Keresés

A Fronius IGTL nem trafós, mégis a teljesítmény függvényében dünnyög, visít, ahogy melegszik erre még a ventillátor is ráindul. :-( Lakott térbe semmiképpen nem ajánlható. A trafós változatról nincs saját tapasztalatom.

Méretezés: Alsó MPPT feszültség = panelek optimális munkaponti feszültségeinek összege. Ennél picit magasabbra kell venni, mert nyáron nagy melegben ez kevesebb a kelleténél.

Felső határ az inverter csúcsfeszültsége/panelek üresjárati feszültsége.

Noha egyik helyen sem tartózkodunk, a fűtést, gáznál, fánál, és áramnál is úgy lőttem be, hogy az egyik félreeső szoba  külső falán lévőruhatárolóba, a külső falon ~1,5m-en lévő hőmérőn mindig legyen minimum 18 fok. Ez amolyan kontrollpontként működött, hogyha a napsütés, vagy fafűtésnél a dömping látszatra megemeli a lakás hőmérsékletét, tudjam korrigálni a termosztátot, vagy a famennyiséget. 

A teszt során eddig arra ügyeltem, hogy akárcsak a fatüzelésnél, itt se legyen egy ablak alján se páracsík, mert korábbi gázfűtéses (élményeim) alapján, a penész előjele a páracsík. Ha az nincs, nincs penész sem (persze modernebb ablakokra gondolok, nem ősi, huzatos gerébtokosakra). 

Ha hosszabb távú teszt után is jó a hőérzeted akkor így tudsz spórolni, maximum majd a falakat, sarkokat kell nézegetni nem-e penészedik mivel ugye nem fűtöd át így a falakat annyira, pára meg keletkezik ugyanúgy.

Az infrapanel hőérzete valóban jó közvetlen előtte, miközben a helyiségben hidegebb is lehet. Ezért hasznáják gyárakban ezer éve, a munkapad felett meleg van, a csarnokban 5-10 fokkal hidegebb.

Én lakótérben kimondottan utálom, mintahogyan a klímával fűtést is, hacsak nincs minden helyiségben beltéri, ami ugye luxus lenne. 

Nekem is úgy tűnt hogy a COP-ppal a fogyasztást felszorozva is kevesebb KWh kellett míg klímával fűtöttem, viszont melegebb levegőhömérséklet mellett is sokkal rosszabb komfortérzetem volt mint most.

Azóta már van hőmennyiségmérőm is a padló és falfűtésen, a klímán meg fogyasztásmérőm, így csinálok majd egy összehasonlítást. (a COP-ot meg kinézem majd táblázatból). 

Amikor szabályozgattam be a fűtést vettem egy infra hőmérőt, nagyon hasznos dolog, ajánlani tudom. A hőszigetelés tökéletesítésekor, hőhíd kereséskor is hasznos cucc.

Várjuk majd a hosszabb távú tapasztalatokat!

nezd meg a szekreny mogott. meg a sarokban. meg a kanape alatt. 

Vajk

Mindig egyformán, a padló, plafon, és a középmagasság átlagát nézem. Azzal szeretnék fűteni, ami a legolcsóbb ténylegesen, mindegy mi az.

A trafónak nincs hangja mivel kapcsolóüzemű, nagyfrekis. A ventilátor mindegyikben zajos, de egy nem lakott helyiségben (kamra) elmegy. Jól szigetelt helyen még a hőtermelésel is számolnod kell. A minimális panelszám a minimum feszkóból adódik.

Köszönöm
Azt hiszem ez csak új ház építésekor lesz megvalósítva mert a régi átalakítása elég költséges inkább úgy tervezem hogy ezeket figyelembe véve.
Addig meg gyűjtögetek mint az ősember :D és figyelek tanulok olvasok

Pl. A fronius ig plus sorozat 2kw (25V típus) és 4kw (50V típus) ugyanannyi panellel elindul. A hatásfoka 5% terhelésnél közel 90%-os. A hatásfokgörbék benne vannak az adatlapokban, tudsz belőle tájékozódni. Ésszerű keretek között feltehető nagyobb, sőt azt mé túlnapelemezni is lehet.

ez engem is érdekelne, erősen

Ehhez elég csak az inverterből nagyobbat venni és azt engedélyeztni.

Később így már simán rakhatsz majd még mellé plusz napelemet.

Ha kell...

De, a világ az energia takarékos cuccok felé halad!

