"De Révay az adott kor szabályai szerint - királyi engedéllyel - a rézmetszőnek is megengedhette a korona megtekintését, ezért semmi akadálya nem volt annak, hogy a rézmetsző a korona előtt ülve, minden részletre ügyelve készíthesse el a korona rajzát."
Erről én nem vagyok meggyőződve.
A korona ládája le volt pecsételve. Tudtommal két koronaőr kellett a felnyitásához. Egyiknél egyik kulcs, másiknál a másik kulcs.
Valamiféle jegyzőkönyv is készülhetett a felnyitáshoz (pecsét feltöréséhez). Legalábbis akkor, ha nem koronázásról van szó. Tanuk, miegymás. Szóval ez nem úgy ment, hogy ha egy kedves vendége volt Révainak, akkor annak megmutatta a koronát. Csak a koronát tartalmazó ládát nézegethették.
Marad az az időszak, amikor használták a koronát. Először is ellenőrizték a pecsétek épségét, aztán nyitottak. Aztán a használatig nyilván erős őrség volt a koronánál, de ekkor megnézhette alaposan Révai. Aztán visszazárás, pecsét, és nincs korona, csak a ládát lehet nézegetni.
"Egyébként épp a harmadik leírás mássága jelzi/jelezheti azt, hogy a képek cseréje valóban egy közben(1638) történt baleset-sérülés miatt történhetett."
"Révaí a harmadik, 1659-es, ezúttal latin nyelvű leírásában javította tévedését, és ebben már szerepel "Konstantin" és másik "két görög császár".... (Az első kettőben valóban a téves leírás vagyon)."
Vagy nem.
Ugyanis ha - mint feltételezem - 1638-ban cserélték ki a Dukasz képet, akkor 1615-ben még nem volt ott (tehát ott a Szűz M képe is lehetett), de 1659-ben a harmadik Révai kiadás idején már a Dukasz kép volt ott.
"Géza koronáján, miért kell rajta lenni egy senki által nem ismert Geobitz -nak? Ki a franc ez a turk, turáni király?"
Mint írtam, Bizáncba szláv szűrőn keresztül került innen az információ. Így kaphatott (esetleg) gellert István királyunk neve is Bizáncban, és a szláv névalakot vette fel. Iván (apuka) Ivanovics (Iván fia).
Ez alapján Géza (apuka) Geobitz (Gezavics = Geovitz) = Gézafi. Ő volt István király, tehát a kép őt ábrázolhatja.
Bocsi, a szövegszerkesztő elnyelte a mondat elejét.
Ha a korona valóban egy helyen készült volna, akkor először forrasztással építették volna össze az egész koronavázat, és csak utána rakták volna be a fészkekbe a képeket.
Mert a csupasz koronaváz összeforrasztása után még a jelenlegi szentkorona fedett helyzetű képeit is be lehetett volna utólag helyezni a fészkükbe.
Tehát az abroncs és a keresztpánt közötti szegecselt kötés és a Pantokrátor kép kifúrása egyértelműen bizonyítja azt, hogy a korona nem egy helyen készült, hanem egy máshonnan készen kapott abroncsból és keresztpántból barbár módon szegecseléssel építették össze, és barbár módon, a keresztpánt közepén levő Pantokrátor kép kifúrásával rögzítették rá a szintén máshonnan származó keresztet.
Vagyis hiába ősrégi az abroncs és a keresztpánt, maga a korona akár sokkal később is készülhetett, mivel ez a barkács színvonalú összeszerelés bármikor később is megtörténhetett.
Miután ezt már kb. félezerszer leírtam, mi az, amit nem tudtál ebből megérteni?
Már rég leírtam, hogy a lötyögő keresztet rögzítették Bécsben. Annak dőlésszöge csak adódott. E mellett a Korona egyéb (több) szimbolikus jelentése áll! (Pl. Dr. Végh naptár-elmélete ..nem néztél utána, csak zsigerből elutasítod!)
Ha a kereszt lötyögött, akkor a dőlésszög nem "adódott", hanem bizonytalan volt.
Az ötvös a forrasztás előtt egy fél alátét behelyezésével önkényesen állította be a kereszt dőlésszögét.
Tehát a kereszt dőlésszögére alapozott elméletek csupán légbőlkapott marhaságok.
