Ide szeretnénk gyűjteni minden hasznos(nak látszó) információt, tapasztalatot, kérdést, ami szükséges lehet a görögországi 246 kilométeres ultrafutóverseny teljesítésében. http://hu.wikipedia.org/wiki/Spartathlon
Ha eddig magadban tudtad tartani, akkor bírj már ki még ezer hónapot.
. Te egy nagy pofont kaptál, nem véletlenül. Túl nagy a lelkesedés. Ugyanis a jelentkező fájdalom, nem fékezett le időben. Úgy érzem, hogy a Spartathlonon pedig azt a hibát is elköveted, hogy túl gyorsan kezded.
Irigylem azokat, akik ezt a nagy versenyt végigfutották, biztos, hogy csodálatos érzés, Te még a mások sikerének is nagyon mélyen tudsz örülni. Ugyanokkorszámunkra ez tiszteletre méltó, de nem követésre méltó. /Szerettem volna, ha Kriszti megcsinálja, de szerinte nem ment volna/. Úgy érzem, hogy sok emberbek háromszor kell megcsinálni ezt a versenyt: Először, utoljára és soha többet, mert túl sokba/nem pénz/ kerül és ezért árt. Cserébe ott a fantasztikus érzés, ami lehet persze, hogy többet hoz a konyhára.
Szerintem akinek ez nem árt , az Löw András. Ő egy ember által tökéletesen működtetett gép, egy precízen haladó gépies ember. Előre lát három lépésre, nem érheti meglepetés.
Olyan érdekes futóstílusa van, hogy kényelmesen , tényleges megerőltetés nélkül tud ultratávhoz képest gyorsan haladni. Szinte lopakodik, suhan
Na, te erre nem vagy képes, talán nem is vagy futó alkat. Ezért kellene könyebb célokat kitűzni.
Elvileg ez a topik a Spartathloné, de a nagyobb ultrákat (ami nem kifejezetten terep) is itt szokás megbeszélni, ha jól értem. Nem baj az ha az UB-ről is szó van, bár a személyeskedés tényleg nem hiányzik senkinek. Szerencsére nemsoká itt a Spartathlon! :-)
Az én lábamon nem volt vízhólyag, ahoz keveset futottam. Szerencsére a hosszú futásoknál is csak a végén veszem észre, hogy hoppá itt van egy.
Azér tkérdeztem, mert biztos mindenkit jobban érdekel mint más.......
Nehezen tudom magamban tartani azokat a kérdéseket amit néhány régebbi Kinizsi százason látottak miatt van bennem.
(Volt egy pár, férfi és nő. Volt velük egy kislány aki nagyon gyerek volt és nagyon nem akarta legyalogolni a 100km-t. A két felnőtt erőltette! Lehet az is hogy a kislány nem örömében sírt.)
No coment, mert kiakadok és csúnyákat írok, ami szintén nem ide való...
Igazad van, Kriszta nem tett meg mindent, bár a heti 3-4 laza edzés és heti egyszer 45 km tempós túra elég kell, hogy legyen neki.
De nem volt elég. Általában,ha rendkívüli helyzet van, pl nagy meleg, akkor a rendezőkön sok múlik. Pl Kékes csúcsfutásnál esezleg gykoribb vízhez jutás, permetező kapuk, stb. Pályaudvarokon ásványvízosztás. Kriszti csak első beírást írta, azt sem szívesen, de csak azt írta le, amit elmondott, ebben nkm volt benne, hogy hogy káromkodtak féltucatan akkor, amikor a bezárt Keszthelyi pont elutasítóan viselkedett. Persze aztán a pont még jódarabig működött és leveseztette a futókat.
MIndenesetre két hasonló kvalitású ember vitájáról van szó, ahol az első beírás után már Kriszti nem követi az eseményeket, de azért elég jól ismerem őt 19 éve, hogy képviseljem.
