Köszönöm a gyors választ. Most már csak abban segíthetnél, hogy hol tudnék ennek utána nézni, hogy a közös képviselőnek megmutassam. Ugyanis nem hallgat ránk, mi pedig nem akarjuk,hogy a társasházi hitel bedőljön.Köszönöm mégegyszer.
Közös költség tartozás esetén hány hónap után lehet fizetési meghagyást kezdeményezni?Az SZMSZ-ben 3 hónap van, de közös képviselőnk szerint 3 hónap után csak jelzálog bejegyzést lehet kérni, fizetési meghagyás 6 után indítható el. Tudnátok ebben segíteni, hogy hol lehetne ennek utána nézni, mely jogszabály hanyadik paragrafusa. Már kerestem,de csak azt találtam, hogy 200.000 Ft alatti tartozásnál indítható el fizetési meghagyás, de hogy hány hónap után, az nem volt benne.És mi a helyzet azokkal akiknek 200.000 Ft felett van az elmaradásuk?
Másik kérdésem:
SZMSZ-ünkben késedelmes fizetés esetén a jegybanki alapkamat kétszeresét számolja fel a Társasház. Itt a fórumbank csak a jegybanki alapkamatot írtátok és hogy az is csak fizetési felszólítás után számítható fel. Mi felszólítás kiküldése nélkül is számoljuk, ha már csak 1 napot is késnek a fizetéssel.
A késedelmet követően, fizetési felszólítás után már kamat követelhető a lejárt követelésre.
A törvény két lehetőséget biztosít: egyik a 3 hónapnyi közös költség elmeradással rendelkező tulajdonostárs ingatlanára jelzálog jegyezhető be, és ez ismételhető.
A másik pedig a fizetési meghagyás a tartozás megfizetése érdekében.
A nem "bűnös" állatbarátok - a kedvenceik érdekében egyszer lemehetnek gyalog is az emeletről!
Mint írtam - mi is állattartó-szerető emberek vagyunk, így ha figyelmesen végig olvasod a kiírásunkat, akkor jó előre figyelmeztettünk mindenkit. Az eredményesség érdekében egyszer kellett ezt a "fegyvert" bevetnünk.
Biztos hatásos volt - hatásosabb mint egy bírói itélet - mert azóta ilyen probléma nem merült fel!!!
Az új társasházi törvényben nem változott, hogy a közös képviselő a lakók 10%-nak kérésére 15 napon belül köteles összehívni a lakógyűlést? Ha nem hívja össze az adott időn belül, 8 nap mulva az szb összehívhatja?
Tudomásom szerint nem vezették be az ügyészségi felügyeleti jogkört, alkotmányos aggályok miatt, pedig nem ártott volna. Igaz jó kis sóhivatal lenne ott.
A jegyzőkönyv kijavítást leht kérni, de ez se vezet sokra. Pontosan tudni kell miért oylan fontos ez a pontatlanság. Esetleg polgári epres úton lehet megpróbálni, ha megéri.
Segítséget szeretnék kérni. A közgyűlésünk jegyzőkönyve nagyon nem egyezik az elhangzott dolgokkal. Az új törvényben így szerepel: A jegyzőkönyv tartalmazza a tárgyalt napirendek összefoglalását;
Mikor tudjuk a jegyzőkönyvet hatálytalanná tetetni? Ehhez jogász vagy az ügyészség kell?
Egy jegyzőkönyvnek nem kell az elhangzottakat tartalmaznia?
Az alábbi - jogi megoldás is - tökéletes, csak költséges, és hosszan tartó...
Nálunk: 10 emelet, két lift, állandó kutya-szar és pisi a liftekben.
Nekünk is vannak állatkáink, így én mindent megértek, ha netán egy "baleset" becsúszik a liftbe... De hogy napi rendszerességgel?... Az a gazda felelőssége!!!
Nem vettünk fel állandó takarítót, nem csináltunk plusz költséget...
A probléma 3 éve megoldott!
A következő történt: immáron a sokadik nap sokadik ürülékét élvezve a liftekben, nekem is elborult az agyam: ezt nem lehet tovább bírni - a bűzt, a folyadékot stb...
Mivel nagyon állatbarát vagyok: Irtó nagy, színes betűkkel nyomtattam egy tace-pao-t:
" Tisztelet Tulajdonos Társ!
Tisztelettel kérem, hogy szeretett háziállatának szükségét időben rendezze, mert a lakótársak türelme elfogyott: ha Ön időben nem viszi "balesetmentesen" a kedvencét az erre kijelölt helyre, akkor kénytelenek vagyunk a kedvence ellen merényletet elkövetni...
