Keresés

Részletes keresés

Mezőbándi Creative Commons License 2013.10.30 0 0 11339

re: Mócs, Múcs, Mucsa

 

Köszi, akkor nem kizárt, hogy nem csak a Kázmér-féle tolnai etimológia létezik a névre.

 

"1715-ben Pátyon /P-P-S-K vm./ élt Mucsi."

 

Igen, a családi legenda szerint Hmvh-ről költöztek oda, Hmvh-re pedig csángókként, Moldvából.

 

Amilyen sok Mucsi van Hmvh anyakönyveiben, az onnan való költözésnek van realitása. És pont a hmvh-i sok Mucsi miatt kételkedem abban, hogy egy Tolna megyei település adná az etimológiáját.

 

"Római katolikus vallású a vásárhelyi Mucsi család, mint hagyományosan a csángók?"

 

Nem. Persze, Hmvh-en még lehettek azok... Csongrád megye anyakönyvei tele vannak katolikus és református Mucsikkal.

 

"Szeremlei Samu : Hmvhely története  /1911/ szerint a Mucsi család az 1731-es összeírásban szerepel először itt"

 

Köszi! Érdekes, ezek szerint Pátyon korábbról adatolhatók, mint ott, ahonnan a történet szerint felköltöztek...

Előzmény: 2xkiss (11337)
Mezőbándi Creative Commons License 2013.10.30 0 0 11338

"Bonyhád közelebb van"

 

Igen, ahogy más is reflektált rá, az engem érdeklő költözés egy sokkal korábbi fejlemény kell, hogy legyen. Ezér próbálok rá elsősorban etimológiai alátámasztást keresni.

Előzmény: vadász2 (11332)
2xkiss Creative Commons License 2013.10.29 0 0 11337

Egyáltalán nem csángó terület, de nem lehet esetleg köze a Mocs - Mócs Kolozs m-i

településnek, /Mezőség, Erdély/ a családnévhez? Találkoztam említésével Múcs- ként is, bár lehet, hogy helytelenül. 

 

A Hunyad vm. Bajesd  /Baesti/ közelében egy 969 m magas csúcs neve Muchii (Múcs)

volt.

Előzmény: Mezőbándi (11331)
2xkiss Creative Commons License 2013.10.29 0 0 11336

Ez sem etimológia, de a hétfalusi csángók között gyakori családnév a Vajda, amely egyik ágának megkülönböztető neve Mucsa volt. Esetleg ?

 

Gondolom az nem új adat számodra, hogy 1715-ben Pátyon /P-P-S-K vm./ élt Mucsi.

Előzmény: Mezőbándi (11331)
2xkiss Creative Commons License 2013.10.29 0 0 11335

Kedves Mezőbándi !

 

Római katolikus vallású a vásárhelyi Mucsi család, mint hagyományosan a csángók?

 

Szeremlei Samu : Hmvhely története  /1911/ szerint a Mucsi család az 1731-es összeírásban szerepel először itt, a korábbiakban nem említi még őket.

De az 1764-es összeírás kapcsán hívatkozik az érkezők erdélyi, sőt a visszatelepülő ráczok kapcsán oroszországi jövetelről is. Jöhettek már a korábbiak is távolról.

Előzmény: Mezőbándi (11331)
vrobee Creative Commons License 2013.10.29 0 0 11334

szívesen, de remélem, kapsz majd hozzáértőbb választ is...

Előzmény: 2xkiss (11328)
vrobee Creative Commons License 2013.10.29 0 0 11333

Hmm, a forrásod is azt írja, ahogy én tudom, hogy Bonyhád környékére a bukovinai székelyeket telepítették, akik nem tartják magukat csángónak (a csángó megnevezésnek van némi pejoratív éle a többi romániai magyar népcsoport közt), és a telepítés leginkább a XX. században történt. Másrészt ha csak egy évszázadról van szó, akkor szerintem Bonyhád környéke Hódmezővásárhelyhez korántsincs olyan "közel", a közbülső állomás biztosan szerepelne a család "eredettudatában".

 

A Mucsi név itt nem szerepel:

http://mnytud.arts.unideb.hu/nevarchivum/konyvtar/szemelynev/tanulmanyok/fazekas.doc

Előzmény: vadász2 (11332)
vadász2 Creative Commons License 2013.10.29 0 0 11332
Előzmény: Mezőbándi (11331)
Mezőbándi Creative Commons License 2013.10.28 0 0 11331

Üdv.