Biztos sokan vannak olyanok, akiknek egyáltalán nem létfontosságú az ultrafutás. Kriszti is ilyen de keletkezett egy ellentmondásos eset, azaz ha már ez a sorozat kialakult, szerette volna folytatni, és annak ellenére, hogy érzékelhetően erősebb volt, mint tavaly, valamint az idei mezőnyben is jobb helyzést ért el, mint az első év kivételével bármikor.
Én az a mázlista vagyok aki még sosem futott bele ilyen lábproblémába, de komfortérzet-javítónak én is szeretem melegben a hintőport, mégpedig a gyógyszertári kámforosat (még anno a gyerek bárányhimlőjére kaptuk először).
Nem tudom, mi a titok, talán csak nem futottam még eleget :-)
Azt viszont észrevettem, hogy bármiylen kellemetlen érzés, égés, nyomás, stb akkor keletkezik a talpamon ha sokat gyalogolok. Futástól nem. Azt gondolom, hogy gyaloglásnál több csúszkálás van a cipőben - amikor ellépünk és csak a talppárna+lábujjak érnek le - és ez okozza a plusz terhelést, de ez csak tipp. (A tavalyi K100 után - bőven jó méretű terepcipő - vízhólyag, feltörés nem volt, de éreztem a talpam rendesen, míg tavaly az UB-n például éppen passzentos méretű(mondhatni kicsi) cipőben futottam, Keszthelyig mezítláb, aztán mégse volt semmi baj...affene érti ezt)
>>És az a bejegyzés így kezdődik: "Sziasztok, Kriszta vagyok. Eddig minden Ultrabalaton …". Akkor még javában tartott a verseny>>
valszínűleg nem sokan maradtak már itt, akinek nem lenne a napnál világosabb, hogy ez a szerencsétlen ultrafutás abban a családban kinek, életbevágóan fontos, és ki az aki belesz.ik.
a lábamat békén hagyom, egyenesen a cipőbe szórom a hintőport, majd a kis kupacot szétrázogatom benne, hogy mindenhol jól bepanírozzam; a művelet végén a saroknál, belül még adok neki hintőport
akkor jó, ha hintőpor felleg száll föl a cipőmből, amikor belelépek — tudod, fix csomó
a zoknimat egy kicsit (1–1,5 cm) följebb húzom az ujjvégeimről (a cipőbe lépéskor úgyis visszacsúszik valamennyit)
Ez vicc, de talán nem is teljesen, minél gyorsabban fut valaki, annál több ideig van a lába a levegőben, nem a forró aszfalton. Ebből a szempontból a séta legrosszabb :-)
Ez milyen hintőpor? Baba? Hol veszed? Én a lábujjaim közé szoktam azt a vazelinszerű krémet kenni, ami a Decathlonban van, mondjuk a lábujjaimon nincs is vízhólyag. De az a módszer nem jó a talppárnára.
a mai modern cipők elég jól szellőznek, így a kivágott orrra csak azért van szükség, hogy ne nyomja a körmödet
nem is nyomja, viszont cserébe rengeteg por meg kavics megy be a kivágáson, főleg fáradt, csoszogó futásnál
én továbbra is a nagy cipő (45-ös civil lábra 47-es futócipő), vékony zokni (nem azért veszek nagy cipőt, hogy azután zoknival tömjem ki a hézagot) és rengeteg hintőpor hármasában bízok
ja és a zokni is legyen nagy
idén zsír új ezres Asics-ban (12,5) és Nike fuszekliban (12–14) — az a fehér kis egyszerű, amit Eszternél is lehetett kapni a versenysátor előtti boltban — nyomtam; csütörtök délben vettem őket nulla méteresek voltak
nem volt velük semmi gondom: bírták a strandolásokat — ahhoz azért levettem, bírták a kerti slagos locsolásokat is
ha lefolyt egy kis víz, akkor pár lépésen át némi hűvöset éreztem lentről, de más semmi
Zoli, tényleg nem akartalak sürgetni. Csak úgy alkalomadtán. Meg nagyon nagy megtiszteltetésnek venném, ha abban a kegyben részesítenél, hogy válaszolnál.
