Koszi az infot. Erdekes a kivitelezes, tehat akkor jol lattam, hogy a teglak elei le vannak pattintva... most azon agyalok, hogy vajon hogy a pics*ba nem torik el a tegla, mert ugye megha ovatosan is, azert megiscsak pufolni kell a tegla oldalat, hogy szepen lepattanjanak a darabok. Mondjuk ennek lehet, hogy az a nyitja, hogy jofele kemeny tegla kell hozza, ami birja a pufolest... nalatok abban meg nincs hiany. Nem regota gyujtom a teglat, de eddigi tapasztalataim alapjan azt kell, hogy mondjam, a gyori teglak az egyik legjobb minoseguek (vannak ott is rossz "szeriak", de altalanossagban kijelentheto, hogy jo tegla a gyori tegla).
Mindenesetre nagyon egyedi az otlet es a kivitelezes, nalam bejon (bar nem biztos, hogy leutanoznam, mert talan macerasabb igy korbe-"sprengelni" a teglat, mint szep rusztikusra megtisztitani... egyszer azert kiprobalom). Kell hozza valami specko eszkoz, vagy egy jo eles komuveskalapacs (meg nemi kezugyesseg) is megteszi? (Utobbiban talan nincs hiany, a haz korul minden a ket kezem munkaja es eddig meg senki nem mondta - vagy nem merte mondani:-) - hogy nem tetszik neki.:-))
Szóval az IMI van csak nincs meg a megfejtése. És az igazi érdekesség a VCI 1742. Köszönöm infót róluk, valamikor ilyen tájt kezdődött a városi téglaégetés Győrött, ugye? De azok LRCI vagy CI -vel kezdődnének?
Jól van bakker egy jobb kiállásút még fürösztök a sósavban. :)) Meg még a kupac aljára nem jutottam le, na aztán ott mik lehetnek. :)) De azért szépek!
Szia, nem újdonság, van IMI-m, Győrben, és Abdán szedtem össze őket,csak nem t'om, mit jelentenek.
A VCI viszont számomra is nagy rejtély. Tippjeim vannak, lehetnek, de egyáltalán nem biztosak, így bizonysággal nem nagyon írnám le. A CI az könnyen lehet Civitas Iauriensis, vagyis Győr Város, a V az pedig általában venerabile, vagyis tiszteletreméltó, bár ezt inkább egyházi téglákra szokták ráírni. Ezért ezek egyáltalán nem biztos feltételezések.
Szia, jó a tipp, minden tégla három oldala körbe vagyon pattintva. Úgy is mondhatjuk, hogy sprengelt tégla. Mivel a régi téglát tisztelem annyira - Építész után szabadon - hogy nem 3 évre építettem a kerítést, ezért nagyon mély (1,5-1,7 méteres) alappal, monolit és zsalutéglás vasbeton-szerkezetre, lapjára fektetett sprengelt téglákból építettem a kerítést, vízszigeteléssel, 20 cm magas lábazattal (ez a felfröccsenő víz ellen véd), és cserép tetővel (ez meg a fentről jövő víz ellen véd:):)).Tavasszal fogom impregnálni, s akkor készítem el a faszerkezetet is.
Szep a kerites. Rogton lenne is egy kerdesem: milyen modszerrel erted el, hogy a lapjaval rakott teglak kulso, lathato elei olyan erdesek legyenek? Olyan, mintha le lennenek pattintva belole darabok, s ezzel elegge egyedi, nyers felulet hatasat kelti (koburkolatoknal lehet ilyesmit latni). Vagy ezek valami gyari, tegla-hatasu burkololapok? Eleg kicsi a kep, ez alapjan nem tudom eldonteni, pontosan mit is latok, de tetszik. Ha regi, bontott teglabol csinaltad, nagyon erdekelne, hogy hogyan. ;-)
Másodszor két tégla Hernádvécséről. Valaki már feltett ilyeneket a topicra. Kérdem tőle hogy hol találta és ott volt-e Vécsey birtok?
TEE: Ha már a tégla mellett a vasút is érdekel, nem tudsz valahonnan egy az 1889-es vasúti térképet, amelyiken jól kivehető Szerencs. (Talán segítene a cukorgyárban talált, eddig ismeretlen téglák megfejtésében.)
Az csak egy kis szentély volt semmi más, viszont a téglafényképeim közzé tettem a piccasán,folyamatosan töltöm a többit is akit érdekel itt megnézheti:http://picasaweb.google.hu/Brandschott/LegutobbFrissitve?feat=directlink
Nagyon fasza minden kisebb hibákat még javítgatják a tavasz folyamán, de oszlopnak nekiestem az ünnepek alatt sósavval, hogy mutasson már valahogy, de asszony majdnem kiüldözött, hogy milyen büdöset csináltam, úgyhogy folyt.köv. tavasszal amikor tárva nyitva lehet minden. :))
Nézd meg milyen trágya lett az Althanos padlástégla, na nem baj lesz ebből még jobb is. Az évszámot már nem is látni... :(