 

Tud valaki (oké...ez általában azt jelenti, hogy LvT) olyan etimológiával szolgálni a Mucsi/Mutsi névre, amely alátámasztaná a családi legendát arról, hogy a csángó vidékről érkezett a család Hódmezővásárhelyre (még a török idők alatt)?

 

Kázmér szerint Tolna megyei a név, ami ugye elég messze van a csángóktól... Valami alternatív etimológia elképzelhető?

Eitler Creative Commons License 2013.10.26 0 0 11330

Szép délutánt!

 

Régebben hoztam fel a Pleyer-kérdést, most találtam hozzá egy új, feltételezett jelentést. Wilhelm Pleyer szudétanémet költő írt egy verset magáról a családnévről, illetve az ősieről. Részletek a "Familiengeschichtéből":

 

"Mein Urahn ist hergewandert weit aus deutschem Land
und hat im Erzgebirge geschmiedet und Kohlen gebrannt,
hat - wie sein Ahn' ohne Namen - das glühende Erz gebleut,
und alle, die nach ihm kamen, sind Bleuer und Schmiede bis heut'.

Aber dann ist es geschwunden, im Erzgebirge, das Erz;
da zog mit Kindern und Hunden ein "Pleyer" böhmerwaldaufwärts.
Im Schnellatal schreckten die Böcke und schielte verwundert der Fuchs,
als da über Strünke und Blöcke die Hammerschmiede wuchs."

 

Ő úgy értelmezi a Pleyert ( Pleier->Bleier), hogy az eredetileg a bleuen-igéből származik (mhd. bliuwen)- ezt mi korábban kallómolnárként azonosítottuk, de szerinte a névadó ős hámorkovács volt, érckalapáló, avagy hasonló.

 

Kérdésem a következő: mennyire helytálló ez a teória? Előre is köszönöm a választ!

 

 

keltomán Creative Commons License 2013.10.25 0 0 11329

Kedves Hozzáértők!

 

Egyrészt a Koltay családnévről érdeklődnék: ha a névadó ük-, déd-, és nagyapám a Vas megyei Gyöngyösfaluról származik, valószínű-e, hogy a közeli Nemeskolta a lakosnév forrása? Merthogy van Kolta nevű település Érsekújvár közelében is, ill. a Máramaros megyei Koltó is szóba jöhet elvileg, lásd ugye Makó - Makai, Szikszó - Szikszai, stb.

 

Másrészt a Vidák családnévről mit lehet megállapítani, ha tudjuk, hogy a család Somogy megyei, Dráva-menti? Az -ák végződés nem tipikus délszlávos, inkább cseh-szlovákos, ha jól sejtem...

 

 

Köszönöm!

2xkiss Creative Commons License 2013.10.24 0 0 11328

Köszi a válaszokat!

Előzmény: vrobee (11323)
Törölt nick Creative Commons License 2013.10.24 0 0 11327

Három egymáshoz nagyban hasonló szlovák eredetű családnév a Galgamentéről:

 

Adamec (Adamecz)

 

Adamek

 

Adamik

 

Gondolom, hogy mindhárom az Adam (Ádám) keresztnévből jött létre különböző képzőkkel.

 

Az -ec az azt jelenti, hogy valakinek a leszármazottja, tehát Adamec eredeti jelentése Adam leszármazottja?

 

Az -ek képzőről úgy tudom, hogy a szlovákban és a csehben kicsinyítőképző, tehát akkor az Adamek = Ádámka?

 

És az - ik képző? Ez az -ek képzőnek egy nyelvjárási alakja lenne vagy önálló névszóképző?

Törölt nick Creative Commons License 2013.10.24 0 0 11326

A Szokoly ( a végén elipszilon és nem l+ipszilon) családnév eredhet a szláv 'szokol' = sólyom szóból?

A szóvégi l hang palatalizálódásával?

Törölt nick Creative Commons License 2013.10.24 0 0 11325

Az eredeti írásmód Obrcián, nem Obrczián, de ez a lényegen nem változtat.

Előzmény: Törölt nick (11319)
vrobee Creative Commons License 2013.10.24 0 0 11324

Ha ez valóban így van, akkor viszont nincs köze a marhához, inkább a chovat (tart, tenyészt) szóhoz.

