Mlinkó: A magyarországi elterjedéséhez l. Mlinkó. Ez ’molnár’-t,’malomtulajdonos’-t jelölő nyugati szláv név, a cseh-szlovák mlyn, lengyel młyn ’malom’ szó -ko kicsinyítő képzős származéka. A magyarországi elterjedés a lehetőségek közül talán leginkább a szlovák eredetre mutat.
Andók: Képzőtlen magyar apanév, azaz egy ugyanilyen nevű személy leszármazottait jelöli. Az alapnév az András egyházi személynév rövidülése az -ó és -k kicsinyítő képzőkkel kiegészülve.
Mulcz (Mulecz): Gondolhatnánk alapként a szláv (pl. szlovák) mulec szóra, amely egyrészt ’öszvér’-t, másrészt ’pofa’-t jelöl. Erről azonban lemondtam, mert ilyen szláv vezetékneveket nem sikerült meggyőző mértékben találnom.
Van azonban német Mulz, Multz, ill. Muletz vezetéknév, de ezek etimológiájára nem találtam rá. Mindenesetre a német Mull nevet a német Maul ’száj, pofa’ nyelvjárási alakjával kapcsolja össze az irodalom, így a név lehet ennek német -(t)z kicsinyítő képzős származéka. A Muletz formánál viszont szerintem a németekbe olvadt szlávokon keresztül mégiscsak az előző szláv etimológiához jutunk el közvetve.
Herczeg: Magyar ragadványnév név, amely valamilyen (pl. rokoni, jobbágyi, udvarnoki, szolgálati, szomszédi) kapcsolatot jelöl egy herceggel, hercegi családdal vagy hercegi birtokkal. Esetleg metaforikusan (fennhéjázó, úrhatnám) viselkedésre, ruházatra utal.
Hambalgó: Bízvást magyarosodott (talán népetimológiás) forma a Hambalkó. Ez utóbbi szlovák, vö. Hambalko, és a szlovák hambalok ~ hambálok, cseh hambalek ’ülőrúd (tyúkoknak), szárítórúd (ruháknak); feszítő gerenda (tetőzetnél)’, hambalky ’csűrpadlás’ szó alapjának -ko kicsinyítő képzős származéka.
Buzáncky, Buzánczky, Buzántzky, Buzánszki, Buzánszky, Buzanski: Szláv lakosnév, amely a szerb-horvát-szlovén nyelvcsoporton kívül minden nyelvben keletkezhetett volna. A RadixIndexen elemezhető magyarországi előfordulásai azonban a szlovák eredetet valószínűsíti, ideértve a bányászati központokat (mint pl. Dorog, Pécs) is. A név Szlovákiában nem mutatható ki, így vélhetően valamely magyar, általam azonosíthatatlan Búza tagot tartalmazó településre utal: az illető onnan települhetett át az elnevezés helyére, vagy ilyen nevű helységgel volt kapcsolata. Lehet, hogy nem település a névadó, hanem falun belüli, búzatermő dűlő neve: ekkor az illetőnek ott lehetett a tanyája, földje.
Vannak azonban a RadixIndexen Buzan (Buzán), Buzanits, Buzanov, Buzanovics családnevek: ezek képzőtlen, ill. képzős szláv apanevek, azaz a Buzan-nak szláv személynévnek kell lennie. Ekkor pedig a szlovák Buzanský nemcsak lakosnévként, hanem apanévként is értelmezhető.
Lőrincz: Képzőtlen magyar apanév, azaz egy olyan személyleszármazottait jelöli, akinek a személyneve Lőrinc volt. Ennek eredetije a latin Laurentius egyházi személynév, amely ’Laurentum-ba való férfi’ jelentésű, és sok szent viselte. Családnévként Erdélyben a leggyakoribb, de ez önmagában még nem jelenti azt, hogy minden ilyen nevű család onnan ered.
Aki ezek között az alakok között megtalálta Andy Warhol nevét, az nem téved, az ő eredeti Varchola vezetékneve is ebbe a névcsaládba tartozik. Ez lengyel (vö. Warchoł), illetve kelet-szlovák név (Varchol, Varchoľ). A lágy ly-es változatok ezen belül kifejezetten szlovák alakulatok (a szlovák -ľ-ből). A név alapjául szolgáló warchoł a lengyelben maradt fent, jelentése: ’veszekedő, összeférhetetlen, izgága személy’. Ez az etimológia lengyel területen kiegészülhet a Warcisław ’Vratiszláv’ személynév becézőjével, szlovák területen pedig a vrchol ’csúcs, orom’ szó nyelvjárási alakjával.
