Szerintem az nem is "gyári" beépítésű leeresztő...valaki, talán az előző tulaj forraszthatta bele, mert talán nem szeretett meregetni...de így a dugóval viszont nem sok értelme van, pláne fél collal...ezt ugye csak kulccsal tudod kicsavarni és ha meglazítod, máris leforráz a szétfreccsenő lé...DD...
Egy csap kellene oda, hogy a főzés végeztével, legalább a levet le lehessen ereszteni, mert a cefre maradék azon ki nem jön...rögtön eldugul...olyan meg, hogy "biztonsági leeresztő csap" nincsen...mi ellen lenne?...
Működő gyümölcsösökbe kellene elmenned, hogy lásd a saját szemeddel, ne csak olvass róla.
A bodza ültetvényt már eldöntöttétek? Csak azért kérdem mert 7ha-t pusztítottunk ki pár éve. Hogy miért, azért mert érdekes módon mindig akkor ment le a bodza felvásárlási ára amikor már rekeszekben volt a bodzánk. Ott meg már nincs mit tenni adni kell amennyiért viszik. Na ezzel éltek vissza a felvásárlók.
Az ország egyik nagyvárosának laboratóriumában járunk vagy 20-30 évvel ezelőtt...
Kukorica törés időszaka kezdődik. Marika néni a labor takarítónője úgy dönt, hogy nem a boltból vagy komától veszi meg a munkálatokhoz szükséges pálinkát, hanem majd saját hatáskörben megoldja. Leemeli a szekrényben magányosan árválkodó sötét barna üveget. Alkohol. Az, hogy etil vagy metil csoport szerepel előtte lényegtelen, hisz az üveg kinyitása után a jól ismert alkohol illat csapja meg az orrát. Jó lesz ez! Egy kicsit tömény majd otthon kever rajta. Talán kap egy kis mézet is, akkor a fehérnép is könnyebben tudja fogyasztani...
A kukorica törésen ketten vagy hárman haltak meg. Többek között Marika néni. De! A férje nem. A férje a mézes metillel párhuzamosan valódi pálinkát is fogyasztott, így az életét sikerült megmenteni....
Miért is veszélyes?
Az elfogyasztott metanolt a szegény szervezet megpróbálja elbontani. Igen ám, de a szervezetben a metilalkohol formaldehiddé alakul. A formaldehid viszont egy k... erős sejt és idegméreg. Aki a való életben találkozott már mondjuk a vizes oldatával a formalinnal, az tudja, hogy borzalmasan szúrós szagú, köhögésre ingerlő folyadék. Normál esetben nem sok keresnivalója van az emberi szervezetben.
Egy kisebb adag elfogyasztásakor is borítékolható lehet a vakság. De miért is? A formaldehid nem engedi a retinasejtek anyagcseréjét. Mivel nincs anyagcsere, így élet sincs. A sejtek elpusztulnak. Egy nagyobb mennyiség ( 1dl- 1,5 dl) csak úgy ala natur pedig könnyen a temetőbe küldi az embert. Ez az egy- másfél deci pedig könnyen összeadódhat. Két- három kör az "uniós" négycentes pohárral...
Ha a metanol mérgezés gyanúja is fent áll akkor mindenféleképp orvoshoz kell fordulni. És biztos ami biztos, ahogy az előttem szólók is említették etilalkoholt (pálinkát) kell vele itatni. A szervezet egyszerre próbálja meg lebontani. Nagyobb esélye lesz az életben maradásra.
A nagyapáink régi üvegei sok veszélyt rejtenek... Nyers nikotin, Bi-58 és a jó ég tudja még mit...
Amúgy vegyész technikusként sokszor hallottam az a "pletykát", hogy különböző vegyipari vállalatok üzemében korábban mindig volt egy fasza konyak elrakva, ha a dolgozó "véletlenül" metil alkoholt fogyasztana akkor legyen mivel növelni az életben maradásának esélyeit.
Végezetül meg itt álljon egy kiváló régi "szocialista" film ami tökéletesen szemlélteti az emberi felelőtlenséget és hülyeséget. Főszerepben a metil alkohol.
A kérdésedre nem lehet válaszolni, mert ki kell tapasztalni. Tuti recept nincs, ha nem sikerült akkor legfeljebb újra kell főzni, de kiönteni sosem kellett.
Akkor biztosan nem... Akkor sima leeresztő nyílás, leengedheted a lepárlás maradékát, vagy a tisztítás után, nem kell emelgetni azzal együtt. Szerintem sincs semmi más szerepe.
