Sajnos ez a Reitmár, nem az a Reitmár akit keresek.
A Bakonyszücsön 1843-ban született Reitmár Annamária 1868.06.14.- én kötött házasságot Fenyőfőn Farkas Gergellyel. A halotti anyakönyvet is megtaláltam (szintén Fenyőfő), amiből egyértelmű, hogy nem ő volt Szabó Ignác felesége.
Viszont így már tényleg nem tudom merre induljak tovább.... valami ötlet?
Én tag vsgyok, megnéztem ezeket, nincs köztük. Javarészuk à családhoz tartozik, többnyire egy másik ághoz , de van kettő, aki valójában nem Vasinka, hanem Vas vezetéknevu.
Selmecbánya 1745-1755 közötti születési anyakönyvei indexálva vannak, Szélaknát ott anyakönyvezték. Több De Adda/Deada/stb, találat is van, de Magdolnát nem találtam. Lehet, hogy rosszul van indexelve? Végig kellene lapozni ezt az évkört.
Esetleg egy MACSE-tag kutatótárs meg tudná nézni, hogy a MACSE keresőben a halotti anyakönyvek 13 Vasinka találata (II. kerület 1; IV. kerület 8; VI. kerület 1; IX. kerület 1 (ezt tudjuk: Vasinka Albert); XII. kerület 1; XXI. kerület 1) kiket takar. Nekem, sajnos, nincs hozzáférésem.
A második júniusi bejegyzésről lenne szó, Michael Duchon (L8PW-VL6) és Magdolna de Adda (L8PH-RJ8) házasságáról. Jól értelmezem, hogy nagyjából azt jelenti a szöveg, hogy a helyi (hodrusbányai) Michael Duchont és a windschachti Magdolna de Addát adják össze? Windschacht az Arcanum szerint Szélaknát jelent és Selmecbánya egyik bányásztelepe. Érdemes lenne akkor Magdolna de Adda születését Selmecbányán keresni? Vagy konkrét életkor/évszámok nélkül inkább csak találgatás az egész? Egyikük születési vagy halotti iratait sem találtam meg eddig.
Köszönöm szépen ! Vasinka Albertnek most már nemcsak a születési, hanem a halálozási anyakönyvi bejegyzését is megtaláltad !
Vasinka Istvánról csak annyi van a feljegyzésekben, hogy 1850.december 20-án született és 1914-ben hunyt el. Az Arcanum adatbázis tartalmazza a Budapesti Czím- és Lakásjegyzéket, de ebben javarészt csak a felesége szerepel, egészen a 20-as évekig, mindig a VIII., Losonczy u. 11-ben. Ezért gondoltam, hogy ott halt meg. A felesége jóval később, 1953-ban halt meg Dunavecsén. Nincsenek is együtt eltemetve.
Feltételezzük, hogy Budapesten halt meg 1914-ben. A kerületek egy része indexálva van, ott nem dobta ki a nevet. Vannak indexáltlan kerületek, azokat kellene átnézni. Én a IX. kerületben egy Vasinka Albert halotti bejegyzést találtam 1914-ben a Gyáli út 1.sz. alatti kórházban.
Ugyanazon év [1807] november 22-én összeadatott Idei Pál özvegy zsellér Német Éva hajadonnal, Németh János újfalusi zsellér árva leányával Pintér István bíró, Andrási János jegyző, valamint Cinger György és [Cinger] János tanúk előtt. Gazdag Pál helyi plébános.
JBH és Hella873: Nincsen tapasztalatom a kárpátaljai levéltári kutatásban, de én úgy tudom, hogy az izraelita anyakönyveken és néhány Beregszász környéki anyakönyven kívül online nem elérhetőek, hanem engedélyhez kötött a kutatás. A Macse oldalán legalábbis ezt írták (bár már eléggé elavult az Ukrajnával kapcsolatos írásuk).
"Beregszászi levéltárban az 1945 előtti iratanyagot őrzik. A beregszászi fiókot egy magyar igazgatóhelyettes hölgy vezeti. Sokan tudnak itt magyarul, mert több levéltáros magyar. A hivatalos kikérés nyelve ukránul történik, illetve az opisz-jegyzékben is az egységek oroszul vagy ukránul vannak leírva.
A kutatási korlát 75 év. Az itteni kutatáshoz Ungváron kell engedélyt kérni a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár igazgatójától. A kérőlapokat cirill betűkkel kell kitölteni. A munkácsi gör. kat. egyházmegye iratait itt őrzik."
Ahogy Hella873 írta, Beregszászon vannak az ungvári gk. és az őrhegyaljai gk. anyakönyvek is.
Üdvözlök mindenkit. Új vagyok itt. Azt szeretnem kerdezni, hogy van-e valakinek tapasztalata a hatarontuli, nevezetesen Ungvári gorogkatolikus anyakönyvi információk megszerzésével. Az utánam 1884-ben született Ungvaron és ezen a dátumot és a vallasan kívül semmit sem tudunk. Állítólag a beregszaszi levéltárban vannak ezek, de vajon hogyan lehet hozzajutni? Az információkat előre is köszönöm.
Tudna esetleg valaki segíteni megtalálni melyik kerületben született Ambrus Dezső Bp. ? 1900. július 17. anyja neve: Kozma Terézia. Előre is köszönöm! Dia
Igen, azt végignéztem. Mdg 1915 január elejét is. 1899-ben megtaláltam a Budapesti Czím és Lakásjegyzékben de később már csak a feleségét, aki szülésznő volt és végig a 8.keruletben lakott. Tudtommal a férj 1914-ben halt meg. Ezt egy olyan feljegyzésbol veszem, amit még édesanyám keszitett a felmenőirol, es az adatok elég pontosak. Vasinka István születési dátuma egy nappal tér csak el a valoditol pl.
"... de eddig nem leltem rá." Ezek szerint végignézted a VIII. kerület 1914. évi HAK-t és ott nincs? Hol kerested még? Csak, hogy ne keressünk fölöslegesen.
Ismét segítségeteket szeretném kérni. Vasinka István Ádám 1850. december 23-án született Egyeken és a halálozási dátumát keresem. Ugy tudom, 1914-ben halt meg Budapesten, de eddig még nem leltem rá. 1880-ban (november 7) nősült a 10. kerületben, utána a 8.-ban élt.
nagyobb részét én is megcsináltam ( Karikó ágon kerestem csatlakozást az én Karikó ágammal), és mint független kutató, alátámaszthatom, hogy a családfa korrekt :)
Köszi egyébként, van néhány, amin nem mentem végig (ugye a Karikó volt a fő ágam), így több mindent tettél hozzá a saját kutatásomhoz...
Azért írtam ilyen sok idő elmúltával a Német(h)-Podegrátz témára, mert részint "emésztettem" amit írtál, másrészt átnéztem a kb. 4 évvel ezelőtti feljegyzéseimet és átnéztem laponként ( mert nem bízom az indexelésben) a somogyvári (vámosi) anyakönyvek vonatkozó időszakát. Sajnos, hogy ezek után sem sikerült közelebb kerülnöm a (vélhető) valósághoz. Sok esetben találkoztam alternatív lehetőségekkel, így mindig választanom ill. döntenem kellett. Minden döntés magában hordozta a tévedés lehetőségét, így azután lehetséges, hogy az általam épített családfán lévő személyek nem is az igazi felmenőim. Mivel ez az időszak túlságosan zűrös, és kigubancolása meghaladja az én képességemet, úgy döntöttem, hogy meghozom azt a fájó döntést, hogy ezt az ágat nem kutatom tovább. Bár amennyire ismerem magamat, ha még sokáig élek
( elmúltam 76 éves ) biztosan visszatérek erre az ágra, hiszen az apai - névadó - ágról van szó.
Nagyon sajnálom, hogy "hiába" dolgoztál, és köszönöm Neked az együtt gondolkodást. Üdv. és jó egészséget kívánok: plasti
Karikó Katalin friss Nobel-díjasunk családfája. https://www.familysearch.org/tree/pedigree/landscape/GL2P-84Z "Karikó Katalin önéletrajzi könyvét mindenféle bűnügyi vonatkozás nélkül is ajánlottam volna itt az oldalon, az Áttöréseket egyszerűen mindenkinek el kell olvasni. A friss Nobel-díjas Karikó Katalin a családjáról ír, amikor a 25. oldalon egy 1934-es tragédiát említ. Anyuka dédszüleit meggyilkolták. Ennél többet nem tudok. Nem tudom megmondani, ki tette és miért, csak annyit tudok, hogy a Kunhegyesen élő Szász Károlynak és feleségének élete hirtelen és erőszakosan ért véget.""
A házaspárnak Mohorán született több gyereke az 1850-es, 1860-as években.
Ez a Hiba János Mohorán kötött házasságot Klement Veronikával, 1873. január 15-én.
A másik Hiba János (1850-1901), a hajdú, 1876. május 9-én kötött házasságot Balassagyarmaton Suska Veronikával. Az ő szülei Hiba János és Ivanics Anna.
1800-as évek második felében az örökbefogadásokat regisztrálták valahol? Sehol nem találom az ükapám születéséről a feljegyzést, a későbbi dokumentumok alapján szügyi születésű, valamikor 1851 körül kellett születnie, de a környéken egyetlen anyakönyvben sem találom. Régebben találtam a balassagyarmati katolikus anyakönyvben egyet, sokáig azt hittem, ő az, de kiderült, hogy az másik Hiba János, máskor halt meg, és a házastársa is más volt. A halálozási anyakönyv apaként Hiba Jánost ad meg, anyaként pedig ismeretlent.
A segítői kódot csak mormon segítő tudja használni, de semmi szükség rá.
A FamilySearch családfája közös és nyitott: bárki szerkeszthet rajta majdnem bármit, bejelentkezés után -- de ez csak az elhunyt személyekre vonatkozik. Adatvédelem miatt az "élő"-ként jelölt profilt csak az a felhasználó látja, aki felvitte. Ez többek között azt jelenti, hogy igen, a munkához kapcsolódni kívánó családtagnak más lesz az azonosítója a saját fiókjából. Az elhunyt családtagoknál fog kapcsolódni a közös fához.
Például: unokatestvérem fia Z. néha csatlakozik a "fázáshoz". Nagyanyja (édesapám húga Cs. néni) még él; nagyapja már elhunyt. Ezért nekem Cs. néniről más profilom van, más azonosítóval, mint amit Z. lát, de mindkét profilnak ugyanaz a profil a házastársa, ugyanazzal az azonosítóval. Más felhasználó számára a megboldogult Gy. bácsinak nincs házastársa, mert egyik Cs. nénit sem látja.
Üdv a családfa kutatóknak! Én is csinálgatom az én családomét a Family Search-ön. A lányom is szeretné látni, kutatni. Nem tudunk rájönni, hogyan működik a "segítői szám", amit megadhatok neki, így nem tudja megnézni az egészet. Regisztrált az oldalra, de a kapott azonosító kódja persze nem egyezik meg a családfában található kódjával. Hogyan lehetne számára is hozzáférést adni, hogy láthatóvá, akár szerkeszthetővé váljon a családfa?
Visszajutottunk az eredeti kérdésedhez. A Podegrácz név szándékos, vagy véletlen elírás? Lehet szándékos, hogy megkülönböztessék az idősebb Német János (a hajdú) Kováts Anna házaspártól. Ebben az esetben meg kellen magyarázni, hogy van-e az ottani Kováts családnak olyan ága, amelyik megkülönböztetésül használta ezt a nevet (pl. leányágon). Véletlen: a somogyvári anyakönyv tele van utólagos javítgatásokkal.
Mindenesetre, 1842-ben volt egy Német János Kováts Anna házasságkötés:
A családfával kapcsolatos kérdésedre azt feleltem , hogy "talán" én építettem azt a családfát, amit Te valószínűleg látsz. Mivel ez így elég hülyén hangzik, megpróbálom pontosítani, hogy melyik az én családfám.
Az általam épített családfán található az én apai nagypapám, Németh Lajos, aki Somogyváron született 1884-ben (ikerként), felesége Reining Mária. Ők az én apai nagyszüleim. A nagyapám -Németh Lajos-
Azt, hogy az 1843-ban született Német(h) József az én felmenőm, a családfájából gondolom. Remélem, hogy jól gondoltam, és sikerült követhető módon leírnom az összefüggéseket. ( Nagyon igyekeztem. )
A pontosításhoz már csak annyit, hogy az én édesapám a Németh Lajos-Reining Mária házaspár egyik fia, az a Németh Pál volt aki 1918-ban született. Engem természetesen nem látsz a családfán, mert én még élek.
Én csak arra céloztam, hogy honnan tudod, hogy az 1843-ban született Német József az ősöd? Se a házasságiban, se a halottiban nem szerepelnek a szülők. Ha a korából indulsz ki, 1864-ben 21 évesnek írják (született 1843-ban), viszont 1888-ban a halálakor 47 évesnek (született 1841-ben). Miközben tudjuk, hogy sem a házasságiban, sem a halottiban szereplő életkor nem megbízható. Mi az az adat, ami igazolja, hogy ősöd, aki Kis Borbála férje, a Német János Kováts (Podegrácz) Anna házaspár 1843-ban született gyermeke?
Köszönöm, hogy ennyire elmélyedtél a kérdésben, mely szerintem is nagyon bonyolult. Az FS-en látott családfát bizonyára én építettem. Az meg sem fordult még a fejemben, hogy a Kováts név megkülönböztetése céljából az anyja nevét használták. Ez sem lehetetlen, bár a Podegrátz Anna egy létező személy volt. Én azonban úgy gondolom, hogy inkább elírták a Kováts nevet, mivel az 1845. 10. 30-án született János anyja Kováts Anna volt, és mivel a keresztszülők azonosak, úgy vélem, hogy a József és a János (aki újszülöttként meghalt ) testvérek lehettek. Azért gondolom, hogy az én Józsefem szülei Német(h) János és (Podegrátz)Kováts Anna, mert a Német(h) József születési anyakönyve ( 24785 sz hsz.) szerint ők a szülők. Ezért nem lehetett az én Józsefem a Német Pál-Gergely Julianna házaspár gyermeke.
Az FS-en fent levő családfát Te építed? Azon a második gyerek (János *Vámos, 1845.10.30) születése alapján az anya neve Kováts Anna. (Lehet-e a Podegrácz Anna elírás? Vagy a gyakori Kováts Annát megkülönboztetésére az anyja családnevét irták be? Az én kutatásaim során előfordult már ilyen.)
Ezzel nem könnyű helyzeted, az adott időszakban legalább 2 Német János - Kováts Anna házaspár élt Somogyvámoson: az egyik János földműves, a másik az uraság hajdúja. A hajdú már 1831 februárja előtt megházasodott, a földműves pedig 1842. január 9-én.
Közben az is felmerült bennem, hogy miért gondolod, hogy a Te Józsefed (Kis Borbála férje) szülei Német János és Podegrácz/esetleg Kovács Anna? Sem a házassági AK-ben, sem a halottiban nem szerepelnek szülők. Az adott időszakben született pl. Német Pál - Gergely Julianna házaspárnak is József nevű fia (*Vámos, 1842. október 17.)
Sziasztok! Van egy kis gondom.... Az FS-en meg szerettem volna nézni "Hungary, Veszprém, Szent-Iván-Civil registration" Házasultak 1924-1945 és Halottak 1924-1969 anyakönyveit. Sajnos Bakonyszentiván anyakönyvei helyett Bakonyjákó anyakönyveit találtam.Valószínűleg összekeverték a feltöltésnél ....
Erre nem is gondoltam... Én csak azt tudom, amit nagymamám mesélt róla gyerekkoromban. De nagymamám is csak tizenéves lehetett akkor, lehet, hogy előle is eltitkolták a dolgot. A születési anyakönyvi kivonatát nem lehetne megnézni valahol?
Felmenőim között volt özvegy férfi, aki két hónapra házasodott.
Tele volt a ház kicsi gyerekekkel, akikről gondoskodni kellett. Ha nem volt módos ember, aki megfizethetett egy dadát, akkor feleség KELLETT, különben meghal a többi kicsi is!
Még megvannak nekem azok a levelek, amikben nagyapámnak a falubeli asszonyok lányokat javasolnak, mivel megözvegyült a csecsemő nagybátyámmal, aki csak pár hónapos volt.
Mindenképpen kellett valakit találni, aki képes életben tartani a gyereket. 1924-et írtak akkor.
Nagyanyám még ötven évvel később, a hetvenes években is büszkén emlegette, hogy sikerült életben tartania, és felnevelnie a pár hónaposan átvett csecsemőt.
Átnéztem ezt, az 1947-1960 közti halálozásokat, mind a 277 oldalt, de nem akadtam a fiú nyomára. Nem lehet, hogy Üllésre halotti anyakönyvezték?
Mert amikor eltűnt (valszeg 50-es évek), akkor már Ülléshez tartozott a terület (1949-től). Nehéz így, hogy se a keresztnevét nem tudom, se az eltűnés idejét. A halottá nyilvánítás pedig gondolom több évvel az eltűnés után történt. Annyi biztos, hogy 1929-1933 között született Dorozsmán és Kómár volt a vezetékneve.
