1:"Sajnos" ez év elején a mura folyó teljes magyarországi szakaszának a 400 m-es körzetét tájvédelmi körzetté nyilnánították. Csak engedéllyel lehet bemenni oda
(persze emberük még nincs, hogy ezt ellenőrizzék).
2: Nem hinném, hogy lenne aknamező, mivel a mura folyó anno sokat vándorolt, és jelenleg kevés helyen esik egybe a folyó és a határ. Na persze ennek a hátránya az, hogy határőrböl nincs "hiány", ugyhogy lehet hogy nyárig kikérem az aranymosási engedélyt a nemzeti banktól. Igy talán majd békén hagynak ( mondjuk a határőrök biztossan nem fognak piszkálni, ha lessz engedéllyem, de a tájvédelmiségiekkel lehet hogy meggyűli a bajom ( egyébként eddig szerencsére csak vizügyisekkel találkoztam, velük pedig köszönésen kívül még nem volt dolgom)).
Lenne két kérdésem a Murával kapcsolatban. 1.: Mi a helyzet a határral? Kell hozzá valamilyen különleges engedély? Vagy nem veszik véresen komolyan a dolgot. 2.: Vannak arra felé aknák? Mármint aknamezők?
A műszörme víztaszítására szerintem igen, okozhat problémát. Bár ha belegondolok, az állati szörmén is van zsír, Szóval nem tudom a választ. Egy aranymosó helyre tenném a csapdát. Pontosabban, egy olyan vízalatti homokpatkára, ahol már természetes útun is lerakódik az arany. "Apropó most olvastam, hogy a Murán működik kb. 9 db. vizí erőmű, ez sajnos még gondot okozhat. :( " Igen, én is gondoltam rá de azért nem említettem neked mivel 2003-ban még azthiszem mostak a Murában aranyat. De, hogy milyen eredménnyel azt nem tudom. Az pedig igen valószínűtlen, hogy négy év alatt annyi erőművet húzzanak fel.
Képet majd valahogyan megpróbálom felrakni, ha szerzek kábelt (Talán jövő hétvégére meglessz, egyébként előre szólók hogy meglehetősen primitív felépítésű, de majd úgyis meglátod). A műszörme víztaszítására nem gondoltam, hogy őszinte legyek. Vajon problémát okozhat? Szerinted?
Ha jól olvastam akkor te oda tennéd le a csapdát ahol van arany. Ezt úgy érted, hogy egy aranymosó helyre ? Vagy arany tartalmú homokot görgető folyóra gondoltál? Apropó most olvastam, hogy a murán működik kb. 9 db. vizí erőmű, ez sajnos még gondot okozhat. :(
Elmondom, én hogyan állnék neki. Lépésenként: 1.Végig szörföltem a netet és az összes fellelhető irodalmat. 2.Keresnék, olyan helyeket ahol eleve található arany.Valószínűleg Molnári, Murakeresztúr és Zalasomogy lenne ahol első körben próbálkoznék. 3. Tételezzük fel, az aranycsapdát vízalá érdemes helyezni. Ebben az esetben is olyan helyre tenném, ahol már természetes módón található arany. Szififuszi munkának látszik.
A műszörme ötlete jónak tűnik, csak az a kérdés mennyire víztaszító az anyaga. Talán N. László Endre könyvéből emlékezhetsz rá, de a szemcsearany mosásának eggyik ellehetetlenitője a zsír. Olyannyira, hogy volt olyan aranyász aki azt mondta, nem szabad kézzel a szérkébe nyúlni. Igaz, a többségük még is megteszi.
Sajnos még mindig nem tudom elképzelni az aranycsapdádat. De nagyon kiváncsi vagyok rá.
Majd' elfelejtettem válaszolni a kérdésedre, igen számomra ez jelenleg egy hobbi (mondjuk kissé drága hobbi), mivel jelenleg dötő többségében csak szerelek, illetve a szakirodalmat olvasgatom. De remélem, hogy majd több lessz mint egy hobbi, ha elkészülök majd az újabb változattal.
Úgy emlékszem hogy 1998-ban adták le azt a videót (esetleg 97-ben, bár 98 jobban rémlik).Egyébként a mura folyón próbálkozgatok.
Jut is eszembe, szerinted hova lenne érdemes az aranycsapdákat lefektetni, és hogyan alakulnak ki az aranyporban "gazdag"torlattelepek (van egy kialakulóban lévő "elméletem" az eddig olvasott infók alapján, csak kiváncsi vagyok rá, hogy te hogyan gondolod)?
