Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

macmelon ápr. 14. Creative Commons License 49685

A futópaddal az a gond, hogy nagyon zavaró és nehéz futásnál eleve - de a terepen aztán meg pláne - cipelni.

 

(Elnézést :)

bmalag ápr. 14. Creative Commons License 49684

sztem a semminél jobb a pad. hétközben van az a sötét, jeges este, közbiztonság, tanyasi kutyahad stb. hogy inkább a padot válasszam 30-40 percre. 

Előzmény: BlackTriple (49681)
Skeletron ápr. 14. Creative Commons License 49683

Ha megteheted hogy futópad helyett terepen futsz akkor mindenképp terep. Nem mondanám hogy szart se ér a pad, de a terepen azt mondják "nincs két egyforma lépés", szóval más terhelésnek teszi ki az izmokat, amit szokni kell a sérülés elkerülése végett. Ráadásul sokkal szebb is mint a négy fal között:)

Edzéselméletben én is sokat átemeltem a bringáról, mikro-makro ciklusok, laktátküszöb, ezek a futásnál is ugyanúgy "működnek".

Ja, és emelkedőn (és amikor úgy érzed) gyalogolni ér.

Még egy web ajánlat: http://powerhiker.freeweb.hu/

És még a terv készítésről: http://powerhiker.freeweb.hu/hadd.htm

 

Előzmény: BlackTriple (49681)
zoncsi ápr. 14. Creative Commons License 49682

Itt az enyém: (hosszú lett, mint a verseny :)

 

>>Egy kis ember nagy napja<<

A Mátrabérc név mai divatos szóval egy brand. Jól cseng. Hívószó a hasonszőrűek számára, mint én. Így aztán én nem is haboztam sokat, mikor hírét vettem, hogy szerencsére idén is megrendezésre kerül - fél 6-os kezdés ide, túrával azonos napra szervezés oda - jelentkeztem. Nekem ez célverseny, egyféle megmérettetés, amin eddig 2 alkalommal vettem részt 2 emlékezetes élménnyel gazdagodva, 2 különböző, bár valamelyest hasonló célidővel.
Először 2010-ben indultam, 9:17-tel értem célba. Zöldfülűként megtréfáltak a Koncsúrok, a 9 óráért szaladtam, de aztán nem bírtam kimászni a Diós-patakból vagy 10 percig, mert azt hittem, elájulok.
Aztán 2012-ben a hosszabb távon 9:07. Akkor a Muzsla felfelé vezető oldala állta el az utamat egy jobb eredmény elől.
Tavaly sérülés, idén viszont ezt szerencsésen elkerültem. A VTM ultra távja amolyan erőpróba volt, és ijesztően rosszul sikerült. Vagy az előző napokban kapott enkefalitisz védőoltás, vagy a meleg, vagy az előző este elfogyasztott túl sok sör okozta, de már 20 km-re kész voltam, mint a Várkert Bazár. A pulzusommal küzdöttem, rosszul voltam, nem volt erő bennem, csak kóvályogtam a pályán. 6:15-tel húztam be, de leginkább csak jellempróbának volt jó.
Aztán történt még egy örömteli esemény az életemben, 1 év távházasság után nőm végre talált állást Pesten és ideköltözött. Ennek a magánjellegű hírnek azért van szerepe e sorok közt, mert azóta minden áldott nap 1 órával korábban kelek, és ezt kihasználva tudtam párszor reggel is edzeni, ami eddig nem volt jellemző. Nem is nagyon szokott reggel működni a keringésem rendesen. Szóval mire nem jó még egy ilyen változás?! Most erre is tudtam kicsit edzeni. :)

Ilyen előzményekkel értünk pénteken este Sirokra Ildikómmal és 3 utasunkkal. Ildikó új kollégája és egy barátja, akik a tt-re mentek, illetve a Gyebnár "Kicsi" Évi barátnőjeként hozzánk csatlakozott Tóth Évi, akiben különösen kellemes úti- és futótársat ismerhettünk meg.
Közös szállásra mentünk, talán Sirok utolsó szabad szobáját sikerült 1 héttel ezelőtt megcsípni, a Vár Panzióban a 8 ágyast (4 db emeletes). Kicsi Évivel, Pécsi Petivel osztoztunk rajta. Sok alvásra nem számítottam, de a keveset megtámogatandó bevettem 1 sört a feledhető vacsorára. Az asztaltársaságunk kellemes volt, Zserzseli, Szaszáék, Szabó Ági, megbeszéltük a tf társadalom apró-cseprő ügyeit. :)
Éjjel nem aludtam túl jól, szerintem összesen vagy 3 órát szunyálhattam, a többit meg félálomban agyalással töltöttem el. Érdekes módon nem a verseny zsongott a fejemben, hanem egy ostoba munkahelyi meló. A csapat a 4:15-ös megbeszélt idő előtt már 4-kor felébredt. Kis falatozás, készülődés, kávézás, és indulhattunk a rajtba.