Igen, végül is teljesen logikus. De akkor is, ha meghalna a 25 éves feleségem májusban, én nem tudnék újraházasodni októberben, akármennyire is kell szakácsnő, dada, kertész, ágyas és takarítónő egyben. De hát azok más idők voltak, főleg a tanyavilágban.
A gyászév szerintem csak a módosabb családoknál létezhetett, én szinte nem találkoztam vele. Gondolj bele, hogy az apa ott maradt egy pár gyerekkel, akikről nem tudott gondoskodni, gyorsan kellett egy feleség. Akkoriban is sok "mozaik" család volt.
A "régen minden jobb volt" szemlélet egy idealista felfogás, mert mindannyian megtapasztajuk az anyakönyveket kutatva, hogy akkor sem volt másképp, mint manapság. Meglepődve tapasztaltam és is, hogy mennyi házasságon kivül született gyerek volt, minél nagyobb volt egy város, annál több. (Apai családomban 3 generáción át nem tudtam apát találni a gyerekeknek.)Sok pár külön válva élt, vadházssságban mással. (Ez az anyai családomban fordult elő, szerencsére a nagyapán tudta, ki volt a nagyapja.)Tulajdonképpen semmi sem változott.
Köszönöm a kiegészítést. Beleestem abba a hibába, hogy azt gondoltam, amit már én tudok, azt más is tudja. De azért én is tanultam valamit, azt, hogy a filmszámra való keresésnél is lehet alkalmazni a *-ot.
De, vannak indexelve a dorozsmai polgári anyakönyvek, csak a katalógus nem tud erről, mert már több, mint két éve nem volt frissítve.
Másik hiba, hogy az automata-szabványosítás elégtelenségei miatt az új indexek átestek a ló túloldalára: helységként csak az ország van jelölve.
Kerülő megoldás a filmszámra keresés. A babramama által megadott linken megtalálod a kutatni-kívánt képcsoportot, megnyomod a fényképezőgépet, találomra kiválasztasz egy képet és felnagyítod (a baloldalt fent található gomb-csoportban a harmadik gombbal), lent az index fülön megnyomod valamelyik bejegyzés elején a papírlap-gombot, a megnyíló adatlapon baloldalt lenyitod a dokumentum-információt, és a filmszámra kattintasz.
A filmszámra keresést másként is lehet csinálni, de ennek a módszernek megvan az az előnye, hogy egyúttal ellenőrzi, hogy volt-e egyáltalán indexelve az a film. Ha nem volt, akkor az index fül üres. (Bár természetesen ilyenkor érdemes több képet is megnézni, mert ha például ugyanaz az oldal kétszer volt fényképezve, akkor előfordul, hogy csak az egyik "példány" volt indexelve.)
Ha a keresés nem hoz fel eredményt, vagy sokkal kevesebbet a vártnál, akkor érdemes a számot csillaggal "párnázni" (például 005845621 helyett *5845621*). Ez azért van, mert valamin dolgoznak, ami miatt a filmszámhoz gyakran utólag hozzábiggyesztenek egyéb információt, ami miatt a kereső (elég együgyű) algoritmusa nem talál egyezést.
1933 május 2.-án meghal a felesége tüdőgümőkórban és napra pontosan 5 hónapra rá, október 2.-án újranősül! Nemcsak a gyászév nem volt meg, hanem még a gyászfélév sem!
És lehet, hogy már akkor ismerte az új arát, amikor az első felesége még élt...
Úgy a legegyszerűbb településekre keresni, hogy a katalógusra (ha megnézed a linket, amit küldtem,fent zöld színű téglalap) kattintva, a hely rublikába beírod a tepeülés nevét, és frissítésre (kék színű) kattintasz. Választhatsz az egyházi anyakönyvek (church), vagy az állami (civil) között.
Nézegettem ezeket a születési és halálozási bejegyzéseket és meglepett, hogy nem csak az esemény napja, hanem órája is fel van jegyezve. Ennek mi volt a célja? És mettől meddig volt ez a szokás, hogy az órát is bejegyezték? Az 1800-as évek elején még biztosan nem, mert akkor nem vitatkoznának annyit Petőfi pontos születési időpontjáról és még a helyéről is.
Hobbi szinten érdekel az asztrológia. A saját percre pontos születési időpontomat a kórházból kértem ki, de állítólag ott is csak 40-50 évre visszamenőleg vannak meg a papírok, a régebbieket kiselejtezték vagy megsemmisültek (háború, árvíz, tűz). Szóval meglepő, hogy a familysearch-ön elérhetőek a felmenőim születésének/halálának hozzávetőleges időpontjai.
Köszi Neked is, de sajnos ez sem megoldás, mert ebben az esetben az első feleség halottiját, majd a második feleséggel kötött házasságiját már meg kellett volna találnom valahol, valamikor.
Köszönöm, hogy foglalkoztál az engem érintő problémával. Megvan egyébként Németh József dédapám esküvői- és halotti akv.-i bejegyzése is, de nem segít egyik sem, mivel a szülők nevét nem tartalmazza.
Lehet, hogy érdemes lenne megnézni a Szeged-Csanád egyházmegyei levéltárat, Kómár Vince és Tari Anna rk. vallásúak voltak, szinte biztos, hogy keresztelétk a gyermeküket, valószínűleg a lakóhelyükön, így megtalálható lenne az rk. anyakönyvben. Bár online lehetőségük nincs, de azt írtják, hogy az anyakönyvek 90 évvel a keletkezésük után kutathatóak, tehát az idén talán 1932-ig.
Törvény szabályozza a kutatható éveket, a születések az FS-en 1920-ig kereshetőek, a halálozás 1980-ig, a házasság 1950-ig, de talán valaki pontosabban tudja. Ha jól emlékszem az itt olvasottakra, akkor a születésre 100 év vonatkozik, tehát eseetleg a levéltárban sem tudod keresni, mert nem engedik.
Már csak azt kéne tudni ki volt Kómár Vince és Tari Anna fia?
Illetve, amikor eltűnt, talán a 40-es évek végén vagy az 50-es években, akkor biztos hallottá nyilvánították egy idő után, ennek is nyoma kell, hogy legyen.
Az első feleségétől (akit ezek szerint Tari Annának hívtak) volt a fogyatékos gyerek. Semmit nem tudok az első feleségről, valószínűleg fiatalon meghalhatott, esetleg elváltak valamiért.
Az anya nevéből (Podegrácz) kiindulva Gamás község lehetne a kiindulópont. Van is ott egy Poderácz Anna házasság 1842-ben, de a férj Balogh János és 1843 októberében Imre nevű gyermekük születik - tehát nem a Te őseid. Az 1843-ban születetett Németh Józsefnek megvan a házassági/halotti anyakonyve (esetleg a szülők feltüntetésével)? Mit tudsz még a családról?
Hosszas - több évig tartó - töprengés után döntöttem úgy, hogy segítséget kérek Tőletek, ugyanis apai - névadó - vonalon elakadtam. Apai dédapám, Németh József 1843. június 26.-án Somogyváron született.
szülei:Német(h) János és Podegrátz Anna. Sajnos azonban ilyen nevű személyek közötti esküvőt sehol, semmikor nem találtam, és ilyen nevű szülőknek további gyermekeit sem találtam sehol.
Természetesen az elmúlt években rengeteget kutattam Somogyváron is és a környező településeken is, de semmi használhatót nem találtam. Azt hiszem végleg elakadtam, és ez végtelenül kellemetlen, hiszen Édesapám ágáról van szó. Az elvégzett kutatások alapján természetesen van feltevésem, de azért nem írom most le, mert nem akarok senkit befolyásolni. Fentiek - számomra - rendkívül bonyolultnak tűnnek, éppen ezért minden segítséget, ötletet, javaslatot örömmel fogadok és előre megköszönök.
-Kümár Julianna lényegében kutathatatlan a magyar törvények szerint, kicsi a valószínűsége, hogy bármit találunk róla
-Kómár Vince halála megint túl közel van, elég valószínűtlen, hogy a familysearchben megvan
mást nem adtál meg, ezért nehéz továbblépni, mert nehéz azonosítani Kómár Vincét
ha megadnád Kómár Vince bármelyik feleségét, vagy bármit, amit még tudsz róla, talán megtalálható lenne az előző házássága, és akkor talán az elveszett fiút is talán megtaláljuk (születésit, házasságit-ha van, vagy halottit-ha van)...
Nagymamám, Soós Imréné Kómár Julianna (1936. december 16 Kiskundorozsma - 2000 október 23 Üllés). Édesapja Kómár Vince volt, az 1980-as években halt meg.
Vincének az előző házasságából volt egy fia (nagymamám féltestvére), akiről szinte semmit sem tudok, még a keresztnevét sem. Nagymamám még ismerte.
A fiú szellemi fogyatékos volt (vagy valamilyen pszichiátriai beteg) és egyszer csak eltűnt nyom nélkül. Valamikor az 50-es évek környékén. Soha nem lett meg, nem derült ki mi történt vele.
Tudnátok erről a fiúról több információt adni? Előre is nagyon köszönöm!
Sikerült a levéltárban megtalálni, tényleg nagyon segítőkészek voltak!
Igazad volt, 1974. augusztus 24-én hunyt le, maradt Pátkán élete végéig.
Amire a levéltárba nem találtam adatot, az a szép apám születése.
A református katalógus másodpéldányok között , 1817-1866 között időszak adatai kutathatók, de nagy kihagyások vannak és sajnos pont az 1827. év nem volt meg. Előtte és utána is megnéztem egy-egy évet, de nem volt találat. Maradt a személyes, vagy telefonos megkeresés a pátkai református lelkész felé. Hátha tud és esetleg akar is segíteni. Ha nem, akkor nagy valószínűséggel a további felmenőket apai ágon nem fogom tudni megtalálni....
Az általad és általatok belinkelt FS rekordok közül számosat élőben is láttam ma, nagyon jó élmény volt, hálásan köszönöm a segítséget mindenkinek!
Az Oláh János - Jooó Zsófia házaspárnak volt még legalább két gyereke, akik gyerekkorukban haltak meg: Zsófia 1914 december 30-án (10 hónapos) és József 1928. június 2-án (2 napos).
Lassan mindenkiről megkapom az alapadatok, akiket itt így-úgy megtaláltatok. Köszönöm ezeket is!
Csak a dédimamám haláláról nincs rekord, Joó/Jó Zsófia. 1911.01.05 házasodott Pátkán és abban az évben szülte a nagyapámat és ikertestvérét, de más nincs.
Nem kritika akart ez lenni, ne érts félre, kérlek!
A témában abszolút járatlan vagyok, ahogy korábban írtam is, nyilván kell egyfajta rugalmasság, ezt el tudom fogadni. :)
Nyilván lehet ez az eset elírás, tévedés, vagy csak az életkor "szépítése", stb. Pontosan ezért kérdeztem a véleményedet, nem akartam bántó lenni! Ezek szerint gyakori az ilyesfajta változás, hasonló lehet, mint egy Bognár/Bodnár, Kis/Kiss, stb "evolúciója" az évek alatt..
Én is el tudom fogadni, hogy azonosak a személyek, ez mellett több szól, mint ellene.
Szerintem nagyon ritka lehet, hogy a családfakutatás során minden adat egy zárt logikai rendszert alkot. Számolási hibák, téves bemondások miatt tömegesen szerepelnek pontatlan adatok.
A névről: a lovasberényi lelkész.következetesen Veressnek írta a családot, a pátkai anyakönyv vezető már Vöröst ír.
Nem nagyon bajlódtak a szülőkkel a halottiban, ha nem ment elsőre, simán beírták, hogy ismeretlen.
A levéltárban az Oláh Mihály - Vörös Zsuzsanna házasságit keresd, ott elvileg már benne kellene, hogy legyenek a szülők. Aztán kikeresni a Te Oláh Mihályodat Pátkán az 1827 körül születettek közül. A többiekről, ahová kérdőjelet tettem, tudsz még valami? Oláh Sándor és Hajnal Zsuzsanna, valamint Joó Zsófia halottija? Ha nincs meg azokat is keresd a levéltárban.
Én sok éve jártam ott, nagyon kedvesek, segítőkészek voltak. Remélem, ez nem változott.
Igen, ezek az előzetes várakozásomon igazán túlmutatnak, nagyon köszönöm Neked is, mindenkinek!
A FS oldalt meg kellene tanulnom eredményesen használni és ezeket a találatokat a személyekhez csatolni.
Igaz, hogy én nem voltam tisztában ezzel az 1980. előtti születési anyakönyvek kutatás letiltásával, vsz ezért nem tudtam nagyapám vonatkozásában találni bármit is.
Az Oláh Mihály anyja/apja ismeretlen vajon mitől lehetett? A bejelentő O. Sándor földmíves, tehát gondolom, hogy már nagykorú lehetett ekkor, valószínűleg tudnia kellett volna a nagyszülők nevét....
Persze lehet mögötte kis korban szülők halála, örökbefogadás, vagy esetleg ennyire aluliskolázottak lehettek, hogy nem tudták?
Aki Karcagot kutatja, annak ajánlom figyelmébe Örsi Julianna Karcag társadalomszervezete a 18-20. században című könyvét. (Régóta kerestem online, végre rátaláltam.)
Balu424: Írtam egy levelet a Hungaricana-nak a debreceni unitárius anyakönyvek kapcsán. Habár azt hiszem félreértették mire gondoltam, válaszoltak. Azt írták, hogy a tartalmak és funkciók csak akkor változhatnak, ha új tartalombetöltés történik az adott gyűjteménynél (ez esetben az unitárius anyakönyveknél). Ezt egyelőre nem tervezik megtenni. Tehát a fenti anyakönyvek továbbra sem lesznek elérhetőek online a Hungaricana oldalán.
JPmiaou: A nagyrápolti előnevet más források szerint is 1838. június 20-án kapták meg.
Ez az irat mikrofilmen kutatható Budapesten, a MNL OL Lángliliom utcai (Óbuda) épületében. Próbáld megérdeklődni, milyen lehetőségeid vannak arra, hogy kaphass az iratról egy digitális másolatot. Rákeresésre ezt találtam az árakról:
(A Sauer-Csáky ágat szinte már teljesen felkutattam, de, hogy miért lettek Csákyak, azóta sem jöttem rá. Az 1852-es Militärschematismusban még nem viselte a kettős nevet Eugen, az 1853-asban már igen.)
Hiányosak az anyakönyvek, a születési 1851-1864 január között nincs meg, valószínűleg 1863-ban született. A megsemmisült anyakönyvekben csak a zámolyi katolikus anyakönyveket emlitik, talán a levéltárban megvan. Egy telefont megér.
Nem tudom, a meglevő házassági kivonat mennyire teljes; az anyakönyvben abban az időszakban teljes születési adatok szerepelnek: https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D172-Y5?i=105 (Oláh János és S. Nagy Erzsébet, BP VIII. 1940 márc. 23.).
A felekezetekről tudni kell, hogy az "ev. ref." pontosan ugyanaz, mint a "ref." = református, Helvét hitvallású, Kálvinista (és ezeknek különféle rövidítései). Bár gyakran "evangélikus református"-ként oldják fel a rövidítést, ez helytelen: igazából "evangélium szerint reformált"-at jelent.
(A manapság "evangélikus"-ként ismert felekezetet az anyakönyvekben majdnem mindig az "ágostai hitvallású evangélikus" valamilyen rövidítésével jelölték.)
Pátkai anyakönyvek nem érhetők el, a születési 1914-1919, a házassági 1914-1949 és a halotti 1961-1979 között. Lehet, hogy a levéltár lesz a megoldás. Érdemes felhívni őket és időpontot kérni.
Nem is gondoltam erre, hogy ilyen segítséget is kaphatok Tőletek!
Köszönöm, ha megpróbáljátok.
A nagyapám: Oláh Sándor, 1919-1992
ikertestvér: Oláh Lajos, 1919-?
Bátyjuk: Oláh János 1911.12.25., Pátka
Az ő házasságkötési anyakönyvi kivonatát megtaláltam.
Budapest, 1940.03.23.
Felesége: S. Nagy Erzsébet (ref), aki Solton született 1919.01.30-án, szülei: S. Nagy János és Orbán Juliánna
Mindhárom testvér feltételezett születési helye Pátka.
Dédapám: Oláh János, akiről semmit nem tudok a nevén kívül, a dédanyám Joó Zsófia, szintén semmi adatom róla sem, de a fenti házassági anyakönyvi kivonaton a neveket olvashatóan és tisztán lehet látni.
Nagyon tapasztalatlanul, amatőr szinten kezdenék bele a saját, apai ágú családfám felkutatásába.
Az elődeim egyszerű, falusi, paraszt emberek voltak, akik után nem várható, hogy túl sok feljegyzés, vagy okirat előkerül és a családon belül is elkallódtak az anyakönyvi kivonatok. Édesapám sem él már, vagy olyan rokon, akit kérdezhetnék.
A nagyszülők Fejér megyében, Székesfehérvár mellett, Pátka településen éltek, édesapám és testvére ott születtek, ott is éltek, a nagyszülők ott is nyugszanak. A nagyapám születés és halálozási évszáma (1919-1992) biztos, a születés helyét már nem tudom biztosan, de a település talán jó kiindulás. Felekezethez nem tudom, hogy tartoztak-e és, ha igen, hová. A családi elbeszélésekből tudni vélem a nagypapa ikertestvérének és másik bátyjának, valamint a déd-nagyszülők neveit. Sajnos azt sem tudom, hogy a nagyapám testvérei és szülei hol nyugszanak.
