Emléxem, a Kinizsi Százas előtti héten volt 2000-ben. A túra után alig bírtam összeszedni magam a Százasig. Persze azért az is meglett. Ja, és akkor mentünk először Szárligetre, Koldusszállás után is végig az OKT-n, hogy ontopik legyek :)
Nos, az az időszak ma már eléggé zsúfolt a százasok tekintetében: idén a Kinizsi utáni héten lesz az új Mecsek 100 (mondjuk sok éve kiáltott már egy százasért az a hegység is), majd a rákövetkező héten meg a 10 év kihagyás után ismét megrendezendő Mátra 115.
Melyik hónapra van tervezve a rendezés? Most kezdődtek meg a tárgyalások. Május van megcélozva, ugyanúgy mint 2000-ben.
Amúgy nekem is kedvenc részem az, amikor Járdánházánál bebújok az erdőbe, aztán Istenmezejénél egy picikét ki és végül Bárnában ki.
Arra emléxem még, hogy a kék jelzés vége utáni emelkedő kegyetlenül nehezen esett már a célig hátralévő szűk 3 km-en. A mozgalmi bejáráskor szerencsére ezt már nem kell megtenni.
Anno, sok kényszerintézkedést kelett tennünk. A legideálisabb a Gagarin Iskola lenne a kék jelzés végénél.
Próbáld megkérdezniAdamicska JózsefIstenmezeje Szabadság út 24. 06-20-4847040 ezt a szállást. Mi nagyon meg voltunk elégedve vele. Egy nagy előnye, hogy a szomszéd kapujának félfájára van festve a kohász-kék jelzés (nem kell 3 km-es kitérőt tenni).
Városi Sportcsarnok Ifjúsági Szállása
Ózd Bolyki főút 4. A Stadion területén van az iroda, a szomszédjában pedig a szállás a Sportcsarnokban (a Tesco mögött) (48) 470-376; (48)569-201; (30)9633650 . Egyéb kérdés?
Akkor hajrá! :) Melyik hónapra van tervezve a rendezés?
Ettől függetlenül meg akarom csinálni mozgalomként is. Nemcsak az éjszakára eső szakaszra vagyok kíváncsi, hanem ugye a világosodás utáni - számomra - nem kevés kilométert is én már nagyon zombi állapotban tettem meg.
Arra emléxem még, hogy a kék jelzés vége utáni emelkedő kegyetlenül nehezen esett már a célig hátralévő szűk 3 km-en. A mozgalmi bejáráskor szerencsére ezt már nem kell megtenni. :) Sőt, nem is már, hanem még, hiszen Salgótarjánból tervezek indulni.
Be kell valljam, a beszámolóban megénekelt kör ötlete nem az enyém, csak finomítottam. Mivel közeledünk a KDP végéhez, már számolgatjuk, hogy jönnének ki az utolsó szakaszok, és Majknál úgy tűnt, két és fél nap járóföldre esik a cél. De mihez lehet kezdeni fél nappal? Egyszerű, de a választ feleslegesen hosszan fejtem ki, hogy megemlékezzek az idei legszebb téli túránkról február 1-én:
KDP
Majki-tó - Szár
Kellemes meglepetés úgy ébredni, hogy amikor a pesti ember nem ígér havat, fehér a táj. Az utolsó szakaszt még 3 hete fejeztük be a Majki-tónál, hogy az egyetlen délutáni busszal utazzunk haza. Most a legkorábbi járatot kellett megcsípni autós érkezéssel Kőhányáspusztán, hogy elvigyen egy megállót Majkig. A behavazott utak ellenére a busz kíméletlenül pontos volt, és Fehérvárról negyed órás fórral indult Zámoly-Csákvár-Kőhányás úvonalon. Mi kispistáztunk Gánt irányában a púpossal, de az oroszlányi útra kanyarodva épp csak befértem a busz elé. A maradék három km-en némi ralizás árán összeszedtem egy perc előnyt. Amíg leparkoltam a 10-15 centis hóban, összekaptam a zsákot, fotócuccot miegymást, -Dilen- feltartotta a sofőrt. Bemelegítésként még igyekeztem megdönteni a "100 m hófutás bakancsban, hátizsákkal a kézben" európa rekordját, majd elutaztunk Majkig.
