ja ha nagy a cipő akkor megvan az ok: A saroknál kialakult vízhólyag a túl nagy cipőméret vagy a lazán bekötött cipőfűző okozhatja: a cipő sarka az elmozdulás következtében folyamatosan dörzsöli a felső bőrrétegeket
Régi hegymászó recept volt a dupla zokni, mikor még a bakancsok elég spártaiak voltak (alulra passzentos, rá a lazább). A lényeg hogy ne nyúljon a zokni nedvesedés hatására sem, illetve megfelelő méret legyen, meg persze varrásmentes. Az ödémás duzzadt láb (sóvesztés) is hajlamosabb vízhólyagosodni.
Azért a két zokni, hogy azok dörzsölődjenek egymáson, és ne a bőröm különböző rétegei, ahogy a cipő a zoknin keresztűl a tapadás révén megrángatja azokat.
A külső zokni lazább, a belső szorosabb, a kettő pedig könnyedén elcsúszik egymáson. Pont olyan, mintha valami kencével a lábad kennéd be vastagon, hogy azon tudjon csúszkálni a zokni, meg minden azon kívül, csak én nem kencét használok hozzá, hanem egy másik zoknit :)
a vízhólyag lényegében égés, vagyis a két anyag dörzsölődése okozhatta, vszínüleg ez így túl vastag volt, így nem maradt helye a lábadnak a megfelelő mozgásra.
A múlt héten kipróbáltam egy H&M által forgalmazott futózoknit. Sok értelme nem volt, mert a Dekás eddig tökéletesen megfelelt, de miért ne? Dupla zoknis megoldást választottam és ez az új került kívülre, alá meg a szokásos ötujjas, erre meg az a cipőm, amiben talán csak fm és hosszabb távokat futottam eddig. Mi baj lehet történhetne?
A jobb sarkamat úgy megette az cipő ebben a zokniban már a 12. km-nél, hogy egy 100 Ft-os érme is kevés lett volna a vízhólyag eltakarásához. Pedig ekkor még a táv felénél sem jártam. De végigtoltam, kerül amibe kerül...
Szerencsére 7 nap alatt, azaz mára meggyógyult, így a régi zoknikat és ugyanazt a cipőt felvéve ismét tudtam tesztelni, és láss csodát: semmi bajom nem lett. Ennyit számít, ha a zokni olyan anyagból / szövéssel készült, hogy a belseje hozzátapad ahhoz, amire ráhúzták.
Zoknik mentek a szemétbe, tapasztalat meg a futónaplóba (meg ide, a fórumba).
Annak idején olvastam a háziállatkádról. Az emberi akarat csodákra képes. Szerintem összejön a 20. is.
Ha idén ott leszel találkozunk, mert én biztos ott leszek ( a szállás már lefoglalva előlegezve a nevezés kifizetve)és remélem versenyezni is fogok :-)
2003-ban úgy megzuhantam, hogy a meleg az nem hagyott mély nyomot bennem. Az a verseny nekem is úgy indult, hogy majd egyéni csúcsot döntök az első teljesítés 10. évfordulója alkalmából, mert előtte Fonyódon a féltáv nagyon összejött bringán is és a befejező 20 km is megvolt 1:43 alatt.
Atádon, akkor nekem csak 11:59 alatti idő volt a célom. Ugyan pulzus mérővel mentem, de a tervezett pulzuson túl lassú voltam a bringán így nyomtam a megálmodott tempót és azon meg nem tudtam rendesen enni. Úgy eléheztem 100km környékére, hogy majdnem feladtam. A következő hibám az volt, hogy elkezdtem szőlőcukrozni, de más nem ment le, így vizcsaptól vízcsapig gurultam, ettem a cukrot ittam és locsoltam magam. 7:30 as bringa után túráztam egy 5:30 as maratont és 14:14-es idővel már sötétben értem be. Azért a maratoni túra közben volt, hogy kocogtam is:
2000-ben egyébként kb 3 perccel előttem indultál futni és kb 19 perccel előttem értél célba. Akkor ahogy néztem éppen 4 órán belüli maratont nyomtál, amit én is szerettem volna, de még soha nem jött össze az IM-en.