Jól tudod, hogy a koronánk egyedi, páratlan a maga nemében! Ez a kifogásod olyan mintha kétségbe vonnád a budai vár halászbástyájának valódiságát...mert hogy nincs még egy olyan!
Ugye nem akarod bemesélni, hogy ezt az egész feltételezett misztikus pártus/szkíta/hun koronaépítő tudományt kizárólag a magyar korona létrehozására fejlesztették ki, és utána az összes beavatott koronakészítőt kiirtották.
Ez ugyanis az egész "ősi tudás" elméletedet nevetségessé tenné.
Ha viszont nem csak egy koronát csináltak így, akkor a testvérnépek koronáiban is hasonló szimbolika kéne legyen.
A Halászbástya pedig éppenhogy kiváló példa, mivel az egyedisége ellenére jól meghatározható stílust és szerkesztési szabályokat követ, amelyek más hasonló építményekben is fellelhetők. Tehát a Halászbástya egyedisége nem jelenti azt, hogy az abban alkalmazott szerkesztési elvek másutt nem lelhetők fel.
A kép kifúrása egész más technológiai feladat! (Egyébként nem sikerült! Nézd meg a képeket! Ki van peregve, repedezve a zománc a lyuk körül!!)
Amúgy meg: ha te olyan ügyes vagy, próbáld meg fel-forrasztani úgy, hogy az ott lévő kép zománc ne olvadjon ki!!
A kép kifúrásának lehetetlensége ugyanolyan blöff volt, mint az, hogy forrasztott koronaváz esetén nem lehet a fedett ikonokat felrakni.
És ahogy a zománckép kipergésmentes kifúrásáról is kiderült, hogy lehetséges, az egybeforrasztott koronavázra is lehet peremezett fészekekbe utólag egymást fedő képeket felrakni.
A zománc kiolvadását nem értem, mivel csak egy hülye állna neki a zománcképek berkása után forrasztani.
Minden ötvös először a koronavázat forrasztana egybe, és csak utána helyezné a foglalatokba a képeket és az ékköveket.
Peremeztél te valaha?? Én igen! Van fogalmad arról, mekkora erőhatás szükséges hozzá?? ...költői kérdés. ha volna, nem írnál le ilyen szamárságot! Ott, ahol még a felső részhez sem lehet egy peremezővel hozzáférni és megfelelő erőhatást kifejteni??!! Egyáltalán tudod hogyan néz ki egy peremező szerszám? (Írd le, kíváncsi vagyok!!)
Megint tök feleslegesen hergeled magadat.
A képeket a koronavázra felforrasztott és képek szélére ráhajtott vékony lemezperem (fészek, foglalat) tartja, ami nagyon könnyen ki/be hajlítható.
A fedett helyzetű képeket tehát a teljes koronaszerkezet összeforrasztása után simán be lehet csúsztatni a fészkükbe, és kétoldalról illetve felülről a kép szélére rá lehet hajtani a lemezperemet.
Tehát az egybeforrasztott koronavázba a fedett képeket utólag még akkor is kényelmesen a foglalatukba lehet rakni, ha fölöttük csak néhány miliméternyi szabad hézag van.
Vagyis nem igaz, hogy előre összeforrasztott koronavázon nem lehettek volna egymást fedő ikonok.
Már ha valaki olyan hülye, hogy egy kép alá egy másikat akar rakni.
??
Ember! Megint önmagadat cáfolod! Szerinted tehát azok a bécsi ötvösök olyan hülyék voltak, hogy tök feleslegesen oda tesznek két képet...csak azért, hogy jól megnehezítse a dolgukat??!!
Bocsi, de az egyre jobban elhatalmasodó szenilitásodon nem tudok segíteni.
Először megpróbálod előadni azt a hülyeséget, hogy az első és hátsó kép mögé került apostolképek szándékosan kerültek oda. A rögszméd szerint nem azért vannak ott apostolképek fedésben, mert már eleve a keresztpánton voltak, és ronda lett volna a helyük, ha leszedik őket. Hanem szerinted azért kerültek fedésbe, mert szándékosan fedésbe akarták őket rakni.
És mindezt a hülyeséget azért találtad ki, mert ezzel próbáltad megmagyarázni, hogy miért szegecseléssel rögzítették az abroncshoz a keresztpántot. Mert ha forrasztották volna, akkor a keresztpánton levő fedett képek zománca kiolvadt volna.
