Nem feltétel, ez csak ilyen minőségi fokozat, hogy egyszerűbb esetben betesznek szimplán egy tömbösített betétet. Ez préselt, tömb, blokk néven is fut. Ha extrább igények vannak, akkor utána még egy granulált betétet is.
A granulált szén egy műanyag hengerben helyezkedik el, rázásra zörög a belseje, kimenetén egy külön kis filter van, ami a szemcséket megfogja. Tehát ez a henger megy bele a poharas házba. A préselt majdnem ugyanez, csak nagy nyomáson és hőmérsékleten tömbösítik.
A tömbösítésnek vannak előnyei, kisebb a résméret, továbbá nem tud benne kialakulni olyan vízcsatorna, mint egy laza granulátumban, amin szerencsétlen esetben úgy folyhat át a víz, hogy nem érintkezik rendesen a szénnel. Ugyanakkor a granuláltnak is lehet előnye, ami most nem jut eszembe, a kettő kombinációját szokták használni.
A linken blokkszűrő néven szerepel, de az S / Silver Series elnevezés úgy látom, megtévesztő. Először én is azt hittem, hogy ezüstözött szén, mivel van olyan is. Antibakteriális hatása miatt az ezüstadalék segíthet a csereidő 1 évre történő kitolásában, de RO-víztisztítóban soha nem szoktak ilyet alkalmazni. A membránt köztudottan tönkreteszi a vas is, pórusait eltömíti, gondolom az ezüst sem használ neki.
Végül a doksiból kiderül, hogy ezüstöt nem is tartalmaz:
A "bitumenes" elnevezés furcsa lehet, de ennek nincs köze az aszfalthoz, kátrányhoz, hanem a fekete kőszénre utal, ha jól tudom. Zeolitra sincs szükség az RO membránhoz, ilyen betétet csak szenes víztisztítóban szoktak használni.
Értem, köszönöm. Mindenképp pumpa lesz. Gondolkodom, hogy 3-4 utas csaptelepre (55 ezer forintért) cseréljem-e a mostanit vagy inkább áldozzam fel a mosogató tálcát, hogy ne kelljen csillagászati összeget elköltenem. Mivel lehet lyukat csinálni rá és mekkora lyuk kell a víztisztító csapjának? Két utasra gondoltam, ha mégis meggondolnám később az utókezelést. Gondolom ha később ki lesz szerelve (mert elköltözöm, nem az enyém a lakás) a lyuk miatt mosogató tálca csere kell, így pedig már elég sokba kerülhet ez a megoldás is.
Az tényleg nem sok, nálunk kb. duplája, így nem is tudom, mi történne alacsony nyomáson, de bizonyára romlana a termelés és az elválasztási arány is. Ilyen esetben már mindenképp szokták ajánlani a rásegítőt.
Hogy intenzívebben jön, az lehet a nagyobb keresztmetszet miatt, de attól még a zárt helyzetben mért nyomás elvileg egyforma a lakásban bárhol (kiegyenlítődik). Ha esetleg szűkület van valahol, az áramlást persze visszafogja, de nem a statikus nyomást.
Most lett alkalmam kimérni a nyomást. Néha leesik 2.5 bar alá, de javarészt 2.8 vagy kicsivel felette, folyamatosan ingazodik. Ha kinyitom a csapot, 0.2-0.3-bar-al tovább esik a nyomás. Mire számíthatok ekkora nyomással egy 100GPD-s Filmtec DOW membránnal?
Az a gyanúm, hogy csak itt van nyomásprobléma, mert a fürdőkádnál szemmel láthatóan kétszer intenzívebben folyik a víz. Lehet a sarokszelepnél van probléma. Kivettem belőle a szűrőt, ami egyáltalán nem volt elkoszolódva, ettől semmi nem változott. A nyomásmérő idoma közvetlenül a sarokszelepre csatlakozik.
Én is arra számítok hogy beépített nyomáskapcsolók vannak benne, mert nincs rajta saru. A tetejét én is leszedtem, de nem sokat láttam rajtam , pár gumi membrán. Alul meg a forgórész a kefékkel.
Bár, ha eredetileg sem volt megszakítva az áramkör, akkor az is elképzelhető, hogy beépített nyomáskapcsolóval rendelkezik, esetleg nyomáshiány elleni védelemmel is. De egyébként soha nem láttam ilyet közelről, tehát ez csak találgatás, meg kellene valahogy vizsgálni.