3 nap próbaidő letelte után mindkét liftet minden nap hajnalban fehér borssal, és rendkívül erős darált paprikával szórunk be! Ha Ön szereti az állatkáját, akkor nem teszi ki ennek a nagyon kellemetlen procedúrának, s időben leviszi őt a szüksége elvégzésére.
Erre a három nap haladék!
Ha ezután bármilyen ürüléket találunk a liftekben, azonnal paprikázunk, borsozunk!!!
Kérjük, óvja meg kedvencét e drasztikus beavatkozástól, az ő és az Ön érdekében!!!
Állatbaráti köszönettel: a Lakók."
No, egyszer - kb az ötödik nap - kezdődött előlről.
Bors, paprika indult...
Ennek kb. 3 éve: azóta nem volt semmilyen jogi eljárás, senkit nem érdekel, hogy ki volt a "bűnös", de azóta a liftek makulátlanok...
Nem, nincs joga leállítani a liftet. Azzal persze zsarolhatja a házat, hogy - mivel ő a felelős a ház tisztaságáért - felvesz sok pénzért egy főállású takarítónőt, aki gyakorlatilag folyamatosan, azaz beavatkozásra készen várja, hogy lesz-e dolga. (Ha kiderül, kinek a kutyája okozza ezt, akkor a költségek mint a házirendet be nem tartót őt fogják terhelni - ezt végső soron polgári peres úton is lehet majd érvényesíteni vele szemben - vagy feltakarítja minden alkalommal a saját, illetve a kutyája "szemetét".) Ha a közös képviselő mégis a lift leállításhoz ragaszkodik, akkor össze lehet hívni a társasházi közgyűlést, és le lehet őt váltani az SZMSZ-ben meghatározottak szerint.
A társasház 10 emeletes , emeletenként 10 lakással.
A lakásokban kisgyerekes szülök,babakocsikkal, járókeretes idős emberek, szivbetegek, és egyébb okokból 10 emelet megmászására képtelen emberekkel.
Kb egy hónapja rendszeresen belepisilnek a liftekbe, hogy kutyus vagy ember nem bizonyitható. A közösképviselő szerint csak kutya lehet.
Sajnos nem tisztitják fel az elkövetök vagy a kutyus gazdája a szennyezést..
A közös képviselő megunta a dolgot és egy levelet fogalmazott meg a lakók felé és bedobta a lakók postaládájába.
A levél lényege, ha a kutya gazdája nem szünteti meg a problémát vagy a lakók nem deritik ki, hogy ki a probléma okozója, akkor a lifteket határozatlan időre leállítják.
Kérdésem van e joga a közösképviselőnek ebben az esetben leállitani a liftet.
A következőben kérném a segítségét: nem tudtunk társasházzá alakulni (68 lakás) mert az építtető az épület befejezése előtt itt hagyott minket, és rosszul mérette ki a lakások négyzetméterét. Azóta mindenki maga fejezte be a lakást, és beköltöztünk. Se tulajdoni lap,se használatba vételi engedély,se alapító okirat. Osztatlan közös tulajdonban vannak a lakások. Jelenleg 10 éve pereljük az építtetőt, mivel ő még egy lakást követel(a rosszul kimért négyzetméterek miatt)A legnagyobb bajunk az, hogy a lakóktól nem tudjuk beszedni a közös költséget, ugyanis tudják, hogy nincs következménye a "nemfizetésnek"(nem tudják ráterhelni semmire) most már ott tartunk ,hogy felélte a ház minden tartalékát, és ki fogják kapcsolni a villanyt a lépcsőházban. Kérdésem a következő:mit lehet tenni a nemfizető lakókkal?(hivatalos módon)? Előre is köszönöm.Kérem segítsenek, egyre kilátástalanabb a helyzetünk
A kételyeimet - sajnos - nem oszlatta el, és a megfogalmazás is hagy némi kívánnivalót maga után, de erről mi nem tehetünk... Hogy mi értelme volt... - no, erről meg pláne nem...:(
Igaz. Magyar Közlöny 2010. 102. szám LII számú törvény 35. § (4)
Hatályukat vesztett jogszabályok 35. § (4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 27/A. §-a.
"27/A. § (1) A társasház szerveinek, e szervek működésének törvényességi felügyeletét a z ügyészség a reá irányadó szabályok szerint látja el . Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat ."