Na végre valami amiben egyetértünk: tényleg nem ugyanaz, hogy "nincs sok kedve már ezen a versenyen indulni" meg, hogy "nem szándékozom erre a versenyre menni többet". A második sokkal durvább. Sajnálom, hogy ezt írtam.
De tudod mi az igazán durva?
Sajnos a böngészőm keresője erre a karaktersorra ("nem szándékozom erre a versenyre menni többet") még egy találatot jelez. Itt: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=118926632&t=9115721 . És azt a bejegyzést Csóványos néven írta valaki, 2012. július elsején 11 óra 54 perc 55 másodperckor (Közép–európai Nyári Idő), 23939-es sorszámmal. És az a bejegyzés így kezdődik: "Sziasztok, Kriszta vagyok. Eddig minden Ultrabalaton …". Akkor még javában tartott a verseny…
Sajnos van ennek a szomorú történetnek egy még ezeknél is durvább szála. Az, hogy négy nappal később te szemrebbenés nélkül tagadod le mindezt és próbálod az én nyakamba varrni.
Hát ezzel nagyon megnehezíted a párbeszédet számomra.
Azért mert nehéz, még nem feltétlenül kell abbahagyni. Tehát folytassuk.
Lehet, hogy nem látták meg Krisztiben a futót, csupán a követelőző "agresszív kismalacot". Egyáltalán nem tartom kizártnak.
Az öntömjént, azt igen. Nem is kicsit, sőt roppantmód nagyon–nagyon. De nem a körözős versenyeket. Pláne nem az azokon indulókat. Én is közéjük tartozom.
Zoli rossz hírem van: ha árnyékban harmincnyolc fok van, akkor — a termodinamika második főtétele szerint — a bármilyen jeges itóka éppen harmincnyolc fokos lesz, csak egy kicsit kell várni rá.
És ezt a tételt a legügyesebb versenyszervező, meg a legodaadóbb pontőr sem tudja átírni. Sőt még az sem segít, ha Kriszti megpróbál nem gondolni rá.
Csodálom, hogy Kriszti ennyi sok futóév alatt nem találkozott még meleg frissítővel. Sajnálom, hogy meglepetésként érte szegény gyomrát.
Igen–igen, azóta már összeállt a fejemben a kép:
tavaly ideális körülmények között, kevés készüléssel, fél órával szintidő előtt fejezte be Kriszti az UltraBalatont,
idén pedig úgy gondolta, azt a ki meleget — harmadfokú országos hőségriasztás, több napon át — símán tudja majd kezelni, mivel idén többet sétált edzés gyanánt, mint tavaly.
Remélem, végre sikerült jól összefoglalnom.
Viszont — szerencsétlen módon — Krisztinek ez a terve megbukott: sok–sok gyaloglásból, meleg vízzel nem lehet UltraBalatont futni.
Meglátásom szerint nagyságrendekkel jobb lett volna, ha erről írt volna Kriszti:
Nekem is csak most okozott gondot a sok vízhólyag. Mindkét lábfejem megdagadt és erre csak hétfőn reggel jöttem rá, amikor a csizmába csak nehezen tudtam belegyömöszölni a lábaimat. A teleizzadt cipő magában még nem lett volna gond, de az átázott cipő és a megdagadt láb együtt már sok vízhólyagot eredményezett.
Legyetek szívesek fejezettétek be itt a vitatkozást. Ez a fórum nem ezért jött létre. Éppen ezért a hozzám hasonlók, akik olvassák a hozzászólásokat nem kiváncsiak a ti szeméyles ellentétetekre.
A megoldás nagyon egyszerű. Krisztának önnmagtól kell megkérzenie, hogy a lehetőségeihez képest mindent megtett-e (felkészülés, információgyűjtés, versenyzés, stb.) hogy sikeresen fejezze be a versenyt. Ha önmagának mindenre azt tudja mondani, hogy igen akkor nincs miért magyarázkodnia. Ha a válaszok között van nem is akkor meg azt kellene jövőre kijavítani.
