Akkor még egyszer. Ha a Volgánál hátramaradott magyarok lennénel, akkor illene nekik ott régebben tartózkodni. Azonban nincs semmi jel arra, hogy a volgai-bolgároknál régebben is lettek volna ott magyargyanus alakok.
Tagnap hoztam a tőled (hamisan) hivatkozott Botalovot, ott a válasz.
A Volgánál nincs a honfoglalásnál régebbi magyaros lelet.
A Volgánál élők önelnevezése nem azért volt magyar, mert a Bjelajától hátramaradtak, hanem azért, mert a Dnyepertől visszvándoroltak a Volgához, miután 4-5 évig a magyar törzsszövetséghez tartoztak (és vitték a magyar nevet magukkal).
Ez legyen már a Máltai Szeretetszolgálat gondja veled ...
A volgai bolgároknak feljlett földművelésük volt (a pásztorkodással párhuzamosan).
Mi közünk hozzájuk? Billa és Bakson kívül. No meg a hátramaradt Julianus magyarok szomszédságán kívül.
, hogy a magyar szántóföld földművelés szókincsének alapvető rétege valamely (bolgár-)török néptől származik. (pl. búza,árpa, eke, sarló, szérű, szór, őröl, stb.) Ez a réteg korántsem egységes, de az újabb kutatás úgy látja, hogy a legnagyobb jelentősége a volgai-bolgár törököknek lehetett, feltehetően a 6. században kezdődött és két évszázadon keresztül tartott,....
Ezt még akkor irigálták, amikor őshazakeresőink Káma-Bjelajáztak (büdös nyelvészek megvezettek minket ...Igaz?) El vagy maradva egy pár brosúrával ...Az Urálon TÚL érték a kezdeti török hatások a magyarokat -- azaz az ezekből később honfoglalókká válók elődeit. A tudomány halad, a honfoglalók elődei (is) 800 után értek ki csak a Volga túlpartjához. Lásd a friss Botalov/Komár anyagokat.
Csak épp le nem írta, hogy a volgai-bolgárok egyben magyarok.
Annyira bugyuták azért nem voltak az akkori történelem írók sem.
"Csak kitaláltad. Lásd Róna-Tas, Botalov/Komar. Ott meg nincs szubbotci hagyaték -- ami éppen a "gyagyaságot" adja ki ..."
Egyrészt van szubotcai hagyaték (Bolsie Tygani és tsai), másrészt az egész volgai-bolgár kultúra szaltovói, ékes bizonyítékaként annak, hogy a volgai bolgárok szaltovóból vándoroltak a Volgához. A szubotcai leletük meg végképp azt bizonyítja, hogy 840 után mentek oda.
Mindez olyan világos, mint a Nap, és számomra teljességgel érthetetlen, hogy hogy nem jött még erre rá az a rengeteg kutató.
"ott azt állítja, amit én (no meg ami maga az evidencia): a hátramaradottak, Árpádot sosem látottak (ön)elnevezése is a "magyar" volt."
Akkor még egyszer. Ha a Volgánál hátramaradott magyarok lennénel, akkor illene nekik ott régebben tartózkodni. Azonban nincs semmi jel arra, hogy a volgai-bolgároknál régebben is lettek volna ott magyargyanus alakok. Amit találtak "ottmaradtakat", azok 10. századiak, vagy alig tuszkolhatók be a 9, szd végére.
Ezt kéne valahogy felfognotok. A Volgánál nincs a honfoglalásnál régebbi magyaros lelet.
Van viszont a Bjelaja völgyben (kusnarenó), és van egy vékony (vándorlási útvonalat mutató) Szamara folyó menti 4 lelőhelyből álló leletsor. Ezt keresztelte el volgántúli Levédiának Komar.
A Volgánál élők önelnevezése nem azért volt magyar, mert a Bjelajától hátramaradtak, hanem azért, mert a Dnyepertől visszvándoroltak a Volgához, miután 4-5 évig a magyar törzsszövetséghez tartoztak (és vitték a magyar nevet magukkal).
A magyarok 860-tól voltak a Volgánál, aztán egy nemzedék alatt el is homályosult a magyar törzsszövetséghez való tartozásuk tudata, ami egyébként úgy 4-5 évig tartott. (Mármint az összetartozás). Mindenesetre Anonymusnál még megjelent Billa és Baks, akik minden bizonnyal a volgai bolgároktól költöztek ide a kíséretükkel a honfoglalókhoz.
Igazold, hogy a honfoglalás előtt léteztek a Volgánál "magyar" elnevezésű faluk.
Forrás, adat?
??
