> A név a szlovák Hariš ~ Chariš , lengyel Charysz ~ Harysz személy- (majd vezeték-) név -čák képzős származéka
Ezek pedig szláv –iš ~ –ysz kicsinyítő képzővel lettek a görög Ζαχαρίας (Zakhariasz) ’Zakariás’ közvetítette bibliai héber זְכַרְיָה (Zək̠arəyāh) ’Jah[ve] megemlékezett’ személynév szláv alakjának Char < Zachar csonkolásából.
A www.verwandt.at a telefonkönyvi adatot dolgozza fel: a telefonkönyv viszont koránt sem teljes adatbázis. Ha ez nem kielégítő, akkor más forrásokat is érdemes megnézni. Pl. a Facebook használói köre összemérhető a nyilvános telefonnal rendelkezők körével. Így az Fb-n van karintiai születésű Aufegger: https://www.facebook.com/search.php?o=2048&init=dir&q=Aufegger
> Nem lehetett túl kellemes egy Miß- igekötővel kezdődő családnevet viselni német nyelvi környezetben, hiszen ez arra utalhatott, hogy az illetőnek a névadó őse valamit rendszeresen rosszul csinálhatott.
Nem találtam egyelőre irodalmat a német Miss- (Miß-) előtagú összetett német nevekről. Pedig ez nem is olyan ritka, a www.verwandt.de családnévlistáján olyanok szerepelnek, mint Missauer, Missbach, Missbauer, Missberger, Missbichler, Missbock, Missbrandt, Missbrenner, Missbuchler~Missbüchler, Missfeld(t), Missfelder, Missjura, Misskampf, Misslack, Misslang, Missmahl, Missmann. Irodalom hiányában a saját gondolatomat írom le.
A Miss- előtag az utótag fordítottját, hiányát, hibás, rossz voltát, másféleségét jelzi. Úgy vélem, az elnevezések egy részénél valóban az elnevezettre vonatkozik a pejoratív ártelem, de a német Missjahr (Mißjahr) ’szűk esztendő’ szóból kiindulva az elnevezettől független is lehet a denomináció. Így a Missau, Missbach, Missberg, Missbrand, Missfeld nevek dűlőnevek is lehetnek, amelyek legeltetésre alkalmatlan ártári rétet (Au), gyakran kiöntő és kárt okozó patakot (Bach), nehezen járható hegyet (Berg), rosszul termő erdőirtást, mezőt (Brand, Feld) jelölnek. Aki pedig ilyen nevű dűlőben lakván ezekről kap lakosnévi ragadványnevet, az úgy jut hozzá a Miss- előtaghoz, hogy ez nem rá vonatkozik.
Ugyanakkor a Duden Herkunftswörterbuch céloz arra, hogy másféleséget is kifejez („Ausdruck […] des Verschidenartigen”), így talán értékítélet nélkül jelölheti a Missbauer azt, hogy ’[nem az, hanem a ] másik Bauer’.
Továbbá néhány esetben a Misch-Kunert-féle kettős nevek egybeforrva népetimológiás hatás alá is kerülhettek, és így a szláv eredetű német Misch (< szláv Mi[loslav], mi[roslav], Mi[kolaj], Mi[chal] stb. + -š ~ -sz kicsinyítő képző) név ejtése Miss-szé válhatott.
A vezetéknevek konnotációja tompult az azonos közszavakkal szemben, vegyük pl. az Oláh, Rácz, Tóth stb. neveket, vagy éppen a Tolvaly, a Buzi családnevet. Ez utóbbin gyerekként még kacarászik az ember, de felnőttként már elfogadja úgy, ahogy van. A Tolvaly köznapi jelentése pedig szinte fel sem tűnik. Régebben több ilyen rossz csengésű magyar név volt, a köznép ezeket lecserélte, míg paradox módon inkább a nemesek megőrizték (hiszen erre kapták a kutyabőrt). A németről tudni, hogy ez az eufemizáló névcsere kisebb fokú volt, mint a magyarban, így náluk több rossz csengésű név maradt, pl. a magyar Baromlaky eltűnt, a német Schweinsteiger megmaradt.
