Ez legalább hasznos és tartalmas. Mondjad azt, hogy nem ér többet, mint ez a Rinya amit levágtak meg Szakértő Dr. doktor Elek újabb kirohanásai. Na ugye. Kevésbé zsibbasztó.
Ami még eszembe jutott (és még aktuális), hogy ezeknél a szabványoknál én sosem tudom, láttam-e az összeset ami az adott témához kell és azt sem tudom, honnan lehet ellenőrizni, hogy amit épp olvasok, az-e a hatályos jelenleg. Van valami közlöny párhavonta? Az hol található?
Egyébként azért vagyok ilyen tájékozatlan, mert ugyan a gépészetben is vannak szabványok, de ott úgy van, hogy csak irányadó, igazából a lényeg hogy működjön amit az ember tervez. Jó, vannak kivételek, pl. orvosi eszközöknél, űrtechnikánál, katonainál meg még egy pár helyen, de mondjuk 10-ből 9 gépész egész életében jól megvan szabványok nélkül is (illetve csak praktikus/gazdasági okokból használva azt, pl. csavarmeneteknél stb.).
Szóval ha mást nem, akkor csak a számát mondd meg légyszi azoknak a szabványoknak, amik itt (kis lakóházi villanyszerelés) szükségesek, az már nagy segítség lenne.
Csak egy tipp: barmelyik szolgaltatonal van mar korlatlan csomag tizenparezerert. El nem tudom kepzelni hogy lehet havi 40-et eltelefonalni, pedig nekem is a telefon az elsodleges munkaeszkozom :)
Egyebkent teljesen egyetertek. A legtobb munkahoz eszkozok kellenek amiket meg kell venni. Nagyon keves olyan szakma van amit mezitlabasan el lehet kezdeni muvelni.
Hidd el, a szabványügyi törvény egymaga ugyanazokat a jogokat megadja az MSZT-nek, mint amik a szerzői jogos törvényben általában szerepelnek, kár ezen rugózni.
Azt, hogy ezt bármivel el lehet játszani, a tény mégiscsak az marad, hogy a szabvány éppolyan kelléke a villamosipari vállalkozónak, mint bármelyik eszköze, ami keményebb anyagból van, ideértve mondjuk a témánként 250 eFt-ba kerülő felülvizsgálói bizonyítványokat, stb, a havi 40 telefonszámlát, ésígytovább végtelen sorban.
Gyufát csak kéthavonta használok el egy dobozzal. :D
Az MSZT nem kormányzati szervezet, nem az adófizetők pénzéből gazdálkodik. Az MSZT a szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény szerint köztestület, amely a törvény által előírt feladatokat látja el, működésére az egyesületekre irányadó szabályok is vonatkoznak. Működésének forrása a törvény szerint:
a tagdíj,
a nemzeti szabványok értékesítéséből befolyt bevétel,
a tanúsítási tevékenységből származó bevétel,
költségvetési támogatás a nemzetközi együttműködéshez,
a nemzeti szabványok kidolgozásáért kapott díj,
szolgáltatásainak díjai,
adományok.
Az MSZT bevételeit, forrásait csak a szabványosítási törvény szerinti feladatai ellátására használhatja.
Vannak ebben a dologban jókora ellentmondások, de a szabványügyi törvény jól megfogalmazza azt, hogy mi a szabvány:
4. § (1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.
Azt szokták ehhez hozzátenni, hogy a szabvány által megadott biztonsági szinttel legalább megegyező biztonsági szintet kell tehát alkalmazni, ha más utakat követsz.
Azért ennek a gyakorlati alkalmazásánál mérnökök és ügyvédek évtizedekig adhatnak diplomaterv témákat a hallgatóknak, hiszen vissza kellene fejteni a konkrétumokból, mi az az elv, és az én módszeremnél miként valósul a szintje meg, ha a bíróság előtt állok.
