A furánflex bélelésnél ha nem figyelnek rá vagy nem megfelelően készítették elő a járatot akkor megcsavarodhat, megtörhet a cső és miután kigőzölték csak bontani lehet ugyancsak totál bontás ha a csövet ki kell szedni valamiért.
Mint értő, valószínűleg jól sejted, valaemlyik hiba okozza. Most tehét: azonkívül, hogy imádkozunk a szomszéddal, és várjuk a kéménysepróket, akik benéznek felülről (?) a kéménybe, mit lehet tenni? Nálam, és a szomszédnál is parapet konvektor van, valamikor régen volt cserépkályha a kéméynben, rég nincs.
Valószínűleg a kémény béléscső kilyukadt és kifolyik belőle a kondenz víz,vagy nincs is bélelve és kisebb dugulás miatt pont ott lecsapódik a pára a kéményben. Az is lehet,ogy a kéménybe kötött gázkészülék túlságosan kis teljesítményre van vissza szabályozva vagycsak dölődik de az is lehet,hogy kicserélték egy újabb típusra aminek a füstgáz hőmérséklete már alacsonyabb mint az előző készüléké és azért csak most jött ki a víz mert a régebbi gázpusztító eddig a varjak seggét is fűtötte.
A mezei vásárló 15000 körül kapja, akinek van elég sok kedvezménye az lehet hogy 10000-ért is hozzá tud jutni de ahhoz már kilóméterben kell náluk vásárolni:)
Üdv. Baj történt. Régi tipusú 5 emeletes téglaépület, társasház. A szomszédos lakást elválasztó oldalfal mindkét oldalon, tehát két lakásban beázott. Kiderült, kémény van ott, rég nem használatos. Harmadik emelet. Sem a föntebbi lakások, sem a lentebbieknem áznak, csak itt, a 3. emeleten. Péntek este vették észre. A közös képviselő nem érti. Igaz, a kéményen nincs "sapka", de több évtizede (vagy soha?) nem történt ilyen. Eső egy hónapja nem esett, szárazság van - és amikor esett, sok évig, minden évben - nem volt ilyen. Csak eső okozhatja? Valami elzáródott a kéményben a harmadik emelet alatt? A kéményseprők csak hét elején jönnek vizsgálódni. Addig esetleg romlik a heyzet. Egyelőre nem érthető, mi történt. Lehetséges magyarázat? Kösz.
Még annyit, hogy a tervező srác ismerhetné az előírásokat.
A tervező srác tervezhet téglakéményeket, megtervezheti a rendszert, de egy fémkéményt azt nem tervez. Az egy gyártmány, azt már valaki megtervezte. Ő csak betervezi a rendszerhez.
Köszi a választ! Akkor gondolom csak minőségi tanúsítvánnyal rendelkező, jogszabályoknak és a kéményseprő cég által elfogadottat kell vennem! Gondolom nem is akémény hanem az engedélyeztetési procedúra lesz macerás:-(.
Nem csak ennek hanem minden kéménynek vannak szabványai amit egy gyártónak, építőnek kötelező betartani. Miután megvásárolód akéményt és felállítatod a kéményseprő megvizsgája és "átveszi".
Azután már csak az élet és vagyonbiztonsággal összefüggő kötelező szabványok érvényesek. Mert nem minden szabvány erre vonatkozik.
Pl. egy tisztítóajtó magassága ha elsőnek nem észrevételezte utána már ugrálhat, nincs igaza. De azt hiszem ez az első szemlén is átmenne.
Tehát ha vásárolsz és építetsz felállíttatod akkor úgy szertőd, hogy a kéményseprői hozzájárulással, másként ne fizess !
Éppen kémény építés előtt állok és a tervező srác aki a kémény tervét( szilárd tüzelésű 24 kw kazán) csinálja monta, hogy érdemes lenne ezt az ún. fém kéményt(savállő acélcső-szigetelés-és ismételten valmilyen burkolás) választanom, mivel sajnos nem nagyon van lehetőségem a tégla kéménynek alapot csinálni.
A kérdésem az volna hogy milyen tapasztalatotok van ezzekel a kéményekkel kapcsolatban? Milyen esetleges márkát gyártót ajánlotok, vagy éppen melyiket kerüljem el?
