A mai szlovákok nem merik bevallani, hogy túlnyomó többségük mellettünk harcolt 1848-49 ben. A magyarországi ukránok (ruszinok) 100%-a. A pozsonyi zsidók kivételével gyakorlatilag mindenki, a nem erdélyi románok többsége. Az örmények 100%-a, az erdélyi szászok kivételével minden magyarországi német. A turmezei horvátok, zombori horvátok.
Érdeklődöm a Pozsonyi Országgyűlésről, ahol Kossuth Lajos tárgyalt Ludovit Stúrral az Osztrák-Magyar Monarchiából való kiugrásról. Stúr kérése az volt, hogy Autonómiát, és szabad nyelvhasználatot. Kossuth ezt nem igérte meg, erre a szlovákok átálltak az Osztrákokhoz. És az Osztrák császár nemcsak megígérte, hanem meg is tartotta., amiről a Magyar történelemkönyvek azt hazudják, amit a Magyarok büntetésül, az Osztrákokhoz átálltak jutalmul kapták:-Vezetőiket felkoncolták. Meddig neveljük hazugságban gyermekeinket? Mikor döbbenünk rá arra, hogy nagyjaink hibáinak megvilágítása emberközelivé teszi Őket, s ezáltal válnak naggyá!
Köszi valaszodat. Cs_Karoly a besenyszögi Csomortanyi csaladhoz tartozik.A csaladfajat Thalatta elkeszitette es rokon a Csomortanyi Imrevel valamint Antalal egri kanonokkal. Ez a csaladfa megtekinthetö a www.ancestry.com on. Nagyon szivesen elkuldöm neked is. A "Losonci" Csomortanyi Tamas a lemhenyi aghoz tartozik de nem vagyok meggyözödve hogy a lemhenyi ag es a besenyszögi ag, valamint a csiki ag között nincs semmi fele kapcsolat. Igenis, ismereteben vagyok annak hogy a szakertök azt allitjak hogy a lemhenyi ag kihalt ferfi agon, sajnos. :( :(
Valamikor azt hallotam, hogy Pákozdnál Jellasics azért nem bocsátkozott komolyabb harcba, mert eszébe vette, hogy (akkor még) mind a magyarok, mind ők az osztrák egyenruhát hordják, a csapattestek képtelenek lennének egymást megkülönböztetni, és adott esetben a saját embereit lövetné, felesleges vérfürdőt rendezve. Ha valóban így vot, bölcs döntés volt.
De tud-e valaki eről? valóban így volt? (az én forrásom szerint Móga jegyzi ezt meg naplójában.)
Erdekelne hogy melyik alakulatnal szolgalt, mi lett a sorsa ? Forradalmi tarsasag szervezese miatt 20 ev börtönre itelik 1854-ben, majd 1857-ben amnesztival szabadul.
Így igaz, több Nagygéc is van. Egyik Szatmárban, Csengersimától keletre ( a román határhoz közel). Esetleg az egykori Kisgéc(puszta) lehet azóta már Nagygéc része. Ezek szerint a tábornoknak több birtokrészei voltak Szatmárban. A kisszekeresi lehetett összefüggő a nemesborzsavaival - tudniillik - szomszédtelepülések. De Csengersima (egykori Kisgécpuszta) ettől távol esik - még légvonalban is kb. 20 km.
Lehet, hogy több Kisgéc létezik, a szóban forgó biztosan Szatmárban található (pl. "érdemei jutalmául egy zsák pénzt kapott, a zsák pénzen itt vette meg a Majláthok hatezer holdas birtokát, itt, éppen Szatmárban, a kisgéci határban.").
Ezzel a Kisgécpusztával (Kisgéc, Nagygécrésze) sajnos nem tudok mit kezdeni, mivel Nógrádban van, és sehogy sem illik bele a szabolcsi birtokvásárlásba, birtokszerzésbe.
Kisszekeres leírásánál viszont megtaláltam Hajnaut, mint egykori birtokost. (Majd kimegyek a helyszínre is behatárolni, megnézni.)
"Mailáth György, egykori országbíró, aki A Széchenyi irányzat híve volt (Kossuth és a többség ellenzéke), az 1850-es évek elején az ókonzervatívok táborában ismét elkezdett politizálni. 1857-ben csatlakozott ahhoz a 140 közméltósághoz, akik az alkotmány visszaállítását kérelmezték az uralkodótól. 1860-ban más konzervatív politikusokkal együtt Mailáthot is meghívták az úgynevezett „megerősített Reichsratba..."
A két gondolat is összevág, mert a Mailáth család is birtokos volt Kisszekeres községben (Szatmár).
Tehát a Mailáthoknak nagy valószínűséggel volt kapcsolatuk Hajnau tábornokkal.
Kisszekeresnél valóban megtaláltam Haynau-t, mit volt birtokost. Bizonyára erről van szó. Már csak a helyszínen kell utánanéznem. Az volt benne a csont, hogy a forrás, amit én néztem szabolcsi birtokról ír, Kisszekeres pedig szatmári rész, nem szabolcsi.
De így már megvan a szál, tudom gombolyítani. Ismételten köszönöm.
Gyors utánanézés után: Kisgécpuszta, Kisszekeres környékén, régebbi Majláth-birtokok voltak ezek; egyébként itt is lehet olvasni az szh. utáni életéről.
