Keresés

Részletes keresés

nunavummiuq Creative Commons License 2016.06.09 0 0 52022

Ha van igény akkor lefényképezek egy Cliftont kb. 4000 után. Persze a kisujjnál régen lyukas és a lábfejnél is szita, de nekem eleve szűk minden Hoka, meg a talpa kopik a csupasz részen plusz az éles kis kövek belemennek a közepéig.

Előzmény: mtb (52020)
procaliber. Creative Commons License 2016.06.09 0 0 52021

Amerikaban kb ennyinel cserelik,legalabbis azt mondjak 200merfold utan masik cliftont,challengertb vesznek

Előzmény: mtb (52020)
mtb Creative Commons License 2016.06.09 0 1 52020

Én éppen a keménysége miatt szeretem,  nem nyel el annyi energiát, lejtőn meg pont elegendő.  Az viszont igaz, hogy nem tartós a felsőrésze. Nekem most van benne 400, még éppen nem lyukas,  de már nem sok kell hozzá... 

Előzmény: procaliber. (52019)
procaliber. Creative Commons License 2016.06.09 0 0 52019

ja challenger nem is tudom ki mondta ra,h kemeny😉de akkor mar clifton bar az se tartos.

Előzmény: allez zserzseli! (52016)
rrroka Creative Commons License 2016.06.09 0 0 52018

hát mi már neveztünk regisztráltunk, szóval ha lesz, akkor a hosszútáv blog 2/3-a ott lesz. részleteiben futottam már errefele többször, nagyon sajnáltam, amikor egy verseny nem ment fel a Csobáncra.

hekk, lángos, sajnálhatja a futópárom hogy nyersvegán (kivéve sör).

Előzmény: allez zserzseli! (52017)
allez zserzseli! Creative Commons License 2016.06.09 0 1 52017

menni kell!! :)

balaton. trail. haverok. fanta!

jó lesz szerintem. még fürdőidő, de nem tömeg, kevéssé ismert ösvények..

lángos!

 

Előzmény: rrroka (52014)
allez zserzseli! Creative Commons License 2016.06.09 0 0 52016

most mondta vki, hoyg a rapanuikat nagyon leárazták a webshopokon.

a challenger ATR nagyon jó cipő, könnyű, gyors, dinamikus, de tényleg nem túl tartós.

a speedgoat király, az neked való!

 

Előzmény: ubalika76 (52012)
Skeletron Creative Commons License 2016.06.09 0 1 52015

Challanger ATR 2? Bár nekem már 400km környékén foszlik a szövet itt-ott pedig alig lett sáros, hóban nem használtam:( nem hiszem hogy bozótot bírná...

Előzmény: ubalika76 (52012)
rrroka Creative Commons License 2016.06.09 0 0 52014

A Balaton Trailről mi az itteni társaság véleménye?

procaliber. Creative Commons License 2016.06.09 0 0 52013

speedgoat,de nem helyette mivel tok mas cipo a rapahoz kepest

Előzmény: ubalika76 (52012)
ubalika76 Creative Commons License 2016.06.09 0 0 52012

2100km van a rapaNui vibramtalbúmban. hihetetlen, de még használható. már folt hátán folt, de én annyit megyek bozótban, hogy eddig 1400volt a maximum bármiben. Nagyon szeretem, kivéve, hogy túlontúl meg kell húzni a lábamon, és egyszer jól megnyomott, hetekig fájt.

Viszont nem látok már Rapanuit. Valaki tudja hogy melyik van helyette?

ubalika76 Creative Commons License 2016.06.09 0 0 52011

Meg lehet, jövőre meg is oldják. De még hosszabb lesz, és még pár 100m szint. Alig várom...

 

Előzmény: zoncsi (52009)
bmalag Creative Commons License 2016.06.08 0 0 52010

Azt nem láttam még, mert a Kénes-kútnál én is jobbra el. (mondjuk ahogy emlékszem, ez elég hangulatos patakparti ereszkedés szinte a faluig)

Előzmény: zoncsi (52009)
zoncsi Creative Commons License 2016.06.08 0 0 52009

Csak Pata előtt az a kanyargós, csalitos, úttalan-erdős rész nem illik a képbe. De valószínűleg, mivel ez már egy javított változat volt, nem lehet jobban megoldani.