Valamint van ezekre a kéményekre vonatkozó valamilyen törvény amiben megfogalmazzák jogalkotó atyáink, hogy milyen lehet?
Bocsi a sok hülye kérdésért de teljesen analfa béta vagyok ehhez a témához!
Nem ez alapján választják, hogy megéri vagy sem. Bizonyos kéményekbe csak ilyen tehető. Azokba amelyekbe elhúzás van. Az ilyenekbe a merevcső nem megy bele. Általában gázkészülékkekhez van. Igaz állitólag van változata a szilárd tűzeléshez is.
Ha csak tizévig tartana az nagyon szomorú lenne.
Lehül, nem hül le. Ez mellékes. Az itteni füstgáz hőtartalamát már ugysem hasznosítják, a kémény falaának meg már nem árt. Hiszen azért bélekik a kéményeket és nem a kéményseprők/bélelők gazdagítására.
Az egy érdekes cég mert mindenkinek más árat adnak attól függ mekkorát vágtak a pöcséből a vevőnek vagy valami e féle dologtól függ...senki nem tudhatja. Én éppen ezért sosem dolgoztam vele és nem is fogok!
Gázkészülékekhez bevált vegyeshez nem. A kivitelezésen nagyon sok múlik,mert nagyon el lehet kúrni és akkor a javítást nagy bontás nélkül csak alig 2-3 kivitelező tudja jól megcsinálni. Előnye az,hogy nem hűl le benne a füstgáz annyira mint az alunál, lehet olyat is csinálni amire zárt égésterű készülék is köthető,hátránya csak annyi hogy ha egyszer beépítik akkor nem egyszerű kicserélni (vagy végig bontás vagy ki kell fúrni a járatból)
Sziasztok! Érdeklődnék, hogy mik a gyakorlati tapasztalatok a Furanflex kéménybéleléses technológiával kapcsolatban? Megéri? Beválik vagy pénzkidobás? Jól működik-e vagy van valami hibája miután elkészítik? Előre is köszi a választ.
http://www.teglarium.com/bontott-tegla-megoldasok/nagymeretu-tegla/ no, én erről írtam - ilyen, saját kézzel bontott téglából épült a házam '71-'78 -ban......apró adat: minden egyes tégla 13-15 alkalommal lett kézbe véve, mire a falba került, és 10 ezer db van beépítve......
Lenne egy teoretikus kérdésem, mert nagyon előreszaladok az időben, mondjuk 4-5 évet a realizáláshoz képest: van egy nagyobbacska (nem tudom a méretét, tudom, megnézem) kéményem, ami a pinceszintre megy le, régen ott egy méretesebb, 300-400 kilós öntvényes kazán lehetett, ami a központi fűtést nyomta szét. A pince önálló kis helység, inkább felszín alatti kazánháznak nevezném, 2x2 méter, mondjuk, ajtó, jelképes ablak, mondjuk három üvegtégla mérete. A kazánt leszerelték, és a földszinten beraktak egy gázcirkót (a kéményt persze nem bélelték ki a gázhoz, de a tetejére rá lett biggyesztve egy azbesztcső toldat). Ma ez nyomja a házban a hőt széjjel. Kéményem van még kettő, egy kétjáratos és egy egyjáratos is odébb.
Lehetséges lenne az, hogy idővel a földszinten ezt a gázcirkót egy vízteres kandalló váltja ki, a pincébe meg lemennek a vízcsövek, és oda egy tartalék gázcirko bekerül, a nagy kémény mellé meg a tető átépítésekor kerül egy új járat vagy csak egy acélkémény? Ezzel el tudnám kerülni a kéményesek mániáját, hogy fúrjam szét a jól szigetelő ablakokat, ajtókat. A nyitott puffertartályom most a padlástérben lakik, 20 centi közetgyapot takaróval, de nyilván egy tetőátépítéskor a tetőhéjjalás is kapna egy újabb 20 centis hőszigetelést, vagy maga az új födém.
Hol van ebben a koncepcióban a buktató, hol rossz az elképzelés? Természetesen épületgépésszel terveztetném meg, csak előtte magamnak is meg kellene fogalmazni, mit is akarok.