Még sötét volt, mire odaértünk és vártam, hogy mikor fog kivilágosodni, mert eszembe se jutott, hogy esetleg fejlámpa kelleni fog. 10 perccel a rajt előtt még mindig sötét volt, de csodák csodájára (vagy a szervezők ügyes kalkulációját dicsérve) a rajtra megvirradt annyira, hogy már látni lehessen az erdőben is. A várakozástól eltérően nem volt nagyon hideg, így könnyebb öltözéket választottam, 1 hosszúujjú és rá egy póló. A hátizsák amúgy is pluszban melegített.
Gyors búcsú Ildikótól, aki a kocsit átvitte eztán a célba, majd busszal felment a Muzsla túrát megfutni. Ő most rövid távra készül, egy hosszabb verseny nem illett bele a felkészülésébe.
Kellemes meglepetésemre nem az aszfalton kezdtünk, hanem rögtön nekimentünk az erdőnek. Csabi vezette fel a csapatot, és néha úgy éreztem, direkt a legnagyobb susnyáson keresztül. Tőle ez kitelik. :) Nem hajtottam magam túl, a taktika világos volt, épp bőrrel felérni Kékesre, hogy aztán a Muzslára se csak szédelegve totyogjak fel. Futás, gyaloglás, mikor melyik tűnt célszerűnek. Hogy, hogy nem a 8-as szoba egyszer csak összeverődött egy bolyba, ott volt a két Évi és Peti is. Megcsodáltuk a napfelkeltét, ami a felhőréteg és a horizont között kikandikáló vöröslő nappal egyszerűen csodálatos volt. A reggeli kávé meg a tea áldásos hatására párszor félre kellett állnom, de aztán valahogy Oroszlánvár előtt elléptem a csapattól. Igaz, én nem frissítettem, mert volt bőven a tasakban izó.
Meg kell említenem még, hogy elkezdtek beérni bennünket a tt-n indulók, elsőnek egy idősebb fickó, aki úgy ment el mellettünk felfelé szökellve, hogy a menetszele is majd elvitt. 1szál rövidgatya, 1 trikó, 1 kis kézikulacs, valami nagyon minimál csuka, de mint a szélvész! Mindenki csak meresztgette a szemét, hogy ez meg mi volt?! :) Aztán jött Ispi majd UBalika.

Oroszlánvár (előtti nyereg) 1:36:45 - 87. hely

Innen már csak alkalmi útitársaim voltak, többnyire egyedül mentem, de én ezt nagyon szeretem így. Időnként pár baráti szó, aztán mindenki megy a maga útján a maga tempójában.
További tt-sek jöttek, beértek Zserzseliék. Itt egy kicsit megbokrosodtak a lovak, mert elkezdtem tapadni egy nem túl nagy sebességkülönbséggel előző futóra gyaloglással, és ment. De aztán éreztem, hogy ez a tempó nem nekem való és kicsit visszavettem. Ezt leszámítva nem jött semmiféle fal, semmi gyengülés, zavar a pulzusban, az erőben. Sőt, mivel pulzusmérő nem volt nálam, az annyira nem is tudott zavarni. :) Csak az órát nézegettem időnként és hessegettem el magamtól a gondolatokat, hogy mi lenne, ha 3 órán belül felérnék Kékesre? Álmodozás az élet megrontója. :) Aztán valahogy mégis meglett, pedig nem is akartam, csak szerettem volna. Feltűntek a házak és még bőven időben voltam. Aztán szurkolók kiabáltak, hogy "Hajrá Zoncsi!", így aztán belehúztam és életemben először meg volt Kékes 3 órán belül!

Kékes 2:57:15 78. hely

Az eddigi legjobbam valami 3:15 lehetett.
Igyekeztem viszonylag gyorsan frissíteni, és nekivágni a Galyatető felé vezető útnak. Közben a mobilomon elkezdtem keresni az élő közvetítést, kíváncsi voltam, hogy mennyire sikerül a rendezőknek ez az itthon forradalmi újítás. És működött, láttam magam a névsorban! Mivel barátaim között meghirdettem, hogy lehet majd nézni az ámokfutásomat szombaton, örültem, hogy tényleg megy a dolog.
Aztán Galya felé kis porszem került a gépezetbe, valószínűleg a gélek nem csak előrefelé hajtottak meg, így félre kellett vonulnom a sűrűbe, és átadnom magam egy alapos purgálásnak. És ha már ott álltam letolt nadrággal, nem végeztem félmunkát, le is cseréltem a félhosszút a rövidre, amit magammal cipeltem a zsákban. (Nem, nem azért kellett lecserélnem!! :) Pár embert így újra kellett előznöm, kérdeztem is Börcsök Andrist, hogy Petiék elmentek-e, de meglepetésemre nem előztek be a boxkiállás alatt se. (Pedig nem 2 mp volt a kerékcsere.)
Itt elvesztegettem némi időt, de még így is feljebb jöttem a listán.

Galyatető 4:23:07 74. hely

Öko-Zsuzsa :) csippantása és Millers kifogástalan frissítése után úgy rugdostak ki a pontról, és gurultam tovább Ágasvár felé. A lábamban azért már rendesen éreztem a sok megmászott hegyet és megfutott meredek lejtőt, de futottam szépen a sajgó tagjaim ellenére. Innen persze rengeteg túrázót kellett kerülgetnem, de az általam már sok éve használt protokoll szerint mindig ment a "Légyszi!" vagy "Légyszi, balról jövök!" + "Köszi" és ment flottul az előzgetés. Talán egy kellemetlenebb élményem volt, de az se komoly. És olyanoktól, akik amúgy is bagózva mentek egy tt-n. No comment. De mindenki elengedett, sőt páran szurkoltak is.
Ágasvárt én is vártam (nem csak ő, értitek :-) itt ugyanis sokszor kapott már görcsöt a lábam a felfelé mászás közben. Elégedetten tapasztaltam, hogy nincs gond a görcsökkel. Lefelé leszökelltem, a csapnál kicsit megmostam a tarkómat, arcomat, és mentem tovább Keresztes felé. Eddig nem is nagyon gondolkoztam célidőn, illetve csak annyi volt a fejemben, hogy 9 órán belül minden percnek örülni fogok. Voltak persze merész álmaim, mint a 8:30 esetleg 8:15, de az már csak úgy, mint mikor az ember a lottó 5-ös megnyeréséről ábrándozik. A 3 órás Kékes sem predesztinált még vérmesebb reményekre. Emiatt aztán nagyon meglepődtem, mikor megjelentek Mátrakeresztes házai, és láttam, hogy ebből akár 6 órán belüli Keresztes is lehet. No jó, de abból mi következik? Nem emlékeztem a Muzslán való átkeveredés idejére, de gondoltam, hogy 2 óra alatt esetleg meg lehet csinálni. Úristen 8 óra???!! Az nem lehet, én olyat nem tudok! Közben elérem az ellenőrzőpontot, 5:57. Még egy kis időm is maradt frissíteni.