Én sok hozzászólóval ellentétben, nem a cipőbe folyó vízben látom a probléma okát. Hányszor léptünk már patakba terepfutásokon gond nélkül. Szerintem az idei vízhólyagok, olyanoknál is akiknél ez máskor nem jellemző, azéért voltal, mert a 60 fokos aszfalt megsütötte a lábunkat. 10-15 éve divatos volt ultarafutóknál a cipő orrának kivágása, talán most jó ötlet lett volna?
Igazad van, nem tudok mit hozzáfűzni. Kicsit büszke vagyok rá, hogy ilyen jól ismersz.
Soha nem mondtam, hogy normális vagyok. Amikor a Spartathlont feladtam, a barátaim mondták, hogy végre megjött az eszem. Zavarban voltam, mert ezzel nem tudtam mit kezdeni. A lehülyézést már megszoktam.
A másik. Én minden futót tisztelek, mert azt gondolom, hogy az egészségünk érdekében nekünk kell tenni valamit. A kritika hasznos, mert előre viszi a dolgokat. Én arra próbáltam rávilágítani, hogy a teljesítés , vagy nem teljesítés nagyon nagy mértékben az egyénen múlik. Ne a rendezőket okoljuk. Hatalmas munkát végeznek értünk!!!!!
Jó futást mindenkinek.
Vízhólyag ellenszer? Mit kell csinálni, ha már megvan? ....?....?
Bízva abban, hogy jó véleménnyel vagy azokról, akik a rendezvényt aár rendszeresen is kritizálni szokták vicc/ én nagyon rossz véleménnyel vagyok Rólad, aki belerokkant az ultrafutásba, mániákusan azt a célt tűzi ki maga elé, hogy lefutja a Spartathlont, mintha egy ilyen nagy negterheléshez képest problémás embernek nem kellene egyszerűbb, kézzelfoghatóbb, reálisabb és mégis sportos célt kkitűzni. Szerintem helytelen ez a görcsös bizonyítási vágy és már korábban is bebizonyosodot, hogy káros.10 % esélyért érdemes?
Ide szeretnénk gyűjteni minden hasznos(nak látszó) információt, tapasztalatot, kérdést, ami szükséges lehet a görögországi 246 kilométeres ultrafutóverseny teljesítésében. http://hu.wikipedia.org/wiki/Spartathlon
Gondolkodom és már sokadszorra törlöm vissza a szöveget elküldés előtt.
Nem is írom le néhány panaszkodó, önsajnáló hozzászólóról a véleményemet......
Más, ami szerintem inkább való a Spartathlon topikba:
Egy barátom egyéniben feladni kényszerült, mert vízhólyag lett a talpán.
Szerintem elfutotta az elejét a melegben, de ebben nem értettünk egyet.
Azt mondta nem vitt magával futás közben vizet. Talán ez is számít.
Az egyik futótársam akivel egy csapatban voltunk, rengeteg drága megjegyezhetettlen nevű csodaszert szed. (Magnézium és társai.) Sűrűn görcsre panaszkodott. Konyhasót ajánlottam neki, mert nekem bevált. Én is a Nagyoktól tanultam.
Mostanában nem vagyok talán igazi ultrafutó, de szerintem ilyenekről lenne hasznos beszélgetnünk!
Nem kéne inkább a kudarcból tanulnunk és egymásnak átadni a tapasztalatainkat?
A rendezők önkéntes segítők mire gondolnak ilyenkor? Olvassák itt ezt a.........
Önként a szabadidejüket feláldozzák, melóznak, szerveznek, dolgoznak, mosolyognak. Kicsit gondolkodjatok.
A pontőröknek nem volt meleg? Nekik volt minden? .........
Sajnos nem értek profi módon a géphez, ezért én nem tudom kinyomtatni a hozzászólásainkat, Bori nincs otthon, ha holnap hazajön, nem fogunk ráérni erre. Ugyanis úgy tudnék lépésről lépésre válaszolni arra, amire már válaszoltam, illetve reagáltam, persze lehet, hogy több dolog kimaradt.
