Visszaolvastam benneteket, de sajnos nem találtam, amit szerettem volna.
A problémám a következő: Szeretnék egy kisebb kályhát a garázsba, és azt szeretném megtudni, hogy a kályhát milyen messzire lehet elvinni a kéménytől. Ezen a távolságon a mennyezet alatt vezetném el a füstcsövet.
hja, az internetet is szabálytalanul köttettem, mert egyedül nem tudta volna megcsinálni a szaki: a betonoszlopra már tilos egyedül másznia, csak társsal, létráról.
mondanom se kell, hogy az egész művelet semmi rizikóval nem jár, csak a hülye eu miatt van. na, de megszavaztátok, kellett nektek!! 2 perc volt az oszlopbekötés. pssssszt!
Ha minden munkavédelmi előírást betartanánk nem lehetne dolgozni PL: két méternél magasabb létrát nem is lehetne használni alpinista vizsga nélkül mert 2méternél magasabb helyen már kötelező a biztosíó felszerelés amit egy vizsgázott ipari alpinistának kéne felszerelni mivel biztosító szerelés nélkük csak Ő mehet ilyen szédítő magasra.
- a felső ellenőrzési lehetőséget a kitorkollásnál kell biztosítani, úgy, hogy a biztonságos feljutás és a munkavégzés körülményei btosítva lgyenek a munkavédelmi és balesetvédelmi előírásoknak megfelelően
persze a kazán letilt.....volt olyan eset, hogy akkora jégdugó keletkezett mint egy vödör, mert a jég csak hízik és hízik - tetőablak hiányában a tűzoltókat kérték meg a jég eltávolítására, nem ingyen.....két tetőkibúvó kijött volna belőle......
Ilyenkor azért letilt a kazán, ha a jég elzárja a kipufogót, de szerintem ez csak a külsején rakódott le a csőben a kazán folyamatosan leolvasztja. Ha ez folyamatos probléma lenne, akkor a rendszerkéményeknél az igényes gyártók biztosan csináltak volna rá valamit.
Az én tapasztalatom az, hogy a kifújt égéstermék folyamatosan langyos/meleg a tetőnél, úgy meg nehezen tudom ezt elképzelni.
- olvasgatok egy kicsit meg írok pár kazángyártónak, kíváncsi vagyok , mit írnak rá. Meglepően rendszeresen válaszolnak az e-mai-ben feltett kérdésekre-
Az első vizsgálatkor a szétválasztott rendszernél, tehát ahol egy csövön jön bé a levegő egy másik csövön megy a kéménybe, majd a szabadba, itt a vizsgáló nyilásnál és a kémény tetején egy felfújható labdával vagy mással elzárják a kéményt, nyomást adnak rá és mérik a nyomás esést. Ebből állapítják meg hogy tömör e a kémény és a füstcső. Ennek azért van egy szépség hibálya. A kazán égő és a tisztító nyilás között van pár idom ami tőmítetlen lehet. Pl. az un.
szét választó és egy egyenes idom.
A cső a csőben ott nem tudom , hogy vizsgálják. Először.
Üzemközben úgy hogy mérik a levegő ágban azaz a külső csőben a CO2 koncentrációt. Ha az nagyobb a normál levegőben lévőnél ( úgy 21 % ná), akkor elvileg lehet következtetni arra, hogy a belső csőből égéstermék kerül ide. Na de erre mondom na és mi van akkor ? Hát tesz még egy kört az égéslevegővel - vissza a kazánba és majd csak kitalál valamikor az égbe.
Nálam a szétválasztott rendszereimben is mértek CO2 koncentrációt és ebből azt állapították meg, hogy gáztömör a cső. Hogy az apjuk f....-ban állapították meg? aztán az idén már nem méricskéltek.
Mértek még gázhőmérsékletetet is, később a macerámra megállapította az ürge, hogy az füstgáz. Nyáron úgy 30 fokos melegben mért 51 fokot, a kazán égőtől 40 cm -re majd egy keszresztkérdésre meg azt mondta, hogy a kémény tetején olyan 150 - 160 fok van.
Minden kéményhez kell ilyen, előírja szabvány. Csakhogy nem minden szabvány kötelező.
Tehát ha megrendelsz egy kémény építést és telepítést , akkor a hozzávaló cuccoknak is meg kell lennie. Ezt a tulaj kifogásolhatja/megkövetelheti. De a kéményseprő nem. Ő nem műszaki ellenőr (igaz felkérés nélkül annak képzeli magát).
Más : a műszaki életben meg az egész gyártás, kereskedés területén sok minden (majd minden szabványosítva van). Ez a gyártó - kereskedő -vevő/ megrendelő érdekeit szolgálja, nagyon helyesen.
Pl. a konyha pult magassága, a villanykapcsolók magassága, az ablakok parapet magasság és még vagy 15 ezer paraméter szabványosítva van. Megrendelés esetén, ha valamiről nem esik szó, akkor azt a szabvány szerint kell legyártani, ha viszont a megrendelőnek valamiért nem tetszik, külön kérésre el lehet ettől tekinteni - külön díjazás fejében.
Kivétel a baleset és életvédelem területére eső dolgok, azok szabványai betartandók.
Természetesen a kéményseprő járda is kell, de csak akkor, ha arra a seprő fel is megy !
A jó madarak sok mindennel visszaélnek. pl. a kémény ajtók anyagával. Tény a kémény ajtók szabványosítva vannak méretre anyagra stb.
Így ha valaki gyárt ilyent, a szabvány szerint kell gyártania, de ha a Miska, jó lakatosként csinál magának egyet és beépíti, akkor mi köze ahhoz a kéményseprőnek ? Egy mezei acélajtó se ég csak úgy el.
Jól kell tömítenie, egy egyszerű zár kell rá és kész. Ezt kéne vizsgálni és nem holmi papírok után érdeklődni.
Tehát a kérdésedre : a vizsgálat idejére biztosítod a balesetmentes feljutást, aztán jónapot.
elméletileg a 4 évenkénti kötelező műszaki felülvizsgálat során ún. nyomáspróbát kell végezni, ezért is kell a kitorkollást megközelíteni.
a másik ami előfordulhat, hogy - kondenzációsoknál pláne - egy nagy jégdugó keletkezik a cső végén és elzárja az égéstermék útját, tehát azt is valahogy le kell verni, el kell érni
Ezt értem, de mint láttuk sok átgondolatlanságot is előír.
Ha kotorni nem kell, mérni a kazánnál lévő ellenörző idomnál kell, akkor mi a műszaki értelme, hogy oda lehessen állni mellé? Illetve ha mellé ál, akkor az 50cm hosszú kéményhez igencsak hajolgatnia kell .
veheted a jegyet :)