Mátrakeresztes 5:58:39 64. hely

Kérdezgetem az ott fotózgató Szaszát, hogy szerinte meglehet-e 2 óra alatt a cél. Mondja, hogy szerinte neki 1:40, 1:45 szokott lenni innen. Ez kicsit lelombozott, mert ez nekem minimum 2 óra, de esetleg meglehet. Korábban azt terveztem, hogy itt megiszom majd egy pohár sört, mert az nagyon jól kilazítja a görcseimet, de itt már ez eszembe se jutott. Maradt a többi csodaszer: 1 pohár kóla, 1 speed8 (koffeines cucc), még folyadék, némi rágcsa, és usgyi. No persze ezt az usgyit a helyén kell kezelni, mert most jött a Muzsla meghágása. Én oda többnyire rosszulléttel küzdve, szédelegve szoktam felmenni. Most viszont tempósan gyalogoltam. Máskor 5-10 ember is megelőzött míg elértem a csúcsot, most én előztem meg ugyanennyit. És ez jókedvűvé tett. Az meg elképedtté. Hogy a Muzslára jó érzéssel is fel lehet menni 42 km után? Nahát! Még felfelé menet utolért Szabó Juci, kaptam tőle fél órát, de kicsit se bántott, örültem, hogy találkoztunk. Pont egyszerre értünk a csúcsra. (Bocs, Csabi! :-) Óracsekkelés, 1 óra alatt értem föl. Ez volt 6 km. Hát mondom a 7 km-t lefelé már csak lenyomom 1 óra alatt! És meglesz a meg sem álmodott 8 óra!!
Lefelé Reicher Norbi suhant el mellettem nagy tempóval, de vele találkoztunk még 2x, mert bevárta Jucit, aki félreállt, meg aztán megint megelőztek. De csak azért, mert egyszer csak UBalika nagyfiát látom ücsörögni az út mellett, és kérdezi, hogy nem láttam-e az apját. Őt frissíteni jött ki, de még nem jött el itt. Hát utoljára még Oroszlánvár előtt láttam, amikor elhúzott mellettem kb. dupla sebességgel, mint én. Mondom neki, hogy már régen el kellett itt haladnia. Telefon elő, hívom Borit (anyuka, egy kórusban énekelünk), de Balázs veszi föl. Lesérült, már a célban. Megnyugvás, teló vissza, futás tovább -4-5 perc, de érzem, hogy ez nem kockáztatja a 8 órámat, no meg ez fontosabb is volt. Hívom életem párját, hogy érkezésemre 8 óra magasságában kelet felől számítson, nehogy ne lássa a megdicsőülésemet. Újabb meglepetés, azt mondja, még most kapaszkodik ki a Diós-patak partján. No mondom, akkor a célnál várjon meg, jövök. Aztán meglátom a falut, még mindig messze van, leereszkedem a kopár hegyoldalon, megpróbálom bokatörés nélkül átvészelni a vízmosást, leérek a patakhoz. 4 éve innen nem tudtam kikapaszkodni, mert elhagyott az erőm. Most simán felgyalogoltam. Igaz, vagy 10 métert még továbbsétáltam, hogy normalizálódjak, de aztán futás. Megláttam még magam előtt pár embert, gondoltam legyen még pár skalp az övemen, belehúztam, 4:45-tel "száguldottam" a földút lejtőjén. Óracsekk: ha nagyon meghajtanám, talán még a 7:45 is meglehetne, de az már nem érdekelt. Boldog voltam a várható célidőm miatt. Még "hátbavágtam" a sporikat az aszfaltos úton, mosolyogva köszöntem meg a tapsot és hajrázást a célegyenes előtti egyenes előtti egyenesben, 2 kanyar és befutottam az célba. Teli szájjal vigyorogtam, igyekeztem minden kérdezővel, gratulálóval megosztani az infót, hogy 1 és negyed órát javítottam, és nem akarok se összeesni, se a levegővétellel nincs bajom, szóval fenomenális vagyok! :) Aztán kerestem Ildikót, aki persze nem volt ott. De aztán hozott sört, így minden megbocsátatott. :)

Cél 7:46:44 55. hely

Így, hogy látom, a legtöbb ember nagy PB-val abszolválta a versenyt, gyanítom, hogy a szervezők kevertek valamit az izóba, de sebaj, csak ki ne derüljön!
Amit a verseny egyik tanulságának fogok fel (és mondtam is Németh Csabinak, mert tudtam, hogy neki ez tetszeni fog :) : pulzusmérő nélkül mentem, mert a 2. öv is felmondta a szolgálatot, és ez nagyon jót tett a közérzetemnek. Nem bámultam állandóan a pulzusértékemet, hanem érzésből mentem. És szerintem párszor kilógtam felfelé a tartományomból, de mivel nem láttam, nem zavart. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy mostantól lovak közé a gyeplővel, de ennyi tapasztalattal már megengedhetem magamnak az érzésből futást. Edzésen továbbra is fogok néha használni övet. Már ha beszerzek egyet a 2 rossz pótlására.
Két kezünket összetehetjük az ideális időjárás miatt, minden összejött, hogy amint a rajtban a szpíker mondotta is, csúcsokat döntögethessünk aznap. Nyilván melegben, latyakban ez nem jött volna így össze, de azért a lelkem simogatja most ez az eredmény. Ez a hátsó traktusból egy kis embernek a nagy napja volt!


És még egyszer köszönet a szervezőknek:
Szerintem nagyon remek versenyt hoztak össze! A rajt helyszíne jó választás, jó volt a frissítés, az élő közvetítés priceless! :) És kiemelkedő a befutócsomag. Ha valaki fanyalogna a nevezési díjon, felhívom a figyelmét, hogy a Mammut póló értéke szerintem lefedi a teljes díjat, de legalábbis jó részét. És még volt felcímkézett bor is emlékbe.
Rám jövőre is számíthattok!

