Nekem nincs bojlerem de a tisztításához akkor fognak hívni amikor jellemzően sűrűn ki-be kapcsol a szabályzó,még sincs elég meleg víz a tartályban.(akkor sem ha magasabbra tekerik a szabályzót) A miértjét már leírta PETYUS hét órája.
Hogy legyen igazad is, valóban a felfűtött vízkő is felmelegíti előbb utóbb a bojler vizét, de annak ideje sokkal rövidebb mint a vízkivétel gyakorisága.
Ha leeresztem a vizet a tartályból nagyon kis része forró,a vége inkább langyos, de a lerakódás olyan forró hogy kéz nem állja. (már ha egyáltalán kijön kifér az alaplemez a nyíláson). A lerakódás max ha keringetnénk a vizet akkor lehetne hőátadó elem, mint a példának felhozott hőtárolós kályha, ami szintén a ventilátor légáram hatására hajlandó leadni a tárolt hőt.
De a villanybojlert nem hőtárolós kályhának tervezték, így a lerakódás némi plusz teljesítményt fog igényelni.
Az okok nagyon érdekelnek. Miért tilos? És ez nem vitatkozás, tényleg egy tudálékoskodás nélküli kérdés.
Mert ha tilos, akkor tilos, azt megtanították hogy szabványokkal, iparági előiratokkal nem vitatkozunk, ezeket általában nem hülyék és nem egy nap alatt alkották.
De ne haljak már meg hülyén.
Akreditált: csak azért írtam, mert hiszem, hogy egy minőségi villanyszerelői szakképesítés nem véletlenül kerül min 2-3 évbe. Youtubon képzett szakember véleményére meg nem adok.
Én is tudok mázolni, hidegburkolni ami majdnem olyan, de csak majdnem. Nemcsak esztétikailag majdnem hanem szakmailag is (pl rétegrend). Ugyanez van a villanyszereléssel is. Ez a szakma sem végződik abban hogy szépen felteszek egy konnektort. Pont ahhoz kell (talán jobban) érteni ami a falon belül van, de ez annyira nem populáris mint ami látható, így (szerintem) ehhez értő szakemberből kevesebb van.
Nem vagyok sem akkreditalt, sem villanyszerelo, de a ket kulonbozo oratol erkezo nullat mindenkeppen kulon kell kezelni, foleg ha FI rele lesz a kepben. Se nem szabvanyos, se nem jo ha ket teljesen fuggetlen aramkor nullajat kozosited. (ez egy fokkal altalanosabb megfogalmazas mint amit te szeretnel, de a lenyeg latszik)
Nincs 100%-os hatekonysagu rendszer, pont. (lehet hogy ez nem 7.-es fizika, de ugye van aki tovabbtanult :) - ne vedd magadra, egyatalan nem tartalak hulyenek, csak annyira magas labda volt hogy nem tudtam ellenallni :)
A sztori viszont nem errol szol, hanem egy hőszigetelt hőforrás hőátadasárol. Kepzeld el hogy van egy haz, ami szigetelve van. Ezek utan a kulso levego homersekleterol beszelunk a belso hoforras tukreben. (cekasz es a viz)
Mondjuk a zasszony 2x lekapcsolja a mosógépet véletlenül, harmadjára már sose fogja, megjegyzi, hogy tilos. Meg különben is, ahol van mosogatógép ott ritkán kell a csapból meleg víz.
Magam részéről veled a beszélgetést ezen következményi alkérdés feltételekor fejeztem be, hogy:
mit kockáztatok
Mert most akkor mit is akarsz? Majd elolvasván felülbírálod a fejlett ipari világ szakembereinek közmegegyezéses megfogalmazását, amely megállapítások általában a megtörtént villamos balesetek után pontosítódtak? Eldöntöd, hogy neked azért mégis lehet?
igen, elvileg ez lenne a legegyszerűbb megoldás, de hát simán át fogják nála váltani, hiába megy a mosogatógép, mert akik használják, azok közül az egyik még gyerek, a másik meg már asszony... :)
Azt akarja elérni, hogy ne tudják átkapcsolni. Ha megy a masina, akkor az maradjon is ott. Alapesetben mindkettő kap áramot, lehet programozni a mosogatógépet. Amikor ténylegesen fűt, (nagy áramfelvétele van) akkor relé lekapcsolná a bojlert, amikor nem fűt, (csak fröcsköli a vizet a mosogatógép, vagy csak szivattyúz) akkor visszakapcsolja a bojlert. És így játszik oda-vissza. Így a melegvíz is pótlódhat ha időközben kiöntődik.
