Egyre több komoly természet- és társadalomtudós állítja, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági tendenciák a Föld erőforrásainak kimerítése, túlhasználata révén egy globális környezeti-társadalmi-gazdasági válsághoz fognak rövid időn (egy-két évtizeden) belül vezetni.
László Ervin, híres magyar filiozófus szerint a globális civilizáció máris egy bifurkációs elágazáshoz érkezett:
ha időben sikerül egy átfogó paradigmaváltást végrehajtani, akkor megmenekül(het)ünk, ha azonban továbbra is a neoliberális kapitalizmus által diktált fenntarthatatlan struktúrákat erőltetjük, akkor elkerülhetetlen az összeomlás, ami rengeteg szenvedéssel és hatalmas pusztulással fog járni.
Megüresíttetvén megüresíttetik a föld, és elpusztíttatván elpusztíttatik; mert az Úr szólá e beszédet.4Gyászol és megromol a föld, elhervad és megromol a földnek kereksége, elhervadnak a föld népének nagyjai.5A föld megfertőztetett lakosai alatt, mert áthágták a törvényeket, a rendelést megszegték, megtörték az örök szövetséget.6Ezért átok emészti meg a földet, és lakolnak a rajta lakók; ezért megégnek a földnek lakói, és kevés ember marad meg.
A linkelt cikkeid nagyjából pont azokat a területeket érintették, amikről a napokban beszélgettünk. Azt hiszem az emberek nem értik meg, hogy a dolgok mennyire szorosan összefüggenek és hogy ezeknek a hatása minket is egyre komolyabban, egyre közvetlenebbül érintenek. A globalizáció ugyan ma egy érdekesen eltorzult szitokszó, de a helyzet az, hogy immáron egy elkerülhetetlen, kivédhetetlen és megakadályozhatatlan folyamat, amit csak kontrollálni lehet és kell. Egyszerűen technológiailag ott tartunk, hogy sokkal közelebb kerültünk egymáshoz, ami Afrikában (és a világ más részein is) történik az egyre erősebben hat ki ránk is és vica versa, szocipolitikailag, gazdaságilag, kulturálisan és ökológiailag egyaránt.
Klímaváltozás, népesség, háborúk, gazdaság, migráció, technológiai, kultúra, vallás, járványok, etc. - ezek mind rendkívül szorosan függenek össze és ezért mindennel egyszerre kell foglalkozni.
Az első lépésnek szerintem a politikai stabilitást kellene elérni a konfliktusokkal terhelt régiókban, mert ez az alapfeltétele mindennek, de természetesen ennek is vannak ellenérdekeltjei, illetve a hatalmi harcok egymásnak feszülése is jelentős, szóval valahol az egész kicsit naiv álmodozásnak tűnik kicsit...
Én őszintén szólva nem látom át Afrika politikai helyzetét kellő mélységben, minden egyes alkalommal amikor új dolgot olvasok csak arra kell rájönnöm, hogy sokkal bonyolultabb a helyzet mint korábban gondoltam volna. A gond az, hogy a dolgok egyre rosszabbak, ami csak gátolja a politikai stabilitást, a válság pedig szinte mindig szélsőséges irányba viszi el az embereket. Nem látom túl optimistán a helyzetet, de azért nem is reménytelen.
Na ennyi, távolról sem akartam politizálni, csak jeleztem, hogy egy ilyen rendkívül komplex kérdéskört, mint a migráció, mennyi különböző módon lehet megközelíteni...
Többen megerősítették, hogy három pont köré kell szervezni Afrika és Európa együttműködését a migráció megfékezése érdekében;
az elvándorlás bátorítása helyett határvédelmi segítséget kell nyújtani, gazdasági fejlesztési támogatást kell folyósítani, és ösztöndíjprogramokat kell biztosítani az afrikai országoknak
Egyébként pont most zajlik Abidjanban az EU - Afrika csúcs.
Juncker változatlanul bátorítgatja az afrikaiakat a bevándorlásra, azt mondva, hogy Európának szüksége van a bevándorlókra.
Demográfiai és munkaerőpiaci okokkal magyarázza ezt.
Viszont az EU-tagországok egy része másképp látja a kérdést:
"Az illegális bevándorlás kimeríthetetlen utánpótlással rendelkezik Afrikában, és az ezt bátorító, bíztató uniós, brüsszeli politika teljes zsákutca, amely veszélyezteti Európa biztonságát."
