Panel lakas, konyha, hosszu ideje zorgott a C6-os 6A-es megszakito, ha a vizforralot bekapcsoltuk. A forralo 2000-2400W-os cetli szerint, megmerve 9A korul vesz fel, tehat stimmel. Erre a korre van kotve egy hutoszekreny, papir szerint 90W a fogyasztas, szagelszivo 160W, plusz konyhaszekreny spotlampasor 60W. Osszesen 310W a forralo nelkul.
Kerdes: siman kicserelhetem a kismegszakitot 6Aesrol mondjuk 10A-esre, vagy van valami korlatozas, vagy utkozik-e akadalyba?
Azert kerdezem, mert ha 10A a megszakito kapacitasa, akkor a masik harom kisebb fogyaszto meghibasodasa eseten a tul nagy megszakito mar lehet, hogy nem fog vedelmet nyujtani. Ez csak a sajat spekulaciom, de lehet, hogy tevedek, mert nem vagyok villanyszerelo.
"nem körbe dobozolnám, csak fognék egy merev (körbe lehajtott élű) szerelőlapot,"
Ha ez nem egy zárt szekrény, csak egy üreg egy falban, akkor NAGYON más előírások vonatkoznak rád. Pl effajta üregben tudtommal minden egyes szerelvény csak burkolt/dobozolt, "falon kívüli" kivitelű lehet és közöttük nem mehetnek egyszerű vezetékek, csak védőcsőben, vagy kettős szigetelésű kábelek.
Köszi hogy írtál, tetszik az ötlet, én is valami ilyesmire gondoltam, már csak annyit szeretnék egyszerűsíteni a dolgon, hogy nem körbe dobozolnám, csak fognék egy merev (körbe lehajtott élű) szerelőlapot, azt rögzíteném tiplikkel a téglafalhoz, azon támaszkodna minden ami a "szekrényben" van, természetesen minden szükséges helyen földelve a lemezhez és a lemez a PE-csomóponthoz. Ugyanaz lenne, mint az ipari csatornás szekrények belseje, fésűs csatornákkal, csak épp vasdoboz nélkül.
-- Itt a következő kérdés, szerelőlapból az iparban látok festettet és horganyzottat egyaránt; lakásnál van erre valami megkötés? --
Ja és azt például nem tudom, ilyen alapvetően vezető anyagú szerkezetnél fontos-e hogy burokszerű legyen (kellenek-e oldalak meg fém ajtó is rá, ha az alaplap, ami kézzel elérhető, fémből van). Így, mivel a tudományos hátterét nem ismerem, ezért gondoltam hogy átolvasom a szabványt és valahogy kihámozom azokat a szempontokat, amik kellenek a biztonságos kivitelezéshez és betartom amit ott írnak. De ez így még jobb (és nagyon hálás vagyok érte!) hogy segítetek ilyen gyakorlatias ötletekkel is.
Aekis, Neked is köszi hogy írtál, egyébként az üvegszálas szekrény is megoldható lenne, csináltam már hasonlót (ott is sokmindennel vigyázni kell, aki ilyenbe kezdene, írjon nyugodtan, szívesen elmondom a fontos infókat). Ugyanakkor jelen esetben műanyag helyett fa lenne az az anyag, ami "szigetelőként" (vagy legalábbis nem vezetőként) és egyúttal akár éghetőként ott lenne a szekrény közelében, így az arra vonatkozó szabályokat is jó lenne tudnom. Gondolom valami távolság van megadva, amit be kell tartani a vezetőképes anyagoktól. Jól gondolom?
Egyébként legjobb lenne ha a szekrény belsejéig nem is kellene bedugnom a fadoboz oldalait (úgyis vakolt, festett téglafal veszi körül), csak az elejére tennék egy fakeretet, zsanérokat és rá egy ízléses kétszárnyú ajtót, akár szellőzőráccsal, ventilátorral, szűrővel, vagy amit előírnak. Ez így megfelelő lehet?
Itt olyasmire kell gondolni, hogy ha az akár 10 kg súlyú síneket lemezcsavarral akarod rögzíteni, akkor az a lemez (=a doboz hátfala) ne 0,00001 mm vastagságú legyen, mert abból kiszakad. És egy, az évek alatt átrozsdsádodó vaslemez csak egy ideig tartja magában a lemezcsavar, ezért a tartó hátfal rozsdamentes anyagú (pl alumínium) legyen és a csavarok is VALÓBAN horganyzottak, vagy rozsdamentes anyagúak legyenek.