Apróság, de lehet, fontos: ezen a földszinti szinten, ha mondjuk egy központi térben van ez a vízteres vegyestüzeléses jószág, akkor ugyanarra a kéményre mondjuk a szomszédos szobákban ráköthetek még pótfűtésként mondjuk kályhát? Illetve, a szomszédos fürdőszobába az kétjáratos kéményem egyik járatából csinálhatok szellőző nyílást ventillátorral? A másik járatba meg a fürdő melletti szobából egy látványt szolgáló vegyestüzeléses kandallót beleköthetek? Mondjuk, ezt akár acélkéménybe,hogy nehogy egyik járatból átszippantsa a füstöt, bár végül is mindkettő felfele, kifele megy.
Valami debreceni tüzépes építőagyag kereskedő ezt írja :
Ma Magyarországon kétféle kisméretű téglát különböztetünk meg.
Az első típus a régi kisméretű tégla, amelynek méretei 6,5 cm x 14 cm x 29 cm. Ezt a fajta kisméretű téglát a II. Világháború előtt gyártották, igen jó minőségű anyagból készült.
Azonban a világháborút követő újjáépítések során új szabványt vezettek be, melynek méretei: 6,5 cm x 12 cm x 25 cm. Bár ez az újabb tégla már nem volt olyan kiváló minőségű, mit elődje, a gyártáshoz kevesebb nyersanyagra volt szükség.
A szöveggel ugyan lehetne vitázni, mivel európai trend volt ez a második tégla méret, azaz pl. a német Normal Ziegel -nek nevezi.
Mindegy van még kb. 15 db ilyen nagymérteű téglám ami pöcsétes is, majd megmérem
A meg hülyeség hogy kevesebb anyagra. A téglából falat építenek így nem kevesebb, hanem több kell az új kisméretűből.
Hát régen kis nagy trükkel talán tudtak a 4 téglából is ilyen szelvényt rakni. Volt ugyanis egy un. nagy méretű normáltégla, igaz jó régen. A mai falazó téglák is így kapták a 'kisméretű' tégla előnevet.
Tehát a klasszikus nagyméretű tégla 29 x 14 x 7 cm, a kisméretü pedig 25 x 12 x 6,5 cm. A kéménynél a luk a következőképen jönm ki : 25 tégla + 2 cm fuga + 12 cm tégla = 39 cm, ebből le 25 marad 14, igaz a belső kenegetést elhanyagolják mert úgy valóban inkább a 13 x 13 szelvény jön ki. A nagyméretű téglánál is csak 16 -os szelvény jön ki.
De a jó kőmives a téglavágók világában olyan szelvényt rak, amilyent kérnek tőle.
Soronként berak 4 db. kb. 3-4 cm -es vágott tégla szeletet.
" , vagy tévedek? "
Nem tévedsz ez a bevett kémény szelvény, ami hol kisebb hol nagyobb.
Jelenleg még dillemában vagyok a kéménnyel kapcsolatban van a fejemben egy másik megoldás is, ami szerintem egyszerűbb, és olcsóbb is a korábbi vascsövesnél..
Egy hagyományos tégla kéményt építenék, 4 vagy 6 téglását amit kívülről szigetelnék kőzetgyapottal.
Ma érdeklődtem a Debreni forgalmazónál telefonon, aki azt mondta, hogy téglakéményre ragasztással lehet rögzíteni a kőzetgyapotot vagy dűbellel, de fúrkálni a kéménybe nem akarok, nem szerencsés már csak a ragasztásos megoldás maradt. szerintem az jó lesz.
Nem hiszem, hogy a kémény külseje úgy felmelegedne, hogy a ragsztás elengedné a gyapotot.
így a szigetelő anyag ragasztóval 16 000 ft a tégla az meg van nagyon jó állapotú a sógoromnak, nem új viszont soha nem volt beépítve 400 db
A jelenlegi kéményem olyan 6 méter 20 cm 4 téglás a huzat elfogadható, lehet egy úgyan ilyet építek, csak olyan 8 méter magasan az már elég lenne szerintem, ( ha száraz gallyfával tüzelek ég a tűz a kazánban mint a gép, ha vastagokkal megrakom a tűz tetejét jellentősen visszafogja) úgyhogy mondenféleképen emelnem kell a magasságot sz új kéménynél, ha marad 4 téglás...
