Ne nevessetek ki, ha hülyeséget kérdezek, abszolút laikus vagyok kút témában, de jó lenne a kert locsolását nem vezetékes vízzel csinálni.
A probléma: dombon lakunk, ráadásul állítólag elég sziklás rétegek vannak időnként a föld alatt és víz sem nagyon van (csak mélyen) - ezt egy környékbeli kútfúrótól hallottam.
Szomszédomnál próbálkoztak kútfúrással, de kb 30m-ig nem találtak vizet, azután beleütköztek egy kőrétegbe, amiben kb. 30cm/nap sebességgel tudtak haladni és egy nap után feladták.
Kérdés: Érdemes nálam (50m-el arrébb) megpróbálkozni, vagy hallgassak a helyi szakira és felejtsem el.
Van arra módszer, hogy kiderüljön van-e víz (és milyen mélyen), anélkül, hogy (esetleg) feleslegesen elmocsarasítanák a fél kertemet és kidobnék egy halom pénzt? Persze nem varázspálcás megoldásra gondolok. :-)
Szia! Én is így jártam. Túl rövidre vágtad a csövet, így nincs a benne lévő víznek elég súlya, hogy elég nyomást gyakoroljon a golyszlira. Vagy leviszed az elágazást a fő csövön és betoldol a levágott csőre, hogy legalább 40 centi legyen, vagy vegyél gumiszelepet.
Na, úgy néz ki, hogy ezek a Baumaxos GJ750 szivattyúk tényleg 3 bekapcsolásra vannak méretezve.
A hétvégén a nyaralóba érkezvén bekapcs, búgás, nem menés, kikapcs. Csavarhúzóval venti meglökés, másodikra beindulás....
Majd viszem én is szervizelni, még jó, hogy garis. Beodra, hova vitted, ahol megcsinálták? Utána jó lett?
"
<A name=36681165>
<A href="http://forum.index.hu/User/UserDescription?u=425814" target=_blank>Beodraválasz | <A onclick="if (window.opener) window.close()" href="http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9073135&go=36681165&p=1#36681165">vissza a topikba
2004.06.04 13:42:46 (192)Tavaly nyáron én is vettem a Baumaxban egy JET 750-est. Ha jól emlékszem háromszor kapcsoltam be. Harmadszorra szétnyomta a szivattyúfej és a motor között lévő tömítést, és telenyomta a motort is vízzel... Visszavittem a Baumaxba, hogy cseréljék ki, de nem foglalkoztak velem, hanem elutaltak egy garamciaszervízbe. 10 nap alatt megjavították. Kicseréltek rajta mindent, csak az öntvény-ház maradt a régi. "
Nem tudom konzultáltál-e a témában szakemberrel, de a fúrt kutak érzékeny jószágok, főleg a gyakori nyomáslengések viselik meg őket. Minden egyel nyomáslengés megmozgatja a vizet, ami meg megmozgatja a talajt (jelen esetben a sódert). Ha ez túl sűrűn történik, akkor a kút egyszercsak beomlik (lehet tisztítani, esetleg újrafúrni).
Azt ha jól emlékszem számításod szerint óránként 10-szer fog bekapcsolni a szivattyú (még a napi 10 is magas érték, a 3-4 lenne az elfogadható). Vagyis óránként 20 lengés.
Ennek kivédésére egy viszonylag nagy víztározót szoktak építeni 1-1.5 méterre a talajfelszíntől. A kútból ebbe szivattyúzzák fel a vizet, és a hidrofor ebből a víztározóból üzmel.
Ennek több előnye is van.
Ha jól méretezik, akkor tartható a napi 3-4 szivattyúbekapcsolás.
A kútba elég leengedni sokkal kisebb teljesítményű szivattyút, hiszen amíg nem megy az öntöző rendszer, addig bőven van ideje utántölteni a víztározót.
Szerintem beszéld át a témát egy IGAZI szakemberrel, ha másért nem csak hogy nyugodtan aludj.
nagyon fontos kérdésem lenne, mert nem tudok tovább lépni.
