Bár egyszerűnek tűnik, de mégis kérném, hogy segítsetek (segíts LvT :)) a Szurovics vezetéknév megfejtésével. Sajnos tájékozatlanságom miatt még azt sem vágom, hogy ez szlovák, horvát, szerb, vagy más szláv alakot mutat. Köszönöm.
Kahovkka: A dupla kk nyilvánvalóan elírás. Szlovákiában van egy Kahovec, amely akár a kérdezett feltételezhető Kahovka név -ec : -ka képzőcserés párja is lehet. Délnyugat-Csehországban viszont van több Kahovec. Ez így nyilvánvalóan az itt fekvő Kahov településnévhez képzett férfi főnévi lakosnév. A Kahovka, mint közszó, ennek a nőnemű párja. Nőnemű lakosnévből viszont igen ritkán lesz családnév, bár végül is anyanévi áttételen keresztül éppen nem elképzelhetetlen.
A másik lehetőség az, hogy a h elírás a ch helyett, így a kach ’keh, lovak tüdőtágulata’ betegségnév szó -ka kicsinyítő (de férfiakra is érthető) képzős származékának gondolhatnánk a kachový ’kehhel kapcsolatos’ melléknévi formán keresztül. Ezt a hipotézist azonban kevés jelenkori név támogatja.
-----
A magyar nyelvjárási furik a szlovák fúrik szó átvétele. Az ú már a magyarban rövidült meg, az északkeleti nyelvjárási régióban ez általános tendencia. De az is lehet, hogy olyan keletszlovák nyelvjárásból lett átvéve, amely nem ismeri a hosszú magánhangzókat. A magyar szót először 1818-ból sikerült adatolni, a furikázik származékát pedig 1953-ból. A szlovák fúrik alapjául szolgáló szlovák fúra egyébként a német Fuhre ’kocsi, szekér; kocsirakomány, fuvar’ szó átvétele.
Furák: Van szlovák Furák és Furiak (ezek egymás nyelvjárási variációi), ill. kevesebb csehországi Furák. A rövid u miatt ez utóbbiak is valószínűleg szlovák eredetűek. Ez a cseh és szlovák fúra ’fuvar, rakomány; nehéz szekér, kocsi; rakás, halom, csomó (valamiből)’ szó -ák (-iak) képzős származéka. Ennek a képzőnek a kicsinyítő (nagyító, rosszalló) értelmén kívül több más használata is van, pl. a népnevek és nagyobb helyről vett származási nevek férfiakra értett alakját képzi (éppen pl. Slovák ’szlovák férfi’ esetén), de cselekvőneveket is alkot. Így ez egy tulajdonolt szekérről vagy a fuvaros foglalkozásról vett szlovák ragadványnév lehet.
A fúra szó ú-ját a szlovák irodalmi nyelv jellegzetes jelensége, az ún. ritmikai törvény rövidítette meg. Eszerint két hosszú magánhangzó (vagy kettőshangzó) nem állhat egymás melletti szótagokban (egy-két jellegzetes esettől eltekintve). Az -ák (-iak) képző előtt történetileg a szótő rövidül meg.
Ad Conforte: találtam egy 1670-ben irodalmi krónikát író / Kóré hadorot c./ David Conforte nevű vándorrabbit. Ezzel nem állítom, hogy a Conforte zsidó név, mert ugyanitt az olaszországi születésű rabbinak olasz, a spanyolnak spanyol, a Lengyelországból Prágába települőnek meg Pollack a neve.
Ami sokkal fontosabb, hogy a magyarországi r. kat. anyakönyvekben is jelen van már korán a Conforte, a legelső Sárospatakon 1674-ben. A XVIII. sz.-ban pedig nem nagy létszámban, de már szórtan az országban, németes és szlávos házastárs nevek mellett, - zömmel. Vannak lakosnevűek mellett is.
Megtaláltam az engem érdeklő anya leánytestvérét is 1758-ból anyaként, egy Kahovkka nevű férjjel. Mi a jelentése ennek a névnek?