Gyors tájképnek...

http://www.klimakeszulek.z9.hu/?akt=2890

Az elvet és képességeket jól mutatja pl. ezen cuccok irodalma...

Fujitsu WaterStage

Panasonic Aqurea

Daikin Altherma

Mitsubishi Zubadan

Toshiba Estia

Hitachi Yutaki

LG Therma V

SAMSUNG EHS

Lehet inkább vennék egy kicsit nagyobbat mint később vakarózni kelljen hogy hogyan is lehetne megoldani a bővítést.
(tudod mint a régi szakik :) )

Értem és köszönöm :)

A levegő/víz hőszivattyúra tudnál adni valami linket ahol tudok róla olvasni? (aztán már gugli segít :) )

A levegő/víz hőszittyú is klíma :-)

Csak nem meleg/hideg levegőt fúj be, hanem meleg/hideg löttyöt keringet.

Egy szokvány lakásba kell tipikusan 3 jobb fajta klíma (azaz levegő/levegő hőszivattyú).

Ami úgy 500-700-900-1200 eFt igényszintől és márkától függően.

...és akkor a melegvíz gyártás még gond marad.

Lassan, de biztosan esik a levegő/víz klíma egységek ára is.

Azaz egyre versenyképesebb lesz az egybe integrált

- a levegő/víz klíma egység

- plusz fan coil fűtés/hűtés

- plusz melegvízgyártás

Szerintem...

És ha túltermelek akkor meg csak a felét fizeti vissza.

Ami gyakorlatilag az ÖNKÖLTSÉGED, ami ugye mostanság 17...21 Ft/kWh :-)

(matektól és rendszer ártól függően)

Szóval, rendben van a túltermelési ár, mert nem fosztanak ki azzal az árral.

Na azért meg van itt a csavar hogy ne legyen túl jó.

Nem cél hogy keress is rajta, csak az a cél, hogy

- ZÖLDÍTS és ezzel

- azért ne járj rosszul

- sőt jelenleg jól IS jársz, mert 8-10% netto-tiszta hozamú a rendszer!!!

  (a nappali áramra vagy az éjszakaira+hőszivattyúra nézve)

Ezzel szemben a pénzpiacon csak 1-3% netto tiszta hozamot kapsz, hasonlóan kis kockázattal :-(

Azaz ÖSZTÖNÖZVE (avagy támogtva) vagy a gázzal/olajjal takarékoskodó ZÖLD beruházásra.

Csak MEG KELL ÉRTENI a társdalmi célt! és annak megfelelően beruházni.

...és akkor máris lényegében aranybánya lesz a bankhoz/állampapírhoz képest.

Ezért rakja fel az napelemet illetev  naplem+hőszivatytút az akinek van

- szabad pénze

- és esze is mellé ...

- és nem vállakozásaban akarja kockáztatni a pénzét

Értem
És ha túltermelek akkor meg csak a felét fizeti vissza.
Na azért meg van itt a csavar hogy ne legyen túl jó.

Így hirtelen akkor úgy jön le hogy klímával jobb fűteni kiépítés szempontjából talán az a legolcsóbb megoldás főleg hogy nyáron meg hűt ha kell

Nappali: ~38-39 Ft/kWh

Éjszakai: ~24-25 Ft/kWh

Napelemes önköltsége (leaglább 25 hasznos évvel): ~17-21 Ft/kWh

Nem figyelsz...

HASZNÁHATOD az éjszakai áramot tovább!

CSAK a napelem termelésével nem válthatod ki (a szaldós csere-berével) az ájszaki fogyasztást.

Tehát megtehedet azt,  hogy csak a 38 Ft/kWh árú napapli áramot váltod ki a napelemmel.

Az éjszakait pedig fizeted tovább.

Ugyan miért nem használhatod az éjszakai áramot ha van napelemed is ?

Az  más kérdés , hogy van e esetenként értelme .

Már több mint hat éve van napelemes rendszerem , hőszipkám és három évtizede

éjszakai áramom.

Mivel áram "csere " van esetenként érdemesebb használni az éjszakai áramot.

Bár az -az igazság , hogy mostanában nem néztem meg , hogy mennyi a pénzbeli

különbség az éjszakai és a nappali áram között.

Üdv.:Gyula

hogyan mered a 22 fokot?

lakason belul, de meg szoban belul is jo nagy homersekletkulonbsegek vannak. nincs olyan hogy "a lakas homerseklete"

nagyon eselyes hogy az tortenik hogy azokon a helyeken ahol nem mersz jelentosen hidegebb van mint amikor gazzal futesz. ha ez neked igy jo, akkor sokat sporoltal a villanyfutessel mert csak ott fut ahol kell. 

