Elírtam...nem "érdem" hogy 5-ször műtötték a térdem. Igaz,hogy mindenről én tehetek,de csak azért mert mindent elhisztek nekem. Messziről jött ember azt mond amit akar:-)
Visszatérve a porchoz.Amit nem használunk az elrozsdásodik.Sokkal rosszabb a passzivitás a térdnek.Elporlik a porc .Nincs kenése.Terhelni kell persze módjával.Porcerősítő,kerékpár,úszás és futás.Nekem azt mondta a doki,hogy fussak csak (jobb térdem van porckopás) és szedjem a porcerősítőt.És szerinte vagy megáll a kopás,vagy nagyon lassan kopik tovább.Nyilván a dinamikus sport (labdajátékok) nem igazán használnak térdnek.De ki tud neki ellenállni.Nekem már erre a kis időre mindegy.Mire vigyázzak még?Tartós tejet már nem veszek,de ezt lehet már írtam.
Az igaz,hogy a szélsőséges sport (55km) az tuti az nem tesz jót a térdnek,főleg az aszfalt .Nekem attól lett porclágyulásom,hogy túlerőltettem,minden nap futás, tenisz ,és ráadásul sakk is.
Azt mondják 1,5 év amikor tuti 100%-ig beépül a szalag. Nekem addig kell viselnem a térvédőt. Természetesen csak futáshoz.Kicsit vitatkoznék veled a porckopást illetően,hogy gyorsítja a kopást a futás. Sok olyan térdessel találkoztam a gyógytornán akik erős kopással voltak ott. És futottak is a gyógytornán.A legrosszabb a semmitevés.Attól aztán annyi a porcnak.Pont az intenzív mozgás,futás pumpálja a porcra a kenőanyagot.Sőt látod porclágyulásra sem azt mondja a doki,hogy ágyban párnak közt feküdni kell.
Meniscus repedés az nem forr össze.Nem lehet,hogy neked is porclágyulásod van? Nekem is az van,és szintén a lépcsőzés lefelé volt gond.Nekem is be van dagadva egy kissé. Nyilallást érzel? Ki tudod tapintani a fájdalmat?Azt javasolta nekem a doki,hogy szedjek porcerősítőt,és napjában minél többször húzzam a sarkam a fenekemig legalább 40 mp-ig. Lehet fekve is.Nem szabad guggolni amíg el nem múlik kb. 2-3 hónap.Próbáld ki te is,utána jobb a térdednek azonnal.Ma futottam 8 kilométert 40 perc alatt.
Májusban szaladtam egy szupermaratonon ( 55 km -nél megálltam ) utána 4 napig nem voltam jo semmire, de a 8-napon mar laza kocogas ment. Következő héten már 8 km szaladtam , de megfájdúlt a térdem , lépni alig tudtam . Egy hét pihi utan ujra futottam , 7 km újra bedagadt .
holnap megvizsgál az oszt vez főorvos, ott valószinűleg megint lesz egy kis ordibálás, utána szerintem rohanok pestre a sebészhez, hogy mielőbb műtsön meg és vissza ide rendbejönni
gyógytornász hölgy, aki nagyon aranyos, mondta, igy nincs értelme ezt folytatni, egy gyors műtét és ha rendesen meg van csinálva, akkor két hónap sem kell és rendbe jövök
hol hajlik a lábam, hol nem, akadozik, szorul az izület, akármi...
már baromira elegem van...
ha ez sem jön be valamiért, utána jöhet a hires T.A.! oda fogok menni, de ha ott is gubanc lesz, akkor pompomnak annyi :))
Én sem értek magammal egyet:) Mármint ami a focit illeti. Igazad van, túlságosan szeretem, hogy elfogadjam, hogy nem játszhatok többet 33 évesen (31 és fél óta, egész pontosan).