Előzmény: bmalag (52008)
bmalag Creative Commons License 2016.06.07 0 0 52008

A rendezvény valóban szuper volt. Tavaly kihagytam, így most láttam először az új célhelyszínt. Most aztán már tényleg tökéletes minden rajttól a célig. A Patáról a rajtba induló reggeli busz is nagy segítség. Le a kalappal na.

Előzmény: ubalika76 (52004)
bmalag Creative Commons License 2016.06.07 0 0 52007

Nem tudtam elképzelni, hogy mit csináltál a Kénestől Patáig másfél óráig. Gondoltam nem vittél lámpát és rád sötétedett. De így már világos. :)

Előzmény: ubalika76 (52004)
zoncsi Creative Commons License 2016.06.07 0 0 52006

Látom, egészen más tempó mellett is ugyanazokkal a gondokkal kell megküzdeni. :) Ez a jin és jang küzdelem benned (tovább mentél de aztán visszafordultál) már eleve küzdőszellemre vall, de hogy még a faluban is azon gondolkoztál, hogy vissza mész. :)

Előzmény: ubalika76 (52004)
kutyA Creative Commons License 2016.06.07 0 0 52005

Köszi!

Előzmény: zoncsi (52002)
ubalika76 Creative Commons License 2016.06.06 0 0 52004

M115

 

Tavalyi volt az első igazán hosszú túrám,és az első teljesítésem is egy 100+oson. Nagyon óvatos voltam, mert még meleg is volt. Idén viszont készültem komolyan (MB-re is, de az sem jött be), bejártam az egészet, meg minden. Kitaláltam(!), hogy olyan 145 körüliben kellene végigmenni (MB-n 155 átlag pont jó volt). Mivel pihent voltam, befigyelgetett a 148-152 gyakorta. Nem izgatott, nem esett rosszul. 2:02 kékes, nem baj! Akkor kezdtem gondolkodóba esni, mikor úgy 55-nél azt számoltam, hogy akkor ez most egy 6:30-as MB? Mondtam is Gyurkópetinek(végig együtt mentünk), hogy szerintem ez nem lesz így jó. Azért Msztimrére még toltunk egy retteneteset, így 7óra alatt tudtuk le a táv 1. felét. Nem volt nagyon meleg, de totál állt a levegő, és elég fülledt is volt. Próbáltunk óvatosban gurulni Szorospatakra, hogy majd eszegetünk, és szépen be fog indulni az emésztés, és erőre kapunk. De nem kaptunk. Sőt. Én Mkeresztesen randiztam egyet a csajommal, odaadta a combfixemet, mert otthonhagytam, így Petihez lett egy 3p mínuszom, ami miatt még toltam is neki hidegkútra. Itt még ment a 140, itt még futogattunk.

De a Muzsla úgy bevitte a K.O.-t hogy csak úgy füstölt. Onnantól a brutál szédelgés. Utáltam magamat, hogy ilyen tehetetlen lomha tetűvé váltam. Eszegettem, nem volt különösen szar a gyomrom sem, vette a gumicukrot, meg a gélt, de nem adott erőt. A lábaimmal semmi gond nem volt, nem görcsöltem.

NyakasGabi viszont úgy égetett el mellettünk kénesforrásnál, hogy lobogott a hajunk bele. Én tényleg borzalmasan akartam menni, de nem tudtam.

Mivel nem arra vállalkoztam, hogy sétálgatni fogok az erdőben, eldöntöttem, hogy átnevezek. Peti meg is nézte a térképen(nekem nem volt hozzá kraft, hogy elővegyem, meg tele is volt a kezem bottal), hogy azt a Havason kell. Kb. olyan szellemi állapotban lehettünk, mint a 6évesek. Felkúsztam a Havasra, ahol leültem, és vártam, hogy történjen velem valami.

Nem történt. 4 órája szédelgek, ez már valszeg így fog maradni, nem tudok rá teknikát. Hát akkor kiszállok. Pedig 9körül volt még csak, 4.helyen voltam, a tavalyihoz képest volt 1,5óra előnyöm.

Akkor most ez jó, vagy rossz?

Teljesen mindegy. Ezt a túrát olyan brutális módon futottam el, hogy nem lehet egy 4. helyen célbaéréssel, 1órás időmegjavítással takargatni a hibát. Ki kell szállni, okulni kell, nyoma kell maradjon. Meg azért cseppet fáradt is vagyok.

Gypata felett még elvoltunk Gyurival a szalagozással, de aztán igyekeztem lefelé, hogy legalább elsőnek legyek benn.