A piros Vértessomlóig tartó szakasza nem ismeretlen, utoljára az Oroszlány 40 ttúrán jártam erre. Széles erdőirtások és (nagyon) fiatalosok között haladtunk, a szél az arcunkba csapta a havat, előttünk 15 m-rel őz ugrott el, míg beértünk az erdőbe. Az elágazások nincsenek az irtásban jelezve, először az útvillában a jobb oldali ág a jó, aztán mindig csak irányban. Az erdő előtti utolsó kereszteződésben egyenesen menjünk, ehogy beértünk, mi is kerestük a jelet, szemben egy gyerekkar vastagságú fára van felfestve. Innen egyértelmű az út, ahogy elérjük a műutat kissé balra fordulva a kerítés sarkánál vág tovább az út. A faluban a "nagy" bolt melletti kicsiben adtak szívesen pecsétet. Eddig könnyű utunk volt, kezelhető mennyiségű hóval, de a Suhogót elérve elfogytak a nyomok, és hamisítatlan téli erdőben barangolhattunk. Bödön-bükk után a mélyút a hóban botladozós volt, de ez sem ért meglepetésként. A K-et keresztezve aztán rövid ideig ismeretlen úton folytathattuk. A rövid aszfaltos szakasz most pihentető volt, aztán Szép Ilonka-forrásnál felkeveredtünk egy jól járható úton a Z-ig, nem észrevéve a P jobbra leágazását. Száz métert kellett csak visszagyalogolni a Z sávon, hogy újra megtaláljuk a P-at. A kereszteződéstől gyönyörű völgy visz fel meredeken a Körtvélyes hosszú fennsíkjára, a magasság nyerésével a hó is egyre lazább lett, látszott, hogy itt még nem olvadt meg. A forrástól két behavazott nyom is vezetett velünk szemben, de a szélnek kitett részeken alig látszottak a 10-20 centi hóban. A jelzések minősége és sűrűsége itt sem javult, de az út egyértelmű a második Phrsz leágazásáig. Az elsőn a toronyhoz ki sem mentünk, mivel a havazásban csak 2-300 métert lehetett látni, és az idő is szorított. A P-Phrsz útvillájához odaérve a hrsz jelzések szépen felújítva elvisznek jobbra, a KDP viszont nem egyértelmű. A kerítés mentén haladtunk tovább, követve az előttünk járók halvány nyomait: azok pedig a törésnél nekifordultak a Bodzás-ároknak (C: Mély-árok), utánuk mi is. Rövid út után kénytelenek voltunk visszakapaszkodni a kerítéssarokig, és innen egy jelzetlennek tűnő úton továbbindulni, a tájoló szerint irányban. Végül pár perc séta után a jelzések is meglettek, először nagyon kopott, majd jobb formában is. A LA Maraton útvonala is erre vezetett, mégsem tudtam felidézni a pontos irányt.
A következő nehézség a balra betérés a fenyvesbe, hiába rémlett, hogy egy szűk ösvényen kell bemenni, mégsem találtam a behavazott tájon. Így maradt a P+ az aszfalton, a P becsatlakozásig. Az úton is figyelni kell, hiszen a piros balra felvág egy ösvényen az irtásba, az út melleti betonkorláton a jelzés nem túl jól látható. A további kanyargás Szárig már egyértelmű. Leérve már csak vékony, de friss hótakaró maradt, a havazás viszont intenzív maradt. Pecsétért érdemes 50 m-t jobbra letérni a főúton, az Aréna nevű intézményben kétszínű a nyomat. Idővel ekkor már nagyon rosszul álltunk, tulajdonképp a Phrsz leágazás bolyongásnál feladtam, hogy elérjük a 13.01-es vonatot, mégis elkezdtünk futni a hosszú aszfalton havazással-széllel szemben. Végül épp időre értünk a megállóhelyre, de a vonat érkezéséig még várni is kellett 2-3 percet.
OKT (egyben Várak a Vértesben)
Szárliget-Kőhányáspuszta
Szárligeten a forgalmis résen volt, ahogy érkeztünk, hozta ki a pecsétet. Végre volt fél óránk leülni nyugodtan elkölteni az ebédet a váróban, aztán nekiindultunk Szárliget utcáinak.
Ez a rész Vitányvárig megintcsak ismeretlen nekem, de a focipályánál a jobbra letérést elsőre, Csákánypusztánál másodikra sikerült megtalálni. A pusztánál nagy élet folyt, a havazásnak hála, minimális emelkedőket sem küzdöttek le az autók. A Mária-szakadékban összegyűltek a környék madarai, az ilyen-olyan cinegék mellett ökörszemet és csúszkákat azonosítottam. Itt már újra 10-15 cm hóban járhattunk, de némileg több nyom között.
A kijárt K+ becsatlakozása után hamarosan megérkeztünk a Körtvélyesi pusztatemetőhöz, ami a váras mozgalom első pontja Szárliget után. Vitányvárig hamisítatlan Vértes, a várban pedig az épp elállt havazásban gyönyörű kilátás várt, bár sajnos lassan szürkülni kezdett. A kódot jól látható helyen, de az ÉNy-i kiszögellésben találtuk meg. Szarvas-kútig még voltak nyomok, de az aszfalton elkanyarodtak, így a P keresztezéséig a völgyben megint utat törtünk. Integettünk reggeli nyomainknak, és nekiestünk a Mátyás-kútig tartó szakasznak. Furcsa mód itt viszont nem mi voltunk az elsők, az első 20 m után feljöttek a nyomrakók az aszfaltról (K+). Várgesztesre még beértünk lámpázás nélkül, bélyegzés után a kocsmából kilépve viszont már csak a hó világított. A várat kétszer is körüljártuk, de a kódra nem leltünk rá, a kapu persze már zárva volt. A keményre taposott havon visszaereszkedtünk a parkolóhoz. Itt található egy alacsony meredek dombon a Kisvár és a kód is. -Dilen- segítsége jól jött a sötétben, ő már nyáron megjárta ezt a részt. Kőhányásig már csak egy emelkedő és lejtő, fáradt hótúrás maradt a sötétben egy órán át. A dobozban -a nap koronája- még nem használt új pecsét várt, elsőként tintázhattuk. Gyönyörű, élménydús és fárasztó nap volt kb. 40-42 km-rel, nem mellesleg alig maradt valami a KDP-ból, valahol sajnálom.