A térdnek bírnia kell, ha rendben van. Az öreguras focit nehéz elképzelnem, mert pont az a típus voltam, akinek nem volt elveszett labda vagy pihenés a pályán, az elsőtől az utolsó percig hajtottam, csúsztam, stb. De most majd én leszek, aki elöl áll előretolt csatárként vagy középpályán osztogatok, de nem igazán védekezek. Vagyis: próbálom elkerülni az ütközéseket. Persze a szakadás egy teljesen ártalmatlan helyzetben történt, így tudom, hogy semmi garancia nincs rá, hogy ne forduljon elő újra. Nem tudom, úgy érzem, hogy meg kell próbálnom, legalább egy kicsit. Szerencsére jó a társaság, tudják, hogy tőlem nem sokan küzdöttek jobban, így megértik majd, hogy most én leszek a "lusta" a pályán, aki helyett futni kell:) Mondhatjuk úgy is, hogy majdnem minden ilyen meccsen még egy ember helyett futottam, most majd valaki más fut helyettem:)
Komolyabbra fordítva: nem ajánlott a foci. Mindenki kockáztat, aki ilyen térddel visszamegy. Én nem szeretném még egyszer átélni azt, amivel ez jár, nem beszélve a táppénzről. És úgy néz ki, hogy mégis visszamegyek. Az orvosom pont a múltkor kérdezte, hogy miért nem járok focizni, mi van velem, csak nincs valami gond a térdemmel? Nincs, csak lelkileg van gond: félek:) Az pedig nem jó előjel:)
Futás szerintem a térd állapotától függ. Ha aránylag rendben van, akkor szabad és kell is! Mit értek aránylag rendben van alatt? Elsősorban szerintem a porcok állapota. Nagy mértékű kopás esetén biztos, hogy a futás gyorsít a kopáson. Ennek engedélyezése vagy tiltása a sebész feladata, amennyiben valóban ért a sportokhoz. A megfelelő talaj és cipő mindenkinek nagyon fontos!
Ellenben hetente eljárok... focizni... (csak másodjára voltam). Sajnálom, nem bírom ki, a doki nyilván nem tud róla :D. (Amúgy a futást sem engedi nekem.) Szóval lányokkal rúgjuk a bőrt. Én rögzítőben tolom, de baromi kényelmetlen, és sztem nem is tart rendesen. És a kontaktusokba nem megyek bele, így hagy némi kívánnivalót maga után a játékom. Elég rizikós, tudom, folyton ott lebeg a szemem előtt, hogy mi lesz, ha mégis történik valami, de egyelőre nem volt semmi szerencsére.
Idén voltam 3 napot snowboardozni is - már 15 éve, hogy elkezdtem, úgyhogy van némi rutinom, ezt tuti nem kezdeném a nulláról műtét után.
Főleg az amatőr focinál, fallabdánál síelésnél, ahol nem is kapja meg a láb izomzata a speciális terhelést minden nap, ezért is nagyobb a sérülés előfordulása.
Profi sportolók a napi két edzésen kapott speciális terhelésnek köszönhetően olyan az adott sportághoz speciális izomzatot szereznek ami csökkenti az ízületi terhelést.
Miután a profi sportolóknak a láb munkaeszköz, és a megélhetésük múlik rajta, így ők elmennek a végletekig még akkor is ha pontosan tudják, hogy a karrier végére az izületek tropára mennek és ezzel fognak együtt élni.
A helyzetet színesíti, hogy léteznek speciális műtéti eljárások ami lerövidíti a felépülést, de ők is tudják, hogy évek múlva ismét műtét mert ezek a műtétek eredménye időkorlátos. Ezeket normál embereknél nem végzik, mert ott a végleges helyreállítás a protokol.
