Ha a párhuzamosan kapcsolt vezetők közül közül az egyik vezető megszakad, akkor a másikra valóban (tűz)veszélyesen magas áram juthat.
Ötlet: Ez ellen megoldás lehet az, hogy mindkét vezetőt külön-külön biztosítjuk a neki megfelelő áramra. Ha a nullvezető is duplázva van, akkor a két nullvezetőbe is menjen egy-egy kismegszakító. Tehát két párhuzamosan kötött 1,5-es kábel esetén ez összesen 4 db 13-16 amperes kismegszakító.
Ezeket a kismegszakítókat elkülönítve megjelölném/feliretoznám az elosztóban, vagy nem is az elosztóba tenném.
Na végre. Ezentúl a 2"-os csövet ezzel fogom feltölteni (még nem döntöttem el pontosan milyen elektrolittal). Az elektrolitnál nem kell figyelnem a törési szögre sarkoknál.
Ez kültéri "szabadvezetékes" nagyfrekvenciás koaxiális tápvonal. Igaz, hogy a szkin-hatás miatt a középső vezető nem tömör, hanem vékony falú cső, de nem valószínű, hogy vasból van :) ilyeneknél szerintem a súly fontosabb, mint a vezetőképesség, ezért könnyű alumínium cső lehet, esetleg a belsejében valami vékony erős acél feszítő sodronnyal.
Én olyasmire céloztam, hogy talán hagyományos 50Hz-es villamos rendszerekben is lehet valahol szabványos vezető az említett 2 colos vascső.
Ásványi savaknál, amelyeket erős elektrolitoknak nevezünk, az ionkoncentráció növelésével csak egy határig növekedik a vezetés. Pl.: a kénsav fajlagos vezetés szobahőmérsékleten 30 %-nál a legnagyobb (5.2.1.1.2 ábra).
5.2.1.1.2 ábra.
Gyakorlati alkalmazásban ezt tekintetbe is veszik, pl.: fémek felületének tisztítása, pácolás, kénsavas ólomakkumulátor töltése, stb .
Ha megfelel a szabványban leírt összes feltételnek, akkor a vascső lehet szabványos villanyvezeték.
Onnan lehetne megismerni az igazán profi (szabványt magabiztosan ismerő) szakembert, hogy kapásból tud mondani olyan alkalmazást, ahol a vascsövet normál, feszültség alatt lévő vezetékként lehet SZABVÁNYOSAN alkalmazni.
Nekem most csak mint földvezető, talajszonda meg villámhárító jut eszembe, de az csalás :)
- ha tudod, hogy az adott névleges keresztmetszetű vezetékhez a szabvány mekkora maximális fajlagos ellenállást ír elő
- ha tudod a gyanús vezeték tényleges keresztmetszetét
akkor könnyen kiszámolhatod, hogy a vezeték szabványos lehet-e.
Sokan azt hiszik, hogy a szabványban a 100%-osan vegytiszta réz vezetőképessége van megadva, pedig valószínűleg van némi (nem is kevés) engedmény/játszóér pl azon gyártók számára, akik nem képesek előállítani 99,999999999999999999%-os tisztaságú rezet.
Ezen határokon belül
- az egyik olcsó gyártó úgy szabványos, hogy szennyezettebb (olcsóbban előállítható) rezet alkalmaz magasabb keresztmetszettel
- a másik olcsó gyártó úgy szabványos, hogy tisztább rezet alkalmaz alacsonyabb keresztmetszettel
- van olyan gyártó, amelyik tiszta rezet alkalmaz ÉS pontos keresztmetszettel, de az viszont nem olcsó :)
Milyen 26 ohmos vezetékről beszélsz? Ez se az arany, se az aluminium 1 km-es ellenállásának nem felel meg. A rézének meg pláne nem.
Lenne pár kérdésem hülyéje:
- szoroztál már be 0.0026-ot 1000-rel?
- minek van 0,0026 ohm/m ellenállása?
- arról van valami elképzelésed, hogy a faljagos ellenállás mértékegysége Ohm m2/m x 10-6
- és arról van elképzelésed, hogy a fajlagos ellenállást 1 mm2 -re adják meg, nem 1,5-re.
Tovább nem is olvastam baromságaidat, mert ez az egy mondatod megmutatja, milyen tájékozatlan vagy ezen a területen, ahol szarod a tanácsaidat.
A múltkori beírásod se volt kutyafasza, ahol polinomos integrálról tartd az előadást. te 2 vektort nem tudsz oösszeadni, nemhogy integrálni. Tudod, a polinomot a legkönyebb integrálni (polinomos integrál megoldó egyenlete, valami ilyet írtálröhej, amit művelsz), azt még a hülye is meg tudja tanulni. Nem akarom, hogy elbízd magad, de te ezt sem tudnád.
az ellenállásokat (és a wattokat a 20 amperhez) 0,75-ös réz vezetékhez számoltam (lásd: 95497), miközben figyelmetlenségből többször is másfeles vezetéket említettem.
De a lényeg ettől nem változik: egy vezeték terhelhetősége rohadtul függ a hűlési lehetőségeitől, miközben a legtöbben ezt egyáltalán nem veszik figyelembe.