Édes istenem.... a bojler vize a cekasz számára ZÁRT rendszer!!!!
Csak a vízen (és vízkövön) át tud a cekasz hője kilépni a bojlerből.
Mi nem érthető ezen?!
(eltekintve az alaplapon át direktben távozó igen kis résztől, ami nem sok, mert a vízkövez bojler alapja sem szokott sokkal melegebb lenni a tisztáénál)
Szigorúan szakirányú végzettségűt kérdezek, aki akkreditált oktatásban tanulta:
Adott egy kétszintes ház 3x16A nappali és 3x25A vezérelt órával a földszinten.
Mind a nappali, mind a vezérelt 3 fázis mért kismegszakítók után külön-külön csőben és külön-külön N és PE vezetőkkel fel van vezetve az emeletre az emeleti kiselosztó dobozba, itt vannak külön-külön biztosítva az emeleti áramkörök.
Kérdésem:
szabályos-e az emeleti kiselosztóban újra egyesíteni egy N sínben a külön-külön felvitt N vezetékeket?
Az emeleten a szobákban hőtárolós 3 fázisú tartalékfűtések (soha nem voltak bekapcsolva kopp-kopp) és egy 200l-es 3kW-os bojler (ezt használjuk minden nap) üzemel a vezéreltről, tehát a terhelés lehet aszimmetrikus.
Ha nem szabályos, akkor mit kockáztatok azon kívül, hogy az óra feletti nullbontás esetén sem bontódik az emeleten a nulla?
Ne haragudjatok, de reménykedtem, hogy kevesebb ekézés, több tisztelet és megalapozott ismeret kerül ebbe a fórumba, most a bojler témával sekélyesen elment kb 130 hozzászólás, ebből kb 100 nem tett hozzá a történethez, a maradék 30 meg sajnos nem elég erős úgy látom, de azért vannak itt többen megalapozott tudással.
Nemrég 7. osztállyal példálóztál. Próbálj elvonatkoztatni az azon a szinten átadott fizika anyagtól, ott az energiamegmaradást még valóban zártnak feltételezett rendszereken magyarázták az egyszerűség kedvéért és sok egyéb egyszerűsítést alkalmaztak (pl. más területeken pontszerű test, légellenállás elhanyagolása, tökéletesen rugalmas ütközések feltételezése). Ne légy megsértődve, azok a tanárok sem hazudtak, egyszerűen ez a fizika tanításának módszertana.
Aztán jött a középfokú oktatás, bejöttek a körfolyamatok, a veszteségek (más területeken rugalmatlan alakváltozások, kilőtt puskagolyó légellenállása stb), majd még feljebb az entrópia, entalpia fogalmai, a körfolyamatok termikus hatásfoka stb.
Ennek fényében próbáld végiggondolni az esetet. A bojler korántsem 0 veszteséggel (mely sok paramétertől függ) rendelkező, zárt hőtani rendszer, de ezt már előttem többen próbálták megvilágítani.
Eszembe jutott egy nagyon is megálló hasonlat:
Olyan mintha két gyurmagolyó ütközésénél nem értenéd, hogy miért nem jön ki a lendületmegamaradás törvénye, mert az nem lehet hogy nem pattannak szanaszéjjel egymásról, hiszen a lendületmegmaradás törvénye ezt írja.
Az aki a fizikara hivatkozik es ugyanabban a mondatban 100%-os hatekonysagot probalja meg bizonyitani, az csak azt bizonyitja, hogy nem igazan tudja mirol beszel.
Kicsit tobb gondolkodas, kisebbre vett arc, es maris ra fogsz jonni. Indulj ki az epuletek szigetelesebol, csak itt pont forditott a cel...
Te szerencsétlen! Nyilván ha nem 5 órával azelőtt vételeztél vizet, hanem 10 perce, akkor a csőben maradt melegvíz jön ki ha megnyitod. De biztos lehetsz abban, hogy 8 méter cső még akkor sem melegszik át két másodperc alatt, a bojlertől, ha ötrétegű. Próbáld ki...
"de senki nem várja meg azt a fél percet, míg odaér"
Éppen néhány napja volt itt téma, hogy érdekes módon nekem kb két másodperc alatt odaér a kb 8 méterre lévő villanybojlerből. Persze én nem vagyok annyira magasan képzett, mint a profi vízszerelők, ezért nálam nincs korszerű cirkulációs rendszer sem, pedig azzal nyerhetnék akár további 0,26 másodpercet is.
