az alszesz szűréséhez, pont annyira már nem foglalkozok velük. Egyet kell értenem Pavlicsek Csabával, 5:56-tól:
Amit sokan mások is elmondtak már, és szerintem is fontos, az a főző tisztítása még két cefre főzés között is. Cefre főzés közben/végén sok oda nem való tapad a sisakra, páracsőre, hűtőcsőre, amit a következő cefre adag induló erős szesze belemos a gyűjtőedénybe. Az a tippem, hogy klasszikus bérfőzdéknél, ahol mindenféle több hónapja tárolt, és ezért kozmaolajban dús cefre kerül terítékre + népgazdaságilag kb nulla szeszfokig főzik le a cefrét + nincs lehetőség minden főzés után tisztítani a rendszert, a Szőlősi-féle szűrő (Szőllőssy György, 1926) hivatott ezeket orvosolni.
És a könnyű tisztíthatósága miatt itt jön a képbe a tányéros hűtő, ami terveim netovábbja.
Nincs bajom a mosogatószerrel, hiszen naponta használom. csak észrevettem, ha nem figyelek a kefélésre (lehet a korral jár :) néha az üvegeknek, amiket a paradicsomeltevésre mosok el, kicsit opálos marad az oldala. de ha úrakefélem eltűnik az opálosság. de most ezzel annyira nem akarnék nagyon vacakolni. kéne a demizson már nagyon :)))))
Szép drágaszágok :) Igen, most majd az jön, legközelebb, a Szőllősi féle kozmaolaj szűrő. Olyasmit olvastam, valamennyi kozmaolaj jó ha van a pálinkában. hát, nekem inkább nem kell, asszem :) Azt hittem, elég lesz a P. tányér, meg hogy a kozmaolaj szűrő túl sokat vesz ki. Na mindegy, legközelebb bevetem a kozmaolaj szűrőt is, ha cefrét főzök. Majd ha eljön az ideje, kérdezek biztosan.
Köszönöm a tanácsoakt, a trisót, mosogatószert, de egyenlőre inkább a trisót próbálom ki. Talán az is elég lesz, mert amúgy szinte tisztának tűnnek így is az üvegek. Viszont mintha valami kirakódna, kitapadna az alszeszből, úgy tűnik a forró víz nem volt elég. Valami úszkál az érlelődő pálinkámba, és nem egy szerencsés muslica az :) dv-el higítom, szerencsére nem opálos.
Szia, nincs mit...azt már régóta tudjuk, hogy a Pistórius-tányér egy príma erősítő feltét, (vízhűtéses deflegmátor) de sajnos a kozmaolajat nem szedi ki. Azt leginkább csak egy jól elkészített, (Szöllősi féle) kozmaolaj-szűrő szedi ki, amit cefre főzéskor végig használunk. Persze tudom, hogy sokaknak egyáltalán nincsen kozmaolajuk főzéskor, de ha mégis van, akkor ez bizony nagyon jól jön...
......ezt a sörös sisakkal a múlt héten vitték el...
......ez a 3-literes cucc pedig, 100-literes főzőhöz is egészen jól bevált...
Bocs, tök szimpla kérdés, Ti hogyan szoktátok elmosogatni az üvegeiteket, amelyekben az alszeszt, vagy EP, KP, UP-t tároltok? Én eddig csak forró vizet használtam, mosogatószer nélkül. Nem tudom, az elég?
Szia Réműves, köszönöm a Pisztóriuszt, nagyon jól működik. Azzal a KP nagyon magasról indul, 85-90% körül, de magasan is kell vágni, alig 80 alatt. Ha P. tányér nélkül csinálom a tisztítást, csak 78% körül indul a KP, vágni kb. 60-65% körül kell. 60%-nál már lehet érezni a nehéz szagot, ízt. Pár napja azt írtam, a Pisztóriuszon talán nem mennek át a kozmaolajok. Hát, sajnos átmennek, ezért kell persze vágni :) Én ha lehet, mindig 25% körülire állítom az alszeszt a tisztítás indításakor. Még sokat kell tanulnom. Alamb.-l főzök.
..."A rendelkezésre álló idő és pénz meg véges, egyiket csak a másik rovására lehet..."