Azért két dolog: Kriszta azt mondta, nincs sok kedve már ezen a versenyen indulni nem egyenlő azzal, amit írsz, azaz : nem szándékozom erre a versenyre menni többet. Ennek több oka volt: egyrészt a csomagmegőrzés hiánya, ami nem volt a kiírásban, de valahogy egy kitartó teljesítőt megilletett volna / ezt annai idején már untig lejátszottuk/, másik az, hogy a verseny után az egyik szpíker azért nem akarta hazavinni kocsival, mert át kellett volna pakolni az autót. Ezután Kriszti teljes cuccal átment a kis hegyen és Szántódon át az utolsó vonattal ért haza. Ha valahol az az elv, hogy mindent a futókért, akkor ezt illett volna megoldani, ha van rá egy lehetőség és volt. A futsá során , hogy volt-e gond az ellátással, nem emlékszem, mert Kriszti azt mondta, hogy volt egy olyan év, amikor jó volt az ellátás.
Ha valaki azt írja: "egy kis öntömjén: hogy Kriszta milyen ügyes a körözős-, tutujgatós- pelenkázós-, babusgatós versenyeken...."
ez nagyon úgy hangzik, mintha lenéznéd, legalábbi szerintem.
Úgy tudom, hogy sok egyéni versenző vett igénybe kísérőt, Kriszti csak időszakos, meglepetésszerű segítséget kapott.
A meleggel kapcsolatban pedig nem gondolta, hogy az italok ennyire átmelegednek, ez rosszat tett a gyomrának és így nem tudott és nem is akart nagyon sietni. Dícséretes de nem követésre méltó számunkra az olyan aszkéta teljesítés, amikor valaki egyedül 33 óra alatt körbefutja a tavat.
Az biztos, hogy elnézted azt , hogy erre a versenyre nem készült, hiszen szeptember óta minden héten legalább egy 45 km-es nehéz túrát tettünk, valamint a 712 km mutatja, hogy jó formában volt. De ezt korábban leírtam, feleslegesen ismételtem. A tavalyi versenyre készült kevesebbet, ráadásaul akkor előtte egy 48 órás versenyen is futott 281 km-t a hatnapos után.
Szerintem mások is olvasnak minket és kialakítják a véleményüket. Lehet, hogy többen közelebbről is ismernek minket, ez is segít a megítélésben. Ez is olyan vita, ahol nincs igazi győztes, nem segítettél rajtam, pedig felajánlottam, nem vállaltad, és ezt kissé komlyan is gondoltam.
Ha lenne egy olyan tókerülő verseny, ahol a pálya 90 %-án a frissítőkön jó ellátás, aránylag friss víz lenne, akkor tiltakoznál, hogy ebben a melegben erre a könnyítésre nincs szükségünk.én nem voltam biztos abban, hogy sok helyen nagyon meleg lesz a víz.
Szinte valamennyi versenyen gond volt, hogy csúnya szóval felzabálták a váltósok vagy a kerékpárosok a választékot. Kriszti eddig egyedül ment, jó érzéssel, boldogan teljesítette.
Egyébként nem értem, hogy lehet, hogy egy év alatt hirtelen 45 perccel korábban zárt a keszthelyi pont és aztán hosszú percekkel később mégis kinyitott. Továbbra is az a helyzet, hogy Kriszti véleményét az első beírása /diktálása/ után nem kérdezem meg az ismert ok miatt. Nem tudom azt sem , hogy a teljesítők közül hányat kísértek, illetve szolgáltak ki. TUdom, hogy ez szabályos, mégis Kriszti korábbi teljesítményét mutatja, hogy csak úgy nekiállt egy ilyen versenynek.
aztán elszomorodtam, mert Kriszta semmit sem írt a tényleges felkészüléséről
helyette kaptam a képembe
egy kis öntömjént, hogy Kriszta milyen ügyes a körözös–tutujgatós–pelenkázós–babusgatós versenyeken;
csodálkozást, hogy jé, így néz ki a hőség és ilyen hatásai vannak, mintha Krisztának ez lenne az első nyara, amikor fut;
és nettó butaságot:
…
Attól tartok ismét a rémképeiddel viaskodsz.