A 'fúrik' kapcsán: az általam ismert tájnyelvben is jelen van. Ez rövid u-s változat, furik = talicska. /ÉK-Mo/
Érdekes volt amit említettél, a poljóka fogyasztás jellegzetességéről.
Belőlem is felhozott néhány korai emléket, bár már nem elő szokás, de láttam ilyet,
egyes levesfajtáknál. Leginkább a tejfeles habart bablevesnél rémlik. (tejfölös)
Ad Conforte: A szlovák nemzeti ébredés történelmét ismerők találkozhattak olyan szlovákosodott olasz család családok neveivel, mint pl. a Gerometta, Lombardini…
Furcsik: Jelentheti azt, hogy ’a kisebbik vagy fiatalabbik Furcsa’, de az is lehet, hogy ez a köznapi alakja volt a Furcsa családnévnek. A kicsinyítő képző nem feltétlenül kicsinyít, becéz, gyakran csak beilleszt egy idegenes, „furcsa” névformát a családnevek rendszerébe. Éppen most került elő a szlovák Maulík név, amely így alakult. Szlovákiában előfordul a Furčák is, amely szintén a Furcsa honosodásának tekinthető, csak egy másik képzővel.
Ugyanakkor van hasonló tő a szlovákban, igaz hosszú ú-val: fúra ’fuvar, rakomány; nehéz szekér, kocsi; rakás, halom, csomó (valamiből)’, fúrik ’taliga’. A név ezzel nem függ össze, de mindenesetre jelenthet(ett) népetimológiás nyomást.
Zavarko: Ilyenformán nem mutatható ki, de más kicsinyítő képzővel van szlovák Zavarčík. A lengyeleknél Zawara van. Ez a szlovák zavariť (régi lengyel zawarzyć) ’befőz, belefőz’ igével, ill. a závar(ka) (régi lengyel zawar) ’levesbetét, levesbe főzött tészta, rizs, dara’ főnévvel függ össze. Az elsőnek elnevezett talán sűrűn szerette a levest. (NB. Mifelénk a „poljóka” [leves] férfiember általi fogyasztásának lényeges eleme, hogy annyi kenyérbelet szaggasson bele, amelyik már fölszívja a levet.)
Van szlovák Závorka, cseh-morva Závorka, lengyel Zaworka. Esetleg ennek helyileg kialakulhatott szlovákos -ko képzőcserés változata, majd pedig a magyar zavar szó hatására az o hang a-vá válhatott. Ez utóbbi név a cseh-szlovák závora, lengyel zawora ’retesz, (toló)zár’ szó -ka kicsinyítő képzős származéka. (Ennek a közszláv szónak a hímnemű párjából származik a magyar zár szó, annak korábbi závár alakján keresztül.)
Kicsit visszaéltem a türelmeddel, elég sokat kellett dolgoznod vele!
Előzményadatok nélkül a Conforte jelenleg talányos számomra, mert mindhárom asszony Lesko feleség, eléggé hagsúlyos szlávos környezetben, és egyenlőre az ő személye-származása kirívóan más. Vagy csak a neve....
A Zambo esetében, a jelenlegi adatok szerint valóban a szláv eredet a legvalószínűbb számomra.
Ezt erősíthetik a település adott kori etnikai viszonyai mellett, a családnév szlovákban is meglévő párhuzama, illetve a lengyel hasonló nevek is talán.
A Lubináról én azt feltételeztem, hogy csak anyanévként funkcionál, de mint írtad , apanév is lehet.
A két végződéssel rendelkező női név azért lett érdeke számomra, mert az egész településen az anyakönyvezés első 10 évében csak ezek fordultak elő, egy-egy esetben, annak ellenére, hogy elég sokan viselnek szláv hagzású neveket.
Talán ők kevéssel előtte érkeztek ide, még élőbb volt nekik ez a forma.