Na látom, hogy ez nem csak nálam gond...:)...pár éve eladtam a teljes régi peca felszerelésemet (Silstar teleszkóposok meg ilyenek) és átálltam az új módira (féder-method-stb)...úgye neked nem kell mondani, hogy mennyit lehet ezekre költeni, még akkor is, ha nem a legdrágábbakat veszed meg...az X-fish-nél már úgy üdvözöltek, mintha haza járnék. Összességében a pár év alatt, jó pár havi nyögdíjam odament. Amit persze nem sajnálok, csak azt, hogy nincs időm eleget horgászni...:):)
Ennél már csak az a "sz@rabb", amikor átlag alatti a nyugdíjad, de van több, "pénznyelő" hobbid is...azután meg otthon gürizel, hogy legyen rájuk pénzed, de amikor a lóvé megvan, azon kapod magad, hogy most meg időd nincsen, mert kevés a 24-óra...:):):)...pláne, ha közben már az asszony is nyugger lett és rájön, hogy ő meg utazni szeretne...:):)
A " Ledő Móni féle Pálinkaaromák nyomában " c. kiadványhoz sajnos még nem volt szerencsém... :-( , tacvaly sem volt már elérhető sem online sem könyv formában!
Ha esetleg valahol beszerezhető, vagy valamilyen formában elérhető , légyszi osszátok meg velem/velünk.
Ha egy egymenetes berendezésben 65alk.fokon azarják vezetni a főzést, akkor jönnek a problémák. Ehhez szinte nulla fejreflux arányt kell beállítani, nagy gőzárammal. A nagy gőzáramot erőteljes fűtéssel lehet produkálni. De ilyenkor nagyon nagy lesz a csepphordás is, ami akár a teljes oszlopot is elszennyezheti. Kisüsti cefrefőzéskor is jelen lehet a csepphordás, de ott a finomítás korrigálja ezt a hibát. Oszlopos berendezéseknél ez a végtermékben is megjelenhet.
(Csepphordás: amikor az üstben intenzíven főzött cefréből felszálló gőzbuborékok apró cefrecseppeket ragadnak magukkal.)
Cserében az íze inkább tisztaszeszre hajaz. A borászoknál nagy dilemma ez. Ha nagyon a savra akarja belőni a szüretet, rendszerint nem lesz olyan karakteresen fajtajellegű a bor íze.
..vagy még magasabban vezetve jellegtelen lesz, ami pár oldallal ezelőtt lett tárgyalva, abból lehet kifőzni a nagyon illékony komponenseket, amiben egyáltalán benne van. 5napos, savra szüretelt bogyókból készült Irsai cefre biztos több illatot tartalmaz, mint egy lekvárosra érett, hosszan erjesztett egyéb valami.
Gondolom igen. Persze a szokásos szubjektív preferenciákat, ízlést, szokást bele kalkulálva. Ma, egy jól elválasztott pálinkát általában nem 50-en szokás vágni, akkor sem, ha kisüsti. Amit 50-en vágnak, azt pedig illene 1-2évig pihentetni aztán vagy lesz belőle valami vagy bekeseredik az egész, nekem ez a véleményem alakult ki a saját próbálkozásaimból.
Érdekes még a szóhasználat is. "pálinkafőzés" arra irányítja a figyelmet, pedig a cefrézés, ha nem irányított, akkor magasan vezetett főzéssel is kisüstis lesz, tompa széles ízek, szerény illat, olajos krémes lekváros jelleg és így biztos up mentes is lesz, 50-es vágással meg majdnem biztos, hogy nem.
Lényegében az elválasztás, ami végigkíséri a főzést, az pont a szeszfokon múlik, illetve mi azzal tudjuk mérni, jellemezni. Egy magasan vezetett főzés, ami végig jön 85%-on és 79%-on vágják, az más profilú párlatot eredményez, mint ami 65%-on jön és 50-en vágják. Az előbbi illatosabb lesz, ízre vékonyabb, kevesebb összetevővel, tiszta utóízzel, szájérzettel. A másik illatban szerényebb, széles talpas, zavarosabb ízvilággal, terjengősebb hosszú szájérzettel. Fogyasztási alkohol fokra hígításra szükség van mindkét esetben.
Nem kell megvenni, hogy összehasonlíts egy DES-t az Aromattal, elég, ha szisztematikusan kóstolsz, 2-3év,30-50 minta, ilyesmi nagyságrend után már pontosan fogod érezni, hogy mekkora különbség van az elválasztásban közöttük. Nagy különbség van.
"Rektifikáció - egyetlen vegyművelettel végzett szakaszos lepárlás"
Ez egy végletekig leegyszerűsített, és részben hibás megfogalmazás.Az mindegy, hogy szakaszos, vagy folyamatos a desztilláció.