Több afrikai ország osztja a magyar álláspontot
Biztonsági okokból az afrikai országoknak sem érdekük, hogy tömegek áramoljanak ellenőrizetlenül keresztül a kontinensen
Többen megerősítették, hogy három pont köré kell szervezni Afrika és Európa együttműködését a migráció megfékezése érdekében
Magyarország magyar ország kíván maradni
Az elvándorlás bátorítása helyett határvédelmi segítséget kell nyújtani
"Az elhangzottak alapján helyesnek bizonyulnak azok az előrejelzések, melyek szerint egyre növekedni fog a migrációs nyomás Európára Afrika felől; több országot terrorista tevékenység destabilizál, sok ország küzd gazdasági kihívásokkal, a nemzetközi műveletek miatt visszaszoruló terrorszervezetek pedig egyre elkeseredettebb harcot folytatnak – .....
„Mindezek miatt sajnos világos, hogy az elkövetkező időszakban növekedni fog a migrációs nyomás Európára”"
"már most 400 ezer ember torlódott fel Líbiában, és Afrika lakossága a jelenlegi 1,2 milliárdról a duplájára emelkedik 2050-re."
"A csúcstalálkozón bebizonyosodott, hogy nagyon veszélyes az a politika, mely a demográfia és munkaerőpiaci kihívásokra adandó legjobb európai válaszként tekint a migrációra."
„Egy-egy ilyen bíztató, bátorító mondat afrikai bevándorlók ezreinek, százezreinek megindulását okozhatja Európa irányába.”
Több afrikai ország sem örül a kivándorlásnak, inkább azt szeretnének, ha a népeik helyben próbálnának boldogulni, gazdaságilag is a hazájukat gyarapítani és nem egy idegen országot:
Biztonsági okokból az afrikai országoknak sem érdekük, hogy tömegek áramoljanak ellenőrizetlenül keresztül a kontinensen, és az is ellentétes az érdekeikkel, ha a legjobb munkaerő jelentős része távozik, ami gazdasági problémákat okozhat, s ezáltal továbbösztönzi a migrációt.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense:
"TÖBB SZÁZ MILLIÓS „NÉPESSÉGFELESLEG” INDULHAT MEG AFRIKA FELŐL
Olyan „népesedési spirálban” van Afrika, amiből semmi jó nem származhat – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán. A docens szerint körülbelül 1,25 milliárd ember él az afrikai kontinensen, és ez a szám 2050-re megduplázódik. A népesség túlnyomó része – különösen a szubszaharai térségben – 25 éves vagy fiatalabb. Ez a „népességfelesleg”, amelynek sem ivóvize, sem termőföldje nincs, „valamerre el fog indulni”."
Már a jó öreg Jimmy Lovelock is megmondta az 1970-es években, hogy a Földi bioszféra megőrzésének kulcsfontosságú tényezője az óriási biodiverzitással rendelkező trópusi esőerdők megvédése ( plusz a szintén rendkívüli módon fajgazdag sekély part menti tengerrészeké)...
Namost nagyon úgy tűnik, hogy ez a megvédés nem fog sikerülni, 2100-ra a trópusi esőerdők túlnyomó része valószínűleg el fog tűnni a Földről, részben a klímaváltozásnak, részben az erdőirtásnak köszönhetően.
Nagy részük monokultúrás mezőgazdasági sivataggá lesz átalakítva, egy kisebb részük természetes hatások folyamán fás, erdős szavannákká alakul át...
Összességében véve óriási mértékű lesz a bioszféra vesztesége, főként a fajgazdagság, a biodiverzitás területén. :-(
Úgy tűnik, hogy nemcsak a fejlett és a harmadik világbeli országok között nő a különbség, de gondolkodásmódban, világnézetben, társadalmi normákban és kultúrában egyre nő a különbség Észak-Északnyugat-Európa és az egykori szocialista blokk, Kelet-Közép-Európa között is.
Nyilván ez egyáltalán nem tesz jót az európai integráció elmélyülésének, de egyúttal sok más érdekes kérdést is felvet, hogy honnan jött és merre tart egyáltalán a világunk, ill. hogy merre szeretnénk, hogy tartson...
Ezek a példák például szélsőséges liberálisok elfajult kísérletezgetései vagy pedig érdekesen új próbálkozások:
Persze honnan máshonnan is származnának ezek a példák, mint Svédországból, ahol a legmesszebbre mentek az ilyen irányú kísérletekkel.
Innen Közép-Európából nézve úgy tűnhet nekünk, hogy a svédeknek a nagy jólétben teljesen elment az eszük, viszont a svédek úgy vélik, hogy ők járnak legelöl pl. a nemek egyenjogúságáért (egyenlőségéért???) vívott harcban...
Szóval többféle megközelítés létezik ebben a témában is...
Tehát röviden, ha az átlagos prognózist nézzük, a Tisza-völgy déli és középső része, ill. a Budapesttől délre elterülő síkság is száraz sztyeppvidék lesz, magyar nyelvre lefordítva félsivatag.
Olyasmi éghajlat és növényzet várható ott, mint a mai ukrán és délorosz száraz sztyeppéken...