Még benn a faluban is felmerült, hogy csak visszamegyek a pályára. Az volt ott már egy érzelmi állapot...

De ezen a versenyen nem lehet rosszul dönteni. Elég ha ott vagy. Jó volt este Kisnánán, jó volt az erdőben, jó volt a pontokon(fullextrás menü és kiszolgálás), és szuper volt a célban. 3-kor mentem aludni, egy 115km-es nap után, addig elvoltunk. Ilyet egyik rendezvény sem nyújt.

A vasárnap pedig szinte egy külön extra rendezvény. Felkelsz, beszélgetsz az asztaloknál, közben eszegetünk, és tapsolunk a folyamatosan érkezőknek.

Majd jövőre szóljatok, hogy Bali a 140-et ne lépd át, csak a legvégén, ha még tudod!

 

 

 

[Martye] Creative Commons License 2016.06.06 0 0 52003

Sziasztok!

 

Elindult a nevezés a novemberi Galyavár túrákra!

 

http://galyavar110.weebly.com/nevezeacutes.html

 

Idén már csak előnevezéssel lehet indulni, amit egészen november 13-ig lehet megtenni. Ezen belül is július 31-ig lehet a legolcsóbban nevezni.

 

Várunk minden terepfutót nagy szeretettel!

 

Üdv,
Marci

zoncsi Creative Commons License 2016.06.06 0 0 52002

Ez elég régi típus. Nekem is tetszett régen. Ha jól tudom, ez door-to-trail, amolyan öszvér verzió. Ha elég olcsón meg tudja venni, akár jó is lehet.

Előzmény: kutyA (52001)
kutyA Creative Commons License 2016.06.05 0 0 52001

Sziasztok, Salomon XR Missionnel van valakinek tapasztalata? OT hölgyismerős kerülgeti az 1. kiadását. Nekem rossz élményeim voltak Salomonnal, de az egy másik cipő volt, szóval nem igazán tudom, mit mondjak neki.

chandos Creative Commons License 2016.06.05 0 0 52000

Köszi!

Előzmény: zso70 (51999)
zso70 Creative Commons License 2016.06.05 0 0 51999
Előzmény: chandos (51980)
allez zserzseli! Creative Commons License 2016.06.04 0 0 51998

gratula zoncsi, nagyon értett teljesítésnek tűnik :)

durván nyomod mostanság, mátra 115 is.. 

hajrá!

Előzmény: zoncsi (51995)
CSERMANEK Creative Commons License 2016.06.03 0 0 51997

Szép volt zoncsi!

 

Nekem két éve minden hosszú versenyen előjőtt a talpszúrás. Aztán egyszer csak már nem. Asszem az volt a megoldás, hogy levettem a kamáslit, mert az alatt nem szellőzött úgy a cipőm, hogy ne ázzon fel a talpam. Azóta nincs ez.

 

Szép és okos menet volt. 

 

P.

Előzmény: zoncsi (51995)
tsabii Creative Commons License 2016.06.03 0 1 51996

Kösz a beszámolót. Teljesen másképp állunk a dologhoz, én végig úgy mentem ahogy épp jól esett/bírtam, eszembe nem jutott hogy hanyadik vagyok épp. Rám is számolt a számolóember, de nem nem foglalkoztam vele különösebben.

Lepencénél sprinteltél le a pont előtt, aztán a rézsűs pokolban elöreengedtetek, pedig a botokkal csak látszólag volt könnyebb :)

Holnap pacsi a Mátrában!

 

Üdv: egy skalp az övedről

 

Előzmény: zoncsi (51995)
zoncsi Creative Commons License 2016.06.03 0 0 51995

megszületett :)

 

2016. máj. 15. 0:00
UTH (Ultra-Trail Hungary)
114 km / 4200 m szint

Minél nagyobb a verseny, annál többet gubbasztok a beszámolón. Viszont holnap már Mátra 115, szóval nem halogathatom tovább... :) Na szóval úgy kezdődött, hogy...