A rektifikáció egy összetett folyamat. A felszálló gőz érintkezik a visszafolyó kondenzátummal. Eközben a gőz részben, vagy egészben kondenzálódik. A kondenzálódás során hő szabadul fel. A felszabaduló hő a kondenzátumból kiforralja az alacsonyabb forráspontú komponensek egy részét. Így a tovahaladó gőzben a z alacsonyabb forráspontú komponensek dúsúulnak, a konenzátumban szegényednek. A reltifikáció mértéke függ a két fázis (gőz és folyadék) érintkezési idejétől és az érintkezési felülettől. Minnél nagyobb a felület, minnél tovább érintkeznek, annál nagyobb a rektifikáció hatásfoka. Na, ezért is necces például, mikor egy 100 literes üstre "libabél" oszlopocskákat szerelnek. Ahhoz, hogy jó legyen ennek a hatásfoka, lassan, sok visszafolyó kondenzátummal kell desztillálni. Lehet, hogy olcsóbb az oszlop, de energiában lazán elnyeli a költségmegtakarítást.
Ha tehát egy "köcsögre" több Pistoriust szerelsz, akár egymenetben is főzhetsz. HA!!! Kellően lassan, kellően sokáig főzöl.
Mert nem lehet leírni konkrétan! Minden attól függ, hogyan szabályozzák az egymenetes berendezést. Ugyanazon készüléken ugyanabból a cefréből lehet levenni 90alk.fokos és 75alk.fokos induló párlatot is. Attól függően, milyen intenzitással fűt, mekkora reflux mennyiséget folyat vissza a kolonnán.
A mélyen "tisztelt" berendezés-kufár társadalom titulál nagy lelkesen aromatoronynak minden olyan eszközt, amit az üstre szerelnek. Jól hangzik, és vakul tőle a fődmíves.
Aromatoronynak igazság szerint azt a "köcsögöt" lehet nevezni, amit a páracső felszálló ágába szerelnek, és lehet bele rakni különféle anyagokat. Ezzel valóban lehet(ne) fokozni az íz-illathatást.
Az összes többi, az elválasztást segítő elemet nem szabadna aromatoronynak nevezni.
Az egymenetes berendezések "tornyai" valójában desztilláló/rektifikáló oszlopok. Vegyiparban kolonnának nevezik. Ezekben kisebb-nagyobb mértékben erőteljesebben válnak szét az egyes komponensek. Így a fejpárlat egy pálinkafőzőben a kisebb forráspontú komponensekben gazdagabb lesz - illatkomponensek. A magasabb forráspontú komponensekben viszont sokkal szegényebb - ízkomponensek. Egy pálinka aromáját pedig mindkettő adja, egyszerre. Ezért nem lehet egy desztilláló oszlopot aromatoronynak nevezni.
A rektifikáció egy felületi folyamat. És időreakció is! A gőzfázis és a folyadékfázis határán játszódik le. Ergo, bármilyen berendezéssel lehet egymenetben is főzni, ha kellően nagy felületet, vagy kellően hosszú reakcióidőt biztosítunk. A kérdés csak az, hogy mibe kerül. Energiafelhasználásban, hűtővízben, időben. Elviekben 2-3 Pistoriussal is lehet egymenetben főzni, jó elválasztási hatásfokkal. Csak éppen jó hosszú ideig, magas deflegmációval, kis elvétellel(párlatmennyiség).
Azt nem tudom, hogy miért oda rakták a Pistoriust. Talán azért, mert magasabbra helyezve nem melegíti annyira az üst fedeléről felszálló hő. De a végeredmény szempontjából lényegtelen, hogy közvetlenül a habfogóra ültetik, vagy magasabbra, a függőleges páracső-ágba.
Semmit sem kell vele csinálni. Hagyni kell szabadban/nem meleg helyen 50-60 napig érni. Nem szabad nyitogatni, legfeljebb néha megdöntögetni benne a levet.
A lényeg, hogy a szemek egészben, sérülésmentesen kerüljenek a hordóba, minden vegyszer nélkül, lehetőleg minél jobban megtöltve azt. A hordó lezárása kotyogóval történjen. Én víz helyett étolajat rakok a kotyogóba (ősszel mérsékelt hőmérsékleten mosószerrel kifőzöm belőle), így nem kell pótolni a vizet.
Az erjedés a szemen belül indul el. Aztán persze idővel a szem elreped és a lé lefolyik a hordó aljára és egyre jobban feltölti a hordót.