A Pasztorva változat eredeti, nem mostani elírás. Nem nagyon esélyes a protestáns
lelkész ez esetben, hagsúlyozottan r. kat falu. Nagy valószínűséggel a nevet ekkor még tényleg a foglalkozás adta. Máshol találkoztam Oláh pásztor, János pásztor stb. formákkal, amik későbbre Pásztor névvé egyszerűsödtek. Ebben az esetben én feltételeztem, hogy a '-va' végződés esetleg valamiféle változata az '-ova'-nak, vagy annak elírása.
Korábban már megválaszoltad számomra a Furcsa név etimológiáját. Ez a név ebben
a faluban, egyetlen esetben Furcsik-ként jelenik meg, mely változatot kezelhetnénk elírásként is. De lehet-e ez, egy valamennyire szláv nyelvi környezetben egy egygenerációs ragadványnév 'a kisebbik vagy fiatalabbik Furcsa' értelemben, vagy túlzottan magyar fejjel- nyelven gondolkodom? Ha nem, mint jelent a Furcsik?
Ollé: Volt már a 21-esben. De azóta hozzájutottam a Kázmérhoz, és a 11 évvel ezelőtti magammal szemben most inkább az ő általa hozott magyarázatot fogadom el. Bár azzal, hogy az általam felvetett esetek némelyike is hozzáalakulhatott az alábbi Ollé alakhoz.
Képzőtlen magyar apanév a régi Ollé egyházi személynévhez, amely az Olli, Orlé, Orli alakokkal együtt a német Ulrich (<ófelnémet U[o]dalrich < ógermán *ōþalą ’örökség, [családi] birtok, otthon’ + ógermán *rīkijaz ’hatalommal bíró, [valamit] uraló; gazdag’) személynév magyarosodása.
Fórizs: Képzőtlen magyar apanév, amely a Fóris és a Flóris köztes alakokon keresztül fejlődött a Flórián egyházi név rövidüléséből és az –s kicsinyítő képzőből.
Adamec: Képzőtlen cseh-morva-szlovák vezetéknév, amely az Adam ’Ádám’ egyházi személynév –ec kicsinyítő képzős származéka. Lengyelországi és horvátországi előfordulásai e két etnikum betelepülésével magyarázhatók.
Az „Adameczh” írásmód csak a történeti helyesírás következetlen alkalmazásának tudható be.
Kunovits: Vö. horvát Kunović családnév. Ez -ović apanévképzős alakulat egy Kun- alakú, vagy azzá rövidülő személynévből. Ez inkább a német Konrad személynév rövidülése lehet, de a kuna ’nyest, menyét; ezek gereznája mint pénz’ szóból lett személynév sem zárható ki.
A /cs/ hangot jelölő <ts> egyszerű helyesírási tradíció, ez az ún. protestáns helyesírás konvenciója (a név megtévesztő, csak a kialakulása köthető protenstánsokhoz, a további használata nem feltétlenül). A <ts> jelölés még a muravidéki szlovén helyesírásban is megvolt, l. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1371/137108.pdf, 113. (4.) oldal. Szóval szerintem csak annyi, hogy ott ilyen helyesírási tradíció járta.
Conforte: Ez az olasz Conforti, illetve a francia Confort névre hasonlít. A DK-Franciaországban gyakoribb francia nevet egyrészt jellemnévnek tartják a (ré)confort ’vigasz’ szóból, de még inkább az ain-i Comfort településnévre utaló képzőtlen lakosnévnek. Az olasz forrásom kívánságnévnek tartja, amelyet talált gyermeknek adhattak (illetve ha a szülők kívánták maguknak vigaszul a gyermeket).
Lubina: Vö. szlovák Lubina, lengyel Lubina. cseh Lubina családnevek. Ez -ina képzős személynév Lub- (Ľub-) kezdetű szláv személynévből, vagy közvetlenül a szláv ľubъ ’szeretett, kedvelt’ melléknévből, esetleg a lubъ ’fakéreg’ szóból. Családnévként lehet apa- és anyanév is.