Szombaton este egy pihenősebb hét végén becses nejem és Vajda Anita társaságában kikocsiztunk Szentendrére. Felvettem a rajtcsomagot, kicsit társalogtunk, majd visszakísértem a csajokat az autóhoz. Itt rontottam el a dolgot. Mire visszaértem, már elég kapkodósan kellett öltözködnöm, cihelődnöm, és végül nem maradt idő belanolinozni a talpamat, lábfejemet. Végülis szerintem ezt az egyet hibáztam az egész verseny során, de ez sajnos komoly hatással volt a táv végén a közérzetemre.
Még sosem futottam éjjel, max. este, így kíváncsian vártam, hogy viseli majd a szervezetem az éjszakai műszakot, illetve mennyire leszek álmos hajnalban, meggyötört másnap délután. Aludni előzetesen persze nem sikerült.
Nagyon visszafogottan vettem az első kilométereket, beszélgetősen, de ennek ellenére nem éreztem túl jól magam. Zavart a fejlámpa, kicsit úgy éreztem, szédelgek, erő se volt. No mondom, szép lesz, ha ki kell szállnom már Dobogókőn. Aztán egy olyan jó fél óra múlva kezdett helyrerázódni a szervezetem. Ideje is volt, mert jöttek az első saras részek. Számítottam rá, hogy nem lesz könnyű pálya, de azért így is megzavart a rengeteg csúszkálás, pocsolya, mély sár kerülgetés, amivel szembesültünk.
Az első frissítőponton, Dobogókőn, kellemesen elszöszöltem, feltöltöttem a puttonyt, hagytam, hogy még páran megelőzzenek, pedig sejtettem, hogy amúgy is a mezőny hátsó traktusában utazom, de nem akartam kapkodni az elején.
Belus Tomi barátom megcsinálta az elérhető adatokból a ponton és az előző szakaszon elért sorrendekkel kibővített táblázatot, innen tudom, hogy 82-ikként értem ide. Aztán lefelé menet, ahogy elhaladtam Szaszáék fotópontja mellett, Szabó Áron beszült, hogy "jól a végén vagy!". :) Ez volt az első intés, a másodikat pedig az egyik irányítótól kaptam kicsit még lejjebb, valami sorompónál. (Az hol lehetett??) Így szólt: "Te vagy a 108. Számolom." No ez már kicsit szíven ütött. Mi a fene, csak én kezdtem visszafogottan, mindenki más rendes tempóban megy?? Vagy túlzásba vittem a csigatempót? (Persze valamelyik adat nincs rendben, mert 26 helyet nem estem közben vissza, sőt. De ezt nem tudtam akkor, csak a 108-as számot.) Így aztán innentől elkezdtem kicsit jobban tolni, ami a lejtőn, ami az én igazi terepem, ment is. És közben számoltam. Az elkövetkező 2 órában vagy 25 embert előztem meg 2 - 3 - 5-ösével. Aztán valahogy vége lett az előzéseknek, előttem vákuum keletkezett. Mindenesetre Pilisszentlélekre már 64. helyen érkeztem. Közben mikor kivel teljesítettem rövid szakaszokat. Belus Tomi, Bartakovics Balázs, Lázár Laci, Kósik Gábor,... De sokat nem mentem senkivel, mert szeretek saját tempóban futni, senkihez nem igazodva. Meg kicsit olyan meditatív is egy ilyen utazás. Volt nemzetközi élményem is. Egy bukaresti fickóval is beszélgettem, egy lengyel csapattal is mentem röviden.
Pilismaróton ettem egy kis paradicsomlevest, már hiányzott is valami izótól, géltől különböző íz, mondjuk sós levest vártam előzetesen. Ja, ekkor már bőven világos volt, még Szentlélek előtt elkezdett világosodni, egy pillanatig tán még a nap is átsütött a felhőréteg alatt.
Itt új utastársat kaptam, egy soproni (?) srácot, Takács Zolit, akit eddig még sosem láttam terepversenyeken, és vele egész sokat mentünk együtt, a Kisrigónál vált csak szét végleg az utunk. Megvolt együtt a Szakó-nyereg, majd lementünk Dömösre. Közben csodaszép szakaszokat hagytunk magunk mögött. Dömösön felvettem a csomagomat, és úgy döntöttem, legfőbb ideje a tiszta sár, szétázott zoknimat, kamáslimat kicserélni, amire lehetőségem volt, mert küldtem előre cserecuccot. Persze ezzel elcsesztem vagy 10 percet. (P.marót 59., Dömös 65., azaz ennyien előztek meg cihelődés közben.) A Prédire már 61-ikként értem, 31. idővel, azaz a rápihenés a meredélyre meghozta a gyümölcsét, nem csoffadtam meg felfelé, sőt, Lepencére ereszkedés közben újabb 7 helyet hoztam egy 18. szakaszidővel. Eztán jött az egész pálya talán legszebb szakasza, a Spartacus ösvény. Oda menjen el, aki még nem volt! Nagyon látványos, izgalmas. Itt valahogy nagyon pörgött a lábam, végigfutottam a hosszú, szinte vízszintes szakaszt, majd Pszt.lászló határában várt kedvesem. Vele tettük meg a hátralévő rövid utat a a Kisrigóig. Közben bejöttek a rövidtávosok, és elkezdtem kidüllesztett mellkassal futni, annyi csodáló és elismerő tekintetet, szurkolást kaptam tőlük. Persze én is vissza "hajráztam". A Rigóban megeszegettük a levest a versenytársakkal, elpihengettem ott vagy 10 percet, aztán nekivágtam az Apátkúti völgynek, ami szintén nagyon szép, csak arra már sokat jártam. Érdekes, hogy ez a rész teljesen jól futható volt, leszámítva hogy jó párszor a patakon keltem át a kövek helyett, illetve simán bokáig merültem a mocsárba párszor. Előzgetés itt is volt, de az aszfaltos szakasz nagyon nem esett jól, pedig annyira nem vagyok finnyás. Visegrádon (51. hely) már nem vacakoltam annyit, töltekeztem, bár csak minden 2. ponton tettem ezt, mert kitartott a bő 1 liter izó 1 pont kihagyással, minden ponton való ivással. (Talán ihattam volna többet...) Jött a Pap-rét irány, amit már jó sokszor megfutottam, nem volt meglepetés. Ildikóm itt is elém jött, és most elég hosszan tudott kísérni. Ez jól esett. A többi részlet nem változott. Sár, néhányszor rendesen bokáig merülés...