Így aztán annak kötelező a szabvány, aki nem akarja ezt az eljárást végigvinni. Lehet a szavakon vitatkozni, volt, aki azt mondta, nem a szabvány kötelező, hanem kényszer van a betartására, de ez engem nem érdekel.
Konkrétumok azért vannak, pont a kábeltálca meg a műanyagcső ügyében is. :)
Na, látom, felpezsdítettem az életet a topicban :D
Légyszi akkor segítsetek, jól értem-e az eddigieket:
Jelen pillanatban (még) bárhogy szerelhetek otthon (mért részen), de nyilván a törvény színe előtt felelek ha bármi balesetet okozok a szerelésemmel?
És nyilván sehogy se szerelhetek másnál, mert arra már különféle iskolák, engedélyek kellenének.
És nyilván új építésű háznál sem szerelhetnék (akárhogy), mert ott a lakhatási engedély megadása előtt vmi műszaki ellenőr átveszi minden egyéb mellett a villamos rendszert is. De akkor ő mi alapján dönt? Lehet hogy ez esetekben tekintik a szabványt kötelező érvényűnek?
Ugyanakkor villanynál, meglévő házban (még) nincs az, mint a gázosoknál, hogy kétévente kijön a katasztrófavédelem (régebben meg a kéményseprők) és az addig is tökéletesen működő rendszert a saját pénzeden átalakíttatják a szerintük biztonságosabbnak vélt (ami igaz, csak néha kicsit túllihegett) módon. Ezt ugye nem tudhatjuk, meddig nincs így a villanynál, idehaza az ember nem lehet elég pesszimista :D
Tehát mégis csak jó lenne legalább nagyjából szabványosan csinálni, mert ugyan még az is változik idővel, de talán ekkor a legnagyobb az esély arra, hogy az ember meglévő rendszerét később is békén hagyják / kisebb mértékben módosíttatják.
Én egyelőre az msz-en 61140-et olvastam el, amit még délelőtt javasolt valaki (nyilvános minta, google elsőre kidobta, 41 oldal). Ez eléggé általánosan fogalmaz (pl. "gondoskodni kell szigeteltségről" stb.), tehát konkrétumokat nem ír, pl. hogy "a zárt műanyag kábelcsatorna elfogadott szigetelő, míg a fémtálca elfogadott vezető pl. egyenpotenciálra hozáskor". Tehát ezt elolvasva jogilag még nem tudhatom, ugyanakkor egyszerű földi halandó mérnökként nyilvánvalónak veszem, hogy mindkettő a céljának legjobban megfelelő anyagból van, főleg a világmárkák, tehát használatuk többféle kombinációban is helyes/szabványnak megfelelő megoldást eredményez.
Konkrét példával: az egyszeres szigetelésű vezetékek kötege egy zárt műanyag kábelcsatornában ugyanúgy kettős szigetelést ad, mint a kábel. Csak a kábelt azért szeretik a szerelők, mert gyors, könnyű vele dolgozni. Tehát ha én nagyon ráérek, csinálhatok eltérő megoldást (a férőhelyproblémáim miatt).
Na az ilyen egyedi körülményeim és azokhoz alkalmazható megoldások miatt kerestem a megfelelő olvasmányt.
Szóval melyik a helyes állítás:
- Van olyan szabvány (vagy nevezzük bárminek), ami konkrétumokat ír
vagy
- Ezek az általánosságok vannak az összes szabványban, az ember használja a logikáját, csinálja meg és ha a logika stimmel, a bekötés helyesnek (szabványosnak) minősül?
Köszi aki elolvasta és még válaszol is, ez volt életem eddigi leghosszabb kérdése :D
Tételezzük fel, hogy havonta 1 doboz gyufát használsz el.
Tételezzük fel, hogy megszerzem a gyufa-monopóliumot és 10.000 Ft-tért adok minden doboz gyufát.