Ahogy magam ismerem, szerintem nem állna meg nálam egyben, vagyis darabokra szerelés nélkül.
Megoldható elvileg, de kell hozzá két nyomáskapcsoló. Egyik a tartálynyomást érzékelő túlnyomáskapcsoló, másik a bemeneten a hálózati nyomás jelenlétét érzékelő kapcsoló.
Kereskedelemben egyiket nagynyomású kapcsolónak nevezik, másikat alacsony nyomásúnak, de ez erős egyszerűsítés, mert ez nem csak a nyomásról szól. A működésük is ellentétes: egyik túlnyomásnál szakít meg, másik nyomáshiány esetén szakítja meg a szivattyú áramkörét.
A klór nem csak akkor káros ha megisszuk, a bőrnek sem jó, illetve a gőzét belélegezni sem. Régóta gondolkodom, hogy kellene valamilyen szűrő zuhanyzáshoz is.
Valaki esetleg pumpa ügyben tudna segíteni? 600-720 GPD vízszállítás és 5.5-6.9 bar nyomás között. Talán rosszul kerestem, de nem találtam semmit. Csak RO szűrűhöz készült pumpa jöhet szóba (tisztaság miatt) vagy más is?
Szűrők utánpótlási lehetősége miatt is jobb a szabványos, poharas ház. Már aki nem ijed meg egy kis szerelgetéstől, vagy vannak patronos rendszerek is.
Egyik lehetőség a háromlépcsős előszűrés, de 12 hónap helyett mondjuk 6 hónapos cserével.
Négy ház esetén úgy szokták, hogy előszűrő (10-20 mikron), tömbösített szén, granulált szén, majd az utószűrő (1-5 mikron), ami a szénszemcséktől védi a membránt. A résméret csökkentése a nyomást is visszafogja, ezért nem érdemes mindenhová 1 mikronost tenni.
Háztartási célú membránházakból kétféle szabványos méret van, a vékonyabb és a kövérebb (méretekre már nem emlékszem), vagy vannak az egyedi gyártmányok.
Membránokat nem párhuzamosan, hanem sorba kell kötni (kettőt-hármat legfeljebb), tehát egyiknek a "szennyvíz" kimenetére a következő membrán bemenetét. Elsőre furcsának tűnhet, de ez a módja. Ez egyszerűen csak a membrán "virtuális" meghosszabbítása, tehát így egyenértékű lesz egy azonos átmérőjű, de hosszabb membránnal.
Míg párhuzamosan kétfelé oszlana a nyomás, ami már nem jó. Szivattyút nem vásároltam még, ezeket nem ismerem.
A membránnak 5.5 baron kellene 1.6l/perc. Valószínűleg ez a szivattyú kevés lenne neki. Más ötlet szivattyúra, hogy hol nézzek kürül?
Szabvány méretű Aquafilters szűrők kiszolgálják vagy növelt kapacitású kell, esetleg gyakrabban kell cserélni a betéteket? Egy ilyen értékű membránt kár lenne megölni alulméretezett előszűréssel. 3-4 lépcsős előszűrésre gondoltam egyébként is.
Nem feltétlenül szeretnék ekkora összeget befektetni, de elgondolkodtam.
Nehéz megjósolni, nekem például a 150 GPD 5 perc alatt 1,2-1,5 liter körül (tél-nyár) ad, ami nagyjából a névleges kapacitás 60 %-a, de vannak állítólag jobban termelő membránok is. Vagyis jobban megközelítheti a névlegest, de ez szárazanyagtartalom, nyomás, hőmérséklet, pH-érték, függvénye.
Ez egy idézet mástól, egy akvarista írta régebben:
A 75gpd-s membránnal 1,5 liter víz nálam 4,4 bar nyomáson kb. 10-15 perc alatt van meg. Nekem egy 200gpd-s cuccom van szivattyúval, az 6,2 bar nyomáson megy és a 1,5 liter percek alatt megvan.
Ki lehet iktatni, de meg kell nézni alaposan a konstrukciót. Lehet például processzorvezérelt is a szerkezet.
