- nincs véletlenül régi képed a Deák F. u. 15-rõl? Néha arravetõdtem az építkezés alatt és az volt az érzésem, mintha egy szinttel megtoldották volna (bár mindenhez illeszkedõen).
Láttam belülrõl teljesen kibelezett állapotában is, amikor jószerivel csak oszlopokon nyugodott.
- nos, sima vagy fordított (akarom mondani rücskös)?
Az Alpár Ignác emlékév rendezvénysorozat megnyitója alkalmából az Alpár Ignác Emlékbizottság tisztelettel meghívja Önt a 2005. január 17-én hétfőn megrendezendő
születésnapi megemlékezésre
Program
13 órakor Emléktábla avatás
Budapest VII. Almássy tér 15.
Hunvald György VII.ker.polgármestere
Hadik András művészettörténész
Moderátor: Simon László
15 órakor
Budapest VII. Wesselényi u. 17.
Erzsébetvárosi Közösségi Ház
Dísztermében
Vetített képek kortárs zene hangjaira
Válogatás Alpár műveiből
Zarándy Ákos: Bagatell zongorán előadja a szerző
Mein Werdegang Bécs 1916
Szilágyi Tibor Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész tolmácsolásában
A Schöckl családról Dr.Bajkay Éva művészettörténész
Az Alpár érmes mérnökök László László az Építéstudományi Egyesület főtitkára
Kegyelettel Jókai Anna Kossuth díjas író, Erzsébetváros díszpolgára, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke
Kulturális örökségünk Vízy László Podmaniczky- díjas városvédő építész, műemléki felügyelő
Végrte megtaláltam a régi bajai Duna hidat,amit lebombáztak és már nem láthattam.
Utólagos engedelmeddel ezeket a képeket betettem a Bajai Régió Fórumba.
Köszönöm!!!
De hogy mit szeretnék légifotóban fenn látni a neten?
Menjetek el ide: http://mapy.atlas.cz/mapviewer/mapviewer.aspx?appname=atlas, és nagyítsatok rá Prágára maximálisan (a kivágat nagysága változtatható a térkép alatt levő Velikost mapy szöveg melletti 3 kis négyzetre bökve). Tetszeni fog a látvány, megéri. Na ezt szeretném én Budapestben is látni.
Azert ez a Civertan sem egy jotekonysagi intezmeny.A legifotoit is nagyitoval kell nezni:(
Tudod te mennyi pénzért vesztegetnek egy légifotót, ha hivatalos úton kell beszerezned? Szerintem nézz utána mondjuk a Fömi oldalán, mielőtt ilyen hangzatos kijelentéseket teszel.
Hidak közül a 13701 a legjobb szerintem (Kossuth). Régen tudom, hogy volt ilyen, de eddig csak egy kósza ebay-es képeslapon láttam részletét. Ilyen teljes képet még nem. Történetéről valaki valamit? Persze ne mindig Bendegúz! :-)
Nem valami ilyesmit akarnak most is megvalósítani? Gyaloghíd a Duna felett? Közelebb a folyóhoz? És átkelhetünk a 2*2 sávos budai alsó rakpart felett/alatt/on.
Jaj, hát persze. Mondjuk tudtam, csak megpróbáltam vicceskedni. Nem sikerült...
Pont a Budapest magazinban is volt róla egy cikk, de azt hiszem az inkább egy szolid reklámnak tűnt a felújítást végző cégről. És ezt most bántás nélkül, mert szerintem tényleg szép lett - kívülről mindenképpen. Belül még nem volt alkalmam látni. Holnap viszont megpróbálom nem elfelejteni megnézni a homlokzatát, vajon síma, vagy rücskös a festés rajta :-).
honlap már van, meg újság is, csak nem tudom, November kartácsnak mennyi ideje van ilyesmiket átszerkeszteni, megszûrni, szalonképessé tenni, felpakolgatni, a köz örömére (továbbá úgy, hogy az Index copyright jogai ne sérüljenek). Persze ez utóbbi valszeg levajazható némi térítésmentes hirdetéssel.
Ha lenne például egy weblap, ahol ilyen tematikus "házi dolgozatokat" elhelyezni, mondjuk például linkgyűjteményként is, a linkek végén található cikkek, szövegek egy részének megjelenítésével, és esetleg ez az oldal amúgy is Budapesttel foglalkozna, akkor szerintem ez nagyon hasznos kezdeményezés lehetne.
A gyűjtésed tartalmazta információk alapján pedig mondjuk lehetne nyomtatott formában is megjeleníteni egy-egy témát, mondjuk "Ahogy az interneten megjelenik" a fel-feldobott téma...
