Én is azt hittem, amikor félórával később kimentem...
És most megyek, és beveszem a gyógyszert, amit az orvos feledékenység ellen írt fel. Tök jó gyógyszer egyébként, az a neve, hogy... izé... várjál csak...
> nekem hasonló a füvem és a sz_attila azt mondta, hogy csak tavasszal vessem felül a foltokat......
Neked nem mondta? :) :)
Amikor mondta, akkor már 2 napja felül volt vetve... Egyébként egy 3 évvel ezelőtti dobozból vetettem felül, hogy aztán lesz-e belőle valami, azt nem tudom. Mindenesetre most tavaszig már nem vetek felül, hallgatok a gurura :-)
> Nekem is lassabban nő ott ahol sok vizet kap. valószínűleg jobban lehül.
Ezt mondta a férjem is második ötletnek. Az első persze a "szegény fű, túllocsolod, hagynád inkább békén" volt :-/
Van ott még mag ahonnan ez kiekelt egy kicsi nem oszt nem szoroz. Egyébként nemigen érklei be a magokat. Most nálam nem kell gyakran nyírni van ideje megnyúlni a dudvának és a nyírással levágom az új növkekdő virágozni akaró részt. A füvet a gyom moatt ne vágd rövidebbre. Kialakul minden csak türelem.
akinek vakondhálója van: a felszín közeli járatoknál, ha mondjuk 5 centi föld van a háló, akkor nem omlik be ahogy járkálok rajta? mert attól még hogy háló van, gondolom a háló alatt lesznek járatok.
Képzeljétek, ma kinéztünk a THSZ (Teljesen Hülye Szomszéd) felé eső ablakunkon, és azt láttuk elborzadva, hogy vagy tíz (ha nem több) VERÉB (!) randalírozik, és legeli a kopasz foltra kiszórt utánvetésünket. A kis nyavalyások! Persze elzavartuk őket, de negyedórával később megint ott voltak.
Na, erre elkoboztam a györök egyik plüssét, és kiraktam őrködni.
Azóta nincs verebünk :-O
Hrgg.
(Btw, ott, a középső csíkra érkezik a víz a locsolóból, és hát akárhogy is nézem, ott nincs fű, szóval nem értem... Valakinek 5let?)
Van egy csösznyefám, amit korona szélességben körbekerítettem szegélykővel. Mit érdemes alá vetni/ültetni, (nem csak fűre gondolok) hogy mutatós legyen, de a fa alá is lehessen menni???
Először arra gondoltam, hogy vadvirággal vegyített füvet vetek, de félek, hogy átterjed a scotts performance-a, ami a közvetlen közelben van. Aztán ott a sun&shade, de az egy kicsit snassz. Valami többre gondoltam mint egy sima fű.
Kavíccsal beteríteni meg nem akarom, mert nehéz lenne takarítani. A térkő megint csak hülyén mutatna egy fa alatt..
Szia Samubá! Szórtam tápot NPK 10-0-25-2MgO -0,5Fe tartalommal.A táp kb 10napja ment ki 25g-m2 sok öntözéssel eddig a gyepen semmi változást nem láttok.Mitől van ez netán kevés a nitrogén ezért nem is fogok változást láttni?
Szépnapocskát! (Itt most éppenséggel van: 22 fok, napsütés, és a kétheteske oldalról nézve már homogén zöld). Felülről meg nem nézegetjük!
Utánanéztem ennek a hópenész-megelőzéses gézának, és az a helyzet, hogy itt Németországban valóban nincs forgalomban olyan szer, amit a fű gombás megbetegedéseinek a megelőzésére lehetne használni. Itt szigorúbbak a szabályok, mint Magyarországon. Az Amistar hatóanyagát meg tudom itt is venni, de rózsákhoz mért kiszerelésben... Arra engedélyezve vagyon... És nem tudom, van-e benne nedvesítő-tapadószer. Úgyhogy inkább megkértem az otthoniakat, küldjenek egy flakonnal (meg Bumpert is, ha már úgyis csomagot küld - Anyu majdnem elájult, amikor a gazdaboltban közölték vele a kasszánál a két apró üvegcsére, hogy akkor az annyi, mint tizenháromezer forint - mondtam neki, hogy az azért nekem elég lesz egy időre)....
Viszont olvasgattam a témához, és a gombákok ellen az alábbi tippeket találtam (azért írom ide be, mert esetleg másnak is hasznos lehet egyben látni):
Minőségi fűmag (ezt több, abszolút semleges weboldalon láttam, jó márkák megnevezése nélkül, tehát talán nem reklám);
Téli, kálium-túlsúlyos táp, nitrogént egyáltalán ne (nitrogén segít a gombáknak);
Télire ne hagyjuk hosszúra, de nem is vágjuk extrém rövidre a füvet;
Tavasszal szellőztetni;
Nedves, árnyékos helyen ne mulcsozzunk;
Kötött talaj esetén vertikuzáskor nagy szemű homokkal szórni.