Egyébként az adagoló berendezésem furcsasága nem bosszant, sőt inkább vigasztal, mivel ezzel tulajdonképpen egy másik elvű aranycsapdát készíthetek , már ha egyszer lessz rá időm.
Apropó, olvastam hogy érdeklődtél bőrők íránt, érdekel téged is ez a téma?
Szerintem inkább műszörmével érdemes próbálkozni, mivel sokkal olcsóbb (tecsóban 60×40 cm-es kb. 1300 ft), és biztos hogy vizálló, mivel műanyagból van, ja és rá van írva hogy kopásálló!
Egyébként a fém aranycsapdám nagyon egyszerű felépítésű. Igaz már a 3. generációnál tartok (plussz 2 év szerelési időnél lassan :( ) mivel, folyton egyszerűsítenem kellett, hogy el tudjam készíteni (az alacsony technikai szintem miatt sajnos).
A működési elve nagyon egyszerű (mármint ha jól gondoltam a dolgokat). Nos a lebegtetett és a görgetett hordalék között van egy szemcsehatár (ami azért nem olyan éles), ami fölött görgetett és ami alatt lebegtetett hordalékról beszélhetünk (persze ez a szemcsehatár függ a folyó folyási sebességétől is). Valamint én abból indultam ki, hogy az arany szemcsemérettől függetlenül többségében a folyó alján utazik lefelé, vagyis görgetett hordaléknak számít (legalábbis én így gondolom, illetve az olvasott irodalmak is erre utalnak). Plussz még ezekhez jön az is, hogy az arany fajsúlya sokkal nagyobb a hordalékhoz képest. Ezek alapján gondolom már nem nehéz kitalálni, hogy miért készülhetett fémből az aranycsapdám.
Egyébként jelenleg félretettem ezt a aranycsapdámat, mert az eddigi kudarcokat végiggondolva (remélem jó következtetéseket vontam le :) ) most egy újabbnak állok neki.
Ja majd' elfelejtettem nem tudom hogy mikor tudok majd fényképet feltenni róla, mivel digit fényképezőm nincs, úgyhogy majd a telefonomhoz kéne beszereznem valamilyen kábelt, hogy a fényképet feltehessem a gépre.
II. Országos Értékmentő Konferencia - „Az aranymosástól, az aranycsipkéig” Helyszín: Almásfüzítő, Komárom, Esztergom Időpont: 2007-11-23 - 2007-11-25 Sebestyénné Mészáros Eszter A Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület az almásfüzitői Petőfi Művelődési Házzal és a komáromi Klapka György Múzeummal közösen rendezi meg a komáromi mesterségeket bemutató konferenciasorozatát.
2005-ben a komáromi láda, a komáromi pingáló asztalosok volt a konferencia témája, ez évben az aranymosás és az aranyhoz kötődő témák. A konferencia múzeumi kiállítással indul, esti szakmai beszélgetéssel, másnap előadások, szakmai kirándulás, kortárs alkotók kiállítása, majd esti műsor követi. A harmadik napon előadások, pályázati kiírás eredményhirdetése és gyakorlati bemutatók zárják a programot. A konferencia színvonalát jeles előadók és a téma iránt elkötelezett lelkes szakemberek munkája biztosítja. A konferencia ideje: 2007. november 23-25 Helyszíne: Almásfüzitő, Komárom, Esztergom A konferencia tervezett programja:
23-án (pénteken) 17 órakor kiállítás megnyitó a komáromi Klapka György Múzeumban./az aranymosás eszközei, aranyozott tárgyak, ötvös munkák, aranyszálas textilek (múzeumi anyagok) 18 órakor Vacsora 19 órakor Arany az egyházi textileken (Kecskés Ágnes Munkácsy-díjas textiles iparművész) előadása Faaranyozás Kerti károly restaurátor bemutatója
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! ÉS ITT A LÉNYEG!!!!!!: 24-én (szombaton) 9 órától előadások az almásfüzitői konferencia teremben: Aranymosás a Csallóközben. Dr. Liszka József néprajzkutató előadása. /Révkomárom/ !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
A Duna mente néprajza Dr. Lukács László a néprajztudományok professzora vetítettképes előadása /Szt. István Király Múzeum, Székesfehérvár/ 12 órakor Ebéd 13 órakor Buszos szakmai kirándulás Esztergomba. A Kincstár anyagának megtekintése Dr. Bárdos István művelődéstörténész vezetésével 17 órakor „Az aranycsipke díj”, díjazott munkáinak kiállítás megnyitója és Mátray Magdolna díjalapító, a Népművészet Mestere, oktató népi iparművész tárlatvezetése. 18 órakor Vacsora 19 órakor András napi vígasságok /A komáromi Garabonciások műsora/
25-én (vasárnap) 9 órától az almásfüzitői konferencia teremben Az alkotó ember Dr. Bánszky Pál művészettörténész előadása 10 órától „Az én aranyrögöm” irodalmi pályázat eredményhirdetése, a díjnyertes mű felolvasása Szűcs József előadóművész közreműködésével. Kézművesekről írtam… Szilvási Csaba író bemutatkozása 11 órától „Aranyos Mesterségek” gyakorlati bemutatók -hímzés, szövés, csipkeverés aranyszállal /Nagy Vincéné csipkekészítő népi iparművész, csipkeoktató, -Fáncsik Zoltánné szövő népi iparművész, - Nyikus Anna szövő-hímző népi iparművész, oktató/ A résztvevőknek lehetősége lesz a gyakorlati munkába való bekapcsolódásra. 12 órakor Konferenciazárás. Ebéd
A jelentkezési lap letölthető a csatolt mellékletből. Kapcsolódó állományok:
* Az aranymosástól az aranycsipkéig konferencia program, jelentkezési lap.doc
Nem tudok mit mondani a szerkezeted adagoló berendezésével történt furcsaságára, mivel fogalmam sincsen hogyan néz ki Tudnál kűldeni egy képet, ha ez nem jelent problémát?