Vajk

Ma 47kWh-ba került a 22 fok fenntartása 120 m2-en. A quartz hősugárzók teszikba dolgukat. Ilyen időben ugyanehhez ~45 kg fát, vagy ~15m3 gázt használok el, szabadon álló, szigetelés nélküli házikómban. Egyre gyanúsabb nekem ez az egész, tegnap már direkt alig fűtöttem, hogy hideg házról induljon a rendszer (20 fok). Olyan mintha a gáz és fafűtés valódi energiahasznosulása csak 30-, illetve 25% lenne.

Köszönöm a számításokat :)

Az ionkazán elfelejtve.

Ha jól értem: ha van napelem nem használhatom az éjszakai áramot? És ez kinek jó mert nekem nem de nekik sem.
Hőszivattyúval már elég húzós a beruházás és az infrapanel sem olcsó dolog.
Elgondolkodtató hogy hogyan is kellene belevágni.

Hamarosan évfordulója lesz az ad-vesz órám felszerelésének (Jan 3.). Eddig úgy néz ki beváltja a hozzá fűzött reményeket a rendszer!

Bár a ma reggeli havazással érdemben lezárult az idei termelés, már túlvan a becsült 1100KWh/KWp fajlagos hozamon a rmdeszer. Tehát a 300 wattos panelok tudják amit a gyártó igért. Konkrétan láttam azt is, hogy belefutott az inverter 10 amperes áramkorlátjába az egyik kör. 

Jan 3.-a után írok majd egy összefoglalót, de már most látszik, hogy a ház kiérdemli az aktív megnevezést, hiszen még kb 500KWh pluszban vagyok. Persze ez most gyorsan fogy, de biztosan jelentős többlettel zárom ezt az évet.

Ami 2229x24=53496 Ft/év szabaddá váló pénzforrást jelent.

Ami (7800-2229)x24=133704 Ft/év szabaddá váló pénzforrást jelent.

Van-e lehetőség komolyabb hőszivattyúhoz szondát telepíteni vagy kutat fúrni?

Minek?!

Nem lesz annyival kisebb az áram költség, mint amennyivel drágább a szondás megoldás!

(a kútas megoldás pedig eleve baromság ekkora szipka mérethez)

Manapság ebben a méretosztályban egy normális (SCOP>3,3...3,5) levegő-víz hőszipka, szerintem verhetetlen.

Annyiból megvan az egész mint csak szonda :-)

Vagyis, ha jól értem

- a vezéreltről megy a fűtés+bojler, összessen 7800 kWh

  ebből a bojler ~ 1200 kWh és akkor a fűtésre marad 6600 kWh

- normálról megy a világítás, kütyük, háztartási gépek 2000 kWh

Azaz a téli szezonban a házat fűti

- a 6600 kWh

- a nappali 2000 kWh ~felének nagy része, mondjuk 900 kWh

- a bojler 1200 kWh ~ felének úgy fele, mondjuk 300 kWh

----------------------------------------

Összesen: 6600+900+300=7800 kWh

----

Mivel jó közepesen hőszigeteltnek tűnik (a falazat U=0,23 alapján) ezért

csak 175 napos fűtési szezonnal és napi 22 óra fűtéssel saccolok.

(a maradék 2 órára a bentlakók és a napocska adja a meleget)

----

Ez saccra 7800/175/22*2=4,05 kW a -15 fokos időben.

Látszik, hogy a 6,0+4,5=10,5 kW villanykályha ...túlzás.

A 42 m2 alapterület az úgy 6x7 méter >> falak külső-hűlő kerülete: ~30 méter

A földszint+tetőtér miatt az átlag magasság: ~ 6 méter lehet

A teljes hülő felület tehát cirka: (30x6)+42+42=264 m2 körülire adódik.

(264/84=3,14 ... energia veszteség szempontból kissé előnytelen a ház alakja)

Az energia fogyasztás alapján vissza saccolva, tehát az Uátlag=7800*1000/175/22/264/18=0,44 W/m2K

Ez igazolja a jó közepes minősítést és jelzi, hogy nem igazán tudsz már a hőszigeteltségen gazdaságosan javítani.

(az igazán jól hőszigetelt házak Uátlag=0,30 körüliek)

Szóval, marad a fűtés ésszeűsítése... ha lehet.