De amikor elmagyarázom neked, hogy a fedett helyen levő apostolképeket utólag - vagyis a koronaváz összeforrasztása után - is be lehetett volna tenni a keresztpánton levő fészkekbe, akkor te megpróbálod úgy beállítani, mintha nem a te rögeszméd volna, hanem én állítanám azt, hogy az ötvösök vallási okokból szándékosan helyezték fedésbe a két apostolképet.
ször forrasztással építették volna össze az egész koronavázat, és utána rakták volna be a fészkekbe a képeket. Mert még a jelenlegi szentkorona fedett helyzetű képeit is be lehetett volna utólag helyezni a fészkükbe.
- - -
Tehát az abroncs és a keresztpánt közötti szegecselt kötés és a Pantokrátor kép barbár kifúrása egyértelművé teszi azt, hogy a korona nem egy helyen készült, hanem egy máshonnan készen kapott abroncsból és keresztpántból barbár módon szegecseléssel építették össze, és barbár módon, a keresztpánt közepén levő Pantokrátor kép kifúrásával rögzítették rá egy szintén máshonnan származó keresztet.
Vagyis hiába ősrégi az abroncs és a keresztpánt, ez a barkács színvonalú összeszerelés bármikor később is történhetett.
teljesen biztosak vagytok abban, hogy Őfelsége a Szent Korona eredetét piszkáni kell?
Őt magát tisztelni, szeretni kéne, és megváltozna az ország sorsa....
másrészt avatott szakamberek hogy mondhatnak olyan blődséget, hogy Corona Greka, és Corona Latina?
csak rá kell nézni, és azonnal kiderül, a felső rész nem elképzelhető az alsó nélkül, nincs ami összetartsa.
másrészt sehol az európai földrészen nem volt olyan műhely, ahol ezeket a zománcképeket el tudták volna késziteni. ugyanis sehol nem tudtak eddig ezekhez foghatót felmutatni..... akkor miről is vitáztok?
vagy elfogadjuk, hogy egy nép, és a világ szakrális koronája, Akit a debil habsburgok megsértettek, megpróbáltak átprogramozni, vagy nem kell hozzá közeledni.
beavató korona, Akit nem láthattak csak koronázáskor. azért azt senki nem meséli be, hogy nincs meg a folytonossága.... némely esztergomi érsek 2-3 királyt is beavatott általa. nem tűnt volna fel neki, hogy nem ugyanazt fogja?
az, hogy a habsburgok odáig vetemedtek, hogy ellopták, elzálogositották, csak azt igazolja, hogy aljas, és bármi szemétségre képes népek, a zsidó származásukkal együtt.....
fölösleges azon aggódni, hogy a magyar főrendek nem ismerték Őfelségét, mert igenis ismerték. sőt. óvát, az pletüket adták érte.
Nem írtam, hogy silányt, csak illusztrációt a kor színvonalán és nemRévay készítette hanem egy rézmetsző mester aki talán nem is látta a koronát. EZ a kor illusztrációs színvonalának megfelel.
Az csak a te megalapozatlan hipotézised, hogy a rézmetsző nem látta a koronát, és csak illusztrációt készített.
Ezzel szemben a valóság az, hogy:
1. A Révay-féle ábrázolás de facto hiteles, mivel megegyezik a dokumentáltan hiteles Fugger-féle ábrázolással.
2. Okkal feltételezhető, hogy a rajzoló személyesen látta a koronát, mivel ez a rajz sokkal részletesebb, mint a Fugger-féle rajz, ami a kincstár által kiadott hiteles ábrázolás alapján készült.
3. Az a tény, hogy Révay a korona történetében egyedülálló módon öt alkalommal is engedélyt kért és kapott a korona tanulmányozására, azt bizonyítja, hogy Révay számára a korona kinézete kiemelkedő fontosságú volt.
Tehát biztos, hogy magas követelményeket támasztott a könyv borítójára kerülő rajz hitelességével szemben.
Az index fórumon elhangzó hipotéziseket én nem nevezném "széles körben elfogadott tételnek".
Álláspontod védelme érdekében "ügyesen" megfeledkezel az általam hivatkoztott két könyvről!!!