Rendszeresen láthatunk profi sportolót, keresztszalag szakadás (pótlás) után 5-6 hónappal teljes intenzitással meccset játszani:)
Jézusom. Anno 2 évig kéziztem, térdvédő nélkül senkit nem engedett pályára az edző, így is rengetek volt a sérülés. Én szerencsére csak az arcomon sérültem, mert beálló voltam, mindig monoklikkal mentem haza edzésről, meccsről :-))
visszament, rásérült, megint műtét, összerakták, de állandóan viselnie kell valamit, még éjszaka sem veheti le a térdéről, nem csak most, hanem mindig rajta kell majd legyen ezután úgy szétment a térde /valami rögzitő akármi /
A focival az a baj, hogy sok benne a hirtelen irányváltás, befékezés, ami az egészséges térdnek is ellensége, nemhogy egy olyannak, ami már valahaműtve volt :-(
Igen, részben az én saram, ha elhúzódik (meg eleve én nem akartam azonnali műtétet). A kanyont viszont semmiért nem adnám, jaj, olyan gyönyörű volt!! :-))
Sziasztok!!Olvasom mindig kivel mi történik és hogy ki hogy halad a felépülésben,nem gondoltam volna hogy ilyen sokan szemvednek ettől,ma volt az ötödik gyogytornám nagyon jol megy,legalább is ugy érzem!!Elkeztem szobabiciklizni de csak üresben tudom tekerni az 1es fokozat már nem megy de nem is akarom eröltetni egyenlöre!!Egyik ismerösöm aki tull van 2térdmütéten már évek óta indul az extrem men sportokon,futás úszás biciklizés és ott nem kevés kilómétert tesznek meg,nem adta fel a mozgást,persze ezt mindenkinek megának kell eldönteni!!Jobbulást mindenkinek!!!
Én az adott mértékű térdsérülésre reagáltam, mert megítélésem szerint még egy sikeres rehabilitáció után is kockázatos a futás. Nyilván nincsenek információim arról, hogy ő mit ért futás alatt, mert az egyedi és relatív.
Egy jó talajon, speciális cipőben végzett 2-3km kocogással egyet tudok érteni.
Kíváncsi leszek milyen lesz a véleményed az "öreguras" fociról. Láttam, hogy neked ez a sport sokat jelent és teljesen elfogadható, hogy próbálsz megoldást keresni, hogy a kedvenc tevékenységedet tovább folytasd. Szerintem az „öreguras foci” nehezen kivitelezhető, mert ott a pályán mindenkit elfog a hév és legtöbbször az ismételt sérülés egyébként is egy ártatlan mozdulat (elfordulás, leérkezés stb.) során következik be.
A kontakt sport besorolás is relatív, mert az erősen ebbe a kategóriába sorolt hokiban elvétve találkoztam komolyabb ízületi sérüléssel:)
Nekem évek kellettek ahhoz, hogy elfogadjam a tényt, hogy a kedvenc sportjaimon változtassak. Mikor már több volt a rehabilitációban töltött idő egy-egy sérülés után, mint a sport élmény faktor az adott sportban, akkor szép lassan beláttam. Persze a versenysport befejezése után meghallgattam az orvosok bölcs tanácsait, ( úszás, bringa stb.), de valahogy nem tudtam ezeket még fejben sem megszeretni gyakorlatban meg pláne.
Ma sem gondolom, hogy a görkori érdekesebb mint a hoki vagy a síelés, vagy a fallabda, de a tények makacs dolgok. A bringát a végére egész megkedveltem, az úszásnak meg betudom a merülést:))
Pedig futni jó és szabad is és kell is! DE: megfelelő talajon, megfelelő sportcipőben (futócipőben), megfelelő bemelegítéssel, levezetéssel. Mondjuk, ezekre különben is oda kell figyelni, de térdsérülés után kimondottan.
Úszás, kerékpározás, futás -> nagyon jó mind!
Nem mehet el sakkozónak:) A kontakt sportok valóban nem ajánlottak, de azok eleve nem ajánlottak, mivel azokban lehet leginkább lesérülni is:) öregfiús foci lehet, de visszafogva, óvatosan tenisz is (nem kontakt, tudom), de kézilabda, fallabda, síelés szerintem felejtős, sajnos:( Egyszerűen nem éri meg...