A neten fellelhető és általam ismert helyeken egyelőre nem találtam semmit, bár az is lehet, hogy nem is jól keresek.
A familysearch.com oldalon létrehoztam egy családfát azokkal az adatokkal, amiket ismerek, de a rendszerben nem volt a személyekre találat. A Székesfehérvári Egyházmegye e-adatbázisában kutattam (pénzért), de sem születési, sem házassági anyakönyvi adatra nem bukkantam. Ugyanilyen eredménytelen volt a keresés a Magyar Nemzeti Levéltár elektronikus rendszerében is.
A Fejér Megyei Levéltárba készülök jelenleg személyesen, bízva abban, hogy ott talán lesz nyoma nagyapám születésének és esetleg a dédszülőknek, de életemben nem jártam még ott, igazából azt sem tudom, hogy hogyan fogjak hozzá. Kell valami rokoni kapcsolatot igazolnom? Azt látom, hogy elég bonyolult eljárás és jogrend van érvényben a kutatható anyakönyvekről.
Ha volna tanácsotok az eredményes kutatáshoz, azt nagyon megköszönném! Akár az interneten, akár a Levéltárban személyesen hogyan és mit érdemes keresni?
Elég kilátástalan ez a helyzet, de gondolom, nem vagyok ezzel egyedül és vannak már, akik szerencsével, kitartással fel tudták fedni az ősöket.
Franz Anton von Kolowrat-Liebsteinsky (1778-1861) - gróf osztrák politikus, államminiszter,
Eichhoff,- Joseph Freiherr von - az udvari kamara elnöke
Az udvari kamara elnöke (Eichhoff) megküldte Kolowratnak az udvari tanácsosok aktuális (1838. december 1-i) listáját. Ebben szerepel az újonnan kinevezett magyar tanácsosok között nagyrápolti Szentgyörgyi Imre, akit az Erdélyi Udvari Kancelláriához nevezték ki 1832 július 2-I hatállyal.
(Annak próbálok utánajárni, hogy az interneten nyakra-főre ismételt 1838-as megszerzése a "nagyrápolti" előnévnek honnan, milyen dokumentumból ered. A szegedi egyetem például pontos dátumot is ad, két héttel a fenti bejegyzés előtt: "az 1838. június 20-án kiállított királyi adománylevélben."A Királyi Könyvekben nem találok róla semmit, tehát kezdem kétleni a levél létezését.)
Véleményetek szerint mennyire van létjogosultsága a családfakutató cégek tevékenysége mellett a családfát mint szolgáltatást pl. másodállásban értékesíteni? A munkahelyem utolérte a válság, így sok szabadidő felszabadult és erre is gondoltam mint sokadik opcióra. Tudom nagy része ingyenesen hozzáférhető, de a mai világban az idő pénz kifejezés nagyon is helytálló. Az viszont kétségelen, hogy az emberek nagy többségét érdekli a dolog (a környezetemben legalábbis biztosan). A fejemben is él egy kép a megvalósításról, bár egy kicsit idealista gondolkodásmódom van.
Elnézést kérek az offtopic miatt, de itt talán szakmaibb tapasztalatokat és véleményeket kaphatok.
Felbuzdultam az ötleteden, mondván, biztos megtalálom Kovaltsik Margit születését, de nem jártam sikerrel...Végignéztem 1905-öt is, sőt 1906 januárt is...
1905-ben sok utólag beirt születés volt, de azok mind a Monarchia osztrák felén, vagy külföldön tortént születések magyarországi anyakönyvezése volt.
így van, ahogy látom a régi kerületi beosztás (ami 1905ben volt) számít, és akkor 4. kerület volt. Nem tudom máskor hogy van, de itt így működik
(nem is hinném el, hogy kerület átszabásnál kitépnének oldalakat az eredeti kerület anyakönyveiből, de a mormonoknak nem is kellett ezzel foglalkoznia, mert adtak nekik egy 4. kerületi anyakönyvet, amit lefényképeztek, de most az a 6. kerület)...
Köszönöm ! Nehéz ügy ez. A szomszédos kerületek december végi születéseit már megnéztem, ott sem találtam. Persze akkor mennék biztosra, ha minden anyakönyvet átnéznék a következő évekből is, de ez óriási munka...
Egészen 1851 elejéig nem találtam másik esküvőt Aradon Tóth Ferenc es Kovács Mária között.
Kovaltsik Margit esetében végignéztem az egész 1905-os születési anyakönyvet a VI. kerületben, de nem találtam. Vagy csak évekkel később írták be, vagy másik kerületben született, annak ellenére, hogy a házasságkötéskor és a halálakor is Budapest VI. szerepelt születési helyként.
Eddig még én is csak kb. odáig néztem meg 1905-öt, de majd folytatom. Az aradi házassági anyakönyveket viszont végignéztem egeszen 1854 elejéig (10 év): nem volt másik Franciscus Tóth - Mária Kovács házasság ez idő alatt. Viszont nem találtam gyereküket sem 1865-1869 között... Elköltözhettek ? Maria Kovács kürtösi (akkoriban Kurtics), de onnan szintén nincs fenn anyakönyv...
Én 1905. január 15-ig nézetem meg az születési AK-T. Te esetleg tovább? Normális esetben néhány napon belül bejelentették a születést, de előfordult, hogy csak hetekkel, vagy hónapokkal később.
A problémát az jelenti, hogy az aradi születési anyakönyv 1860 és 1864 vége között nincs meg sem a Familysearch-on sem az Ancestry.com-on. Ez utóbbinál az ez előtti és az ez utáni születési anyakönyvek megvannak. 1861 elejétől Tóth Mária 1864.november 11-i születéséig más ilyen esküvő nem volt. Megpróbálok ennél korábbra visszamenni az esküvőknél.
Egyik sem ritka név. Nézd meg, hogy 5 évvel 1864 előtt és után született-e ilyen nevű házaspárnak gyereke Aradon. Ha ez a hazaspár a keresett ős, Tóth Mária valszeg nem első gyerek volt, 1863.ban vagy 1864 elején születhetett testvére.
Tudom, hogy az 1770-es években viszonylag korán kötöttek házasságot, de az leginkább a lányokra volt jellemző, hogy 16 vagy akár 15 éves (vagy néhány esetben még korábban) kor körül házasodtak. Saját megfigyelés alapján a fiúk 18 év alatt nem nagyon kötöttek házasságot.
Megnéztem a lehetséges ősök életkorát a házasság kötésekor. Az egyik fiú 16 éves és 3 hónapos volt, míg a másik 17 éves és 10,5 hónapos a kérdéses időpontban.
Tapasztalatotok alapján az idősebb fiú a valószínűbb, mint vőlegény?
Tóth Mária (1864.nov.11-én született Aradon) szüleit keresve találtam egy megfelelőnek tűnő házassági bejegyzést 1862.szept. 8-án Aradon (Franciscus Tóth és Mária Kovács): 1861 és 1864 kozott nem volt másik házasság ilyen nevűek között. Ők lennének azok ? Vagy keressek tovább ?
A lélekszám most már egyenletesen szaporodik, velük együtt gazdagodik a falu. 1729-ben 57 jobbágygazda élt a településen, munkájukat 15 munkabíró fiú segítette. A gazdaságilag is rendezett állapotokat tükrözi, hogy a falunak malma is volt egy tavon. Az állattartást szolgálta a nem túl nagy területű rét, ami azonban jó évben ellátta a nyilván félrideg tartású állatokat téli takarmánnyal. A községben kocsma és mészárszék működött egész éven át. A látványosnak is nevezhető fejlődést az 1768-i úrbéri szabályozás is rögzítette. Nevezetesen ekkor már 26 1/2 telket állapítottak meg. Ebből 5 egészhelyes, 42 gazdának pedig félhelyes föld jutott, míg 21 házas- és 18 házatlan zsellér élt a faluban.
mondjuk nem nagy, talán más adatokat is érdemes felkutatni (nem tudom mi lehet Láziról)
A halotti anyakönyveknél sajnos még az sincs leírva, hogy a meghalt gyermek fiú volt-e, vagy lány. Néha csak annyi van, hogy "gyermeke" vagy "baba" itt csak a meghalt gyermek életkorából tudok tippelni, de az nem stimmel, így ez sem segít sajnos.
mondjuk próbáld feltérképezni mindkettő házasságát és gyerekek születését, talán abból is kijöhet valami, de elképzelhető, hogy marad az, hogy mindkettőt nyilvántartod, de nem tudsz dönteni.
Nekem is van sajna ilyen...
reméljük, hogy munkád révén a családodban legalább mostantól nem lesz ilyen a jövőre nézve...
Sajnos a házassági anyakönyvben sincs a szülők neve feltüntetve és mivel a születési dátumok között is csak 5 hónap különbség van nagyon nehéz belőni, melyikük lehetett. A halotti anyakönyvben is csak az áll, hogy 77 éves volt amikor meghalt, de ott sincs feltüntetve a feleség neve... A közeli születési dátumok miatt pedig bármelyikükre vonatkozhat a halotti anyakönyv is. (Sajnos a tapasztalat az, hogy nem volt túl pontos annak idején az életkor meghatározás.)
hát sajnos tovább kell menned (két élő volt hasonló névvel a faluban a házasságkötésnél), sajna meg kell keresned a halottikat, hátha ott van a feleség, stb...
(vannak esetek sajna amikor nem lesz elég infó biztosra menni, akkor esetleg megpróbálhatod mindkettőt lekövetni, és itt lesz duplikációd - valamelyik az igazi, de nem tudod melyik...)
Sziasztok! Egy kis gondban vagyok... Fekete Ferenc nevű ősömet keresem Láziban. Az adott időszakban (1760-as évek vége 1770-es évek eleje) 3 gyermek született ezen a néven. Egyet siketült kizárnom a halotti anyakönyvek alapján, viszont a másik kettőről nem találok az esküvőig halotti anyakönyvi bejegyzést. A házassági anyakönyvben nincs feltüntetve a szülők neve, így elakadtam. Van valakinek valami ötlete, hogy hogyan tovább, vagy ez a szál elakadt?
Mindkettőben Budapest VI.kerület szerepel születési helyként.
Apa: Kovaltsik János, anya: Sztraka Anna, férj: Vasinka Béla.
A testvérek másik anyától (Faragó Zsófia)vannak, Sztraka Anna 1911-ben meghalt.
A házasságkötéskor Kovaltsik János a VIII.kerületi Déryné utcában, Sztraka Anna szintén ebben a kerületben a Horánszky utcában lakott. Utóbbi itt halt meg 1911-ben, feltételezem, itt laktak együtt.
Más : ha valakinél a házasságkötés (1930) bejegyzésénél UB 5/1937 szerepel, az jó eséllyel a halálozás lehet? Nem találtam meg sem az azonos településen, sem ott, ahol még előfordulhatna...
esetleg a halotti megkeresése, esetleg a születési megkeresése (persze ez szinte kizárt), a település megkeresése, ahol meghalt, a temető megkeresése, DNS teszt a leszármazottnak, és ez alapján család keresése, jogi ügyeket nézni (lehetett letartóztatott), földhivatal, és vagy cégek, ott szerződések megnézése (persze ez nem valószínű, hogy többet ad, mint amit már tudsz),...
Örökbefogadott személy. Születési hely és idő van meg, ill. anyja neve. Nem szeretnénk kapcsolatot létesíteni a szülőkkel, családdal, csupán kutatási céllal keressük az eredetet. Egyébként is az örökbefogadott személy már halott. Az örökbefogadás a Rákosi rendszer sötét időszakában történt.
Ó, nagyon szépen köszönöm ! Elnézést, nem találom a válasz gombot...
Az "itt esk." à megjegyzés rovatban azt jelenti, hogy ott esküdtek ? Ha igen, akkor végre az is meglesz !
Hogy lehet gyorsan keresni a Familysearch-on nem indexàlt dokumentumokat, anélkül, hogy végig kelljen lapozni adott esetben több év anyakönyvét ? Vagy Budapest esetében több kerületben egyszerre keresni egy adott év bejegyzéseit ?
Segítséget szeretnék kérni tőletek a következő felmenőimmel kapcsolatban:
Kovaltsik (variációk: Kováltsik/Kovalcsik) Margit Jozefa (néhol Jozefina) 1904. december 22-én született Budapesten a VI. kerületben a halotti anyakönyv (Dunaújváros, 1961) szerint, de a Familysearch-on nem találom a VI. kerületi anyakönyvben sem 1904-ben, sem 1905 elején. A család a VIII. kerületben lakott, ott sincs.
Tóth Mária 1864.november 11-én született Aradon az 1953-as dunavecsei halotti anyakönyvben, de az aradi 1864-es születettek kozott nem találom.
Vasinka Albert 1903. novemberben érkezett New Yorkba 19 évesen. A család a Józsefvárosban lakott, egy báty 1882-ben, egy öcs 1886-ban született. Albertet nem találom. Az 1884-es anyakönyvbol egy oldal hiányzik a Familysearch-on, a december 21-én kereszteltek. Ez a lap vajon az eredeti anyakönyvbol is hiányzik ?
Az 1913-as helységnévtár Kisgyántnak hívja a Pincehelyhez tartozó pusztát, az 1873-as pedig Kis-Gyantának, de az anyakönyvbe következetesen Gyántot írtak.
Úgy sejtem, itt egyetlen dolog okozhatott eltérést, ha a vőlegény nem jól mondta be a korát. Akár mert nem tudta pontosan, akár mert a húszéves menyasszony mellett sokallta a maga 29 évét. :)
Igen, elvileg meg is nősülhetett újra. Sajnos több adatot még nem találtam róla, de rajta vagyok. A családi emlékezet nem terjed ideáig, viszont az anyakönyvek alapján van a környéken egy másik bokornyi Salamon, akikről ez a család semmit se tud. Talán kiderül, hogy kapcsolódnak valahol, esetleg pont itt. :)
Egyetértek rferi-vel, simán lehet eltérés. Mit tudsz még róla? Halotti AK vagy 2. házassági? (Mivel Horváth Julianna 1896 előtt meghalt, lehet, hogy újraházasodott).
Sziasztok! Voltunk Bogláron, de egy haláleset miatt a családfakutatás kicsit háttérbe szorult. Pár hónap múlva viszont talán előkerül pár irat, akkor majd elmegyünk újra.
Addig is segítenétek ebben?
Salamon István és Horváth Júlia 1872. május 12-én házasodtak össze. A vőlegény ekkor 26 éves volt, vagyis 1846 körül születhetett.
Keresem Salamon István születését, de csak 1843. november 10-én találok ilyen nevűt, Salamon István és Nagy Katalin szülőkkel.
Lehet magyarázni valamivel ezt a három év eltérést, vagy máshol kell keresgélni?
Sziasztok! Töltöttem fel néhány battonyai görögkeleti anyakönyvi kivonatot. Reménykedem, hogy az őseim is köztük vannak. Szeretném a segítségeteket kérni a lefordításukra.
"A szabadságharc bukása után következő osztrák elnyomás két dologban is kedvezett Baracskának. Először is községgé szervezték, mert most már nem volt érdemes tartani a közbirtokosságnak sem a puszta" jogállapotot, a kormány különben sem kedvezett a közbirtosoknak, sőt elvileg már most Baracskához csatolták az addig teljesen önálló Szentivánpusztát (Kajászószentiván, amit némelyek Felsőszentivánnak is neveztek, de ezt hamarosan elhagyták, mert ezt a nevet más helység viselte)."
Köszönöm szépen, ez kicsapta a biztosítékot pár embernél. Gondosan ápolják az emlékét, halottak napján virágot visznek a háborús hősök emlékművéhez, ahova SJ neve is fel van írta, de mindeddig azt hitték, hogy a (jelenleg) szerbiai Zomborban halt meg. Most nagy olvasásba kezdtek. Van itt még keresnivaló, bőven.
Úgy gondolom, mi mindannyian tanulunk egymástól (én legalább is sokat tanulok tőletek), igen, a hibákból is, és attól vagyunk sikeresek, hogy együtt kutatunk. Abban pedig igazad van, hogy minden adatot rögzíteni kell, hogy később visszakereshető legyen, és ne az emlékezetünkre kelljen hagyatkozni.
Apropó, mi a helyzet a Salamon János Simon Irén vonallal? Simon Irén születési ideje (1932) alapján valamikor az 50-es években házasodhattak. Salamon János pedig, a korábban idézett újságcikk szerint, Bogláron élt. Látogatás a plébánián? Írni az anyakönyvvezetőnek? (Ha rokon vagy ezt megteheted a védett időszakon belül is). Kis fénykép-, és igazolvány/anyakönyvi kivonat nézegetés egy kávé mellett néhány idősebb rokonnal? Picit több info megosztása a kutatótársakkal? :-)
A cs. és kir. 44. gyalogezredről szóló könyv részben elérhető az MTDA és teljesen az ADT (fizetős) oldalán. A könyv 66. (65.) oldalán írnak a 21-i eseményekről, amiből kiderül, az ezred ekkoriban, és a levél is ezt írja, a galíciai Sztary Szambor ostromával volt elfoglalva.