---------

Mivel az áram fogyasztás zöme a vezéreltről megy (~24 Ft/kWh), aminek

a kiváltása napelemmel (~17...21 Ft/kWh) nem nagy durranás gazdasági szempontból...

Marad a HŐTERMELÉS ésszerűsítése!

Az tudható, hogy hőszivattyúval a COP>=3,5 energia arány miatt érdemes a villyanykályhát és villanybojlert kiváltani.

Esetedben a kályha+bojler összesen 7800 kWh-t eszik meg.

Ezt a meleg gyártást hőszivattyúval kiváltva viszont csak 7800/3,5=2229 >> 2300 kWh áram kell.

Ami 2229x24=53496 Ft/év szabaddá váló pénzforrást jelent.

Látatlanban az alaprajz ismerete nélkül nehéz javasolni, de azért...

A villanykálya kidob, villanybojler direktben árammal fűtése abbahagy.

Helyettük egy 6-8 kW-os levegő-víz hőszivattyú telepítése, ami

- a bojlert a meglévő hőcserélön át fűti

- a lakást pedig fan-coil cuccokkal fűti és HŰTI nyáron ha kell

Nézzük a beruházási költségeket

- hőszivattyú és telepítés, kulcsrakészen ~7-900 eFt

- fan-coil cuccok és csövezés, 3 garnitúra, kulcsrakészen 250-300 eFt

- bojler, egyebek integrálása 50 eFt

- napelem 2000+2300=4300/1,1=3,909 >> 4 kWp méretű cucc 1900-2000 eFt

-----------------------------------

Azaz cirka 3,1 milló +-150 eFt kezdeti beruházás.

...és eltünteti a teljes villanyszámlát, azaz évi 250-270 eFt-ot takarít meg.

Vagyis 3100/260=1,92 >> ~12 év alatt nullázza ki magát, ami egész jó ám :-)

(ez ugye ~8 netto-adózott banki kamat, avagy ~11-12% névleges kamat)

Szóval, ha van cirka 3 millió befektethető tőke, akkor buli, szerintem.

(még ha a fele 8-10 éves hitel, akkor is...)

Milyen telked van? Van-e lehetőség komolyabb hőszivattyúhoz szondát telepíteni vagy kutat fúrni?

Ha nem, akkor is a vezérelt energia nagy részét megtakaríthatod, ha sima hűtő-fűtő klímákat állítasz be. Évente akad néhány nap, amikor kevés lenne és be kellene kapcsolni a kályhákat.

Sziasztok!

Szakiknak egy kis gondolkodni való lenne persze nekem ez segítség.

Aktuális lenne a 2000-ben épült 30-as ytongból és 7cm nikecell szigeteléssel ellátott 42 négyzetméter alapterületű  házikó korszerűsítése. Még egy szint van plussz  tetőtér.

Csak gázcsonk van, nincs kiépítve semmi,se vegyeskazán se kémény se radiátorom nincs.

A 2 szinten 6KW-os villanykályhák, a tetőtérben 4,5KW-os mindhárom 1,5-ös fokozaton üzemelve egész télen.Többnyire mindenhol 21...21,5 fok van.Elvagyunk.

Melegvizet Ariston WD100 egy hőcserélős 100L-es boyler szolgáltat,a hőcserélőre nincs semmi kötve.Mértem külön mérővel egy hónapban 100KW-ot fogyaszt el.

Van egy garázs ott fűtés nincs és most épülne mellé még egy.

Ami szempont lenne:

Átmeneti időszakokban nem tudom szabályozni a kályhák lomha működését,lekapcsolni ha meleg van fel ha hideg.A kályhákon lévő szabályzó ez nem igazán erre való.Március-április mikor bejön 3-4 nap melegebb én zabáltatom velük az áramot feleslegesen.Igaz akkor csak 500-700KW megy el egy hónapban ,mikor hideg tél nyomul akkor 1300KW körül fogyaszt a három.

Az éves szaldóm vezérelt áramból:7800KW

Nappali áram: 2000KW

A havi csekkem most 19500Ft Viktor előtt 28-29 ezer volt nem változott semmi.

Kazánháznak való részem az épületben nincs,déli tetőm csak 10négyzetméter ,full nyugati a ház tetejének féloldala Kb 6X7 méter.

Kíváncsi volnék ki hogy gondolkodik és merre mozdulna el beruházás terén persze az ésszerűséget figyelembe véve.

Köszönöm a türelmeteket és a meglátásotokat.

Mondanám hogy szép eget de sajnos most depi a hangulat ha kinézek.