Hát ennyi, én jelenleg az első pontnál tartok, oda kirakhatom a pipát, a többin is rajta leszek :)
Az ásás meg a szántás elsősorban nem a gyomosodás miatt fontos, hanem kedvezőbb feltételeket ad a gyeptelepítéshez mint mélyen lazított talaj. Amikor átforgatod a talajt, akkor közben keveredik, de legalább is az alsó réteg felülre kerül és az addig lent lévő magok feljönnek, ezek egyrésze még mindig csiraképes és ezek gyomosítanak majd, nem amit leástál 10-20 centire. A leásott mag most nem kel ki, mert nem kedvezőek az ökológiai viszonyok a számára, ezért várnak amíg eljön az ő idejük pl. a következő ásással, erre mondjuk hogy elfekszik a mag, meg a talaj gyommag készlete, stb. A leforgatás inkább az élő növényeket pusztítja, de a tarackosok a gyökér szaggatás miatt új erőre kapnak és még jobban kihajtanak.
Ugyan az a talaj is máskép viselkedik tavasszal ásva vagy ősszel ásva, szántva. Ha tavasszal bolygatod jönnek az egyéves szántóföldi gyomok, nyárvégén már csak az áttelelők gyomosítanak, de nem oylan mértékben mint az egynyáriak. ezért javasoljuk a nyárvégi telepítést hogy ne gyomosodjon, nem azért mert akkor kevesebb a gyommmag benne. A telepítést követő tavasszal igaz elnyomja a fű ha kikel a gyom, de általában a talaj vissza tömörödése miatt már nem kelnek olyan ütemben vagy sehogy sem, mint a tavaszi talaj bolygatásnál, tehát nemcsak a fű nyomja el a gyomot hanem az ökológiai viszonyok sem segítik a csirázását.
Aztán majd jönnek azok amelyek kedvelik a fű társaságát vagy csak kibírják, de ez már a pázsit fenntartás ideje.
Van egy műveletlen területed ahol az ős gaz volt az úr évtizedekig, ott szerinted van gyommag 15-20 centi mélyen, vagy ha van is felesleges felásni? Ha a felső réteg gyommagjait ásóval 'leteszed' 15-20 centi mélyre az mire kikel már olyan dús a frissen vetett fű hogy nincsen esélye megmaradni. Szerintem aki teheti ásson vagy szántson és kevesebb lesz a gyom. Különösen ha szűz területről van szó.
Ha szántanátok vagy urambocsá ásnátok akkor a gyommagokkal teli felső pár centi 20-30 cm mélyre kerülne és kisebb esélye lenne kikelni a magoknak.
A talajban a gyommagok évekig elfekszenek és csak a megfelelő időpontban kelnek ki. Gyakorlatilag mindegy hogy mivel forgatod át a talajt, a gyommagok nagy száma miatt mindig van kikelésre képes mag. Hol fent hol lent a kerék.
A parlagfű magja pl 5cm méylről is ki tud kelni. A napraforgóban pl ott már nincs gyomirtószer mert kivinné a napraforgót is. Eredmény parlagfűvel fertőzött napraforó tábla, meg az én allergiám erősödése. Pedig ott is szántanak.
Szóval azért gond a gyomosodás mert van gyommag a talajban dögivel és ha megbolygatod akkor ki is kelnek. Nekem ott is sok a gyom ahol ásom a kertet és időnként kapálni kell, meg ott is ahol szántom és nem különbözik a rotakapa után sem. Mindig van mit kapálni akár virág akár zöldség.
Jók ezek a kis méretű lyukasztó kiszedő szellőzető gépek. A talaj dugók összeszedése tényleg nem egy leányálom. ez az eszköz rövidfűben pl green tipusú gyepeken jól dolgozik. -Találkoztál már vele? szerintem nem nagy dolog megcsinálni
Hagyományos műtrágyád van ezért a sóhatás árthat a csirázó fűnek . Az első kezelés 6-8 hét után, a gyökérváltást követően mehet, az meg már egyenlő a téli kondicionálással november közepén.
A nyírásnál a régi fű növekedéséhez igazodj mert ha nagyon nő elnyomja a csiranövényeket, de ha a kikelő fű túlnőné a régit akkor azt is figyeld és nyírd meg mielőtt elfeküdne.
Remélem javul majd a helyzet. A beteg növények nem zöldülnek vissza, de meg fog állni a tovább fertőzés. A jövő tavasszal megint ezzel a kezeléssel kell indítani majd, és akkor várhatóan tünetmentes lesz a gyeped. A jelenlegi fertőzött növényeket a tavaszi szellőzetéssel ki tudod majd szedni, mert várhatóan elszáradnak a télen, de a tő nem pusztul ki ne aggódj.