Más.
Keddi Népszabadság, Cs. L. tolla:
Kispesti Krónika címmel negyedévente megjelenő kiadványsorozat indult útjára. A Krónika füzeteiben az 1871-ben alapított település múltjáról olvashatók tanulmányok. Kiadója a Kolónia Kispest Helytörténeti és Helyismereti Közalapítvány, amely Buza Pétert kérte fel a sorozat szerkesztőjének. A négyszáz forintért kapható kiadvány első számának portrérovatában Varju Kálmánról, Kispest egyik parcellázójáról olvashatunk, a Kutatás című rovatban egy tanulmány azt a folyamatot mutatja be, hogyan szakadt el Pestszentlőrinc Kispesttől, egy másik publikáció pedig az alapítástól a kerületté válásig vizsgálja a helyi társadalom összetételét. Bizonyára népszerű olvasmány lesz a millennium korának kispesti vendéglőit, kávéházait bemutató írás. Közölnek emellett dokumentumokat, megemlékeznek a kispesti évfordulókról is: elsőként a katolikus templom centenáriumáról.
Érdekesnek tűnik. Bővebb info asszem a kispest.hu-n található
Végre eljutottam a Budapesti Történeti Múzeumban lévő "Változó Budapest" fotókiállításra. Nagyon érdekes képek voltak az 1950-es évek közepéről és az azutáni kb. 10 évből. Sajnos csak néhány tucat képet hoztak el. Egyes helyekről több nézetből, egy-két év eltéréssel is voltak képek, pl: Felszab tér, Marx tér, József krt - Üllői út környék, Emke környék, Nov 7 tér.
Vajon megnézhető-e a Buváti gyűjtemény többi része. Van-e valahol az interneten?
Az Üllői út - Ferenc krt sarkáról az aláírás szerint két-két év eltéréssel volt három kép. Szerintem az aláírásokat elcserélhették, mert az 1957-es képen volt a Corvin mozi felől nézve egy felállványozott Ferenc körúti ház, majd üres telek, mögötte egy Högyes Endre utcai kétemeletes ház, majd az Iparművészeti múzeum. Az 1959-es képen az üres telektől a Ferenc körút felé viszont ott volt egy 3 emeletes ház romja, majd a többi ugyanaz, mint fent. A harmadik képen már ott volt a Lottó-ház. Persze, ha az ember nem szőrszálat hasogat, akkor nagyon érdekes a fenti útkereszteződésben ballagó lovaskocsi, a feltűnően kevés gyalogos, egy-két autó.
Ebben a hónapban még nyitva van a kiállítás, érdemes megnézni.
besegítek egy kicsit. Szegényes a felhozatal. Talán IRL többet elő lehet vadászni. Az a háztömb talán előfordul Lampélék belvárosi rehabilitációról szóló könyvében. Bízzunk Emmában, és könytárában.
- emlékeim szerint a Röltex nem itt, hanem eggyel balra lakozott (ahonnan most költözik ki az ócskás bolt). Kutnewsky Györgynek egy képaláírás szerint szűcsüzlete volt a Deák Ferenc utcában (http://epa.oszk.hu/00000/00003/00004/kepek.htm). A hetvenes években itt könyvesbolt volt, azt hiszem az épületben pedig a könyvkiadó leledzett vagy az Állami Könyvterjesztő. Később itt nyílt az első elit babaáruház. Azt hiszem vmelyik könyvvizsgáló cég is bérelte korábban az irodákat, meg mintha az Magyar Hitelbank is lakott volna benne. Volt itt Schmitt Pál választási központja és a Szigethez kapcsolódó kortárs képzőművészeti kiállítás.
2005. febr. 25. - 13 óra, Bp. V. ker. Deák F. u. 15. "Deák palota" - Épületlátogatás (találkozás a helyszínen) Ismerteti: Király Zoltán építész (T: 06-20-5457657)
...