"A Soproni Egyetem kutatói szerint 2050-re az ország területének mindössze 1 százalékán élhetnek optimális éghajlati körülmények között bükkfák. Az erdős sztyepp klímájú területek viszont több mint duplájára nőhetnek a valószínűnek tekinthető forgatókönyv szerint, és arányuk elérheti az 55 százalékot. Emellett minden bizonnyal meg fog jelenni egy Magyarországon eddig ismeretlen klímazóna is. “Ötven éve még négy zónával dolgoztak, de itt van a nyakunkon egy ötödik is: a sztyepp vagyis pusztaság. Ez azt jelenti, hogy kevés esély van arra, hogy erdő maradjon a területén” – mondta Mátyás Csaba."
"A jövőbeni klímára vonatkozó előrejelzések alapján harminc év múlva az ország területének 11 százaléka pusztaság lehet, alapvetően a Duna-Tisza köze déli és az Alföld nyugati részén. A pesszimista becslések szerint az ország felét pusztaság fogja borítani. A kutatók szerint az alföldi sztyepp klímája leginkább az ukrajnai sztyepphez fog hasonlítani. A pusztaságot legelőként lehetne hasznosítani, fákat nem lehet termeszteni rajta, legfeljebb bozótok, cserjék élhetnek meg rajta. A szárazság miatt az erdőterületek drasztikus mértékben fognak csökkenni, ami további lökést ad a klímaváltozásnak, hiszen kevesebb szén-dioxidot tudnának lekötni a fák."
"Szerinte azért vagyunk a Kárpát-medence fenekén kedvezőtlen helyzetben, mert a síkvidékeken jóval gyorsabban érezhető a klimatikus változás, mint a hegységekben. Felfelé átlagosan 167 méterenként 1 Celsius-fokkal csökken az átlaghőmérséklet Európában, tehát egy 1000 méter magas hegyen jellemzően 5-6 fokkal van hidegebb a tengerszinthez képest. Síkvidéken azonban 145 kilométert kell megtenni ahhoz észak fele, hogy 1 fokkal csökkenjen a hőmérséklet..."
"Ezzel párhuzamosan azonban az invazív fafajok is terjeszkedhetnek. Ezek olyan nem őshonos növények, amelyeknek nincsenek természetes ellenségeik és gyorsan szaporodnak. Amiatt károsak, mert kiszorítják az őshonos növényeket, és felborítják az ökoszisztémát, azaz az egymás mellett élő élőlények bonyolult életközösségét. Az invazív fafajok közé tartozik a zöld juhar, az amerikai kőris és a bálványfa."
"...a melegedés nem azt jelenti, hogy nálunk eddig nem termő déli fajok hirtelen meg fognak jelenni. Az nyári aszályok ellenére ugyanis több vonásában is kontinentális maradna a klímánk, például kemény telek továbbra is lesznek. “Számíthatunk Magyarországon eddig ismeretlen fajok megjelenésére, de a szélsőségeken sok múlik. Például a babér nem bírná a téli hideget. Nem lehet simán eltolódásról beszélni, ez egy vadonatúj helyzet lesz” – mondta Horváth."
Egy, az éghajlatváltozás miatt túlszaporodott szúfaj iszonyatos pusztítást okozott Észak-Amerika nyugati részének őshonos erdőségeiben, de a Kárpát-medence erdőségeit is komoly veszély fenyegeti a klímaváltozás miatt:
Egyre inkább úgy tűnik, hogy hosszabb távon fenntarthatatlanok a modern nyugati civilizáció húsfogyasztási szokásai, legfőképpen az ipari méretű hústermeléssel járó természetpusztítás miatt:
A népesség számának meredek növekedésével, továbbá azzal, hogy a 3. világ népessége is egyre inkább át szeretne térni a hús alapú étrendre, a hús iránti igény meredeken tovább fog növekedni.
A Fidzsi-szigetek legalacsonyabb részein fekvő falvakat már most elöntéssel fenyegeti a tenger, ezért a helyi kormány elhatározta egy sor falu áttelepítését magasabban fekvő helyekre, néhányat közülük már át is telepítettek.
A fidzsi gazdasági miniszter azt is kijelentette, hogy más alacsonyan fekvő szigetországokból is szívesen fogadnak be ún. klímamenekülteket.
A Fidzsi-szigetek szerencsés abból a szempontból, hogy sok relatíve magasabban fekvő, termékeny területe van, ahová az elöntéssel veszélyeztetett területek népességét át lehet telepíteni.
Nem minden kis csendes-óceáni és indiai-óceáni szigetország ilyen szerencsés, néhányuk szó szerint a víz alá kerülhet az évszázad második felében, mások pedig elveszítik területük legnagyobb részét.
Tuvalu, Vanuatu, Kiribati, a Maldív-szigetek a leginkább érintettek ebben a problémában.
