Köszi, akkor nem kizárt, hogy nem csak a Kázmér-féle tolnai etimológia létezik a névre.
"1715-ben Pátyon /P-P-S-K vm./ élt Mucsi."
Igen, a családi legenda szerint Hmvh-ről költöztek oda, Hmvh-re pedig csángókként, Moldvából.
Amilyen sok Mucsi van Hmvh anyakönyveiben, az onnan való költözésnek van realitása. És pont a hmvh-i sok Mucsi miatt kételkedem abban, hogy egy Tolna megyei település adná az etimológiáját.
"Római katolikus vallású a vásárhelyi Mucsi család, mint hagyományosan a csángók?"
Nem. Persze, Hmvh-en még lehettek azok... Csongrád megye anyakönyvei tele vannak katolikus és református Mucsikkal.
"Szeremlei Samu : Hmvhely története /1911/ szerint a Mucsi család az 1731-es összeírásban szerepel először itt"
Köszi! Érdekes, ezek szerint Pátyon korábbról adatolhatók, mint ott, ahonnan a történet szerint felköltöztek...
Igen, ahogy más is reflektált rá, az engem érdeklő költözés egy sokkal korábbi fejlemény kell, hogy legyen. Ezér próbálok rá elsősorban etimológiai alátámasztást keresni.
Római katolikus vallású a vásárhelyi Mucsi család, mint hagyományosan a csángók?
Szeremlei Samu : Hmvhely története /1911/ szerint a Mucsi család az 1731-es összeírásban szerepel először itt, a korábbiakban nem említi még őket.
De az 1764-es összeírás kapcsán hívatkozik az érkezők erdélyi, sőt a visszatelepülő ráczok kapcsán oroszországi jövetelről is. Jöhettek már a korábbiak is távolról.
Hmm, a forrásod is azt írja, ahogy én tudom, hogy Bonyhád környékére a bukovinai székelyeket telepítették, akik nem tartják magukat csángónak (a csángó megnevezésnek van némi pejoratív éle a többi romániai magyar népcsoport közt), és a telepítés leginkább a XX. században történt. Másrészt ha csak egy évszázadról van szó, akkor szerintem Bonyhád környéke Hódmezővásárhelyhez korántsincs olyan "közel", a közbülső állomás biztosan szerepelne a család "eredettudatában".
Tud valaki (oké...ez általában azt jelenti, hogy LvT) olyan etimológiával szolgálni a Mucsi/Mutsi névre, amely alátámasztaná a családi legendát arról, hogy a csángó vidékről érkezett a család Hódmezővásárhelyre (még a török idők alatt)?
Kázmér szerint Tolna megyei a név, ami ugye elég messze van a csángóktól... Valami alternatív etimológia elképzelhető?
Régebben hoztam fel a Pleyer-kérdést, most találtam hozzá egy új, feltételezett jelentést. Wilhelm Pleyer szudétanémet költő írt egy verset magáról a családnévről, illetve az ősieről. Részletek a "Familiengeschichtéből":
"Mein Urahn ist hergewandert weit aus deutschem Land und hat im Erzgebirge geschmiedet und Kohlen gebrannt, hat - wie sein Ahn' ohne Namen - das glühende Erz gebleut, und alle, die nach ihm kamen, sind Bleuer und Schmiede bis heut'.
Aber dann ist es geschwunden, im Erzgebirge, das Erz; da zog mit Kindern und Hunden ein "Pleyer" böhmerwaldaufwärts. Im Schnellatal schreckten die Böcke und schielte verwundert der Fuchs, als da über Strünke und Blöcke die Hammerschmiede wuchs."
Ő úgy értelmezi a Pleyert ( Pleier->Bleier), hogy az eredetileg a bleuen-igéből származik (mhd. bliuwen)- ezt mi korábban kallómolnárként azonosítottuk, de szerinte a névadó ős hámorkovács volt, érckalapáló, avagy hasonló.
Kérdésem a következő: mennyire helytálló ez a teória? Előre is köszönöm a választ!
Egyrészt a Koltay családnévről érdeklődnék: ha a névadó ük-, déd-, és nagyapám a Vas megyei Gyöngyösfaluról származik, valószínű-e, hogy a közeli Nemeskolta a lakosnév forrása? Merthogy van Kolta nevű település Érsekújvár közelében is, ill. a Máramaros megyei Koltó is szóba jöhet elvileg, lásd ugye Makó - Makai, Szikszó - Szikszai, stb.
Másrészt a Vidák családnévről mit lehet megállapítani, ha tudjuk, hogy a család Somogy megyei, Dráva-menti? Az -ák végződés nem tipikus délszlávos, inkább cseh-szlovákos, ha jól sejtem...