Ózdra ajánl is egy szállást. Istenmezején kéne még egy szállás biztosan...
Ha lesz, elmegyek a 40 éves jubileumi ttúrára is :) De nem úgy volt anno, hogy majd csak az 50. évfordulóra lesz újra? Számolgattuk is, hogy ki hány éves lesz majd akkor. Én még csak 42 :)
Ugyan 9 évvel ezelőtt, a túramozgalom kiírásának 30 éves jubileumára rendezett alkalmi teljesítménytúrán a kevés szerencsés (vagy kitartó?) egyike - szóval teljesítő - voltam, de a legszebb, összefüggő erdei szakaszon (a Tarna-vidéki Tájvédelmi Körzetben) éjszaka haladtunk át, így megérett bennem a gondolat, hogy többnapos szakaszos végigjárásban, végig nappal teljesíteni szeretném a Kohászok útját.
Vannak e valakinek esetleg bevállt szállástippjei az útvonalon? Egyúttal behúznám a Partizán utat is, ami már több éve halasztódik, így Ózdon biztosan szükség lenne egy legalább 2 éjszakás bázisra.
Most már sajna nehezebben tudok elszabadulni hétköznap, így jó eséllyel ez a túra húsvét környékére esik majd.
Próbáltam elérni őket (egy másik telefonszámon), de nem vették fel. Egy újabb számon a Tavasbarlangot értem el, ott azt mondta egy hölgy, hogy tudomása szerint már nem működik. Majd próbálkozom ezzel az új tel.számmal és köszönöm az infót.
No igen, de én most az összefüggő _azonos turistajelzéssel_ jelölt turistautakra gondoltam. Így az OKT, AK, RP DDK, ÉZ és DDP az első 5 "helyezett" jelenleg.
A Viamargaritanum útvonalán tudtommal számtalan jelzésváltás van, sőt turistajelzés nélküli szakaszai is vannak. Felfoghatjuk persze a felfestett "gyöngysort", mint egységes jelzést, azonban ez nem illeszkedik a hivatalos magyar turistajelzés-rendszerbe.
Új hosszútávú turista- (és zarándok)út létesül Nyugat-Magyarországon: http://szentmarton.blogspot.com/
Pontosabban a már meglévő Kercaszomor (szlovén-magyar országhatár) és Szombathely közötti sárga sávjelzést hosszabbítják meg észak felé, Rajkánál átlépve Szlovákiába. Még idén elkészül állítólag!
Amennyiben tényleg több mint 300 km-es lesz, akkor ez lehet (a 3 kéktúra, az Északi Zöld és a DDP után) Magyarország 6. leghosszabb turistaútja.
...de a 40e-ben már nem lennék biztos. Nagyon a határon mozoghat.
Utánanéztem és megdöbbentem.
Azt gondoltam, hogy Somoskőújfalu leválása után már nem fog döntően csökkenni. Sajnos igen. Szóval már csak 38 000. :-(
Ám még így is több mint a duplája a rá következő Balassagyarmatnak.
Egyébként pedig a kedvenc városom Pécs, de Salgótarján áll a szívemhez a legközelebb. Én itt érzem jól magam és a hibái mellett megtalálom benne a szépségeket, amelyek - szerintem - méltatlanul vannak a háttérbe szorítva.
Gondolom Miskolcnál nem fogadod el Diósgyőr központját központnak ;-)
Természetesen nem. Amúgy a Gulicska lehet hogy messzebb van még így nézve is, mint a Karancs.
Nem tudom én sem, hogy mi a pontos definíciója a nagyvárosnak. Semmiképpen sem a következő hozzászólásod. ;-)
Azért nem akartam "csak" várost írni, mert annak jobban utána kellene nézni. Magyarul abban nem vagyok biztos.
Amúgy lakosságban még 40 000 feletti a szám. Volt ez 50 000 feletti is. Csak ugye azóta történtek dolgok. A megye jellegéhez pedig hozzátartozik, hogy még így is bőven a legnagyobb város.
Nagyon szép - mint mindíg - a hely. Kedvencem is és alapdolog, hogy évente legalább egyszer megmásszam.
Kissé elfogultan, de szerintem megdönthetetlenül szoktam mondani, hogy "nagy város" központjához ennyire közel, hétszázas hegycsúcs sehol máshol nincsen Magyarországon. ;-)
A Templomromok a Dunán innen mozgalomból kimaradt, de biztos, hogy létezik, láttam a táblát Battonyán. Akkor tömegközlekedtem és nem fért bele a programba a rom felkeresése, de tervezem.
Különösen fontos, hogy "láttam a táblát Battonyán".