> a felső-stájerországi Tauplitzból származó Josef Eckernek az eredeti családneve még Egger volt, csak valahol az anyakönyvezésnél elírták a családnevet.<
Ez nem biztos, hogy elírás. Az Ecke ’sarok; szöglet, zug; (régen) él, csúcs’ és az Egge ’borona’ szavak etimológiailag azonosak. A g-s forma alnémet eredetű, amely messze lehatolt délre, és a ’sarok stb.’ jelentéshez is tartozik Egge szóalak délen is. Az pusztán az irodalmi nyelv kialakulásának a szeszélye miatt van, hogy a ck ~ gg ejtéskülönbség jelentéskülönbséget is kapott.
Így adott esetben az is lehetséges, hogy nem elírás történt, hanem a forráshely nyelvjárási Egger alakját felváltotta az új környezetben dívóbb Ecker: minthogy a „belfelnémet mássalhangzó-gyöngülés” izoglosszái kettévágják a bajor-osztrák nyelvjárásterületet.
A korábban felvetődött etimológiák, azaz az Ecke ~ Egge ’szöglet, zug’ szóra visszamenő hely- és dűlőnevekből alkotott lakosnév, illetve az eggen ’boronál’ igéből képzett foglalkozásnév, nem egymást kizáró,, hanem alternatív etimológiák.
Hariscsák: A név létezik, vö. keletszlovák Hariščák, illetve Chariščák vezetéknév, lengyel Charyszczak. A scs > sty még szlovák nyelvjárási alapon (esetleges középszlovák környezet hatására) is elképzelhető. De lehet, hogy magyar ajkon lépett fel elhasonulásként.
A név a szlovák Hariš ~ Chariš , lengyel Charysz ~ Harysz személy- (majd vezeték-) név -čák képzős származéka. A jelenkori szlovák névtárból más származék nem mutatható ki, de a lengyel névtárakban szerepel még a mellett a Haryszek, Haryszniak és a Charyszyn ~ Haryszyn, az ukránból pedig a Харишин (Harisin), Харишук (Harisuk), Харищенко (Hariscsenko). Ezek közül a lengyel Haryszniak párba állítható az idézted Harisnak-kal, bár lehet, hogy ez véletlen egybeesés, és az n-es változat elírás, tévejtés. Ugyanígy a Harisenik is lehet éppen szláv apanévi alakulat (amely a következő generációt jelölné, az ukrán Hariscsenko-hoz hasonlóan). A többi formának megfelelő szláv alakot nem sikerült adatolnom, ezek mindenképpen névtévesztésnek tűnnek.
Galuska ~ Paluska: A szlovák Paluška, esetleg lengyel Pałuszka jó kiindulási alap. Ez a magyar Pál személynév átvételável képződött az összetett -ška (-szka) kicsinyítő képzővel. Az elképzelhető, hogy ebből népetimológiával a környezet Galuska ragadványnevet gyártson, amely aztán kiszorítja az eredetit. Fordítva ez kevésbé életszerű. Ugyanakkor az eredeti Galuska emellett a /g/ hang miatt még lengyel eredetet feltételezne (vö. lengyel Gałuszka családnév; a többi g-ző szláv nyelv közül a délszlávoknál ez a szó hiányzik, az oroszok meg egyrészt túl messze vannak, másrészt a szó náluk is ukrán jövevény).
Olláry: Magyar lakosnév a Zala megyei Ollár (ma Kemendollár része) településnévről. Mint ilyen az onnan való elszármazásra, vagy az oda való rokoni, üzleti (stb.) kapcsolatokra utal. Nemes családok esetén a lakosnév a birtokközpontot jelölheti.
Csalótzky: Minden valószínűség szerint a szlovák Čalovský családnév magyarosodott formája. A szlovák név talán a szlovák Čelovský, esetleg a Čeľovský név alakváltozata lehet. Ez utóbbiakról már szó volt a 10207-es, illetve a 10203-es bejegyzésben a magyar(osodott) Cselovszki, Cselyoszki nevek kapcsán.