BlackTriple ápr. 14. Creative Commons License 49681

igen én is csak arra gondoltam, hogy valami kis tanácsot összegyűjtök. pl.: hanyagoljam a futópadot, mert sz.rt se ér :-) Van pulzusmérőm, mivel bringázok is így fontos kiegészítőm. Viszont nekem az is fontos infó, hogy teremben inkább súlyzózzak, terepen meg fussak és ne futópadozzak :)

Előzmény: Skeletron (49679)
BlackTriple ápr. 14. Creative Commons License 49680

Kifejezetten nem szeretek aszfalton futni ezért megyek a terepre. A célom, hogy félmaratonokat minden probléma nélkül lefussak. Néztem én is edzésterveket, de gondoltam van más, mint a sík aszfaltra való, pont abból kiindulva, hogy fokozottabb igénybevétel szükséges a terepre. Legalábbis szerintem. A futópad pedig mindig lábnál van :) 

Megnézem a javasolt oldalt, köszönöm!

Előzmény: Pinyo (49678)
Skeletron ápr. 14. Creative Commons License 49679

Szia! Nem hiszem hogy pontos válaszokat lehet adni a kérdéseidre, mert nagyon átfogóak.

Szerintem a legegyszerűbben és leggyorsabban akkor tudsz előrelépni, ha edzői segítséget kérsz (ha megteheted).

Vagy megpróbálod magad elsajátítani a kapcsolódó edzéselméleti dolgokat és magadra adaptálni ezeket.

Versenyekről itt találsz infót: www.terepfutas.hu

Angolul egy általános összefoglaló: http://www.irunfar.com/2007/10/training-for-your-first-ultra.html

és egy cikksorozat: http://www.irunfar.com/2013/01/your-ultra-training-bag-of-tricks.html

Egyáltalán milyen távra gondolsz? Pulzusméréshez hogy állsz?

Szerintem a futópad csak a legvégső esetben ajánlott. Mindegy hogy milyen távon de ez a dolog _ott kint_ zajlik és Magyarországon gyakorlatilag nem lehet elképzelni olyan körülményeket amik tényleg lehetetlenné tennék az edzést (és a versenyeket is).

Mellesleg én vagyok itt a legutoljára érkezettek egyike, ennek megfelelően nem is nagyon osztanám tovább az észt:)

Előzmény: BlackTriple (49675)
Pinyo ápr. 14. Creative Commons License 49678

Az, hogy terep vagy utcai futás, inkább egy "hol érzem jobban magamat" kérdés.

 

Edzésterv? Az állóképességre állóképesség marad terepen is. A terepfutásból adódik, hogy a hegyre fel-le futva más izmok is kellenek, mint egy normál utcai futkorászás során.

Nem tudom, milyen táv a célod, mennyire vagy újrakezdő. Az edzesonline-on vannak félmaratonra, maratonra felkészítő tervek, ezek szerintem jók lehetnek kezdetnek.

 

Én nem tartom magam terepfutónak, de nagyon szeretek terepen futni, erdőt mezőt szagolni, meredeket kifutni, lejtőn lezúgatni.

Viszont mivel fél óra mire kiérnék erdőbe, meg félóra vissza, és nagyjából egy órát mennék, így értelemszerűen marad a város; nekem speciel a szintes Gellért-heggyel :).

 

(A futópadot pedig még nem értettem meg miért lehet jó)

 

 

Előzmény: BlackTriple (49675)
Elm ápr. 14. Creative Commons License 49677

Igen sokan örültünk még volna, ha nem csak kicsit, hanem nagyon fotózol.

 

De hát, ha a főnök fut, neked kellett legeltetni a gyermeket - emiatt azért kénytelen vagyok elfogadni. Ez a könyebbik, az, hogy a fél óra hátrányból induló Judit még Kékes előtt lealázott, az azért még belül egy kicsit fáj. :o)  Ja, es ennyit a "túrázás"-ról is... :o)))

Előzmény: norb29 (49676)
norb29 ápr. 14. Creative Commons License 49676

Nincs ennek semmilyen üzenete! Mindenki ott indul akar! Valakinek fontos hogy trailen szaladjon, valakinek meg az hogy a túrán "túrázzon". Szerencsére van választási lehetőség. Maga a döntést nem is lehet leegyszerűsíteni a szolgáltatás, ár alapértelmezések szintjére.

 

Amúgy tök jó volt az engész rendezvény, én nagyon elégdett voltam mindennel.  nem sokat, kicsit fotózgattam is.

Előzmény: asciimo (49669)
BlackTriple ápr. 14. Creative Commons License 49675

Sziasztok!

Látom itt egy jól kiforrott társaság beszélget, amibe nehéz bekapcsolódni, de azért felteszem amatőr kérdéseimet :). 20 éve tájfutottam, de az akkor volt. Most 37 évesen ismét a futással kacérkodok. A terepfutással. Vettem jó cipőt (azt mondták, h jó) meg pár dolgot. A célom, hogy elinduljak különféle versenyeken is. Viszont nem tudom, hogy létezik valamilyen edzésterv, ami alapján lehet haladni? Nem tudom mit és hogyan csináljak. Mindig kint vagy jó a futópad. Mennyit pihenjek stb. Mellette edzek teremben heti négyszer és próbálok terepbringázni is. Van jó tanács? Vagy olyan honlap, ami elég átfogó?

Köszönöm, ha válaszoltok!

Elm ápr. 14. Creative Commons License 49674

Szerintem a póló nem "kitolásból" nem jár a késői nevezőknek, hanem gondolom - elsősorban - a kalkulálhatóság miatt. A feladók maradék pólóival a szervezők se hiszem, hogy sok mindent tudnának kezdeni. Nem látom okát, hogy a _teljesítőknek_ ezeket ne adhatnák oda, "eszmei" értéket se csökkenti így. A késői nevezésért többet fizetett -jogosan -, és a pólót mint lehetőséget írta csak - ha nincs, vagy a szervezők szerint se jár, akkor sincs semmi. De eleve miért lenne a hozzájutás lehetőségének felvetése is már bűn?