Érdemes lenne írni a Hadtörténelmi Levéltár bécsi kirendeltségének, hátha náluk van valami Salamonról. (Nevet, egységet, születési helyet és születési évet írj a levélbe, hogy könnyebb legyen beazonosítaniuk a keresett személyt.)
oblass: Tudtuk, hogy SJ elesett az I. világháborúban, megtaláltuk ezt a levelezőlapot is. A halotti bizonyítvány viszont nincs meg, azt nem tudtam belinkelni.
A házasság feltételezett időpontja családi közlés volt, eleve pontatlan, de én még rontottam is rajta. Csoda, hogy megtaláltátok.
Líra: Pont olyan szépen, módszeresen, forráskritikával stb. szeretnék kutatni ahogy oblass írja. Próbálom is. Rendszerezem a találatokat, rögzítem a forrásokat, naplózom a tevékenységeket. De így is csak csak kóválygok, mint vasorrú bába a trafóházban. Nem értem a források rendszerét, belekeveredek, elírom, elvesztem, elfelejtem, és rosszul vagyok, ha látom, mit barmoltam össze. Persze így is örülök neki, különben nem csinálnám. De majd a következő életemben talán bölcsész leszek. :)
Köszönöm, én a halotti AK bejegyzésre gondoltam. Megnéztem a boglári anyakönyvet 1914-1925 között, de ott nem találtam (miközben számos elesett boglári illetőségű katona szerepel benne). Általában egy hivatalos bírósági végzés alapján nyilvánítanak egy eltűnt/elesett katonát halottnak. Pl. 1914-ben harc közben eltűnt dédapámat csak 1940-ben nyilvánították halottá egy örökösödési ügy kapcsán, akkor került be az egri halotti anyakönyvbe.
de tényleg jó érzés látni, ahogy itt dolgoznak a kutatótársak, sokat tanulok belőle, de azt is jó látni, hogy valaki most megtudott valamit a felmenőiről (végül is ezért az örömért csináljuk magunknak is).
Jó érzés látni, hogy a kutatói együttműködés eredményes volt a boglári Salamon-Horváth és Kerekes-Horváth házaspár adatainak összerakásában. Külön elismerés BA.Gel-nek a kiváló megfejtésért. Én a magam számára néhány tanulságot azért levontam, amelyet szívesen megosztok veletek:
Ne csak a már ismert adatokra kérdezzünk rá, hanem kérjünk hozzá linkeket is (ahogy Némedi László __ tette).
Minden adatot ellenőrizzünk le, ne fogadjunk el feltételezéseket (jelen esetben azt, hogy a házasságra 1914 és 1916 között került sor).
Az UB különféle okokból kerülhet egy anyakönyvbe, mi (babramama és én) azt feltételeztük, hogy a házasságkötést és a névváltoztatást jegyezték be 1914-ben. Én a boglári AK-ben visszamentem 1911-ig, fel sem merült bennem, hogy a házasságkötésre már 1909-ben sor került.
@ Neofrix Baszmacs: A világháborús veszteséglista szép találat, ha jól értem ez korábban nem volt is mert számodra. Már csak a teljesség kedvéért be kellene linkelni a Halotti AK-i bejegyzést is, ha megvan! Én nem találtam, általában lakóhely, vagy illetékesség alapján írták be.
Nem elég, hogy fiatalon meghalt szegény, még "körözési listára" is tették... Ki tudja, hogy bujkált-e, vagy csak a hivatal nem találta? A Somogyfajszban régebben kételkedtem, de végül engem is Salamon Terézia és népes családja győzött meg, hogy talán tényleg ott született. :)
A születési anyakönyv nincs meg 1883-tól, mert a szovjet katonák összetépték, valószinű, hogy az anyja halálozási bejegyzése is áldozatul esett a pusztitásnak.
Salamon József Somogyfajszon született. Ezt onnan tudjuk, hogy 1914-ben Zombornál elesett, és a veszteségnyilvántartásban szerepel a születési helye.
Egyébként nagy volt az izgalom meg az öröm a család idősebbjei közt, jó pár kérdésükre választ kaptak. Sokat vitatott ügy volt Horváth Rozália mindkét házassága, a nyolcéves Salamon Margit halála. Még Simon Irén a nagy családi kérdés, de majdcsak előkerül ő is.
A házassági bejegyzésből meglett Klachl Pál születése is, ami a városlődi akv.-ben van, de Úrkúton született. Itt kiderül, hogy 1921-ben változtatta a nevét Kerekesre.
S. Józsefnek és Horváth Rozáliának született egy Margit nevű lánya is, aki 1923-ben 8 évesen meghalt. Érdekes, hogy az apa itt néhai S. János néven szerepel, de a bejelentő Kerekes Pál.
Kerestem S. József születését is, de az FS keresője nem találja, sem Szőlősgyörökön, de sehol máshol sem... A szülőknek volt ugyan egy 1883-ban született József nevű gyermeke, de ő a következő évben meghalt...
Az ő házasságijuk Szőlősgyörökön 1872. máj. 12-én:
Horváth Rozália (1892-1986. an. Mayer Erzsébet), balatonboglári lakos és Kerekes Pál (több adatot nem tudok róla, most derült csak ki, hogy ő nem balatonboglári volt, talán budapesti) házassági adatait keresem.
Akkor már ide írok egy másikat is, amivel elakadtam. Ő elvileg a nem kutatható sávba esik, de hátha
Simon Irén (született Balatonszentgyörgy, 1932-2000, an. Simon Anna (igen, két Simon házassága), valamint Salamon János (1909-1985, an. Horváth Rozália) balatonboglári lakos házassági adatait keresem.
Örülnék, ha valaki meg tudná találni őket, vagy valami útmutatás tudna adni, merre, milyen módszerrel keressem.
persze lehet, hogy a nagy kivándorlás környékén kimentek, ott összeházasodtak, és a nagy vissza jövetelkor hazajöttek, de ez azért a nagy háború előtt történt, nem alatta, így nem valószínű...
Azt én sem tudom kibogozni, hogy mit írtak 1906-ban az anyakönyvi kerületről, de a változás rövid életű volt: az 1913-as helységnévtár szerint Balatonbogláron "ak. helyben".
Két balatonboglári lakos házasságát keresem. 1914 és 1916 között házasodhattak össze.
Innen kiderül, hogy 1906-ban Boglár, mint anyakönyvi kerület megszűnt, és ha jól betűzöm, akkor Szőllősgyörökön folytatódik az anyakönyvezés.
Nosza, lássuk Szőlősgyörök anyakönyvét! 1914 és 1916 között nem találtam őket. Nincs ezzel semmi gond, hiszen akár a Bahamákra is elmehettek házasodni. A gond ott van, hogy ezekben az anyakönyvekben a jelzett időszakban csupán egyetlenegy boglári házasulandó szerepel.
Gyanús, hogy mégsem Szőlősgyörökön vezették a bogláriakat. Segítenétek kitalálni, hogy hol?
A tulajdoni lapok miatt gondoltam, hogy itt is ez van. Ott a földhivatalban azt mondták, náluk a 90-es évektől vannak a dokumentumok, a régebbieket átadták a levéltáraknak.
Sajnálom amúgy én is, hogy a mormonok az eredetik helyett a másolatokat fényképezték, jó lenne az őseink eredeti aláírásait látni másoló írása helyett.
Én úgy tudom, hogy az eredetik az anyakönyvi hivatalban maradtak. (És általában manapság nem lehet beléjük nézni.) A másodpéldányok kerültek a levéltárakba.
De jó! Eddig mindig csak a rekordokra keresgéltem, de most kitágult a horizont. :) Persze még semmit sem értek belőle, de amit konkrétan kerestem, azt már megtaláltam. Most újra előveszem a régi zsákutcákat, mire a végére érek, tán megértek valamit a rendszerből. Köszönöm!
Többrészes filmekről lévén szó, oda kell figyelni az "item" számra a fényképezőgép-ikonra való kattintás előtt. (Az a gomb mindig a film elejére visz.)
A katalógusról tudni kell, hogy most már két éve nem frissítették, tehát az új (gépi) indexekről nem tud. Azokat a filmszámra keresve (csillaggal "párnázva") lehet megtalálni. Például:
Igen, köszönöm szépen a segítséget, én is így gondolom, de még mindig ez volt a legközelebb a cseh, csehi, cséb és cseb nevű, vagy végződésű településnevek közül Zilahhoz. (Egyetértek elírás lesz a születési hely.)
A Hungaricanara, más iratok mellett felkerültek zsidó anyakönyvek is. Egy része fent van a Familysearch-ön, de van olyan ami nincsen (pl.: hevesi anyakönyvek), ugyanakkor sok település anyakönyve a mormonok oldalán elérhető és a Hungaricanan nincsen. (Néhol kavarodás is van pl.: a karcagi anyakönyveknek csupán töredéke Karcag, inkább Kunmadaras, Abádszalók és Tiszaszentimre).
nem találtam semmit, de elég valószerűtlen, hogy Zilahon dolgozik, de Szilágcsehiben él (persze nem lehetetlen), az L. betű talán elírás, így bármi lehet...
A Familysearchön a (magyar állami anyakönyveknél biztosan) jó néhány találatnál szétválasztódtak a rokoni kapcsolatok, és ezeknél szülőkön, vagy házastársakon keresztül nem lehet rákeresni a személyre és az anyakönyv oldalán sem látszódik, hogy indexelve lennének a többiek. A személy adatlapján keresztül már igen, de nem rokonként. Jelentve lett a Familysearchnek, talán tesznek ellene valamit.
Az 1888. márc. 4-én született Darvas (Guttman) Sándor születési helyét szeretném kideríteni. A Macse Névváltoztatások adatbázisa szerint L.-Cséh. A Pénzügyi Közlönyből tudni, hogy a születési évében az apja a zilahi adóhivatalnál dolgozott, majd az év végén a nagykárolyi adóhivatalhoz került. Van bárkinek ötlete, hogy mi lehet L.-Cséh? Szilágycseh esetleg?
Aki a Billiongravesen indexel kérem figyeljen arra, hogy a férjezett utónév (pl.: Jánosné) nem vezetéknév, tehát nem abba a mezőbe kell beírni. A leánykori név alatt pedig az oldal a leánykori családnevet érti, ha oda írjuk be a leánykori keresztnevet, akkor ha a keresztnévre keresünk rá, nem ad ki találatot.
Az én nevem Dávid és az Ancytree:t képviselem. Valaha gondolkozott azon hogy nyomtatott formára vagy esetleg képre jelenítse az ősi családját? Ancytree megtálta önnek a megoldást. Látogassa meg weboldalunkat és az elképzeléseit megtalalja.
Igen, volt. Érdekes, mert a görögkatolikus anyakönyvben nem találtam semmi nyomát, és a keresztelésénél is római katolikusnak írták (mindkét bejegyzés a római katolikus anyakönyvből van).
Szerintem a 10. rubrikában:" In Coemt. Csicser Ecc G. C. 12a Oct." A csicseri görögkatolikus? temetőben október 12-én. Volt ott görögkatolikus közösség is? A halál okánál: "febris nervosa", idegláz.
A D_ella lehet, hogy Domicella, mint a keresztanyjánál? Tehát szerzetesnő? Ezekben a rövidítésekben nem vagyok biztos. Illetve az életkor utáni 3 rubrikában sem.
Prelleg volt oly kedves, hogy kikutatta Császár (alias Kayser) György operaszerző családfáját. https://www.familysearch.org/tree/person/details/LWNL-1YX Az operaszerző Ausztriában született 1813-ban, míg az én oldalági Kaysereim 1750 körül már Magyarországon éltek. 1794-ben hagyták el a Kayser nevet, onnantól Császárként anyakönyvezték őket. Valami közös ős talán lehetett, mert mindketten német vagy osztrák területről származtak. De ez kideríthetetlen.
Próbálom megérteni, hogy Császár (alias Kaiser/Kayser) György, aki, mint írod, oldalági rokonod, az a zeneszerző és karmester (1813-1850), vagy csak őt találtad ("eddigi gyűjtésed") és egy Fejér megyei, Szár községből származó Császár/Kaiser Györgyöt keresel? Az operaszerző nem Fejér megyében született és apja nem Mihály volt (legalább is a FS szerint). Mi tudható a te Györgyödről? Nincs meg a születési és halotti anyakönyve, esetleg a házassági? vagy családi legenda?
Véletlenül tévest írtam. Császár (alias Kayser) Mihályról csak annyi tudható, hogy első gyermeke Andreas a Fejér megyei Szár községben született 1755-ben. Az összes többi (15) már Pécsváradon. Kayser Mihály a halottija alapján 1725-ben született. Nem tudni hol. Meghalt Pécsen 1801 május 3.-án. Szár községből korábbi anyakönyvek nem találhatók a fs-en.
Köszönöm a segítséget. Az oldalági felmenőim között szerepelnek a pacséri Császárok (alias Kayserek). Császár Mihály a Fejér megyei Szár községből származott. (Érdekesség, hogy ezt a falut szinte kizárólag németek vagy osztrákok lakták 1820 körül.) Mihálynak két feleségtől 16 gyermeke született. Szluha Márton: Bács-Bodrog vármegye nemes családjai könyvének 55. oldalán a következőket írja: "II. Lipót király 1790. nov. 18-án Pozsonyban címeres nemeslevelet ad Császár alias Kayser János-Mihálynak a vallásalap pécsváradi uradalma perceptorának és Márton, Lipót, Ferdinánd, Xavér-Ferenc, Mihály, József, Éva és Franciska gyermekeinek. (Liber Regius LV.166)" Ez után még ír a pacséri előnévről, és egyéb adatokat is közöl a családról. Császár (alias Kayser) György operaszerző születési időpontja alapján lehetne Mihály leszármazottja, de Mihálynak csak egy Joannes nevű gyermeke született, azonban ő 2 éves korában meghalt.
remj: Még annyi kiegészítést, hogy a klosterneuburgi anyakönyvben csak Györgyöt találtam meg. Az Ancestry bécsi keresztelési adatbázisában van néhány gyerek indexelve ugyanilyen nevű szülőktől. Nincs ancestrys előfizetésem, ezért nem tudtam megnézni, de az, hogy György a halottijába, mint bécsi születésű lett bejegyezve, azt sejteti, hogy ők György testvérei lesznek. (A házassági anyakönyvben helyesen adták meg a születési helyet.) A klosterneuburgi anyakönyvi bejegyzésben leírták, hogy mi az apa foglalkozása, de nem tudtam kiolvasni, valamilyen hivatalnok.
JPmiaou: Szerintem arra gondolt remj, hogy a kellő zenei képzéshez vagyonosabb családból kellett jönnie Kaisernek. Kirchlehner család nemesi rangjáról nem tudok, a Nadányi ág (hacsak nem örökbefogadás történt), nem lett volna jogosult a nemesi előnév használatára, annak ellenére, hogy megtették. Scribaék nemességénél annyi előrelépés van, hogy az 1884-es családi könyv szerint Scriba Vilmos (K. Emília sógora) nagyapjának életrajza ezt írja: "Nachdem er später in den erblichen Adelsstand des Oesterreichischen Kaiserstaates erhoben worden und zum Major avanciert war, trat er wegen eingetretener Erblindung mit dem Charakter eines Obersten in den Pensionsstand." (+ a merani protestáns anyakönyvek elérhetőek a Kirchenbücher Südtirol Findbuch oldalán.)
Kíváncsi vagyok, hogy mi köze a nemességnek a zeneszerzéshez.
Amúgy Kirchlehner Emilia (Császár György felesége) Szent-Györgyi Albert dédanyjának unokahúga.
A Kaiser/Császár családról nem sokat tudok, de a Kirchlehnerék városi kézművesek voltak, és az anyakönyvek nem említenek nemességet. (Legalábbis én nem látom nyomát, de prelleg erről talán többet tud; ő sokkal jobban boldogul azzal a nyamvadt német kézírással, mint én. Ezúttal is köszönet neki az FS-re rakott sok munkáért!)
Keresem Császár (korábban Kayser) György születési anyakönyvét. Egy közelítőt találtam az fs-en, de ő nem volt nemes (talán egyszerű jobbágy család), ezért kizártnak tartom, hogy operát szerzett volna. A halottiját is kerestem egész Budapesten, de azt sem találtam. Eddigi gyűjtéseim: "Császár György: Kaiser (1813 nov.2 Pest, 1850. aug. 20.): zeneszerző és karmester. A pesti Nemzeti Színháznál működött mint elsőhegedűs, majd karmester. Kunok c. operája a maga korában népszerűségre tett szert. M. Operák: Kunok (1848); Morsinai Erzsébet (1850). Császár (előbb Kaiser) György, magyar zeneiró, szül. 1813. nov. 2-án ; megh. mint a nemzeti színház karmestere 1850. aug. 20-án. Művei: A kunok, s Morsinay Erzsébet (dalművek), stb. OCTOBER 27-ikén : KUNOK Ered. opera 4 flub. Irta Kirchlehner F. Zenéjét Császár György. Karmester: Doppler K. Rendező: Szigligeti. 1. sikerrel előadott Kunok, melynek zenéjét Császár György (1813-1850), eredeti nevén Kaiser zeneszerzőkarmester, a pesti Nemzeti Színház első hegedűse, majd másodkarmestere szerezte. A háromfelvonásos operát Kolozsvárott 1851. szeptember 10-én játszották először. Szövegét Császár apósa, Kirchlehner Ferenc írta. A Kunok hibái és idegenszerűsége ellenére népszerű maradt és a hatvanas években is színre került...Változások a hangászkarban. Kirchlehner úr helyét elfoglalja Kohn úr 85 ft (váltó) fizetéssel i-ső novembertől kezdve. Szintén Kaiser úr havi fizetése felvitetett 85 ftra (váltó). Erkel Ferenc karmes. Pest, 1839. 11. 14.44" Kirchlehner Ferenc (az apósa) az operaház igazgatója volt a Bach korszakban.
