Valóban, méghozzá az a gond vele, hogy ugyanannyiba kerül, mint egy klíma, csak drágább az üzemeltetése. A teljesítménye is ugyanakkora, csak ez 8 órán át tudja csak egy nap.
Időközben megjött az első teljes havi villanyszámla (amiben benne volt a hideg falak átmelegítése is), 32 000 Ft mindenestől, azaz szolgáltatóhelyiségtől otthoni mikróig és hajszárítóig.
Rosszabbra számítottam. Tudom, klímával valszeg még jobb lenne, meg komoly fagyok sem voltak még, de azért nem lesz ez olyan rossz, mint amitől féltem.
Hát csak a precíz emlékezőképesség kedvéért, a 70-esekben rengeteg cserépkályhafűtés létesült, a munkáltatótól függetlenül, mivel a nappali áram 40 fillér volt, az éjszakai meg 30, gyakorlatilag szinte mindegy volt.
És, bár nem te írtad a rosszízű megjegyzést az ELMŰ-sök sok kedvezményéről (ez volt az egyetlen), akkor a kedvezményes tarifa meg 38 fillér volt, ami nem volt a 40-hez képest olyan nagy irigységre érdemes.
Később volt jobb is a helyzet, de aztán a szocialista kormányok elkezdték faragni ezt is, ahol gáz van, ott az ELMŰs is gázzal fűt.
Az összehasonlítotté 129 eft, míg az olajradiátoré csak 10 eft. De hát a hőt alapvetően a nagy tömegű lakás/ház falazat tárolja.
Viszont könnyűszerkezetes házban, pl. egy fából épült nyaralóba kitűnő lehet.
Ha van vezérelt áram ! Ha nincs akkor marad a kályha, vagy a kandallócska !
Mégpedig úgy hogy kimegyünk péntek d.u 3 ra megpakoljuk a 6-7 kW-os kandallót, fűtünk vele 2 -3 órát mondjuk betolunk 20 kWórát maj a legnagyobb k ilyen villanykályhával tarjuk a hőmérsékletet éjjel betolva egy 32 kWóra energiát .. szombaton és vasárnap pedig már csak ezzel a kályhával fűtünk.
Egy 30 nm -es jól szigetelt nyaralóvak így megoldható egy téli Wikend.
De közelébe sem lép a régi elekthermax kályháknak.
Ime az adatok :
Teljesítmény (W)800 1200 1600 2000 2400 2800 3200
Tároló telj. kWh 6,4 9,6 12,8 16 19,2 22,4 25,6
Össz.
súly (kg)48 69 88 109 129 150 169
Itt a legnagyobb / a vastagon jelölt / azonos az elekt.her. legkisebbjével.
Az elh. -nál 3,3 4,5 és 6 kW-os volt.
A legnagyobb 48 kWh energiát tárolhatott, itt a legnagyobb is csak 25 kWórát. Természetesen jobbak mint az olajradiátorok, igaz az áraik is magasabbak.
Pl. egy 2kW -os olajradiátor aminek a tömege 10 kg, semmi hőt nem tárol, míg egy hasonló teljesítményű ilyen kályha
Ha vezérelt árammal(olcsóbban) akarod üzemeltetni a lakást, akkor a hőtárolós villanykályha jobb megoldás, mert norvég panellal a hosszú árammentes időszakokban fázni fogsz.
egy régen nem lakott, öreg lakás felújításáról lenne szó. A padló egy része parkettázott (klasszikus parketta), más része sima aljzatbeton+linóleum. A nyílászárók teljesen le lesznek cserélve, ezen kívül a falak várhatóan nem lesznek külön hőszigetelve. A belmagasság mindenütt 3.2 m és 78 m^2 a lakás összterülete. Éjszakai áram is rendelkezésünkre áll. Az egész lakást kizárólag elektromosan szeretnénk fűteni.
Kérdések:
- Ugyanakkora teljesítményű norvég fűtőpanelt vagy német samott téglás radiátort lenne-e érdemesebb egy adott helyiségben üzemeltetni? Milyen szempontok szerint lehet ezt jól eldönteni? Van valakinek érdemi tapasztalata bármelyikkel is?
Szerintem alapból a szigetelésén keresztül is fűt pár 100 wattal, elég nagy a felülete...
Esetleg meggondolnám, hogy kicsit vékonyítom a szigetelését és akkor megvalósul a zajmentes hőleadás. Ki lehet venne akár mondjuk cak egyik oldalon a szigetelés. Nem is merem a pontos felépítését.
"Ha volna fölül egy retesszel elzárható szellőzőnyílás, azzal a termosztáttól független zajmentes üzem is lehetséges lenne alighanem. Csak nem tudom, ilyen típus létezhet-e..?"