Csinálsz egy zárt fém szekrényt tetszés szerinti méretben és
telerakod jó hosszú kalapsínekkel. A szekrény dobozát és ajtaját leföldeled. A kalapsínek alatt szerintem legyen pár távtartó (pl 1-2 db 8-as anya) a vezetékek számára. A felelősség a tied (pl ha az egyik kalapsín leesik a hátlapról és ez zárlatokat, valamint néhány drága háztartási készülék tönkremenetelét okozza).
Oké, akkor rosszul kérdeztem. A lényeg hogy a falamon van egy 104x118 cm-es nyílás, kb. 14 cm mély (tehát nem szabványméret, ez leginkább a kis mélység miatt zavaró), ide szeretnék összeállítani valamit, ami rendezőszekrényként funkcionál, olyan anyagokból, olyan felépítéssel ami a szabvány előírásait a maga egyedi módján de valahogy teljesíti. Minősíttetni nem kell, semmilyen hatósági átvételi követelmény nincs (meglévő, lakott ház), csak fizikailag legyen jó. Egy ilyennek az előállításához kell kb. 5.000 Ft-nyi anyag + a saját munkám, nem véletlenül nem szeretnék százezreket kifizetni sem "tervezésért" (ami ilyen átlagos lakásoknál tulajdonképpen CtrlC-CtrlV, potyapénz egy tervezőnek - kivéve ha tényleg pontosan azt csinálja, amit most nekem kell, hogy minden helyi szempontot figyelembe vesz, nem csak összehajigálja a "szokásos sémákból" és a végén kétszer akkora lesz mint ami tisztán műszaki indokokkal szükséges lenne), sem a bolti műanyag szekrényt nem szeretném, mert egyrészt kb. 8 modulosat kapni ennyi pénzért, ide meg ha ügyes vagyok, befér 120 modul (tetszőleges elrendezésben és osztásokkal, ami már most is fontos szempont a gyakran nem modul-méretű okosházas eszközök miatt), csatornákkal, mindennel (nyilván az anyagárban most csak az üreset az üressel hasonlítottam össze, bár ez sem teljesen igaz, mert pl. kábelcsatorna is tonnaszám van fillérekért bontottan). Másrészt rondák is ezek a műanyag szekrények, nem valók lakásba, nem véletlenül burkolták be régen is valami ízlésesebb fa szekrénybe (ettől még nem lesz tűzveszélyes, ha a szigetelések, távolságok, hűtés, szellőzés stb rendben vannak). Harmadrészt az említett bolti szekrények önmagukban is elég vastagok + előtte még a szekrényajtó (bár ebben szívesen meghallgatnék javaslatokat, hátha valamelyik gyártónak van olyan szekrénye, ami "bútorba befaragható", belülről is korlátlanul variálható és az ajtóról a felhasználó gondoskodhat).
Ja és 3/b szempont, hogy a "szekrény a szekrényben" megoldás az egymásra/ide-oda nyíló ajtók miatt sem túl praktikus. Szóval arra jutottam, hogy legjobb ha az ember otthon csinál egy követelményeknek megfelelő szekrényt és ha valamikor (10-20 év múlva) kitalálják a villanynál is ezt a "kényszer-szabványosítást" meglévő lakásoknál, úgy mint most a gáznál, akkor még mindig lehet minősíttetni (ez mai áron sem drágább mint maga a szekrény, egy nagyobb méretű esetén), illetőleg addig még kitalálhatnak számtalan kifogást a ma teljesen szabványos, szériában minősített bolti szekrények ellen is (mert ugye a piacot meg ez mozgatja). Szóval légyszi, akinek van ilyen szekrény-szabványa, az legalább a számát mondja meg, de ha még esetleg bele is pillanthatnék (csak olvasásra), azért nem lennék hálátlan ;) Köszi szépen!
...Meg ha esetleg van olyan szabvány, ami egyedi méretű (tehát csak házilag összerakható) rendezőszekrényekhez ad némi útmutatást, azt is szívesen elolvasnám. Köszi szépen!
Egy dologban még segítsetek légyszi: melyik (hányas számú) szabványban vannak konkrétumok (vagy bármilyen felhasználási példa) műanyag kábelcsatornákra? A címekről már láttam egy listát, de abból számomra nem derült ki, melyikben keressem.
- Hány (m)W-os izzó az ami már elegendő irányfénynek ("glimmnek") egy kapcsolóba, de még nem zavar elalváskor (pl. hálószobában).
- 12V-os, "bedugós" (nem kilógó lábú) rizsszemizzót még csak-csak találok neten, de hozzá való foglalatot nem. Azt hol keressek?
- Nullánál már tisztáztuk hogy be kell vinnem szálanként a szekrénybe mert mérni kell tudni rajtuk külön-külön. Csak azt nem tudtam még meg, hogy ugyanezen okból kell-e feltétlen a földelés is szálanként bevíve a szekrénybe (túl azon, hogy kinézetre szerintem is jobb lenne, csak nem biztos hogy befér).