Én is emlékszem arra a felvételre, már akartam említeni. Régen volt. Próbáltam megtalálni, akárcsak te, de hozzád hasonlóan, eredménytelenül. Szerinted melyik évben adták le? Jó lenne, tudni mivel akkor meg lehetne kérdezni a tévétársoságot. Kacsa lett volna? Nem tudom. Többszőr gondolkoztam rajta, és rájöttem jobb lenne újra megnézni mielőtt véleménytformálnék. Még ha alapjában véve talán igaz volt, tényleg reálisan hangzik, hogy volt benne egy kis csalás.
Hm, gondolj bele. Órákat, sőt heteket dolgozol az aranycsabdáddal és ennek ellenére olyan helyre rakod le ahol 100% az arany előfordulásásnak VALÓSZÍNŰSÉGE. Nem lenne jobb, ha azt mondhatnád, tudom, hogy van benne, és azt is, hogy hol. Utóbbi már csak azért is fontos, mert nem mindegy hol helyezed el a csabdádat. Mindenképpen oda kell tenni, ahol a vízfolyás hordaléklerakó fázisában van. Ezeket a helyeket pedig már biztosan könnyen megtalálod, hiszen sokat olvastál róla. Mekkora vízfolyamban próbáltad élesben? Esetleg ha megmondod a nevét, még talán tippet is tudnék adni, hogy hova tedd. A Sajónál is egészen jól kiszúrtam a hordaléklerakó helyeket, pedig otthonról találtam ki egy térkép alapján.
Fémből készíted? Hű, olyanról még nem hallottam. Olvastam már tetemekről és állat bőrökről, de fémről még soha. Az állatbőröket én is néztem, és akárhogyan számoltam, túl drága mulatság lett volna kisérleteznem velük. Több bőrművessel is beszéltem, és szerintük a bőr/prém nem bírná ki a vízben ázást. Furcsa. Pedig mintha egy dokumentum filmben már láttam volna birkabőrből készűlt csabdát. Ott egyszerűen belerakták a patakba, és ott hagyták. De nem vagyok benne biztos, régen láttam a filmet és igazából nem az aranymosásról szólt. Minden bizonnyal csak érdekességként mutatták.
A könyv címének és szerzőjének majd utánna nézek, mert könyvtárban található csak meg. Nem éppen egy mai köny szerintem kb. 35-40 éves lehet.
Hogy miért érdekel az aranymosás? Hát a kérdés nem rossz.
Még anno láttam a fókuszban (RTL klub-on) egy amolyan kissebb pannal dolgozó aranymosásos "minifilmet". Amit állítólag magyarországon vettek fel. Igazából azért volt nagyon érdekes mert egy kis patak öntési területén mosta a muki pannal, és amolyan minirögöket (néhány mm-eseket) talált. Na kérlek szépen amióta azt láttam azóta érdekel a téma (persze az esetleges siker esetén az anyagiak sem jönnének rosszul). Próbáltam megszerezni utólag azt a fókusz részt, de nem találtam sehol sem (neten próbálkoztam). Mondjuk így utólag úgy gondolom, hogy "kacsa" volt a hír, mert gyanússan lőszös-pocsolyás volt a helyszín (semmi kavics, esetleg szikla)
márpedig ilyen helyen nem igazán lehet nemhogy nagyobb aranyszemcséket, de még aranyport se találni (legalábbis az eddigi infók szerint amikhez hozzájutottam)!