Nomadizáltak + Julianus + Vásáry + Mongolok Titkos Története. "
Ezt is rosszul tudod (tudják az idoljaid). A volgai bolgároknak feljlett földművelésük volt (a pásztorkodással párhuzamosan).
A nomadizálásról: (Kaptárkövek: "Ezeket ...a 11-12. században használták.....megfelelőkkel találkozhatunk ugyan a Balkánon is, de kapcsolataik mégis a szaltovó-majacki kultúra irányánba ill. a Krim és a Kaukázus felé mutatnak. Az atonban kétségtelen, hogy a...méhek őrzése, bizonyosfokú kezelése megtelepedett életmódot követelt a méhészektől." (Az őshazától a Kárpátokig. Panoráma 80.o.)
Ugyanez igaz a halászatról is.
És akkor az ekés földművelésről néhány gondolat: (I.m. 84.o) "Köztudomású, hogy a magyar szántóföld földművelés szókincsének alapvető rétege valamely (bolgár-)török néptől származik. (pl. búza,árpa, eke, sarló, szérű, szór, őröl, stb.) Ez a réteg korántsem egységes, de az újabb kutatás úgy látja, hogy a legnagyobb jelentősége a volgai-bolgár törököknek lehetett, feltehetően a 6. században kezdődött és két évszázadon keresztül tartott,....jelenlegi ismereteink szerint a kelet-európai és nyugat-szibériai, valamint közép- és belső ázsiai régészeti leletanyagban a honfoglaló magyarokéhoz a kelet-európai bolgár-török, főként a volgai-bolgár emlékanyag alapot ad a két népesség tartós kapcsolatának a felvetésére. Így a bolgár-török jövevényszavaink történeti hátterét a régészeti élettel töltik meg. Bár kétségtelenül a magyar földművelési ismeretek egy jelentős része a bolgár-törököktől származik, de számításba jönnek még az onogurok, a pontusi bolgárok, kazárok és esetleg még más, ma már alig ismert néptöredékek"
Csak épp le nem írta, hogy a volgai-bolgárok egyben magyarok. De most nem ez a téma, hanem az, hogy nomádok voltak-e a magyarok. Egy frászt. Nem lehet földet művelni, meg nomadizálni egyszerre. Márpedig a földművelésünkre erőteljes bizonyítékokat hozott fel Balassa Iván, akitől az idézetek származnak. Voltak pásztorok, akár mint az 1800-as évekig, akik a gulyával jó messze elmentek nyáron, és kint is maradtak Sent Mihályig, amikor is visszamentek a falujukba. Ugyanezt művelték a juhászok is. Ezek nem nomádok, akiket az jellemzett, hogy a családjukkal együtt vonultak a nyáj, csorda, stb. után friss legelőket keresve.
"Ökörség. A Volgánál visszamarad magyarok neve is "magyar" volt, és sosem látták az "Árpád nemzetséget"."
Gyagya.
Visszamaradt magyarok nem voltak, csak a volgai bolgárok közt voltak magyar nyelvűek is, és voltak szubotcaiak is. A két halmaz pedig nem feltétlenül volt átfedésben.
"Az Árpád nemzetség nevéből származik a 'magyar' szavunk."
Pontosan.
Kb ötvenszer leírtam már ide, hogy a népnevünk a megyer törzs nevéből ered, és ez azért van, mert az új törzsszövetség mindig a fejedelmet adó törzs nevét veszi fel. Vagyis Árpád a megyer törzs vezéri nemzetségéből származik.
"Az Árpád nemzetség nevéből származik a 'magyar' szavunk."
Inkább csak valaki száz éve azt feltételezte, hogy Árpád törzse a Megyer volt és ebből származott a népnév. Más meg a Tarján törzshöz kötötte őket. Az aktuális álláspont meg az, hogy egyikre sincs bizonyíték, A törzsneveket nem tudják vezérekhez kötni.
"Gyakorlatilag egy emberöltő is kevés volt ahhoz, hogy valakit, egy illetékes elvtársat legalább a helyszínre kiegyen a fene. Harcsa Gábor úgy halt meg, hogy senkinek nem volt rá egy fél órája 50 év alatt. Undorító. "
A cikkben nem pont ez áll:
"Azért még becsületből végigvittem a dolgot: Felhívtam a régészt és dr.Cséfalvay Pál úrral az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatójával együtt 1999. február 13-án bemutattam őket Sipos Istvánnak, aki megmutatta nekik a pincét ,a kváderkövekkel lefalazott nyílást és elmondta mindazt amit a témával kapcsolatban tudott. Aztán- mint sejtettem- nem történt semmi."
