Vegyünk egy ismertebb példát, Van Gogh nevét. Noha ő Vincent van Gogh teljes néven, ha keresztnév nélkül emlegetjük, nem *van Gogh, hanem Van Gogh alakban írjuk a nevét. Ugyanígy De Morgan is nagybetűs. Természetesen ha a nevéhez összetételi tagot kapcsolunk, ez a nagybetű megmarad: De Morgan-azonosság. De ez a nagybetű nem az egész elnevezésnek szól, hiszen az nem tulajdonnév, l. pl. négyszín-tétel. Két megjegyzés azért még szükséges ehhez, hátulról török előre: 1. A négyszín-tétel vs. négyszíntétel kérdése nem egyértelmű, hiszen a mozgószabály alól kivételt látszanak képezni az ilyenek: egyistenhit, többpártrendszer stb. Hogy a kivételek körének hol húzódik a határa, rejtély. 2. A Van Goghra vonatkozó érveléssel lehet, hogy ellentéteset fogad el a leendő, tehát 12. kiadású A magyar helyesírás szabályai, így akkor annak hatályba lépésétől kezdve: van Gogh, de Morgan, de Morgan-azonosság. Ez azonban egyelőre a jövő zenéje. Jelen pillanatban a helyesírási szabályzatban nincs kodifikálva a kérdés, az úzus nevenként változó. Én most az Osiris Helyesírás álláspontját ismertettem (ahogy a négyszín-tétel kötőjelénél is ahhoz az állásponthoz ragaszkodtam).
Sziasztok! Kérdésem most épp ez: az Augustus de Morganről elnevezett matematikai formulák neve: De Morgan-azonosság vagy de Morgan-azonosság? Jól gondolom, hogy mivel ez a neve a dolognak, nagybetűvel kezdjük, annak ellenére, hogy a fickó nevében eredetileg kisbetűs a de?
A KissLajosban nincs benne (mi így szoktum emlegetni). San Franciscoról azt lehet tudni, hogy már 1590-ben emlegetik, bár akkor még nem volt város.
Számomra az a legerősebb érv, hogy az angolban nem szerepel az of, és ez a térképészeket arra indította, hogy ne tegyék bele az -i-t. Ez a részükről logikus lépés, különösden, ha ezzel még a két kötőjelet is el tudják kerülni.
Hm. Ezek szerint mégis jó a Szt. B.-hágó analógiád, sőt ezen az alapon a Szent Ferenc-öböl lehetne az adekvát fordítás. Csakhogy ez esetben nem tudnánk San Francisco városára asszociálni. Ez viszont azt jelenti, hogy végülis igazuk van a kartográfusoknak, a legjobb még mindig a San Francisco-öböl írásmód.
Könnyen lehet, hogy elhamarkodottan nyilvánítottam véleményt. Te talán a FöNESZ (így rövidítik?) alapján könnyebben dűlőre tudsz jutni e kérdésben, nekem sajnos nincs meg.
Egyébként a Trieszti-öböl angolul Gulf of Triest, németül Golf von Triest, tehát a Trieszti-öboöl ebben a formában ugyanúgy tükörfordítás, mint a San Francisco-öböl (Bay San Francisco, ohne of, von)
És mi a helyzet a San Pablo öböllel? (Ez ugyanannak az öbölnek két része.) Úgy tűnik, hogy a vidék a Golden Gate környékén alapított Assisi Szent Ferenc kolostorról kapta a nevét (a megyét is San Francisconak hívják).
A Szent Bernát-hágó nem jó analógia, a hágó ugyanis a középkorban alapított Szent Bernát zarándokházról kapta a nevét, s nem egy Sankt Bernhard vagy (San Bernardo) nevű városról.* Ez esetben a név lefordítása szokásos s ezért indokolt. A San Franciscói-öböl viszont, fölteszem, San Francisco városáról kapta a nevét (vö. Trieszti etc. öböl), márpedig S. F. város nevét nem szoktuk *Szent Ferenc-ként magyarítani. Végülis persze a térképészek határozzák meg, hogy mit és hogyan írnak a térképre, de talán meg lehetne győzni őket arról, hogy a legkisebb rossz a "San Franciscói-öböl" írásmód lenne.
Hát, lehet, hogy ez a rondaséág az ok, de talán az is közrejátszik, hogy angolul San Francisco bay-nak hívják. A Golden Gate-től északra van a San Pablo bay, délre a San Francisco bay. Ez inkább azt sugallja, hogy Szent Pál öböl és Szent Ferenc öböl lenne az igazi, a Szent Bernát-hágó analógiájára.
A magyar helyesírási normának van három alapelve: az ejtés szerinti írás, a szóelemző írás (azaz, amelyik figyelembe veszi a szavak morfológiai kialakulását) és a hagyományos írás. Az első két elv szerint az, amit írsz, képtelenség. A harmadik viszont gumiszabály.
Még egy dolog: a szakmáknak lehetőségük van arra, hogy a köznyelvi normától eltérően szabályozzák a helyesírást, és meg is teszik ezt. Az más kérdés, hogy a köznyelvi normának milyen mértékben kell ezt figyelembe venni. Szerintem nem kellene, de nem vagyok abban a helyzetben, hogy a véleményem számítson.
Végül, ez a dolog a számomra nem teljesen világos. Nem elírás, sajtóhiba van ebben az esetben? Tudjuk, hogy a sajtóhiba a normában más, mint másfajta szövegkörnyezetben (l. zsíros kenyér, vajas kenyér), viszont elvi változtatások nélkül korrigálható.
No de itt alapvető probléma van: van egy olyan szó hogy [szanfransziszkói öböl] Ezt úgy kell írni, hogy Sanf Francisco-öböl. Illetve a) sehogy sem lehet leírni b) nem ezt a szót írjuk le c) a magyar helyesírásban példátlanul egy kiejtett szótagot nem írunk le
Többé-kevésbé ez mutatja, hogy milyen nehéz normát alkotni. A helyesírási norma, csak úgy, mint minden hasonló rögzítmény kénytelen különféle csoportok szempontjait egyesíteni, így az, ami leírható, csak kompromisszum eredménye lehet. A kompromisszumok elfogadhatósága aszonban időfüggő, változó.
Akkor is közös a felelősség (van a kéttagúak kötőjelezése szabály, meg az -öböl és hasonlók kötőjelezése szabály, így a földrajztudósok nem tehettek más, minthogy meghamisítsák a nyelvet, ez így tök jó.)
A földrajzi nevek kérdésében nem a helyesírási szótárak készítői, még csak nem is a helyesírászok kompetensek, hanem a térképészek, különös tekintettel a Földrajzinév-bizottságra. Ők így mérlegeltek (a fenti, akarom mondani lenti okokból), mi ezt csak tudomásul tudjuk venni.
Igazi tudományos válasz. Tehát, mivel a San Franciscói öblöt csak rondán lehet leírni, ezért nem írjuk le sehogy, illetve a nyelvvel ellentétben hamis szótárakat gyártunk, nem létező, ámde szép szavakkal.
Lehet, hogy csak egyszerű neobarbár jelenséggel állunk szemben, vö. bolognai folyamat helyett Bologna-folyamatról beszél a többség (26900 gugli találat, kontra 14000 találat a bolognai folyamatra).
Nekem ebben az egészben az a fura, hogy miért nem San Franciscói öböl, vagyis miért marad el a végéről az i? A Fűzfői/Trieszti/Nápolyi/Mexikói öblöt se mondjuk Fűzfő/Trieszt/Nápoly/Mexikó öbölnek.
