Tud valaki (oké...ez általában azt jelenti, hogy LvT) olyan etimológiával szolgálni a Mucsi/Mutsi névre, amely alátámasztaná a családi legendát arról, hogy a csángó vidékről érkezett a család Hódmezővásárhelyre (még a török idők alatt)?
Kázmér szerint Tolna megyei a név, ami ugye elég messze van a csángóktól... Valami alternatív etimológia elképzelhető?
Régebben hoztam fel a Pleyer-kérdést, most találtam hozzá egy új, feltételezett jelentést. Wilhelm Pleyer szudétanémet költő írt egy verset magáról a családnévről, illetve az ősieről. Részletek a "Familiengeschichtéből":
"Mein Urahn ist hergewandert weit aus deutschem Land und hat im Erzgebirge geschmiedet und Kohlen gebrannt, hat - wie sein Ahn' ohne Namen - das glühende Erz gebleut, und alle, die nach ihm kamen, sind Bleuer und Schmiede bis heut'.
Aber dann ist es geschwunden, im Erzgebirge, das Erz; da zog mit Kindern und Hunden ein "Pleyer" böhmerwaldaufwärts. Im Schnellatal schreckten die Böcke und schielte verwundert der Fuchs, als da über Strünke und Blöcke die Hammerschmiede wuchs."
Ő úgy értelmezi a Pleyert ( Pleier->Bleier), hogy az eredetileg a bleuen-igéből származik (mhd. bliuwen)- ezt mi korábban kallómolnárként azonosítottuk, de szerinte a névadó ős hámorkovács volt, érckalapáló, avagy hasonló.
Kérdésem a következő: mennyire helytálló ez a teória? Előre is köszönöm a választ!
Egyrészt a Koltay családnévről érdeklődnék: ha a névadó ük-, déd-, és nagyapám a Vas megyei Gyöngyösfaluról származik, valószínű-e, hogy a közeli Nemeskolta a lakosnév forrása? Merthogy van Kolta nevű település Érsekújvár közelében is, ill. a Máramaros megyei Koltó is szóba jöhet elvileg, lásd ugye Makó - Makai, Szikszó - Szikszai, stb.
Másrészt a Vidák családnévről mit lehet megállapítani, ha tudjuk, hogy a család Somogy megyei, Dráva-menti? Az -ák végződés nem tipikus délszlávos, inkább cseh-szlovákos, ha jól sejtem...
Ebben lehet valami, mert a hovädzie (szlovák), hovězí (cseh) melléknévkůnt marhát jelent, a hovado pedig kb. azt, hogy vadállat - de elvileg van egy marha jelentése is.
A képző passz, a csehben is van egy pár főnév, ami -n, -ň végű, úgyhogy gyanús, hogy ez névszóképző volt, de a foglalkozásneveket ma tipikusan -ník, -tel, -ář (szlovák -ár) képzi. Gondolom, hogy az -n -ň váltakozás az egyes nyugati szláv nyelvjárások közt is megérthető.
A Keidl és Riedl nevekre adott kimerítő magyarázatokat köszi szépen.
A Keidlre egy másik ikladi német családnév kapcsán a későbbiekben még visszautalnék.
Annyit sikerült az ikladi családkönyvből kiderítenem, hogy az ikladi Keidl-ek névadó őse Rákoskeresztúrról költözött Ikladra. Ő még Keidelnek írta a nevét, de ikladi utódai körében a családnév írásmódja már következetesen Keidl lett.
Arra is gondolok különben, hogy a Keidl = Käutl (házigalamb sváb nyelvjárási szóval) azonosítás utólagos ikladi népi etimológia is lehet, mivel erősen el tudom képzelni, hogy a 'kedl' és a 'käutl' szavak kiejtése az ikladi sváb dialektusban tényleg egybe eshetett vagy legalábbis egymáshoz nagyon közeli volt.
Most azonban két "magyar" családnév iránt érdeklődnék:
az Agócs családnévről igaz, hogy török eredetű? Ti. a török ağaç (agács, aács) - fa szóból, amelyből tkp. a magyar ács köznév is származik?
Egyébként pl. a mai, korszerű oszmán-törökben ez az intervokális ğ hang már lényegében eltűnőben van, legalábbis az élő nyelvben a mély hangrendű szavakban, a magas hangrendűekben pedig egy j szerű hangot ejtenek helyette.
És mi a helyzet a Kele családnévvel? Van egy olyan halfaj, hogy pirosszemű kele, talán ez rejti a megoldást?
Továbbá Kelen és Keled nevek a magyar régiségben, illetve a kelep, kelepel szavak rövidüléséből esetleg?
Ez lesz a témában az utolsó beírásom, és ha még mindig nem érted, akkor feladom, mert láthatólag nincs apparátusom arra, hogy megértessem veled a dolgot.
A személynév etimológiája és a belőle lett vezetéknév etimológiája külön tészta. A Tamás személynév arámi eredetű, de Tamási Áron író ebből lett vezetékneve mégis magyar. A László személynév szláv eredetű, de László Gyula régész ebből lett vezetékneve mégis magyar. Erre utaltam, amikor így fogalmaztam: „Közvetve a Pabar valóban a Pobor névből származik, amelyik szláv eredetű”. Még egyszer kiemelem, mert nem véletlenül írtam: „közvetve”. A Tamási és a László vezetéknevek magyar eredetű vezetéknevek, ha közvetve arámi, ill. szláv eredetű személynevekből lettek is.