Előzmény: Rss_75 (49673)
Rss_75 ápr. 14. Creative Commons License 49673

"(érdekes, hogy minden szervező szükségét érzi, hogy elmagyarázza ennek a hátrányait – nem is tudom, talán azt feltételezik, hogy az ember jókedvében nevez az utolsó pillanatban…"

 

"Bár nem kardinális kérdés, és elfogadom a nevezési szabályokat, de azért az elégedettségem 120%-ba lendülne, ha mégiscsak meg tudnák oldani a szervezők, hogy jusson nekem is egy finisher póló. majd próbálkozom náluk levélben, hátha volt egy s-es kiszálló…"

Lehet, hogy jobban kellett volna elmagyarázniuk.

Előzmény: CSERMANEK (49662)
bellone72 ápr. 14. Creative Commons License 49672
Mondom én, hogy "össze vagyok" zavarodva.
Előzmény: bellone72 (49671)
bellone72 ápr. 14. Creative Commons License 49671
MBtt vs MBtrail. Attól tartok, hogy lassan megjelenik a fanyalgásnak egy új formája is. A tt eleje ugyanis Kékesig folyamatosan előzgethette a trail végét. Kékestől még rosszabb lehetett, hiszen onnantól meg a túrázókat előzgetetők előzgetetése következett. Az is lehet, hogy a társtopikba illett volna inkább, de összevagyok zavarodva!:-)
Előzmény: bor_kedvelő (49667)
Elm ápr. 14. Creative Commons License 49670

Ha valaki esetleg nem olvasná a közösségi oldalt, hátha újdonság : megjelent magyarul is Kilian könyve.

asciimo ápr. 14. Creative Commons License 49669

"topicon is van aki a tt-t választja, az nem túlságosan jó üzenet a versenyszervezőknek...:-("

 

Miert, csak jo üzenetet lehet küldeni? ha a versenyemen/turamon kevesen indulnak, az is egy üzenet. Egy visszajelzes, hogy valamit rosszul csinalok, nem sok ember kivancsi a versenyemre, vagy valami mas.

 

Zserzseli meg leirta, hogy miert indult a TT-n

Előzmény: bor_kedvelő (49667)
Skeletron ápr. 14. Creative Commons License 49668

Egyik szemem sír a másik üveg, mert jó olvasni a beszámolókat, hogy kinek mennyire királyul ment (amihez mindenkinek gratulálok!), én meg itt hüppögök arcüreggyuszival, takonnyal beborítva...

Amiben talán nem kis szerepe van a Mátrabércnek is, vagyis nekem, mert minek kellett indulnom, vagy talán most eljött volna az ideje, hogy feladjam valahol...?

Mindenesetre 8:27 lett, hosszabban itt van róla beszámoló .

 

Hozzá kell tennem a TT vs. trail témához, hogy idén meglepően feljött a TT szervezés terén, ajándék a célban, másnapra eredménylista stb. Viszont víz továbbra sincs a frissítőkön, ez nekem elég nonszensz, de ez van, ezzel együtt kell élni, ahogy a gyalogosokkal is. Kerülgetni kell őket, de ez ilyen, ez is tudott.

A trail-esek jelölése szuper volt, a pólóért és a szabad ösvényekért irígykedem:)

Kicsit sajnálom, hogy csak az utolsó (egy-két) héten derült ki, hogy lesz vissza fuvarozás a rajtba, ez az infó sokat lendített volna a nevezési kedvemen, amin leginkább a logisztika fogott ki.

bor_kedvelő ápr. 14. Creative Commons License 49667

a méregetés így is megvan, az eredmények a túrán is felkerülnek

 

no offense, és nem is személy szerint neked szól, de már régóta érlelődik bennem egy gondolat, ami a Mátrabérc kapcsán most vált igazán látványossá

 

a nevezésével az ember támogat is valamit! egy sportágat, az azért tenni akarókat, a sportág elismertségét, fejlődését. Ha egy ilyen szűk, az abszolút legkeményebb, legelszántabb, legrutinosabb rókákat tartalmazó topicon is van aki a tt-t választja, az nem túlságosan jó üzenet a versenyszervezőknek...:-(

 

 

Előzmény: allez zserzseli! (49664)
allez zserzseli! ápr. 13. Creative Commons License 49666

hogyhogy ki?? Uncle Ahh Who!

Előzmény: akibacsi (49665)
akibacsi ápr. 13. Creative Commons License 49665

Semmi krúzolás meg seriff? Megint nem derül ki, hogy melyik szereplő lehetek a sztárszkiésháccsból. Jól nyomtad, bokakímélős pébé, win-win.

Előzmény: allez zserzseli! (49664)
allez zserzseli! ápr. 13. Creative Commons License 49664

Mátrabérc TT.

 

A túrán mentem és nem a trailen, elsősorban azért, mert nem volt kedvem beállni a méregetésbe, hogy kinek mekkora a f@sza :)).

Azt hiszem ebből lassan kinőttem. Ez az én terepfutó egyedfejlődésem, ezt ki is fejtettem szaszáéknak az autóban. Kezdődött évekkel ezelőtt, a "jaj, csak teljesítsem"-el, aztán folytatódott a "jaj, csak minél gyorsabb legyek"-el, végül lenyugodni látszik azzal, hogy megtaláljam a harmoniát magam, a természet és a mozgás között. 

Persze hipokrita lennék, ha tagadnám, hogy a trailen gyorsan ki is derült volna, hogy növelni kéne még a szerszámot :) és az időmmel a női második helyet talán sikerült volna megcsípnem..

 

Így az igazi oldschool csapattal a túrára mentünk. Az első km elég tömegjelenetes volt, lekéstem a rajtot, sokat kellett kerülgetni. Aztán szépen beálltam egy jó ritmusra, elkaptam a fonalat, tetszett az útvonal új eleje. Kékesre PB idővel értem fel. Nem érdekelt, hogy elfutom-e, vagy nem, élveztem az erdőt, félelmetes, mennyire, szinte nyári zöldellő így április elején. Most sikerült kifele figyelni, magamba szívtam a Mátrát. Kicsit úgy is éreztem, hogy túl sokan vannak körülöttem, valahogy szívesebben lettem volna ma egyedül. Kékesen Lúdtalp mondta, hogy Béla 4 percre van. Nem akartam letorkollni, de annyira sem érdekelt, mintha azt mondta volna, hogy Galyán esik a hó. Valahogy megszállt a belső béka, de lehet, hogy sok kung-fu pandát néztem mostanában.