Ahhoz képest, hogy te magad is elméleteket gyártasz az abroncs és a keresztpánt eltérő összetételének magyarázatára, elég nevetséges, hogy szükségtelennek nevezed az anyagvizsgálatot.
Először is nem én gyártottam! Olvass utána!
Másrészt ne csúsztass! nem szükségtelennek véltem, hanem rámutattam, hogy miféle eredményt hozna!
Tehát egy(több) barokk kori ötvös képtelen lett volna a Koronát így megtervezni, megépíteni!
Nem is tervezték meg, hanem csak a két részt szerelték össze.
Tehát ha van a korona kialakításában bármi "ősi szimbolika", akkor azt a két koronarésszel már eleve készen kapták.
Itt jól elszólod magad. Azt állítod, hogy a két rész készen állt! Korábban még sebtiben összeállított/összekapkodott alkatrészekről beszéltél.
Valamint, itt e kérdésnél ismét csak figyelmen kívül hagysz egy lényeges kérdést.
Ha csak egy látszatra régi/ősi koronát lett volna céljuk összecsapni, akkor mi a fenének bíbelődtek volna a két takart kép át-szegecselésével? miért hagytak volna ott két semmitmondó erősen sérült ó, nem látható képet?
Arról nem is beszélve: minő csuda! A két előkotort rész szimbolikája kiegészíti egymást, harmóniában van! Csak úgy!...hát nem érdekes?...
De egyelőre a koronának tulajdonított szimbolika is csak kb. olyan szintű hipotézis, mint a kereszt dőlésszögére gyártott elmélet.
Amiről ugye szintén kiderült, hogy nem a szkíta csillagászat bölcsességének, hanem csupán egy barbár bécsi ötvös ügyetlen forrasztásának eredménye.
Már rég leírtam, hogy a lötyögő keresztet rögzítették Bécsben. Annak dőlésszöge csak adódott. E mellett a Korona egyéb (több) szimbolikus jelentése áll! (Pl. Dr. Végh naptár-elmélete ..nem néztél utána, csak zsigerből elutasítod!)
Hányan és hányszor bizonyították már itt (és máshol is), hogy a két rész "eltérősége" egy tudatos, tervezett mondanivaló! Az égi és a földi szféra megjelenítése! Az ábrázolt szentek "csoportosítása"! A tisztább szférában (tiszta arany keresztpánt) felül azok, akik Jézust ismerték, akik apostolai voltak. Lentebb, az ötvözött (nem "tiszta") részen a földi vértanúk!
Igen, ezeket hívják légbőlkapott feltételezéseknek és utólagos belemagyarázásoknak.
Ezek ugyanis csak akkor volnának hihetőek, ha legalább még egy példát tudnál mutatni ugyanerre a tervezési koncepcióra egy másik koronánál.
Addig ugyanis az eltérő anyagösszetétel a két rész nyilvánvalóan eltérő származási helyével simán megmagyarázható.
Gyerekes vagy! Jól tudod, hogy a koronánk egyedi, páratlan a maga nemében!
Ez a kifogásod olyan mintha kétségbe vonnád a budai vár halászbástyájának valódiságát...mert hogy nincs még egy olyan!
Valamint: a két rész anyagösszetétele alapvetően ötvözöttségének mértékében tér el..származási helyétől függetlenül! (Anyagvizsgálat pedig nyugodtan lehet...nem rajtam múlik!)
Az összeszerelésről: az ott lévő képek hő-érzékenysége miatt nem lehetett forrasztani, csak szegecselni!
Ez is ugyanolyan vérszegény blöff, mint az, hogy a Pankrátor ikont nem tudták volna sérülésmentesen utólag kifúrni.
De ott is kiderült, hogy sérülésmentesen is ki lehet fúrni.
Kevered a szezont a fazonnal! A kép kifúrása egész más technológiai feladat! (Egyébként nem sikerült! Nézd meg a képeket! Ki van peregve, repedezve a zománc a lyuk körül!!)
Amúgy meg: ha te olyan ügyes vagy, próbáld meg fel-forrasztani úgy, hogy az ott lévő kép zománc ne olvadjon ki!! (Megint okoskodsz!)
A fedett helyzetű ikonokat is be lehetett volna utólag helyezni a fészekbe.
Az ikonokat ugyanis peremezéssel rögzítették, ami kétoldalról és felülről is simán ráhajtható a becsúsztatott képre.