A "végén" (az utolsó előtti kép az 56 napos) a tetején még ép szemek maradnak. Akkor összeturmixolom és főzés előtt M15-ös ládán keresztül leszűröm a magokat.
nem a szeszfokon múlik, meg amúgy teljesen felesleges a 85%-n vagy a 95%n lovagolni, senki sem tudja ezeket meginni. én egyszer véletlenül egy 85% felettit kóstoltam meg, azt hittem szétégeti, marja a torkomat. pedig hozzá vagyok szokva az 50%-hoz. de én inkább most már a pálinkát 43-45%-sra hígítom, úgy jobban lehet élvezni az ízeket, szép lassan szürcsölgetni. :)
hol van az a pont? olvass utána. nagyon sok infó van mindenhol, többek között itt is a fórumon. attól még nem lesz egylépcsős egy sima pálinkafőző mert teszel rá P. tányért és aromatornyot.
Rektifikáció - egyetlen vegyművelettel végzett szakaszos lepárlás
Oké de melyik ponttól az,vagy oda már mindenképpen oszlopos kell?Mert olvastam egy oldalon hogy több pistoriusszal már elérhető egymenet is de akkor is hol számít egynek?
Olvastam itt hogy a vodka 94-96szeszfokon indul 10 lépcsőssel és az már teljesen íztelen,a pálinka meg csak így 85 szeszfokon? Akkor mennyi kell egylépcsősnek pálinkához 87 szeszfok?Vagy nem így határozzák meg. Sehol se írják le így konkrétan!
Én cefre főzésnél nem használok pistoriuszt. azt gondolom, menjen át minden az alszeszbe, aztán majd a tisztításnál szelektálunk. Attól, mert a cefrefőzésnél van pisztóriusz és aromatorony, még egyáltalán nem egylépcsős :) ezt a hozzáértők tudnák taglalni órákig :) a pistoriusz és az aromatorony biztos jó deflegmációt okoz, a kozmaolajok lehet nem mennek át, vagy kevésbé, de pont az előpárlat rész, az amil-alkoholok, aldehidek stb. szépen belemennek. szóval semmiképpen nem lehet egymenetesnek nevezni.
Azt tapasztaltam, akkor lett jó a pálinkám, amikor lassan gyűjtöttem a középpárlatot. Azt olvastam, ha az ember végzett az előpárlat gyűjtésével, már erősíthet a fűtésen. Amikor úgy gyűjtöttem a középpárlatot, hogy nem nagyon vékony sugárban folyt, hanem kicsit jobban, nagyon hamar megjelent a kozmaolaj szag és íz. Még az össz alkohol fele előtt. Ha azt a részt is hozzáadtam a pálinkához, azt mondták, akik kóstolták, finom, de én éreztem az ízét és nem tetszett. Így most az előpárlatot lassú cseppekkel gyűjtöm, a középpárlatot pedig átlagban gyors cseppekkel. Szóval lassan. Nekem 20l-es duplafalum van, amibe 18-19 liter 25-26%-s alszeszt teszek. Ez tart a felfűtés után akár nyolc órát. Nincs sok tapasztalatom, két évvel ezelőtt még be sem állítottam az alkoholfokát az alszesznek tisztítás előtt.
A P. tányérral azt tapasztaltam, ha az ember 84°C-n tartja a tányérban a vizet (ezt itt olvastam a fórumon asszem), nálam egyáltalán nem jönnek át a kozmaolajok. és az össz alkohol több mint 80%-a kinyerhető középpárlatnak. Vagy nagyon jól csinálom, vagy rosszul és még mindig nem tudom, hol kellene vágni :)
Az a réz deflegmátor amit szét lehet szedni és gyömölcsöt beletenni(rézzel pakolta meg). 85 ön indult kb 50szeszfokig adott tisztát utána opálos volt már nagyon.Akkor az jó lett volna egyemetnek is?
Jó de az úgy hogy már az alszeszt főződ,haveromnál meg cefrénél jött a 85fokos pálinka igaz még volt a pistoiuson kívűl aromatorony is! Az úgy egymenetes is maradhatott volna?Mert a második főzésre keveset adott már nagyon!
bocs, nem voltam pontos. Pisztoriusz nélkül a középpárlat 75%-al indul, aztán megy lefele. még tanulom, hol vágjak. amit biztosan felismerek, az a keserűvíz :)))) az az érdekes, hogy ennek a keserűvíznek a szeszfokló 40%-t mutat. nem nagyon értem.