Jött a mumus-nem szeretem részt, ezt letoltam a torkomon, mint a napközis paradicsomos káposztát. De még mindig zen lehettem, mert Robi meg is kérdezte Galyán, hogy "mit vigyorogsz, te hülye?" :). Szasza még nem ért fel, így Wheelmaker Pete-től lejmoltam vizet Galya után. A futós rész most olyan közepesen ment, inkább arra törekedtem hogy jóleső legyen, ahogy PPeti szokja mondani, csak semmi "feszengés".

 

Ágasvár gyorsan meglett, de a lefeléket végig nagyon kímélőre vettem, habár a leragasztott boka és egy alacsonyabb talpú cipő segített. Azért hiányzott a csótányroppantó, de most inkább visszaerősítem a szalagokat, meg nehogy már ingyé reklámozzak itt a tímnek:)) Ágasvár fele még az sem tudott kizökkenteni, mikor egy idősebb túratárs előzés közben odaszisszentette, hogy "a f@sznak kell szaladgálni" :)).

A Múzsla szokásosan ment, de nagyon élveztem ezt is, habár a lefele zúzást most a bokám miatt konzervatívra vettem.

 

Végül az eddigi legjobb időmmel értem be, de sokkal inkább annak örültem, hogy sikerült először úgy teljesítenem, hogy nem készültem el teljesen. (Délután jött még a foci Mikessel, habár a cselezős részt inkább bekkeltem..)

Amúgy nem ettem szét magam, egy fél balaton szelet, egy fél banán és egy fél energia szelet fogyott, meg egy koffein gél. 

Még egy dolog. Nagyon jó volt látni, hogy ennyien jöttek külföldről is és meg tudjuk mutatni a Mátra nehézségét, szépségét másoknak is.

A Mátrabérc az Mátrabárc, mindenkinek gratulálok, aki egészét, vagy részét teljesítette. 

 

CSERMANEK ápr. 13. Creative Commons License 49663

Ja. Mégegy. Hátha van szívsebész, vagy tüdőspecialista a topikon...

 

Mostanában rendszeres jelenség, hogy a versenyeim végén, az utolsó negyedben a szívem környékén a bordáknál elkezd szúrni valami. Mivel zötykölődésre jön elő (jellemzően lefelé, vagy síkon), és nem intenzitásnövelésre (felfelé), ezért arra gondoltam, hogy ez valami levegő-téma lehet.

 

Hol és hogyan érdemes ezt megnézetni szerintetek?

 

Cs.

 

 

CSERMANEK ápr. 13. Creative Commons License 49662

Mátrabérc 2014

 

Úgy volt, hogy síelek ezen a hétvégén, de kiderült, hogy nincs már hó. Így aztán szerdán eldöntöttem, hogy akkor elindulok. A felkészülésem elmaradt eddig a tervektől. Februárban és márciusban is rés keletkezett a pajzson, azaz kimaradtak hetek a rendszeres futásból, feladtam a BSZM-et is egy szalaggyulladás miatt. Ráadásul egy hete volt egy idegbecsípődésem a gerincemben, és nem múlt el teljesen.

 

Pénteken toltam egy BP-Szolnok-Szeged-Sirok országjárást, és 9-kor már meg is ejthettem a helyszíni nevezést. Miután megkaptam a szokásos értetlenkedést (érdekes, hogy minden szervező szükségét érzi, hogy elmagyarázza ennek a hátrányait – nem is tudom, talán azt feltételezik, hogy az ember jókedvében nevez az utolsó pillanatban…) és megkaptam a rajtszámomat, meg is tértem szállásomra, ahol zserzselit boldogíthattam horkolásommal.

Epikus bevezető után a verseny:

 

Érdekes volt kicsit az első 300 méter, kicsit olyan érzésem volt, mintha egy falu népe menekült volna a susnyásban az ellenség elől. Tréfás volt a sötétben botorkálás a gazosban. Mindenesetre nekem bejött a korai kezdés, nem volt gond.

 

Zsákot vittem, gondoltam szokom kicsit. Megtöltöttem vízzel, és 3 szelettel, négy géllel és a pontok kínálatával terveztem a frissítést.

 

Szóval rajt, utána pedig bemelegedés. Kellemetlen meglepetésként a becsípődésem jobban fáj, mint az elmúlt napokban, főleg zökkenésekre reagál. Sokan elmennek, igyekszem nem tolni, tartom magam zónán belül. Balról kel a nap, hatalmas narancssárga korong köszön be a fákon keresztül. Gazoskő(?) csodás kilátást nyújt, elragad a Mátra varázsa, valahogyan egyedül maradok. az eleje elhúzott a közepe meg mögöttem jön – ahogyan az lenni szokott, Hosszú kilométereket futok magányosan rögtön a rajt után. Bár akarom, de nem tudom magam átadni a flow-nak. Mintha egy kötőtűt forgatnának a hátamban. Agyalok ezen. Egyrészt hogy mekkora egy hülyeség is volt így elindulnom, másrészt, hogy most kéne megfordulni, talán még kevés túrázó jönne szembe. Tekergetem magam, a hátam, lóbálom a kezeimet, de nem akar javulni. Felfelé, még istenes, de lefelé egyre rosszabb lesz. Dolgozik bennem a megfelelési kényszer, nincs kedvem megfordulás esetén magyarázkodni a szembejövő ismerősöknek. Kifundálom, hogy Kékesig ugyanannyi, mintha visszafutnék, ráadásul emelkedik, ami jobb is neki, úgyhogy elmegyek addig.