Kedves scarabeus, nincsenek. Érdemes lenne a macse levelezőlistán rákérdezni, hogy a Familysearch-ön kikeresett számú filmet valaki letöltötte-e még a régi szép időkben.
Érdekelne, hogy Mezőkövesdről 1908 utáni anyakönyvi adatok (akár indexelten, akár anélkül) rendelkezésre állnak-e MACSE-tagoknak, mert ha igen, akkor én is becsatlakozom.
Próbálj írni a Hungaricananak, hogy a debreceni anyakönyvek lapjait az elvileg kutatható időszakban (házassági anyakönyvek 1946. december 31-ig, halotti anyakönyvek 1991. december 31-ig) tegyék elérhetővé. Remélhetőleg válaszolni fognak. https://www.hungaricana.hu/hu/kapcsolat/
(Ha az anyakönyvvezető évekre lebontva egybe írta kereszteléseket, házasságokat és haláleseteket, akkor továbbra sem lesz kutatható, de ha külön vette az eseteket az anyakönyvön belül, akkor a feltöltők hibáztak, és elvileg kijavíthatják.)
Nem értek egyet, az R betű teljesen egyértelmű, mert azt máshol is ugyanígy írja a bejegyző. Zérnek olvasom, de ha az nem értelmes megfejtés, akkor Zár
Ha esetleg valaki még azt gondolta, hogy ha a házaspár neve pontosan egyezik, és a helység is, akkor biztos, hogy ugyanazok, hááát... Már második ősömet találtam, ahol az apáról elnevezett fiú az anyjáéval egyező nevű lányt vett feleségül.
Egyik: Bana, Komárom vármegye, Szakál István (1778-1827) és Molnár Ersébet (1778-1843) fia Szakál István (1814-1898) 1838-ban feleségül vette Molnár Ersébetet (1816-1900).
Másik: Pornó, Vas vármegye, Gaiter György (1806-1868) és Windisch Mária (1820-1865) fia Gaiter György (1847-?) 1872-ben feleségül vette Windisch Máriát (1852-?).
Van egy majdnem-harmadik is: Szarvas, Békés vármegye, Litauszky György (1782-1835) és Szlovák Anna (1784-1857) fia Litavszky István (1817-?) 1839-ben feleségül vette Szlovák Annát (1821-1899). (György fiuk felesége is Anna volt, de Kovács, nem Szlovák.)
Három különböző helyen, három különböző nemzetiség (magyar, német, tót), három különböző vallás (református, katolikus, evangélikus), de egyformán a családfakutató összekavarására leginkább alkalmas viselkedés. :-)
Korsós Eszter Benő születésekor még élt, így az apa nem lehet az 1867-ben születettt Sándor.
Szerintem visszafelé kellene elindulnod.
Lédeczi Benő *Cegléd, 1910.11.11 Sz. Lédeczi Sándor Peszeki Julianna - +Bp, VIII. 1952.04.16 (41 éves) HK: Bp. VIII. 1937.07.04 F1: Stettner Terézia *Pusztavám, 1912.04.08 Sz: Stettner János Stettner Mária - +N/A
Szia! Igazából ennek a Sándornak és a Ceglédi későbbi Lédeczi Benőnek a kapcsolatát keresném. Élnek ma is Sándor leszármazottai Lajosmizsén. Cegléden él ma egy idős Benő, akinek az apja is Benő volt.
Azt már megtudtam, hogy Ceglédi származásúak a Lajosmizseiek is, és találtam Benőt, Sándor apaságút.Viszont sok ceglédi L.Sándor van akkoriban. Gondoltam, talán a Sándor, hogy 30 éves, lehet volt előző házassága. Viszont azt lehet megjegyezték volna a házasságin.
Szóval a Lajosmizsei "kontaktot" akarom megtalálni a ceglédivel.
A Lédeczi Sámuel - Szüle Judit házaspárnak 1862-1885 között 5 gyereke is született Cegléden. Melyikre vagy kíváncsi? És feltöltenéd a linket az 1897-es házassághoz?
A I. világháborús kitüntetések mutatócéduláinak a levéltári anyaga megmaradt? Van egy találatom, de mivel sem a sorozási sem pedig a születési hely és év sincs megadva nem biztos, hogy az egyik felmenőmet találtam meg. Az AB, OB (kitüntetés) rövidítések mit jelentenek. B=bronz?
Az Adatbázisok Online oldalon az utóbbi 1-2 hónapban új tartalmak (képes adatbázisok) jelentek meg. Azoknak, akik nem tudtak ezekről: HM HIM Hadtörténelmi Levéltára I. világháborús kitüntetések mutatócédulái, A m. kir. 2. honvéd hadsereg iratai, 19401944, Magyar Hadifogoly Híradó (keleti és nyugati hadszínterek hadifoglyainak és hozzátartozóinak neveivel), Magyar Királyi Belügyminisztérium államrendészeti kartotékrendszere Csendőrkartonok (Kommunista és kommunistagyanús személyek adatlapjai).
Az egyik legjobb kárpátaljai családfakutatással foglalkozó oldal, a Carpathian Reflections sajnos megszűnik.
MCA-001, 24507. hsz.: Igazad van, és ahogy utóbb utána olvastam, kiderült számomra, a Horthy korszak további időszakából a névváltoztatással kapcsolatos iratok csak töredékesen maradtak fenn.
killbill1980: Először nem értettem, miért válaszoltál a 24503. hsz.-ra, de aztán rájöttem. Nem megkérdőjeleztem a leírtakat, csak mikor elkezdtem írni a hozzászólásomat, a tiedé még nem látszott és mire végeztem és elküldtem, addigra már te is elküldted.
Középen a szöveg: "Későbbi házasság által törvényesíttetett 1867(-ben)".
Az utolsó oszlopban: A tanúk Zelenai Imre és Zelenai Pál jelenletében ennek a gyermek atyja a gyermeket magáénak ismerte el [... a későbbi házasságkötés során is?] Az anya neve Julianna el van irva, helyesen Franciska Tonhaizer, Stibla Ferenc özvegye.
Kérlek segítsetek a csatolt latin szöveg fordításban. A 18-as sorban Josephus tényleges szüleire lennék kíváncsi, és a megjegyzésben lévő latin szövegre. Hogyan kapcsolódik Molnár Josepushoz, és Tanhauser Franciskához. Középen a latin szöveg 1867-el mi jelent.
Bocsánat, ha már korábban volt szó róla, én csak most fedeztem fel és nagyon örvendezek: Tatabánya és elődtelepüléseinek 1895 utáni katolikus anyakönyvei végre hozzáférhetőek a matricula.hu-n.
Ezek szerint Tatabánya-Óváros hozzáadására is lehet számítani a jövőben. A fehér foltok Felsőgalla 1933-65 közötti halotti anyakönyvei maradnak, azok, úgy látszik, nem kerültek hozzájuk.
(Ugyanitt jó hír, hogy bár közben fizetőssé tették a korábban ingyenesen megnézhető, 1745-1776 közötti Fejér megyei lélekösszeírásokat, ezúttal olvasható, jól felbontású szkennelésekhez lehet hozzáférni.)
Jobban hunyorogva Soyka Anna születési helye nekem "Western Hungary"-nak tűnik. A Place of Birth mező fejlécében pedig "If foreign born, give country in which birthplace was situated on January 1, 1937" szerepel. Eddig csak a keleti megyékben kerestem a Tilka családot, de lehet, hogy Nyugat-Magyarországon találkoztak? Az amerikai kutató szerint Soyka Anna és Tilka István Magyarországon házasodtak össze 1910 előtt, de nincs forrás megjelölve.
@ oblass Igen, én is nagyon szeretnék egy Tilka & Haala házassági anyakönyvet találni, mert az sok mindent elárulna. Sajna eddig semmi, sőt, Tilka Borbálán kívül más gyereküket sem találtam. Mivel 1928-ban mind a ketten "néhaiként" szerepelnek a lányuk házassági anyakönyvi bejegyzésében, arra tippelek, hogy korán meghaltak. Ha Stephan Nicolaus Tilka tényleg az én Tilka Miklós Istvánom, akkor Haala Ernesztia lehet, már 1910 előtt meghalt.
Egy forrásom van Tilka Miklósról (a lánya házassági anyakönyve) és egy Tilka Miklós Istvánról (az ő születési anyakönyve), szóval rejtély számomra, melyiket használta. Még az is felmerült bennem, hogy két külön személyről/testvérről van szó, de jelenleg ezt nem tartom valószínűnek.
Úgy nézem, az amerikai családfán szereplő Soyka Anna Dobsinán született, bár a három megjelölt forrás egyikében sem találom a város pontos megjelölését. Talán itt?
Tilka István 1888-1890 között a hajdúböszörményi református Gimnáziumban tanult, ha 1875-ben született, akkor 13-15 kora között, és itt az István nevet használhatta?
Ezek a kérdések bennem is felmerültek, de nem találtam rá választ. A gond az, hogy az FS-en sincs még minden anyakönyv feldolgozva, Osgyán evangélikus anyakönyvei közül csak a születési, de az is csak indexelve, nézegetni nem lehet, ahogy a házasságit és a halálozási sem.
Egyébként az amerikai családot valaki kutatja, érdemes lenne felvenni vele a kapcsolatot, hátha tud valamit az előző házásságról.
Azért jó lenne látni egy Tilka - Haala házasságit, vagy legalább egy gyerekük születési anyakönyvét, ahol együtt szerepelnek. A férj (apa) a Miklós, vagy az István nevet használta?
@Babramama: Klassz találat. Az Amerikába kivánorolt Stephan Nicolaus Tilka, akinek a felesége Soyka Anna lehet az 1875-ben született Miklós István, de össze tudjuk-e kötni Haala Erneszti(n)ával és Tilka Borbálával? Megözvegyül? Elválik? Az első házasságból született, 7-8 éves Borbála a békési rokonoknál marad? Vagy apja halála (1921) után hazajön?
Baji Ferenc születési bejegyzésénél az UB 1989-es, így a házassági anyakönyveben szereplő 1981-es UB valószínűleg Tilka Borbála halálára vonatkozik. Esetleg ezen el tudsz indulni. Tilka Boriska emlitve van 1921-ben:
Sziasztok! Haala Ernesztiáról keresek bármilyen információt. Az egyetlen dokumentum a létezéséről, amit eddig találtam, az a lánya házassági anyakönyvi kivonata:
A lánya (Tilka Borbála) születési ideje megvan (1903. június 18.), viszont a helye nincs. Az esküvő Békésen volt, de nem ott született, és a szüleiről (H.E. és Tilka Miklós) se találtam ott dokumentumokat, bár a békési civil anyakönyvek egy része hiányzik a FS-ről.
Az apai nagyszülei (Tilka János és Lámer Julianna) sokat költöztek: Osgyánban házasodtak 1875-ben, majd ott született két gyerekük 1875-ben (Tilka Miklós István) és 1878-ban. A következő gyerek, akit megtaláltam 1881-ben született Sajószentpéteren, majd 1884-ben Nyíregyházán a következő ismert gyerek, majd Hajdúböszörményben van még négy születés/halálozás 1885 és 1890 között. Biztos ugyanarról a családról van szó; az apa váltóőr, a gyerekek pedig szinte kivétel nélkül indóházakban születtek. A gyerekek közül legalább ketten Békésen házasodtak, szóval szerintem az egész család ott kötött ki.
A család távolabbi rokonai (főleg a Lámer ágról) még feltűnnek Salgótarjánban is.
Átnéztem az összes említett város anyakönyvi kivonatait, hátha megtalálom Tilka Borbála születési helyét és ezzel együtt Haala Ernesztiát is, de semmi. Ezután végignéztem az összes FamilySearch-ön elérhető Hajdú- és Békés-megyei születési anyakönyvi kivonatot 1903-ból, de az eredmény ugyanaz. Nem tudom, hol lenne érdemes folytatni.
Osztozom a bánatodon az anyakönyv kapcsán. Nekem is van egy ilyen, amit jó lenne látni, hátha rejt még adatokat.
Talán egyszer rászánom magam, és átkérem a filmet egy mormon kutatóközpontba. Állítólag lehet ilyet...
Érdekes vidék, környék, tájegység amit te is kutatsz. Keveredtek rendesen a népek. Voltak olyan falvak, ahol ahány felmérés, annyi eltérő választ adtak az identitásukra. Itt volt magyar-ruszin nyelvhatár is, nemcsak magyar-szlovák.
Nemzetiség szerint tömbökben is voltak a falvak, meg foltosan egymásba ékelődve is.
Gyanítom, hogy ilyen viszonyok között nem kevesen lehettek többnyelvűek, s állítólag sokan teljes értékűen beszélték ezeket.
Van néhány érdekes tanulmány a témában. Ezt csak úgy a DNS eredményeidhez. :)
Köszönöm szépen a segítséget! Gercsely az jó amúgy, származási hely. De ismét hidegzuhany, a pelejtei mikrofilmek online nem megtekinthetőek... Minden egyes felvidéki felmenőm ágán ez van :( De legalább az irányvonal megvan. Még egyszer köszönöm, nagyon hálás vagyok. A latin az megy, de ez.... :D Lassan körvonalazódnak a DNS eredményeim a családfám ezen ágán is.
Sziasztok! Jól gondolom, hogy az első sor Koncsár János - Gocsik Mária házassága? Ha igen valakitől szeretnék segítséget kérni a cirill fordításban, már nagyon régóta keresem!! Előre is köszönöm!
Hát..... azért annyira ártatlan nem lehetett, ha annyira beivott, hogy a lelkész ennek külön hangot is adott. Valószínűleg ledőlhetett megpihenni, aztán megfagyott (elvégre december volt)
Köszönöm! Valami ilyesmi jött ki nekem is a Google fordítóval.... azt nem tudom összerakni, hogy otthonról ment-e el piásan vagy hazafelé tartott. Bár a "végeredmény" miatt nem lényeges, jó lenne tudni, már csak a történelmi hitelesség miatt is.... :-)
Én sem vagyok valami nagy latinos, de ilyesmiről van szó: "szörnyű eset történt. Egy Anna nevű nőszemély, Kovács János felesége /valamilyen éjszakai összejövetel után/ eltelve a bor és egyéb italokkal (magyarán: részegen), másnap a folyóparton a híd mellett találtatott élettelenül a kilenc éves lányával együtt."
Szép Napot! Kutatásom egy fontos pontján nagyon szükséges lenne egy pár soros latin bejegyzés pontos fordítására. Sajnos magam csak a családkutatáshoz alapvető latin szavakat ismerem(?).... így ez messze meghaladja a tudásomat. Lepötyögtem a szöveget és betápláltam a Google Translate-be, de nem boldogult vele, csak sejtésem van, hogy miről is szól a bejegyzés: Dátum, majd "iste horrendum casus contigit. Foemina qunedam nomine Anna confors Johannis Kovács ex convinia puer periali noeturno, postu obruta e pago a spiritu vini et sublimati ad ucta, ultera die mane una cum filia, novenni in coeno rini prope lapideum pontem submersa, longelata et exanimis reperta" Bocs' nyilván tele van félreírásokkal....
A bejegyzés a csatolt ak. jobb oldalának legalján található.
Visszaolvasva a korábbi hozzászólásomat valójában félreérthetőnek tűnhetett első olvasatra én pusztán csak azt akartam tudni hogy az a Sipos család vajon ki lehetett, honnan jöttek, kik voltak a tagjai.
A zsidók közül rengetegen magyarosították a nevüket, főleg 80-150 évvel ezelőtt, de még a kommunizmus alatt is, szóval kevés az esélye, hogy rokonok vagytok. A Sipos amúgy is relatív gyakori név. A cigány származás pedig önmagában nem rossz, nem minden roma léhűtő. Mondom ezt úgy, hogy én sem kedvelem a többségüket.
Bocsánat de engem a Sipos család érdekel, nekem is van Sipos nevű ősöm. Egyébként én ezt a cigány származást sose hallottam. Ne feltételezzünk mér rosszat egymásról!!!!!
A névváltozás tényét mindenkor beírták az anyakönyvbe a polgári anyakönyvezés kezdete óta, mert a névváltoztatás után már mindig az új névvel kellett kiadniuk a kivonatokat, és persze tudni is akarta az állam, mi a szitu.
Ugyanakkor azok a filmek, amiken mi a polgári anyakönyveket nézzük, a másolat anyakönyvekről készültek. Az adott folyó évben az anyakönyvbe rendesen megtörténtek a bejegyzések, majd év végén, a lezáráskor egy másolati könyvbe átírtak minden bejegyzést, és azokat az anyakönyvvezető, sőt még egy másik hivatalból való anyakönyvvezető is ellenőrizte - egyezésre.