Pisztoriusszal nagyon sokáig 84% körül jön a középpárlat, de én nagyon lassan végzem az elválasztást.
Inkább gyorsan csöpögjön, mint folyjon a középpárlat, egy alszesz lepárlás nekem a csöpögés indulásától kezdve 6-8 óra.
Nekem 26%-s alszeszből általában sokáig 85-6%-s középpárlat folyik, vagy inkább gyorsan csöpög Pistorius tányérral. anélkül max csak 75%-s a középpárlatom. De most anélkül is próbálgatom az alszesz desztillálást, mert attól félek nem minden illatanyag jön át rajta. Még nem sokat használtam, de utoljára borokból (mindenféle, ami itthon volt, és nem ittuk meg, úgy kaptam őket) készült alszeszt desztilláltam át rajta és nem nagyon van íze a pálinkának (Pisztoriusszal). Alambique főzőm van, arra gondoltam, ha lassan végzem az alszesz főzést, talán nem jönnek át a kozmaolajok, vagy nagyon a végén. főleg ha huzatot csinálok és úgy főzők. erősebb talán a deflegmáció.
üdv újra, már ezer éve nem léptem be, valahogy ez az indapassz bejelentkezés nem ment.
De mondjátok már meg nekem,kb mennyitől,mitől lesz egyenletes a pálinkafőzés? Mert sima főzővel pistorius tányéral is el lehet érni sima szilvacefréből a 80 szeszfokot?
A kiskőrösi gépeket nem venném egy kalap alá a T. Peti és G. Feri által gyártott berendezésekkel, szerintem ők képviselik idehaza a minőséget és a színvonalat relatíve megfizethető áron...
Szerinted milyen megfontolásból rakhatták a páracső után a Pistoriust? Van-e bármilyen különbség egy sisakra ill. a páracső végére rakott Pistorius között a lepárlás során?
Ez azért csak baromi messziről hajaz a Müller-spirálra. Leginkább sehogyan sem. Az, hogy a páracsövön visszafolyik a reflux, a lehető legvastagabb áramban, semmiben sem hasonlít arra, amikor egy kb. másfél négyzetméteres területű, jó 5-6 méter hosszú úton terül szét a lé. Egy csöppet nagyobb az érintkezési felület a folyadék és a gőz között. Az érdemi rektifikációhoz meg érintkezési felület kell!
Az itthon, kereskedőktől megvásárolható berendezések közül a kisüstiek olyanok, amilyennek már megismertük - DES/Destillatori, Hazai Pálinkafőző, stb.
Az egymenetes front már nehéz ügy. Merem azt mondani, hogy annyi pénzért, inkább a profi gyártókkal készíttetni egyedi igény szerint. Én hármat ismerek, akiket jó szívvel tudok ajánlani: Gres-Inox, Rozsdamentes, AuxLaci. Igényes, precíz a munkájuk, és a szerszámozottsági határokon belül elkészítenek egyéni igényű konstrukciót is.
Ami akülföldieket illet, ott is inkább a neves gyártók, számunkra már-már megfizethetetlen gépeit érdemesebb szemlélgetni.
Bár, a romániai "mediterrán jellegű" rézművészek egy kalapáccsal, és egy forrasztólámpával bármit megcsinálnak.
Aromat márkanéven Szlovéniában gyártanak kisüsti berendezéseket. A Müller egyik konstrukciója, a spirálos pedig Müller AROMAT márkanév alatt készül. Itt érthettelek félre.
A Müller-féle rézspirálos, gőzáram ellenében visszacsurgó flegma elvre hajazó megoldás kisüstön egy közel 100 éves cikkből: a Pistorius a páracső után van, amit visszadob, az nem az üstben köt ki egyből, hanem a páracsövön kell végighaladnia.
A Hagyó Spirit egy külön "állatfaj" az egymenetes, egymenetesnek mondott berendezések között. Keskeny, magas töltetes oszlopot használ. Amiben gyakorlatilag csak a felső harmadában zajlik érdemi rektifikáció. A keskeny oszlopban a reflux hamar kihúzódik az oszlop palástjára, és onnan folyik vissza, erősen lecsökkent felülettel. Így lehet kevert íz-illatvilágú az azon főzött párlat.