 

Szasza reggel 2:30-2:45 körüli kékest jósolt nekem, amit hitetlenkedve fogadtam, 2:39-re értem fel, jó erőben, gond nélkül, kiegyensúlyozottan. Németh Csabi legendás problémakezelése időközben meghozta az eredményét. A hátam az utóbbi 30-40 percben nem lett rosszabb, amit jó jelnek vettem. Mentem tovább, mivel a rendszer amúgy jól működött. Egy sporttárssal előzgettük egymást. Ő felfelé rendre elhagyott, amit én lefelé viszonoztam. Kékes után nagyon élveztem a lefeléket, jó volt pattogni a futók-túrázók mellett. Elhatároztam, hogy most 1-2 órát megpróbálók úgy futni, hogy nem figyelek a távra, a pontokra, csak a természetre és magamra, és aztán majd jól meglepődöm, hogy milyen kevés is van még hátra. Sajnos Galyatetőn a ponton bemondták, hogy 10 km van a következőig és hogy közben van egy Ágasvár is, így aztán ezek a mérföldkövek mégiscsak beégtek a fejembe. A futás nagyon jó volt, a gyomrom rendben, a lendületem kicsit megkopott Kékes óta, de alapvetően minden rendben volt. Kezdtek azért előzni engem is (Csanya nagyon szép tempóban és mozgással ment el mellettem), jöttek a túrán induló futók is szépen sorban, de azért én is előzgettem azokat, akik kicsit elszaladták az első harmadot.

 

A múzsláról pozitív emlékeim voltak 6 évvel ezelőttről. Akkor az volt a taktikám, hogy bármi is van, nem hiszem el, hogy a következő hupli már a teteje, így aztán meglepődtem, amikor már nem volt több. Most ez annyira nem akart működni, Az 5.-6- hupli után már hitetlenkedtem. haladtam, de felfelé már gyakran gyalogoltam, így sok időt vesztettem. Nem maradt annyi erőm, hogy kifussam. Számolgattam, hogy talán meglehet a 7 óra, de amikor még 6:15-re sem voltam túl a csúcson, elengedtem ezt a lehetőséget. Megnyugtattam magam, hogy épp annyi lesz, amennyit megérdemlek ma. Az utolsó 10 km jól ment, kicsit magamra találtam, kifutottam már az emelkedőket is, lefelé is jól haladtam, de nem toltam. Előttem senki, mögöttem senki, élveztem a napsütést, a meleget és átgondoltam a mai napot. Jó nagy marha vagyok, hogy ezzel a háttal elindultam, de kicsit büszke is vagyok, magamra, hogy eddig eljutottam. Ha nem lesz maradandó következmény, akkor nagyon megérte végigmenni, ha lesz akkor nagyon nem (ilyen bölcsességeket is csak az ultrafutás tartogat az ember számára…). Szépen bekocogtam a célba, ahol már jó sok finisher üldögélt. A célban csekkoltam a helyzetet, lábaim, gyomrom, közérzetem nagyon rendben voltak. A szokásos ólmos fáradtság elmaradt, valahogy még a lemerevedés sem akart jönni. Sörözés, téblábolás, cseverészés és szuper hidegvizes tusi után Koós Krisztiánéknak hála hamar visszajutottam a kocsimhoz Sirokra.

 

Jó volt a verseny, jó volt a szervezés, jó sokan indultak a trailen, ami szerintem szuper, és hatalmasat erősödött a mezőny. Fantasztikus idők születtek. Én 1 órát is 15 percet javítottam a csúcsomhoz képest, fokozatosan jöttem fel a helyezésben (tehát nem nagyon futottam el az elejét) és az előzetes tervem is 7-8 óra között volt, úgyhogy nagyon elégedett vagyok az eredményemmel.

 

Bár nem kardinális kérdés, és elfogadom a nevezési szabályokat, de azért az elégedettségem 120%-ba lendülne, ha mégiscsak meg tudnák oldani a szervezők, hogy jusson nekem is egy finisher póló. majd próbálkozom náluk levélben, hátha volt egy s-es kiszálló…

 

Most igyekszem kikúrálni a hátamat és ráfordulok a T100 felkészülésre…

 

Gratulálok minden indulónak, beérkezőnek!

 

Cs.

mtb ápr. 13. Creative Commons License 49661
Sanci és zpotor track-je is 54,3-54,4 km- t mutat. Visszaneztem az előző 3 évi saját track- emet, azok rendre 57,5-57,7 km- t mutatnak. Persze itt a trail verzióra gondolok, mert az Sirok sportpályáról indult, a vasútállomásig már az elején megvolt a közel 2 km többlet.
Előzmény: DJ_RushBoy (49660)
DJ_RushBoy ápr. 13. Creative Commons License 49660

Én is gratulálok mindenkinek. Na de hol van az a -3 km? Kb. 500 m. Aztán lehet tévedek.

Előzmény: mtb (49659)
mtb ápr. 13. Creative Commons License 49659
Gratulálok a Mátrabérceseknek, kellemes futóidő lehetett, igen szép eredmények születtek. Viszont számomra csak akkor lesz ismét vonzó, ha nem a túrával egy napon, és nem ilyen korai rajttal kerül megrendezésre. Úgy látom, hogy ez a táv kb. 3 km- el rövidebb, mint az előző 3 évben, ez akár 15-20 perccel is rövidebb teljesítést is lehetővé tesz (ezt csak tényként írom, nem kissebbíti senki erdemeit).
zpotor ápr. 13. Creative Commons License 49658

Köszönöm Nektek!, hogy ilyen csodás versenyt rendeztetek!

http://hu.wikiloc.com/wikiloc/view.do?id=6553237

-sanci- ápr. 13. Creative Commons License 49657

Akkor kezdem én a sort:

Mátrabérc-Sanci 0-5 Azért idegenben nyerni mindig nehezebb :)