Nem volt ezzel egyedül, Ferenc József a kiegyezés után (vagy talán előtt) földet osztott a hadiárváknak. Nálunk ezért faliképet kapott a küszöbajtó fölött, még ha a nagybátyjak ellene is indultak hadba.
Én azt hallottam,és nem tudom mi igaz belőle,hogy:
Állitólag halála előtt kómába esett,és tévedésből azt hitték,hogy meghalt,és felnyitották a mellkasát.Csak akkor vették észre,hogy még dobog a szive,de már nem volt mit tenni.
Ez még az egyik régi Frei Dosszié-ben hallottam,és elég horrorfilmbe illő történet.
Furcsamód, Haynau valóban ilyen nagylelkű volt a magyar honvédsereg legénységi állományú hadirokkantjaival. Ráadásul az alapítványt még magyarországi aktív működése idején, 1849. december 10-én tette és nem később, már szabolcsi földesúr korában, amikor is talpig díszmagyarban a környékbeli magyar birtokosokkal mulatva olyasmit is talált mondani (németül), hogy "Mi magyarok nem hagyjuk csorbítani ősi jogainkat!"
,,Az élet furcsa fintora, hogy az „aradi gyilkos” 321 879 forintot és 38 krajcárt adott arra a célra, hogy annak kamataiból az 1848-49. évi háború osztrák, és magyar rokkantjai segélyben részesüljenek."
Ez egy nagyon érdekes részlet, de gondolom nem a Magyar Szabadságharc hadirokkantjairól van szó, hanem az 1848-49-es olaszországi kampány magyar katonáiról lehet szó? Vagy tévedek?
Segítségre (mankóra) lenne szükségem. Köszönettel veszem, ha tud valaki segíteni?
Julius Jacob von Haynau (October 14, 1786 - March 14, 1853), a szabadságharc leverése utáni élete (1849-1853), tevékenysége érdekelne minél részletesebben, pontosabban, hitelesebben. Főleg, ami a Szabolcs vármegyei földvásárlással, bírtokkal, esetleges ott tartózkodásával kapcsolatos.
Sajnos csak ennyit találtam, amit alább idézőjelbe tettem, talán kiindulási pontnak megteszi(?).
"Az élet furcsa fintora, hogy az „aradi gyilkos” 321 879 forintot és 38 krajcárt adott arra a célra, hogy annak kamataiból az 1848-49. évi háború osztrák, és magyar rokkantjai segélyben részesüljenek. A magyar állam, mindösszesen öt krajcárban állapította meg a hadirokkantak napi segélyét. Haynau alapítványa többet adott. A másik érdekes epizód a londoni futás volt. Történt egyszer, Londonban, a Perkins-féle sörfőzdében, ahol felismerték, és megkergette a felbőszült tömeg. Egy szemtanú, Beöthy Ödön beszámolója szerint söprűkkel, ostorokkal üldözőbe vették és kergették végig a Temze-parti házak mentén. Életét csak az erélyes rendőri fellépésnek köszönhette. Nem járt jobban Brüsszelben és Párizsban sem a nyugdíjas generális. Berlinben viszont ünnepelték, Bécsben pedig díszpolgári címet adományoztak neki. Úgy tűnik megkedvelte Magyarországot, mert Szabolcs vármegyében 220 ezer forintért földet vásárolt, itt kezdett el gazdálkodni. Magányosan élt, családját Grazban hagyta. Birtokán semmilyen atrocitás nem érte. "
Előre is köszönöm mindenkinek, aki tud valamit segíteni - akár forrásmegjelöleéssel is.
A forradalom utan többen Isztambul fele vetek utjukat.
1951 majus 16-dikan 44 magyar honvedtiszt elhagyta Isztambult es Gömleken hozzajuk csatlakozott Kosszuth tarsasagabol par szemellyel Anglai fele hajoztak tovabb a Szultan nevu angol gözössel. Az isztambuli magyarokat Vay Laszlo grof "koordinaltata" a Pera nevezetu varosreszben. Hol lehetne erröl többet olvasni a neten ? Letzik e Isztambulban valamilyen magyar "emlekhaz" ebböl az idöböl.
Passz. Csak annyit tudok, hogy belépett a Lengyel Légióba, ahol főhadnagyi rangot kapott. Jerzy Kochanowskinak van egy kétnyelvű kis könyvecskéje Rulikowskiról, abban talán van róla infó.
Kochanowski, Jerzy Bohater węgierskiej Wiosny Ludów Konrad Kazimierz Rulikowski = Konrad Kazimierz Rulikowski, a magyar szabadságharc hőse / Jerzy Kochanowski ; [przekł. ... Ábrán László, Jerzy Kochanowski, Jerzy Królikowski]. - Budapeszt : PSK im. Józefa Bema na Węgrzech, 2004. - 84 p. : ill. ; 23 cm. - (Zeszyty historyczne PSK im. Józefa Bema na Węgrzech, ISSN 1786-8130 ; 1.) Bibliogr.: p. 84. ISBN 963-217-500-X fűzött : ár nélkül Rulikowski, Kazimierz Lengyelország - magyar történelem - 1848/49-es forradalom és szabadságharc - katonatiszt 355.48(439)"1848/1849"(=84)(092)Rulikowski,_K.