Peremeztél te valaha?? Én igen! Van fogalmad arról, mekkora erőhatás szükséges hozzá?? ...költői kérdés. ha volna, nem írnál le ilyen szamárságot! Ott, ahol még a felső részhez sem lehet egy peremezővel hozzáférni és megfelelő erőhatást kifejteni??!!
Egyáltalán tudod hogyan néz ki egy peremező szerszám? (Írd le, kíváncsi vagyok!!)
Vagyis nem igaz, hogy előre összeforrasztott koronavázon nem lehettek volna egymást fedő ikonok.
Már ha valaki olyan hülye, hogy egy kép alá egy másikat akar rakni.
??
Ember! Megint önmagadat cáfolod! Szerinted tehát azok a bécsi ötvösök olyan hülyék voltak, hogy tök feleslegesen oda tesznek két képet...csak azért, hogy jól megnehezítse a dolgukat??!!
De téged a valóság kiderítése helyett láthatólag csak a misztikus elméletek kiagyalása izgat.
Engem? Kiagyalások?
Okoskám! Ki hozakodott itt elő egy kiagyalással az 1790-es készítésről???
és szegénykém mind a mai napig nem voltál képes egy igazán helytálló érvet felhozni!
Van még egy érv, az mellett, hogy Révay ábrája illusztráció és nem tudományos ábra.
De ezzel a hatásosnak szánt érvvel az égvilágon semmit sem bizonyítottál.
Egy ábrának nem kell "tudományosnak" lenni ahhoz, hogy hiteles vagy élethű legyen.
Révayiról pedig éppen te magad állapítottad meg, hogy nem tudós, hanem csak amatőr volt.
Tehát nála különösen nem számítanak a formai külsőségek.
Tehát a koronát körbevevő illusztráció abszolúte indifferens a koronaábrázolás hitelességének megítélésében.
Révay rajzának hitelességét az bizonyítja, hogy egyrészt megegyezik a dokumentáltan hiteles ábrázolás alapján készült Fugger-féle rajzzal, másrészt pedig 1790-ig a "tudósok" is Révay rajzát tekintik a korona hiteles ábrázolásának.
Pedig 1613-1790 között rengeteg koronázás volt, rengeteg koronás királyportré készült, és rengeteg igazi tudós foglalkozott a magyar királyi koronával.
De még 1790-ben is pont Révay rajzára hivatkoztak, amikor kifogásolták, hogy az akkor bemutatott korona teljesen másképp néz ki, mint amilyennek addig ismerték:
"Ilyennek írták eddig Tudósaink, a Magyar Szent Koronát:
Mi ilyennek találtuk 1790-ben, Febr. hó 16. napján."
Tehát lehet hogy te nem nevezed tudósnak Révayt, de a korabeli források bizony tudósnak nevezték őt, és a Révay-féle rajzot másfél évszázadon keresztül a magyar korona hiteles ábrázolásának fogadták el.
- - -
Kedves stranger25,
nem kéne ennyire erőlködni a nyilvánvaló tagadásával.
- - -
Amúgy pedig ráadásul még nincs is igazad: még a 19. században is előszeretettel rajzoltak műszaki ábrákat romantikus keretbe foglalva.
A vitán felül tudományosnak számító térképek címének angyalos-növényes-állatos keretezéséről nem is beszélve.
" borítójára csupán egy silány illusztrációt készíttetett."
Nem írtam, hogy silányt, csak illusztrációt a kor színvonalán és nemRévay készítette hanem egy rézmetsző mester aki talán nem is látta a koronát. EZ a kor illusztrációs színvonalának megfelel.
Erre az időszakra az illusztráció és a tudományos ábra ELKÜLÖNÜL. Tehát tudományos ábrára nem tesznek angyalkákat folyondárokat. A korona egy díszítmény része, ami sok mindent elárul, de nem lép túl saját határain.
"Tehát ha van a korona kialakításában bármi "ősi szimbolika", akkor azt a két koronarésszel már eleve készen kapták."