Amikor ezen felháborodsz, akkor elkezdeném magyarázni neked, hogy ez a te családi költségvetésednek csupán 3 százaléka, tehát nincs okod a 10.000 Ft-os gyufa árán felháborodni., hiszen hol számít ez?
"Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt illeti meg a szerzői jog,"
Szerintem szerzői jog birtokosa KIZÁRÓLAG természetes személy lehet. Tehát az általad idézet szöveg vagy véletlen elírás, vagy készakarva történt, szokás szerint egy kis kenőpénzzel megtámogatva.
Azért legyünk már realisták. Ebben a környezetben egy kereső és a ráeső eltartott (kétgyermekes családmodell) megélhetéséhez kell mondjuk havi 400. Ezt mondjuk havi 800-ból lehet kivételezni, járulék- és adófizetés miatt. Ez előállítható mondjuk havi másfél millió bevételből a többi a költség. A szabványkönyvtáras előfizetés meg havi 10. Nem millió, hanem ezer. Hol számít ez?
Érdekesség: valamit félrenéztél, különben miért is lenne törvényben ilyesmi, hogy:
6. § (1) * Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt illeti meg a szerzői jog, akinek vagy amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és aki vagy amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.
ezek nyilvános információk: Az MSZT minden általa bevezetett és/vagy terjesztett szabványért fizet, vagy tagdíj, vagy jogdíj formájában. A szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. sz. törvény szerint az MSZT képviseli Magyarországot a nemzetközi (ISO, IEC) és az európai (CEN, CENELEC, ETSI) szabványügyi szervezetekben. A tagság évente közel 100 millió Ft tagdíjfizetési kötelezettséggel jár. A szabványosítási törvény szerinti kizárólagos joga alapján, az MSZT ennek az összegnek a fejében vezetheti be és forgalmazhatja nemzeti szabványként ezeknek a szervezeteknek a szabványait. (Az európai szabványok bevezetése kötelező Magyarország, így az MSZT számára.) Külföldi nemzeti szabványok esetében bevezetéskor és/vagy terjesztéskor az MSZT-nek jogdíjat kell fizetnie a szabványt kiadó szabványosító szervezetnek.
Aki igényes a munkájára az körüljárja kicsit a témát, és szabványok nélkül is megkapja azokat az infókat amiktől nem lesz életveszélyes amit csinál, még akkor se ha nem szabványos a végeredmény.
Aki meg tákol, az akkor is tákol, ha amúgy minden szabvány magyarul, ingyen, kereshető formában, fenn van a neten.
Lásd az elmúlt években havonta előkerülő témát: van aki szerint a 16A megszakítóra 2,5mm2 vezeték kell, van aki szerint 1,5mm2 is elég.
Én mindenhova 2.5mm2-est fűztem, nem csak gerincnek, azzal van kötve a konnektor is, pedig nem láttam a szabványt, csak hittem annak aki látta.
Aki 1.5mm2-est fűz, annak hiába is mutogatod a szabványt, mindig lesz kifogása rá hogy miért teszi.
Szóval az élet nem a szabvány ingyenességén múlik.
Nem szabadon elérhető a szabvány szövege, nem is kérhetik rajtam számon, szóval körbe is értünk.
Kihangsúlyozom: a véleményem az otthon maguknak szerelgető emberekre vonatkozik.
Aki ebből él, az igenis pontosan ismerje a szakmája szabályait és tartsa is be őket.
Ééés ezzel ki van húzva az a bizonyos méregfog. Ezért lehet egy szabványt angolul kiadni, ezért lehet vagyonért árulni. Ja és ahhoz a bizonyos könyvtárhoz: Ezért lehet 85e+áfát elkérni egy éves hozzáféréshez a könyvtárban.
Lehet, hogy csak azért annyira szar a kenyér mindenütt, mert a pékek nem tudják elolvasni angolul a szabványt. Mi hülyék meg azt hiszük, hogy lopnak...