NB. A Čalovský formailag a szlovák Čalovec (magyarul Megyercs), illetve Čalovo (magyarul Nagymegyer) településnévek lakosnévi formája, de ezeket a szlovák neveket csak 1948-ban kapták a települések, így ezek a név alapjai nem lehetnek. A č- utáni e > a változás ugyanakkor elképzelhető, bár esetleges.
De ha mégsem fordítjuk le őket, akkor látható, hogy a Schwazenegg egy svájci település (a térképen még Oberlangenegg is szerepel), Honegg egy hegy, valamint Elzászban Königsegg.
Én inkább mégis helynévi eredetűnek vélném az Eggert.
Én nem zárnám ki az Egger "sarok"-értelmezését, mivel délnémet, főleg osztrák területen számos olyan családnevet találunk, melyeknek a második tagja az -egger, pl. Hoffegger, Honegger, na és persze Schwarzenegger. Ha lefordítjuk ezeket a neveket, akkor a "sarok"-variációval nyerik el értelmüket.
Ugyanakkor boronát is jelent valóban, "landwirtschaftliches Gerät", ahogy a Genwiki oldalán olvashatjuk az Eggert-szócikknél (de ez szerintem inkább csak magára az Egger-re igaz)
Bennem meg elég sok Petrovics vér folyik, mert édesanyám az volt.
Sajnos még csak az Abaúj megyei életükről van képem, nem tudom honnan jöttek. Nagymamám emlegette, hogy a család hagyománya szerint lehettünk rokonok a Petőfi- Petrovicsokkal. Szerintem nálunk ez nem áll fenn, csak a neves rokonra vágyás lehetett a motívum.
Úgy rémlik, talán máig van Szabadszálláson Petőfi rokon Petrovics, az István öccse ágán. Azért mérget nem vennék rá, rég olvastam erről. Az biztos, hogy ma is élnek ott Petrovicsok.
Egyébként Szabadszálláson nem volt jól csengő név Petőfi felnőtt korában a Petrovics. A helyiek a "bukott Petrovicsként" emlegették az apját, akinek háza, földje volt itt korábban. Bérelt kocsmát, mészárszéket, még a szomszéd falvakban is.
Jól ment neki, míg a dunai árvíz el nem mosta a vagyonát.
Ezért indult itt, ebben a körzetben Petőfi a követválasztáson, mert korábban itt éltek.
A szabadszállási hagyomány máig azt tartja, hogy Sándor itt született , mert akkor itt laktak, itt volt a saját házuk. Máshol csak bérleményeik voltak.
Kiskőrösre keresztelni vitték át, mert csak ott volt evangélikus templom.
A "bukott Petrovics fiát" a leitatott ellentábori választók elől a barátja menekíti szekéren a szomszéd városba Kunszentmiklósra a " nyári úton", - mert az országúton vártak rá volt polgártársai. Nehéz prófétának lenni .....
Ikladon az egyik leggyakoribb német eredetű családnév az Ecker.
Namost ha ezt egy német szótár alapján elkezdjük fejtegetni, akkor két lehetőség adódik:
a (die) Ecke – sarok, szöglet szóból az –er képzővel, tehát kb. sarki, sarkon lakó
a (die) Ecker – makk szóból.
A családtörténeti kutatások azonban kiderítették, hogy az ikladi Eckerek névadó ősének, a felső-stájerországi Tauplitzból származó Josef Eckernek az eredeti családneve még Eggervolt, csak valahol az anyakönyvezésnél elírták a családnevet.
Az Egger családnevet én viszont a német die Egge – borona, eggen - boronál szóra vezetném vissza.
A másik lehetőség, hogy egy Egg nevű településnévből ered az Egger név (Eggi lakos, Eggből származó).