Nem egészen. Ti. a középkorban volt egy jól behatárolható időszak amikor tudatosan tették egymás mellé a görög és latin liturgikus feliratokat vagy szembe vagy egymás alá-fölé, tehát a két rész összeillesztése ennek a filozófiának és a rá jellemző időszaknak felel meg, amiben a Szent Korona nem egyedülálló és kb. két hete vitattuk ezt Monreale és a Capilla Palatina stilusában és összeállításában analóg példáin. Vannak is erről itt fenn fényképek.
A Habsburg secularizációra ilyen filozófia nem volt jellemző (ez csak azoknak válasz akik 1790 megszállottai).
Csak olyan tétel van, hogy a korona egyes részei régi eredetűek.
Legalább itt olvass pontosan, itt a fórumon! Hányan is képviselik azt a nézetet, hogy minimum Géza vagy László-korabeli???
Bocsi, de te magad fogalmazol pontatlanul.
Az index fórumon elhangzó hipotéziseket én nem nevezném "széles körben elfogadott tételnek".
És amíg nem végeztek alapos anyagvizsgálatot a korona összes alkotó- és kötőelemén, addig többet nem is állíthatnak.
Baromság! nem csak én, más is írta: egy anyagvizsgálat nem lenne döntő e kérdésben. Tekintve, hogy az akkori Európa arany-ékszereinek túlnyomó többsége erdélyi aranyból készült!
Ahhoz képest, hogy te magad is elméleteket gyártasz az abroncs és a keresztpánt eltérő összetételének magyarázatára, elég nevetséges, hogy szükségtelennek nevezed az anyagvizsgálatot.
Hiszen régi elemekből bármikor később is lehet egy réginek kinéző koronát összeállítani.
Ez önmagában igaz. De ismét abba a csapdába esel, hogy elégtelen(elégtelen mennyiségű) premisszákból túl messze menő következtetést vonsz le!
Ugyanis a Korona nem csak egy egyszerű tárgy! Tervezésének és építésének eszmei, vallási, korabeli tudományos szabályai is vannak!
utólag, mondjuk úgy 1790 táján azoknak a törvényszerűségeknek, szabályoknak nem voltak a birtokában!
Alapjában ezt nem vagy képes felfogni! A barokk kor (katolikus) embere úgyszólván semmit sem tudott azokról a szabályokról, amik a Koronába bele vannak építve. Tehát egy(több) barokk kori ötvös képtelen lett volna a Koronát így megtervezni, megépíteni!
Nem is tervezték meg, hanem csak a két részt szerelték össze.
Tehát ha van a korona kialakításában bármi "ősi szimbolika", akkor azt a két koronarésszel már eleve készen kapták.
De egyelőre a koronának tulajdonított szimbolika is csak kb. olyan szintű hipotézis, mint a kereszt dőlésszögére gyártott elmélet.
Amiről ugye szintén kiderült, hogy nem a szkíta csillagászat bölcsességének, hanem csupán egy barbár bécsi ötvös ügyetlen forrasztásának eredménye.
Hányan és hányszor bizonyították már itt (és máshol is), hogy a két rész "eltérősége" egy tudatos, tervezett mondanivaló! Az égi és a földi szféra megjelenítése! Az ábrázolt szentek "csoportosítása"! A tisztább szférában (tiszta arany keresztpánt) felül azok, akik Jézust ismerték, akik apostolai voltak. Lentebb, az ötvözött (nem "tiszta") részen a földi vértanúk!
Igen, ezeket hívják légbőlkapott feltételezéseknek és utólagos belemagyarázásoknak.
Ezek ugyanis csak akkor volnának hihetőek, ha legalább még egy példát tudnál mutatni ugyanerre a tervezési koncepcióra egy másik koronánál.
Addig ugyanis az eltérő anyagösszetétel a két rész nyilvánvalóan eltérő származási helyével simán megmagyarázható.
Az összeszerelésről: az ott lévő képek hő-érzékenysége miatt nem lehetett forrasztani, csak szegecselni!
Ez is ugyanolyan vérszegény blöff, mint az, hogy a Pankrátor ikont nem tudták volna sérülésmentesen utólag kifúrni.
De ott is kiderült, hogy sérülésmentesen is ki lehet fúrni.
A fedett helyzetű ikonokat is be lehetett volna utólag helyezni a fészekbe.
Az ikonokat ugyanis peremezéssel rögzítették, ami kétoldalról és felülről is simán ráhajtható a becsúsztatott képre.
