Földrajzi megoszlásról szoktak beszélni, de nem lepődnék meg, ha urbanizációs jelenség is lenne a zárt e-zés eltűnése, azaz ha zárt e-ző vidékek városaiban ritkább lenne a jelenség, vagy ha a jelenségben korosztály szerint is lehetne különbséget kimutatni. Majd akik aktívabban foglalkoznak a dialektológiával, megírják, mit mutatnak az új felmérések (már ha vannak).
Még megkérdezném, ha tudod esetleg, hogy a lakosság 30%-a az korfüggően oszlik- e meg, vagy véletlenszerűen, esetleg tájszólás jellege van-e a hëgyës/hëgyes megkülönböztetésének.
A zárt ë és nyílt e-t megkülönböztető beszélők (a lakosság úgy 30%-ának szokták saccolni) valóban különbséget tesznek a hëgyës és a hëgyes között.
Ez azonban nem intonációs, mint a vietnámiban (és pont, hogy a vietnámiban NEM írják egyformán: a vietnámi írás jelzi az intonációkat, azért van olyan baromi sok mellékjelük), hanem más nyílásfokú fonéma.
Esetleg használj helyette gondolatjelet: Képzeld, Julcsi rengeteg ideig vásárolt a boltban — de lehet, hogy csak lézengett, és nem is vett semmit.
Persze ez nem megy akkor, ha a … időbeli szünetet fejez ki, pl.: Poirot belép az ajtón... körülnéz... és most... most meglátja az ágyon a holttestet...
Szerintem is - öööö: SEM. Nyomozásom során Keszlernél sem találtam erre nézvést utalást (csak ?-!-"-re), csak egy tipográfiai/nyomdai pps-en szerepelt (ott tagoló funkcióval ráadásul), és az zavart meg. Köszi a megerősítést.
Három pont után teszünk vesszőt? Vagy nagy hiba, ha elhagyjuk? Pl. Képzeld, Julcsi rengeteg ideig vásárolt a boltban..., de lehet, hogy csak lézengett, és nem is vett semmit.
Vietnámban vannak szavak melyeket ugyanígy írnak, de kiejtéstől függően mást jelentenek.
Én mint 56 éves apa vitába keveredtem gyermekeimmel a következőkről:
Én úgy gondolom, de lehet tévedek, hogy a "hegyes ceruza" ill a "hegyes vidék" kifejezésekben máként ejtik "legalábbis az idősebbek" a "hegyes" szó végén lévő "e" hangot.
Tehát ha fognánk két ceruzát az egyiket kihegyeznénk a másikra pedig azt tompán hagyva rajzolnánk egy konkrét hegyet (mint hegységet), akkor önmagával a kiejtéssel irányítani lehetne egy másik embert:
Kérem a hegyes ceruzát /hegyes azaz szúrós végű ceruzát/ vagy
kérem a hegy-es ceruzát /az oldalára rajzolt hegységgel/
Az egyik estben tehát a "hegyes" mint a szúrós szinonimája teljes szóként jelenik meg a tudatunkban, magasabb e hanggal a végén, a másik estben hegy-es ragozott módon, lejebb vitt e hanggal a végén.
Úgy gondolom ez nem nyelvtani szabály, hanem az élő nyelv által elkülönült kiejtésbeli változat hasonlóan a vietnámi példákhoz.
Tévednék és ez csak az én fejemben van így? Segítsetek eldönteni.
Számomra érdekes, hogy a banda és a bandérium szavak egy tőről fakadnak, és tényleg így kell, hogy legyen, mert a TESZ és más forrásaim is megerősítik. A kollega ejtést egyébként, bár bizonyos magukat műveltnek tartó körökben is elterjedt, műveletlen ejtésnek tartom.
> Amíg az ember fiatal és naív, gond nélkül elhisz mindent... Csak hogy egyetlen pontot támadjam ezt a logikát: a garcon épp úgy jelenthet 'fiút', mint 'pincért', kontextustól függ.
Bocs, de ez teljesen inadekvát megközelítés. Az átlagos műveltségű mai magyar beszélőnek szvsz fogalma sincs arról, hogy franciául mit jelent a garçon szó, mint ahogy a façon szó jelentéseit sem tudná ex abrupto sorolni, habár a fazon szót több jelentésben is ismeri. A "lakás" szóelem elhagyása kb. olyan jelenség, mint inverz módon a champignon-nál a gomba szó hozzáadása. Mindkét esetben az idegen szó eredeti jelentése elhomályosul. A garzon szóelem valamiféle egyszerűsödési-rövidülési törvény alapján felveszi a 'garzonlakás' jelentést, míg a sampinyon mellé a franciául nem tudó ember kívánja a gomba szót. Persze a dolog azért nem egészen így áll, hiszen a sampinyon egy bizonyos fajta (jóllehet katexochén fajtáról van szó) gombát jelent magyarul, és nem a gombákat általában, így végső soron mégsem pleonazmus sampinyongombát mondani.
> A garzonlakásra a múltkor azt a választ kaptam, hogy ilyen szó nem létezik. Mert a garzon önmagában egy jövevényszó. Garcon az alapja. Ami legénylakást jelent. Tehát összevonni a lakás szóval nincs értelme.