Ilyen településnév vagy településrész-név elég sok van a német nyelvterületen:
Én sem úgy gondoltam, hogy a Brandner/Brandtner és a Brenner nevek azonos jelentésűek lennének, hanem úgy, hogy a (der) Brand és a brennen szavak a hasonló, tűzzel, égetéssel kapcsolatos jelentés miatt esetlegesen ugyanabból az ógermán szótőből származhatnak, de nem állítom biztosra, nem vagyok annyira otthon a germanisztikában:-)
A Petrovics-adatokat is köszönöm, engem személy szerint azért is érdekkel, mert nekem is van egy Petrovics a családfámon, de azt csak családfakutatással lehetne eldönteni, hogy Petrovics/Petőfi Sándorral esetlegesen valami távoli rokonságban állok-e vagy sem:-)
Addendum ad Honbolygó: Az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen adatolja a hompolyog igét ’hengergőzik, (oda)gördül’ jelentéssel. Így hát ennek a motivációnak van talán a nagyobb valószínűsége.
Brandtner: Az elterjedéséhez vö. No., Au.. A Brandner írásváltozata. Én nem fordítanám le sehogyan, mert ez nekem túllaikus megközelítése. A Brenner névvel való kapcsolat is csak nagyon áttétes, inkább megtéveszt, semmint segít. A Duden szerint a Brand(t)ner:
1. A gyakori Brand ’égetéssel nyert irtásföld’ nevű helynevek egyikéhez -ner képzővel alkotott lakos név, vagy ugyanilyen dűlőnévből ugyanígy alkotott lakóhelyi név.
2. A baden-württembergi Branden (ma Münstertal/Schwarzwald része) településnévből -er képzővel alkotott lakosnév.
NB. A német -er igen sokjelentésű képző: a Brenner-ben cselekvőnevet képez. Ehhez azonban igéhez kell járulnia. Brennen ige van, de *brend(t)nen ige nincs, így az -er képző más jelentéseiből kell kiindulnunk.
A Petrovič nem ritka szlovák családnév Szlovákiában sem: a névre kattintva látható, hogy inkább nyugaton elterjedt, bár Lőcsén is van egy centrum.
A Wikipedia tanúsága szerint Petőfit származását apai ágon 1685-ig követték vissza a Nyitra vármegyei Vagyócig (Vaďovce). A családnév első írásos formája Petrech (mai írásmóddal Petrec, esetleg Petric, ha íráshibára gondolhatunk), utóbb lesz Petrovicz (ez megint lehet Petrovič, de Petrovic is). A családnevek hivatalos rögzítése előtt a szinonim képzők átcserélése nem példanélküli. A felmenők evangélikusok, miként Petőfi apja is.
Az -ic az eredeti nyugati szláv apanévképző, amelyet a másik két szláv népcsoporttól eltérően kevésbé használtak, és a lengyelben, valamint a szlovákban felváltotta a keleti szláv -ič /ics/ megfelelője: így az -ic ~ -ič nem annyira nyelvjárási (azaz területi) tagolású a szlovákban, bár tény, hogy az -ič északkeletről hatolt be, mint inkább időbeli.
Mindenesetre az -ics magyar kicsinyítő képző is, az -is affrikálódott változata. Ezért az Adamics (és az Adamis) név egyaránt lehet szláv és magyar képzés.
A legfontosabb vezetéknevekben előforduló szlovák képzőket már korábban kivonatoltam Kniezsa nyomán a 10112-esben, illetve és 10113-asban.
Jinda: Vö. cseh Jinda családnév. Ez a cseh Jindřich ’Henrik’ személynév Jin rövidülésének és a cseh -da kicsinyítő képzőnek a kapcsolata. Vezetéknévként így képzőtlen apanév.
Ui. A névvel nem függ össze, de a régi nyugatszlovák jinda, cseh jindá szó ’máskor; egykor; egyébként’ értelmű határozószó.