Nem írtam olyat, hogy a ponttól–pontig versenyek jobbak lennének, mint a körözös–tutujgatós–pelenkázós–babusgatós versenyek.
Arról sem írtam, hogy én melyiket szeretem inkább. Sőt aki "figyel" engem az azt is tudhatja, hogy mindkét fajtán szoktam indulni.
Zoli, én nem még látom, hol szóltam, "fikáztam" le a körözös–tutujgatós–pelenkázós–babusgatós versenyeket, de ha (ebben is) segítesz, azt nagyon megköszönöm.
Zoli, csupa nyilvánvaló dolgot írsz és úgy teszel, mintha én ezeket valaha is vitattam volna. Igenis tapasztalt, jó futónak tartom Krisztit. Úgy gondolom, látott már hőséget is közelről.
Éppen ezért nem értem, miért nem tett többet a célba érése érdekében.
Bízott benne, hogy az a napi hat kilométer, amivel idén ügyesebb volt, mint a tavalyi hatnaposon, az elegendő lesz az idei nehézségek áthidalására? (Ha igen, akkor miért nem erről írt? Olyan nehéz leírni, hogy "Bocs, gyerekek, de elbíztam magam. Mivel már 712 km-t is tudok hatnap alatt, gondoltam símán átharapom a harmadfokú hőségriadó torkát is. De mégsem." ?)
Bocs Zoli, de tévedésben vagy. Az UltraBalaton egyszerűbb lett. A korábbi három limit pont helyett most már csak egy van. A keszthelyi 9:15 nem limit. Bárki futhat tovább szabadon. Kriszti is folytathatta az útját. Az csupán a frissítőállomás zárása. És zárás után minden, de minden ajándék.
OK, ott a lányok szintideje, az nehezebb lett. Korábban 34 óra volt és nem is használta ki senki. Péterék meg rájöttek, hogy tévedtek, rossz ez a hím-soviniszta, lányokat eleve gyengébbnek tekintő engedmény. Ha már egyenjogúság van és — nagyon helyesen — egységes a nevezési díj, a frissítés, az útvonal, a díjazás; akkor ez is legyen egységes.
Szilvi idei bámulatos teljesítménye fényesen igazolja, hogy ez az egységesítés jó gondolat volt.
Szerintem Kriszti is sokkal jobb futó annál semmint, hogy plusz–két–órás könyöradományra szorulna.
Na! Vajon ki ez az ember, akinek nem okozörömet sokadszorra sem? Én úgy tudom, hogy mindig boldogan érkezett a célba Kriszti, ha esetleg őrá gondoltál. Az éttermi hasonlat jó.
OFF 1972 óta minden olimpián megvettem a sportújságot. ez ment kb 1988-ig /a 84-est kihagytam/.
Az újságokat kint tartottam a közös előszobában egy rozzant szekrényben. Egyszer nem voltam otthon és a szomszéd nő a lakáását festette. Egyszrűen benyúlt a szekrénybe és az összes újságot elvitte beborítani a bútorait. Akkor sokáig nagyon szomorú voltam, mert nagyon szerettem a sportot nagyon érdekelt az olimpia. De belenyugodtam és azóta nem veszem meg a sportot, manapság pedig amikor kajakos döntő volt, inkább elmentem úszkálni, mint rádión hallgatni az izgalmas eseményeket. Arra célzok, hogy van jó oldala is annak, ha egy sorozatnak vége szakad. Több teljesítménytúra is volt, ahol az elejétől ott voltam és volt pl 17 egymás után. Ezek nagyrésze megszakadt, azaz számomra mind abbamaradt, ez pl anyagilag igen tekintélyes megtakarítás. Mára csak a Mátrabérc maradt.