Vagyis nem igaz, hogy előre összeforrasztott koronavázon nem lehettek volna egymást fedő ikonok.
Már ha valaki olyan hülye, hogy egy kép alá egy másikat akar rakni.
De téged a valóság kiderítése helyett láthatólag csak a misztikus elméletek kiagyalása izgat.
"Révay az életét tette a koronával való foglalkozásra, tehát biztos, hogy komolyan vette a feladatot."
Azért írtam volt, hogy erős amatőr, de koronaőr és nem kutató.tudós.
"Vagyis nyilvánvaló, hogy Révay a korona rajza esetében is a lehető leghitelesebb ábrázolásra törekedett."
Törekedett, de nem haladta meg a kor illusztrációs szintjét. Ez mellett valóban rengeteg információt szolgáltat így is a koronáról amit fel is soroltam. Senki nem akarja bántani Révay-t és nem kell megvédened. A maga szintjén ez kiváló munka, de nem szabad többet várnoi tőle mint amit ad.
Az évszázadokig fennálló alap-tétel az, és az volt, hogy a Szt. Korona lézezett/létezik.
Esmeg tévedsz.
Az évszázadokon keresztül fennálló alaptétel az volt, hogy a Révay-féle szentkorona létezik.
Ja! ...és az összes korábbi,Révay előtti a Szt. Koronáról szóló oklevél, leírás mind-mind csak kitaláció!! (Okoskám, ébreztő!)
1526-1790 között az összes magyar király és főúr egybehangzóan megesküdött rá, hogy ez az igazi magyar szent korona.
Nem is tudtam, hogy az ÖSSZES főurat meghívták arra az eskü-tételre! (Maradj már, legalább kissé tárgyilagos!)
De 1790-ben váratlanul előkerült egy teljesen más kinézetű korona.
Egy olyan korona, amiről 1790-ig senki semmit sem tudott.
Állítod egyedül te!..és mi bemondásra higgyünk neked!
És most erről a koronáról kéne valakinek bebizonyítania, hogy már 1790 előtt is létezett.
Itt tartunk.
Az a helyzet, hogy nem tartasz te sehol!
- - -
Neked pedig végre el kéne mondanod, hogy szerinted mi haszna lehetett volna a Habsburgoknak az igazi korona rejtegetéséből.
Párszor már elmondtam. Legutóóbb éppen ma! Ferdinánd megkoronáztatja magát, holott a LEGITIM koronázó ékszer Szapolyainál van! Utána nem akarja annulláltatni addigi uralkodását, inkább végleg azt a "csinálmányutánzatot" igyekszik (éppen ezért) igazinak elfogadtatni! (Ezen törekvését segíti, hogy a beavató korona nemigen volt ismeretes, nemigen látták sokan! és ezért is születik kisvártatva az az ötlet, hogy a F. krónika azt, az ő általa kreált csinálmányt legitimálja!)
...csak te képtelen vagy ezt felfogni!
Tehát mi haszna lehetett volna abból, ha a magyarok nem az egyik, hanem a másik koronát hiszik szent koronának.
a fenti leírás!
Merthogy eddig semmi értelmeset sem tudtál erről mondani.
Persze, okoskám! Csak a te itt összehordott marhaságaid az "értelmesek"!
A magyar korona rejtegetése 1526 után kezdődik, amikor az igazi koronával beavatott Szapolyaival szemben I. Ferdinánd egy hamis koronával ellenkirállyá koronázza magát, és elkezdi azt a hazugságot terjeszteni, hogy visszaszerezte az igazi koronát, holott ez nyilvánvalóan nem történt meg
Na itt megint egy részlet, ami tudatos ferdítésedet leleplezi!
Még a gimis történelem könyvek is leírták (és több, eredeti leírásokra támaszkodó tudományos munka!!!) , hogy Izabellától ünnepélyes körülmények között, a kolozsvári Szt. Mihály templomban átveszi a Koronát a császár megbízottja!!
Csak olyan tétel van, hogy a korona egyes részei régi eredetűek.
Legalább itt olvass pontosan, itt a fórumon! Hányan is képviselik azt a nézetet, hogy minimum Géza vagy László-korabeli???
De ha az itt fórumozók véleménye neked smafu, akkor olvasd el ...mondjuk Deér munkáját, vagy Benda-Fügedi könyvét! (és még sorolhatnám)
És amíg nem végeztek alapos anyagvizsgálatot a korona összes alkotó- és kötőelemén, addig többet nem is állíthatnak.