Nos fúrt kútról akarok automata öntözőrendszert építeni, már lassan minden készen van. A kútnál azonban felmerült problémám a következő:
ahhoz, hogy szivattyúaknák készíthessek, le kelltt fűrészelnem a kútfej egyik csövéből egy darabot. Azóta olyan, mintha a golyósszelep eleresztené a vizet, a szivattyú hol szív, hol nem (illetve nem folyik a víz), ilyenkor a kézipumpával rá kell(ene) pumpálni!!!!
Na ugye ez nem megy automatizáláskor....
Vajon elrontottam a kutat, vagy mi a franc, vagy mit kéne csinálnom.
A szivattyú egy villó, 6 báros nyomóággal, igaz gáztalanítója nincs. Esetleg egy másik szivattyúval kpróbáljam, vagy máris tudjátok mit baltáztam el?
Köszönöm a tanácsot, a grundfos mennyibe kerül? Az áramlásérzékelőt azért vetettem el, mivel a 150l/óra-300l/órás (2.5-5l/min) csöpögtető kör esetén szerintem a szivattyú állandóan ki/be kapcsolgatna, nem? Az 1400 l/órás (23 l/min) szivattyú felpumpálná a kört, megnőne a nyomás, a nyomáskapcsoló lekapcsolná a szivattyút, kicsöpögna a víz, lecsökkenne a nyomás bekapcsolna a szivattyú és ez ismétlődne. Vagy rosszul látom és lefojtva folyamatosan dolgozna a szivattyú kb 10%-os teljesítményre? Ha az utóbbi áll akkor ettől nem megy tönkre a szivattyú?
Kedves Sonaj,
néhány megjegyzés:
- A brio áramlásérzékelőkkel folyton garanciális probléma van, helyette a grundfos-t javaslom.
- A gardena fejeknél egyszerűbbek és jobb minőségűek kedvezőbb áron a toro fejek, vízturbinás és spray-s kivitelben.
- ha van áramlásérzékelő akkor nem kell hidrofortartály.
- a nyomásprobléma kiküszöbölésére nyomásszabályzós mágnesszelepet használj.
- A vízfogyasztást liter/perc- ben mérd.
stb. egyéb: 70/387-4857
Az a gond, hogy a 40-es csődarab be van ágyazva, nem lóg ki a tartály aljából, így valami olyan megoldás kellene, hogy ebbe a fix csőbe ragasztok egy másikat. Ha PVC-ragasztóval akarom, akkor olyan vastag kéne, hogy pont belepasszoljon. Valami olyan ragasztó kellene, amit 2-3 mm vastagan is közé tudok applikálni a 2 csőnek. Régebben volt pl. az Epokitt, az jó lehet?
Átolvastam a hozzászólásokat, és sok hasznos információt találtam, de még jó néhány kérdés maradt bennem a saját, kiépítendő fúrt kút / automata öntözőrendszeremmel kapcsolatban, annak ellenére, hogy beszéltem néhány szivattyús és öntözős céggel is. Ez kicsit határtéma a két topic között, de azt hiszem az alapvető bizonytalanságaim inkább a szivattyú köré csoportosulnak, ezért inkább ide írok. Megpróbálom összefoglalni, hogy hogyan gondolom a rendszert és megköszönném, ha az esetleges melléfogásokat a hozzáértőbbek kijavítanák. (Bocs, ha kicsit hosszú leszek.)
Az öntöző rendszer 6 körös lenne, a legkisebb átfolyású kör (csepegtető) kb 150l/órás a legnagyobb (turbinás fejes, Gardena) kb. 1400 l/órás. A csepegtetők különben szabályozhatóak 2-20l/óra között én 5l/órával számoltam, tehát a 150 l/óra még hangolható föl vagy le. A leghosszabb öntözőfej ág kb. 30m 25-ös KPE csőből.