Feltűnő dolog a polgári anyakönyveknél, hogy minden aláírás ugyanattól a kéztől való - általában kivéve magát az anyakönyvvezetőit. Ő minden másolati bejegyzést maga írt alá - legalábbis ott, ahol én néztem, például Szelevényen tökéletesen érzékelhető ez.
Még ebben is komolyan vették és veszik azt, hogy az eredeti anyakönyv nem fényképezhető. Aki volt polgári esküvőn, az láthatta, hogy az anyakönyvvezető mindenkor figyelmezteti a fotóst, hogy az aláíráskor készíthet az aktusról fotót, de csak úgy, ha a könyv nem látszik olvashatóan.
Köszönöm a válaszaitokat! Annyit tudok, hogy Orbán anyja zsidó származású. Az apja származása pedig akkor nem tisztázott. A cigány származás azért sem valószínű, mert mezőgazdasági üzemmérnök és a 60-as években (de akár ma is) kevés roma lett mérnök. Mellesleg kék szeme van, ami szintén nem bizonyít semmit, de így összességében valószínűtlen a cigány származás.
Oké, de én a névváltoztatás mellett és ellen sem foglaltam állást, csak Katka02 "Ami azért is fura, mert a névváltoztatás pár évtizedes dolog lehet, tehát nyoma kell, hogy legyen", mondatára reagáltam úgy, hogy általánosságban leírtam, 1932 utáni névváltoztatások, legyen az bárkié, a Belügyminisztérium anyagai alapján nem lettek feldolgozva és online nem elérhetőek.
Nem kutattam a családfáját, ezért csak általánosságokat tudok írni. A névváltoztatás kutathatóságánál is van egy időhatár, aminél későbbi időszak még nem kutatható adatvédelem miatt. Online jelenleg 1932-ig elérhető a névváltoztatások adatbázisa.
Ha akár a családon belül él a legenda, hogy a vezetéknév felvett, akkor a családfakutatónak igen, forrást kell találni az igazolására, legyen az írott forrás, vagy a család egy olyan tagja, akinek a visszaemlékezése megbízható, mert ő maga is a névváltoztatók között volt. (A politikusoknál előfordul, hogy a felmenőikkel igyekeznek pozitívabb, vagy negatívabb képet festeni magukról/róluk igaz, vagy hamis állításokkal. Magyarországon ilyen volt például Imrédy Béla, Kozma Miklós, Szálasi Ferenc és I. Mátyás király is.)
Előre leszögezem, hogy semmilyen szinten sem szeretnék politikát belevinni a topikba!
Kíváncsiságból érdekel, hogy Orbán Viktor (vagy az apja/nagyapja) eredeti családneve tényleg Orsós volt? Rengeteg helyen lehet ezt olvasni, de bizonyítékot sehol sem mellékelnek hozzá, szóval könnyen lehet, hogy csak városi legenda. Ami azért is fura, mert a névváltoztatás pár évtizedes dolog lehet, tehát nyoma kell, hogy legyen.
Az 1793-as esküvő miatt, ha feltételezzük, hogy a 45 éves vőlegény özvegy volt és nem egy harmadik személy, inkább Mészáros Katalin férje halhatott meg két nappal Szarvasné Sibik Katalin után. Mészáros Katalin halotti bejegyzését próbáld megkeresni, az biztosan segítene.
"A férjről tudni, hogy Félegyházáról jött Jánoshalmára." A Félegyházáról származó Szarvas Mihályt épp hogy Mészáros Katalinnal lehet összekapcsolni (persze ott is rengeteg az elírás) - no de mégis mennyi az esélye annak, hogy két nap eltéréssel hal meg egy községben I. Szarvas Mihály felesége (Sibik Katalin) és II. Szarvas Mihály (Mészáros Katalin férje, aki amúgy félegyházi lakos)?
Kösz hogy utánanéztél, igyekszem majd kibogozni...
Igazad lesz az OO-t illetően, a 484. oldalon találtam rá példákat.
Hogy miért OO és SS? Az eredetét nem tudom, de a spanyolok a mai napig használják. Pl. a tartomány (comunidad autónoma) rövidítése C. A., többesszámban CC. AA.
pretium6: Azt hiszem ez az Omnibus Sacramentis provisa/-us rövidítése lesz. Hogy miért éppen "OO. SS-tis provisa"-nak és "OO. S-tis provisus"-nak rövidítik, nem tudom. Hasonlóan vagyok Szarvas Mihály beazonosításával is. A házaspár házassági bejegyzése nem segít, még a vőlegény keresztnevét is elírták. A feleség életkora biztosan hibás, nem hiszem, hogy 11-12 évesen házasodott. A férjről tudni, hogy Félegyházáról jött Jánoshalmára. Keresd meg a másik Szarvas Mihály halálát (Mészáros Katalin férjét). Mivel korábban születtek a gyermekei, ő idősebb lesz. 1793-ban házasságot kötött Szarvas Mihály (45 éves, tehát valószínűleg özvegy) Pintér Borbálával. (Valaki elég rosszul alakította át a Familysearch családfánál a Szarvas-Mészáros gyerekek adatlapjait.)
Egy kis kiolvasási segítséget szeretnék kérni: 1792.09.25-én Sibik Katalin (vezetéknév gyakran elírva), két nappal utána Szarvas Mihály lett eltemetve. Mivel Szarvas Mihály akkoriban több is élt a községben, nem vagyok biztos benne hogy ő a férj... Esetleg a neve utáni két nagy "O" jelölhet ilyesmit?
A levéltári rendszer felépítését nem ismerem, de megpróbálok válaszolni: A Magyar Nemzeti Levéltárhoz tartozik az Országos Levéltár (három budapesti épületével) és a (vár)megyei levéltárak (néhol fióklevéltár is van). Van öt városi levéltár is: Székesfehérváron, Tatabányán, Vácott, és Budapesten (a Fővárosi Levéltár). A városi levéltáraknál viszonylag egyszerű a helyzet, a várossal és a város lakóival kapcsolatos iratok vannak. Az MNL levéltárainak internetes oldalán (és a városi levéltáraknál is ez a helyzet), találhatóak a fond- és állagjegyzékek. Ezek ugyanúgy épülnek fel, és nagyjából megmutatják, hogy milyen típusú anyagokat lehet találni náluk kutatásra kikérni (https://www.eleveltar.hu/hu).
A JNSz Vármegyei Levéltár YouTube csatornáján van néhány videó, ami hasznos lehet, levéltártól függetlenül:
Valaki tudna abban segíteni, hogy melyik levéltárhoz mi tartozik? Mi az ami a MNL-hoz, mi az ami a megyei levéltárakhoz és mi az ami a megyei jogú város levéltárához?
Volt amikor útlevél ügyben írtam a megyeinek és ( le a kalappal nagyon segítőkészek voltak ) megírták, hogy nem tudnak az ügyben segíteni, de megkérdezték az adott megyei jogú várost és
ott megvan az adat. Lehet én nem kerestem ügyesen, de ez nem tiszta számomra milyen ügytípus hova tartozik? Köszönöm előre is! :)
Az biztos, hogy a központ(ok) azóta sem jöttek létre, de a családtörténeti kutatások forrásául szolgáló adatok kezelésére vonatkozó adatvédelmi jogszabályok felülvizsgálatáról sem hallottam és olvastam (a Magyar Közlönyben erre a határidő 2022. dec. 31. volt.) + Úgy tudom, hogy a meg nem kezdett projekteket halasztják.
A hozzászólás alapján feltételezem, hogy ha egyszer is meg fog valósulni ez a projekt és tényleg digitalizálva lesznek az anyakönyvek, akkor sem valószínű, hogy bárki számára online elérhetővé válnak. De ez tényleg csak feltételezés. (A Pest Vármegyei Levéltár tényleg nem sieti el a digitalizálást.)
Csabavezér: Annyi kiegészítést, hogy ezek csak bihari egyházi anyakönyvek a történelmi vármegye területéről (tehát a ma Romániában lévő települések is) és indexelve vannak.
reckon: Ha van oka, akkor talán az, hogy keverednek benne a latin és az óegyházi szláv betűs bejegyzések, ahogy a görög keleti anyakönyvekben is.
Az FS katalógusa már több, mint másfél éve nem volt frissítve, tehát az újonnan megjelenő (talán gépi) indexekről nem tud. Az indexeltséget a kereső "filmszám vagy DGS" mezőjével lehet megállapítani.
Már több ízben láttam a "plasti" nevet az előzmények között, azonban a szövegből kiderült számomra, hogy az írás nem nekem szólt, ugyanis az én kérdéseimre ( segítség kéréseimre ) a mai napig nem érkezett semmi válasz. Nyilván rosszul tettem fel a kérdéseimet. Ha esetleg még sem, úgy megköszönöm a válaszát mindenkinek.
Tudja valaki, hogy Mormonék (Family search) miért nem indexálták a görög katolikus anyakönyveket? Legalábbis B.A.Z megyében még nem láttam indexáltat. Van ennek valami központi oka, vagy ti láttatok már indexált görög katolikus anyakönyveket? Sima születési bejegyzésekre gondolok.
Jó lenne az fs-en látni, hogy ott létezi-e és majd valamikor felkerül. Komplett anyakönyvet volt már hogy kértem feltenni és aztán fel is került. Sok esetben nekem nagyon sok anyakönyvet kéne találomra végigbogarásznom, de ha ven rá esély, hogy késöbb felteszik(föleg indexelve) akkor felesleges hajszolnom, nem olyan sürgös a dolog.
A fotózás végigment a teljes állományokon, de azokból csak annyit engedtek ki a netre, ami nem ütközik a GDPR szabályokba, illetve amit az adott könyvek felett diszponáló konkrét levéltárak engedtek nekik.
Az fs-nek vannak lefotózott anyakönyvei, amik még nincsenek fenn a neten? Föleg hallotti, házassági könyvekre gondolok. Lehet azt látni valahol, hogy mi van meg nekik, amit nem tettek fel? Azt se tudom megállapítani, hogy mi van már indexelve. Látok olyat, hogy a keresögép ad találatot, de a katalógus nem kínálja fel a kereshetöséget az adott filmen.
Írtam egy részletesebb hozzászólást, elküldtem, és elszállt. Már másodszor járok így rövid idő alatt.
Én is úgy kezdem, bocsánat ezt benéztem. Amit megadtam 1886-os haláleseti dátumot Margeta Helenára, annak a beírásnak a helyes értelmezése inkább ez : idősebb (sen.) Margeta Joannes felesége Helena. És az anyakönyv szerint volt ilyen Matijko (Matejka) Helena néven. Így téged nem köt az itt megadott életkor Margeta Helena születésének keresésekor.
A belinkelt 1839-es, és a hivatkozott 1843-es házasságoknál, ahol Gigacz Jánosok házasodnak Helenákkal az nem a tied. Ők a harmadik páros. Az 1847-es Ilona születése biztosan az övék, mert van anyanév is. Továbbra is úgy gondolom, hogy az 1843-as
Péter is az lehet. A keresztszülők a lánynál Ribák János -Dudás Juli -Csepka Bori.(így a nevek, Csepka Bori egyébként Gigaczné)
A fiúnál a sorolt három és még Dudás József. Ez az egyezés talán nem véletlen.
( a görögkatolikusoknál egyszerre van a keresztelés és a konfirmáció = bérmálás, ezért vannak ennyien. )
A házasságuk időpontjának keresése miatt nem mindegy, hogy egy vagy két gyerekük született Sumjáczon.
Szóba jöhető páros lenne az 1823-as születésű G. János és az 1826-os Margeta Helena, - de itt nincs hozzá esküvői bejegyzés.
Az indexelt FS több ugyanilyen nevű személyt kiad még, pár éves születési idő eltéréssel, és belenézve az anyakönyvbe, nagyon
nagy az elírások aránya, igen sok potenciális jelölt bujkálhat még "fedőnéven". Ezzel az anyakönyvvel meg kell küzdened, nem elég belekapni, ha a pontos képet szeretnéd látni.
A párodnál a sumjáczi 1 vagy 2 gyerek után 1855-ig szünet, majd nincs tovább. Nem lehetetlen, de szokatlan a 6-9 gyerekes Gigácz családok után. Lett-e több és hol ?
Ez csak egy érdekesség az anyakönyvből : 1843-ban születik Zsatsok Mihály, anyja Gigacz Ilona. A fiú kiváltja a keresztlevelét
1873-ban Mezőkovácsházára. 1899-ben a megfelelő engedélyekkel nevet változtat Zomborira, amelyet bevezetnek az anyakönyvbe is. Az már eddig is látszott, hogy évtizedekig kapcsolat volt a két település között.
Van esetleg valakinek aktuális információja a fenti link-ben rejlő témával kapcsolatban? Gondolom, hogy sok családfa kutatóval együtt türelmetlenül várom az új magyar adatbázis elérhetőségét és a kutathatóságra vonatkozó törvények - remélhetőleg kedvező irányú - változását.
Felvidékről, Gömörből rendszeresen jártak le idénymunkára a dél-alföldi falvakba, pusztákra. Ez lehet talán a magyarázat arra, hogy Margeta Helena végül Sumjacban halt meg, vélhetően a férje is. A kapcsolat a két település között valószínűleg rendszeres és átjárható volt, esetenként a fiatalok lent házasodtak, családosodtak, az öregek visszajártak, jobban kötődtek a szülőföldhöz.
A Hungaricanara és az ADT+-ra ránézve, sok minden van Vég(h) Jenőről ezeken az oldalakon, de a családjáról kevés. Volt egy testvére, Végh Gyula hajóskapitány.
Köszönöm szépen! József 1855-ös születése tudott volt számomra, ő a dédnagyapám. 42 évesen született István fia, aki az én drága nagyapám volt. Édesanyja Zsigmond Ágnes 39 éves volt, mikor István született, kései gyerek volt, nagyon szerette az édesanyját. 18 évesen vitték el katonának, sírt a szülei után, csodálatos tábori lapok vannak, amiket a fogságból írt. Róla rengeteg szép emlékem van. Bocsánat, hogy ezzel terhellek. Ami érdekes, hogy Józsefet miért Battonyán anyakönyvezték, mikor 1836-tól már Kovácsházán is anyakönyveztek. Az bizonyos, hogy nem az első betelepülőkkel érkeztek, mert az első nyom a Gigacz családról Mo-on ez az 1855-ös születés, a betelepítés 1814/15-ös. Viszont ha József szüleinek házassága 1839-ben köttetett, akkor Helena nem születhetett 1828-ban. Kezd izgalmas lenni, mert a házassági bejegyzéseken ott a szülei neve, sajnos az életkoruk nincs ott.
Vajdasági egyházi (görög keleti, görög katolikus, római katolikus, evangélikus, református) és zsidó anyakönyvek elérhetőek ezen az oldalon. Regisztrációhoz kötött és csak a szerb cirill betűs változat működik, hiába van angol és szerb latin betűs is: https://maticneknjige.org.rs/
bolero84: Nem zárnám ki a budapesti házasságkötést, Mária lányuk születésének idején (1898) már biztosan Budapesten laktak és a feleség 20 éves. A 1896-97-es budapesti lakcímjegyzékben ott találjuk V. Jenőt. Az Erdélyi Genealógiai Társaság honlapja szerint a nagyváradi ortodox anyakönyvek 1904-ig meg vannak nekik, a református 1895-ig.
lal.0314: Bárki lehetett az apa, szerintem az anyakönyvvezető hibázott. A december 31-es dátumok az első világháborús bejegyzéseknél kevés kivételtől eltekintve csak azt jelentik, hogy a következő év január elsején már biztosan nem élt. Szerencsére a Budapesti Közlöny segíthet, néha meglehetősen részletesen írnak a holttányilvánítottakról.
Nem gondolom, hogy a dédapádnál is ez történt, de pl. az első világháború idején az is előfordult, hogy a hadifoglyok és az otthon maradt asszonyok összejöttek. (Kisújszálláson volt egy eset, amikor egy hadiözvegy és a nála dolgozó orosz hadifogoly egy pár lett. A háború után, tartva attól, hogy elválasztják őket egymástól, elhatározták, hogy meghalnak. Az orosz megölte az asszonyt, majd magával is végezni próbált. Nem sikerült neki, emberi roncs lett belőle. A bírósági tárgyaláson felmentették.)
A törvényes és törvénytelen gyerekhez néhány gondolat:
Wenzel Gusztáv írta, sajnos csak Erdélyre vonatkozó szabályokról, a gyermekekkel kapcsolatban: Törvényesek (proles legitimae) azon gyermekek, kik törvényes, vagy vélt házasságból és pedig annak kötése után legalább a hetedik holnapban, vagy annak megszűnése után legfelebb tíz holnap alatt születnek. Kik különben születnek, törvénytelenek; s ezeknek ismét két nemét kell megkülönböztetni, ahhoz képest, a mint utólagos házasság által törvényesíttethetnek, vagy nem ( p. o. a házasságtörésből született gyermekek).
A gyermekek törvényes születése tehát azon jogi vélelmen alapszik, hogy nemzésök a házassági kötelék fenntartásának következése [ ]. Ezen vélelem feltétlen valóságnak véttetik, ha csak a nemzés lehetetlensége teljesen be nem bizonyíttatik p. o. az apa hosszas távolléte által. Az anyának, habár esküvel is erősített vallomása, hogy a gyermek más apától származik, elégséges bizonyítást nem képez.