Pap-réten (49.) SK-ék csinálták a fesztivált. Öröm az ilyen pontokra befutni, az embert kiveszi az monoton ritmusból, kicsit szocializálódhat, nevethet, barátkozhat! Eztán Ildikóm levált, ment vissza a Kisrigóhoz, én meg célba vettem Szentendrét és az utolsó 2 fordított vámpírfogat a szinttérképen.
És innentől kezdődött a vesszőfutásom is sajna, mert ahogy beharangoztam az elején, a lábaim vízhatlanításának kihagyása kellemetlen következményekkel járt. Elkezdtem érezni előbb egy szúró pontot. Ismerős volt, egy Less Nándoron 2 x vettem le a cipőmet menet közben, hogy megtaláljam a kavicsot, pedig csak a kialakuló vízhólyag okozta a szúró érzést. Mivel már esélytelen volt bármilyen beavatkozás a szétázott lábamon, összeszorított foggal tűrtem. Mondjuk nem fájt mindig, viszont legalább terjedt a talpamon. Aztán már a másik lábamon is megjelent.
Persze ehelyett inkább arra koncentráltam, milyen lesz 100 km után meghágni az ijesztőnek lefestett Vörös-kő csúcsot. Hát, tényleg jó meredek volt, de büszkén állíthatom, hogy nem fogott ki rajtam. Megtorpanás nélkül mentem fel rajta, persze egy fenntartható tempót választva. A lefelét már nem nyomhattam túl a talpam miatt, pedig az izmaim még bírták volna. Közben megrettenve néztem a völgy túloldalán magasodó bércet, félve kérdeztem a versenytársakat, nem tán oda kell még felmennünk? És oda kellett. :) De az is megvolt. Közben jó pár skalpot az övemre tűzhettem, és már az utolsó nagy hegy, a Nyerges tetejéről ereszkedtem lefelé, amikor rám tört egy ellenállhatatlan érzés, ami megállásra késztetett. :) Utólag megnézve az eredménylistát, ezzel 6 pozíciót veszítettem, de muszáj volt. Igazából már legalább a Kisrigó óta hordoztam nehéz terhemet...
A Skanzenhez 45-ikként érkeztem, már nagyon fáradtan, és meghökkenve hallottam a pontőröktől, hogy még 10 km. No mondom, a 18 órás teljesítésnek - amit közben kitűztem célul - annyi, hisz 17 óra már elmúlt, én meg nem vagyok "6 perces" szinten. Főleg, hogy mint kiderült, ez a látszólag sík szakasz még jócskán tartogatott kis aljas emelkedőket. Körülöttem jó pár "rövid"-távos roskadt magába, hasonló számítással, ugyanis az ő helyzetük rosszabb volt, nekik 18 órára célba kellett érni a sikeres teljesítéshez. És bizony mint kiderült pár embernek a teljesítésébe került ez a félrevezető infó, ugyanis a valós táv 7 km volt. Hát ez elég nagy szarvas hiba volt a szervezők részéről...
Engem már leginkább a célbaérés vágya hajtott innentől, illetve miután a telefonom és a sporttársaktól közben kapott információ is arra a megállapításra juttatott, hogy mégsem 10 km van hátra, és mégis meglehet a 18 órai célbaérés, utolsó erőimbe kapaszkodva szárnyakra keltem. Ugyan csak 1 hosszútávost előztem meg ezen a szakaszon, de számos rövidtávos maradt mögöttem. A városon belül a patak melletti rész végtelennek tűnt, de aztán csak eljött a patakátkelés, majd kis bizonytalankodás után - főként a szurkolók pozíciójából tájékozódva - ráleltem a cél felé vezető macskaköves útra. És innentől jött a beteljesülés. Előzetesen nem voltam túl lelkes a versenyt övező nagy felhajtás miatt, nem ájultam el attól, hogy a szépséges szentendrei belvárosban van a rajt és a cél, de utólag meg kell állapítsam, zseniális húzása volt ez Csanyának. Az, hogy tapsoló, pacsizó, hajrázó turisták, helyiek vagy épp szurkolók között tehettem meg az utolsó pár száz métert teljesen elfújt minden fáradtságot a tagjaimból, és boldogan, kissé elérzékenyülve csaptam a célba 17 óra 50 perc minden nyűgjétől, fájdalmától, de szépségétől is áthatva.
A kalandok itt persze még nem értek véget, mert még motozáson - na jó, felszerelés ellenőrzésen - vettem részt, ahol vicces kedvemben frászt hoztam az ellenőrző kislányra. Miután az összes listaelemet kipipáltuk, az utolsóhoz ért, személyit kért. Én meg hirtelen kétségbeesett arcot vágva mondtam, hogy az nincs. Az amúgy láthatóan tisztelettel a munkáját végző leányzó arca elnyúlt, hogy úristen, meg kell fosztania a teljesítő címtől, mire gyorsan mondtam neki, hogy jogsim van. :) Jót nevetett ő is.