(Merő véletlenül ismerem a tényleges gyártóját a Hagyó-féle masináknak. Már többször jelezte, hogy nem igazán jó az oszlop konstrukciója. De a forgalmazó köti az ebet a karóhoz, mondván: ezt pálinka szakmérnök tervezte, így jó.)
Ahhoz, hogy érdemben (!!!) össze lehessen hasonlítani, meg kellene venni mindegyik berendezést. Aztán ugyanabból a cefréből ugyanaz a főzőmester főzzön le párlatokat. Nem egyet-egyet, hanem legalább hármat. És akkor, talán lehetne érdemi összevetésről beszélni.
Gondold át még 1x, hogy érdemes-e Aromat főzőt venni. A régi konstrukciós DES/Destillatoritól csak annyiban különbözik, hogy rozsdamentes lemezből van az üstház és a hűtőtartály. Ja, és nincs benne még fenékkaparós kézihajtány keverő sem.
az egyik legjobban megmutatja az alapanyag ízét illatát, friss érett gyümölcsre hasonlít, citrusos, élénk, könnyed, lendületes, nehéz íz mentes, stb... - Aromat
a másik alapanyagon kívüli ízeket, illatokat is tartalmaz, melyek harmóniában vannak a gyümölccsel, íze változatos, testes, hosszú, stb... pl: hordós, érlelt, szerb cseh szilvapálinka, stb...
Eltévesztettem, Zufanek, nem Jelinek, de mindkettő cseh persze. A Jelineknek a 10éves kóser érleltje az ajánlott, a Zufanek meg egyszer ilyen, egyszer olyan eléggé szór a minőség, de csak az érlelt ami érdekes. A marcipán túltengést nem magíz okozza, hanem utópárlat, ha a magot tolod túl, az keserű lesz, ezért nem is érdemes beletenni főzéskor, hanem, külön egy kis fazékban kifőzni a magot töményen a pálinkában és csak annyit tenni ebből az "esszenciából", amennyi éppen jólesik, így lehet szabájozni, ez is cseh recept.
aztán ellentmondásnak: a szlovák Jelinek Kothén spontán erjesztett szilvából olyan vastag, olajosat készít, ami 10fok alatt beopálosodik, hasonlóval sem találkoztam itthon.
Nekem ezek ízlenek, de a saját ízlésemnek vékonyak, Krumplié vastagabb, de van amelyikkel megkülönböztethetetlen, összeérnek kb. Szóval egy vastagabb tornyos párban van Krumpli nagy gőzterű kisüstijével. Most ebből az Aromat konkrétan hol van, azt nem tudom.
Igen. Régebben hittem abban, hogy a mosolygós, legszebb gyümölcsből kivágni a szépségfoltokat, lecipelni a pincébe a vilmost. Nem is értem ez hogy történhetett. Már a tulipános poharat is eltettem, vége ennek a kisújjal eltartásos eu konform vonalnak. Ez itt a kelet, a környező országokban, pláne a balkánon bőven van mit tanulni a szilva erjesztéséről és főzéséről, izgalmasabb, mint régebben gondoltam.
Hogyne, volt már itt minden, én most is fenntartom, hogy 180 fokos fordulatot venni és holnap teljesen másban hinni a szubjektív szinten működő kérdésekben az ok, az ízlés kérdése, a többi meg fizika vagy megértjük vagy nem. Évente 1-2 főzésre redukáltam magam szilvából, nem érdekel a fajta jelleg végtelen hajszolása, megpróbálom olyan szélesre, olajosra, vastagra hosszan erjeszteni és főzni, amennyire csak lehetséges és megy a tölgy hordóba pár hónapra. A 2019-es már egész jó. Idén lehet megpróbálkozom almával is, legjobb lenne almalevet beszerezni. Csak kisüsti, ezen biztos nem változtatok, én azt ajánlanám neked is, akár mennyire is sietős. :)
Hagyó, Kothe, Müller, Holstein, úgy rémlik mindegyikért rajongott itt már valaki, a saját műszaki megoldása miatt.
Vagy rosszul emlékszem.
Mindenesetre érdekes lenne (nekem biztosan) egy összehasonlítás, picit túllépve a melyik söröshordó az igazi, meg a des-t hogyan alakítsd át 10 lépésben vásárlás után témákon.
...és igaz, hogy nem leszel "nyelvújító", de biztosíthatlak, hogy mindegyik "Pista" jól teszi a dolgát...:):)
...ezt a sörös sisakkal a múlt héten vitték el...
...
...ez a 3-literes cucc pedig, 100-literes főzőhöz is egészen jól bevált...
