Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Teljes hosszában, szorosan illesztve, de a hőtágulás miatt nem hegesztettük össze a tartállyal. A szerepe csak annyi hogy védi a tűzteret a koromtól, és megemeli annak a belső hőmérsékletét, mertnem közvetlen a harang alá sugározza a hőt.
A következő napokban kiderül majd mit tud...-10 fokban..
A kerek pillangószelep a tűztér kiömlőjét szabályozná. Attól lefelé tartó lemez, csak a tűztér felső részét védi a lekormolódástól, így a korom nem tud bekerülni a tűztér és a vízterek közé.
Hát azt, hogy nekem először úgy tűnt, hogy egy lemez van, ami ráborul a betétre ill. a betét+víztér formációra egy bizonyos távolságot tartva. Így ez az egy lemez kényszeríti igény esetén lefelé a füstöt, ami végigkúszik a betét+víztér külső felületein, majd lenn fordul és fel a kéménybe. Így írtad/rajzoltad, nem? Azt nem értem mi a másik lemez?
Ha a bekezdés első részében írt módon megy a szerkentyű, akkor gondolom a másik lemezkúp tereli és gyűjti a lenti fordulás után felfelé induló füstöt a kémény irányába. Erre írtam azt, hogy miért nem maga a kályha fala/teteje végzi ezt a gyűjtést, úgy még az is intenzívebben melegedne.
Ha viszont két süveglemez is van, és a kettő között megy le a füst, akkor nem éri a betét külső falára akasztott tartályokat közvetlen. Ami a hőcserét rontja ugye. Esetleg annyira rásimul a tartályokra, hogy vas-vas kontaktus is van? Akárhogy is, ez esetben a két lemez között lemegy a füst, majd a felső lemez felett/azon kívül száll fel és megy a kéménybe, közben melegítve a kályha falát és tetejét.
Az is lehet, hogy nem értettem meg teljesen hogyan is megy ez az égető.
Hasonló. Ma 14 fok volt, de reggel hideg volt (az elmúlt napokhoz képest): 7 fok. Próbáltunk tegnap korcsolyázni, zárva volt a pálya és csorgott róla a víz. Esténként 8kg fenyő megy a házi égetőbe. Az is főleg a HMV miatt.
A kerek pillangószelep a betét kiömlőjén van, csak huzatszabályzó szereppel bír. Ritkán használom, csak ha azt akarom hogy a tűz ne legyen intenzív. A visszafordító szelep a négyszögletes. Azzal választható hogy a füst közvetlenül a kéménybe jusson, /begyújtáskor a szükséges parázs eléréséig,/, vagy visszafordítsa a füstgázt a vízterek mellé egészen le a padkáig.
Szép lett! Örülök, hogy jól működik. Kis energiaigényű ház kevés fával, ez egy álom.
Füsthőfokokat mértél? Pl. betétből ki, süveg után, kéménybe be stb. A padlófűtés direktben megy vagy hőcserélővel? Puffer nincs, ha jól emlékszem. Zárt vagy nyitott a rendszer? A biztonsági rész hogyan van megoldva?
Nézegettem a képeket és az eredeti tervekhez képest próbáltam megfejteni, mi micsoda. Ha jól értem az a süveg, amin a kerek pillangó van, lefelé viszi az égésterméket a betét külső falán ill. a mellette lévő víztartály külső falán. Ez lemegy padlóig? Ill. mintha ott láttam volna valami "levegőben lévő" téglát, gondolom ott fordul a füst. A másik süveg meg felkiséri a kéményig? Miért kell ez a süveg? Miért nem a falak határolják ezt a - kéménybe lépés előtti - utolsó teret? Miért van ezen a süvegen is pillangó (négyszögletű)? A kiszellőzés megakadályozására?
Bocs a sok kérdésért, érdekel a dolog, szeretném megérteni.
Szombat óta már az új házban lakom. A kályha tökéletes !! Már alig teszek bele tűzelőt. Próbaképp fabrikett került bele tegnap este 6 db, kb 1 kiló.... Reggel nem tudtam kihamuzni, mert még izzott....
Feltöltöttem még az utolsó két képet. Lábazati gyöngykaviccsal lett áthúzva. Előtte flexi csemperagasztóval símítottuk le.
Köszönöm hogy meghallgattatok, és remélem hasznára fognak válni a tapasztalaim majd a későbiek során másnak is.
Már 90 %-os a cucc. Sehol kondenzvíz, és már csak ritkán hallok levegőt a rendszerben. Már a padló is rendesen meleg, 20 fok van bent, napi 6 óra fűtéssel , és a jelenlegi külső hőmérsékleten.
Tegnap előtt flexi ragasztóval lesímítottuk a téglákat fűtés nélkül, majd miután megszáradt tegnap húztunk rá egy sor lábazati vakolatot. Háát szép lett....:)
Ma délben gyújtottunk be. Fa brikettel, mert az lassabban ég. kb 6 kg égett el estig, a fent említett benti hőmérsékeletet elérve.
Ami nekem megdöbbentő: A kályha függőleges falazata közel háromszorosa a kályhát lezáró fedlap hőmérsékletének....
Tehát a hatásfok nagyon nagy ...
A bekerülési ára fele egy cserépkályhának. Utálom a telet, meg van sok száraz fám, de már várom hogy mikor lesz hidegebb, legalább -10 fok hogy teszteljem a házat, meg a kályhát..
De ha ilyen alacsony hőfökon nyomod az elöremenőt és visszatérőt, és a hőcserélő vallamelyik felületét nyaldossa a füstgáz akkor "kondenzációsban" megy, elöbb útóbb jelenkezni fog valahól a lecsöpögött kondenzviz... de ne legyen igazam .
Sajnos egyelőre az előre menő sok: (55 fok), a visszatérő meg kevés,de ennek meg örülök! Jó a hőleadás.
A rendszer még levegős, és ezen még változtatnunk kell, ugyanis amennyi vízet kiengedek a levegővel, az utántöltéssel a gázos kútból épp annyi bele is kerül... Tehát még egy légteleneítő kell a visszatérőbe is okos helyre.
Nekem tetszik a hozzáállásod meg az akarásod ! Számolgathatsz is, de hidd el feleslegesen ne költs a kivitelezésre, mert az alap elgondolás sem jó. De azért próbálkozz. Takard le a lábasod ha úgy tetszik, de a betápláló hőmennyiséged, és a hőtároló kapacitásod a kevés...
Nem fogom tovább erőltetni a dolgot. Építsd meg, és ha netalán nem jön össsze, hívj fel.
A fedett teraszba egy 6000 literes puffer lett beépítve, Azt majd a napkollektor fogja fűteni. Ha majd nem lesz működőképes a padlófütésre kötve, akkor jó lesz medencének...:)
Azért amit eddig legyártottam eddig is működött,,,..ezután is fog..:)