Az alakváltozatokhoz: Az -a, -ík, -ák szláv kicsinyítő képzők (ezen belül az -ík kifejezetten szlovák), a név végi -d~ -t szervetlen járulékhang, amely talán a német környezet hatására jelent meg. Az -ó a lengyel -oł [ow] végződést, vagy a szlovák nyelvjárási kemény -ol > -ou̯ ejtést adja vissza magyarosan.
Ha kitartottak volna szakmában addig, akkor talán lenne, de így ez véletlen egybeesés. A kapcsolódó új terminusok, a metró, autó stb. francia alkotások, így a taxi szó is. Ez utóbbi a taximètre ’díjmérő’ kifejezés rövidülése (a metró, autó is rövidülés!) ’műszer’ > ’műszerrel felszerelt jármű’ jelentésátvitellel. Ugyanezt a szót magyarul taxaméter-nek mondjuk, amely felfedi, hogy a középkori latin taxa ’megállapodott ár, becsült érték; díj, adó, illeték’ szó áll mögötte. Csak a franciák a klasszikus latin szóösszetételi gyakorlatnak megfelelően -i kötőhangzót használtak, míg mi (német mintára) eltértünk ettől.
Janza: Morva-sziléziai-nyugat-szlovák centrumú névnek tűnik, vö. csehországi Janza, szlovákiai Janza. Ez bízvást a gyakoribb cseh-morva Jansa, illetve lengyel Jansa, szlovák Jansa alakváltozata, ahol az n zöngésítette az s-et. Ez képzőtlen szláv apanév, az egyházi latin Jo(h)annes ’János’ név kontrahált Janes formájának kicsinyítő funkciójú -a toldalékos alakja.
Janša: Képzőtlen szláv apanév, az egyházi latin Jo(h)annes ’János’ név rövidült Jan formájának -ša kicsinyítő képzős származéka. Előfordul nyugati szláv (morva-sziléziai-cseh Janša, szlovák Janša) és nyugati délszláv (szlovén Janša, horvát Janša) területen. – Ennek a névnek is van zöngésedett változata Janža formában.
A két név tehát az azonos alapnév miatt egyforma elejű, a második szótag származása eltérő. Érdekes, hogy a szlovénban lett az egyházi latin Jo(h)annes név alapformája Janez (a többiekben a tovább rövidült Jan ~ Ján, vagy a más úton alakult Ivan), de éppen itt nem mutatható ki a Janza név. Ez azért van, mert a puszta nőnemű -a végződés névtani használata a szlovénban (a nyugati szlávval ellentétben) nem jellemző.
Köszönöm a válaszokat. Én a magyar futárszolgálat-hírtovábbítás történetével ismerkedve, a 'folyók'-tól a posita-postán át jutottam el a Taxis családig, elsősorban itt is a magyar vonatkozásokra koncentrálva. Sajnos, fel sem merült bennem, hogy kicsit rákeressek a családra. A tartalmas válasz után megtettem, és van is mit megismerni, mert bizony nagyot emelkedtek az "egyszerű postásból". :) Köszi.
Thurn und Taxis: Bergamo környéki (Camerata Cornellóból való) lombard család, az első ismert őse Homodeus de Tazzis (olaszosan: Omodeo Tasso) 1251-ből. A családnév az olasz tasso ’borz’ szó bergamói nyelvjárási formájának apanévi formája. Erre a család címere is utal a borz ábrázolásával: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Wappen_Thurn_und_Taxis.svg
Eredetileg a pápai postaszolgálatot szervezték meg, így kerültek a Habsburgok látókörébe. A szolgálat kiterjesztéseként a családi központ a Habsburg uralta Brüsszelbe került. A nevük alakja ekkor a stabilizálódott a franciás de Tassis formában. A brüsszeli ág a XVII. sz. közepén kapott birodalmi grófi címet, és paradox módon ekkor kezdtek el nemesi ősöket keresni maguknak. Így került a képbe az, hogy ők a milánói Torriani, avagy della Torre patríciuscsalád leszármazottai. Ekkortól nevezték magukat császári engedéllyel franciásan de la Tour, Valsassina et Tassis-nak, majd csak de la Tour et Tassis-nak (a de la Tour et Valsassina, avagy von Thurn und Valsassina ténylegesen egy másik család, valami kis elbirtoklási próbálkozás lehetett, hogy a Tassis család nevébe is belekerült időlegesen a Valsassina tag). A legitimációs őscsalád neve az olasz torre ’torony’ szóból ered, ezért került a kiterjesztett címerbe a torony képe.
