En kulfoldi vagyok es most nem lakom Magyarorszagon. Es most van egy kerdesem,ami szol a magyar nyelvrol.
A: On japan,ugye?
B: Igen,japan vagyok. De honnan tudja/tudta?
Szerintetek a fenti mondatokban "Honnan tudja" vagy "Honnan tudta" melyik jobban hangzik? Vagy nincs nagy kulonbseg koztuk? Nem vagyok magyar,ugyhogy nem tudom,hogy melyik jobb. Nagyon orulnek,ha valaki valaszolna ra. Elore is koszonom!
Nem találom az OH-ban, újságokban viszont mindkét írás visszaköszön (az index.hu a Dubaj alakot kedveli, tulajdonképpen itt döbbentem meg, mert azt hittem, i-vel írandó).
Van két különböző lexéma. Ezeknek a kiejtése bizonyos nyelvváltozatokban azonos, bizonyos nyelvváltozatokban különböző. Ezen nyelvváltozatok elsősorban földrajzi meghatározottságúak, tehát nyelvjárások. Kísértetiesen hasonló eset, de jóval kevésbé földrajzi meghatározottságú megoszlással: lábas ’olyan, akinek, aminek lába van’ – lábos ~ lábas ’a fazékhoz hasonló, de annál alacsonyabb, főzésre haszn. edény’. Vannak olyan emberek, akiknek a nyelvváltozatában a két szó homonima, és vannak, akikében nem is azonos az alakjuk.
Azt hiszem, ennek nem az a kritériuma, hogy adott területen mindenki úgy beszél-e, hanem azon, hogy az adott területen mi a többség anyanyelve.
Azt hiszem, hogy az ë azért más probléma, mint általában a tájszólási/nyelvjárási jelenségek, hogy itt a különbségeket sokan egyszerűen nem is hallják. Aki nem képes a zárt ë ejtésére, az általában füllel nem fedezi fel a különbségeket.
Nem elméletileg, hanem gyakorlatilag is tájszólás. Aki helyben nem használja, azt tartják róla, finomkodik. Van egy rábaközi falucska, Egyed, amelynek a nevében a helyiek az első e-t nyíltan, a másodikat zártan ejtik, tehát épp fordítva, mint az országos átlag az "egyed" közszóban. Ezt a tényt a környező falvakban még ismerik, úgy is ejtik a nevet, odább már nemigen.
Földrajzi megoszlásról szoktak beszélni, de nem lepődnék meg, ha urbanizációs jelenség is lenne a zárt e-zés eltűnése, azaz ha zárt e-ző vidékek városaiban ritkább lenne a jelenség, vagy ha a jelenségben korosztály szerint is lehetne különbséget kimutatni. Majd akik aktívabban foglalkoznak a dialektológiával, megírják, mit mutatnak az új felmérések (már ha vannak).
Még megkérdezném, ha tudod esetleg, hogy a lakosság 30%-a az korfüggően oszlik- e meg, vagy véletlenszerűen, esetleg tájszólás jellege van-e a hëgyës/hëgyes megkülönböztetésének.
A zárt ë és nyílt e-t megkülönböztető beszélők (a lakosság úgy 30%-ának szokták saccolni) valóban különbséget tesznek a hëgyës és a hëgyes között.
Ez azonban nem intonációs, mint a vietnámiban (és pont, hogy a vietnámiban NEM írják egyformán: a vietnámi írás jelzi az intonációkat, azért van olyan baromi sok mellékjelük), hanem más nyílásfokú fonéma.
Esetleg használj helyette gondolatjelet: Képzeld, Julcsi rengeteg ideig vásárolt a boltban — de lehet, hogy csak lézengett, és nem is vett semmit.
Persze ez nem megy akkor, ha a … időbeli szünetet fejez ki, pl.: Poirot belép az ajtón... körülnéz... és most... most meglátja az ágyon a holttestet...
Szerintem is - öööö: SEM. Nyomozásom során Keszlernél sem találtam erre nézvést utalást (csak ?-!-"-re), csak egy tipográfiai/nyomdai pps-en szerepelt (ott tagoló funkcióval ráadásul), és az zavart meg. Köszi a megerősítést.
Három pont után teszünk vesszőt? Vagy nagy hiba, ha elhagyjuk? Pl. Képzeld, Julcsi rengeteg ideig vásárolt a boltban..., de lehet, hogy csak lézengett, és nem is vett semmit.
Vietnámban vannak szavak melyeket ugyanígy írnak, de kiejtéstől függően mást jelentenek.
Én mint 56 éves apa vitába keveredtem gyermekeimmel a következőkről:
Én úgy gondolom, de lehet tévedek, hogy a "hegyes ceruza" ill a "hegyes vidék" kifejezésekben máként ejtik "legalábbis az idősebbek" a "hegyes" szó végén lévő "e" hangot.