Baromság! nem csak én, más is írta: egy anyagvizsgálat nem lenne döntő e kérdésben. Tekintve, hogy az akkori Európa arany-ékszereinek túlnyomó többsége erdélyi aranyból készült!
Az egyes részek keletkezési ideje ugyanis önmagában még nem bizonyítja azt, hogy a korona maga is régen készült.
Hiszen régi elemekből bármikor később is lehet egy réginek kinéző koronát összeállítani.
Ez önmagában igaz. De ismét abba a csapdába esel, hogy elégtelen(elégtelen mennyiségű) premisszákból túl messze menő következtetést vonsz le!
Ugyanis a Korona nem csak egy egyszerű tárgy! Tervezésének és építésének eszmei, vallási, korabeli tudományos szabályai is vannak!
utólag, mondjuk úgy 1790 táján azoknak a törvényszerűségeknek, szabályoknak nem voltak a birtokában!
Alapjában ezt nem vagy képes felfogni! A barokk kor (katolikus) embere úgyszólván semmit sem tudott azokról a szabályokról, amik a Koronába bele vannak építve. Tehát egy(több) barokk kori ötvös képtelen lett volna a Koronát így megtervezni, megépíteni!
És a szentkorona jellegzetesen eltérő technológiájú és stílusú két fele, valamint az összeszerelés barbár módja pont azt bizonyítja, hogy a koronát régebben készült részekből utólag állították össze.
Mondd! Te süket vagy? Esetleg analfabéta?
Hányan és hányszor bizonyították már itt (és máshol is), hogy a két rész "eltérősége" egy tudatos, tervezett mondanivaló! Az égi és a földi szféra megjelenítése! Az ábrázolt szentek "csoportosítása"! A tisztább szférában (tiszta arany keresztpánt) felül azok, akik Jézust ismerték, akik apostolai voltak. Lentebb, az ötvözött (nem "tiszta") részen a földi vértanúk!
Az össze szerelésről: az ott lévő képek hő-érzékenysége miatt nem lehetett forrasztani, csak szegecselni!
Ha ennyit sem vagy képes végre már felfogni, mondd, akkor mi a fészkes fenét olvastál te eddig itt??!!
Az ábra korabeli átlagos rézmetsző színvonal és mivel valóban csak borító.ábra: a célja csupoán illusztráció ami sokat elmond, de tudományos igényeknek nem felel meg. Révay pedig KORONŐR volt, nem kutató tudós. Munkája pedig amatőr a szó legjobb értelmében, nem pedig királyi megbízás által végzett pontosan dokumentált kutató és helyzetrögzítő munka.
Mondod mindezt teljesen megalapozatlanul.
A köny megírásával Révay célja pont az volt, hogy a magyar koronával kapcsolatban fellelhető összes ismeretet felkutassa és dokumentálja. Révay az életét tette a koronával való foglalkozásra, tehát biztos, hogy komolyan vette a feladatot.
Vagyis nyilvánvaló, hogy Révay a korona rajza esetében is a lehető leghitelesebb ábrázolásra törekedett.
Révay összesen öt alkalommal viszgálta meg a koronát, ezért még arra is bőven lehetett ideje, hogy részletes rajzokat készítsen a koronáról. Ez pedig már eleve kizárja, hogy Révay a rézmetsző által koronarajzon a valósághoz képest bármi jelentős eltérést megengedjen.
De Révay az adott kor szabályai szerint - királyi engedéllyel - a rézmetszőnek is megengedhette a korona megtekintését, ezért semmi akadálya nem volt annak, hogy a rézmetsző a korona előtt ülve, minden részletre ügyelve készíthesse el a korona rajzát.
Tehát semmi okunk nincs kétségbevonni azt, hogy a Révay-féle koronarajz a korona személyes megtekintése útján készült hiteles ábrázolás.
- - -
A perspektivikus ábrázolás pontatlansága nyilván abból ered, hogy a koronát senki sem tartotta rajzolás közben a magasba.
Tehát a kissé felülnézetben szemlélt koronáról kellett a kor koronaábrázolási hagyományainak megfelelő, kissé alulnézeti ábrázolást készítenie.
