Ami az AkH idézett részéből nem derül ki (de amit mi itt jól tudunk), az az, hogy nem a képző, hanem a forrásnyelv hangsúlyviszonyai a mérvadók. Azaz az AkH írói itt azt feltételezik, hogy a képzett szót vettük át, és hogy nem a magyarban képeztük.
A kollégium ilyen szempontból nem meglepően "tartja meg" az é-jét a kollégához mérve...
Én a magyar részéről normál beszédben a kultúra szót csupa rövid magánhangzóval ejtem: /kultura/. Olyat is hallottam már, aki mindkét u-t hosszította: /kúltúra/.
A magyar nyelv nem egységes az /u/-k hosszának tekintetében, így csak akkor lehetne mindenki kedvére tenni, ha eltörölnénk a hosszú ú írását (csakúgy mint a hosszú í-ét és ű-ét). Amíg ezt nem merjük megtenni, addig a lakosság 1/3-ának a helyesírás szerinti alak mindig logikátlan lesz. Az egyik szónál ez rajtad csattan, a másik szónál rajtam…
De ezen túlmenően, ha már írjuk a hosszú ú-kat, akkor a kulturált alakban lévő rövidülés kifejezetten logikus, a helyesírási szabályzat 28. pontjából következik: „A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista, szlavisztika; szociális – szocialista, szocializmus; hérosz – heroikus, heroizmus; hipnózis – hipnotikus, hipnotizál, hipnotizmus; szuverén – szuverenitás; irónia – ironikus, ironizál; stb. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül; kolléga – kollegiális – kollegialitás stb.”
Vö. más hangokkal is ugyanígy aposztróf > aposztrofál, litográfia > litografál, profán > profanál.
Teljesen igaz, a "saját" rövidítésem félreértésre adhat okot. Az én HSz-em, a "nagy fehér", illetve most kék színű MHSz. Ezentúl pontosan hivatkozom és fogalmazok.
Ám lapozgatás helyett ezt a forrást is használom néha: http://www.magyarhelyesiras.hu/. No itten van minőségjelzőként értelmezve a szabadkőműves... Tudom, e forrás nagy vihart kavart ( http://hirek.prim.hu/cikk/69251/ ). A továbbiakról pedig ezek szerint érdemes nem tudni... :)
Ráadásul bebolondították a jobb sorsra érdemes Vágó Istvánt a propagálására. Plusz néhány ugyancsak jobb sorsra lérdemes színészt, akik többnyire inkább beszélnek, és nem írnak. Vágó úgy beszélt róla a rádióban, mintha már megjelent volna a 12. kiadás. Másnap ebédkor meg is kérdestem Ny. professzor urat, hogy mikor is jelent meg, azt mondta, hogy még nem, de hamarosan.
Annak Akadémiai helyesírási szótár a címe, és addig vagy boldog ember, amíg nem ismered. Az Akadémiai Kiadó ugyanis ezzel a Tóth Kiadó, Puedlo Kiadó stb. cégek pályáján kíván babért szerezni – hasonló igényességi szinttel. Valami jobb sorsra érdemes kiadói szerkesztővel dobatták össze, strukturálatlan uninformatív szójegyzék. De legalább jó vastag.
Megkövetlek, mert az akadémiai online változatát néztem meg kényelmességből - ezek szerint ott hibás/vagy javított (tehát minőségjelzős kapcsolatként tekinti). A Hsz alatt az akadémiait (ezt, il. a nyomtatottat) értettem. Hogy a szk-páholy kötőjeles (illetve a kapcsolat birtokos), nekem is sántít kicsit a lent felhozott analógiák miatt, ezért is tettem fel a kérdésemet. Ha jól értettem, és az általam felsoroltak nagy többsége egyértelműen minőségjelzős kapcsolat, akkor a különírt forma a helyes. Akkor a borospohár esetét ne vegyük figyelembe? Vagy ez utóbbi "csak" hagyomány...
Mit értesz HSz-en? Megnéztem három helyesírási szótárat (Helyesírási kéziszótár, Magyar helyesírási szótár, Osiris Helyesírás), mindegy szabadkőműves-páholyt írat. Ennek helyességéről egyébként nem vagyok meggyőződve, de az összhang megvan. Nem a jelentésváltozás itt a kérdés, hanem az, hogy minőség vagy birtokos jelzős-e a kapcsolat (milyen páholy? kiknek a páholya?). E szótárak birtokos jelzősnek tartják.
