kiszeded,középen a fényes csavart,majd ,mondjuk kis csavarhúzóval,érzéssel(nem ahogy a ló....;-D)
megmozgatod vízszintes irányban a forgórész tengelyét.Ha már mozdult,tiéd a pálya!Ekkor a tengővég "sliccébe"nyúlva,megpróbálod megforgatni a rotort.Ez alatt,nagyon minimális víz fog kifolyni,nem kell tőle megijedni!Ha nem lehet finoman megforgatni,akkor csak a felnőttesebb szétkapás segít.Az sem ördögtől való mutatvány.Víz elzárás,ürítés,2 csavar.
Padlófűtést feltöltöttem áganként, lelégtelenítettem. Kiegyenlítő tartályt 1,4 bart mutat, levegővel is felpumpáltam 1,5 re amit kér. Fűtést bekapcsoltam a radiátorok már forrók. Padlófűtés még mindig hideg az osztóknál pedig a szivattyú folyamatosan megy és megfoghatatlan forró.
A szivattyú termosztátja amiről az áramot kapja 35 fokra van állítva, van még egy kapilláris termofej, az is 35fokra van állítva, az érzékelője meg a visszatérőn van rajta.
Lehet hogy a szivattyú halt meg és csak melegszik magában és azért nem melegednek a csövek? Vagy a beállítással van baj?
Sziasztok. Oceán kombi kazánt hogy lehet megcsinálni? Nem kapcsol be eddig azt csinálta hogy a piros lámpa égett mikor leállt de megnyomva tovább üzemelt. Most már nem csinál semmi.
A bemutatott kapcsolás a legegyszerűbb keverőszelep kialakítás. Amennyiben már túlságosan különbözik egymástól az A és B ág nyomásvesztesége, akkor egy beszabályozó szelepet szükséges tenni a rendszerbe.
Senki sem állítja, hogy arányos állítású szelepnél arányos is lesz tömegáram, akkor ha nem ugyannyi a nyomásveszteség a puffer felé illetve a visszacsatoló ágban, de ettől még működni fog, pont a szelepben kialakuló nyomásviszonyok miatt.
Amennyiben mégis nagyon különböző nyomások miatt a keverő szelep digitális módba vált (valamelyik oldal minimális nyitása is túlvezérlést okoz), akkor csak annyi történik, hogy be fog lengeni a rendszer, mert a szabályzó reagálni fog és visszazár. Így kezdődik elölről. Logikusan sokkal jobb, ha analóg módon tudod szabályozni, nem pedig hibásan kialakuló időbeni minimum és maximum kapcsolgatással.
amit írsz az a csomóponti egyenlet a felső csomópontra. sajnos A=0-ra is igaz.
vannak még a hurokegyenletek is! egy körben csak akkor megy a víz, ha van benne nyomáskülönbség. azt meg a szivattyú csinálja.
a puffer két csonkja között nincs nyomáskülönbség, mert össze vannak kötve egy csővel.
a pufferen szerintem annyi víz fog mozdulni, amennyi az átkötő ág ellenállásának aránya a pufferkör ellenállásához. a szelep két végállása nyilvánvaló, de amint kicsit kinyit az átkötés...
Azon is gondolkodtam, hogy a tartály vizét használnám a padlóhoz közvetlenül, a felső csőkígyóval menne a HMV. Esetleg sok lehet az a tartály víz meg utána a 120 literes bojler legionella szempontjából. 65 fokon állítólag már nincs nagy veszély, de nyáron ugye nem lenne melegítve a tartály, és tartok a sok viz pangásától. Vélemény esetleg ezzel kapcsolatban?
A mágnesszeleppel csak nyitom/zárom az ágat, a váltószeleppel meg irányváltást lehet megodani?
Maradnék az olcsóbbnál.
Tehát:
- feltételezem (jól?), hogy a pár méter ívben hajló csőkígyó lényegesen kisebb ellenállással bír, mint kb. 50 méter vascső (igaz, a nagy része 2 collos) plusz 2 nagy öntöttvas radiátor.
- akkor beteszek egy mágnesszelepet a tartály ágára, ami zárva van, de ha a tartály kér fűtést, akkor a kazán indításával egy időben nyit? (mert ugye itt nem lényeg a radiátoros kör, mert úgy sem megy arra jelentős vízmennyiség?)
- ha a radiátoros ág kér meleget, akkor pedig a tartály felé nem megy semmi
- ha mindkét ágnak kell, akkor pedig a tartály felé nyit, azt hamar felfűti, utána zár, és jönnek a radiátorok