Ad Honbolygó: A telefonkönyvben én olaszfalui, zirci és halászteleki előfordulásokat találtam. Egyelőre nem találtam fogódzót hozzá: itt most tételes genealógiai vizsgálat kellene. Mindenesetre van Hombolygó is (Balatonkenesén, Zircen). az ejtés ugyanaz, csak a helyesírás más. Ha az n-es változatot vesszük eredetinek, akkor valamilyen névmagyarításra gondolhatnák, az m-es verzió pedig a hömpölyög ige mély hangrendű változatából képzett folyamatos melléknévi igenévre hajaz. Családtörténeti, levéltári források nélkül ennyit kockáztatok meg.
Jelentéstanilag a Brandtner névhez közel áll a Brenner. Ez a brennen – égetni igéből származik. Brenner szó szerint égetőt jelent, de így hívják a pálinkafőzőket is. Kiejtése a mi nyelvjárásunkban ’prena’. Ha jól tudom, Ausztriában viszonylag gyakori családnév. Ikladon egyébként nem fordul elő, soha nem is fordult.
Még egy kérdésem lenne, ez azonban nem szlovák, hanem német témájú:
a Brandtnervezetéknevet hogyan fordítanátok le?
Én magam a német (der) Brand főnévből indultam ki, aminek egy sor jelentése van az égéstől a tűzvészen és az (állatok) bélyegzésén, billogozásán át az üszögig, a legtöbb az égéssel, égetéssel, tűzzel valamiképpen kapcsolatban van.
Talán az olyan személyeket hívhatták eredetileg Brandtnernek, akik állatok bélyegzésével foglalkoztak?
A bajoros-osztrákos ejtésmódhoz közelebb álló Prantner írásmóddal is találkoztam már Magyarországon. Ikladon a Brandtner név ejtésmódja a ’prontna’ és ’pronna’ alakok között váltakozott, ez utóbbiban az ntn hangcsoport is elhasonult nn-né.
Érdekes még, hogy Ikladon nemcsak Brandtner, de Mißbrandtner családnév is volt.
A miß- igekötő a német nyelvben ugyebár általában azt jelenti, hogy valamit rosszul csinálni vagy „félrecsinálni”. Nem lehetett túl kellemes egy Miß- igekötővel kezdődő családnevet viselni német nyelvi környezetben, hiszen ez arra utalhatott, hogy az illetőnek a névadó őse valamit rendszeresen rosszul csinálhatott.
Az -ics és -ovics (-evics) apanévi képzőkről említetted, hogy főleg a délszláv és a keleti szláv nyelvekben fordul elő, de kimutatható a szlovákban és a lengyelben is.
Maradva a szlováknál, az lenne a kérdésem, hogy a mai szlovák nyelvterületen mennyire gyakori a Petrovics vezetéknév és a szlovák nyelvterület mely részein jellemző inkább?
Arról, hogy Petőfi (Petrovics) Sándor apaági ősei honnan származtak, van-e valami adat?
Nekem mintha Nyitra vármegye rémlene, de lehet, hogy rosszul emlékszem.
Az biztos, hogy Petőfinek a Galga-menti tótok között is voltak rokonai, pl. apai nagyapja, Petrovics Tamás Aszódon volt mészáros és a közeli Domony faluban lakott.
A szintén közeli Váckisújfalu (akkor még csak Újfalunak hívták) településen szintén éltek Petrovicsok.
Ezek egyike, Petrovics Judit a XIX. sz. dereka táján élt, egy Michael Rell nevű helyi lakos felesége lett.
Az ő két fiuk, Michael és Stefan aztán Ikladra nősültek, ők lettek az ősei az ikladi Rell-családoknak.
Ez utóbbi persze már inkább családfakutatás, mint nyelvészet, de azért érdekes.
Akkor ezek szerint a szlovák családnevek végén állhat –ec, ic, -ik, -ek, sőt ics képző is?
Maradva az Adam példánál, tehát akkor sorban Adamec, Adamic, Adamik, Adamek és Adamics.
Akkor ezek szerint ebből az –ek és az –ik egyértelműen kicsinyítőképző, az –ec az lehet kicsinyítőképző, de származást is jelölhet, míg az –ic és az ics apanévi végződés?
Az –ic és az –ics között egyébként nyelvjárási a különbség vagy egyéb?