Egyébként amíg nem volt dderék problémád csak maratont mennyi idő alatt futottál ? Csak hogy lássam van-e esélyem 4 órás futásra amikor a legjobb maratonom önmagában 3:41 volt.
Tegnap 3 nap szünet után kimentem egy átmozgatóra, bár ne tettem volna. Mindenem fájt, zsibbadt a lábfejem, a sípcsontomnál görcsölt valami, de mi? Ha lassan kocogtam, az volt a baj, ha belegyorsítottam, akkor meg nem bírtam. 6,3 km lett végül, örültem, hogy hazaértem. Az új cipő még idegen, a bal nyelve elmozdul, csálén áll 1 km után.
Összegezve a nagy Vivicitta projektet: 2015 és 2016 kimaradt a rendszerességből. Kb. 5 hónapos tétlenség után idén február első 3 hetében futottam egyet-egyet, majd február 21-én szántam rá magam a viszonylag tervszerűbb futásra, azaz a heti minimum 3, maximum 4 alkalomra. Az első próbálkozások alacsony pulzuson történtek, átlag 129-cel kocogtam 8:20-as tempót. Azután két hétre rá volt némi iramjáték is, illetve a kezdeti 8 km felment 10-12-re is. és a tempó is gyorsult valamelyest. A harmadik és az ötödik hét volt a csúcs, de sok volt a növekvő terhelés, jelzett a bal térdem, ezért a hatodik hetet visszafogtam, illetve az 1000 km-t elért 3 éves cipőmet is lecseréltem, nehogy azzal is rontsak a helyzeten.
Idén összesen 252 km van, átlagtempó: 7:13.
És most eljött a verseny hete, ez a hetedik hét, és hát a költő is megmondta: a hetedik te magad légy! :)
sziasztok, nemrég írtam, hogy a vivicittán nem tudok ott lenni. Halogattam a döntést, hogy hátha, de ezzel csak azt értem el, hogy kicsúsztam a visszamondási határidőből.
Ugyanakkor semmit nem találtam arról, hogy lehetséges-e átruházni a nevezést vkire.
Mert ha igen, szívesen felajánlanám bárkinek, ingyen.
Alapban úgy úszok, hogy aki nem ismer, ki akar menteni, de emellett a mell lábtempót nem bírja a térdem, a gyorshoz meg gyenge vagyok szar vízfekvéssel (ágyban, söröspohárral a kézben jobban megy a fekvés, na :-).
Persze az olimpiai távot talán egyszer megcsinálom, ha nagy leszek, de az ironmaneseket jó ideig kívülről fogom csodálni.
Már 10 éve, hogy belebújt a prosztatába a háziállatkám. Az egyik doki annak idején mondta, hogy akár 10-15 évig is nyugton maradhat. Ha igaz a 15 év, akkor már kevesebb, mint 5 évem van, de a HHH-hoz még 9 év kéne. Úgyhogy igyekeznem kell :))
A derekam miatt már nekem se lesz jó idövel futott maratonom, de el kell fogadnom. Ha idegesítem magam, akkor se fog változni :)
Akkor idén találkozunk a rajtban?
Olvastam, hogy 2003-ban indultál. Emlékszel még a jó kis meleg idöre?
Én nagyon megszívtam, mert valami hülye ötlettöl vezérelve, túl sürüre kevertem a powerbar izómat, és nem akart felszívódni. A kerékpáron semmit nem tudtam enni, a futáson teljesen eléheztem, jött a csölátás, görcsök. 10 óra 40 percet akartam menni, de 12:05-re finisheltem. A tervezett 3:30-as maratonból a végén 4:42-es vánszorgás lett. Azt hiszem, most elfogadnám ezt az idöt:))
Itt egy kép a 2003-as eredményhírdetésröl. Hátha rajta vagy. A másik képen meg látszik, milyen jól éreztem magam futás közben:))