A (most) fúrt kút 28 m mély, 160mm átmérőjű csővel, a nyugalmi vízszint kb 24m-en van, amúgy innen 4m-rel lefelé van a 0,5-ös réselt szűrő cső. Az első víz úgy 22m-en jött meg, homok mindenütt, kivéve kb 24m-et, ahol 10cm-es homokkő réteg van, illetve 28m környékén sóder van. Elvileg 28,8 m-re fúrtak le azután fennakadtak és ez a nyolcvan centi már sóderben ment. Most zsinórral mérve viszont 28 métert mértem, lehet, hogy a sóder visszamászott? Először Gardena szivattyúra gondoltam (1471, 4000l/6bar, 90eFt) de kiderült, hogy nem bírná ettől a mélységtől a fejekre biztosítani a min 2bar nyomást.
A nyomást úgy számolnám, hogy a kútra jutó kb 3bar + 1bar a fittingeken, C1060-as Gardena öntözőkompjúteren, polipon (automata vízelosztó, Gardena 1198) +1bar a csöveken és marad a fejekre 2 bar. Ez összesen 7bar esetleg tartalékkal 7,5 bar. Ilyen szivattyú kell 1400l/órás átfolyás mellett. Eddig amit ajánlottak az Wilo216-os (116eFt, jó drága!) és Füzesi 55/100-as (76eFt). A wilo a görbéje szerint kb 6bart tud 1400 liternél a Füzesi kb 7,5 bart tud 1500l/óránál, tehát inkább a Füzesi tűnik jónak. A max. homoktartalomra mindketten kb 50-60g/m3-t írnak, tehát ez mindegynek tűnik. (Van valakinek tapasztalata a Füzesi szivattyúkkal? )
Ha minden igaz 5% átfolyásig a szivattyúk lefojthatóak, de jobban nem, tehát a csepegtető kör miatt nem tudom megúszni a hidrofor tartályt, illetve nyomás is nagyon ugrálna, ha sima szárazonfutásvédőt és nyomáskapcsolót (Brio flow kontrol?) használnék. Na most akkor nézzük a szivattyú bekapcsolási gyakoriságát, amire max 30-at írnak, de a békesség (no meg az élettartam) kedvéért számoljunk csak 10 bekapcs/órával. A kb 150 l/órás kört nézve 10 bekapcsolás esetén 1 bekapcsra 15 l jut, ezt kellene, hogy le tudja adni a hidrofor. A hidroforról a Füzesiék azt mondják, hogy kb a térfogatának 25%-ával lehet számolni mint leadott vízmennyiséggel, azaz, ez ebben az esetben a 15l, tehát 15/0,25 = 60 litereses tartály kell. Na ilyen nekik nincs csak 24liter/8.500Ft vagy 80liter/?Ft. lehet választani az ár és helykihasználás alapján a 2db 24 l-es vagy 1db 80 l között. Az 1400..1000 l/órás körök esetén a szivattyú jelleggörbéjén fog mozogni a munkapont, itt nem tudom, hogy mire kell figyelni, de talán be kell majd tenni egy-két körbe kézi elzáró/szabályzó szelepet a kör beállítására... A szivattyú remélem nem fog állandóan ki/be kapcsolni, talán a hidrofornál levő nyomáskapcsoló (2 bar bekapcs minimum és 12 bar kikapcs maximum között) állítható úgy, hogy a 150 l/órás kör esetén maradjon a 10 kapcsolás/óra alatt és ez a beállítás jó legyen a 1400..1000 l/órás körökhöz is úgy hogy folyamatosan megy a szivattyú. Na ezt nem tudom!
A rendszerbe tervezek még egy alsó nyomáskapcsolót szárazonfutás védelemre valahova a szivattyú és a hidrofor közé, illetve szintén ide egy rendszerszűrőt (3/4”/120mesh/6bar) is a maradék homok ellen. Ja és rögtön a szivattyúhoz egy visszacsapó szelepet, hogy ne akarjon visszafolyni a víz.
Na hát itt tartok, mit gondoltok fog ez működni? Minden tanácsot szívesen veszek!