- Parapet csatornához ugye nem kötelező a márkán belüli, hozzá ajánlott típusú kötődobozt tenni, mint maga a csatorna? Tehát mondjuk sima (villanyszerelőbolti) kötődobozokat is tehetek közvetlenül a csatorna alá/mellé/rá, biztos rögzítéssel, egy felületükön érintkezzenek, ott lukasszam ki mindkettőt, sorjázzam le őket és dugjam át a vezetékeket, ebbe így már nem köthetnek bele?
Ez volt a jó a szocializmusban, a vállalatok lejelentették, és kész. :D
A kábelről jut eszembe, mikor bejött a polietilén, akkor nem volt normális technológia, és öntöttvas karmantyús tekercselt papír szigeteléshelyreállítós kötéseket készítettek, amelyeket egy külön füzetben vezettek, hogy majd, ha lesz normális módszer, akkor átszerelik. Aztán a legközelebbi szervezeti egység változásnál ezt a füzetet elfelejtették kettéosztani. Az új vezető nem is tudta, hogy kéne ilyen füzetnek lennie, nyugodt lelkiismerettel mondta, hogy a területén ilyen probléma nincs. 3 év múlva egy beszélgetés során rájött, hogy mi a helyzet. De hát akkor már nem akarta bevallani, hogy izé... :D
A földelőszonda megkeresése és/vagy új telepítése.
2.
A zöldsárga PE vezetékek rendszer kiépítése és a földelő szondára kötése.
Gondosan ügyelve rá, hogy minden ami kell bele legyen vonva a zöldsárga körbe!!! >> EPH kiépítése
(a készülékek földelőpontjai, a fürdőkád, a nagy fém cuccok/csövek, stb. stb.)
Továbbá, hogy a PE és az N vezeték között ne legyen sehol vezetékes kapcsolat.
3.
Az L és N vezetékek FI relével védése RÖGTÖN az óra után, mielőtt még BÁRMI más áramkör "áramot kaphatna".
4.
Aztán ekkor el kell dönteni, hogy TT vagy TN rendszer van a szolgáltatónál.
HA éppenséggel....
4/a.
TT rendszer van a szolgáltatónál, akkor kész is van a rendrakás.
A testzárlat ellen TÖKÉLETESEN véd majd a FI relé a rendszer legelején.
Akár csak gyengécske földelés esetén is...
Hisz, már egy CSAK 48 Volt/30mA=1600 Ohmos védőföld is biztonságos szinten működteti a FI relét :-)
Márpedig egy normális jóval 100 Ohm alatti földelő szondát csinálni nem nagy kihívás. Amivel pl. 30 Ohm esetén már csak 9 Volt marad az érintési feszültség, ami még a fürdőkádbán ázva is biztonságos, mivel max a FI relé kioldásáig hathat, ami csak 2 század másodperc.
4/b.
TN rendszer van a szolgáltatónál, akkor az kishazánkban (tudtommal) csakis TN-C lehet az utcán.
A házban viszont ekkor már TN-S rendszer kell a fogyasztóknak! (ez a normál eset).
E miatt LÉGKÉSŐBB a FI relé előtt meg kell oldani a TN-C >> TN-S váltást azaz a TN-C-S kialalakítását.
HA odáig ez MÉG NEM történt meg, tehát csak L és N vezeték érkezik a mérő mögül.
----
Kibicként azt gondolom, hogy ez így jó és ezzel "mérőhely szabványosítás" nélkül is biztonságossá tehető a ház villamos rendszere.
A trükk a FI relében és a megfelelő EPH rendszer kiépítésében van.
Az, hogy a plombált cucc micsoda ezért érdktlen... maradhat, ahogy van.
CSAK arra kell ügyelni, hogy plomb amögül érkező drótokhoz vajon
Én már többször állást foglaltam, hogy ebben az országban a kisfeszültségű közcélú villamos hálózatokon TN rendszert kell alkalmazni, mert már a nyolcvanasok elején azt mondták, hogy kész az áttérés (ELMŰ kivételével). De van, aki állítja, hogy még mindig vannak TT-s körzetek. Így hát először azt kéne tudni, hogy "ott" mi a hivatalos álláspont. TT-nél egyszerűbb lenne a helyzet.
Előttem nem tiszta a levágás írott mikéntje, akkor most vezetéket is kell cserélni?
Ha belül burkolva van, akkor mondjuk csatorna, az pont olyan, mint a lerobbant ház. Vagy kint körbe vésni, ha kint lerobbant a külső, akkor mindegy. Persze, ezekhez jár már elosztótábla csere is.