Mivel a Nyitra megyei Lobonya neve a XX. sz. elejéig magyarul is Lubina volt, így végső soron ebből származó képzőtlen lakosnév is lehet.
Zambo: Szerintem ez a mai elterjedt Zámbó családnév. Van Zsámbó név is, de ez ritka,és inkább a Zámbó alkalmi alakváltozata lehet (olyan ejtési, írási bizonytalanságok nyomán, mint amelyeket te is hoztál). Egyelőre nem tudok vele mit kezdeni. Magyar etimológiája nincs.
Még talán a szláv eredet a legvalószínűbb: van szlovák Zambo, de van Zamba is. Ezek talán a lengyel ząb ’fog (testrész)’ szó származékai. Lengyel Ząbo, Ząba nevet ugyan nem sikerült kimutatnom ki, de más származékai léteznek (pl. Ząbek, Ząbol), továbbá a szlovák zub ’fog (testrész)’ megfelelőjéből lett Zubo, ill. Zuba személy-, majd családnév. Így elképzelhető ez az alakulás.
Mindamellett megemlítek itt további hasonló hangalakú európai nevet:
román Zamboiu családnév < ? zîmbi ’mosolyog’
francia Zambaux (Zambau, Zambeau, Zambeaux) családnév < germán Isanbald (vas+merész) személynév.
francia Zambon családnév < olasz Zambone < Zanni buono ’jó János’
Novakova: Vö. az igen gyakori cseh Nováková, szlovák Nováková, amely a cseh-szlovák Novák ’újonnan jött’ családnév női alakja.
Pasztorva: Nem tudom, hogy a második -o- hiánya mostani elgépelés-e, avagy az eredeti irat sajátja. Mindenesetre szinte bizonyosan a magyar Pásztor vezetéknévhez képzett szlovák női családnévi alakról van szó, amely a mai Szlovákiából is adatolható: Pásztorová ~ Pasztorová. Persze lehet, hogy az alapvezetéknév is szlovák a pastor ’protestáns pap’ szóból, csak magyarosan jegyezték le vö. Pastorová.
Ismét egy Gyöngyösfalun (Vas m.) megtalálható családnévről szeretnék kérdezni: Kunovits.
A környéken (a határ osztrák oldalán is) sok a horvát, gondolom, ez a név is az, de mi lehet a név töve? Csak nem a „kuna” (menyét/nyest) szó, amiről a horvát pénznem is kapta a nevét?
Érdekelne még, hogy a környékbeli horvát családneveknél vajon miért az -its írásmód terjedt el? Idézek egy kőszegi I. vh-s emléktábláról: Radonits, Markovits, Mihájlovits, Blazovits, Draskovits, Csánits, stb.
Habók: Magyar eredetű. Kázmér Miklós jellemre utaló ragadványnévnek tartja a habók ’szeles, szeleburdi; hóbortos, bolondos’ szóból. Azonban az EWUng ezt a szót csak a XIX. sz.-ból adatolja, így azt hiszem, hogy inkább a már a XIII. sz.-ban <Haab> formában adatolt régi magyar Háb személynév -ók kicsinyítő képzős származéka lehet.
1. Az umlautos Stämmer alakon keresztül a német Stammer név alakváltozata. Ez utóbbi pedig az alnémet Stamer névre megy vissza, amely az alnémet stamen ’dadog, hebeg’ igéből képzett ragadványnév. (Az ige felnémet megfelelője stammeln.)
2. Képzőtlen lakosnév a Stemmer (Észak-Rajna–Vesztfália) településnévből.
3. A Stemmen (Alsó-Szászország, Észak-Rajna–Vesztfália) településnévből -er képzővel alkotott lakosnév.
Értem, köszönöm. A Lohrmann esetében elsősorban valamiféle foglalkozásnévre gyanakodtam, de ezek szerint a Lorentzből jön. Ezeknél a neveknél csak a délnémet verzió élhet.
Nem emlékszem pontosan, a Stemmer értelmezését már kifejtettétek? Tudomásom szerint azt jelenti, hogy "dadogó", de van másik megközelítése is?
