Az 1940/526. rendelet szerint a Jagelló-Németvölgyi-Érdi-Törökbálinti-Nagyszebeni-Háromszék-Töjötöm Bod Péter-Zólxomi-Breznói-Wolff utak által határolt területrész a XI:-től a XII. hez kerülethez csatolódott.
"Gondolom, a kerülethatárokat 1944 és 1950 között nem változtatták meg."
Nem csak adni, kapni is szeretnék információt, aki pontosabban tudja. 1930-ban hoztak törvényt Budapest közigazgatásáról, akkor lett tíz kerület helyett tizennégy. Ténylegesen később alakultak meg az új önálló kerületek, a 13. (Magdolnaváros néven) 1938-ban, a 14. (Rákosváros néven) 1935-ben. A következő törvényi fordulópont 1950, az elővárosok Budapesthez csatolása. Az általam jobban ismert 13. kerületi történetben ekkor változott: az 5. és 6. kerület határa 1938 és 1950 között a Dráva u. és Aréna út, azóta a mai, és azóta tartozik a Margitsziget is a kerülethez (addig nem tudom, hová tartozott). Ez reagálás a 8700-8703. hozzászólásra is.
1938 (vagy, ha a maradék két új kerület esetleg később alakult meg, akkor az az év) és 1950 között nem hallottam a kerülethatárok igazitásáról, valaki esetleg igen?
Szerintem nem volt. Az első nagyobb lakótelep építkezés a Mária Valéria teleppel szembeni szoc. reál házsor volt az Üllői úton. Ezen még nyoma sincs. A gyárak meg megvoltak akkor is, csak nevet és tulajdonost váltottak. Szerintem.
Egyébként hálás vagyok smardrive-nak, mert nem tudtam, hogy ekkora kincset őrzök; eddig csak a régi utcaneveket keresgéltem benne. Most látom, mennyi minden érdekesség van benne még. A fontos tudnivalóknál ilyenek pl., hogy "Gyalogjárda tisztántartása ... Létrával való közlekedés a járdán ...Élőbaromfiak szállítása a villamoson ... Foglaló elvesztése ... " stb.
Külön fejezet foglalkozik a "Polgári gáz- és légoltalom" tudnivalóival.
Híd biztos nem, mert a Horthy Miklós-híd 44-ban már volt, az Árpád meg még nem. Az összekötők régiek, a villamosokat Hamster fogja neked kívülről fújni, ha benéz. Milyen jellegű építmény érdekelne? Mert nagyobb ház a háborúban elpusztult helyén, a buszpályaudvar az Erzsébet téren, esetleg egy-két letarolt, vagy félbehagyott építkezés (Elevátor, Regnum Marianum) lehet, de az max. a városképben látszik, utcákat nem érint.
Ezt a kis képet a M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet készítette és " Az utca rendje" c. útmutató 1942. évi kiadványának melléklete volt.
Valószínűleg rosszul olvashatók a kis betűk, ezért leírom, amit az eredetin és a nagy térképen olvasok:
I.-II. kerületek közötti határ: Várfok u, Váralja u (bonyolultsága miatt ezt is beszkenneltem)
I.-XII. kerületek közötti határ: Krisztina krt., Déli PU., Déli-vasút
I.-XI. kerületek közötti határ: Hegyalja út, Orom u.
II. - XII. kerületek közötti határ: Ördögárok, Budakeszi út, Olasz fasor (ma Szilágyi E. fasor), Várfok u.
II.-III. kerületek közötti határ: Görgényi út, Törökvész út, Eszter u., Szemlőhegy u., Apostol u.
XII. - XI. kerületek közötti határ: Irhás árok, Nagyszeben u., Háromszék u., Töhötöm u., Bod Péter u., Breznói u., Hegyalja u.
IV.-V. kerületek közötti határ: Deák F. u
IV.-VII. kerületek közötti határ: Károly krt.
IV.-VIII. kerületek közötti határ: Múzeum krt.
IV. -IX. kerületek közötti határ: Vámház krt.
V.-VI. kerületek közötti határ: Vilmos császár út (ma Bajcsy Zs. út), Váci út
V. -XIII. kerületek közötti határ: Dráva u.
VI.-VII. kerületek közötti határ: Király u., Vilama királynő út (ma Városligeti fasor)
VI.-XIII. kerületek közötti határ: Aréna út (ma Dózsa Gy. út)
VI.- XIV. kerületek közötti határ: Aréna út
VII.-VIII. kerületek közötti határ: Rákóczi út
VII.-XIV. kerületek közötti határ: Aréna út
VIII.-IX. kerületek közötti határ: Üllői út
VIII.-X. kerületek közötti határ: Fiumei út, Orczy út
X.-XIV. kerületek közötti határ: Kerepesi út.
Lehetnek hibák, de most az ellenőrzésre nem futotta az időmből. Ha van kérdésed, szívesen válaszolok.
Végignézem. Azt nem tudod véletlenül, a Népsziget mikor kapta jelenlegi nevét? Logikusnak tűnik, hogy a háború után, de nem biztos. Egy 1944-es térképen már ezen a néven láttam. 1929-ben még Szunyog-sziget volt.
Az utcaneveket az utcanév-lexikonból ellenőrzöm, azokkal nincs gond.
A kérdés az, hogy 1944 és 1948 között mi épült? Mármint nem újjá, hanem új. Gondolom, a kerülethatárokat 1944 és 1950 között nem változtatták meg.
Ahogy elnézem, 1948-ban más volt az I.-II. (Víziváros), a II.-III. (Rózsadomb, )és a XI.-XII. határa is, mint ma. (Gellért-hegy környéke.) Csak úgy kapásból ezeket szúrtam ki.
Köszi. A Lipótvárosos dolgot ki is felejtettem, de logikus, hiszen a sorban XIII-ig csak a jelenlegi IV. kerület volt akkor a határon kívül, tehát nyilván kellett valami helyette :-)
A belső épp változott, mert amikor a Belvárost (V.) összevonték a Lipótvárossal (IV.), és lett belőlük a mostani V. kerület, akkor a leválasztott Újlipótvárost hozzácsapták Angyalföldhöz (XIII.), és így alakult ki a mai XIII. kerület.
Itt az általam beszkennelt, és már többször belinkelt 1948-as. Sokat nem változhatott 1944 óta. Inkább csak az utcanevek. Ha valami gyanús, kérdezz rá, meg fogják válaszolni. Olyanok itt a népek.
Az majdnem jó, én 1944-es Budapest térképet csinálok éppen. Gondolom, a két időpont között nem éppen határmódosításokkal múlatták az időt a városatyák.
Kár, hogy nincs benne térkép. Nem tudnád valahogy a jelenlegivel összehasonlítani?
Szívesen segítek, de szeretném tudni, hogy valamennyi kerülethatárra gondolsz, vagy kifejezetten valamelyikre? Az utóbbi, mondanom sem kell, sokkal egyszerűbb.
