Bukta van a Szeretem Budapestet Mozgalom tájékán. A fórumuk halott. A szervezők leléptek. A kontaktszemélyzet hallgat. Egyedül csak a PR-t nyomják -hazug módon.
Érdemes volna rájuknézni a hangzatos kezdésük után is.
Emma ugyan szkeptikus volt már a kezdet kezdetén is, hát most immár van is rá ok(unk).
Nem, alájuk a hidszerkezetbe. Na és a margithiodat úgy elkapkodták, hogy ha jól emlékszem nem csak gyalogosok hanem autók és villamosok is voltak rajta mikor felrobbantották.:-(((
Mondd Kutyuli mi lenne egy kis olvasással, ha már annyira érdekel a történelem????
Ez idaig rendben, de esztetikai szempontbol, tortenelmi szempontbol jobb lenne, ha meg ott lennenek(jo tudom, bilbe log a kezem). Azert kar.Bar nehez az egeszet elkepzelni.Gondolom a hidak nem veletlenul maradtak meg addig, amig a nemetek szepen levegobe ropitettek.(szepen?..hmmmm....nem ez a legjobb szo) Szoval a robbanasban mentek gallyra? Nem a kozepukre tettek a robbanoszert?
Meg egyrészt szét is bombázták, a hídfők egy részét. És jaj, délebbre megint felejtés. A Szabadság-híd budai hézikói hová tüntek? Azok is a II. világháború áldozatai lettek. Kép van, SAJÁT scannelés.
Örülök, hogy Kána sokakat érdekel; pedig Courage, az majdnem ősmagyar lerakat!!!!! Biztos érdekelne, zarándokolj el oda, legalább virtuálisan.
Volna kedvük megtippelni, hányan keltek át a városegyesítés évében Pestről Budára, illetve Budáról Pestre? És 1900-ban? Esetleg tizenöt évvel később? Nos, pontos adatokkal szolgálhatok. 1873-ban 9,75 millió átkelőt regisztráltak a Lánchídon. 1900-ban, amikor már a Margit és a Ferenc József hidat is használhatták a város egyik feléből a másikba igyekvők, 18 milliónyian sétáltak-kocsiztak át a Duna habjai fölött. 1915-ben - íme, a háború egyik hatása - csak 10,6 milliónyian vállalkoztak az útra; 1918-ban pedig mindössze 6,4 milliónyian keltek át a négy híd valamelyikén.
kkortól már nem állnak rendelkezésünkre ilyen pontos adatok. 1918 novemberében megszűnt ugyanis a hídvám. Persze az is kész csoda, hogy ilyen sokáig húzta: hiszen már a városegyesítéskor fölvetődött, micsoda lehetetlenség, hogy a nevében és igazgatását illetően is összeolvadt főváros egyik feléből csak néhány krajcár megfizetése árán lehet átkelni a másikba.
De kezdjük az elején. 1836-ban, amikor megszületett a Pest és Buda közötti állandó híd megépítését elrendelő törvény, még nagyon is előremutató rendelkezés volt a hídpénz bevezetése. Ez volt az első adónem, amely rést ütött a nemesi adómentesség bástyáján. Egy gyalog személy egy krajcárt, ugyanő teherrel a vállán kettőt, a lovas ember pedig négyet volt köteles fizetni, tekintet nélkül a társadalmi állására.
A díj megfizetése ellen az átkelő felavatása - 1849. november 21. - után nem volt apelláta. A gyalogosok a híd jobb oldalán, a kocsik a bal oldali vámházban válthatták meg jegyüket. A bilétát az átkelés végéig meg kellett őrizniük, hogy aztán a túlparti vámházaknál leadhassák. A vámőrök szigora azonban berzenkedésre késztette a lakosokat: "A budapesti lánczhíd jegyosztóinak gorombasága ellen általános a panasz. Ez emberek garázdálkodása a régi fiákkereseket is fölülmúlja, s a közönségre annál kényelmetlenebb, mert a Buda és Pest közt közlekedő népnek a velök érintkezést kikerülni épen lehetetlen."
