Miért nem lépsz be egy néptánccsoportba, ha ennyire érdekelnek ezek a dolgok?
Ott biztos behatóbb ismereteket tudnál szerezni:)))))
Amikor még benne voltam szülőfalum hagyományőrző csoportjába, mi is előszeretettel forgattuk tánc közben úgy a lányokat, hogy azért valami kivillanjon a szoknya (szoknyák) alól:-)
Ez azért nem teljesen így van. A néprajzos könyvek szerint a falusi lányok körében az 1920-as, 1930-as évektől kezdve kezdett elterjedni a bugyi, többek között épp a gyakoribb táncmulatságok és néptáncbemutatók miatt.
Pamutból készült rózsaszin szinű bugyikat viseltek, volt belöle rövidebb nyári és hosszabb téli változat.
"Alsótestüket egy rövid alsószoknya fedte, csipke vagy cakkni díszítéssel, amit pöndö1nek neveztek. Ez volt öltözékük legintimebb ruhadarabja, mert bugyit nem viseltek"
Köszönöm. A sapkafelejtős fiatalember "nyírt" frizuráját azért csak így veszem észre, hogy tudom, mit kell látnom. Attól tartok, simán "hosszú haj"- nak minősítettem volna. Jó, ez legyen a grafikus gondja :)
- A hajviselet. Az ázsiai török népeknél a hajnak a homloknál való levágása volt a divat, hátul a vállig érő hajukat a férfiak üstökbe, tincsekbe fogták és azt karikákkal rögzítették. A varkocsba font hajat arany-, ezüst- vagy bronzkarikákkal fűzték össze. A hajviseletnek őseinknél rangjelző szerepe is volt; az előkelők ritkábban nyírták hajukat és azt gyöngyökkel ékesítve hordták. Amíg őseink hajukat elöl nyírták, addig a keresztény Európa már hosszú hajat viselt. E kettősség az európaiak nemtetszését váltotta ki. Amikor 1279-ben a kunok megkeresztelkedtek, ezt csak úgy vállalták, ha hajuk megnyírását tovább is engedélyezték.
Kutakodtam a magyar paraszti hajviselet kérdéseiben és ezt találtam:
nyíratlan férfi → hajviselet. A hosszú hajat körben leengedve, az előhajat választék nélkül hátrafésülve, de leggyakrabban a női hajhoz hasonlóan választva, sodorva, fonva, feltűzve viselték. Néhol a homlok feletti tincset, az üstököt több ágú fonatban hátravetették (Mezőkövesd, Felföld), gyakrabban az elválasztott előhajat megsodorva vagy fonva a fül mellett vagy a homlok felett csimbókot, gombot csináltak, de csüngve hagyott sodrékba és fonatba, ill. kákóba, varkocsba fogva is viselték. A hasonlóan összefogott hátsó hajat, fűzővel, görbefésűvel is összefoghatták, vagy hátul zacskóba (Debrecen) kötözték. Leggyakrabban, különösen munka közben, egyszerűen a süveg vagy kalap alá gyűrték. – A hosszú hajat a parasztság valószínűleg a kereszténység felvétele óta, más hajviseletekkel felváltva, ill. párhuzamosan a 19. sz. elejéig hordta. A hosszú haj fonatokba csavart viselési módjának előzményei a 15–17. sz.-i nemesi viseletben is megtalálhatók. Divatját az 1848-as szabadságharcban részt vevő katonák és nemzetőrök elhagyták, a 19. sz. végéig csak a korábbi hagyományokhoz hű öregek és pásztorok viselték. – Irod. Garay Ákos: Régi magyar férfihajviselet (Népr. Ért., 1911).
Szerintetek a kereszténység felvétele hogyan eredményezte ezt a hatást?
Újabb adatok. Kóló valamilyen körtáncot jelent (egyébként a Kóló-térről indul a felvonulás) + a tévé szerint tegnap 20 ezren voltak a látógatók (hogy a busúk ebbe beleértendők e azt nem tudom)
Kb. 40-50 ezer forint a jelmez, ebből a maszk 20 ezer - bár ott lehetett kapni maszkoka 4-5 ezer forintért is. A maszkból alig lehet kilátni. Az ár miatt is kellemetlenül érintette őket az eső, mivel összecsomósodik miatta a bunda.
Sodrott hajú idős férfi (Lábod, Somogy m., 1910)