Lehet benne kétutas szelep is, amellett, hogy nyomáskapcsolók is vannak. Vagy lehet kétutas szelep nélkül is. Utóbbi esetben a túlnyomáskapcsolót és a mágnesszelepet nem lehet kiiktatni, hiszen az állítja meg a vizet, a tartálynyomást érzékelve.
A bemeneti nyomáskapcsoló csak a szivattyút védi. Ha nincs bejövő víznyomás, nem kap áramot, hogy ne tudjon tönkremenni. Erre nincs szükség, ha nincs szivattyú.
Tehát többféle eset elképzelhető, attól függően kell ügyködni.
"Ugyanis egy sima laboratórium nem tud/fog ilyen vizsgálatot csinálni!"
Nem tudom, mit értesz "sima" laboratórium alatt, de a hormonok mennyiségének meghatározása ma már absz. rutin eljárás, itthon is sok cég végez ilyesmit, és sok olyan eljárás van, ami néhány ezer molekulányit (!) már biztosan kimutat.
-----
És ugye a lényeg: itt nem én állítok, hanem te/a forgalmazó. Nem nekem kell bebizonyítani, hogy ő kamuzik (ezt nem is tehetem, hisz azt se mondta meg, hogy milyen hormon...), hanem neki illenék alátámasztania az állítását.
Szép napot mindenkinek! Mostanában szereztem egy szivattyús víztisztítót, de a rendszerünkhöz ez nem kéne. Kérdezem ki tudom iktatni a szivattyút, nyomásszabályzót stb? A sima tisztítóhoz több videó van a bekötésről. Az szerint fog működni, vagy ezt csak motorral tudom használni?
Egyelőre úgy gondolom, nem kell tartanom az akváriumhoz való ro szűrő által szűrt víztől, ha nem napi rendszerességgel, csak kv, tea, sörfőzés esetén használnám.
Még egyszer leírom (vajon miért gondolod, hogy mégegyszer leírod ahelyett, hogy az állításaimat vitatnád? Ezt súlykolásnak hívja a "hazugság-tudomány".).
Az, hogy mi van a vízben, az nem HIT kérdése. Az nem olyan, mint az angyalok, hanem olyan, mint hőmérséklet: nem hinni kell benne, hanem meg kell mérni.
Sokan a tényekhez is hittel közelednek, ez nem baj, szívük joga, de akkor fogadják el, hogy minden csalónak ők lesznek a célpontjai.
Ha a víz szennyezettségéről akarunk beszélni, akkor nem hitre, és nem (amúgy irreleváns) dívány cikkekre van szükség, mint ahogy az ad hominem érvelés népszerű öreg profokra hivatkozva is tökéletes zsákutca.
Én azért nem vitázom mert nha kiszürjük tökmindegy. :-) Másrészt megadta az élet hogy volt lehetőségem Czeizel doktor munkásságát figyelemmel kisérni és tudom hogy borzasztóan óvatos volt az ilyen kijelentésekkel de ezt még a TV-ben ország világ elött is vállalta.
Még egyszer leírom. Ha akarod elhiszed, ha akarod nem.
Ilyen elven nincs baj a génkezeléssel sem. És azzal sem, ha antibiotikumozott húst eszel.
Azzal egészen biztosan egyet fogsz érteni, hogy a különböző hormonokat amiket gyógyszerekben használnak, pl fogamzásgátló, nem az emberből vagy a disznóból vonják ki! És ha megválaszolod azt, hogy miért el is jutottunk a probléma gyökeréhez.
Persze lehet - még egyszer mondom - vitatkozni. Lásd pl Monsanto. Semmi gond a génkezeléssel.
Aki akarja egye meg vagy igya meg. Ezzel nekem csak az a problémám, pont az nem eszi vagy issza, aki gyártja/gyártatja.......
Alighanem sokakat eltántorítana a beszerzéstől, ha az eladónak igazolnia kéne (azaz nem hazudhatna), hogy az ivóvíz "gyógyszert" és "hormont" tartalmaz.
-A klór kb. az összes szerves vegyületet oxidálja, így a szteránvázat is.
-"van némi különbség ha jól tudom az állati és az emberi hormonok között"
tudtommal a disznó és az ember nemi hormonjai között pl. nincs. És megeszünk akár fél kiló magas hormontartalmú sült vért gond nélkül. Vagy akár nyers marhahúst.