"A rendelet a 2002/91 EK irányelv kötelezettsége miatt készült. Ebben szerepel az, hogy a tanúsítást az egész épületre kell elkészíteni, de megemlíti, hogy épületrészre (lakásra) is adható vélemény. Ennek részleteivel nem foglalkozik az Európai Uniós irányelv. A magyar kormányrendelet lakóházakra és ezen belül lakásokra elõírja a fogyasztási számlák alapján történõ tanúsítást. Ennek módszerérõl említést sem tesz. Újra oda jutottunk, hogy a fûtési költségosztásnak nincs jogi szabályozása Magyarországon. Ugyanakkor a kormányrendeletben elõírják a használatát."
Ez egy témába vágó, műszaki tanulmányból származó idézet...
A dolog innentől már nem a jog területe, de amennyire én tudom, ezek közgazdaságilag rövid távon is rentábilis konstrukciók, vagyis a felvvendő hitel fix(!) törlesztőrészlete kevesebb, mint az a megtakarítás, amit a ház a költségosztók felszereléséből származó megtakarítás következtében (merthogy mindenki a magáét fizeti, tehát érdekelve lesz az ésszerű fűtésben) realizál, tehát a havi számla még a hitellel együtt is kevesebb lesz, mint előtte. Ha a felajánlott konstrukció nem ilyen, akkor SEMMIKÉPPEN NE SZAVAZZÁK MEG, illetve beszéljék le a házat erről! (És persze ez utóbbi esetben már sokkal inkább lesz az ilyen kiadás rendkívüli, mint rendes, mert ugye plusz fizetési kötelzettséggel fog járni - de ismétlem, a társasházak többsége tudtommal a gyakorlatban olyan konstrukció keretében végezte el a beruházást, amivel rövid távon is jól, jobban járt.)
A 2003. évi CXXXIII.törvény a társasházakról c. nagyszerű jogalkotási bravúr 38§ (3) kimondja, hogy a rendes gazdálkodást meghaladó kiadásokról a tulajdonosok egésze dönt.
Akkor ez is hatályon kívül került, vagy csak "ottfelejtették" ?
"Kételyeidet sok szempontból osztom / ha jól értelmezlek/!"
Nem vitatkozva, pusztán elvi síkon: Ha egy társasházban 51% megszavazza - megszavaztatják (mert van ilyen) - akkor a 49% - aki vélhetően nem tudja vállalni a költségeket - akkor készülhet a hajléktalanításra? Szóval a magyar jogértelmezés szerint: a rendes gazdálkodás kategóriájába tartozik a költségosztók kötelező felszerelése egy olyan házban, ahol se nyílászáró cserét, sem külső szigetelést nem hajtanak végre, egyes lakások zárt ablakán is kidugja az ember a kisujját... s ezt még az állam is támogatja több mint 5 millióval házanként - a mi adónkból? Hát azért ez nem semmi... és továbbra sem értem - de biztos én vagyok a gyenge felfogású - vagy a jogalkotóknál mentek el otthonról...
Mondom: elvi síkon kérdezem ezeket, bírósági gyakorlatról én sem tudok, de ha az ilyen beruházásoknak vége, akkor csak az állam, és a lakók egy része jár jól... Ez sem elhanyagolható eredmény.
Természetesen köszönöm a választ, csak elmélkedem...
Értem én, hogy nem érted:) A beruházás önerős része ált. hitelből történik. A bankok "állítólag" a hitelfelvételhez 4/5-ös kgy.-i határozatot igényelnek, bár pl. az OTP a régi zv. szerinti 2/3- dal beéri. Hát persze! Nagy pénz kihelyezése és tuti megtérülés... Alapvetően a tházi hitelfelvétel miatt tartanám szükségesnek a nagy arányú többségi akaratot. mert annak viselésére az alábbi vonatkozik; 2003. évi CXXXIII.törvény a társasházakról 3.§(3) A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint.
Kételyeidet sok szempontból osztom / ha jól értelmezlek/!
A jog teli van olyan fogalmakkal, amiknek nincs egzakt meghatározása, ami azért van, mert a körülmények függvényében végtelen számú variáció lehetséges, és ezeket előre pontosan definiálni egyszerűen lehetetlen. Ilyen a rendes és a rendkívüli kiadások köre is, ahol akár egy több tízmilliós tatarozás is lehet az épület állagának megóvása érdekében szükséges, így "rendes" kiadás, és egy pár tízezer forintos kiadás is szükségtelen, mondjuk a normál izzók díszizzókra való, gazdaságilag felsleges és szükségtelen lecserélése.