1870-ig a Lánchídon átkelő négymillió kocsi és hárommillió gyalogos 8,6 millió forint jövedelmet hozott az építő részvénytársaságnak. Ekkor az állam megváltotta a hidat. A hídpénz azonban fönnmaradt, sőt a városegyesítést is túlélte. Az újabb átkelők eleve a négy kis vámszedő házikóval együtt készültek el, még az 1900-ban átadott margitszigeti szárnyhídra is jutott belőlük. Igaz, az 1885-ös XXI. törvénycikk úgy rendelkezett: a hídvámokból eredő hasznot újabb átkelők létesítésére kell fordítani.
Az 1909-ben kiadott Rendőri lexikon arról tanúskodik, hogy hatvan év alatt a hídvámfizetésnek egészen kifinomult szabályai alakultak ki. Regula szólt például arról, hogy a hídvámot fizető személyek "tartoznak magukat kellő mennyiségű aprópénzzel ellátni, nehogy a hídnál való pénzváltás következtében a forgalom fennakadást szenvedjen". A teherkocsikon két egyén díjmentesen kelhetett át, a katonaságnál viszont minden harmadik lóra szelvényt kellett váltani. Biléta nélkül, évi átalány ellenében használhatták a hidakat a közúti vaspályatársaságok és a társaskocsi-részvénytársaságok, a pénzügyőrök, a rendőrök - csak egyenruhában -, a postai járatok, a tűzoltók, a rabszállítók, a szemétfuvarozók, a mentők és az Erzsébet szanatórium betegszállító kocsijai. Nem kellett fizetniük a József Műegyetem diákjainak sem, akik az órák egy részét Pesten, a többit Budán abszolválták.
1912-ben újfent fölvetődött, hogy a város váltsa meg az államtól a hidakat - ebből azonban nem lett semmi. Csak az őszirózsás forradalom hozott fordulatot: 1918 novemberében a népköztársaság törvénybe iktatásával, a többségi anyanyelvi oktatással és a kiterjesztett választójoggal együtt a parlament a hídpénz eltörléséről is rendelkezett. Ekkortól ki-ki ingyen kelhetett át Pestről Budára és vissza. A vámszedő házikók viszont álltak a második világháborús ostromig, többségüket csak az újjáépítéskor bontották el. Az Erzsébet híd torzójában még sokáig lehetett látni őket, a Szabadság névre keresztelt Ferenc József híd pesti hídfőjénél pedig kegyeletből máig meghagyták mindkettőt.
Ezeken az épületeken kívül már tényleg csak ez a csodák csodájára megmaradt fémlapocska, a "Budapesti magy. kir. államhidak"-ra szóló bérlet emlékeztet a hajdanvolt hídpénzre."
Mas.Nem tudna valaki segiteni abban, hogy miert kellett eltuntetni a hidfoket? Nekem hianyoznak.Egyaltalan mikor es hova tunt el a Lanchid, Margit-hid es Miert nem maradt meg a regi Erzsebet-hidd hidfoje. Koszi.
Arrafelé igen szelíd cinkék laknak, a Jánoshegyi út mentén sorakozó határkövek némelyikére kis madáretetőt fabrikáltak a helyiek, amelyiken nincs etető, ott meg simán a kő tetejére szórják a napraforgómagot; hozzászoktak a madárkák az ember közelségéhez!
En nem messze lakom a kilatotol.Multkor volt egy tok poen dolog.Bringaztam, es feltekertem a kilatohoz. Amikor bementem, nem volt ott senki, csak egy cinke, aki mint a vak balna a tankert, lefejelte az uveget repules kozben, de nem lett baja.Aztan felmentem, korulneztem, es amikor visszajottem, a cinke raszallt a melegitonadragomra.(eddig ugy tudtam, hogy felnek az embertol) Es nem akart 1x ű n elengedni.Aztan amikor kiertem, ratettem egy bokorra, de megint ram szallt, most a folsoresz hatara, de akkor mar eleg hamar megunta az ismerkedest, es hagyott. Mondjuk engem nem a kilato allapota borzaszt el elsosorban(az is eleg gaz), hanem a kornyekee.A fel vezeto ut, siralmas. Remelem, azt is megcsinaljak. Hogy hogy lehet rentabilissa tenni a kilatot? Szerintem sehogy.Max. ha egy plazat epitenek mellette....