Volt olyan a családfámon, hogy a gyermek törvénytelen volt, mert a férj több mint egy éve börtönben ült, és olyan is, hogy a törvényes gyereket egy birtokper miatt fiúsítani akarták, ezért törvénytelenként jegyezték be, így megkaphatta az anya vezetéknevét. Sok bejegyzést láttam, amikor a vadházasságban élő szülők egy, vagy több gyermeke törvényesként jegyeztetett be az egyházi anyakönyvbe.
A polgári anyakönyveknél biztosan volt erre valamilyen szabály, nem néztem utána (de a tíz hónapos szabály biztosan létezett), mindenesetre láttam olyan születési bejegyzést ahol, ahogy kell, beírták a törvényes apát és anyát, a bejelentőre pedig természetes apaként utaltak. Máskor, ugyanígy polgári anyakönyveknél, hiába volt házas a nő, törvénytelennek írták be a gyereket, mert az apa Amerikában tartózkodott jó ideje.
Mivel 1919-ben még élőnek számitott György (1927-ben nyilványitják holttá), hiába nem ő lehetett az apa, Czinege lett a neve.
Lehet, hogy ezért adták örökbe. 1930-ban lehetett az örökbeadás, 1942-ben nősülhetett, 1991-ben pedig elhunyt.
Én is találkoztam a kutatás során olyannal, hogy nem váltak el a házastársak, a férjjel élt együtt a felmenőm (10 gyerekük született), a külön élő feleségnek született egy gyereke, de a férj nevét kapta a gyerek, pedig nem ő volt az apa.
Hát... az elmúlt napokban rengeteg indexálatlan dokumentumot is átnéztem, de Ale István születésére és szüleire vonatkozóan semmi biztosat nem találtam. Nagyon izgalmas viszont, hogy az 1696-os egri adóösszeírásban találtam Ali Mátyást, illetve a következő dokumentumban azt, hogy a török kivonulása után maradt vissza kb. 50 család kb. 300 fővel, akik átkeresztelkedtek. Néhány családnevet is felsorol, köztük az Ali-t is. (EGER VÁROS ÚRBÉRI ÉS FELSZABADULÁSI PERE Dr. SZÁNTÓ IMRE) Mostmár csak az eltelt 100 évet kellene feltérképezni Ali István 1797-es házasságáig.
Azt hiszem, itt az ideje egy kicsit pihentetni az Ale családot, vár még a Gigacz, a Priskin, a Guti, a Balda, a Kolasovszki család, hogy csak a legközelebbieket említsem. Ha ezek közül valakinek van információja, azt nagyon szívesen veszem.
Mamám annak idején mesélt róla, hogy örökbefogadták dédipapát, a Hajdu családhoz került Nádudvarra. ÍTöbbek között ennek hatására kezdtem el kutatni. De a fent leírt dolgokat nem értem. Arra tudok gondolni, hogy valójában az örökbefogadóé a gyerek. Nagymamám elmondása szerint azért fogadták örökbe mert szegények voltak és nem tudták volna felnevleni, erről a háborús dologról nem is tudott.
Az utólagos bejegyzésekre lennék kíváncsi. 1991 és 1942 dátumon kívül amiket tudom, hogy halálhoz kötődnek van egy 1930 és 1931. Ezeket valahogyan meg lehet tudni?
Nem lehet, hogy egyszerűen a helyzetük miatt nem tudtak megfelelni a szertartás rendjének és ezért törvénytelennek minősítette valami szigorú egyházfi a csemetéket?
Üdv! Esetleg a feleségemnek tudna valaki segíteni ránézni, akkor hálásan megköszönnénk. Egy Végh Jenő és Pabóczy (vagy Palóczy)Mária házaspár házasságiát, esetleg a születésiüket keresnénk. A bökkenő, hogy Nagyváradon házasodtak elméletileg. Jenő görög keleti, Mária református. Jenő onnan, mint kárpitos mester érkezett feleségével Budapestre. Jenő szülei: Végh György és Orosz Juliánna(a halottia szerint. Esetleg Palóczy vagy Pabóczy Mária halottia is jòl jöhet, jobbhíján. Szerintünk Budapesten halt meg. Köszönöm,ha rá tud valaki nézni.
A fiuk Budapesten született,1903-ban, Végh Károly.
Mostanában oda vissza ezerszer átnéztem Szelevény adatait, és egy idő után feltűnt, hogy rengeteg az apa nélküli gyerek. Ez főleg 1895 előtti időszaknál feltűnő, mert akkor még Csépán anyakönyveztek, és a sok törvénytelen gyerek szinte csak szelevényi.
Arra gondoltam, hogy nem volt se templom, se pap ott, lehet, hogy kissé köhöm... hát széledezett a nyáj, jobban, mint ahol volt pap, és rajta tartotta a szemét a népén.
Dédanyámnak is kettő volt egymás utáni években törvénytelenül, ugyanattól a férfitól. Nem volt ez annyira példa nélküli.
Elméletileg nem volt még telepítés 1730 előtt, ezért érdekes, ha ott született 1715 ben az apjuk. Elvileg 1699ben volt összeìrás azon a pusztán és voltak ott helyi lakosok, pártucat család.
A leszármazottak, velem együtt itt élünk a mai napig. Eddig minden ágon nagyon környékbéli vagyok. Szeged,Kistelek, Kiskunmajsa,Átok puszta körben élt mindenki eddig. Ez meglep még mindig és ez az alábbi eset is fantasztikus, hogy több mint 300 éve itt vannak és sok leszármazott él itt mai napig.
Valószínűleg a többségére azért nem lesz szükséged. Még beteszek néhány bőcsi Lippai adatot legyenek azért együtt.
1826. nov 25-én Belső-Bőcs és Aszaló cserés megyeváltása kapcsán zajlik egy tanácskozás az 5 fős bőcsi faluvezetés jelenlétében, ahol "Fő Bíró Lippai István 54 éves " is részt vesz.
Konc József festőművész, aki bőcsi Lippai származék, Lippa környéki menekülteknek tartja őseit, és az " úri Lippai " bejegyzés miatt esetlegesen nemesnek. Lehetséges, de én nem emlékszem az anyakönyvben a nemességükre való utalásra.
Öreg Gyüker József naplójában 5 Lipai adat van< így kereshető. Minden adat Külső-Bőcsre vonatkozik. Az első az Ilupai András
apját említi, mikor az 1813. augusztusi nagy árvíz elönti őket.
Ezeket az adatokat még akkor raktároztam el, mikor függőben volt, hogy a Lippai lány lesz-e az ősanyám, vagy a másik, és én
ezt az ágat favorizáltam. Vagy 1.5 év után bukkant fel csak az az infó, - más faluban persze, - ami megadta a választ.
Ez viszont mai. Az enyéimet kerestem, s elég sikeresen, de beköszönt egy Lippai Mihály is Belső-Bőcsről.
1704-es összeírás. Nem a vízmenti utcában lakik, hanem beljebb a Gallyas soron, ezen van az iskola, a lelkészlak, és a malmos háza stb. 1 telkes gazda. Katona, de éppen " a Felső táborból gyütt vala " , beteges. Nem hajdú, nem zsoldos.
( X jelzés : egyenlőre alkalmatlan, sebesült vagy beteg )
A múltkor lemaradt : Bodnár Máriának 1818-ban születik Egyeken egy Ferenc nevű fia, szintén apa nélkül. Így biztosan elhagyhatod a feltételes 1807-es születését, a halálakor jegyzett adat adja meg a kb. helyes dátumot.
A keresztszülő a Hegyi Istvántól lett egyik fiáéval egyezik, így biztosan ő az.
Linket nem tudok tenni, nálam éppen nem megy a FS.
Fölföldi Gergely (Gregor)és Andrási Klára(vagy Katalin, Clara, vagy ilyesmi, nehezen olvasható) házasságit keresném.1771-ben Kiskunmajsa született egy fiuk, Mihály. A származási helyük: Diannovszki János, Dorozsma plébánosa.
Ez már viszonylag közel van a mai Kiskunmajsa és Kiskundorozsma betelepüléséhez. Dorozsma 1714 Majsa 1743 települt be. Például Dorozsma alá érkező jászsági családok települtek át Majsára. De most úgyérzem származás szempontjából egy "köpésnyire" vagyok a megfejtéstől. Sajnos az anyakönyvek itt már számomra olvashatatlanok. Úgy gondolom jász lehetett az ősapa. Esetleg valamilyen összeírásokba a migrációval kapcsolatban hátha találok még régebbi feljegyzéseket.
De legalább tudom hogy ennyi adat ismeretében más se tud előbbre jutni.
Több szem többet lát, ki így ki úgy gondolkodik.
Minden információ morzsa vagy gondolatmenet csak előbbre visz engem.
Még a lányuk Bodnár Mária házasságkötése is rejtély, vagyis hányszor házasodott életében, de a születési bejegyzése se ismert számomra.
Csak annyit tudok hogy Bodnár Mária 1825.05.24-én házasodott meg Egyeken Hegyi Istvánnal. Hogy ez egy második házasság vagy az első azt se tudom. Görög katolikus vallású volt. Hogy már születésétől fogva lett volna ilyen vallású vagy később választotta ezt a vallást az se ismert számomra.
Ha születésekor már görög katolikus vallású lett akkor legalább az egyik szülőnek is görög katolikus vallásúnak kellett lennie. Vele kapcsolatban az 1796 és az 1807es év jön szóba születési évként.
És akkor ott van az unoka Borbála aki Bodnár vezetéknévvel halt meg 1896.10.23-án Hajdúböszörményben, Hegyi vezetéknévvel házasodott meg
1842.11.07-én Egyeken ifj. Mezei Jánossal. Borbála 1821.06.27-n Egyeken született, édesapja bizonytalan hogy ki volt.
Hajdúböszörményt meg Hajdúdorogot úgy kombináltam ki hogy Borbála Hajdúböszörményben halt meg 1896.10.23-n, míg édesanyja meg görög katolikus vallású volt és egyébként vannak református vallású hajdúböszörményi S. Bodnár őseim. És ugye Hajdúböszörményben meg Hajdúdorogon vannak görög katolikusok meg anyakönyvezés már 1750-től.
Amelyekbe nekem volt dolgom, azokat zömmel latinul vezették.
A saját anyakönyvek beindulása előtt a római katolikus falvak anyakönyveiben vannak általában a
gk.-ok, akár 2-3 falunyi távolságban is, és minden irányban. Ez a római katolikus hívekre is igaz, ha református környezetben laknak.
Ezen a tájon korai RK anyakönyvek: Sajólád 1737, Emőd 1738, Görömböly 1765, Miskolc-Mindszent 1717, Ónod 1788 az ez előttiek > Sajószöged 1765 vagy Sajóládon is a korábbiak.
Ha vándorló a család, nem könnyű megtalálni.
A 18. sz 3/3 időszakában már errefelé is lesz több rk. plébánia.
Csak példa: 1779-ben születik egy Sándor Mária, Sajólád rk. anyakönyvben, de a család illetősége ekkor Ónod. A felekezetük meg ruth. > gk. A keresztszülők meg Sajópetribe valók, ami Sajólád "iker"
(közeli-összefonódó) falva. És van Petriben gk. Sándor család, mivel a falu zöme is az. Ugyanitt van
gk. és rk. Bodnár család is. János is akad, csak nem 1777-es.
Rövid történelem: Sajópetri a Diósgyőri Koronauradalom puszta falva. Szerződéssel telepítik be 1739-ben többségi rutén és szlovák népességgel. Szabad menetelűek! Névsorban van Bodnár, -rutén.
1744-ben zálogba veszi az EGRI Káptalan, de a szerződést elismeri. Innen a népfeleslegnek könnyű
elmenni a megélhetést keresni BÁRHOVÁ, s akár néhány évente máshol felbukkanni.
Csak a S.Ládi korai rk. anyakönyvben 4 Sándor család szerepel 1-1 Ónod és Hernádnémeti, 2 S.Petri
illetőségű éppen. S ki tudja, hogy ezen családok többi gyereke mikor és hol születhetett? És ők gk-ok.
A Bodnár meg ettől gyakoribb név.
A te általad keresett pár házassági bejegyzése kellene nagyon, ha van benne érdemi információ.
Több adat kellene, mert így ők tű a szénakazalban.
Értsd jól, nem azt állítottam, hogy a tieid Borsodból mentek, de ez sem kizárt.
Ha mégis, az egyik köztes hely ami figyelmet érdemelhet az Ároktő, mert az is DGY. Koronauradalmi falu volt vagy a környéki E. Káptalani falvak.
Segítséget kérnék. Az alábbi házassági bejegyzésben (legalsó sor) szeretém kiolvasni a menyasszony szüleinek legalább a keresztnevét, de sajnos nem megy a beállításokkal sem. Czibere Mihály - Czibere Erzsébet fia - Nagy Anna ?? szül. hely Kenderes. A házasságban résztvevők neve 100% csak már elég sokszor átsiklottam felette... 1838-ban van egy Nagy Anna születés Kenderesen, Nagy András - Tóth Terézia. A Teréziát felfedezni vélem, de nem vagyok benne biztos. Hátha valakinek jobb a szeme :) Előre is köszönöm!
Valamikor a család kutatását Bőcsön kezdtem, még abban a korszakban amikor az eredeti anyakönyv sem volt fent a FS-ön.
Egyedül őket kerestem levéltárban. Sok olyan ág is a fejemben maradt, ami később nem az egyenes ági leszármazásomhoz tartozott. Nincs Lippai elődöm, Susánna lányukat az én ősöm testvére vette feleségül. Most már látom, hogy azért nem
kerestem visszább az apa Lippai Istvánnál,- a házassága és gyerekei kigyűjtése után, - mert nekem több adat nem kellett.
A múltkor emlegetett Lippai János aki 2 fiával szerepel az anyakönyvben 1714 és 16-ban, az 1715-ös országos összeírásban
is jelen van az abaúji Bőcsön. ( belső ) 1720-ban a felmérés idején a teljes falu átmegy a Hernádon Külső-Bőcsre Zemplénbe,
így ekkor nincs az adózókról névsor. Természetesen a túloldaliban sem szerepelnek.
A Rákóczi által hadba hívottak között nincs Lippai, de attól még már ott lehet a környéken. Nekem 2 ősöm szerepel a névsorban,
Az 1773-as urbáriumban 4 Lippai van Belső-Bőcsön, külsőn nincs.
Kis-Bőcs ( Külső, Zemplén m ) 1869-es népszámlálási adatai megmaradtak, ha jól tudom, (az akkor már borsodi) Bőcsé nem. Pedig inkább az a Lippaiak fő fészke. A Külső-Bőcsiben is van vagy 8-10 Lippai adat, de 1810 előtti születésűek nincsenek közte. 1869 - Akkora már jó kiterjedt család lett.
18 April 1778 - születik egy bizonyos Lippai István, apja: Lippai András. Katalin testvére minden bizonnyal, aki 13 évvel később született. Házassághoz képest is kijön a matek.
Szia! Már jó 2 éve nem foglalkoztam a bőcsi anyakönyvvel, s most, hogy felhoztad éppen időszerű lesz frissítenem az
én ágaimat is, közte majd a Lippait. Az én elődöm BB. Lippai András aki 1797-ben vette el Ferge Erzsébetet Alsózsolcán.
Lányuk Katalin a közelebbi ősöm. És nálam itt nincs tovább, nyilván nem tudtam közvetlenül megtalálni István születését.
De a Lippai család " ősi bőcsi ", Lippai János fia András 1714-ben születek, majd János fia 1716-ban. Tehát van András név a
Lippaiak hagyományában Bőcsön. 1739-ben János apa> István. Az 1760-as években legalább 3 Lippai apa van János- István -Mihály. Az a baj az anyakönyvvel, hogy lyukacsos. 2x 1.5 év majd 3.5 és 6 év hiátus is van a születésnél. Valahol rémlik tizen valamennyi is. Tehát ott vannak a családok, de nem mindegyiket lehet összekötni pontosan.
A hiányok miatt tapasztaltam olyat a névadó ágamnál is, hogy elkezdenek később halni olyanok, akiknek a születése kb.
valamelyik lyukba esik.
Most csak felületesen néztem meg a jegyzeteimet, de este majd újra foglalkozom vele, ha találnék valamit, újra írok.
A Lippai akár a korábban itt élt hajdúk maradványa is lehet. Majd megnézem, hogy Rákóczi alatt harcoltak-e.
Egy időben a bőcsiek Hernádnémetiben éltek, akár ott is lehet nyomuk a mieinknek. De ez nem az anyakönyves korszak.
Sajnos simán lehet, hogy az anyakönyvi lyukak miatt sohasem tudjuk elvezetni a családfa minden ágát az 1714-es ősökig. Némelyiket szerencsével igen.
Még annyit Borsodhoz, hogy 1728-ban 103 korábban lakott faluhely volt még pusztán. Nyék, és a környező falvak többsége is
csak az 1730-40-es évekre települt újra, és hullámokban. A lakott falvak többsége református, a kivételes katolikus falvakban
akár 4-5 helység lakóit is anyakönyvezhetik. A térségben a görögkatolikus anyakönyvezés is általában később indul. Evangélikus anyakönyvezés kevés van. ( Azért árnyalt a kép, Borsod nem minden részére igaz teljesen, és korban később változik.)