Amíg az ember fiatal és naív, gond nélkül elhisz mindent... Csak hogy egyetlen pontot támadjam ezt a logikát: a garcon épp úgy jelenthet 'fiút', mint 'pincért', kontextustól függ.
> Internet. Valamikor kizárólag nagy keződbetűvel volt hajlandó elfogadni nálunk mindenki. Most olvastam, hogy ha csak nem a rendszerről magáról beszélünk, akkor mindig kicsi.
Igen, mert jószándékú amatőrök úgy képzelték, hogy van valahol egy 'Internet' nevű cég/hivatal/szervezet, aminek ez a tulajdonneve. Oszt nincs.
> Szőlő - akkor most tényleg írhatom szöllőnek? Ez a főnökkel való nyelvi hadakozásom alap problémája! :)
Felőlem írhatod, a helyesírás egyelőre nem tartozik a Btk hatálya alá.
> igen idiótán hangzik nekem a hosszú távú különírása. Ugyanígy a nyitva tartás is. Ezeket nem tudom megérteni. Gondolom így van és kész.
Ezt én is így látom.
> De ha erre lenne valami visszakereshető szabály, azt megköszönném, mert ezekkel sokan nem boldogulunk konkrét szabály nélkül.
Valami olyasmi, hogy ha kettő vagy több képző járul hozzá, akkor már egybe írandó: nyitva tart nyitva tartás nyitvatartási idő Persze ez is csak 'rendszerint' és 'általában' igaz.
Van, de ez a magyar nyelv egy csoda, pláne amikor szabályozni akarják! :)
A garzonlakásra a múltkor azt a választ kaptam, hogy ilyen szó nem létezik. Mert a garzon önmagában egy jövevényszó. Garcon az alapja. Ami legénylakást jelent. Tehát összevonni a lakás szóval nincs értelme. Tehát simán csak gazon. Igazából itt erre lettem volna kiváncsi, hogy valaki hasonlót mond -e rá!
Internet. Valamikor kizárólag nagy keződbetűvel volt hajlandó elfogadni nálunk mindenki. Most olvastam, hogy ha csak nem a rendszerről magáról beszélünk, akkor mindig kicsi.
Szőlő - akkor most tényleg írhatom szöllőnek? Ez a főnökkel való nyelvi hadakozásom alap problémája! :)
Én nem tudom fejből a szabályokat, de igen idiótán hangzik nekem a hosszú távú különírása. Ugyanígy a nyitva tartás is. Ezeket nem tudom megérteni. Gondolom így van és kész. De ha erre lenne valami visszakereshető szabály, azt megköszönném, mert ezekkel sokan nem boldogulunk konkrét szabály nélkül. (csak ha ismerjük a szót).
Mi a jelentősége annak, hogy a magyarban jött-e létre vagy nem? A prémium - premizál pár akkor is mutatja a tendenciát.
És már elnézést, hogy is van ez, hogy a "a prémium lat. praemium pedig nem a "prae-"-ből jön, hanem a prae+emere-ből"? Nekem úgy tűnik, hogy teszerinted is a prae-ből jött. Az emerét én is láttam az EWUng-ban, csak úgy gondoltam, ennek nincs köze a rövidülés kérdéséhez.
az -ium-os szavak a latinból vannak közvetelenül átvéve, s nem magyarban képzettek. Ezért tartják meg a hosszút.
a prémium lat. praemium pedig nem a "prae-"-ből jön, hanem a prae+emere-ből 'elő'+'venni'. A két mássalhangzó torlódása hosszú mgh.-t eredményezett már a latinban, de még ez sem lenne feltétel, hisz a latin hangsúlyviszonyt is hasszúsággal képzi le a magyar.
azzal a megszirítással, hogy ez a nem rövidülési tendencia nagyon új. Szerintem a dolog nem csak az -ista képzőre igaz, ld. a kulturális ingadozása. Erre talán magyarázat, hogy a magyartól idegen a toldalék visszahatása a szótő ritmusára*. A felsorolt rövidüléses esetek talán mindegyikében a szó, vagy legalább a toldalék latin eredetű. A rövidülés egyértelműen (új)latin lenyomat a nyelvünkben, viszont ezeket a szavakat ma már széles, nem kifejezetten latinos műveltségű réteg használja.
*Tudom, kéz - kezek. A rendhagyó szavak e típusának a történeti magyarázata ismert, és a nyelv szintén fokozatosan küszöböli kifelé. (Ld. pl. levet, de ivólét - sőt, van már lét is.)
Ugyanakkor a gimnazista, szeminarista, parodista, szocialista, piarista, hungarista rövidül. Scascnak igaza lehet, de azzal a megszirítással, hogy ez a nem rövidülési tendencia nagyon új.
Ezzel szemben az elég régi kórista, pápista nem rövidül.
Szerintem nemcsak az a különbség, hanem az -ium is másképp viselkedik. Számos példát átgondolva úgy tűnik, inkább nyújtja a tőhangzót, de semmiképp nem rövidíti
A szabadkőműves-páholy azért más, mint a katolikus templom, stb., mert a szabadkőművesek világméretű hálózatukkal és mérhetetlen befolyásukkal elérték az akadémiai körökben (és nem egy akadémikus is szabadkőműves!), hogy külön elbírálásban és bánás- (ill. írás-) módban legyen részük!