Ebben lehet valami, mert a hovädzie (szlovák), hovězí (cseh) melléknévkůnt marhát jelent, a hovado pedig kb. azt, hogy vadállat - de elvileg van egy marha jelentése is.
A képző passz, a csehben is van egy pár főnév, ami -n, -ň végű, úgyhogy gyanús, hogy ez névszóképző volt, de a foglalkozásneveket ma tipikusan -ník, -tel, -ář (szlovák -ár) képzi. Gondolom, hogy az -n -ň váltakozás az egyes nyugati szláv nyelvjárások közt is megérthető.
A Keidl és Riedl nevekre adott kimerítő magyarázatokat köszi szépen.
A Keidlre egy másik ikladi német családnév kapcsán a későbbiekben még visszautalnék.
Annyit sikerült az ikladi családkönyvből kiderítenem, hogy az ikladi Keidl-ek névadó őse Rákoskeresztúrról költözött Ikladra. Ő még Keidelnek írta a nevét, de ikladi utódai körében a családnév írásmódja már következetesen Keidl lett.
Arra is gondolok különben, hogy a Keidl = Käutl (házigalamb sváb nyelvjárási szóval) azonosítás utólagos ikladi népi etimológia is lehet, mivel erősen el tudom képzelni, hogy a 'kedl' és a 'käutl' szavak kiejtése az ikladi sváb dialektusban tényleg egybe eshetett vagy legalábbis egymáshoz nagyon közeli volt.
Most azonban két "magyar" családnév iránt érdeklődnék:
az Agócs családnévről igaz, hogy török eredetű? Ti. a török ağaç (agács, aács) - fa szóból, amelyből tkp. a magyar ács köznév is származik?
Egyébként pl. a mai, korszerű oszmán-törökben ez az intervokális ğ hang már lényegében eltűnőben van, legalábbis az élő nyelvben a mély hangrendű szavakban, a magas hangrendűekben pedig egy j szerű hangot ejtenek helyette.
És mi a helyzet a Kele családnévvel? Van egy olyan halfaj, hogy pirosszemű kele, talán ez rejti a megoldást?
Továbbá Kelen és Keled nevek a magyar régiségben, illetve a kelep, kelepel szavak rövidüléséből esetleg?
Ez lesz a témában az utolsó beírásom, és ha még mindig nem érted, akkor feladom, mert láthatólag nincs apparátusom arra, hogy megértessem veled a dolgot.
A személynév etimológiája és a belőle lett vezetéknév etimológiája külön tészta. A Tamás személynév arámi eredetű, de Tamási Áron író ebből lett vezetékneve mégis magyar. A László személynév szláv eredetű, de László Gyula régész ebből lett vezetékneve mégis magyar. Erre utaltam, amikor így fogalmaztam: „Közvetve a Pabar valóban a Pobor névből származik, amelyik szláv eredetű”. Még egyszer kiemelem, mert nem véletlenül írtam: „közvetve”. A Tamási és a László vezetéknevek magyar eredetű vezetéknevek, ha közvetve arámi, ill. szláv eredetű személynevekből lettek is.
Ez, hogy horvát lenne, az csak a te fixációd, amelyet egyszer már megpróbáltam oldani a 11001-esben „Hogy a Pobor név kifejezetlen szerb-horvát lenne, az nem így nem állítható, bár valóban itt maradt fent családnévként. De az északi Pobori arra is utalhat, hogy északról is behatolhatott (a déli irány mellett) a magyar névkincsbe.”
Megpróbálom kivonatolni, amit a hitem szerint már a 10995-ösben leírtam. A Pabar az magyar. Némi valószínűséggel szláv is lehet, de az o > a hangváltozás miatt ez esetben is már régen kellett magyarosodnia.
A spanyolországi Pobar településnévhez ugyanúgy nincs köze, mint az olasz Paba családnévhez.
Vágner: A német Wagner (No., Au., Svj.) vezetéknév magyaros írásformája. Németországban a 7. leggyakoribb családnév. At etimológiáját tekintve foglalkozásnév a délnémet Wagner ’kerékgyártó, kocsigyártó, bognár’ szóból. — A magyar bognár szó is ennek a délnémet szónak a korai átvétele.
Ad Pabar: Az olasz Paba családnévből nem vezet út a Pabar hangalakhoz. Nincs olyan -r képző, amely az előbbiből az utóbbit kialakíthatta volna. (Egyebekben áll, amit erről a 10995-ösben és a 11001-esben leírtam.)
Sebestyén: Leszármazottat jelölő, képzőtlen magyar apanév a magyar Sebestyén (< latin Sebastianus ’Sebastia [Szamária] városából való férfi’) egyházi személynévből.
Sánta: Testi fogyatékosságra utaló magyar ragadványnév a magyar sánta ’hibás lábú, bicegő’ közszóból.