Én azt javaslom, a kazán oldal legyen nyitott, építsd bele az összes szükséges biztonsági elemet és a hőcserélő után csinálj egy rendes zárt rendszert.
Ezt most nem értem, miért kérdezed? Érzek némi iróniát, de hát ez van, amikor valaki új utakat próbélgat! Van aki kísérletezget, van aki az így szoktuk, és másként nem lehet, csak így!
Nincs felesleges pénzem egy 1000l-es pufferre, és értelmét sem látom, hogy 200000 Ft-ot kiadjak érte.
Fémkeretes IBC-m már van, rozsdamentes gégecsőből megcsinálom a hőcserélőt a kazánkörhöz, és leszigetelem.
Megvan az 1200l-es puffer.
Mi a probléma ezzel? Mem fog kilukadni, a fűtési rendszerben a lakásban nincs fém, ami korrodálódjon, nem kerül 200000Ft-ba.
Nem feltétlenül, csak a falfűtés csöveibe nem jó ha bekerűl a szennyeződés a kazánból. Ezért gondolkozom a leválasztáson és a kazán oldali zárt rendszeren. Meg persze a felsorolt előnyök miatt.
Ez azért érdekel, mert gondolkozom, hogy puffernek egy 1200l-es ibc-t tennék be, csak ez a nyomást nem nagyon bírja meleg állapotban. A lakásban a falban és a padlóban van a fűtés, műanyag szerelékekkel, műanyag cső. A kazán vegyes öv, ezt mindenféle képen kell egy hőcserélő a rendszerbe. A kazánt akkor zárt rendszerre érdemes csinálni, a szekunder oldalt meg nem helyezném komoly nyomás alá, de annak is zártnak kellene lennie, mivel a tartály lent lesz, így a rendszer magassága adná a nyomást, ami kb 4,5-5m. a vízhőfok a tartályban kb 40°C lenne.
A vízben oldott oxygén folyamatosan korrodeálja a csöveket, fűtőtesteket, kazán hőcserélőket. A zárt rendszernél ez nem jelentős. A magasabb nyomás miatt a hőcserélő lánggal érintkező felületein később forr fel a víz ezáltal kevesebb mikrobuborék keletkezik, előnyösebb a szivattyúknak is mert nem kavitálnak.
Ezt írtam, én is, ez a fő szempont, amiért be akarom rakni, hogy a zománcozást ne tegye idő előtt tönkre.
Jó már értem, amit mondasz, a víznyomás előfeszítése miatt olyan közel vagyunk a biztonsági szelep nyitásához, hogy kevés víz is megnöveli a nyomást a nyitási értékig. 6bar körül nyit a biztonsági szelep, ugye?
Jó, nem értem az érvelésed! Ha a biztonsági szelepen 3-5dl víz csepeg ki alkalmanként, akkor ezt a víztérfogatot kell alapulvenni, hiszen ennek a vízmennyiségnek az eltávolítására van szükség, hogy ne csepegjen a biztonsági szelep. Tehát, ha 10x-es biztonságot számolok, akkor is csak 5l-nél tartok.
Ha egy 10l-es tágulásiba belenyomok 3l vizet, akkor abban mekkora nyomás jön létre?
Eleve felesleges 100°C-al számolni, hiszen 5°C-nál fidegebb víz nem megy a tartályba, és max 65°C a felső korlát a hőfokszabályzón, de igazából csak 50°C-ra állítom.
A cél az, hogy rendes üzemben ne csöpögjön, ha valamiért megszaladna, az nem üzemszerű, így kinyit a biztonsági szelep. De remélhetőleg ez nem fordul elő.
Nem akarok aláméretezni, de a baromi nagy tartály útban van, mert már van egy a 20l-es a napkollektornak is.