Lenne egy kérdésem a szabadkőműves és az utána következő szavak kapcsolatáról. Az OH-ban a szabadkőműves-páholy így, kötőjellel van, a HSz-ben külön. Miért? Mert ha azt nézem, hogy a szó funkciója hasonló a keresztény, jezsuita szavakkal, így a különírás lenne indokolt (HSz- logikája oké], mert jelző (még ha főnév is). Arra gondoltam, hogy a keresztény templom is "külön szó" és az ajándék könyv is . Ha azonban úgy okoskodom, hogy a boros pohár mást jelent, mint a borospohár és a sétálóutca is egyben van a "jelentéskülönbség" miatt- elbizonytalanodtam. Mi van akkor ezekkel? Melyik szabály az erősebb? Összetételi tagok, vagy inkább szintagmának tekinthetők a pl. szabadkőműves szimbólum, szabadkőműves gyűrű - nem a szimbólum és gyűrű a szabkőm-es, hanem ők használják--> birtokos szaga van"- szabadkőműves építmény, szabadkőműves kutató, XY szabadkőműves neve Z (mint beceneve), szabadkőműves rend - itt jön a jezsuita rend, keresztény templom analógiája.
Elvesztem a rendszerben kicsit, már ha van. Aki látja a kiutat, mutassa meg! Legyen szíves. Köszönöm.
Jogos. Ha kiszűröd a tök egyforma találatokat, akkor 21 darab lesz. Ez esetben az 'elszúrtam' pont lép életbe :) Szóval akkor az arány 1:21, (ill. 66:837 , ha mindkettőt kibontjuk)...
Ádám, biztos bennem van a hiba, de én nem érzem a különbséget. Miért nem mindegy, hogy az esélyek kiváló(a)k, vagy a matekosok? Persze lehet, hogy azért nem érzem, mert én egyiket sem mondanám úgy, hogy "kiválók", de szerintem mindkettőhöz hasonlót hallottam már úgy...
A google szerintem igen jó eszköz arra, hogy megnézd egy-egy szó vagy kifejezés valós használatát. Nem érdemes túl komolyan venni a statisztikáit persze, de ha nem szúrtam el valamit, akkor azért az 1:600 arány szignifikáns különbségnek nevezhető :)
A jó matekosoknak egyetemenkiválókaz esélyei - de a jó matekosok az egyetemen is kiválóak
Ebből nem következik, hogy "A jó matekosoknak egyetemen kiválóak az esélyei" szerinted nem okés, az viszon igen, hogy (szerintem) a "de a jó matekosok az egyetemen is kiválók" nem az.
A Google nem igazán alkalmas minősítések alátámasztására.
Bocs, hogy én is belepofa, szerintem is lényegében úgy megy a dolog, hogy melléknévi igenév után jöhet -ak/ek, főnév esetén meg nem. A példáidat viszont nem értem.
"A jó matekosoknak egyetemen kiválóak az esélyei" szerinted nem okés? Mert szerintem igen. Konkrétan a google talál egyetlen "kiválók az esélyei"-t 800 "kiválóak az esélyei"-vel szemben.
„van, akinek pl. azt súgja, hogy a »állnák, látnák stb.« a helyes alak az »álnék, látnék« helyett” Miért lennének az utóbbiak helyesebbek? Mindkettő teljesen rendben van, csak más nyelvváltozathoz tartozik.
„hacsak azt nem mondjátok, hogy az is helyes” Pedig hát nem mondhatok mást. Lehet valami nem helyes, amit az anyanyelvi beszélők tekintélyes hányada használ? (Csak azért, mert némely nyelvi diktátoroknak nem tetszik?)
„ám akkor feladom, és sosem nyitom ki többet a helyesírási szótárt. :)” Helyesírási szótárban ilyen kérdésre választ ne keress, nem is találsz. A helyesírás ugyanis arról szól, hogy a nyelvi produktumokat hogyan tesszük át írásba, nem arról, hogy hogy hozunk létre nyelvi produktumokat. Az például helyesírási kérdés, hogy állnék vagy álnék formában írjuk-e le az [álnék] hangzású szót, de az nem, hogy az [álnák] vagy az [álnék] szót akarom-e leírni.
Köszönöm a válaszokat mindenkinek. A szövegtár jó ötlet. A nyelvérzék szuper dolog, de van, akinek pl. azt súgja, hogy a „állnák, látnák stb.” a helyes alak az „álnék, látnék” helyett, vagyis nem mondanám, hogy minden magyar anyanyelvű zsigerből helyesen beszél… hacsak azt nem mondjátok, hogy az is helyes, csak más „nyelvi közegben” – ám akkor feladom, és sosem nyitom ki többet a helyesírási szótárt. :)