Az előzményekkel nem traktállak benneteket, magamhoz képest sokat futottam az elmúlt hónapokban. A héten már csak finoman, ja meg a gyerekkel sétáltam oviba 25 perces ezrekkel :) Aztán 2 nap extra pihenő. Adva volt minden, hogy megközelítsem szakállas 7:03as PB-m, ami túl jól sikerült másodjára 2009-ben. Azóta csak mélyrepülés. Egyetlen futópajtásnőmnek azért benyögtem egy 6-ossal kezdődő álom finisht :)

Tegnap este mindent összekészítettem, frissítőpontok menüjét kiporcióztam, tiszta profi voltam. A rajtban gyors rajtszámfelvétel, frissítők és táska leadása amit a célba visszavittek. Tök jó volt így, köszi érte, nekem már ezért megérte itt indulni. Ugrálgattam kicsit a rajtban, nagyon frissnek és energikusnak éreztem magam, be is töltöttem mára az MPGt, amit néha bekapcsoltam. Ma lebontom a hegyet! Jól pozicionáltam magam, csupa okosan futó körülöttem, szépen haladunk, nekem kényelmes volt. Az egyes pontok részidejei mindig is a fejemben voltak, ez néha nyomasztó tud lenni. Oroszlánvár:1:22 / 61. hely, Kékes pedig 2:44re / 49. lett meg 153as HR-AVG-vel. Ez eddig szinte perce egyezett korábbi PBm részdejeivel. A durvább emelkedőkön sem szált el a pulzusom, szépen tudtam kontrollálni mindent. Ez nyomban feldobott, ha Kékesig ilyen jól állok bekezdés nélkül, akkor bármi lehet. Ezt Csanyának is elújságoltam, aki Kékes előtt utolért. Hipergyors frissítőfelvétel, s már robogtam is Sombokor felé. Kicsit megnyomtam az MPG gombját, szeretem itt ereszteni, tökre élvezem.

Galyáig (3:56 / 38.) azért még viszonylag visszafogottan haladtam, trécseltem a körülöttem haladókkal, van akit lefotóztam :). Így is 4 percet hoztam a korábbi részidőn, s tele vagyok energiával. A következő etap kiválóan futható, igazi haladós rész, csak Ágasvár durvulós. Sajnos itt jobban elengedtem a lábamat, nyomtam végig az MPG gombját, annyira könnyen ment. Elég virgoncan eresztettem, 162es HR AVG lett ez a szakasz. Ágasvárnál lábánál (4:58) szembesültem vele (térdeltem meg), hogy ez túl gyors volt, kezdődtek a finom görcs rángatások. Kockáztattam, nem jöt be. Csanya fel is jött rám. A lefelén érdekes, de megint elléptem, pár embert itt is bedaráltam. Mátrakeresztesre (5:17 30.) már nem túl vidáman estem be, tudtam, hogy fájni fog, s még bő 1,5 óra vár rám. Ekkor még naivan azért bíztam a PB ben :)

Miközben a Muzsla felé tipegtem megállítottam, hogy nem én csipkedem magam, hanem a lábam engem :) Gyakorlatilag minden futásban részt vevő izmom nemtetszését fejezte ki, pedig nyomtam volna, ami a csövön kifér. Visszavettem 150 körülre. Először Femina gyalult avarszintig, aztán Csanya is. Persze a Múzsla (6:15) puklik most is szívattak. Fejben elengedtem a 6:xx-et. Hipergyorsan új cél fogalmazódik meg bennem, akkor alkalmazkodjunk a megváltozott körülményekhez :) Jó lenne egyben leérni, esés, és begörcsölés nélkül. Persze tök figyelős ez az etap is. Figyelek én, figyelek, de már k. fájt minden ellépés, rogyadoztak a virgácsok. Azon morfondíroztam, hányszor és mi dobja be a törülközőt. A kisujjammal kiegyeztem volna. Aztán egyszer csak különösebb ok nélkül összecsuklottam. Vádlim beállt, ültem mint egy óvodás a homokozóban. Kicsit huhogtam is hozzá. Kellett volna egy selfit csinálni, mostanában az úgyis menő :)

Na jó, ezen túlestünk, most már lehet futni. Persze nem megy, csak cammogok, hárman még megfognak, igaz csak egyikőjük trailes, de akkor is. Már látom a falut, s hamar jön is a patak. Utálom ezt az 50m-ert, szereti ezt valaki? Nézegetem az órát, 6.49. Jaj ne már, én már alkalmazkodtam, már nincsenek elvárások :) Ha most nem kezdem el tolni neki mint a barom, ma ugyan még nem, de mondjuk 1 hónap múlva már tuti biztosan szemem köpöm tükörképem. Fenébe, már megint alkalmazkodhatok. Ki nem néztem állapotomból, de felgyorsultam 4:20 körülre, még szerencse, hogy lejt végig, különben nem szántam volna rá magam :) Az előttem futó adja végig a tempót, így könnyebb. 6:59:40 (31.)

Vége

Köszönöm a szervezést, a szurkolást, a jelölés tökéletes, a frissítők egyszerűen szuperek és iszonyat gyorsak voltak, elnézést ha mufurc voltam, azt sem figyeltem kik voltak ott. Nekem minden nagyon tetszett, különösen a live időmérés! A mezőny és a terep kemény, mint mindig, élvezet volt minden szegmensben mozogni. 

http://www.movescount.com/moves/move29404378

Ui: MPG=Mátra Pusztító Gépezet :)

Babosi Gyorgy ápr. 13. Creative Commons License 49656

Mátrabérc TT. Próbáltunk az elsők között indulni, hogy ne kelljen előzgetni a túristákat. Ez nem jött össze, Kékestető előtt enyhült csak a tömeg. Kékesnél és Galyatetőn megkaptuk a friss túristákat. Sokan nehezen viselték, hogy félre kell állniuk, vagy valaki éppen elzörög mellettük a susnyás részen. Ez a sok tempóváltás kicsit fárasztott, 1-2 holtpont, de az órám szerint 9:44 alatt meglett. Vállalható eredmény, a tömeg miatt többet nem indulok. Ja, és 2:30-kor sem kelek fel többet fel. :))