Bartha Mik!ós a székelyföldi Rugonfalván született 1847. november 14-én. Apja Bartha Gergely uradalmi intéző, anyja a megyeszerte csodált szépségű Sebese Anna. 1866-ig a székelyudvarhelyi református főgimnáziumban tanul, ezt követően Budapesten jogot hallgat, 1871-ben szerzi meg diplomáját. Politikával folyamatosan foglalkozik, 1881-től haláláig országgyűlési képviselő. 1880. október 1-jén indítja meg Kolozsváron az Ellenzéket, amelynek tulajdonosa is egyben. Alig egy hónapra rá majdnem az életébe került szókimondó igazságkeresése. November elején ugyanis egy cikkében hírül adja, hogy a kolozsvári önkénteseket kiképző osztrák hadnagy, Gustav Rüstov "magyar kutyáknak" illetve "Kossuth-kutyáknak" nevezi beosztottjait. Ezzel a mondattal zárja a cikket: "Nem azért él a német magyar kenyéren, hogy meg ne marja a gazdáját." November 13-án Rüstov hadnagy és barátja Dienstl főhadnagy megjelentek az Ellenzék szerkesztőségében, az ott lévő munkatársakra ügyet sem vetve Bartha asztalához léptek és rövid szóváltás után kardjukkal fején és kezén összekaszabolták, majd hátba szúrták. Napokig élet és halál között lebegett, orvosai lemondtak róla. De felépült. Sérüléseit élete végéig viselte, egyik keze örökre béna maradt. Az üggyel kapcsolatosan még tudni érdemes, hogy a két tisztet az esetet követően előléptették és dicséretben részesítették! Ez is adalék a Monarchia társadalmi légköréhez.
A sokáig magányosan élő Bartha azt vallotta, miszerint "kötelességem - egyedül állva -- többet áldozni a szerencsétlen nemzetnek, mint azok tehetik, kiket gyermekeik sorsa kell, hogy elsősorban érdekeljen. " Élénk közéletisége dacára is - mindenki egyetértett azzal, hogy Kossuth óta ő volt a leghatásosabb debatter - eléggé visszavonultan élt, kevés barátai közé tartozott Ábrányi Emil, a kitűnő költő és Kolozsvár színész óriása, E. Kovács Gyula. Mindkettőt azért becsülte nagyra, "mert megértik a nemzet szívdobogását."
1905. október 19-én tragikus váratlansággal hunyt el agyszélhűdésben Budapesten a Deák Ferenc utca 15. szám alatti lakásán. Halála főváros- és Erdély-szerte mély és igaz részvétet keltett. Sírja a Kerepesi temetőben található a Deák-mauzóleum közvetlen szomszédságában....
-----------------------
Melléktermék:
...
A Múzeum körút már akkor egyik fő fészke volt az antikváriusoknak. A Hatvani (mai Kossuth Lajos utca) sarkán helyezkedett el Ruzicska Ármin antikvárius boltja. Itt nyitotta meg kapuit Rozsnyai Károly üzlete, Magyar József "Központi Antikvárium"-a, Kun Dániel és Pfeiffer Manó boltja, valamint Mai Henrik orvosi könyvekkel foglalkozó szaküzlete. Az Üllői út közelében volt Müller A. hatalmas könyvkészlete, a Kecskeméti utcában pedig Politzer Zsigmond jogi könyvesboltja.
A nevezetes tudományos antikváriumok, nyilván az egyetemek közelsége miatt főleg az Egyetem utcában voltak; a Reáltanoda utca sarkán nyílt meg Dobrovszky Ágost üzlete, ahol Lantos Adolf, a későbbi híres Lantos cég tulajdonosa kezdte el könyvkereskedői pályáját. A Centrál Kávéház mellett volt a kiemelkedő szaktudású Révai Leó tudományos antikváriuma. Üzletvezetője az a Kemény Miksa volt, aki később átvette a Deutsch Zsigmond és Társa könyvkereskedést, és szortimenterként a Dorottya utcában működött tovább. A Ferenciek terén működött Ranschburg Gusztáv antikváriuma. Ő is művelt könyvkereskedő volt, nagy szakszerűséggel számtalan katalógust jelentetett meg.
Kifelé haladva a Belvárosból, a Fürdő utcában (mai József Attila utca) volt Horovitz Lajos könyvantikváriuma. A cég tekintélyét az idősebb Horovitz alapozta meg, a régi könyvek e jeles ismerőjéről tudósok és egyetemi tanárok is elismeréssel nyilatkoztak. Ugyancsak ebben az utcában alapított 1906-ban önálló üzletet Stemmer Ödön is, akinek több mint félévszázados antikváriusi tevékenysége itt vette kezdetét. Üzlete nagy vonzerőt gyakorolt amatőr könyvgyűjtőkre és bibliofilekre csakúgy, mint a forrásmunkák után kutató írókra és szaktudósokra.
Az Erzsébet körúton volt a Gerő- és a Kostyál Jenő-féle cég, valamint Vass József úgynevezett "Minta antikvárium"-a. Kirakata saját kiadványaival volt tele, olcsó könyveket forgalmazott. A Teréz körút jellegzetes antikváriuma volt fél évszázadon keresztül Müller Izidor boltja.