A Habsburgok keletebbre szorulásával a család is inkább a német nyelvterülethez kötődött, így ídővel a nevük németesített változatát használták gyakrabban, a von Thurn und Taxis-t. Ebben az előtag az olasz Torre-nak, francia Tour-nak megfelelő német Turm ’torony’ szó alakváltozata. Ami az utótagot illeti, az olasz tasso ’borz’ szó a déli germán longobárd nyelvből való átvétel, és ennek legközelibb rokonszava a német Dachs: ez utóbbi hatására lett a Tassis-ból Taxis.
Hégető: Szerintem ez a magyar Égető vezetéknév változata. A protetikus h talán valami névegyedítés, szomszédos román nyelvi hatás, vagy a hév szó analogikus hatása lehet. (A RadixIndexen a névalak legkorábbi előfordulása aromán-magyar vegyes lakosú bihari Széltallóról való.) Az Égető vezetéknév Kázmér szerint a Borégető, Mészégető, Szénégető stb. foglalkozásnév rövidülése lehet.
Három névről szeretnék többet megtudni, melyeket csak a napi hírekben való szereplés köt össze némileg. Hégető, Vizoviczki, illetve Gruevszki. Az utóbbi Macedónia miniszterelnöke.
Ángyán: Képzőtlen apanév a hasonló magyar személynévből, amely jelenleg is anyakönyvezhető, és a történeti Ányán, Annyán (Ányján) alakváltozatokkal együtt a latin(izált) Anianus egyházi személynév magyarosodott formája. Az Ányán változat –s kicsinyítő képzős rövidült formája Ányos alakban önállósult, anyakönyvezhető személynév lett, sőt utóbb ez a forma terjedt el az Anianus nevű szentek magyar névalakjaként.
Trestyén: 1. Képzőtlen apanév a kelta eredetű Trisztán személynév középkori latin Tristianus formájának honosodott alakjából. A kérdezett forma sajátos vegyülék: az eleje (Tr-) szlávos, a vége (-én) magyaros: az elsődlegesség nehezen tisztázható. Filológiailag nagyobb a valószínűsége, hogy a Tristianus változatai közül a szlovák Tr(e)šťan alak magyarosodott, mint az, hogy a magyar Terestyén forma változott el.
2. Kisebb valószínűséggel a szlovák Tr(e)šťan felfogható a szlovák trsť ’nád’ szóból lett településnévhez képzett főnévi lakosnévnek is. Ilyen (de nem kizárólag) pl. Trsťany ’Füzérnádaska’ falu.
Gareisz: A német Gareis, Gareiss, Gareiß vezetéknevek egyikének magyaros írásváltozata. Ez a Duden szerint:
1. Képzőtlen apanév az egyházi latin Gregorius ’Gergely’ személynév azonos alakú honosodott, köznapi német változatáról. Ennek az egyházi személynévnek további gyakori német köznyelvi formái voltak (és családnevet is adtak): Greger, Grieger, Gröger, Groeger, Grüger, Ja(h)reis(s), Görres, Göri(e)s, Görs, Guhr.
2. Esetleg a német Gareißen,Gareissen, Gareisen név alakváltozata. Ez ’kovács’ értelmű foglalkozásnév a német gar melléknév régi ’kész-, előkészített, előre elkészített’ jelentéséből és az Eisen ’vas’ főnévből.
Úgy hiszem, hogy az 1936. év a névmagyarosítást tekintve sem különbözhet lényegesen az előzőektől és a következőektől. Az, hogy nem került ez az év a levéltárba, csak valamilyen adminisztratív baki lehet.
És úgy gondolom, a távoli rokonok is valamilyen egyéni körülmény miatt változtathattak nevet. Bizonyos állásokban és ranglétrákon a névmagyarosítás a korban többé-kevésbé kifejezett, de informális elvárás volt. A rokon talán előléptetésre várt, vagy új (állami) munkahelye lett 1936-ban.
Nagyon szépen köszönöm! Igen, én is arra tippeltem, hogy a Fingenauer egy család lehet, nagy a valószínűsége, hogy nincs több.
Az dédpapa egyik testvérének a fiai 1936-ban Felkaira változtatták a Fingenauer nevet. Vajon miért? Olvastam, hogy az 1936-os névváltoztatásokat nem adták át a levéltárnak. Mi volt 1936-ban, hogy olyan sokan változtattak nevet? Keresgéltem, de sehol nem találtam semmit.