Előzmény: Törölt nick (11322)
vrobee Creative Commons License 2013.10.24 0 0 11323

Amíg nem jön LvT, addig is:

Ebben lehet valami, mert a hovädzie (szlovák), hovězí (cseh) melléknévkůnt marhát jelent, a hovado pedig kb. azt, hogy vadállat - de elvileg van egy marha jelentése is.

A képző passz, a csehben is van egy pár főnév, ami -n, -ň végű, úgyhogy gyanús, hogy ez névszóképző volt, de a foglalkozásneveket ma tipikusan -ník, -tel, -ář (szlovák -ár) képzi. Gondolom, hogy az -n -ň váltakozás az egyes nyugati szláv nyelvjárások közt is megérthető.

Előzmény: 2xkiss (11320)
Törölt nick Creative Commons License 2013.10.24 0 0 11322

Ennek továbbképzett alakja -ec képzővel a Chovanec, magyarosan átírva Hovanyec vagy Hovanyecz.

Előzmény: 2xkiss (11320)
Hotech Creative Commons License 2013.10.23 0 0 11321

A Wittner családnév eredetét szeretném megtudni. Eddig a Witwer = özvegy tűnik valószínűnek.

Hozzátéve, hogy a név szimpla V-vel írt alakja is előfordul az anyajönyvekben.

Ezen kívül még a Krupincza név eredetét szeretném megtudni. Ez szerintem szlovák és szerintem

korponait (Krupina) jelenthet.

2xkiss Creative Commons License 2013.10.23 0 0 11320

A Hovan / Hovany, Hovány/ név eredete és magyarázata érdekelne.

 

Szlovák? Marhapásztor értelmezésével találkoztam. Valós ez?

Az ny a név végén már a magyar nyelvi környezet hatása?

 

Köszönettel!

Törölt nick Creative Commons License 2013.10.22 0 0 11319

Még egy érdekes ikladi családnév, de ez nem német, hanem szlovák:

 

az Obrczián, amit Ikladon később Oberczán formában írtak (újabban pedig az egyik Oberczán-család Óberekire magyarosított),

 

Az igaz, hogy a szlovák 'obrecaty' - leszakítani, letépni igéből származik?

 

Az ikladi svábok népetimológiásan az Oberczán formát Oberzahn-nak, azaz 'felső fognak' értelmezték, de ez nyilvánvalóan népi etimológia.

 

Köszi szépen.

Előzmény: LvT (11315)
Törölt nick Creative Commons License 2013.10.22 0 0 11318

Szia LvT!

 

A Keidl és Riedl nevekre adott kimerítő magyarázatokat köszi szépen.

 

A Keidlre egy másik ikladi német családnév kapcsán a későbbiekben még visszautalnék.

 

Annyit sikerült az ikladi családkönyvből kiderítenem, hogy az ikladi Keidl-ek névadó őse Rákoskeresztúrról költözött Ikladra. Ő még Keidelnek írta a nevét, de ikladi utódai körében a családnév írásmódja már következetesen Keidl lett.

 

Arra is gondolok különben, hogy a Keidl = Käutl (házigalamb sváb nyelvjárási szóval) azonosítás utólagos ikladi népi etimológia is lehet, mivel erősen el tudom képzelni, hogy a 'kedl' és a 'käutl' szavak kiejtése az ikladi sváb dialektusban tényleg egybe eshetett vagy legalábbis egymáshoz nagyon közeli volt.

 

 

 

Most azonban két "magyar" családnév iránt érdeklődnék:

 

az Agócs családnévről igaz, hogy török eredetű? Ti. a török ağaç (agács, aács) - fa szóból, amelyből tkp. a magyar ács köznév is származik?

 

Egyébként pl. a mai, korszerű  oszmán-törökben ez az intervokális ğ hang már lényegében eltűnőben van, legalábbis az élő nyelvben a mély hangrendű szavakban, a magas hangrendűekben pedig egy j szerű hangot ejtenek helyette.

 

És mi a helyzet a Kele családnévvel? Van egy olyan halfaj, hogy pirosszemű kele, talán ez rejti a megoldást?

 

Továbbá Kelen és Keled nevek a magyar régiségben, illetve a kelep, kelepel szavak rövidüléséből esetleg?