Tehát ha fognánk két ceruzát az egyiket kihegyeznénk a másikra pedig azt tompán hagyva rajzolnánk egy konkrét hegyet (mint hegységet), akkor önmagával a kiejtéssel irányítani lehetne egy másik embert:
Kérem a hegyes ceruzát /hegyes azaz szúrós végű ceruzát/ vagy
kérem a hegy-es ceruzát /az oldalára rajzolt hegységgel/
Az egyik estben tehát a "hegyes" mint a szúrós szinonimája teljes szóként jelenik meg a tudatunkban, magasabb e hanggal a végén, a másik estben hegy-es ragozott módon, lejebb vitt e hanggal a végén.
Úgy gondolom ez nem nyelvtani szabály, hanem az élő nyelv által elkülönült kiejtésbeli változat hasonlóan a vietnámi példákhoz.
Tévednék és ez csak az én fejemben van így? Segítsetek eldönteni.
Számomra érdekes, hogy a banda és a bandérium szavak egy tőről fakadnak, és tényleg így kell, hogy legyen, mert a TESZ és más forrásaim is megerősítik. A kollega ejtést egyébként, bár bizonyos magukat műveltnek tartó körökben is elterjedt, műveletlen ejtésnek tartom.
> Amíg az ember fiatal és naív, gond nélkül elhisz mindent... Csak hogy egyetlen pontot támadjam ezt a logikát: a garcon épp úgy jelenthet 'fiút', mint 'pincért', kontextustól függ.
Bocs, de ez teljesen inadekvát megközelítés. Az átlagos műveltségű mai magyar beszélőnek szvsz fogalma sincs arról, hogy franciául mit jelent a garçon szó, mint ahogy a façon szó jelentéseit sem tudná ex abrupto sorolni, habár a fazon szót több jelentésben is ismeri. A "lakás" szóelem elhagyása kb. olyan jelenség, mint inverz módon a champignon-nál a gomba szó hozzáadása. Mindkét esetben az idegen szó eredeti jelentése elhomályosul. A garzon szóelem valamiféle egyszerűsödési-rövidülési törvény alapján felveszi a 'garzonlakás' jelentést, míg a sampinyon mellé a franciául nem tudó ember kívánja a gomba szót. Persze a dolog azért nem egészen így áll, hiszen a sampinyon egy bizonyos fajta (jóllehet katexochén fajtáról van szó) gombát jelent magyarul, és nem a gombákat általában, így végső soron mégsem pleonazmus sampinyongombát mondani.
> A garzonlakásra a múltkor azt a választ kaptam, hogy ilyen szó nem létezik. Mert a garzon önmagában egy jövevényszó. Garcon az alapja. Ami legénylakást jelent. Tehát összevonni a lakás szóval nincs értelme.
Amíg az ember fiatal és naív, gond nélkül elhisz mindent... Csak hogy egyetlen pontot támadjam ezt a logikát: a garcon épp úgy jelenthet 'fiút', mint 'pincért', kontextustól függ.
> Internet. Valamikor kizárólag nagy keződbetűvel volt hajlandó elfogadni nálunk mindenki. Most olvastam, hogy ha csak nem a rendszerről magáról beszélünk, akkor mindig kicsi.
Igen, mert jószándékú amatőrök úgy képzelték, hogy van valahol egy 'Internet' nevű cég/hivatal/szervezet, aminek ez a tulajdonneve. Oszt nincs.
> Szőlő - akkor most tényleg írhatom szöllőnek? Ez a főnökkel való nyelvi hadakozásom alap problémája! :)
Felőlem írhatod, a helyesírás egyelőre nem tartozik a Btk hatálya alá.
> igen idiótán hangzik nekem a hosszú távú különírása. Ugyanígy a nyitva tartás is. Ezeket nem tudom megérteni. Gondolom így van és kész.
Ezt én is így látom.
> De ha erre lenne valami visszakereshető szabály, azt megköszönném, mert ezekkel sokan nem boldogulunk konkrét szabály nélkül.
Valami olyasmi, hogy ha kettő vagy több képző járul hozzá, akkor már egybe írandó: nyitva tart nyitva tartás nyitvatartási idő Persze ez is csak 'rendszerint' és 'általában' igaz.
Van, de ez a magyar nyelv egy csoda, pláne amikor szabályozni akarják! :)
A garzonlakásra a múltkor azt a választ kaptam, hogy ilyen szó nem létezik. Mert a garzon önmagában egy jövevényszó. Garcon az alapja. Ami legénylakást jelent. Tehát összevonni a lakás szóval nincs értelme. Tehát simán csak gazon. Igazából itt erre lettem volna kiváncsi, hogy valaki hasonlót mond -e rá!
Internet. Valamikor kizárólag nagy keződbetűvel volt hajlandó elfogadni nálunk mindenki. Most olvastam, hogy ha csak nem a rendszerről magáról beszélünk, akkor mindig kicsi.
Szőlő - akkor most tényleg írhatom szöllőnek? Ez a főnökkel való nyelvi hadakozásom alap problémája! :)
Én nem tudom fejből a szabályokat, de igen idiótán hangzik nekem a hosszú távú különírása. Ugyanígy a nyitva tartás is. Ezeket nem tudom megérteni. Gondolom így van és kész. De ha erre lenne valami visszakereshető szabály, azt megköszönném, mert ezekkel sokan nem boldogulunk konkrét szabály nélkül. (csak ha ismerjük a szót).