Arról nem zengtek, hogy mit kezdenek vele? Mert volt az már felújítva, de aztán az ebek harmincadjára került és ami gazdátlan és használatlan az tönkremegy. Gyerekkoromban mindig vendéglő volt benne, sokat mentünk oda vasárnap ebédelni. Akkor még autóval lehetett odáig menni. Direkt a lábánál volt egy parkoló. Igaz akkor lényegesen kevesebb autó volt mint mostanság.
Van egy jó hírem az Erzsébet-kilátó ügyében. Most volt a TV2 híradójában, hogy megkezdődött a felújítás (mutatták, már fel van állványozva), és őszre lesz kész. Statikailag megerősítik, rendbeteszik a belső részt is, ahol a vandálok és a csövesek szétkapták. Új lesz a díszkivilágítás, rendezik a környezetét is, és megcsinálják a felvezető utat is. Az egész kb. 100 millióba kerül. Egyébként három éve az önkormié, azóta őrzik, a károk még előtte keletkeztek, amíg a fővárosé volt, és őrizetlenül állt. Bár állítólag a legnagyobb kárt még anno a vörös csillag okozta, mert a felső szint megrogyott alatta, ezért kell a statikai vizsgálat és a megerősítés is.
Bocsánat a reklámért, de nem tudok ellenállni, mert ontopik. Annyire megörültem, hogy ismét működik a Budapest folyóirat online előfizetése, hogy gyorsan idelinkelem a helyet: itt lehet szétkapkodni a 2005-ös számokat.
Bendegúz és scsabi, nagyon köszönöm! Ezek szerint a Nyugati, és (ha csak nem vagyok teljesen hülye, és nem én írtam ki rosszul) téved a postamuzeum.hu. Beírtam a vendégkönyvükbe, hogy javítsák, ha akarják.
Ha jól értem, a Podmaniczky utca felőli részen voltak a postavágányok. Biztos ez? (A Bp. 62. csomagfeladása egyébként ma is a Podmaniczky utcában van.) Úgy emlékszem, a postamuzeum.hu-n egész sorozat készült a Nyugatiban postavonatokról, fedett peronokkal, épületekkel. Tudja valaki, hogy ezek mind ott voltak/vannak, nyilván már más funkciókkal?
Gyorsan körülnéztem én is a Keleti, illetve a tegnapi 1. sz. tippem kizárására. Néhány pillanatfelvétel: 1. Kerepesi út 2. 72 ph. 3. csomagfeldolgozó (Verseny u.)
ismerem a technikát, na nem közelröl, de az efféle 3d képek készítésének elöfeltétele egyelöre nekem is hiányzik, másrészt az általam készített panoráma-kép egész más értelemben vett panorámát mutat. Az adott kép konkrétan a saját lakásunk ablakából készített fotókból áll, a legkülönbözöbb fényviszonyokkal és beállításokkal fotóztam, szándékosan. és sok helyütt torz is, ez is direkt van. egy sajátos látásmódot próbál közvetíteni - persze nyilván nem elég jól, gyakorolni kell ezt is, a sokadik ilyen mozaik már valószínüleg sokkal jobban eltalálja a mondanivalót. Van mellette egy másik fotó is, hasonló kollázs, ugyanarról a srácról készült, az inkább egyfajta mozgást próbál ábrázolni, egy folyamatot, tehát nem pillanatkép, hanem pár perc eseményeinek egymás mellé illesztése. afféle fura képregény:)
Elnézést kérek, kedves Emma, hogy kéretlenül belekotyogok, de a Vasmegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján (http://www.katvedvas.hu/elemek/pv_tortenet.htm) található adat szerint a Légoltalmi Liga 1937. december 5.-én alakult meg.
Nem rossz, kisérletezésnek, csak a valódi panorámafotózás nem ilyen. Most csak egy linket tudok benyőgni, vedd segítésnek. Bár magam is még itt tartok, szoftver hijján. http://panoramakep.lap.hu/