Van egy nagy műgyanta tartályom, aminek az alján van egy nyílás, beleragasztott 40-es PVC cső betéttel. Ehhez akarok valahogy hozzácsatlakozni, de még nem tudom, hogyan. A 32-es cső az lötyög benne. Láttam villanyszereléshez használatos 36 mm-es átmérőjű csövet, ez elvileg jó lehet. Van vkinek ötlete, hogy lehetne egy kisebb csövet beleépíteni/ragasztani? Csak 1 m-es vízoszlopnyomást kell tartósan elviselnie.
A leirasod alapjan tok ugyanilyen gonddal kuzdok en is kb. 2 eve. Ugyanilyen szivattum van, 40mm-es csovu furt kutrol uzemel, es locsolasra, valamint egy haz teljes ellatasara hasznalom.
Ha gondolod, megoszhatjuk a tapasztalatainkat, meg elmondom, hogy eddigi kiserleteim es nyomozasaim soran mire jutottam.
Ha erdekel, kuldj egy mailt a gyk688@freemail.hu-ra!
Tegnap sikerült vennem egy 3/4-es lábszelepet, ami belemegy a csőbe. Igaz, hogy nem fém- hanem műanyagkosaras hosszanti nyílásokkal és a rugó sem olyan erős benne. Majd szombaton meglátom mire jutok vele.
A 3/4-es rugús lábszelep nem megy bele a 2"-os kútba? Nekem az 50-es (PVC csöves) kutamba simán belemegy, a collos is éppen, de az már lehet, hogy szorulna a muffolásnál.
Most tudok egy kicsit hosszabban írni, mivel éppen dolgozom.
Azért kérdeztem, mert nemrég vettünk egy ALKO GPI 1100 vízellátó automatát a nyaralónkba és még nem sikerült tökéletesen beüzemelni. Régen volt egy síma kézi nyomós kút, aztán lett hidrofor most meg ez az
automa. Azért gogdoltam, hogy ez jobb lesz, mivel van rajta mindenféle védelem (szárazonfutás, tűlmelegedés) és könnyű kikapni a vízaknából, ha jön az árvíz. A telek a Duna-parton van.
A szivócső 3/4-es, 7 m hosszú, a lábszelep súlyszelepes, mivel a kosaras nem fér be a leütött 6/4-es csőbe. A vizszint most kb. 3 m-en van. Vettünk hozzá egy ALKO szűröt is, mivel a használati utasítás azt írta, hogyha
homokos a víz akkor kell használni (gondolom a műanyag járókerekek miatt), meg az ember jobban látja, hogy jön-e vajon a víz. A víz végül is nem homokos, tehát lehetne enélkül használni is.
Na most jön a probléma. Ugyebár ez az automata azonnal beindul, ha leesik a nyomás. Benn a házban még vannak problámás részek (nehezen elzárható, esetleg csepegő csapok).
De a nagyobb baj az, hogy a szivattyú akkor sem áll le mindig, amikor a közvetlenül a szivattyú után (kb. 0,5 m-re) levő golyós csappal zárom el vízet.
Az esetek nagy részében a szivattyú rendesen leáll, ha ezzel a csappal zárom el és nem is indul el, csak akkor, ha megnyitom ezt a csapot. Viszont amikor elindul, akkor a szűrőben leesik a vízszint, tehát levegős lesz.
A szívócsövet kiszedtem és próbálgattam a lábszelepet, hogy jó-e a le-fel mozgatós módszerrel. Így úgy tünt, hogy jó, de amikor kivettem a csövet teljesen és függölegesen tartottam akkor egy kicsit csöpögött a víz. Ergo lehet, hogy itt lesz levegős?
Ezért szerettem volna egy rugós lábszeleppel kipróbálni, de mint említettem az nem megy bele a csőbe.
Lehet, hogy eseteleg egy 1/2" szívócső is elég lenne?
A leírásban az van, hogy 4 m-nél nagyobb zívómélység esetén 1" csövet kéne használni, de mi nem locsolásra akarjuk használni a szivattyút és a házban amúgy is leszükül az egész 1/2"-ra.