Így már értem, tehát Mezőkovácsháza kertészfalvas telepítvény volt. Akkor nem kell pásztornak lenni az ősödnek, a másik nagy vándor réteg a dohányosok (kertészek) voltak. Már keveredik bennem amit Tiszaörs - Egyek _ Nagyiván - Csege kapcsán olvastam, de valamelyiknek a Szilágy részén voltak dohánykertészek. Talán Csege. De akár a többinél is lehettek bérletes dohányföldek. És igen... egy juhásznemzetségből nemigen lesz dohánykertész, hacsak nem a felesége hozza a spec. tudást.
És akkor bizony ők is "ősalapítók" voltak a tájatokon. Sajnos nem ismerem a vidéketeket, talán ha 1-2-szer jártam arra.
Hálásan köszönöm a tippeket, igazán megtisztelsz vele. Mindenek előtt ennyi: Az Ale ősök Istvánig mind Kovácsházán éltek, magam is ott születtem. Kovácsháza a török után pusztaság volt, Kovácsházi Pusztaként nevezték, elszórtan kertészek lakták. A betelepítését Bittó Albert bérlő kezdte, 1814-ben, innen számítják a község születését. Bittó többek között Arad környéki kertészekkel tárgyalt, egyikük Alle István volt. (Istvánnak az Arad melletti Szentmártonban is született egy gyermeke Tóth Erzsébettel házasságban). István ott volt az első betelepülők között, 1817-ben esküdt volt, 1820-ban bíróként említik. 1821-ben halt meg. Ez a magyarázat arra, hogy jött-mentként hogyan lehetett bíró. Emlékkönyv Mezőkovácsháza alapításának 150. évfordulójára
István Egyeken született Pál nevű gyermeke volt ősapám.
Az Ale ősök között volt egy József, aki 18 évesen nősült, a felesége 15 éves volt. Az évszámokat tehát így kell értékelni.
Azért még két irányod van, amit most ismersz, a Harsány-nyéki és a tiszaörsi és ismeretlen előzményei.
Tudod te is, Tiszaörs püspöki birtok,s még mikor a reformátusok lakják, már nekik is át kell menni a Tiszán rendszeresen robotolni
a Sarudon túl lévő, akkor létező Hídvég pusztára, ahol püspöki majorság van. Állandó élő kapcsolat van a 2 hely között.
Az ottaniak számát igyekeznek növelni, de az elvégzendőkhöz kevesek.
Itt a pusztán van min. 2 nyoma Aly-aknak. Az 1749-es lány házassága, és 1750 -ben Aly Veronika születése, apja István anyja Skoda Kati. Lehet több is a sarudi Rk anyakönyvben, az előző bejegyzésnél is elírták az apa nevét.
Nagyon sok borsodivánkai bejegyzés is van itt, olyan nevekkel, amik később visszaköszönnek Tiszaörsön.(Ficzere, Csató stb)
1764-ben Tiszaörsön még reformátusok vannak és 4 római katolikus. Ők fizetett uradalmi alkalmazottak a birtokon, az ispán, a nótárius, a molnár és a kocsmáros, aki : Aly Sándor. Ő csak egyházi birtokról kerülhetett ide. / adat: 1764-es kontraktus /
1767-ben van Örsön 296 ref. és 26 rk. Sós I. szerint ők Nagyiván, Szihalom, Ostoros, Kistálya, Mezőtárkány és Tiszahalászról érkeztek. 1768-ra már nincs ref, elüldözték őket.
Tiszaörs falukönyvének szerzője szerint az 1771-es Urbáriumig nincs hiteles névsor, az az első, addig csak a rk. anyakönyvre lehet támaszkodni. Ebben az első biztosan örsi illetőségű születés 1767 jul. 5. Erzsi < Aly Sándor és Molnár Kati lánya.
A régi lakók közül néhányan katolizálnak, a szerző Molnár Katalint is ilyennek véli, leírja miért.
Aly Sándor jómódú, hisz egész telket kap, s azt meg kell művelni, állatállomány, felszerelés stb.
Legalább 8 gyerekük születik, talán fele megéli a felnőttkort. Általában Egyekről nősülnek, oda mennek férjhez.
Az 1779-es István meghal, mert 1781 dec. 6. születik a másik István a párnak. ( apa neve el van írva )
Ettől még lehetne a te Istvánod, aki 1797-ben esküszik Tóth Erzsivel, mert Örsön nem volt ritka a 15- 16 éves lány- 16- 17 éve fiú oo-a. De akkor ki az az Ali István aki Ferencz Annát veszi el Örsön, és születik Ali Sándor István nevű fia 1804-ben.
Lehet, hogy született esetleg az örsi másik ágon Aly Andrásnak ( nősült 1785) István nevű fia, de én nem találtam.
Ha a te Istvánod örsi, akkor mért nem ott él, miért Egyeken születnek gyermekei, miért költözik el egy gazda örököse
2 megyével arrébb ?
A nyékládházi ágról. Ott az apa juhász, János, Gergely, András fia juhász. A negyedik fiú István is akkor jó eséllyel juhász.
Az említett 3 fiú megfordul Egyeken, ott is nősül, legalább 2 vagy mindhárom él is ott.
Nem lehet az a magyarázat a kérdésekre, hogy a te Istvánod a harsányi- nyéki Ale? A későbbi vándorlás is jobban érthető lenne.
Nincs semmiféle utalás az eddig megtalált anyagodban, hogy pásztorkodott volna? Persze, anélkül is lehet vándorolni.
Érdekes a bírósága. Nyilván megbecsült volt, pedig egy jött ember. (nem tősgyökeres) Nem pusztabíró volt esetleg ?
Remélem, nem sértettelek az akadékoskodásommal, szurkolok neked, hogy megtaláld az eredetüket!
Ha megengeded, most kicsit hosszabban írok az Ale kutakodásomról. Az én családnevem Ale, édesapámé szintén. Nagyapám Ali-ként született, Ale-ként házasodott és halt meg. Az utána következő négy nemzedék anyakönyvi nevei igen változatosak, Ale, Alle, Alli, Ali, sőt Alléé is megtalálható. A születési név, a házasság, a gyermekek születése más-más néven... Kétség kívül egyazon személyről van szó, a dátumok, a feleségek beazonosíthatók.
Így jutok el Stephanus Ali-ig, aki Tiszaőrsön született 1779-ben Aly-ként, Egyeken házasodott Ali-ként, ott született három gyermeke Ali-ként, egy gyermeke az Arad melletti Szentmártonban Aly-ként, majd Stephanus meghalt Nagykovácsházán Alle-ként. A kovácsházi 1815/16-os rovatos adóösszeírásban is Alle néven szerepel, sőt bíró volt ezen a néven a községben. Felesége Eliaz ő születésüket, házaságukat továbbra sem sikerült megtalálnom. Stephanus testvérei is Tisazőrsön születtek.
A korábbi években éltek még ezen a néven a Jászságban, még korábban Heves és Borsod megyében, Eger környékén. Amit az "újkatolikus" törökökről írtál, az nagyon életszerűnek tűnik, a név származhatott akár onnan is.
Köszönöm a segítséget, nem adom fel, mindenképp szeretnék eljutni addig, hogy honnan származhatnak.
Épp kezdtem volna a Hajdúdorogi görök katolikus anyakönyveket megnézni.
Nemrég jutott eszembe hogy Böszörmény mellett még Dorogon is van görög katolikus anyakönyvezés.
Meg Kocsis Fülöp miatt is jutott eszembe Hajdúdorog :)
Azért sejtettem Hajdúböszörményt mert ott vannak református vallású Bodnár egészen pontosan S. Bodnár (Ser Bodnár) nevű őseim és görög katolikus anyakönyvezés is volt.
Még az is megfordult a fejemben hogy talán valamelyik hajdúböszörményi Bodnár család a katolikus hitre visszatérés mellett dönthetett és kimentek Egyekre mert ott amúgyis katolicizálás folyt, Hajdúböszörmény meg református vallású volt már régről.
Ráadásul az unoka Bodnár (Hegyi) Borbála is épp Hajdúböszörményben halt meg 1896.10.23-án ha jól emlékszem, igaz ő már római katolikus vallású lett Egyeken születésekor ha jól emlékszem.
Igen arról a Czinege Györgyről van szó. Nem őt kerestem és hát néztem egy nagyot amikor szembe jött velem :D Csak reméltem, hogy több információ kiderülhet, de ez már csak ilyen.
Egyébként köszönöm szépen a segítséget az Ale/Aly témában.
Szincsák részről 2 ágon is érdekelt vagyok. Mindkettővel Szincsák Gergely és Ináncsi Anna kapcsolatáig jutottam, akik 1766 január 12-én házasodtak Tardon.
Varga nevűek a Szincsák János - Varga Borbála (Egyek, 1843 11.27.) kapcsolatnál kerülnek be. Borbála szülei Varga József (szül. Tiszabábolna) - Tóth Erzsébet (Egyek, 1810 11.26.). József szülei Varga Márton - Bajzát Katalin Tiszabábolna.
Berkes ágon is megjelenik a Varga név. Berkes Mátyás - Varga Rozália 1782 01.20. Egyek.
Keress meg FS-n lali.91 néven. Ott láthatod hogyan is állok.
A családfám egy nagyon mellékszálán volt egy juhász ág, visszafelé a harmadik generációnál volt egy apa, 2 feleséggel és 18
gyerekkel, és megfordult vagy 4-5 megyében, mellé görögkatolikus volt. Feladtam. Nem vérrokon ág, de egy részét feltártam.
Neked 4 ág ezzel a foglakozással, azt már szép teljesítmény összerakni.
Lehet, hogy én néztem rosszul, de az 1715-ös Aly István nem emődi, hanem egri. ( borsodi egri ) Egymás után vannak.
Az egri vár feladása után maradtak a városban törökök, állítólag több százan. Keresztények lettek, s többségük magyar nevet
vett fel, de törökös nevűek is voltak köztük. Ide sorolják az Egerben mutatkozó Ali családnevet is. Hogy helyesen-e, azt nem tudom.
Harsányban születik egy Gergely 1777-ben. Az anya keresztneve szerintem el lett írva. 1793-ban amikor Egyeken szolgálva " lába törik a fiúnak" , Gergely testvérbátyja János panaszolja a dolgot. Az apa is János, talán ez a báty az elsőszülött. A fiú eszerint 16 éves, még tényleg fiú.
Később él Egyeken egy Ale András is, ez talán Gergely öccse, aki 1779-ben született Vathán - Harsányban.
Úgy gondolom, hogy az 1774-es születésű István is a házaspáré, az anya neve itt Juhász, de ez nem mond nagyon ellene.
A 3 harsányi születés keresztszülei is elég jól kapcsolódnak. A Vatha -harsányinál pedig a keresztapa Juhász.
Csak ebből én azt nem értem, hogy hogyan lehet Gergely származása " nyíki". Talán a szülők itt állapodnak meg később ?
Szia! Én is kutatom tovább az Ale ágat, Tiszaőrsig jutottam el eddig, 1779-ig. Az már kiderült szémomra, hogy Harsány környékéről kerültek oda, de pontos adatot még nem sikerült azonosítanom. Ami számomra izgalmas, hogy Aly-ként szerepelnek, sőt Alÿ-ként.
Szeretném kideríteni, hogy Heves és/vagy BAZ megyébe honnan kerültek és mikor. Bújom a betelepítésekről, bevándorlásokról szóló oldalakat. Talán a névnek ez a formája adhat némi támpontot.
Valószínűleg az általam keresett görög katólikus vallású Bodnár Mária (*1796/1807)és szülei Hajdúböszörményből származhatnak, mivel ott találtam 1750-es évektől görög katolikus anyakönyveket.
Az anyakönyvek ószláv (egyházi szláv nyelvűek) és a lefordításában segítségre lenne szükségem.
A következő személyeket keresném az anyakönyvekben:
Részemről 4 ág van a családfámon ezzel a foglalkozással. Ennek a 4 ágnak a tagjai (beleértve a testvéreket is), több településen jelentek meg anyakönyvekben mint a családfám összes többi tagja. Ebből az okból kifolyólag amellett, hogy ennek a 4 ágnak a kutatása vitte el a legtöbb időmet eddig a kutatásban, sokat is segített. Rávilágított, hogy rugalmasnak kell lenni. Bármi lehetséges, a több száz kilométeres távolság is. Elő példa Az Ale Gergely felmenőm: Harsány környékén született. Első házassága Nagyivánon történt. A második Dévaványán. A harmadik Egyeken. Hasonló utat járt be a szintén juhász foglalkozású ágam a Pétervásár Kál Nagyiván Nádudvar úttal. Egy biztos, ha ez a foglalkozás megjelenik a családfádon még kalandosabb lesz a kutatás.
Előfordul, láttam már rá több példát, ha a szülők kötődtek mindkét településhez, akkor beírták ide is, oda is. A pontos okát, célját nem tudom. Talán biztos, ami biztos alapon :)
Egy darabig csináltam én is, de nem vagyok meggyőződve róla, hogy jól.
Eleve egyáltalán nem fogom agyilag az FS családfaépítő szisztémáját.
Több száz tagját tudnám felmutatni a klf. bejegyzéseken a családfámnak, de a nyolcvan százalékát javítani kéne, és vagy hatvan százalékát pedig összevonni, mert ugyanarról az emberről van szó. Sok egyént össze kéne kapcsolni egy szülőpárral, testvérekkel, de egyszerűen nem sikerült. Nem fogom agyilag, mi az istent akar az oldal.
Valamikor áttért magyarra, az sem segített, mert olyan baromságokat fordítottak, mint például "igazgató", ami az adott személy születési bejegyzését jelenti, mint fél évnyi morfondírozás után rájöttem.
Igazgató=keresztelt
Hát, elmentek a fenébe! :DDD
Aztán az se segít, hogy többféle módon jelenik meg, és viselkedik az oldal aszerint, miben, milyen gépen nyitom meg. Bizonyos böngészőben ki sem hozza a menüsort. Órákig keresgéltem azon, mire rájöttem hova dugták.
Az is eszement, hogy megadok egy évtartományt, és nem veszi figyelembe, kihoz ötezer találatot.
Nyolcvan százaléka a tartományon kívül van, ami nem érdekelne, ha a tartományon belülieket mind előre venné.
De nem, simán lehet, hogy az ötvenedik találati oldalon hozza a nekem jót a megfelelő időtartományban, miközben negyven oldalon előtte tartományon kívüli találatokkal traktált.
Tehát csak át kell néznem végtelen felesleges bejegyzést, akár ne is próbáltam volna szűrni.
Aha, ezek tudtommal érdektelenek nekem. Köszönöm azért.
Most a hetekben kiderült, hogy Fejér megye is játszik Serák és Stuhl nevekkel. De olyan -számomra érthetetlen - anyakönyvezés folyt, hogy csak a szerencsén múlik, megtalálom-e akit keresek.
Házasulóknál még a szülők nevét sem írták fel például az adonyi könyvekben. Arról már nem is beszélve, hogy honnan valók a házasulók. Így aztán kész csoda, hogy a Serák ükanyám születésijét megtaláltam, de a Stuhl esélytelen. A fene se tudja merről jöttek...
FS se segít, mert ezt a két nevet a megtalált bejegyzéseknél is félreindexelték. Több tízezer általuk feldobott - alapvetően félreindexelt - bejegyzést kéne ellenőriznem.
Elvétve lehet esetleg benne, de rengeteg a feldolgozatlan adat és a duplikáció is.
Volt egy rahedli adat import az FS-ről de az kész káoszt okozott (még Ádámot/Évát is importálta :) ) az adatbázisban azt kel most javítgatnunk.
ha végzünk akkor jönnek a települések index importja és összefűzése.
Minden bejegyzést anyakönyvvel igazolunk, legalábbis szeretnénk.
Sajna az FS, Myher. stb-n olyan káosz van hogy csak na, arról nem beszélve hogy mennyi duplikáció, bár a mormonok is küzdenek vele és kezdik összefűzni.
A buda környéki falvakban is kutattál svábokat? Apám részéről érdekelt vagyok. A torbágyi dolgok megvannak, de Budaörs, és Vértesboglár még nincs,és ha volna valahol ebből, az segítség lenne nekem.
Nem nem látom a te családfádat de a német betelepülteket is kutattam mert egy nagynéném férje felmenői németek voltak, és persze a német az egy kicsit belteljes
a betelepültek egymás között házasodtak 90%-ban így színte mind rokona egymásnak
Nos így vagyunk rokonok, hogy azok valamely oldalága frey és még sorolhatnám :)
Saját weblapom van most lesz rajta kb 400-600 ezer személy ezek 90 % német és azok felmenői, valamint nem kapcsolódó egyéb.
Még sok munka van a .ged fájl-l így csak egyelőre egy pár ezres szűk családunk van fenn.
Valóban van az én családfámon egy Reining-Frey házasság. Örülök, hogy sikerült egy távoli rokonra bukkanni. Egyébként hogyan vagyunk rokonok? Kik a Te felmenőid?
Miért nem látom az általad épített családfát? Te látod az én családfámat?