Aranycsapdánál igazából a szövetlefektetéses "technikával" indultam el. Azóta már túlléptem rajta, és tiszta fémből próbálok készíteni, mivel ez sokkal tartósabb lenne.
Lapátpróbát nem csináltam mivel 100% a valószínűsége annak, hogy a kiszemelt vízfolyás aranyat tartalmaz. Azonban a kudarc mindig akkor ért, amikor a folyó fenekére próbáltam a tákolmányaimat elhelyezni (valamiért sose jött össze a dolog). Magyarán élesben még nem tudtam kipróbálni (sajnos!). Csak amolyan teszteket csináltam egy másik patakban, ahol ólomport kevertem homokkal és egy kis vasporral. Hát az eredmények nagyon furcsára sikeredtek! Az elmélet és a gyakorlat érdekessen ütik egymást. Ugyanis az ólom kb. 80 %-a visszamaradt míg homok szinte semmi se. Ez azért érdekes, mert a szerkentyűm elejére szereltem fel egy alkotmányt ami lassan adagolta a homok keveréket a szerkentyűmre. És ebben az adagolóban maradt vissza az ólómpor 80%-a (pedig nagyon erős sodrásban dolgoztam)! Hát nem vicces?
Kézdi László azokat a módszereket és eszközöket mutatja be képekben, amiket N. László könyvében is olvastál. Új információt nem igen fogsz benne találni.
Pontosan mi az általad említett 700 oldalas mű címe és ki a szerzője?
Aranycsapda? Jól hangzik. Saját fejlesztésed, vagy van ami alapján elindultál? Én is kerestem ilyesmit a neten, de nem sok sikerrel. Biztosan van ott arany ahova elhelyezted a csapdáidat? Lapátpróbát vagy valami hasonlót csináltál?
Mennyire mentem bele a támába?: Bár még kb 60-70 művet nem néztem végig a magyar szakirodalomból, de már angol honlapokat is olvastam. Ráadásul nem fejeztem be tisztességesen a magyar anyagok jegyzetelését sem. (Egyenlőre nem is fogom.) Szintén nézegettem spanyolul is. Összességébe véve, be kellene fejeznem a magyart, és nagyából átnéznem az amerikai szakkönyveket. Utóbbiból, persze nem az összeset, csak azokat amik érnek is valamit. Az amerikai könyvek legnagyobb problámái az áruk. Illetve a postái költség. Gyakran többe kerülne a szállítási díj mint maga a könyv. Még akkor is ha egyszerre több könyvet rendelnék. És ha mind ez nem lenne elég, állítólag az amerikai posta teljesen megbízhatatlan. Már pedig egy-egy ilyen rendelés a könyvek számától és a szállítás módjától függően százegynehány dollártól két-háromszáz dollárba is kerülne. Próbáltam már alternatívákat is nézni, mint például könyvtár, európai könyves boltok, de alig találtam valamit. Ipart? Azt nem mondanám. Eddig csak egyszer találtam aranyat, azt is a Pirenneusokban. Amint tehetem majd ismét visszamegyek, de pénzügyi korlátok és a jövőbeli munkahelyem miatt valószínűleg sokára lesz rá alkalmam.
Erről jut eszembe: Téged miért érdekel az aranymosás? Anyagi okokból, hobbiként vagy esetleg valami más?
Papaver:Kézdi László könyvében milyen technikákat mutat be (fényképen)?Érdemes szerinted megvennem? Kissé drága mulatságnak tartok 67 oldalért 4000 ft-ot kifizetni. Hidrodinamika? Hidrogeológia? Konkrétan igy nem kerestem rá a dolgokra, de némi fogalmam van róluk. Bár amiket olvastam könyveket, azok közül a legérdekessebbnek azt tartottam (természetessen az aranymosásról szólóakan kívül) amelyik a magyarországi fólyók hordalékszállítását írja le 700 oldalban. Ez a görgetett és lebegtetett hordalék fizikáján kívül sokmindenről szól, de amit a legfontosabbnak tartok hogy konkrét mérési eredményeket, grafikonokat tartalmaz. Honlapok közül azokat olvastam amelyekre rátaláltam az "aranymosás" kulcsszóval, és hasonszőrű társaival, külföldi honlapoknál inkább a videókra kerestem rá, és azokat töltögettem le, ill. nézegettem meg (akad köztük néhány érdekes technikát bemutató eszköz is [legalábbis szerintem]).