" Az agrárszektor.hu kedvence idén a szentesi Alexander főzde birspálinkája és Demona fantázianevű (feketeribiszkéből és szilvából készült) házasítása volt "
Akkor ezt tekinthetjük " blended " pálinkának, ugye?
Egyébként ilyenen is agyaltam már. Első ötlettől vezérelve úgy gondolom, hogy erőteljes ízű pálinkákat próbálnék meg vegyíteni próbából csak nagyon kis mennyiségben. Aztán majd eldől. Az biztos, hogy ha idén ismét lesz 4-5 fajta szilvából pálinkám, akkor megpróbálkozok azok vegyítésével.
Az ősi fajták iránti nosztalgia rendkívül szép és jó dolog, de a szilva, barack esetében ma már meggondolandó. Az időközben megjelent ppv vírusra (szilvahimlő, vagy sharka) ezek rettenetes kényesek, megöli őket pár év alatt és közben is leromlik a termés minősége. Nézz utána! Jelenleg Magyarországon a csonthéjas állomány akár 10%-a is hordozhatja a vírust és javában szaporodik. Egy fertőzés egy ültetvényen katasztrofális következményekkel jár.
Ha nincs a közelben más esetleg fertőzött fa amiről átfertőződhet, akkor érdemes lehet belevágni, de nagyon fontos az ellenőrzött vírusmentes forrás!
A vírus jellegzetessége, hogy az arra különösen érzékeny gyümölcsfáknál a termés egyre nagyobb hányada lehullik érés előtt, a maradék cukortartalma is jelentősen csökken. ez ugye pálinka szempontjából nagyon nem jó. A leveleken a szilvánál jellegzetes gyűrűk jelennek meg, a baracknál a termésen és a magján látható ugyanez.
Én már három fámat vágtam ki az elmúlt két évben és permetezek mint állat, hogy a fertőzés ne terjedjen át a még egészségesekre.
Léteznek olyan fajták, melyek újabb nemesítésűek és vagy jól-jobban tűrik, vagy rezisztensek a vírusra. Ha ekkora léptékben gondolkozol, kérd szakértő véleményét, ez évtizedes beruházás!
Sziasztok! Pálinkafőzőm alján vagy a kivezetés, de nem tudom hogy mire való. A használati utasításban se volt róla szó, és pálinkafőző könyvekben se találtam róla semmit. Ráadásul alapból nem is volt letömítve, így nekem kellett rátekerni egy kis teflont. 1/2" csatlakozású. Félek, hogy a melegítésnél megolvad a teflon, és belefő a cefrémbe.
Ez egy 20 literes kolonnás (aromakosaras) alembik.
Pár jó tanácsra lenne szükségem.. Ősszel telepítünk egy több hektáros bodza ültetvényt, és ültetni szeretnék pár gyümölcs fajtából 30-40 fát fajtánként.. (kajszi,szilva,körte,megy.. stb) viszont mivel zöldfülű vagyok a gyümölcstermesztés terén, így érdekelne, hogy ki milyen fajtát ajánl.. akár az is, hogy konkrétan honnan érdemes beszerezni.. Igazából ősi magyar fajták érdekelnének, mivel amit pár éve itt a környékbeli faiskolákban, vagy kertészetekben vettünk, nem igazán strapabíróak...Tehát örülnék, akár egy ezzel kapcsolatos cikknek, vagy írásnak is, ha valakit esetleg foglalkoztatott a kérdés..
Akkor az alapkérdés -érdemes-e már a cefrébe tenni pörkölt fát- félig megválaszolásra került:érdemes,mert a fában képződő hasznos anyag vízben oldódó.Már csak az a kérdés,átdesztillál-e.
Én is így vagyok, mint mili 70 fórum társ,hogy merjek-e tapasztalat nélkül egy 20-30 l-es hordóban alma pálinkát érlelni.Milyen legyen a hordó tölgy, eper vagy valami más,legyen-e pörkölve,de hogyan kissé,közepesen vagy nagyon.Mindig az van bennem mikor az oktató azt mondta, egyszer csinált hordós érlelést,de többet nem csinálná.Pedig már vendéglátó helyeken is árulnak hordós érlelésű pálinkákat.Ezért kérem aki csinált már,ossza meg tapasztalatát,hogy azért ne kelljen el öntenem,ha nem sikerül.
