"Jó lett volna, ha a tudományos élet megcáfolta volna Vékony állításának az első részét, miszerint minden adat arra mutat, hogy a honfoglalók török nyelvűek voltak."
A Julianus által megtalált magyarul beszélő népességet, a hozzájuk kapcsolódó magyar helyneveket és ezek régészetileg igazolható kapcsolatát a honfoglalókkal tekintik Vékony cáfolatának.
Illetve csak módosítja az álláspontját, azaz érvei alapján lehetett egy török nyelvű, vagy legalább egy törökös kultúrájú vezető rétege a honfoglalóknak, de ez nem bizonyítja, hogy az egész népesség török nyelvű volt.
Nem én állítom, hogy a magyar egy őskori nép lenne. Aki ilyet állít (pl. te), annak tudnia kellene, hogy a honfoglalás előtt 100 évvel hol voltak a magyarok.
A tárgyi tudás/ismeretek/logika/topik/hozzászólások követésének teljes homálya nálad.
ha a nagyszentmiklósi kincs utolsó darabjait a 8. század végére keltezzük, akkor a griffes-indás leletanyag nagyobbik része a 9. századra keltezhető.
Csak az "indásokról" László Gyula is elismerte, hogy "nem tudjuk, honnan jöttek". Így ha még igazolást is nyerne a "9. század" régészetileg, az nem bizonyítana "uráli" gyökereket. Amelyeket Vékony éppen hogy erősen vall.
"AKKOR miért igényled a tudománytól, hogy megmondja, hol voltak a "magyarok a honfoglalás előtt 100 évvel" ??
Egyik posztod agyonveri a másikat ..."
Nem én állítom, hogy a magyar egy őskori nép lenne. Aki ilyet állít (pl. te), annak tudnia kellene, hogy a honfoglalás előtt 100 évvel hol voltak a magyarok.
Nem szokásom nyelvészeti kérdésekbe ütni az orromat, de a török szaink épp úgy lehetnek alapszavaink, mint az ugorok.
Ne is üsd bele, mert ez nyelvészeti megállapítás. Lásd ott az "alapszó" definíciót. Addig is hozom ide neked Vékony Gábort:
In: Magyar őstörténet, magyar honfoglalás (2002), 49. old.:
"Végeredményben megállapítható, hogy az összehasonlító nyelvészet módszereinek az alkalmazásával a magyar nyelv csak azokkal a nyelvekkel rokonítható, amelyeket finn-ugor és szamojéd nyelveknek nevezünk. Nem beszélhetünk rokonságról akkor, ha hiányoznak a nyelvtani, nyelvszerkezeti egyezések, illetőleg ezek jelentősebb része, ha a szókincsből hiányoznak a névmások, az egyszerű számok, testrésznevek, az alapvető rokonságnevek, a természeti tárgyak és jelenségek nevei, az állat- és növénynevek és az elemi cselekvést, jelenséget kifejező igék, illetve ha ezek jelentősebb része hiányzik. E feltételeknek pedig csak a finnugor nyelvek felelnek meg teljesen, s a szamojéd nyelvek részben."
A török nyelvű elődeink épp olyan integráns részei a magyarságnak, mint az ugorok.
"A legfurább az, hogy Vékony régészként mondta, amit, a sírhiány fel sem tűnt neki ...
Persze, Lászlónak sem."
Hát ez marha lyó. Sírhiány a 7-8. szd-ból.
1., A halottról nem tudjuk, hogy milyen nyelven beszélt.
2., Kb. ötször annyi sír van a 7-8. szd-ra datálva, mint a 10. szd-ra. Ezt csak az elmúlt évtizedben kezdte "rendezni" a régészet egyre több nem honfoglaló sír önkényes honfoglalóvá nyílvánításával.
" Na ez egy vélemény, ami az is maradt, mivel a tudományos élet nem fogadta el a mögötte felsorakoztatott érvelést."
Jó lett volna, ha a tudományos élet megcáfolta volna Vékony állításának az első részét, miszerint minden adat arra mutat, hogy a honfoglalók török nyelvűek voltak.
Ha tud ccáfolni, akkor érvelhet a "tudományos" álláspont mellett.....na persze ilyenkor a tudományos álláspont az, hogy nem tudjuk, és lehet, hogy sohasem fogjuk megtudni.
1) a nagyszentmiklósi kincs és a késő avar leletanyag között kimutatható művészeti kapcsolat
2) a köznép divatja az uralkodó körök divatját követi, tehát a nagyszentmiklósi kincs időben megelőzi a késő avar övveretek megjelenését
3) ha a nagyszentmiklósi kincs utolsó darabjait a 8. század végére keltezzük, akkor a griffes-indás leletanyag nagyobbik része a 9. századra keltezhető.
"Mindkét dolog -- egymással komplementerek -- elfogadottá vált az őstörténetünket kutatók körében, mert adatolt."
Adatolt csak aannyi, amennyit most leírok. A TA féle magyarelődök 600-800 között csak kusnarenkóhoz köthetők, az összes többi urali lelet meg csak 800-tól datálva fordulnak elő, azaz hibahatáron belül a kusnarenkói szóródáshoz köthetők, amit viszont a szubotcai horizont megjelenése datál a régészek szerint 830-ra, ami sztem 840.
TA egyébként az elmúlt 8 évben a kusnarenkóiak és a szargatkaiak összekötésével (400-600 közti bakali kultúra) foglalkozott, nyilván azért, mert a magyarelődöket 600-tól már megtaláltnak tekintette.
"a török eredetű szavaink nem alapszavak (ne gyomrozz !!), több etapban/több nyelvből kerültek hozzánk"
Nem szokásom nyelvészeti kérdésekbe ütni az orromat, de a török szaink épp úgy lehetnek alapszavaink, mint az ugorok. A török nyelvű elődeink épp olyan integráns részei a magyarságnak, mint az ugorok.
ha annyit tudnak, hogy Etelközből idejöttek a magyarok. Ami előtte volt, azt meg "nem tudhjuk"..
Nocsak, voltak Etelköz előtt is "magyarok"?
Azt, hogy "nem tudjuk", nem én mondom, hanem a tudomány (Komár harmatgyenge kísérletét leszámítva).
Én meg tudom, hogy 855/57-től léteznek magyarok, és 860-tól vannak Etelközben. Előtte viszont értelemszerűen voltak magyarelődök (Hacsak nem a Sziriuszról szálltak le 855-ben.)
* Komár elképzelését?? (Lásd 10 tudós vs NTK listát)
* vagy TA elképzelését (álmait) ???"
Nem szólok semmit az értelmi képességeidről, mert szaladsz feljelenteni.
Még mindig nem fogtad fel, hogy Komar Volgántúli elmélete megcáfolja TA elméletét, miszerint a magyarelődök kb. 600-tól kezdve a Bjelaja völgyben éltek. Ugyanis 600-800 között csak és csakis a Bjelaja völgyből kerültek elő a honfoglalókkal rokonítható leletek. 800 és 830 közöttre datált leletek máshol is vannak nagy területen a környéken (többek közt Lomovatóban), de ezek a kusnarenkói szóródás következményei, és semmi közük sincs valami képzeletbeli Volgántúli Levédiához.