Az Andrássy úton is több antikvár üzlet nyitotta meg kapuit ezekben az években. Itt volt többek között az Eisler cég, Kohn Béla, Sachs és Pollák, Müller Dávid és Glückstahl Soma kereskedése.
A huszadik század első évtizedében két régi és elismert antikvárius könyvkészlete új tulajdonosok kezébe került. 1906-ban Horovitz üzlete a Dobrovszky cég tulajdonába ment át, két évvel később pedig egy 4 antikváriumból álló konzorcium megszerezte Révai Leó antikváriumának készletét. "
Az Anker Palkotat illetoen: 1.Teljesen meglepett, hogy Alpar tervezte
CSak úgy megkérdezem, szokott valami rádragadni is a topicból? Mert például egy hónapja se volt, hogy Emma idézte tiszteletereméltó Alpárnét ennek kapcsán. ->
2004.12.23 14:49:22 (8461)
De amúgy tényleg ksözönet a linkgyüjteményért, jópár oldal volt benne, ami új volt számomra.
csinos kis kompilacio. Mennyi idot szantal, hogy mindezt osszelenkeld?
Mar eppen hianyoltam a linkeket a topicbol(az utobbi idoben a nyelvtani problemak nyertek teret:) ), de ezek remek olvasmanyok voltak.
Az Anker Palkotat illetoen:
1.Teljesen meglepett, hogy Alpar tervezte. Abszolut nem ugy tunik, mintha az o stilusa lenne, bar hangsulyozom, en speciel nem vagyok az Anker-monsrum ellenzoje.
Az epiteszforumos cikkre mar korabban is felkaptam a fejem: tudniilik szerintem a BM egyaltalan nem ugy nez ki, mint egy felujitott epulet, legalabbis kivulrol-az egyik oldala tiszta kosz, es valahogy a Greshamhoz kepest nem az igazi-bar a masik oldalon epulo irodahazhoz kepest azert meg megteszi-finoman szolva is:)
"Rendkívül sok vidéki középiskolát épített, főleg Erdélyben; Budapesten a II. ker. főgimnázium, a VI. ker. főreáliskola és az Eötvös-kollégium tervei erednek tőle. Egész sor megyeházát (Kolozsvár, Nyíregyháza stb.) és ref. templomot épített, s az ő alkotásai a Herkules-fürdői Szapáry-fürdő, a kolozsvári egyetem, a kath. státus kolozsvári bérházai, a temesvári főposta s a nyíregyházai színház. Működésének súlypontja, ha nem is számszerűen, a fővárosra esik, ahol egyik legsikerültebb korábbi műve, a millenáris kiállítás mesteri felépítésű tört. főcsoportja áll. Legnagyobb-szabású alkotásai a Tőzsdepalota és az egykori Osztrák-Magyar Bank palotája, s tőle erednek a Váci körúti Anker-ház és a két legmonumentálisabb budapesti bankpalota, a Hitelbank és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár tervei."
"1883-ban megnyerte Herkulesfürdô Szápáry-fürdôjének pályázatát. Tervei alapján készült a nyíregyházi, a segesvári, a kolozsvári és a dévai megyeháza, a kolozsvári egyetem, a kassai és a nyíregyházi színház, a temesvári fôposta, a segesvári és az 1964-ben városrendezési okokból lebontott brassói református templom....
Késôbbi alkotói korszakának színhelye Budapest. Egyik legismertebb munkája az Ezredéves Kiállítás történelmi fôcsoportjának épülete, a Vajdahunyad vára (a mai Mezôgazdasági Múzeum),...
Az 1900-as évek elején Alpár pénzintézetek építésére kapott megbízást, s rövidesen a banképítkezés elismert szaktekintélye lett. Tervei szerint építették fel Budapesten 1899 és 1905 között a Tôzsdepalotát (az MTV mai székházát), 1902 és 1905 között az Osztrák-Magyar Bankot (ma: Magyar Nemzeti Bank), 1909-tôl 1913-ig a József nádor téren a Magyar Általános Hitelbankot (ma: Pénzügyminisztérium), 1908 és 1915 között a Vörösmarty tér és a Váci utca sarkán a Pesti Hazai Elsô Takarékpénztárat, 1912-tôl 1918-ig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot (ma: Belügyminisztérium) és a Deák téren az Anker Biztosító Társaság székházát 1909 és 1910 között. Az ô alkotása az Eötvös-kollégium (1911) épülete is" (Flasch János http://www.hhrf.org/rmsz/03maj/03051025.HTM)
Zugló, Egressy út 71: az Országos Gyermekvédő Egyesület Menedékháza téglaarchitektúrás épület (Egressy Gábor Szakközép.), 1902, é: Alpár Ignác