Ez, hogy horvát lenne, az csak a te fixációd, amelyet egyszer már megpróbáltam oldani a 11001-esben „Hogy a Pobor név kifejezetlen szerb-horvát lenne, az nem így nem állítható, bár valóban itt maradt fent családnévként. De az északi Pobori arra is utalhat, hogy északról is behatolhatott (a déli irány mellett) a magyar névkincsbe.”
Megpróbálom kivonatolni, amit a hitem szerint már a 10995-ösben leírtam. A Pabar az magyar. Némi valószínűséggel szláv is lehet, de az o > a hangváltozás miatt ez esetben is már régen kellett magyarosodnia.
A spanyolországi Pobar településnévhez ugyanúgy nincs köze, mint az olasz Paba családnévhez.
Vágner: A német Wagner (No., Au., Svj.) vezetéknév magyaros írásformája. Németországban a 7. leggyakoribb családnév. At etimológiáját tekintve foglalkozásnév a délnémet Wagner ’kerékgyártó, kocsigyártó, bognár’ szóból. — A magyar bognár szó is ennek a délnémet szónak a korai átvétele.
Ad Pabar: Az olasz Paba családnévből nem vezet út a Pabar hangalakhoz. Nincs olyan -r képző, amely az előbbiből az utóbbit kialakíthatta volna. (Egyebekben áll, amit erről a 10995-ösben és a 11001-esben leírtam.)
Sebestyén: Leszármazottat jelölő, képzőtlen magyar apanév a magyar Sebestyén (< latin Sebastianus ’Sebastia [Szamária] városából való férfi’) egyházi személynévből.
Sánta: Testi fogyatékosságra utaló magyar ragadványnév a magyar sánta ’hibás lábú, bicegő’ közszóból.
Így nekem is minden kerek, köszi! Elnézést az extra túráztatásért, de én tök hülye vagyok a témához, és ami neked sima liba, azon én fennakadok rendre.
A kérdéses носка (noszka) ’hordás, vivés; viselés; (tojás-) rakás’ szó az oroszra jellemző, még az ukrán szótárak sem ismerik, de ha létezne,, akkor *ніска (nyiszka) lenne a hangalakja. Ugyanakkor a rendelkezésemre álló orosz névtárakban nem találtam ebből alakult nevet. Tehát orosz „importnév” nem lehet, az orosz közszó (az ukrán összeköttetés hiánya miatt) pedig nem hatolhatott el szlovák területre, hogy ott legyen belőle családnév.
Ha ez így van, akkor talán a török kor végi szlovák népvándorláshoz kapcsolódóan kialakult vezetéknévről lehet szó. A névadó helynév egy magyar Gát településnév lehetett (amelyen a betelepült korábbi szállása lehetett), vagy az új környezet magyar gát ’töltés’ szóval jelölt dűlőneve. Esetleg a szlovák gate ’gatya’ szó -an névképzős származéka lehetne még, de ennek ellene szól, hogy ebben az esetben a kialakulás nem feltételez tágabb magyar környezetet, így Szlovákiában elterjedtebbnek kellene lennie.
Összevethető a név azonban a horvát Gaćan vezetéknévvel is. Ez vélhetően a horvát gaćan ’gatyás ember; gatyás kakas; gatyás galamb’ közszóval azonos.
Ottlakán: Román lakosnév az Ottlaka településnévből (ma részben Grăniceri, Románia, részben Pusztaottlaka, Magyarország). Az -an a szlávban is lakosnévképző, így a név eredhetne a környező szlovákságtól, de ebben az esetben k > č /cs/ hangváltozás lépne fel.
Grofsich, Grofsics: A RadixIndex Grofsis ~ Grófsits alakban ismeri baranyai horvát kontextusban. A horvát alakja Grofšić, és Horvát-Baranyában fordul elő. Ez a horvát-szerb grof ’gróf’ méltóságnévből egy -š-es (pl. -ša, -šo) kicsinyítő képzővel alkotott személynévnek az -ić képzős apanévi alakja.
Hajagos: Betegségre utaló magyar ragadványnév, a köznyelvi hályog ’szemlencsebetegség’ szó nyelvjárási hajag ~ halyag változatának -s képzős melléknévi alakjából.
Hajgató: A magyar Hajogató név alakváltozata, amely ’jajgató, siránkozó, panaszkodó’ értelmű ragadványnév. Tehát nincs köze a Hajagos névhez.
Lehet, egy picit félreértettél. Arra gondoltam, hogy az orosz "Noszka" szó állhat esetleg a "Noszka" név mögött, mint értelmezés. A "Noszkai" nevet hagyjuk ki a buliból, az ugye valami rejtelem, amit meg kéne fejteni, hogy hogyan lett a "Noszka"-ból. De az, ha jól értettelek Téged, akkor már utószülött névfejlődés lehet a "Noszka", mint családnév létrejöttét követően.
Továbbra is tartom, hogy a szibériai Noszka orosz népetimológia eredménye. Az az orosz közszó, amelyikkel azonos, és amelyiket a 11274-esben említettem, jelentéstanilag nem alkalmas folyó elnevezésére. De ha még meg is engednénk az eredeti névadást, a víznév nem fordul elő európai területen. Ahogy szibériai folyónévből lett Gyemjankai vezetéknév nem várható Magyarországon, úgy ilyen eredetű Noszkai sem.
A 11281-ben 2xkiss által említett Ung vármegyei Noska víznév pedig /s/ hanggal van, nem /sz/-szel. Ez emiatt eleve nem függhet össze a kutattad vezetéknévvel.
Köszi a kimerítő választ (ott helyben), viszont akkor bejöhet magyarázatként a Noska, Nosko (szláv) családnevekhez ez az orosz magyarázat is, mint értelmezés, vagy ennek semmi köze hozzá?