Igen, de a 15 milliárd nem szép lassan fog visszafelé csökkenni, hanem robbanásszerűen, hatalmas kataklizmák, soha nem látott méretű éhínségek, járványok, tömeges és erőszakos megamigráció és polgárháborúk révén...
No ettől már azért tartok , nem annyira magam, hanem a gyermekeim és leendő unokáim miatt.
Bár már önmagában a 10 milliárd is elég félelmetes szám, főleg, ha azt nézzük, hogy micsoda iszonyatos méretű ökológiai lábnyoma van egy mai, modern embernek.
"A harmadik dolog amitől tartani kell az egy hirtelen, akár katasztrofális összeomlás..."
Ha a jelenlegi trendek tovább folytatódnak, akkor ez sajnos egy nagyon reális forgatókönyv, magas bekövetkezési valószínűséggel.
A fejlődő világ nagy részén továbbra is megy az esztelen szaporodás, most már olyanokat olvasni, hogy a század közepére elérjük a 10 milliárd főt, 8-10 évvel ezelőtt még "csak" 8,3 milliárd embert prognosztizáltak a század derekára...
Amellett meg - emberileg teljesen érthető és elfogadható módon - mindenki úgy szeretne élni, mint a fejlett nyugati országok lakossága, csak hát az a bökkenő, hogy ehhez egész egyszerűen nem elegendőek a Föld erőforrásai.
Amúgy szerintem a század második felére az iszonyatosra növekvő emberi népesség (szerintem rövid időre akár 13-14 milliárdra is fel fog futni, mielőtt összeomlás-szerűen csökkenni kezd) egész egyszerűen le fogja tarolni, fel fogja élni a Föld természeti erőforrásait.
Az erdőségeket kiirtjuk, köztük a kulcsfontosságú trópusi esőerdőket, az óceánokat végletesen túlhalásszuk és elszennyezzük.
A klímaváltozás miatt fél kontinensnyi területek válnak súlyosan vízhiányossá és aszályossá, ami ezekről a területekről óriási mértékű elvándorlást fog előidézni, egy soha nem látott mértékű népvándorlás, egy megamigráció fog lezajlani innen a gazdagabb és szerencsésebb országokba.
Annak minden problematikájával együtt, vallási, etnikai és kulturális feszültségek felerősödése, kezelhetetlenné válása stb.
Nem ragozom tovább, kb. mindenki átláthatja, hogy mindez hová vezethet.
Ha hagyjuk "kibontakozni" ezeket a folyamatokat, akkor a 21. sz. második felére, de legkésőbb a harmadik harmadára borítékolható a "nagy összeomlás".
Egyszerűen ötletem sem nagyon van, hogy hogyan lehetne ezeket a negatív folyamatokat nemhogy megállítani, de legalábbis lelassítani vagy kezelhető keretek között tartani.
Örülök neki, hogy a tudósok dolgoznak ezeknek a problémáknak a megoldásán, de nem tudom, hogy mindez elegendő lesz-e...
Az oktatás és a műveltség színvonalának emelése nagyon jó ötletnek tűnik. Sajnos nemcsak a 3. világ, de Kelet- és Közép-Európa is tele van funkcionális környezeti analfabétákkal. Még a politikai és a gazdasági elitekbe is jut belőlük bőven.:-)
A környezet- és a természetvédelem egyre inkább komoly természettudománnyá növi ki magát, amelynek kulcsszerepe lesz anyabolygónk megóvásában. Már amennyiben sikerül egyáltalán...
"...ez a környezetvédelem lényege: hogy egyesek ebboL nagyon sok pénzt csináljanak, és meg több pénzt kihúzni az adofizetokbol."
Sok az átverés, de hát miben nem? Meg kell válogatni, hogy hova adjuk a pénzünket. De ettől még NEM ez a környezetvédelem "lényege", a lehúzásoktól és visszaélésektől függetlenül fontos terület.
Igen, a szakadék óriási a gazdag és szegény közt, és azt szociológiai tanulmányok tömkelege mutatja ki, hogy a bűnözés mértéke korrelál a vagyonkülönbségek mértékével. Azaz minél nagyobb a szakadék szegény és gazdag közt annál nagyobb a bűnözés.
A helyzet viszont abból a szempontból változik, hogy a szakadék egyre nagyobb, de egyre "közelebb" is kerülünk a világ többi részéhez. Ma már a szegény sorban levő, harmadik világban élő embereknek is van tévéjük, vagy legalábbis látnak életükben párszor ilyet. És a tévében a nyugati filmekben nem a panelprolikat látják, hanem a tejjel-mézzel folyó kánaánt. És nem is lehet hibáztatni őket, amikor még egy panelproli is jobban él náluk... és ha látják ők is akarják. Ezért idejönnek.