 

 

Előzmény: LvT (11315)
TheCzirko Creative Commons License 2013.10.22 0 0 11317

Üdvözletem,

 

Visszaolvastam pár oldalt, de nem láttam hogy lett volna már:

 

Czirkó családnévről van bárkinek valami infója?

 

Amit találtam eddig:

- A név jellemzően az alföld déli részén terjedt el.

- 1552 Czirkó puszta emlitése Csömkö (hajdu bihar) község dokumentumaiban

 

Előre is köszönet érte.

F.Alonso Creative Commons License 2013.10.21 0 0 11316

jó értem

tahát a pabar már erősen magyarosodott forma és a poborból jön ami SZLÁV

Előzmény: LvT (11315)
LvT Creative Commons License 2013.10.21 0 0 11315

Ez lesz a témában az utolsó beírásom, és ha még mindig nem érted, akkor feladom, mert láthatólag nincs apparátusom arra, hogy megértessem veled a dolgot.

 

A személynév etimológiája és a belőle lett vezetéknév etimológiája külön tészta. A Tamás személynév arámi eredetű, de Tamási Áron író ebből lett vezetékneve mégis magyar. A László személynév szláv eredetű, de László Gyula régész ebből lett vezetékneve mégis magyar. Erre utaltam, amikor így fogalmaztam: „Közvetve a Pabar valóban a Pobor névből származik, amelyik szláv eredetű”. Még egyszer kiemelem, mert nem véletlenül írtam: „közvetve”. A Tamási és a László vezetéknevek magyar eredetű vezetéknevek, ha közvetve arámi, ill. szláv eredetű személynevekből lettek is.

 

Ez, hogy horvát lenne, az csak a te fixációd, amelyet egyszer már megpróbáltam oldani a 11001-esben „Hogy a Pobor név kifejezetlen szerb-horvát lenne, az nem így nem állítható, bár valóban itt maradt fent családnévként. De az északi Pobori arra is utalhat, hogy északról is behatolhatott (a déli irány mellett) a magyar névkincsbe.

Előzmény: F.Alonso (11314)
F.Alonso Creative Commons License 2013.10.20 0 0 11314

multkor azt írtad hogy horvát és a pabar az már eléggé elmagyarosodott forma

azt írtad hogy közvetve a pobor vezetéknévből származik ami horvát 

Előzmény: LvT (11313)
LvT Creative Commons License 2013.10.20 0 0 11313

Megpróbálom kivonatolni, amit a hitem szerint már a 10995-ösben leírtam. A Pabar az magyar. Némi valószínűséggel szláv is lehet, de az o > a hangváltozás miatt ez esetben is már régen kellett magyarosodnia.

 

A spanyolországi Pobar településnévhez ugyanúgy nincs köze, mint az olasz Paba családnévhez.

Előzmény: F.Alonso (11312)
F.Alonso Creative Commons License 2013.10.20 0 0 11312

akkor a pabar az horvát?

esetleg nincs köze a spaynol pobar városhoz

http://es.wikipedia.org/wiki/Pobar

Előzmény: LvT (11311)
LvT Creative Commons License 2013.10.20 0 0 11311

Vágner: A német Wagner (No., Au., Svj.) vezetéknév magyaros írásformája. Németországban a 7. leggyakoribb családnév. At etimológiáját tekintve foglalkozásnév a délnémet Wagner ’kerékgyártó, kocsigyártó, bognár’ szóból. — A magyar bognár szó is ennek a délnémet szónak a korai átvétele.

 

 

Ad Pabar: Az olasz Paba családnévből nem vezet út a Pabar hangalakhoz. Nincs olyan -r képző, amely az előbbiből az utóbbit kialakíthatta volna. (Egyebekben áll, amit erről a 10995-ösben és a 11001-esben leírtam.)

 

 

Sebestyén: Leszármazottat jelölő, képzőtlen magyar apanév a magyar Sebestyén (< latin Sebastianus ’Sebastia [Szamária] városából való férfi’) egyházi személynévből.

 

 

Sánta: Testi fogyatékosságra utaló magyar ragadványnév a magyar sánta ’hibás lábú, bicegő’ közszóból.

Előzmény: F.Alonso (11309)
vörösvári Creative Commons License 2013.10.20 0 0 11310

A Vágner, eredetileg Wagner biztosan német név, majd LvT szerintem elmagyarázza a jelentését.

Előzmény: F.Alonso (11309)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!