Aranymosással próbálkoztam-e? Érdekes kérdés, mi minősül aranymosásnak?
Én igazából amolyan homokcsapda készítésén dolgozom, illetve kísérletezem. Élesben is kipróbáltam őket, azonban még a folyóba való elhelyezésüknél kudarcot vallottam (sajnos). Ez meglehetősen elkedvtelenített, (de azért nem vette el a kedvem).
Papaver: Kézdi László művéhez(eihez) nem volt szerencsém, N. László könyvein "nőtem" fel (+ az interneten). Bár nem csak az aranymosásról szóló könyvekre öszpontosítottam, hanem minden más olyan művekre is, amik a folyókról szólnak
(pl.: folyók hordalékszállítására vonatkozóan, és amolyan általános földrajzára vonatkozóan stb). Valamint minden érdekel ami a folyó hordalékszállításától az arany beváltásáig történik (történhet).
Sol24! Akkor N. László és Kézdi László műveit olvastad, magyar nyelven igaz? A Sajónál amerikai szérkével (gold pan) próbálkoztunk. Utólag átbeszéltük a dolgokat, és arra jutottunk, hogy ettől az eredménytől függetlenűl, még lehet arany a Sajóban.
Mindenkinek: Jó lenne ha nem zuhanna ismét csipkerózsika állomba a topic. Nekem két dolog jutott ellene szembe. Az egyik, mit szolnátok, ha összegyűjtenénk, ki mire kiváncsi az aranymosás témájából. (pl.:felszerelés, szakirdalom, lelőhyelyek keresése stb. ) Aztán pedig, megkeresnénk és átbeszélnénk a válaszokat. A másik, talán érdemes lenne megpróbálni visszahívni azokat az embereket akik valaha is hozzászóltak a fórumhoz. (Ezt szívesen magamra vállalnám.)
Hmmm érdekes ez az aranykereső gép. Nem hittem volna, hogy kapni lehet olyan "fémkeresőt" amely képes aranyszemcsék érzékelésére.
Papaver: Igen, döntő többségében magyar szakirodalmat olvasgattam (legalábbis amihez hozzáfértem). Miután sajnos nem igazán boldogulok az idegen nyelvekel. Interneten a helyzetem valamivel könnyebb, mert van amolyan internet oldal fordító internetoldal, amellyel valamelyest lefordíthatom az angol nyelvű oldalakat. Igaz meglehetősen durván fordít, mégis azért nagyjából érthetővé teszi azokat.
Sol24: Mi mindent olvastál a témával kapcsolatban? "Csak" magyar(-rengeteg van belőle) vagy más nyelvű szakiradalmat is?
][CE: Örülök, hogy újra látlak. Sajnálom amiért nem jött össze a Sajó.
Mindenkinek: Jövőre a spanyolországi Navalgas-ban lesz a nemzetközi aranyászverseny. Ha valaki szeretne elmenni akkor kérem szóljon, mert lehet, hogy tudnék neki segíteni.
Berci_54321: Kérdezted, hogy létezik e külön aranydetektor. Igen, angolul Goldspear-nek hívják. Eggyaránt használható aranyrögök és finomszemcséjü hordalékarany kereséséhez is. Magyar forintban számolva az ára kb.: fél millió.
Érdekes, én pedig kinéztem a Sajóból hogy van benne arany, mivel aránylag durva hordalékot hordoz magával (márpedig ahol van durva hordalék ott kell hogy legyen némi aranypor is). Lapátpróbát csináltatok?
Egyébként sajnos én minden nagyobb folyótól távol lakok, de nyáron egy- két próbát mindenképpen megejtek majd, még ha minimum 100km-t is kell utaznom naponta.
Mindent a szent arany, ja akarom mondani a szent cél érdekében! :)
Sajnos fémkeresővel csak rögöket lehet keresni, esetleg egy-két centis mélységben kisebb aranydarabkákat. Persze vannak olyan fémdetektorok amelyeknél be lehet állítani azt, hogy csak az aranyat mutassa ki, de a "kritikus minimális méreten" ez nem változtat, sajna :)
Ha érdekel a téma van itt néhány videó a fémdetektoros keresésről:
Én néha benézek ide... :) Még valamikor tavasszal volt egy akciónk Papaverrel, a Sajóban mostuk a hordalékot. Volt szép vörös gránit, meg vasreszelék, más nem... ja de, horgászok :)))
Egy ideje én is érdeklődöm e téma iránt (kb. az elmúlt 5 év alatt mindent elolvastam, és minden videót megnéztem ami elérhető volt e témával kapcsolatban). Ha valaki még fellép erre a fórumra, akkor lécci irjatok!