Nem tévedsz! Már az azonnali gondolkodás nélküli segítség, tanács, válasz is azt mutatja, hogy nem fordítunk hátat a segítség kérőnek! Én könnyen voltam, mert későn kapcsolódtam be, nekem volt időm rájönni, hogy trollról van szó! A feleségem szappan, pipere cuccok gyártásával, főzésével (nálunk mindenki főz:))) is foglalkozik. Ő említette, hogy valamelyik szappanos topikon is megszokott jelenni egy troll, aki állandóan nátrium vagy kálium-hidroxidot kóstol vagy azzal önti le magát és sürgős segítséget kér!:((
Unatkozó kis hülyéről van szó, aki erre veri ki!:(((
Nem akarom ragozni a dolgot, de úgy látszik, hogy ennek a srácnak tényleg van elég baja nélkülünk is...ráadásul a fogalmazását figyelve, nem is abból a "prosztó" fajtából származik...
Ezért nem értem az egészet...(lehet, hogy túl öreg vagyok)...de rendszeresen figyelem a topikot, még ha ritkábban is szólok már hozzá, de ismerve a társaságot, ha egyszerűen csak így szól be, hogy...
...sziasztok srácok, (lehet, hogy) nagy szarban vagyok, mert hülyeséget csináltam, segítsetek!...
Szerintem így gond (és lebaszás) nélkül mindenki segített volna neki...vagy tévednék?...
A pörkölt fa részben hozzátesz, részben elvesz íz- illatanyagokat a pálinkához, csipszezés esetén.
A pörkölt fa íz-, és illatanyagai pont a pörkölés hatására keletkeznek a fában lévő vegyületekből. A magas cellulóztartalmú, kevés lignint tartalmazó fák pörkje édeskésebb. De a lignin minősége sem mindegy. Például a nyárfa ligninje több kenet tartalmaz, mint a fűzfáé. Így a nyárfacsipsz kimondottan keserű pörkölve, míg a fűzé édeskés.
A képződő pörkanyagok döntően vízoldhatóak, ha az alap fa nem volt olajos, gyantás.
Tehát egy tölgyfacsipszes érlelés során egy csomó íz és illatanyag oldódik a pálinkába.
Ugyanakkor a csipsz celulóz rostjai "felszívják" a kozmaolaj egy részét. Így lesz selymesebb állagú az itóka.
Csipszezésnél alapszabály az is, hogy sűrűbben kell levegőztetni a pálinkát. ( Egy részét kiöntöd egy edénybe, majd lassan visszacsurgatod, hogy sok-sok levegőbuborékot ragadjon magával.) Legalább hetente egyszer.
Hordós érlelésnél azért nem szükséges a levegőztetés, mert a fahordó dongáin keresztül bediffundál annyi oxigén, amennyi az érleléshez szükséges.
A csipszezés időtartamára nem tudok mit mondani, mert eddig még nem volt olyan hosszú idejű, hogy túlérett volna. Hamarabb elfogyott. :D
A szigetelést nem a csatlakozások gáz-, vagy folyadék tömörségére értettem, hanem az aromakosár és a sisak HŐszigetelésére.
Azért érdemes hőszigetelni, mert így a felszálló gőz nem az oldalfalon kondenzálva okoz hőveszteséget, és képez igen jelentős mennyiségű refluxot. Ami visszahordja a már kinyert illóolajat az üstbe. Hanem végig gőzfázisban maradva csak a hűtőben kondenzálódik. Nagyméretű illóolaj desztillálók esetén a felületi hőveszteség nem olyan nagy gond, mert az aromatorony fajlagos felülete kicsi, és rendszerint nincs sisak. A 20 literes Alembiknek viszont nagy a fajlagos felülete.
Tehát az, ami a pálinkafőzőnél kívánatos (kis mértékű reflux), az az illóolaj desztillációnál kerülendő.
Nagyjából bennem is ezek a kérdések merültek fel. Az nyilvánvaló, hogy az otthonfőzők elenyésző része használ barrique hordót az ismert okok miatt. A chipsezésre meg nagyon oda kell figyelni. Mint írtam, a különböző technikákkal készült érlelt pálinkák előtörését vélem felfedezni. Azt nem tudom, hogy a bírálatoknál mennyit számít a szép sárga szín, de feltételezem, hogy inkább az íz dominál a döntésnél. Ezért játszottam el azzal a gondolattal, hogy elérhető-e ugyanaz ( vagy hasonló ) ízhatás ha a cefrébe rakom a chipset, mintha a kész pálinkába? Lehet abban valami, amit néne írt, de azért motoszkál bennem a kisördög. Sajnos nem a kísérletezgetős vénámról vagyok "híres", ezért jó lenne egy kis gyakorlati tapasztalattal rendelkező kolléga megerősítése, vagy cáfolata. :)