> A középkori magyar névtárak tele vannak idegen eredetű személynevekkel. A szomszédoknál ugyanez a helyzet.
Adalék ehhez: A magyar László személynév szláv eredetű, vö. ószláv Vladislavъ, mai lengyel Władyslaw [*] (< ősszláv *volsti ’ural, bír’ + *slava ’ dicsőség, hírnév’). Ennek a magyarban Lac- alakú rövidült, becéző töve visszakerült a szlovákba, ahol Laco alakban gyakori köznapi személynévvé (és innen családnévvé) lett.
Sőt a név eredeti szlovák Vladislav alakjának korai magyar hatásra kialakult a Ladislav változata. Ez pedig azután mintaként szolgált az újkori magyar történészeknek, hogy a László névalak mellé megalkossák – kettéosztva így ugyanazt a nevet – az Ulászló formát.
A korabeli iratokban a név népszerűségét hozó (és nevét lengyel anyjától kapó) I. László neve előfordul szlávos és magyaros (azaz a szókezdő mássalhangzó-torlódást a v- elhagyásával vagy u-vá alakításával oldó) formája, természetes mindkettő latinizálva, pl. 1079: Ladislao Ungarorum regi; [1083]/cr1110: in regni solio Ladislavo; [1083]/cr1116: rex Ladizlaus; [1089–1090]: sigillvm Ladeslai regis; +1082>1388/XVI: domini Wladislai regis, primi Bele regis filii; 1091/XII: Uladdislau Pannoniorum rex.
A német, a magyar és a környező szláv nyelvek személy- és családnevei közt annyi tipológiai és anyagi egyezés van, hogy akár indokolható lehet egy őket összefogó névtani area (onomasztikai sprachbund) feltételezése.
[*] A lengyelben a név várt alakja Włodzisław lenne, azonban a csehes forma terjedt el a Piast-házi királyok nyomán, akik élénk kapcsolatban voltak Csehországgal (egy ideig bírták is).
Vasas: Már az Árpád-korban adatolt magyar személynév: [1132] Vosos, 1138/1321: Wosas, Wosos, stb. Ilyen módon a mai családnév képzőtlen apanév is lehet ebből a régi személynévből. A régi személynév persze vélhetően foglalkozásnévi eredetű.
Ahogy a mai vezetéknév a régi személynévtől független új alakulat, foglalkozásnév lehet. A foglalkozásnév motivációjára Kázmér Mikós az alábbiakat említi: ’vassal kereskedő’, ’vascipót előállító’, illetve ’vasas (páncélos) katona’, Hajdú Mihály pedig: ’vasbányász’, ’vaskohász’, ’vasárus’, ’vasverő, kovács’.
Leskó: Vö. lengyel Leszko, illetve szlovák Leško, ukrán Лешко (Lesko) családnevek. Ez a szláv Lest-, Lest- kezdetű (< ószláv *lьstь 'csel stb.') összetett személynevek önállósult Lech rövidülésének -ko kicsinyítő képzős származéka.
Ezek a nevek elsősorban a lengyelek körében népszerűek. A lengyelek mitikus ősét is Lech-nek nevezik, és Leszko (vagy Lestek, Leszek) néven több legendás lengyel fejedelmet (uralkodót) is említenek a középkori lengyel krónikák: http://pl.wikipedia.org/wiki/Legendarni_w%C5%82adcy_Polski
> Ha jól értettem, az átvett magyar Pál névből képződött. Ez is gondolatébresztő, mert ahhoz képest viszonylag elterjedt a szlovákok-lengyelek között.