Utószó:
5 perc ácsorgás után már csak tyúklépésben ment a járás, és a járdaszegélyek is palánkmagasságúaknak tűntek. Érdekes, hogy 5 perc alatt futóból szánalmas rokkant lettem. :) És a 2. emeleten lakunk, lift nincs. :) Aztán másnap megvolt a ráedzés, ki kellett pakolnunk a félig teli garázst felújítás miatt, a végére már a lépcsőn lefelé és délcegen, hetykén közlekedtem. :)

Tapasztalat: bírtam a 18 órás éjszakai, majd nappali dupla-műszakot. Nem voltam álmos, nem voltak brutális holtpontjaim. De mindehhez az is kellett, hogy szerényen, a tiszteletet megadva álltam oda a feladathoz. És ennek köszönhető a 100 körüli pozícióból a 44-ikig való előretörés közben. (Az utolsó 2 szakaszon 31. időt mentem.)
Lényegében végigfutottam a távot, nyilván az emelkedő futhatóságának megállapításánál kicsit szigorúbb voltam, mint pl. egy P85-ön.

Azóta kijött az UTH 2017 időpontja, és szomorúan kellett megállapítanom, hogy valamelyik ujjamat le kell harapnom, mert most nem hogy nem lesz (szűk) 3 hét az UTH és a Mátra 115 között, de valószínűleg ugyanazon hétvégén lesz...

Joffi Creative Commons License 2016.06.03 0 1 51994

Viola mesélj, itt mindent el lehet mondani! Hova készülsz, milyen versa lesz? Kíváncsiak lettünk, nagyon!

Előzmény: chandos (51993)
chandos Creative Commons License 2016.06.03 0 0 51993

háát izé... kedvem az igennagyon volna, sőt nem is jártam még arra, folyton csak tervben van. valami hosszabbat viszont be kell passzintanom még erre az időszakra, mert augusztusban el sem merem mondani, hová készülök -- és az idei versenyekkel eddig nincs szerencsém, mindet bukom ilyen vagy olyan okokból... de 60-80-at meg nem szoktam elindulni futni csak úgy passzióból, jobban megy, ha van keret vagy társaság :) azért is érdeklődöm ilyen bőszen.

Előzmény: allez zserzseli! (51992)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!