Én nem tudok ilyen típusról. Fölül a betétek felett kőzetgyapot hőszigetelés van lemezburkolattal, ahogy elől, hátul és oldalt is, mert ennek a kályhának pont az a lényege, hogy a betárolt meleget megtartja nappalra is, amikor csak a termosztáttal vezérelt ventilátorral adja le a kívánt meleget.
"Ami egyébként már a múlté, hiába kitűnő konstrukció, az áram ami fűti, nagyon drága."
Lehet, hogy a múlté, de akinek csak villanyfűtésre van lehetősége és sem napelemet, sem klíma kültérit nem szerelhet fel, akkor még mindig egy olcsóbb alternatíva ez B 1 es tarifát használva az A 1 es tarifával megoldható villanyfűtésekhez képest.
Ha netán napelemre is volna lehetőség, akkor pont fordított lenne a felfűtési időszak, bár akkor már szaldós elszámolással is lehetne működtetni.
"egyébként bizonyos meghibásodásoknál lehet túlfűtés, akár olyan mértékű is , hogy a festék leég a kályha bizonyos részeinél - a z jele a túltöltésnek."
Az Elekthermax kályháknál ez ritkán fordulhat elő, mert a töltésszabályzóval sorba van kapcsolva még egy biztonsági hővédelem érzékelő is hasonlóan a villanybojlerekhez.
A festék leégés, elszíneződés oka lehet a rosszul záródó, sérült hőszigetelés is.
Ha volna fölül egy retesszel elzárható szellőzőnyílás, azzal a termosztáttól független zajmentes üzem is lehetséges lenne alighanem. Csak nem tudom, ilyen típus létezhet-e..?
Ami egyébként már a múlté, hiába kitűnő konstrukció, az áram ami fűti, nagyon drága.
Tehát az első kérdésed, hogy mennyi a maghőmérséklet, azaz a tégla hőmérséklet ?
Változó.
Eleve a kályha 3 féle állást tud
- kevés töltés
- közepes töltés - és
-erős töltés.
Ezt a maghőmérséklettel lehet elérni, méghozzá úgy hogy annak hőmérsékletét változtatod.
A fűtőelemek -- csőfűtő szálak olyan 600 max, 650 fokon izzanak a mag hőmérséklete pedig kifelé haladva változik azaz esik.
A burkolat hőmérséklete, mint ahogy írták előttem 30 - és 45 fok között változik. de vissza a maghőmérsékletre. tehát közvetlenül a cső fűtőtesteknél 600 fok, a töltést pedig úgy szabályozzák, hogy a magba valahol középen elhelyeznek egy hőérzékelőt és annak hőmérsékletéhez igazítják a töltés mennyiségét.
egyébként bizonyos meghibásodásoknál lehet túlfűtés, akár olyan mértékű is , hogy a festék leég a kályha bizonyos részeinél - a z jele a túltöltésnek.
Csak alul van az elején hosszában egy hosszú kb kb. 6-8 cm magas rés és előtte egy díszrács. A teteje és az egész körben teljesen zárt festett lemezburkolat.
"A 32A-es biztosítékról 8 kW elmegy, úgyhogy egy 1,5-2 kW-os olajradiátor vagy efféle lóghat még a hálózaton."
Ohmikusan számolva kb. 7.3 kW ra jön ki a teljesítmény 32 A 230 V-tal szorozva. Kár, hogy 1 fázison van, de nem baj. Viszont a 2 kW ot elvéve kb 5 kW marad. Tehát vagy 6 kW os, vagy 4,5 kW os kályhával lehet variálni. A 6 kW mellett még talán az 1.5 kW os hősugárzó elmegy, bár határeset.
A hőtárolós régi kályhákkal annyiban vigyázni kell, hogy áttelepítés, átszerelés közben ne bolygassuk meg az alsó dunit betétek alatti azbesztlapokat, mert az, ha sérül, porlik egy veszélyes, rákkeltő anyag!
Én a kályha alá 10 x 10 cm es textilbakelit lapokat tettem lábnak, -10 x 10 es metlachi lap is jó - mert a kályha lefelé is hőt sugároz, megégetheti a padlót.
A légcsatornát is ki kell időnként tisztítani és nem árt a munkához porálarcot felvenni.
A betétek max. felfűtési hőfokát nem tudom, de több 100 C fok is lehet szerintem.
Nem, mert a termosztátot 21 fokra állítottuk be, de ha lejjebb volt véve 15 fok távollétre, akkor is bekapcsolt, vagyis hidegebb lett volna 15 foknál téli hideg időben. 25 nm. nagyságú szobáról van szó termoton tégla épületben.
Van a kályhának egy belső termosztátja is (+ egy túlfűtés védelme. )
A betéteket ellenőrző termosztáttal lejjebb vehető a felfűtés hőfoka, ha enyhébbre vált az időjárás.