Ebben nincs különösebb csodálni való. A középkori magyar névtárak tele vannak idegen eredetű személynevekkel. A szomszédoknál ugyanez a helyzet. Ugyanakkor a középkorban (is) szokásban volt a személynevek szótagos rövidülése, amelynek egyik gyakori típusa a CVC (mássalhangzó-magánhangzó-mássalhangzó). A magyar Pál alak ezt a mintát követi, és a szlávoknak is „kapóra jöhetett” a szlovák Pavol ~Pavel, lengyel Paweł rövid formájaként, amelyből nehéz CVC formájú alakot képezni. Olyannyira, hogy ezen a Pal- névtövön nem is éreznek semmi idegenséget. Sőt a Paľo név önálló szlovák fejlemény, és a magyaros tőformától csak az ľ hang lágysága különbözteti meg.
Hollweck, Hollweg: 1. Képzőtlen német lakosnév a német Hollweg (Észak-Rajna–Vesztfália), a Hollwege (Alsó-Szászország) helynevek egyikéből. 2. A német Hohlweck név alakváltozata.
Hohlweck, Hohlweg: 1. Péket jelentő képzőtlen német foglalkozásnév a hohl ’üreges, lukas’ és a Wecke(n) ’cipó, vekni; ékforma sütemény’ szavakból. 2. Képzőtlen ragadványnév, amely arra utal, hogy az elnevezett lakóhelye egy Hohlweg ’mélyút’ mellett volt. 3. L. Hollweck (1.)
Lohrmann: Német név, amely a német Lorentz ’Lőrinc’ személynév Lohr rövidülésének és az apanévképzői funkciójú –mann utótagnak a kapcsolata.
Köppel: Német név, amely a Jakob ’Jakab’ személynév Kopp csonkolásának és az –l kicsinyítő képzőnek a kapcsolata.
Reingruber: Német lakosnév, amely a német Reingrub (Bajorország) helynevek egyikére, az onnan való elszármazásra, az oda való kapcsolatokra, esetleg az ott lévő birtokra utal.
Schrödl, Schredl: A német Schrödel név bajor-osztrák nyelvjárási alakja.
Schrödel: Főként közép- és felsőfrank családnév – 1. A német Schroth név –l kicsinyítő képzős alakja. 2. Foglalkozásnév, amely a régi német schröten ’boros- vagy söröshordót fel-, ill. lerak, azokat a pincéből ki-, ill. beviszi’ ige –(e)l cselekvőnévképzős származéka.
Schroth: Ügyetlen, otromba, illetve durva embert jelző ragadványnév a német Schrot ’farönk, tönk, tuskó; fajankó; vágás, szúrás, seb’ szóból.
A nevek németországi – és onnan ausztriai – elterjedése a http://www.verwandt.de/karten/ oldalon vizsgálható. Az etimológiák a Reingruber kivételével a Duden Familiennamenből való.
Ezek szerint a Hariscsák ritka családnév, a látott változékonyságának az oka pedig a falu lakóinak sokszínűsége. Legalább 5-6 etnikumhoz tartoztak, és mellé még nyelvjárási eltérések is lehettek a kezdetekben.
A település Sajólád, Pálos rendi bírtok, amely más egyházi bírtokokról, sok helyről, és nem egyszerre települt.
Az anyakönyvek szépen mutatják a folyamatos beáramlást, a sok irányból érkezést. Erről tanúskodik pl. egy érdekes név, a Gerembelszky is. /Ma: Miskolc- Görömböly/
A környéken sok szőlőbírtok volt, kellett a sok lengyel, ruszin, szlovák kapás.
Az általad írtak tartalma,- ezzel a háttérrel- különösen érdekes számomra.
A Paluska név kapcsán én nagyon tévúton jártam, azt hittem, hogy talán a Haluska
valamiféle nyelvjárási változata.
Ha jól értettem, az átvett magyar Pál névből képződött. Ez is gondolatébresztő, mert ahhoz képest viszonylag elterjedt a szlovákok-lengyelek között.
Érdekelne még a Vasas és a Lesko /Leskó/ nevek kibontása.
A Leskó ruszin többségű faluból való.
A Vasasról nekem a 'vasas német' = katona ugrott be, de biztos nem ez a megoldás.
Foglalkozásáról? Cigány kovácsokat is neveztek így talán, de ő nem volt az.