A másik gond ott van, hogyha a szívóldali probléma megoldódna, akkor még ott van a ház. Régen, amikor még csak a kút volt meg a tartályos módszert válsztotta apám. Tehát fenn volt a padlásom egy tartály és abba nyomtuk bele a
vízet. Amikor hidrofor lett akkor a tartályba vezető vezetékre lett rákötve a hidrofor , tehát a legmagassab ponton frankón összetudott gyűlni a levegő. Valószinüleg ezért levegősödött be sokszor a hidrofor is. Csak most jutott az eszünkbe, hoyg felszereljünk egy autmata légtelenítőt ide.
És az egészben a legjobb, hogy végül is működik minden, ha kinyitom a kerti csapot (ez kb. 2 méterre van a szivattyútól). Olyan frankó nyomás van benn a házban, ami a hidrofornál soha sem volt. Csak hát ilyenkor ketyeg a villanyóra, de zöldül a fű.
A ketyere végül is olyan hibaüzenettel áll le soksdszori leállási kisérlet után, ha lezárom a csapokat, hogy ellenőrizni kell a szívóoldalt.
Szívóoldali szűrőt akkor kell csak használni. ha élővízből szívsz, akkor meg nyilván levegőmentesen kell érkeznie, ha nem ez történik, akkor a szivattyú falslevegőt szív, legyengül a teljesítménye és elejti a vizet használat után.
Tehát a válasz: igen.
AQbban az esetben ha fúrott a kút és gázos a víz, akkor nem jön buborékmentesen;-)
A földrajzi magasság/vízhozam között szerintem nincs egyértelmű összefüggés. Persze valszeg egy hegyen nehezebb lehet a fúrás.
Ha van a környéken jó fúrt kút (elégséges hozamú), akkor nagy valószínűséggel Nálad is tud ilyet fúrni a hozzáértő. Ha nincs ilyen, akkor lutri.
Ásott kút alapvetően drágább jóval, persze ha abból elég egy 3 m-es, akkor még ez sem biztos.
Köszi az igazán gyors válaszokat. Még azt mondjátok meg, hogy van-e valami összefüggés a terület földrajzi magassága és a várható vízhozam között vagy ez az összefüggés alapvetően nem létezik?
Egyébként mitől lesz "jó" egy fúrt kút? Olyan túl sok szakemberrel még nem találkoztam, akikkel igen, azok biztosan nem tanulták, hanem tapasztalati úton végzik a szakmájukat. Mik azok a kérdések, amikkel le lehet tesztelni, hogy kivel is van dolgom? Tudtok adni erre vonatkozó ötleteket (fúrt/ásott egyaránt érdekel)
Egy fúrt kút, _ha jó_, sokkal több vízre is képes lehet, mint az ásott, és nem befolyásolja pl. a szárazság. Ha a környéken van fúrt kút, ott kellene érdeklődni.
A 350 m2 nem egy nagy terület locsolásilag. szvsz:)
Arra alapoztam ezt a megállapítást, hogy a környékünkön lévő fúrt kutakból egy-egy alkalommal kb 200-250 liter vizet (ugyan naponta többször is) lehet kiszivattyúzni, ami közvetlen öntözőrendszer meghajtáshoz nem túl acélos. Ráadásul ezek a kutak jóval alacsonyabban vannak, az persze igaz, hogy csak 9 méterig (?) lettek lefúrva. A többi esetben a fúrt kutak átlagos mélysége ennél több volt, nem tudom, lehet, hogy ezért viszonylag kisebb a hozamuk.
Úgy gondolkodtam, hogy ilyen esetben egy köztes tárolóban kellene a vizet gyűjteni, amihez aztán plusz szivattyú is kellene. Ezért gondoltam, hogy akkor inkább már a nagyobb vízhozammal kecsegtető ásott kút mellett döntenék. Egyébként a későbbiekben ez az öntözendő terület még egy 500 négyzetméteres résszel bővűlne.
